Kezdőlap Címkék Oroszok

Címke: oroszok

Putyin és Erdogan újra találkozik a szír válság elhárítására

Törökország fenyeget: átengedi a migránsokat. A NATO az orosz hadműveletek leállítását követeli Szíriában. Az oroszok és a törökök katonailag is szembekerülhetnek egymással, ezért fognak találkozni a testvér-ellenségek, vagyis Putyin és Erdogan. Közben új migráns áradat indulhat Európa közepe felé…

Idlib tartományban körülbelül egymillió ember vált földönfutóvá azt követően, hogy az orosz légierő bombázásainak eredményeképp  előre nyomultak a kormánycsapatok Szíriának ebben a határmenti tartományában. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú török tisztviselő azt közölte a Reuters hírügynökség tudósítójával, hogy ezentúl nem állítják meg a migránsokat, ha azok tovább akarnak menni az Európai Unió irányába!

Stoltenberg NATO főtitkár ezért hívta fel azonnal Oroszországot és Szíriát, hogy állítsák le a hadműveleteket egész Idlib tartományban.

Orosz róka fogta török csuka Szíriában

A jelenlegi válság azzal kezdődött, hogy Trump elnök bejelentette: az USA ezentúl nem támogatja azt a kurd milíciát, melyet az amerikaiak fegyvereztek fel, és amely döntő szerepet játszott az Iszlám állam elleni harcban. Trump pálfordulását az orosz hírszerzés mesterfogása idézte elő: megszerezték azt az üzenetet, melyben Trump veje, aki egyben az elnök közel-keleti főtanácsadója is, jóváhagyja a szaúdi trónörökösnek tervét, hogy meggyilkoljanak egy ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Dzsamal Kashodzsit megfojtották és darabokra vágták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Az oroszok átadták az értékes információt Erdogan elnöknek, aki megzsarolta Trumpot. Az USA elnöke ezután engedélyezte a törökök invázióját Szíriában.

A kurdok Asszad elnökhöz fordultak támogatásért

Szíria államfője megindította csapatait Idlib tartomány elfoglalására miközben a törökök is ugyanerre törekedtek. Putyin és Erdogan találkozott, hogy egyeztessék a szempontokat, de az ellentétes érdekeket nem sikerült összhangba hozni. Az orosz légierő brutális bombázásokkal tisztította meg az utat Asszad elnök csapatai előtt. A csapdába került civilekkel senki sem törődött. Csakhogy török katonák is áldozatáivá váltak a bombázásnak és a harcoknak. Erdogan elnök nem érte el célját: nem sikerült uralma alá hajtani a határmenti tartományt. Erre jött az ötlet: újabb zsarolás! A célpont ezúttal Európa, ahol senki sem szeretne egy új migráns inváziót. Merkel kancellár pont ennek elkerülésére kötött az Európai Unió nevében egyezményt Erdogannal.

Az Európai Unió fizet, hogy ne jöjjenek a migránsok

Három milliárd euróról szól az egyezmény, melyet újabb három milliárd követhet. Ez nagyon nagy pénz – különösen a válsággal küszködő Törökországnak. Nem véletlen, hogy Erdogan elnök tartózkodott az egyezmény nyílt megsértésétől. Most viszont nehéz helyzetbe került Szíriában ráadásul Merkel kancellár is politikai válság kellős közepén csücsül Berlinben. Ebben a helyzetben mindenki vesztesnek látszik. Putyin elnök talán egy pillanatra győztesnek érezheti magát, de a NATO figyelmeztetését ő sem hagyhatja figyelmen kívül. Azt pedig végképp nem, hogy hosszú távon Oroszország nem tud pénzelni egy háborút Szíriában…

A játszma folytatódik.

Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington

A Szolidaritás szakszervezet egykori legendás vezetője, aki a rendszerváltás után Lengyelország köztársasági elnöke volt egy orosz lapnak arról nyilatkozott, hogy javítani kellene a két állam kapcsolatát.

Lengyelország és Oroszország kormánya között véget nem érő szócsata bontakozott ki  a második világháború kirobbanásának nyolcvanadik évfordulóján. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezére azzal vádolta meg Sztálint és a Szovjetuniót, hogy felelős a második világháború kirobbantásáért. Kaczynski arra célzott, hogy 1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió paktumot kötött Kelet Európa felosztásáról. Ennek megfelelően miután a nácik lerohanták Lengyelországot 1939 szeptember elején, szovjet csapatok szállták meg Lengyelország keleti részét. Az előre egyeztetett határvonalon a Wehrmacht és a szovjet hadsereg baráti találkozókat tartott. Egy lengyel külügyminiszter-helyettes ennek alapján háborús kártérítésre szólította fel Oroszországot, amely azt visszautasította.

