Kezdőlap Címkék Orosz

Címke: orosz

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától

0

Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában.

A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást. Teodor Melescanu román külügyminiszter megígérte Rex Tillersonnak, az amerikai diplomácia vezetőjének, hogy Románia megveszi a rakétavédelmi rendszert, melyet a NATO fontosnak tart az orosz fenyegetéssel szemben. Washington számára két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.

Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tól

Erről még Trump elnök állapodott meg a lengyel vezetőkkel ,amikor júliusban Varsóban járt. A szerződés szerint Lengyelország 208 Patriot tipusú rakétát kapna az Egyesült Államoktól és egy teljesen korszerű rakétavédelmi információs rendszert. A washingtoni kongresszusnak még jóvá kell hagynia a szerződést, mert ilyen korszerű fegyverzetet enélkül nem lehet eladni más államnak. Mivel Lengyelország NATO szövetséges ezért aligha lesz akadálya annak, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszert Lengyelországba telepítsék.

A lengyelek azért érzik szükségét a méregdrága amerikai rakétavédelmi rendszer megvásárlásának, mert

Oroszország nemrég Iszkander tipusú rakétákat telepített Kalinyingrád közelében.

Az egykori Kelet Poroszországból az orosz rakéták pillanatok alatt elérhetik a lengyel stratégiai célpontokat.

Nemrég az oroszok Belorusziával együtt nagy hadgyakorlatot tartottak Lengyelország határainak közelében és ez tovább növelte a gyanakvást Varsóban, ahol hagyományosan tartanak Oroszországtól. Lengyelország felosztásában nagy szerepet játszott Moszkva Nagy Katalin cárnőtől egészen Sztálinig. Lengyelország ezért maximális katonai együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.

Az orosz agresszió megállítására szövetkeztek a Prágai Nyilatkozat aláírói

0

A Prágai Nyilatkozat 7 lépéses javaslatot tesz a nyugati liberális demokráciák számára. A kiáltványban szerepel többek közt a veszély felismerésének, a kérdésről hasonlóan gondolkodó EU és NATO tagországok együttműködésének és a fenyegetés súlyosságának minél szélesebb körben való megismertetésének fontossága.

A Prágai Nyilatkozat kezdeményezője és szervezője a Europen Values (Európai Értékek) nevű cseh agytröszt, amely a liberális demokrácia értékeit kívánja védeni munkája során. A nyilatkozat felhívja a figyelmet az egyre erősödő orosz agresszióra, ami számos formát ölt, a katonai megszállástól, a pénzügyi és információs befolyásoláson át, a demokratikus választások eredményeibe történő beavatkozásig. Az euro-atlanti közöség megosztását választotta maga számára megoldásként Vlagyimir Putyin, és még mindig úgy tűnik, hogy a nyugati, liberális demokráciák nem észlelték megfelelő mértékben az ezzel járó veszélyeket.

A nyilatkozat az alábbi 7 lépésre tesz javaslatot.

  1. A politikai vezetőknek fel kell ismerniük a veszélyt.
  2. Nemzeti kereteken belül ki kell nyomozni és be kell mutatni mindezen ellenséges tevékenységeket.
  3. Kutatni kell az orosz agresszió eredményességét.
  4. Meg kell erősíteni az EU egyetlen, a területen szakértelemmel bíró szervezetét az Európai Külügyi Szolgálaton belül.
  5. Fel kell vállalni a politikai konfliktust az agresszorral.
  6. Ki kell alakítani a kérdésről hasonlóan gondolkodó EU és NATO tagországok együttműködését a cél érdekében.
  7. A szakértői körnél szélesebb körrel is meg kell értetni a fenyegetés súlyosságát.

Ezt a javaslatcsomagot írta első magyar politikusként Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke írta alá.

Örökös eltiltás doppingozó orosz sífutóknak

0

Soha többé nem indulhat olimpián az a négy orosz sífutó, akinél a 2014-es szocsi téli játékokon levett doppingmintájának újraelemzése pozitív eredményt hozott. Velük együtt hat oroszt tiltottak el Szocsi után.

Makszim Viljegzsanyinnak, Alekszej Petuhovnak, Julija Ivanovának és Jevgenyij Sapovalovnak egyúttal törölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a három évvel ezelőtti olimpián elért összes eredményét – adta hírül a TASZSZ csütörtökön olyan, meg nem nevezett forrásra hivatkozva, aki ismeri a szocsi minták újratesztelésének végkimenetelét.

