Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Egy hét – 2sványos

Ezen a héten a magyarországi közélet Tusványosra költözött. Orbán Viktor még meg sem szólalt, de már így is rengeteg okos dolog elhangzott az ottani színpadokon. Varga Mihály miniszter például őszintén beszélt a magyar gazdaságról, olyan dolgokat mondott, amelyeket idehaza nem szokott mondani. Például, hogy egy holland munkás teljesítménye kétszerese a magyar munkásénak. Rossz volt ezt hallani, idáig azt hittük, hogy ők hanyatlanak, mi meg hasítunk, mint állat. És a magyarországi kultúráról is szokatlanul éles vita folyt az egyik tusványosi pódiumon, a majdnem mindig szókimondó L. Simon László például azt mondta, hogy nem leszólni kell a liberális kultúra képviselőit hanem tessék jobbnak lenni náluk.

S ha már Tusványos: idén a szocialisták is elmerészkedtek Orbán Viktor külhoni pátriájába. Kapcsolatot építeni, ahogyan ők mondták. Ahhoz képest, hogy ez már a 29. rendezvény az erdélyi településen, jókor kezdik. Sok sikert nem jósolunk ennek a vállalkozásnak, bár az is igaz, hogy idén legalább megpróbálták. Egyelőre egy medve jött össze a szociknak, az állatot ugyanis a turnébuszuk mellett látták és le is fényképezték.

Demeter Mártát viszont fölvették az LMP-be, Ilyenkor nyáron, amikor nagy a rekkenő, ez is hír. Különösképp azért, mert bár korábban több alkalommal is jelentkezett, ám nem vették föl. Most végre sikerült, az egykori szocialista képviselő tehát teljes jogú tagja Szél Bernadett és Ungár Péter pártjának. Mely pártnak ez a hete sem múlt el botrány nélkül. Pofozkodás ezúttal nem volt, viszont kiderült, hogy Schmuck Erzsébet, aki a választás előtt kampányfőnöke a pártnak, egyeztetett Schmidt Máriával.

Ha valaki nem tudná, Schmidt Mária Ungár Péter édesanyja. De nem ezért pikáns a történet, hanem mert Schmidt Orbán Viktor egyik bizalmasa. Az LMP-ben ebben nem látnak semmi kivetni valót, szerintük érthető, ha egy anya aggódik a fiáért, márpedig Schmidt Mária aggódott, hogy az LMP bejut-e a parlamentbe, ami számára azért volt fontos, mert a fia, Ungár Péter is képviselőjelölt volt. Az aggódó mama megnyugodhatott, az LMP vitte a lécet, Ungár Péter bejutott, nincs itt kérem semmi látnivaló, ne kéretik oszolni és tovább haladni.

Ezen a héten az is kiderült, hogy a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása kapcsán felbujtással vádolt Gyárfás Tamásról lekerülhet a nyomkövető. Nem 100 millió forintos óvadék ellenében, amint azt az első fokon eljáró bíróság megállapította, hanem ennek a duplájáért, 200 millió forintért. Ennyibe kerül Gyárfásnak, hogy szavadon védekezhessen és mozoghasson A Fővárosi Törvényszék – ők állapították meg a 200 millió forintos óvadékot – úgy ítélte meg, hogy Gyárfás esetében 100 millió forintnál még fennáll a szökés, vagy/és az elrejtőzés veszélye, de 200 millió forint óvadék már elegendő lehet arra, hogy ha lenne is ilyen szándéka, elálljon attól.

Gyárfás Tamásnak elmondása szerint onnan van ennyi pénze, hogy eladta az időközben Mészáros Lőrinc tulajdonába került Echo tévének a NAP TV épületét. Mészárosnak szerencsére még így is maradt mit a tejbe aprítania, csütörtökön bejelentették, hogy az ország leggazdagabb gázszerelője megvásárolta a Kádár János egykori nyaralásainak helyszínéül szolgáló Club Aligát.
Ja, és azt is megtudtuk, amit eddig csak nagyon sejtettünk: azt, hogy Orbán Viktor a saját pénzén utazott az oroszországi labdarúgó világbajnokság döntőjére. Ha akarnánk, se mernénk másra gondolni.

A részeges Juncker levele a mindig józan Orbánhoz

Kedves barátom, Viktor!

Hallottalak a magyarországi közrádióban. Minden pénteken meghallgatlak, hogy stílszerű legyek, iszom a szavaidat. Nagyszerű kollégád, Kősa Lajos említette az ivást velem kapcsolatban Tusványoson. Azt mondta, hogy „az EU-t egy rossz, részeges, alkoholista pasi vezeti. Nem isiász van itt, alkoholista.”