Walesa mindennek ellenére enyhülést sürgetett a két állam kapcsolataiban. A Szobeszednyik című hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy javítani kellene a két állam viszonyát. “Egész Európa beleremegne, ha Lengyelország és Oroszország baráti viszonyt ápolna egymással! A jelenlegi helyzetből csak mások húznak hasznot” – hangsúlyozta Lech Walesa, aki nyilvánvalóan az Egyesült Államokra célzott.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nemrég utazta körbe Oroszország szomszédait: mindenkinek támogatást ígért, aki szembeszáll Moszkvával!

Lech Walesa szerint viszont a békülés az érdeke mindenkinek. A jelenlegi nemzeti radikális kormánytól nem várható, hogy nyitna Oroszország felé – nyilatkozta Walesa. A Kaczynski ikrek annak idején Walesa elnök közeli munkatársai voltak, de összekülönböztek az államfővel. Azóta kígyót-békát kiabálnak egymásra. Jaroslaw Kaczynski orosz ellenességének személyes motivációja is van: ikertestvére repülőgépe akkor zuhant le amikor épp a katyni mártírokról akartak megemlékezni. Sztálin parancsára Katynban végeztek ki többezer olyan lengyel katonatisztet, akik nem voltak hajlandóak fegyvert fogni a Szovjetunió oldalán.

Lech Walesa azt reméli: fordulat következik Lengyelországban az idei választások után. “Én nem szavaztam a PiS-re” – hangsúlyozta Walesa, akinek a politikai befolyása ma már nem különösebben jelentős, de a tekintélye még mindig elég nagy Lengyelországban.

Paks ára – Déli kávé Szele Tamással

Kár, hogy nem tartanak orosz kávét, kisasszony, akkor adjon egy teát, csészealjból, málnalekvárral. Ma Oroszországra tekintünk, a Nagy Föld felé vetjük pillantásunkat – meg számolgatni fogunk sokat, szóval elkél majd tiszta fej, hogy lássuk, mennyi az annyi és hogyan is állunk azzal a paksi hitellel, beruházással, kamatokkal, hol tart az egyenlegünk.

Először is szeretném helyesbíteni magamat. Az elmúlt hetek folyamán valamelyik írásomban – melyben a kínai vasútvonal-hitellel foglalkoztam volt, csak nem találom, melyikben – pontatlanul határoztam meg a Paks 2-beruházáshoz igényelt orosz hitel összegét. Engem is megtévesztett egy tavaly novemberi hír, mely szerint Süli János, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter válaszol Szél Bernadett képviselő kérdésére. Éspedig emígyen:

„Címzett: Dr. Szél Bernadett (független) Benyújtó: Süli János, tárca nélküli miniszter (a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős)

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ában foglaltak szerint a hozzám intézett „Mennyit hívtunk le a paksi hitelből?” című, K/3646. számú írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország között megkötött nemzetközi hitel-megállapodás szerint az atomerőmű-építés eddig igazolt, összesen 98 millió eurós költségeinek finanszírozására az összeg 80%-ának megfelelő, azaz mintegy 78 millió euró hitel lehívására került sor.

A kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva 2018 májusában a Magyar Állam élt a hitelszerződésben erre biztosított lehetőséggel, és az addig lehívott hitel teljes összegét előtörlesztette, így jelenleg a paksi hitel miatt nem áll fenn tartozás az orosz fél felé.”

Ebből én is azt értettem, más is, hogy 98 millió euróról van szó, ami forintban valamivel kevesebb, mint harmincmilliárd.

Igen, akkor és ott ennyiről is beszéltek, de ez csak az eddigi költségkeret, amiből 78 millió eurót hívtak le, igaz, vissza is tették, azonban a valódi, teljes összege az oroszok által nyújtott hitelnek nem kevesebb, mint tíz milliárd euró. Vagyis háromezer milliárd forint, ha leegyszerűsítve számolunk. Ehhez képest a most megszerzett kínai hitel nem több forintban ezer milliárdnál forintban, tehát Paks 2-nek még mindig csak a harmada, akármekkora summáról is legyen szó.

Még egyszer: elnézést kérek korábbi tévedésemért.

De hogyan jött elő most a paksi hitel, mikor mindenki a kínaival van elfoglalva? Hát úgy, hogy szépen és főleg csendben elkezdtek problémák lenni vele.

Először is, csúszik a beruházás. Késnek a munkálatok, novemberben már a kormány is elégedetlen volt Süli tárca nélküli miniszter munkájával, le is akarták cserélni, csak valamiért nem tolonganak a helyéért. Az igazsághoz tartozik, hogy ő májusban már eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást, ráadásul azután elakadtak a közbeszerzések. Ezzel együtt május közepén még arról volt szó, hogy a Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek. Erről beszélt Süli azután is, hogy a Roszatom vezetőivel tárgyalt Szocsiban, majd álláspontját július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén is elismételte. Szeptember végén viszont már elismerte a kormány, hogy tárgyalnak Paks II. szerződésének módosításáról. Jelenleg úgy tűnik, az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.