Az orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy

hasonló büntetést kapott korábban két másik orosz sífutó,

Alekszandr Legkov és Jevgenyija Bjelova is. Legkov Szocsiban egyéniben nyert az 50 kilométeres távon, s ezüstérmesként zárt a 4×10 kilométeres váltó tagjaként, továbbá csapatsprintben is.

A most eltiltott Viljegzsanyin a 2014-es olimpián második volt a maratoni versenyen Legkov mögött, és szerepelt a Nyikita Krjukovval alkotott, csapatsprintben második duóban is.

Szocsiban Petuhov nyolcadik, Sapovalova pedig 28. volt a sprintszámban, Ivanovának eredetileg a 17. hely jutott a 10 kilométeres, klasszikus stílusú viadalon, 30. a tömegrajtos 30 kilométeren, a csapatsprintben pedig, akárcsak a 4×5 kilométeres orosz stafétával, hatodikként ért célba.

MTI/FüHü

Kaspersky mondaná, de nem kérdezik

0

Az USA kémelhárítása azzal vádolja az orosz Kaspersky Lab-ot, hogy vírusölő programjai valójában kémkedést folytatnak, ezért megtiltotta azok alkalmazását az amerikai állam számítógépein. Jevgenyij Kaszperszkij, a Kaspersky Lab főnöke elmenne a washingtoni kongresszusi meghallgatásra, de nem kapott meghívót  A párizsi Le Monde munkatársa készített vele interjút.

Jevgenyij Kaszperszkij cáfolja, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban állna, bár korábban a hadügyminisztérium vezető informatikusa volt Moszkvában. Szerinte vírusölő programjai teljesen a nemzetközi előírások szerint működnek, és ha titkos anyagot találnak, akkor azt megsemmisítik!

Hamarosan transzparencia központokat hoznak létre, ahol bárkinek bemutatják a működésüket. Európában Németországban nyílik ilyen központ, de lesz az amerikai földrészen és Ázsiában is. Brazíliában beengedték az ellenőröket a Kaspersky Lab összes helyiségébe – hangsúlyozta az alapító atya. Közölte: bárhol készen állnak erre!

Az amerikai vádak szerint Hillary Clinton levelezésének feltörésével az oroszok megpróbálták befolyásolni az amerikai választásokat.

Kérdés, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok romlása miatt került a célkeresztbe a Kaspersky Lab? Jevgenyij Kaszperszkij  szerint nem, mert ahhoz túlságosan is kis cég vagyunk- mondta.

Az új orosz nagykövet mindenesetre azt javasolta Donald Trumpnak, hogy borítsanak fátylat a múltra és legyen újra közvetlen kapcsolat a két nagyhatalom hadügyminisztériuma és titkosszolgálata között. Lehet, hogy erre az USA elnöke szívesen vállalkozna, csakhogy a washingtoni kongresszus egyre tudakozódik orosz kapcsolatairól. A Kaspersky Lab ügyében szerdán lesz a meghallgatás Washingtonban.

LMP: Mr. Oroszország és társai gazdagodnak a magyar adófizetők pénzén

0

Az LMP szerint Paks 2 egy nemzetközi korrupciós botrány. Szó sincs az olcsó áramellátásról, az egész beruházás a Moszkvához köthető gazdasági körök és a Fideszes haverok érdekeiről szól.

Ezt támasztják alá azok a sajtóértesülések is, amelyek a Mr. Oroszország néven emlegetett lobbista többszázezres szerződéseiről szólnak. Az LMP közölte, hogy mindent meg fog tenni a szerződések nyilvánosságra hozataláért.

A kormány igyekszik eltitkolni Klaus Mangold német származású orosz érdekeltségű lobbista korábbi szerződéseit, de az orosz lobbistával folytatott együttműködés zavartalannak látszik. Sajtóinformációk szerint a Miniszterelnökség két újabb, többszázezer eurós szerződést köt a csak Mr. Oroszország néven emlegetett lobbistával.

Klaus Mangold Vlagyimir Putyin társaságában.

Az orosz lobbista kapcsolata Oettinger biztossal és az Orbán-kormánnyal jól mutatja, hogy Paks 2 egy nemzetközi korrupciós botrány, amely csupán a Moszkvához köthető gazdasági érdekköröknek kedvez, a magyar embereknek nem.

Harci gázt gyártó üzemet támadott Szíriában az izraeli légierő

0

A hadiüzem a nemzetközi egyezményekben tiltott harci gázokat gyártott.