Kedves Viktor, kérlek tolmácsold nagybecsülésem Kósa úr felé. S ha már beszélsz vele, kérdezd meg őt arról az 1300 milliárd forintról, amelyet az általa csengeri háztartásbeliként emlegetett hölgy ígért neki. Nem ismerem pontosan a magyarországi pénz értékét, sem az ottani átlagkereseteket, de úgy sejtem, hogy a Kősa úrral kapcsolatba hozott összeg sok ezer magyar ember sok száz évi jövedelmének felel meg.

Kérdezd meg azt is kedves Viktor Kósa úrtól, hogy debreceni polgármestersége idején miért hívták őt előbb Mr. 10, később Mr. 20 százaléknak. Nem ismerem a magyarországi szokásokat, de mifelénk azokat az embereket nevezik így, akik csúszópénzt szoktak elfogadni, vagyis, megvesztegethetők.

És akkor néhány szót arról, amit az EU-ról mondtál kedves Viktor barátom. Hogy az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mert jövő májusban lejár a mandátuma. Nagyon örülök, hogy ennyire jó a memóriád, és nem felejtetted el ezt a fontos dátumot, nem lenne jó, ha pártod, a Fidesz lemaradna a választásról.

Közlöm veled, hogy nincsenek a napjaink megszámlálva. Az lehet, hogy te, mint a sorkatonák – ugye úgy mondták nálatok, amikor mindenkinek kötelező volt bevonulni – vágod már a centit.

Tényleg Viktor: mi igaz abból, hogy bevezetnétek a sorkatonaságot? Tagadjátok, de mindig vannak köztetek olyanok, akik nosztalgiával említik azokat az időket, amikor még a fiúkat elvitték katonának. Tudom, hogy te nem szereted a dagadt katonákat, mint mondtad, az a halálod, most legutóbb pedig az is kiderült, hogy a tetkós katonákat sem díjazod.

Na, de miről is akartam neked írni kedves Viktor! Hát, hogy mint mondtad, erőid végén vagy, fel kell töltened az akkumulátorodat. Ezek szerint neked Viktor barátom, több erőd is van, ezek végén vagy, ezért kell pihenned. Azért csak vigyázz azzal a feltöltéssel, nehogy véletlenül túltöltsenek, akiknek ez lesz a feladatuk. Nem lenne jó, ha túl nagy lenne benned a feszültség, és ezért még a mostaninál is gyorsabban pörögnél.

Szükségünk van rád kedves Viktor az Európai Unióban, és nem szeretnénk, ha történne veled valami. Számítunk rád jövőre is, hallom, újabb stadionokat akartok építeni és a felcsúti kisvasutat is meghosszabbítjátok az uniós polgárok pénzén. Szólj, hogy mennyi pénzre van szükséged a futballpályák fűtéséhez, tudod, milyen vagyok, ha iszom, olyankor még a szokásosnál is nagyobb a szívem, és nem sajnálok tőled semmit.

A régi barátsággal, Jean-Claude

Az illiberális jövőkép és nemzetpolitika

Tusványos, vagyis Orbán Viktor ottani elmaradhatatlan beszéde a Fidesz külpolitikai vízióját hivatott felvázolni, Kötcse pedig Magyarország belső átrendeződését. Ez utóbbi már valóra váltotta misszióját, Tusnádfürdőre még várnak szép pillanatok.

A majd három évtizedes múltra visszatekintő Fidesz-gyülekezet a messzi Székelyföldön már majdnem minden volt. Nemzetpolitikai iránymutató, autonómiát követelő fórum (a románok őszinte sajnálatára), majd egy rövid ideig a magyar-román barátság szentélye, amikor is (két alkalommal) az akkori román államfő, Traian Băsescu Orbán Viktor oldalán a jószomszédság ikonikus szerepét játszotta el.

A magyar miniszterelnök 2014-ben dobbantott igazán, amikor is az illiberális állam (demokrácia) elnevezést húzta elő nem a saját tarsolyából. Tulajdonképpen, ki nem mondva, a fékek és egyensúlyok rendszerének felszámolásáról, egy áldemokráciáról beszélt. De ez csak félig meddig volt vízió, mert mindez az akkori Magyarországon már nagyban működött. Azóta csak tökéletesítik. Tudjuk merre: Erdogan és Putyin irányába.

Azóta az illiberalizmus fogalma és gyakorlata (nem Orbáné a szerzői jog) kezd erősen gyökeret ereszteni Európa más országaiban is, kormányszinten Olaszországban, Lengyelországban és félő, hogy Ausztriában is.

Ilyen fejlemények láttán, megnő az önbizalom, kitisztul a tekintet, felcsillan a jövőkép.