Feltevődik a kérdés még a tavaly év végi hír fényében is, hogy ha nem építünk semmit, hiszen azért ekkorák a késések, akkor mi a fűzfán fütyülő rézangyalra költöttük mi ezt a pénzt, csak nem választásra? Még jó, hogy visszatettük, nincs hiány, de a költségvetésből kellett visszatennünk, ugyanis senkinek sincs 78 millió eurója a mellényzsebében. Az forintban 25 milliárd, meg némi apró. Na, ezt a 25 milliárdot sem látom az elszámolásban, pedig nem kisegér, két és fél stadion.

De ettől még mindig nem lenne aktuális a paksi hitel kérdése. Aktuálissá az mfor.hu egyik híre tette, mely szerint:

„Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról. Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.

Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.”

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a szerződés felülvizsgálata csak a törlesztés ütemezésére terjed ki, a kamatfizetésre nem.

Aztán az sem elhanyagolható körülmény, hogy ezeket a tárgyalásokat Varga Mihály a legnagyobb titokban folytatta le, azt sem tudjuk, hol és mikor. Mivel az elmúlt két hétben Varga pénzügyminiszter Orbán Viktort kísérgette ázsiai turnéján, valószínűnek tekinthető, hogy erre a megegyezésre jóval korábban került sor, csak most szereztünk róla tudomást. És most sem hivatalos forrásból: az MTI-ben egy hónapra visszamenőleg sincs nyoma a hírnek, az összes sajtóközlés pedig az mfor.hu-t jelöli meg forrásként.

Egyszóval: ez kiszivárgott.

Mondjuk nem csodálkozom, hogy ilyen horderejű tárgyalásokhoz nem hívták tanúnak a sajtót és a széles nyilvánosságot, pláne, hogy nekünk voltak kínosak – de akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, hogy néz ki most ez a hitel információink szerint?

„A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás – amely két új blokk felépítését tartalmazza – finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra – 30 évre – mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.

Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni – szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.” (Mfor.hu)

Akkor, kérem, nagy a baj

Akkor ugyanis

mi belementünk egy tízmilliárd eurós, vagyis háromezer milliárd forintos hitel felvételébe, aminek már a kamatai is csillagászati összeget jelentenek, eléggé előnytelenek a feltételei,

majd

  1. Nem tettünk semmit a beruházás ügyében, amire a pénzt kértük, és ezért az Uniót hibáztatjuk, mely nem örül ugyan, hogy orosz reaktort építünk (milyen másfélét tudnánk? Pakson ennek a feltételei adottak), ámde bizonyos, hogy megakadályozni nem akarta az építkezést.
  2. Nem elég, hogy előnytelenek a kamatfeltételek, de most sírtuk ki Moszkvától, hogy fizethessük tovább, hosszabb ideig azokat a magas kamatokat.
  3. Az eredeti terv szerint a két blokknak 2025-ben már üzemelnie kéne, ehhez képest a munkálatok még el sem indultak. A törlesztésben viszont döntő szerepe volna az ezen blokkok által termelt áramnak, amit értékesítenénk és a befolyó haszonból kéne fizessük a részleteket – így viszont körülbelül hat év múlva törvényszerűen összeomlik a költségvetés, ha csak csoda nem történik vagy nem fedezünk fel valami gyémántbányát az Alföldön. Nem fogunk, megérzésem szerint.

Egyszóval: a hitelnek csak látszólag lesz fedezete, a valóságban nem, azonban komoly gondot fordítunk arra, hogy csupa olyan államnak tartozzunk – Oroszországnak, Kínának – melyek kifejezetten barátságtalan adósságbehajtási gyakorlatukról ismertek, az üzleti élet minden szintjén.

Baj lesz ebből, emberek, nagy baj.

Én szóltam

Erről beszélt Orbán és Putyin

1

Orbán kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot. Putyin Magyarországot kulcspartnernek nevezte.

Orbán a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat.

“Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak”

– mondta Vlagyimir Putyinnak.

Azt is mondta: Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és “örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat”.

Szerinte nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de “a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.

Orbán közölte:

azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát,

és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában.

Putyin arról beszélt, hogy Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Azt mondta, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, és idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Szerinte a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Putyin az egyre élénkebb gazdasági kapcsolatokról beszélt, megemlítve a hármas metró felújítását, azt, hogy Oroszország szállítja a magyarországi gáz 60 százalékát és a paksi bővítést. Szóba került a szíriai háború is.

Orbán szerint magyar érdek, hogy Európa két fele között jó legyen az együttműködés. Beszélt arról, hogy

megszületett 2020-ra is a gázszállítási szerződés, 

valamint egy új, Budapest-Kazany repülőjárat is szóba került.

Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna. Orbán arra kérte Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra “beléptetését”.

Orbán még megemlítette. hogy a paksi bővítés bátor vállalkozás volt, hogy onkológiai együttműködés kialakítására, egy oktató-kutató intézet létrehozására is törekednek Oroszországgal, és beszéltek pár szót a migrációról is.

A találkozó előzményeiről ide kattintva olvashat.

Orbán ma is meglátogatja Putyint

Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.

„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy

minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”

– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.

A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.

Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.

Azt is meg kell jegyezni, hogy

nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:

Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.

De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.

Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána

Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:

megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.

Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.

Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.

Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:

a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,

ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.

A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.

Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.

A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint

a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,

hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.

Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.

Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.

A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.

A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.

A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomozó riportjából kiderült, hogy több, Putyinhoz közeli ember is magyar papírokat kapott a letelepedésikötvény-programban, többek között az orosz kémfőnök családja is

A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.

A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.

Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.

Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”

Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.

Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.

A Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben is szinte

csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.

Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.

Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.

Szex, fegyverek, milliárdosok – így dolgozik egy orosz kém

Fegyverpárti aktivistaként beépült az egyik legfontosabb amerikai lobbiszervezetbe, egy befolyásos republikánus háttéremberrel élt együtt, politikusokkal találkozott, miközben orosz hírszerzőkkel és egy titokzatos milliárdossal tartott kapcsolatot. Marija Butyina még Donald Trumppal is kapcsolatba került.

Múlt vasárnap tartóztatták le az Egyesült Államokban a 29 éves Marija Butyinát, hétfőn pedig már vádat is emeltek ellene. A bíróság úgy döntött, hogy nem védekezhet szabadlábon, mert nincsenek garanciák arra, hogy nem hagyja el az Egyesült Államokat.

A New York Times szerint Marija Butyina 2010 körül érkezett vidékről Moszkvába, ahol előbb bútorüzletet akart nyitni, majd reklámügynökséget indított. Nem sokkal ezután viszont egy, a szabad fegyvertartás mellett lobbizó csoportot alapított, majd egy bizonyos Alekszandr Torsin személyi asszisztenseként kezdett dolgozni.

Torsin a kémügy ügy egyik kulcsfigurája.

Korábban parlamenti képviselő volt, majd az orosz jegybank alelnöke lett. Emellett Spanyolországban pénzmosással gyanúsítják, sőt, több lap szerint azzal is, hogy ő vezeti az egyik hírhedt maffiacsoportot. Ő is szerepel azoknak a listáján, akiket az USA szankciókkal sújtott, amiért az oroszok beavatkoztak az elnökválasztásba.

Butyina és Torsin:

Национальный молитвенный завтрак с А.П. Торшиным

Közzétette: Maria Butina – 2015. március 17., kedd

Butyina egyre többet utazott Amerikába, gyakran Torsinnal együtt – a vád szerint már kifejezetten azzal a céllal, hogy az orosz kormány érdekeit képviseljék. Közben pedig Oroszországban szerveztek olyan, fegyvertartás-párti konferenciát, amelyre az Országos Lőfegyver Szövetség, az NRA több vezetőjét is meghívták.

Az NRA volt ugyanis a fő célpontjuk.

Ahogy a Vox is írja, rajtuk keresztül akarták befolyásolni a republikánus párt oroszokhoz való hozzáállását. A szövetség ugyanis az egyik legbefolyásosabb lobbiszervezetnek számít Amerikában, aktívan küzd a fegyvertartás bármilyen jellegű korlátozása ellen. Minden választásnál hatalmas összegekkel támogatja különböző politikusok kampányát – így például Donald Trumpét, aki fel is szólalt az éves kongresszusukon, 30 millió dollárral segítették.

Egy washingtoni lap szerint egyébként Torsin sok pénzt adott az NRA-nek, az FBI pedig vizsgálja, hogy ebből támogatták-e a Trump-kampányt, ami törvénytelen lenne, külföldről származó pénzt ugyanis nem lehet erre fordítani.

Közzétette: Maria Butina – 2016. április 19., kedd

De térjünk vissza Marija Butyinára: 2016-ban diákvízummal Amerikába is költözött, és a washingtoni Amerikai Egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanult. A Time magazin szerint

a fegyverek iránti rajongása mellett a szexet használta arra, hogy beépüljön különböző szervezetekbe,

és az orosz kormány érdekeit képviselje.

Még az oroszországi rendezvényen ismerkedett meg a most 56 éves, kiterjedt republikánus kapcsolatokkal rendelkező Paul Erickson konzervatív aktivistával. Ő sokáig segítette abban, hogy jó kapcsolatot tudjon kiépíteni jobboldali körökkel, Amerikában pedig össze is költöztek.

Mellette azonban Butyina az ügyészek szerint legalább egy másik férfinak is szexuális viszonyt kínált, amennyiben segít neki állást szerezni egy „fontos amerikai szervezetnél”.