A párizsi Figaro tudósítójának nyilatkozó izraeli katonai szakértők viszont egyértelműen állítják: Mesyafban olyan hadi üzem működik, melyben mérges gázokat állít elő a szíriai hadsereg. Asszad elnök rendszerét többször is érte olyan vád, hogy tiltott harci gázokat vet be a polgárháborúban, mely 2011 óta tart Szíriában. Ugyanitt nemrég működni kezdett

egy iráni gyár is, mely rakétákat készít a libanoni Hezbollah milícia számára.

Izrael hivatalosan nem erősítette meg a légicsapás hírét, de korábban légiereje támadta azokat a konvojokat Szíriában, melyek rakétákat vittek Iránból Libanonba a Hezbollah milíciának.

Amos Yadlin tábornok, aki nemrég még a katonai hírszerzést vezette Izraelben, most pedig egy stratégiai kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Naszrallah sejk, a libanoni Hezbollah milícia vezére nemrég Damaszkuszban tárgyalt Asszad elnökkel. Minden bizonnyal akkor egyeztek meg arról, hogy a Szíriában működő iráni gyár rakétákat szállít Libanonba a Hezbollah számára.

Izraelben jelenleg háromnapos hadgyakorlat zajlik,

mely egy feltételezett Hezbollah támadásra adott izraeli válaszcsapást gyakorol az ország libanoni határa mentén.

Netanjahu miniszterelnök amikor Szocsiban Putyin elnökkel találkozott, azt kérte az orosz államfőtől, hogy akadályozza meg Irán katonai jelenlétét Szíriában. Erre az orosz elnök nem tett ígéretet, de az orosz légvédelem nem akadályozta meg az izraeli légicsapást. Korábban az izraeli sajtó arról számolt be, hogy orosz rakéta egység települt az iráni gyár közelében Szíriában.

Júliusban Oroszország és Amerika megegyezett abban, hogy légierejük elkerül mindenfajta konfrontációt Szíria felett vagyis előzetesen tájékoztatják egymást az akciókról. Izrael mint az USA szövetségese eddig betartotta ezt az egyezményt és nem kizárt, hogy a légicsapásról az oroszok előzetesen értesültek.

Izraelben most valamiféle válasz csapásra számítanak a szíriai-iráni-Hezbollah hármasszövetség részéről- számol be a párizsiFigaro tudósítója a helyszínről.

Elrabolták Ukrajnában a moszkvai állami tévé tudósítóját

0

Elfogta és ismeretlen helyre szállította az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Anna Kurbatovát, a Pervij Kanal (Első Csatorna) elnevezésű orosz állami televízió tudósítóját.

A TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint a tudósítót kitoloncolták Ukrajnából.

 A 29 éves Kurbatovát az ukrán főváros központjában található otthona közelében ültették autóba az SZBU emberei.

A Pervij Kanal közleménye szerint az újságírónőt korábban többször megfenyegették, egyebek között az ukrán függetlenség napjáról készített beszámolója miatt. Kurbatova az ukrán hatóságoknak az újságírókkal szembeni fellépéséről is tudósított.

Az orosz tévécsatorna emlékeztetett rá, hogy Kijev nemrégiben kitoloncoltatta Tamara Nyerszeszjant, az orosz állami rádió és televízió tudósítónőjét is, 2015-ben pedig kiutasította au ugyancsak Pervij Kanal megbízásából dolgozó Alekszandra Cserepnyinát és Jelena Makarovát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy

az orosz vezetésnek nincs tudomása Anna Kurbatova hollétéről,

de erőfeszítéseket tesz a helyzet tisztázására.

Jelena Gitljanszka, az SZBU szóvivője ostobaságnak nevezte az orosz újságírónő elrablására vonatkozó híradásokat. „Mi nem foglalkozunk emberrablással. Kizárólag az ukrán törvények keretei között lépünk fel” – mondta az RBK elnevezésű orosz hírportálnak nyilatkozva.

Az ukrán belügyminisztérium két, az RBK által megszólaltatott illetékese nem hallott az ügyről.

Kurbatova szombaton felkerült az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű ukrán nacionalista weboldalra, amely az állítólag Ukrajna biztonságát veszélyeztető személyek adatait tartalmazza. Az újságírónőt azzal vádolták meg, hogy ukránellenes propagandát folytatott, valamint manipulálta a társadalmi jelentőségű információkat és tendenciózus módon számolt be az eseményekről.

Finnország közvetítene a NATO és Oroszország között

0

Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta, hogy megnyugtassa Európa északkeleti részét: számíthat az amerikai fegyveres erőkre!