A magyar miniszterelnök már nem tart annyira attól, hogy kizárnák a Fideszt az Európai Néppártból, hiszen, egyes vélemények szerint, ha az unió illiberális erői összefognának akár a 20 százalékát is hozhatnák a voksoknak a jövőre tartandó választásokon. Úgy tűnik, jelen pillanatban inkább a Néppártnak van mitől tartania.

Minden arra utal, hogy Orbán Viktor jelentősebb nemzetközi szerepre vágyik.

Ezért nincs kizárva, hogy ismét a tusnádfürdői szószéket használja fel tervei felvillantására.

Az idei Tusványos eddigi menete is ezt a feltételezést támasztja alá. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnök előadásával máris kivívta a román sajtó aggódó érdeklődését. Szerinte ugyanis „az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára”.

Vagyis: „Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető”.

Nem tudni, hogy ezt hogyan képzelik el a Fideszben, hiszen, minden eddigi tapasztalatunk szerint, fából vaskarikáról van szó.

Ha ugyanis az unió jövőképe a nemzetek Európája, bikaerős állami szuverenitásokkal, márpedig Orbán ezért a célért állt csatasorba Brüsszelben és másutt, akkor megszűnik az az álom, hogy Trianon után az elcsatolt területek elvileg egyesülnek az anyaországgal. Ez ugyanis erős nemzetállamok esetén kizárt. Visszatérhetünk az autonómiázásra. Ezzel ugyan el lehet szórakozni, de egy tökig szuverén Románia és Szerbia ilyenről hallani sem akar. Eddig sem volt hajlandó.

Ezt az ellentmondást kellene valahogy feloldani. Nemzeti szuverenitásra esküdni (hogy Brüsszel bele ne pofázzon a dolgainkba) és közben meggyőzni a környező országokat, hogy Budapest beleszólhat az ő belügyeikbe.

Nehéz lesz, de ennél súlyosabb dolgokat is kimagyarázott már a magyar miniszterelnök. Csak legyen, aki hisz benne. Eddig volt.

Politikai (H)arcképcsarnok – XIV. Farkas Flórián összegyűjtött hallgatásai

Sorozatunk olvasói megszokhatták, hogy többnyire rendhagyó portét közlünk a bemutatott politikusokról. Farkas Flóriánról a többi szereplőnél is rendhagyóbban írunk, merthogy a cigányság első számú vezetőjének pályafutását úgy lehet a legjobban vázolni, ha – a teljesség igénye nélkül – felsoroljuk, hogy hányszor nem szólalt meg, amikor mondania kellett volna valamit.

Mielőtt azonban számba vennénk Farkas Flórián összegyűjtött hallgatásait, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy hősünk több alkalommal is volt büntetve.

Bűnök, balhék, botrányok

1975 és 1982 között háromszor ítélték el – hol felfüggesztett, hol végrehajtandó szabadságvesztésre. 1996-ban ügyészségi vizsgálat indult a Lungo Drom által létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként 1998-ban vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt, ám Göncz Árpád köztársasági elnöktől eljárási kegyelmet kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A  2014 márciusában alakult Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet, első elnöke Farkas Flórián lett. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére. Ehelyett, az uniós pénzekből kétszázmillió forintért irodaházat vettek a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De vásároltak irodabútorokat (31 millió forintért), informatikai eszközöket (21 millió forintért), ezen felül 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is összesen 50 millió forintért. Egy évvel azután, hogy a program körüli 1,6 milliárdos csalásgyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el mondott le pozíciójáról. A hiányzó 1,6 milliárd forint nagyobb részét, 1,3 milliárd forintot az állam kipótolta.

Cigányozók ideje

Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor (néhány hónapja Sneider Tamás) pártja érzékelhetően araszolt a közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen témát nem vettek el a Jobbiktól: a cigányozást. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk, a „cigánybűnözést” kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.

Ez év elején, ráfordulva a választási kampányra, a Fidesz ebben is szintet lépett. Egy lakossági fórumon az akkor még miniszterként ügyködő Lázár János azzal dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.

Farkas Flórián fideszes országgyûlési képviselõ érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén 2014. szeptember 6-án. MTI Fotó: Varga György

Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.

Márciusban, nem sokkal az országgyűlési választás előtt Lázár János mártélyi utcafórumán azt mondta: mit várhatunk a bevándorlóktól, amikor a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni.

Balog Zoltán, aki nemrég még emberi erőforrás miniszter volt, szintén igyekezett lépést tartani kollégáival. Éppen egy évvel ezelőtt, 2017 júliusában Tusványoson arról értekezett, hogy a magyarországi politika még mindig nem tudta eldönteni, vajon a cigányság erőforrás, vagy tehertétel az országnak.

A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre és lemondásra szólította fel az akkor még a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.