Az NRA-vel való kapcsolatai egyre inkább kifizetődőek voltak. Már Amerikába költözése előtt is részt vett, többször Torsinnal együtt, olyan rendezvényeken, ahol

jól ismert amerikai politikusokkal találkozott,

például Scott Walker wisconsini republikánus kormányzóval, aki egy ideig még a republikánus elnökjelöltségre is esélyes volt.

Alekszandr Torsin, Scott Walker és Marija Butyina
Fotó: Facebook

Az NRA egyik rendezvényén Butyina Donald Trump legidősebb fiával is beszélt, sőt, Trump egyik Las Vegas-i kampánygyűlésén még a későbbi elnököt is meg tudta kérdezni arról, hogy el akarja-e törölni az Oroszország elleni szankciókat. Trump erre válaszolta azt, hogy jól kijön Putyinnal és szerinte nincs szükség a szankciókra.

A Reuters információi szerint Butyinának és Torsinnak még a pénzügyminisztérium és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed két vezetőjével is sikerült találkoznia, akikkel főleg az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatokról beszéltek. Ebben egy olyan amerikai kutatóintézet segítette őket, amely gyakran közvetít oroszpárti véleményeket.

Butyina szereplései egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak, már tavaly februárban születtek róla cikkek. Ő maga sem volt túl óvatos, a Trump megválasztása után nem sokkal tartott születésnapi buliján például azzal büszkélkedett, hogy szerepe volt a Trump-kampánycsapat és az oroszok közötti kommunikációban. Nem véletlen, hogy

hónapok óta figyelte az FBI,

a The Wall Street Journal információi szerint pedig már tavaly több hírszerzési jelentés is foglalkozott vele.

Közzétette: Maria Butina – 2015. április 24., péntek

Egyszer már a Szenátus hírszerzési bizottsága is kihallgatta, idén áprilisban pedig átkutatták a lakását, lefoglalták a laptopját és a telefonját. Ezekből olyan információkat nyertek ki, miszerint a levelezését egy, az FSZB-hez, vagyis az orosz titkosszolgálathoz köthető domainen keresztül bonyolította, és

személyesen is kapcsolatban állt az FSZB több alkalmazottjával.

Az FBI szerint Butyina többek között e-mailben és Twitteren adta tovább a megszerzett információkat oroszországi kapcsolattartójának, akit a vádirat nem nevez néven, de több forrás szerint is Alekszandr Torsinról van szó.

Az ügyészek szerint azonban Butyina kapcsolatban áll egy gazdag orosz oligarchával is. Őt sem nevezik meg, csak annyit írnak róla, hogy jól ismert az orosz elnöki kabinethez való szoros kötődése, és hogy a Forbes szerint 1,2 milliárd dolláros vagyona van. Az említett listán 11 ilyen orosz férfi (és egy nő) szerepel – egyelőre nem derült ki, melyikükről lehet szó.

A Washington Post információi szerint az amerikai energetikai és high-tech iparágakban is befektető Konsztantyin Nyikolajev támogatta anyagilag Butyinát. A nő a szenátusi meghallgatásán azt mondta, Nyikolajev az oroszországi, fegyvertartást népszerűsítő csoportnak adott pénzt. Nyikolajev egyébként a Forbes listáján nem szerepel.

Butyinát egyébként az ügyészek szerint azért most tartóztatták le, mert olyan információkat szereztek, hogy

el akarja hagyni az országot:

például átutalt 3500 dollárt egy orosz számlára, felmondta az albérletét, és már csomagolni is kezdett.

Ugyanakkor nem kémkedés miatt emelnek vádat ellene, hanem az amerikai kormány elleni összeesküvésért, illetve azért, mert nem regisztrálta magát idegen kormány ügynökeként – amit mindenkinek meg kell tennie, aki más kormány érdekében lobbizik Amerikában. Robert Driscoll, Butyina ügyvédje közleményben tagadta a vádakat.

Közzétette: Maria Butina – 2015. április 24., péntek

A Butyina és Torsin között váltott üzenetek között van olyan, amelyben a férfi azt írja: Butyina már többet ért el, mint Anna Chapman, hiszen ő csak játékpisztolyokkal pózolt, míg Butyinát igaziakkal fotózták.

Anna Chapman, eredeti nevén Anna Kuscsenko volt a főszereplője az utóbbi évek egyik legismertebb orosz kémtörténetének. Az akkor 28 éves nő is a tagja volt a 2010-ben, New Yorkban felszámolt hírszerző-hálózatnak. Lebukása után kitoloncolták, Oroszországban viszont valódi sztár lett. Érdekesség, hogy ő is ugyanúgy vörös hajú, mint Marija Butyina.

Nincs vízuma Putyin barátjának, a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovicsnak

0

A múlt hónapban lejárt, és nem hosszabbították meg. Így viszont Abramovics nem térhet vissza Angliába.