Mindezt Trump akkor adta elő amikor közös sajtóértekezletet tartott Finnország államfőjével Washingtonban.

Finnország nem tagja a NATO-nak mint ahogy Svédország sem,

de már többször tartottak közös flotta gyakorlatot az amerikaiakkal a Balti tengeren- emlékeztetett Niisto finn elnök. Azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin nemrég Finnországban járt, és ott igyekezett mindenkit megnyugtatni: a közös orosz-kínai flotta gyakorlat a Balti tengeren nem fenyeget senkit sem. A mi törekvésünk az, hogy dialógust kezdeményezzünk a NATO és Oroszország között- hangsúlyozta a finn elnök Washingtonban.

Donald Trump korábban elég kétértelműen nyilatkozott arról, hogy az USA teljesíti-e NATO vállalását vagyis megvédi szövetségeseit egy esetleges orosz támadással szemben. Akkor még az amerikai elnök javítani akarta a viszonyát Oroszországgal. De ebből nem lett semmi, így Trump szentül megígérte a NATO szövetségeseknek: az USA megvédi őket Oroszországgal szemben. A három kis balti államba küldte Pence alelnököt, aki a helyszínen erősítette meg Trump ígéretét. Észtország, Lettország és Litvánia korábban a Szovjetunió tagállama volt, és tart Moszkvától. Ezért is lépett be mindhárom állam a NATO-ba. Ahol Lengyelországgal együtt a legelszántabban képviselik azt a nézetet, hogy Oroszország fenyegeti a tőle nyugatra fekvő országokat.

Épp ezért elszántan fegyverkeznek. Különösen sok amerikai fegyvert vásárolnak. Trump amikor nemrég Varsóban tárgyalt és találkozott a közép és kelet-európai vezetőkkel, erre is felhívta a figyelmet.

Trump nemcsak fegyvert, de földgázt is el akar adni ezeknek az országoknak, ahol eddig általában az orosz szállítások jelentettek energia biztonságot.

Míg a balti államok és Lengyelország élesen szembenállnak Moszkvával addig Finnország, Magyarország vagy épp Németország a párbeszéd híve. Vlagyimir Putyin Finnország után Magyarországra is ellátogatott. A gazdasági együttműködés pedig a szankciók ellenére virágzik Németország és Oroszország között.

Eugal orosz gázt visz Csehországba és Lengyelországba

Eugal a terv neve, mely azt célozza, hogy 485 kilométeres vezetéket építsenek Németország balti tengerpartjától Csehország és Lengyelország felé.

Tatjana Bernert a Gascade szóvivője a Bloomberg hírügynökségnek elmondta: euró milliárdokba kerülhet a beruházás, de szeretnék a költségeket 10 milliárd euró alatt tartani. Az Eugal tervhez társakat illetve befektetőket keres a Gascade, melynek központja Kasselben van. A vezeték évente 51 milliárd köbméter orosz gázt lesz képes szállítani Csehországba és Lengyelországba. Hogyan?

Úgy, hogy az Északi áramlat II vezeték évente 55 milliárd köbmétert hoz Oroszországból a Balti tenger alatt. Sem a Gazprom sem a BASF, amely az Északi áramlat II vezetéket szeretné 2019-re elkészíteni, nem reagált akkor amikor a Bloomberg hírügynökség megkérdezte őket. Nem véletlenül.

Az Egyesült Államok ugyanis nemrég olyan szankciókat jelentett be Oroszország ellen, melyek az Északi áramlat gázvezetéket is érintik.

Németország Brüsszelhez fordult az ügyben. Jean-Claude Juncker a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozva elmondta: jobban szeretné, ha Amerika mielőtt szankciókat hozna, akkor előtte beszélne meg azokat az érintettekkel, jelen esetben az EU-val. Hozzátette: az EU kész a harcra is az ügyben.

Amerika is: Trump ugyanis amikor Varsóban járt, akkor amerikai cseppfolyós földgázt ígért Lengyelországnak és a többi közép-kelet-európai államnak, melynek gázellátása évtizedek óta Oroszországtól függ. A lengyelek lelkesen reagáltak.

A többiek inkább visszafogottabbak voltak.

Elvben persze a fogyasztóknak kedvezne egy árháború az amerikai és az orosz földgáz között. Ez újabb rezsi csökkentéseket tenne lehetővé. Az amerikai szankciók miatt viszont az egésznek politikai jelentősége is van:lehet, hogy az USA elvárja lojális NATO szövetségeseitől, hogy amerikai földgázt vásároljanak?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!