MTI Fotó: Mészáros János

Nemcsak mostanában veszett el Farkas Flórián. 2012 augusztusában, amikor kétes eredetű, amúgy betiltott hordák vonultak Devecserre, Ceglédre, fenyegették a romákat, és minden jó ízlésű emberben rosszízű emlékeket ébresztettek, Farkas Flórián nem szólalt meg sehol. Nem tiltakozott, nem ment a helyszínre, hogy személyes jelenlétével igyekezzen oldani a feszültséget. Farkas Flórián akkor is, és most is, a cigányok érdekei helyett a kenyéradó gazdái szolgálatát választotta.

Bayer: Azonnal és bárhogyan

2013, januárjában Bayer Zsolt a Fidesz megmondóembere, a párt 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa a következőket írta: „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából.. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”

Jó lett volna ismerni Farkas Flórián véleményét ezzel kapcsolatban. Hogy vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni.

Politikai pályája

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Farkas Flórián 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe. Először a Szolnoki Városi Tanács családsegítő szolgálatánál dolgozott, majd 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett. 1989-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkárává választották.

1991-ben a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára, majd elnöke lett.

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról bejutott a törvényhozásba. 2006-ban a párt országos listájáról ismét mandátumot szerzett. 2010-től a közigazgatási és igazságügyi miniszter megbízásából a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos lett.

A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot és az Európai ügyek bizottságának a tagja lett.

A Farkas körül kipattant botrányok ellenére a Lungo Drom 2017. október 28-án tartott kongresszusán Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere méltatta a Farkas által végzett munkát és tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszönetét és gratulációját.

Bréking nyúz, 2018. 07. 25. Tudósítás a másik valóságból

0

Jeszenszky Zsolt ezúttal nem azon tűnődik, hogy a fideszes csajok miért jobbak az orális szexben (ő szopásként szokta említeni), mint a jobbikosok, hanem a levitézlett, versenyt károgó megmondó emberekről értekezik, alaptalan butaság, Magyarország nem elszigetelt, a 888 azon aggódik, hogy pityeregnek a gazdi nélkül maradt liberálisok.

A Magyar Idők mindennel megvan elégedve

„Az ellenzék mindegyik országban folyamatosan bírál és relativizál – némileg persze ez az ellenzék dolga. Nálunk azonban ezt (is) csúcsra járatják a levitézlett megmondóemberek Csillag Istvántól Békesi Lászlón át egészen, igen, legnagyobb kedvencünkig, Petschnig Mária Zitáig versenyt kárognak és bezzegeznek (bezzeg Szlovákia, bezzeg Izland, bezzeg Zimbabwe), temetik a magyar gazdaságot.

… Az ország fejlődik, rengeteg a beruházás, a lakossági fogyasztás jelentősen bővül, a bérek meredeken emelkednek. A kivándorlás valójában messze a régiós átlag alatti, bármit is kárognak ezzel kapcsolatban (is) a fake news gyárak. Persze biztos van, ami lehetne még jobb, és helyes is a különböző opciók közötti mérlegelés, az alternatív megoldások vizsgálata és természetesen a rossz döntések bírálata is.” (Magyar Idők: Ugyanazok az ostobaságok – Jeszenszky Zsolt cikke.)

 Saját siratófal hülyevallások számára

A liberálisok megtalálták a saját siratófalukat (az igazi nem jó, egyrészt a hülyevallásosok helye, másrészt nemrég ott járt Orbán is): a korábbi State Departmentet. A levitézlett hillarysta amerikai külügy emléke előtt fognak pityeregni, és ritmikusan ismételgetni a „kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi” szlogent.” (888: A végén még gazdi nélkül maradnak a liberálisok)

A világ vezető figyelik Orbánt

Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor miniszterelnök, aki az elmúlt hetekben találkozott a világ legfontosabb vezetőivel – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján…

…A világ vezetői odafigyelnek a magyar miniszterelnökre, egy olyan közép-európai miniszterelnöknek tekintik, akinek a véleményét fontos és érdemes is meghallgatni.

…Bár politikai ellenfelei azzal bírálják a kormányt, hogy Magyarország diplomáciailag elszigetelt, ezek a találkozók jól mutatják, hogy ez “alaptalan butaság”, ennek éppen az ellenkezője igaz.” (Pesti Srácok: Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor )

Omladozik a nacionalista internacionálé

0

Ezzel a címmel közölt elemzést a Foreign Policy. Steve Bannon hiába próbálja eladni Kelet-Európában a trumpizmust, mert a közös ideológia mit sem számít, ha beleütközik a gazdasági és katonai szempontokba.