Hiába nyerte meg az FA kupát a Chelsea, a csapat orosz tulajdonosa, a milliárdos Roman Abramovics nem ünnepelt együtt a játékosaival. Brit lapoknak gyanús lett, hogy miért nem volt ott a díszpáholyban, ahol mindig ülni szokott, és nyomozni kezdtek. Így derült ki, hogy

Abramovics vízuma a múlt hónapban lejárt,

és a brit belügyminisztérium még nem hosszabbította meg.

Az 51 éves orosz oligarcha vagyonát 9,3 milliárd fontra (3390 milliárd forint) becsülik. A kilencvenes években olajüzletekből gazdagodott meg, 2003-ban vette meg a Chelsea focicsapatát, és már régóta Londonban él. A BBC forrásai szerint magánrepülőgépe április 1-jén hagyta el Nagy-Britanniát, és bár azóta megfordult New Yorkban, Monacóban és Svájcban, Londonba nem tért vissza.

Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy március elején Salisburyben megmérgezték Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát. Orosz eredetű ideggázzal követték el a támadást, és bár az oroszok mindent tagadnak és elkezdték szokásos dezinformációs kampányukat, a brit kormány

gyilkossági kísérletként kezeli a mérgezést,

amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. Ezért ki is utasítottak 23 olyan orosz diplomatát, akik szerintük hírszerzési tevékenységet folytattak.

Ben Wallace belügyi államtitkár már a mérgezés előtt bejelentette, hogy a brit kormány a magyarázat nélküli nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint

évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyont mosnak tisztára

a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

A brit parlament alsóházának külügyi bizottsága által összeállított jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit sérti és nemzetközi befolyását gyengíti, hogy a brit kormány eltűri hatalmas értékű, korrupciós ügyletekből eredő orosz tőke folyamatos átmosását. A jelentés felidézi, hogy a Transparency International brit tagozata 176 olyan nagy értékű luxusingatlant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket tulajdonosaik gyanús pénzekből vásároltak. Ezek piaci összértéke 4,4 milliárd font (csaknem 1600 milliárd forint), és e kétes eredetű ingatlanvagyonnak több mint a 20 százaléka oroszokhoz kötődik.

A jelentés szerint a Szkripal-ügyre adott erőteljes reakciók ellenére

“Vlagyimir Putyin és szövetségesei ugyanúgy folytathatják korrupt módon szerzett vagyonuk elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna.”

A jelentés ezért további intézkedésekre szólítja fel a kormányt.

Brit lapok szerint Abramovicsot, aki az Egyesült Királyságban élők között a 13. leggazdagabbnak számít, nem akarják kitiltani az országból, de a vízum meghosszabbításának csúszása mindenképp jelzésértékű.

Orosz oligarchától kaphatott pénzt Trump ügyvédje

0

Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.

Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:

Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek

egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.

Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.

Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.

Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,

mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.

Mennyire hasonlít egymásra Orbán és Putyin rendszere?

Ezt elemezte az elmúlt napokban több jelentős nyugati újság is. Rengeteg hasonlóságot találtak, de sok különbséget is.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Összeesküvés Európa ellen

A Newsweek az Összeesküvés Európa ellen: Putyin, Magyarország és Oroszország új vasfüggönye című cikkben ír arról, hogy Orbán kemény bevándorlásellenes kampányt folytatott, és birodalomnak nevezte az Európai Uniót – ahogyan Putyin is, aki

„már több mint egy évtizede mindent megtesz Orbán sikeréért”,

Oroszország a Newsweek szerint egy olyan, az EU-t megosztó retorikát terjeszt, amelyet az orosz propagandacsatorna, az RT Európa orbanizációjának nevezett. Oroszország ugyanis mindent megtesz, hogy megossza és gyengítse az EU-t. A Newsweek szerint az, hogy Európában egyre inkább előretörnek a populisták, nem az oroszok miatt van, de ők kihasználják ezt a helyzetet.

Ezzel együtt a lap szerint

a Kreml Orbánnak nyújtott támogatása precedens nélküli,

nem csak a propagandában egyértelmű, de ez látszik a gázról kötött megállapodásokban, a több milliárdos kölcsönökben és a stratégiai befektetésekben. Ennek eredményeként a Newsweek kijelenti:

„Orbán Putyin hangja Európában.”

Írnak arról is, hogy emellett orosz mintára épült ki a haveri kapitalizmus rendszere, a többek között különböző médiumokat vásárló oligarchákkal, és Putyinhoz hasonlóan Orbán is háborút indított a civilek ellen.

A lap szerint Orbán lázad az EU liberális demokrata értékei ellen, közben pedig az ország a GDP 4%-ának megfelelő uniós támogatásokat kapott: Magyarország az egyik legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, évi 4,5 milliárd eurót kap, és kevesebb mint egymilliárdot fizet be.

Felidézik azt is, hogy

az EU-ban Magyarország a második legkorruptabb ország Bulgária után.

Írnak Orbán múltjáról is, arról, hogy nem mindig volt oroszbarát, Soros-ösztöndíjas is volt, 2008-ban pedig felszólalt a grúziai invázió ellen. De 2010 után egyrészt rájött, hogy az idegengyűlölet szavazatokat hozhat neki, és a Direkt36-ot idézve azt írják, hogy Matolcsy György győzte meg, hogy Kelet felé kell fordulni.

Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem politológia professzora Mussolinihez hasonlította Orbánt, mondván, ismeri a liberalizmust, a civil társadalomból jön, de most mindent megtesz, hogy tönkre tegye azt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az oroszokkal kötött üzletek között felsorolják a Mol-részvények visszavásárlását a Szurgutnyeftegaztól, azt, hogy a Gazprom olyan egyezséget kötött a gázszállításról, amely milliárdokba került az oroszoknak – de politikai haszna volt, a „rezsicsökkentéssel” Orbán 2014-ben is nyert a választáson, közben pedig a Roszatommal kötöttek szerződést a paksi bővítésről.

A menekültválság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatos retorika

egyre inkább Putyint idézi,

Orbán civilizációs küzdelemről kezdett el beszélni, Sorost is támadja, a lap szerint oly módon, „amely veszélyesen közel van az antiszemitizmushoz”.

Orbán abban is Putyint másolja, hogy a korábban független intézményeket a saját embereivel tölti fel: megbízható emberei kerültek az ügyészség, a számvevőszék élére és fontos pozíciókba a médiában.

Írnak arról is, hogy az EU felháborodott, azt is felfedezték, hogy

az uniós források Orbán köreit gazdagítják,

ezzel kapcsolatban megemlítik Tiborcz István botrányát és Mészáros Lőrinc gazdagodását is.

Mint írják, Putyin számára 2014 márciusában kezdett a barátság kifizetődővé válni: akkor annektálták a Krím-félszigetet az oroszok, majd júliusban az általuk támogatott kelet-ukrajnai szakadárok lelőtték a maláj utasszállítót. Oroszország ellen szankciókat vezettek be, Putyin viszont azóta háromszor is Budapestre jöhetett.

Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy Orbán eddig mindig megszavazta a szankciók meghosszabbítását, bármennyire is tiltakozott ellenük. Kovács Zoltán kormányszóvivőt is idézik, aki szerint Magyarország nincs közelebb Oroszországhoz, mint bármelyik másik ország.

Putyin autoriter rendszerét másolja Magyarország?

A New Internationalistben is megjelent egy elemzés a témában. Ők a paksi bővítéssel kezdik, de mint írják: az orosz befolyás messze túlmutat ezen. A lap szerint

Orbán Putyin nyomdokain halad,

korlátozza a sajtószabadságot, kulturális és jogi háborút folytat a civilek ellen, idegengyűlölő ideológiát hirdet, és a kétharmados többség birtokában átírja az alkotmányt.

Brian Dooley, a Human Rights First vezető tanácsadója szerint

az Orbán-rendszer már az autoriter rezsimek jeleit mutatja.

Az hasonlóságok között megemlítik azt is, hogy Orbán a menekültügyben a tradicionális, keresztény értékek megőrzését hangoztatta, és az egész helyzet ábrázolása olyan, mint az orosz propagandában. Emellett Magyarország gyakorlatilag lemásolta az orosz civilellenes törvényt, és írnak arról is, hogy ennek kapcsán a kormány megtámadta a CEU-t és kampányt indított Soros György ellen.

MTI Fotó: Kovács Tamás

De felsorolják a különbségeket is, mint írják,

Magyarországon még nem börtönzik be az ellenfeleket,

ugyanakkor csökken a sajtószabadság, és ebben az NMHH-nak is szerepe van, ráadásul a médiapiacot az állami hirdetésekkel is befolyásolják. Szintén a különbségek között említik az ellenzék kezelését és a tüntetésekre adott reakciót is.

Orbán nem egy másik Putyin

A Bloomberg ezzel a címmel készült elemzése szerint Orbán sokkal szofisztikáltabb módszerekkel építi a hatalmát, mint Putyin – de ez nem jelenti, hogy a rendszer kevésbé kemény. De, mint írják, a különbségek felülírják a hasonlóságokat.

Az egyik legfontosabb, hogy

mindkettőjük célja, hogy senki ne tudjon beleszólni, hogyan gyakorolják a hatalmat.