A Fehér Ház korábbi tanácsadója nemrégiben felhívta a magyar és a cseh kormányt, hogy azok csatlakozzanak az USÁ-hoz a zsidó-keresztény kultúra védelmében. Az üzenet sok mindenben megfelel az errefelé honos retorikának, egy olyan térségben, amely a migrációval szemben tanúsított idegengyűlölő ellenállás, valamint az EU-nak tulajdonított „kulturális marxizmus” folytán mind inkább a szélsőjobb világító tornya lesz.

Csakhogy úgy tűnik, Trump és volt famulusa nem veszik figyelembe a régió vezetőinek érdekeit. Az „Amerika az első” gazdasági nacionalizmusa és a Nato gyengítése komoly és konkrét fenyegetés az érintett országok stabilitása és biztonsága számára. Körútján Bannon nem sokat bíbelődött a közép-európai gondokkal, nem bizonyította, hogy az amerikai szélsőjobb valóban szorosan követné a „populista-nacionalista lázadást”.

Ennél fogva budapesti kommentárok gyorsan ki is nyilvánították elégedetlenségüket. Hiszen a politikus a Fehér Ház vonalát szajkózta Kína és Irán ellenében, jóllehet mindkét állam az orbáni törekvések egyik alappillére. Vagyis a jelek szerint az USA nem érti, hogy a gazdasági valóság miként szabja meg a politikai célokat e kis országokban. Trump pl. a kereskedelemben ellenségnek minősítette az EU-t, ám éppen az árucsere tartja a magyarokat, lengyeleket és a többieket bent az unióban, függetlenül attól, hogy kormányaik mekkora politikai tőkét kovácsolnak odahaza Brüsszel ostorozásából. Arról nem beszélve, hogy a vámháború milyen kockázatokkal járna az autóiparuk számára.  Magyarországon pl. mindjárt 25 ezer állás kerülne veszélybe.

A térségbeli barátokat az is a tengerentúli szélsőjobb, illetve Trump ellen hangolja, hogy az Egyesült Államok felpuhította a korábbi, kőkemény biztonsági garanciákat. Pl. amikor az elnök a Helsinki csúcs után kijelentette, hogy kölcsönös segítségnyújtás ide vagy oda, miért támogatna egy olyan agresszív államot, mint Montenegro. A feszültség ezek után kézzel fogható Varsóban vagy Vilniusban. A Fehér Ház jóformán nem vesz tudomást a közép-európai populista vezetőkről. Helyi diplomaták arra panaszkodnak, hogy a régióért felelős helyettes külügyi államtitkár, Wes Mitchell idáig nemigen fordult meg náluk. Ebből következően egyre kevésbé vevők az amerikai törekvésekre, hogy az USA bátorítani igyekszik a populizmust és az euroszkepticizmust.

Foreign Policy/Szelestey Lajos

Kovács Bélát megmentik az oroszok?

0

A Daily Beast Moszkva EP-emberének kémpere című cikkében újabb mérföldkőnek nevezi Kovács Béla kémperét Oroszország hatalmának kiterjesztésében. Az elhárítások ugyan mindenütt üldözik az orosz ügynököket, de a lap szerint lehet, hogy a nacionalista Orbán Viktor Kreml-barát kormánya futni hagy egy ilyen embert.

A miniszterelnöknek EP-képviselők a szemére vetik, hogy rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállam és az alapjogok szempontjából. Kovács Bélát, a Jobbik európai törvényhozóját azzal vádolják, hogy jó 8 éven át dolgozott az orosz titkosszolgálatnak, Strasbourgból szállította a kényes információkat. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója azt mondta a lapnak, hogy

Kovács igen hatékonyan dolgozott Putyinnak

az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének ideológusaként, Moszkva lobbistájaként. A kémkedés azonban más tészta. Adatokat adott át a GRU-nak az EU energiapolitikájáról, folyamatban lévő vizsgálatokról, a közösség vízumgyakorlatáról.

Akár 8 évet is kaphat, ám ennek esélye csekély, mivel a Fidesz jó pár kérdésben átvette a Jobbik álláspontját. Bár lehet, hogy Orbán engedélyével mégis elítélik, tekintettel más érdekekre. A nyomozás már 3 éve zajlik, a politikus mentelmi jogát felfüggesztették, ám Kovács továbbra is aktív, bizalmas anyagokhoz jut hozzá az Európai Parlamentben.

Panyi Szabolcs, aki az Indexnél részletesen foglalkozott az üggyel, meg van győződve arról, hogy KGBéla kém, ám a hatóságok szándékosan elcseszték a vizsgálatot. Mert így az érintett menet közben meg tudta semmisíteni a bizonyítékokat, ennélfogva nem tudják felelősségre vonni. Kovács Béla ügyvédje, Szikinger István ezzel szemben azt mondja, hogy a Fidesz a Jobbik lejáratására pécézte ki védencét. Krekó szerint az ügy mögött az van, hogy Orbán bizonyítani igyekszik: Magyarország nem Putyin szolgája. De a per próbakő nem csak a magyar vezetés, hanem az egész EU számára: független marad-e, vagy netán az lesz, amit Kovács jósolt: az „orosz anyácska” fogja „megmenteni”.

The Daily Beast/Szelestey Lajos

Mégiscsak a mi kutyánk kölyke!

A horvát focisták óriási sikerének hullámát igyekszik mindenki (értsd: politikusok) meglovagolni a lassan koldusbotra jutó országban. Főleg az államfő, aki lenyúlta a show-t és most már könnyebb dolga lesz, hogy a szélsőjobb élére álljon. Már régen ott van, csak még nem az élén.

Egy héttel ezelőtt állítólag félmilliós tömeg volt kint Zágráb utcáin, hogy Modrićékat bevárja a Jelašić bánról elnevezett főtéren. Több mint négy órát tartott az ezüst (Horvátországban ezt mindenki aranynak látja) fiúk utazása a Franjo Tuđman reptérről a belvárosba. A kapitány Luka Modrić mellett végig ott állt a Down-szindrómás fiú, akit a vébé legjobb játékosa igazán nagylelkű gesztusként karolt fel.

Egy egész ország (igaz kicsi) ünnepelt önfeledten, tegyük azonnal hozzá, minden különösebb incidens nélkül. És ekkor rázuhant a tömegre horvát valóság.

Színre, azaz a nyitott tetejű autóbuszra lépett, Marko Perković, ismertebb nevén Thomson,

aki az azonos nevű géppisztolytól kölcsönözte lődözős művésznevét.

Nem akárki felkérésére: Modrić és Dalić kapitányok invitálták a jeles énekes-szerzőt a nagyszámú publikum elé. Majd a főtéren együtt énekelték (Perković, a focisták és az önfeledt tömeg) Thomson egyik, a hitelesség kedvéért, szelídebb dalát.

Nos, a horvát szórakoztatóipar ezen képviselője csak azért nem lehetett jövedelmező exporttermék, mert több tisztességesebb európai országból (például Hollandia, Svájc) kitiltották. Thomson koncertjein kizárólag feketében lép fel (muzsikusai is) ezzel is érzékeltetve odaadását a hitleri horvát bábállam (Horvát Független Állam) pribékjeinek, az usztasáknak a kedvenc öltözékéhez. Kedvenc szórakozásuk pedig a gyilkolás volt.

Ezeken a meghitt dzsemborikon a közönség együtt tombol az előadókkal, a Za dom spremni! (Készen a hazáért – usztasa felkiáltás) vagy az Öld a szerbet! békés kinyilatkoztatásokkal. Az ilyen alkalmakkor elmaradhatatlan nóta címe is sokatmondó: Jasenovac i Gradiška Stara. Ezek voltak a második világháború során a horvát haláltáborok, amelyekben 80 ezer szerbet, zsidót, cigányt és horvátot mészároltak le, párját ritkító kegyetlenséggel. A végrehajtó usztasák között katolikus papok is felbukkantak.

Ez a Thomson volt a mindent elsöprő horvát népünnepély egyik főszereplője. Egyes értelmiségiek ezt követő kritikusabb megnyilvánulásait a kormánymédia a sárba taposta, volt és

azóta is tart a hazaárulózás és a még súlyosabb csetnikezés.

Horvátországban nincs helye senkinek sem, aki a hazafias indulattól nem tombol nemzeti örömében. Majdnem pórul járt a vébé utáni első parlamenti ülés levezető elnöke, az olasz kisebbség képviselője, Furio Radin, mert a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség egyik képviselője felelősségre vonta amiért nem azzal nyitotta meg az ülést, hogy gratulál a minden idők legnagyobb horvát sportsikere miatt. Radin kivágta magát és így nem keletkezett lincshangulat.

És akkor itt van még Kolinda Grabar-Kitarović is. Az elnökasszony, aki korábban a NATO-ban volt tisztségviselő (ez nem lebecsülendő, de a kulcsrendszer miatt felbecsülendő sem) és a Horvát Demokratikus Közösségnek az ellenjelöltje volt az addigi szociáldemokrata államfővel szemben.

És bejött: csinos hölgy, távolról jött, hazafi.

Kolinda, mert csak így nevezik Horvátországban eddig két kormányfőt nyűtt el és a harmadikat nyüvi. Tegyük hozzá, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül választják, de a nagypolitikába aligha szólalhatna bele. Kolinda, természetesen, alkotmány ide vagy oda, kivétel. A szociáldemokrata Milanović eltávolításában aktív szerepet vállalt, a saját pártját képviselő Tomislav Karamarko saját magát nyírta ki, de az államfőasszonyhoz eszmeileg (szélsőjobb) a legközelebb állt, a mostani Andrej Plenković pedig a háborús veteránok alkotta pártbázis számára túlságosan puhány, már majdnem liberális demokrata. Így vélekedik Kolinda is, aki szinte naponta kerül összetűzésbe miniszterelnökével. És közeleg az elnökválasztás.

Soha jobbkor nem jött még foci világbajnokság, az államfő nem is tétovázott:

le föl utazott fáradhatatlanul Moszkva és Zágráb között; berontott kamerákkal az éppen zuhanyozó félmeztelen horvát focisták öltözőjébe; ölelgette Macront; tapsikolta Medvegyevet; a horvát piros-fehér asztalterítős zászló első számú manökenje volt. De végül kifizetődött: a világsajtóban 20 százalékkal többet emlegették, mint Modrićékat.

Úgy tűnik, hogy Kolindának az ambíciói messze túlmutatnak a jövő évi elnökválasztáson. Az már szinte lefutott.

A tervei megvalósításához a szomszédságban már jól bevált utat választotta: a populizmust.

Ugyan hogyan lehetne másként nevezni azt, amikor az ország első számú embere azzal vádolja a politikai elitet, hogy elidegenedett az emberektől. Vagy, amikor szélsőjobbos szervezetek népszavazási javaslatát támogatja a kisebbségi jogok megnyirbálása érdekében. Mintha a horvát államfő üzenni akarna a magához közelállónak érzett Magyarországnak, Lengyelországnak és Olaszországnak. Otthon pedig a pártja bázisának tartott (szélső)jobboldalnak, a katolikus egyháznak és a háborús veteránoknak.

Külpolitikai tevékenysége is a kormánytól független és sajátságos lett. Szívélyesen elcsevegett Moszkvában Putyinnal, amikor éppen az EU újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Lelkes híve volt a Baltikum-Adria tengelynek, az úgynevezett Három Tenger kezdeményezésnek. A határok lezárását és a katonák kivezénylését szorgalmazta a migránsok megállítására. Akkor, amikor a kormány ezt egészen másként kezelte. Ankarában Erdogannál járt közben, hogy a török államfő támogassa a bosznia-hercegovinai választási törvény megváltoztatását, ami a horvát részek könnyebb önállósulásához vezetett volna. Erdogan kikosarazta.

És a csattanó:

mindig megértést tanúsított Orbán Viktor politikája iránt. Még akkor is a pártjára állt, amikor horvát-magyar vitáról volt szó.

Végül a száraz tények: Horvátországban szemmel láthatóan csökken a lakosság száma, 2008-ban ugyanis 4,3 millióan voltak, tíz évvel később pedig 204.300-al kevesebben. Csak tavaly 47 ezren hagyták el a világ egyik legszebb tengerpartjával rendelkező országot.

Illiberális nacionalisták, ha összejönnek

0

Így jellemzi a Washington Post az izraeli és a magyar kormányfő jeruzsálemi találkozóját, hozzátéve, hogy Orbán talán a legnyíltabban illiberális az európai vezetők között. Netanjahu ellenfelei viszont úgy látják, hogy szelektív az antiszemitizmusa. Egy ellenzéki politikus azt írta, hogy Netanjahunak az antiszemita vezetők a gyengéi a világban.

Orbánt sokan szidják Nyugaton, amiért ördögnek állítja be a migránsokat és Magyarországon folyamatosan aláássa a demokráciát – írja a lap. Ezen kívül udvarol az itthoni jobbos antiszemitáknak. Választási győzelmének kulcsa az volt, hogy megveti Sorost, akit bűnbaknak, nemzeti veszélynek tett meg. A bírálók alávaló zsidóellenes vonásokat láttak a hivatalos propagandában. De nacionalizmusa még sötétebb területeket is érint, lásd, amikor Horthy éltette.

Lehet, hogy Orbán fekete bárány Brüsszelben, de Netanjahuval rokonlelkek, írja a Washington Post. Az izraeli politikus is

vonzódik Trumphoz, viszont ellenszenvvel viseltetik Soros Györggyel, és általában a liberális európai rend védelmezőivel szemben.

Ám Izrael másként ítéli meg Orbánt, lásd a csütörtöki tüntetést a Yad Vashem Intézetnél, vagy az ellenzéki tiltakozásokat. Ugyanakkor a házigazda a sajtótájékoztatón inkább egy másik közös célpontra összpontosított: a radikális iszlámra.

Izraeli lapvélemény szerint a miniszterelnöknek nincs más választása, így annyi barátot kell gyűjtenie, amennyit csak tud. Ám például a Jerusalem Post szerint ez nem azt jelenti, hogy mindent elfogad, amit Orbán Viktor megtestesít. Ellenfelei viszont úgy látják, hogy szelektív az antiszemitizmusa. Egy ellenzéki politikus azt írta, hogy Netanjahunak az antiszemita vezetők a gyengéi a világban.

Egy hét – Egy kollektíven zaklatott miniszterelnök

Orbán Viktor kollektív zaklatásnak minősítette, hogy kérdezni merték, Netanjahu a magyar futballsikereket lesné el Felcsúton. Heti összefoglaló.

 

Megkérdezték a miniszterelnököt a parlamentben, hogy miért volt szükség arra, hogy a képviselők fizetését még a nyári szünet előtt felemeljék. Egy ilyen kérdésre sokféleképpen lehet válaszolni. Normálisan például, hogy azért, mert jobb sok pénzt keresni, mint keveset, tegye fel a kezét, aki keveset akar keresni, amikor sokat is zsebre tehet?

Na ugye.

Lehetett volna mellébeszélni, maszatolni, ködösíteni – fel sem tűnt volna, megszoktuk már az ilyesmit, igen erős a mezőny. És mondhatta volna azt is Orbán, hogy nem is emelték fel a képviselők fizetését. Ez ugyan egy nettó hazugság, de mi magyarok szeretjük, ha szépeket hazudnak nekünk.

Orbán Viktor azonban a fenti megoldások egyikével sem élt, hanem azt mondta az őt kérdező sajtómunkásnak, hogy csúnya dolog a kollektív zaklatás.

Vagyis, ő miniszterelnökként zaklatásként élte meg, hogy valaki valamit kérdezett tőle. Talán azért, mert – sok más mellett – épp azon napon fogadta el az országgyűlés azt a törvényt hogy a képviselőket munkaidő után nem szabad kérdezni, mert az zaklatásnak minősül. (Nyilván munkaidő alatt sem szabad őket háborgatni, mert akkor dolgoznak, és ebben vétek lenne megzavarni ő

Orbán Viktor valamikor biztosan tudta, amit mostanra elfelejtett: hogy a politikusoktól kérdezni szoktak az újságírók. A miniszterelnök, és azok a képviselők, akiket rendszeresen látunk a híradókban, amikor épp elhajtják az őket kérdező sajtót, nem egy magáncég, hanem az adófizetők pénzén ülnek vagy éppen alszanak a parlamentben. Nem az újságírót hajtják el, amikor nem válaszolnak egy kérdésre, hanem a nyilvánosságnak üzenik, hogy menj te a fenébe nyilvánosság, semmi közöd semmihez, politikus vagyok, te meg dögöljél meg, ott, ahol vagy. Jobb kocsmákban persze jól szájba verik azt, aki pökhendien és gyomorforgató módon viselkedik, de az a legkevesebb, hogy senki nem hajlandó egy asztalhoz ülni vele.

Ezt az otrombaságot tudjuk be annak, hogy Orbán Viktor fáradt volt. Aznap érkezett meg Izraelből, ahonnan egyenesen a magyar parlamentbe sietett, hogy részt vehessen a költségvetés, valamint más törvények megszavazásán.

Izraeli útja egyébként nagyon jól sikerült. Netanjahu miniszterelnök nagyon udvarias vendéglátónak bizonyult, egyetlen szót sem szólt a Soros ellenes plakátokról, sem arról, hogy Orbán Viktor nem is olyan régen kiemelkedő államférfinak nevezte a magyar zsidók haláláért felelős Horthy Miklóst.

Nem mindenki örült Izraelben Orbán látogatásának, még szerencse, hogy a tiltakozásokról a magyar közmédia nem számolt be. Miért is tette volna, nem kell az embereket a nyári rekkenőben mindenféle rossz hírekkel riogatni. Netanjahu miniszterelnök, nem hiába Orbán Viktor jó barátja és szövetségese, naprakészen tájékozott a magyarországi viszonyokról. Ezért mondhatta azt, hogy megfigyelőket küld Felcsútra, hogy tanulmányozzák az ottani futballakadémia munkáját, mert azt szeretné, ha a legközelebb labdarúgó világbajnokságra az izraeli válogatott is kijutna.

Nyilván nem merték megmondani neki, hogy a magyar nemzeti tizenegy utoljára 32 évvel ezelőtt játszott világbajnokságon, klubcsapataink tavaszra már sehol sincsenek az európai kupákban, és Felcsút sem a futballjáról, hanem pénzelnyelő képességéről, magyarul, stadionjáról és a kisvasútjáról híres.

Utóbbit, ha sokat támadják, meghosszabbítják Makótól Jeruzsálemig.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!