Magyarországon viszont a választásokon nincs tömeges csalás, igaz, lejt a pálya, ahogy az EBESZ is megállapította – de adott esetben itt nyerhetne akár az ellenzék is, és, ahogy a Bloomberg Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz politikusra utalva írja: nem hívnak csecseneket, hogy ellenzéki politikusokat öljenek.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Arról is írnak, hogy bár csökken a sajtószabadság, még mindig sokkal nagyobb, mint az oroszoknál, és  a bíróságok még fel tudnak lépni a korrupció ellen – ugyanakkor a korrupciós modell az oroszra hasonlít.

Összegezve a Bloomberg megállapítja, hogy össze lehet hasonlítani a két rendszert, de

Orbán sebészkést használ, Putyin pedig fejszét.

Kelet-Európa illiberális forradalma

A Foreign Affairsben az ismert politológus, Ivan Krastev nem csak Magyarországot vizsgálta, hanem az egész régiót. Mint írja, Kelet-Európa két korábbi mintagyerekénél, vagyis a lengyeleknél és a magyaroknál vannak a legaggasztóbb fejlemények: démonizálják az ellenzéket, a kisebbségek lesznek a bűnbakok, aláássák a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Szerinte ezek az országok azért hirdettek háborút a liberalizmus ellen, mert az EU és az USA lettek a rendszerváltás után a liberalizmus arcai, fő képviselői, így a nacionalisták könnyen össze tudták kötni a két témát. Ehhez hozzájárultak a gazdasági nehézségek, főleg Magyarországon.

Mint írja, itt

a Fidesz átírta a választási szabályokat, a korrupció pedig átható.

Krastev szerint, ahol a populisták hatalomra jutnak, ott tovább mélyítik a kulturális és politikai polarizációt, és terjednek az összeesküvés-elméletek – mint például az, hogy Soros menekültekkel akarja elárasztani az országot.

Ír arról is, hogy a régióban nagyon erősen jelen vannak olyan történelmi traumák, amelyek a külső hatalmaktól való félelmet táplálják – sokan félnek minden kozmopolita ideológiától, jelentse az a Habsburg-birodalmat vagy a marxizmust.

Trump kampánycsapatát és az orosz kormányt is beperelték a demokraták

0

Az amerikai Demokrata Párt beperelte az orosz kormányt, Donald Trump elnökválasztási kampánycsapatát és a WikiLeakset, azzal az indoklással, hogy a 2016-os elnökválasztás idején összejátszottak, hogy befolyásolják a választást.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság (DNC) egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be a keresetet. A Washington Post információi szerint arra hivatkoznak, hogy

a Trump-kampány munkatársai összejátszottak az orosz kormánnyal és annak katonai hírszerzésével

abból a célból, hogy ártsanak a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányának és elősegítsék Trump megválasztását. A CNN szerint a keresetben Trump stábjának több emberét meg is nevezik, például Rick Gates-t, Paul Manafortot és George Papadopoulost.

Tom Perez, a DNC elnöke közleményében azt írta: “a 2016-os elnökválasztási kampány idején

Oroszország mindenre kiterjedő támadást indított demokráciánk ellen

és ehhez készséges és aktív partnerre talált Donald Trump kampányában”. Szerinte “ez precedens nélküli hazaárulást jelent: az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének kampánya egy ellenséges külföldi hatalommal szövetkezve támogatja meg saját esélyeit az elnökség elnyerésére”.

A kereset szerint az orosz hackertámadások – kiegészülve Trump munkatársainak oroszországi kapcsolataival és a hackertámadások nyilvános helyeslésével – kimerítik a jogszerűtlen összeesküvést a választások befolyásolására.

Közben a Robert Mueller vezette különleges bizottság változatlanul vizsgálja Donald Trump kampánystábjának oroszokkal való kapcsolatait, és már azt is, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni ezt a vizsgálatot, például azzal, hogy kirúgta James Comey FBI-igazgatót.

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Csütörtökön egyébként nyilvánosságra hozták Comey feljegyzéseit, amelyeket a Trumppal folytatott beszélgetéseiről készített. Trump egyből azt írta a Twitteren, hogy ezek bizonyítják, hogy ő teljesen ártatlan, a feljegyzésekből azonban az ellenkezője derül ki. Comey ugyanis azt is leírta, amikor Trump rajta kívül mindenkit kiküldött az irodájából, és

azt kérte, hogy állítsa le a Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálatot.

Azóta egyébként Flynn bűnösnek vallotta magát.

A feljegyzések egy részét kitakarva hozták nyilvánosságra, sok újdonság nem derül ki belőlük. Ami viszont érdekes, hogy többször is beszélt az orosz prostituáltakkal kapcsolatos vádakról. Egyszer azt mondta, semmi nem igaz belőlük, „nem voltak prostituáltak”, máskor pedig azt: Putyin azt mondta neki, hogy „az orosz kurvák a legszebbek a világon”.

Trumpnak egyébként már amiatt is aggódnia kell, mert ügyvédje, Michael Cohen ellen is bűnügyi vizsgálat folyik, ami érintheti az ő üzleti ügyeit is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK