Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Honnan veszi Balog

Szokás szerint Balog Zoltán nyitotta meg Orbán mai évértékelőjét. Az egybegyűlteket, a fideszes politikai közösség tagjait úgy jellemezte, mint akik „magyarok, fehérek, heterók, keresztény nők és férfiak”, nyilvánvaló célzással Niedermüller Péter szavaira. (Később még utalt is a VII. kerületre.)

Egyetlen kérdés merül föl az emberben: honnan tudja Balog, hogy az egybegyűltek mind heteroszexuálisok? Noha sosem foglalkoztat mások szexuális orientációja, és senkit nem ítélek meg ezen az alapon, a coming out pedig eddig csak ellenzéki politikusoknál fordult elő, azért tudni lehet néhány vezető fideszes politikusról, hogy meleg. Vajon őket nem hívták meg vagy nem mentek el? Honnan veszi Balog, hogy ők mind „heterók”? Mellesleg eddig zsidók is lehettek a Fideszben, akik vallásilag nem keresztények, ha csak, felkészülve valamire, nem választották a kikeresztelkedés rég ismert aktusát. Szóval: honnan veszi Balog, amit mondott?

EU-Orbán külön úton

Az Európai Unió az ENSZ-ben egységesen lép fel általában, ezért a többi 26 tagállam diplomatáit módfelett idegesíti, hogy Magyarország kiénekel a kórusból! Megakadályozza az egységes álláspont kialakítását például az izraeli-palesztin vitában.

Trump elnök közel-keleti béketervét, mely igencsak kedvez Netanjahu miniszterelnöknek, az Európai Unió elveti mint nem reális megoldást, amely figyelmen kívül hagyja a palesztinok érdekeit. Orbán Viktor miniszterelnök viszont nagyon fontosnak tartja, hogy ne menjen szembe sem Trump elnökkel sem pedig Netanjahuval ebben az ügyben. Különösen azért nem, mert Benjamin Netanjahu kulcsszerepet játszott abban, hogy végül az Egyesült Államok elnöke fogadja Orbán Viktort, aki nagyon fontosnak tartotta ezt a találkozást.

A magyar külön út nagyon szúrja a többi uniós diplomata szemét, de az ENSZ-ben a magyar diplomaták hangsúlyozzák: egyértelmű utasítást kaptak arra, hogy blokkolják a közös európai álláspont kialakítását ebben az ügyben! – írja a francia közszolgálati portál, az RFI. Az eredmény? Az uniós nagykövet nem beszélhet New Yorkban. Helyette az egyik tagállam nagykövete adja elő az EU mínusz Magyarország álláspontot. Legutóbb ez a portugál nagykövet volt.

Mit szól ehhez Josep Borrell?

Az EU külügyi főképviselője csak decemberben vette át a hivatalát. Volt fontosabb dolga is mint ezzel foglalkozni. A 26 tagállam diplomatái viszont úgy vélik: Josep Borrellnek kellene nyomást gyakorolnia Orbán Viktor miniszterelnökre annak érdekében, hogy az EU végre egységes álláspontot képviselhessen. Addig a magyar kormányfő kedvenc szerepében tündöklik: messze fontosabb szerepet játszik mint amit Magyarország méretei sejtetnek a világpolitikában. Egyidejűleg pedig elmondja az amerikai és az izraeli diplomáciának , hogy értük harcol az európaiakkal szemben. A hazai közvéleményt pedig megörvendeztetheti a szuverenista álláspont újabb sikerével, amelynek értelme ugyan nincs, de szimbólumnak megteszi…

Macron partnert keres Varsóban?

A francia államfő azt követően tölt el két napot Lengyelországban, hogy bekövetkezett a Brexit. Emmanuel Macron Nagy Britannia kilépése kapcsán hangsúlyozta: nem kevesebb hanem több Európára van szükség, ha az Európai Unió vetélytársa akar lenni az Egyesült Államoknak és Kínának a globális versenyben.

Macron a reformok mellé akarja állítani a lengyeleket

A francia elnök meg akarja reformálni az Európai Uniót, de ehhez nem kap megfelelő segítséget Németországtól, ahol Angela Merkel meggyengült pozícióból nem képes támogatni a reformokat.

„Párizs partnert keres a reformokhoz, és Németország nem teljesít!” – hangsúlyozza a Német Marshall Alapítvány politikai igazgatója Varsóban. Michal Baranowski arra mutat rá, hogy a lengyel kormánynak szintén voltak és vannak problémái a németekkel. Macron elnök épp ezt akarja kihasználni, hogy meggyőzze a hagyományosan francia barát lengyeleket: legyenek partnerek az uniós reformokban!

A Kaczynski kormányzat eddig nemigen mutatott hajlandóságot a reformok támogatására

A lengyel kormánypárt, melyet Kaczynski irányít szuverenista húrokat penget, és korlátozni kívánja Brüsszel hatáskörét a nemzeti döntések javára. Csakhogy a Brexit sok mindent megváltoztat ezen a téren. Először is kevesebb pénzt lehet elosztani Nagy Britannia távozása után. Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek. Mindenféle csökkentés súlyos következményeket vonhat maga után. Az EU például csökkenteni kívánja az agrár kifizetéseket, de ezt sem Franciaország sem pedig Lengyelország nem helyesli. Brüsszel meg akarja kurtítani a kohéziós alapokat is. Lengyelországot itt is komoly veszteségek érhetik.

Nagy Britanniában jelenleg a legnagyobb külföldi kolónia a lengyeleké. Több mint 800 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban, ahol Boris Johnson miniszterelnök kijelentette: ellenére van, hogy a bevándorlók otthon érezzék magukat a brit szigeteken!

Párizsnak és Varsónak vannak közös érdekei, de Macronnak nehéz lesz a lengyelek  ellenállását leküzdeni.

A visegrádi egység megtörése

A francia diplomáciának régi célja a visegrádi négyes bomlasztása. Kezdetben Csehországra és Szlovákiára számítottak e téren, de most Lengyelország került sorra.

Kaczynski arra számít, hogy Nagy Britannia távozásával megnövekedhet Lengyelország súlya és befolyása az Európai Unióban. Emmanuel Macron viszont arra mutathat rá, hogy a britek távozásával meggyengült a szuverenista blokk az Európai Unióban. Vagyis a szuverenitást szavakban lehet hangsúlyozni, de a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell a fő áramlathoz, mely több és nem kevesebb Európát akar. Ezért Macron varsói látogatásának eredménye érdekes lehet Magyarország számára is. Macron is csak addig liberális amíg az nem gátolja céljai elérésében. Ezt tapasztalhattuk Weber elleni összefogására Orbánnal.

Orbán végképp beállt a világ újfasisztái közé 

Nem először hivatkozom arra, hogy az orbáni illiberális állam jelentős átfedéseket mutat a fasiszta rendszerekkel, most azonban épp a magyar miniszterelnök igazolja vissza ennek a jellemzésnek a pontosságát.

Fontos, hogy még mielőtt a hivatásos és önkéntes hőbörgők nekem esnek, tisztázzunk valamit: a fasizmus nem egyenlő a nácizmussal. Sajnálatos módon a magyar közbeszédben ez a két fogalom jelentős mértékben összemosódott, pedig az átfedések és ideológiai összekapcsolódások mellett is érdemi különbség van a kettő között.

Mindkét rendszer törekszik a totalitárius berendezkedésre, de a nácizmus ehhez egyik alapkőként a fajelméletet használta, amelyre bár a fasiszták is mutattak némi nyitottságot, mégsem ez jelenti államelméletük gyökerét. A fasisztoid rendszerek ismérvének a putyinista berendezkedés ugyanúgy megfeleltethető, mint az orbáni illiberalizmus.

Umberto Eco olasz író és filozófus értekezéseiből tudjuk, hogy a fasizmus a nacionalista autoriter rezsimek gyűjtőneve.

Eco világosan és tömören összefoglalta a fasiszta rendszerek lényegét is: a hagyománykultuszra épül, beemeli a vallást a nemzeti politikába, megbélyegzi az egyet nem értést, hazaárulónak/idegenszívűnek minősíti az ellenzéket és kisajátítja a nemzet fogalmát, félelmeket generál elsősorban az idegengyűlöletre építve, a többség akaratára hivatkozva söpör le minden ellenérvet, elveti a parlamentarizmust, torzítja és felnagyítva használja a külső- és belső ellenség képét, folyamatosan hangsúlyozza férfias jellegét, míg a nők szerepét a családra redukálja, illetve egyszerre populista és elitista, élén egyetlen Vezérrel.

Nincs olyan tétele ennek a leírásnak, amely ne felelne meg a nemzeti együttműködés rendszerének. A Fidesz támogatói természetesen gondolhatják azt, hogy ez mind rendben van és számukra ez a rendszer tökéletesen megfelelő így, letagadni azonban, hogy

a NER egy virtigli fasisztoid rendszer, egyértelmű és világos hazugság.

Már csak azért is, mert Orbán Viktor épp a következő napokban saját maga igazolja mindezt. Ő lesz annak a római konferenciának az egyik „sztárja”, amely az ’Isten, Nemzet, Becsület’ címet viseli és amely a nemzeti konzervativizmus lehetőségeit vitatja majd meg két napon át. Orbán mellett olyan újfasiszta politikusok szólalnak itt fel, mint a szélsőségesen EU-ellenes és vállaltan Putyin-rajongó olasz Matteo Salvini, vagy a szintén vállaltan EU-ellenes francia LePen-család egyik legfiatalabb reménysége, Marion Maréchal. De az esemény egy másik kiemelt szereplője is egyértelmű értékválasztást mutat: Orbán mellett felszólal a Benito Mussolini szellemi örökségét nyíltan vállaló Fratelli d’Italia/Olaszország Fivérei párt elnöke, Giorgia Meloni is.

Apró adalék, hogy utóbbi, nyíltan újfasiszta párt képviselői abban az EP-frakcióban ülnek, amely tárt karokkal várja a Fideszt és amelynek a Deutsch Tamás vezette EP-delegáció tagjai is bizonyosan részesei lesznek a Néppártból való távozásukat követően.

Mindezek után azt teljesen felesleges tagadni, hogy Orbán Viktor nyílt közösséget vállal a világ újfasisztáival és maga is egy fasiszta politikai rendszert épített ki Magyarországon.

Csak az a kérdés, hogy ez hova vezet és milyen károkat okoz a magyar nemzetnek, amely egyszer már – a nácizmus és a sztálinizmus szörnyű szellemiségével együtt – ledobta magáról ezt az ideológiát és elzavarta elvtelen főpapjait.

Csak remélni lehet, hogy a NER vége nem olyan lesz, mint amilyen ezeknek a rendszereknek a sajátja: sokkszerű háború.

Újhelyi István

Így látják ők

Az osztrák ORF1 csatorna Gute Nacht Österreich című műsorában ment le a következő összeállítás a magyarországi helyzetről. Az összeállítás végén a műsorvezető elmondja, az osztrák televíziózás történelmében most először feliratoztak egy saját készítésű műsort idegen nyelven: magyarul.

Méghozzá azért, hogy ha németül nem értenék, akkor legalább a magyar feliratozással segítsék annak megértését valójában mi megy végbe saját hazájukban.

Orbán időt nyerhet

Elhalasztják a döntést az Európai Néppártban a Fidesz sorsáról – értesült a Bloomberg. Eszerint nincs egyetértés a „három bölcs” között, és az EPP-ben is aggódnak, mit tesz Orbán Viktor, ha elítélő jelentés készülne a Fideszről.

Az EPP elhalaszthatja a Fidesz sorsáról szóló döntést a február 3-4-i politikai közgyűlésen – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség szerint az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja arra készül, hogy elhalasztja a döntést a Fidesz kizárásáról (valójában mindhárom lehetőség az asztalon van: a kizárás, a felfüggesztés visszavonása és fenntartása, de a kialakult közhangulatban csak az első jöhet szóba).

A Fidesz tagságát az EPP tavaly márciusi közgyűlésén függesztette fel a jogállamisági kifogások miatt. Egyúttal a pártcsoport három idősebb, korábban magas tisztségeket betöltő tagját bízta meg jelentés elkészítésével. Ennek eredetileg a tavaly novemberi kongresszusra kellett volna elkészülnie, de elmaradt, emiatt a napirendre se került a kérdés. Az akkor Joseph Daul helyébe az EPP élésre megválasztott Donald Tusk bemutatkozó beszédében világossá tette: akik nem tartják magukat a jogállamiság, a liberális demokrácia elvéhez, kívül találják magukat az EPP-ből.

A jelentés elkészültének határidejét akkor január elejére tolták ki annak érdekében, hogy a februári brüsszeli közgyűlésen megtárgyalhassák Tusk előterjesztését. A Bloomberg azonban azt írja, hogy a trió nem jutott egyezségre, ami tükrözi az EPP-n belüli megosztottságot. Forrásai szerint aggódnak Orbán lépésétől, ha kizárnák a pártot a Néppártból. Vagyis attól, hogy – akár már kizárási javaslat utáni önkéntes távozást követően – a Fidesz más (szélső-)jobboldali pártokkal alakít új formációt.

Az EPP-n belüli széthúzás annak ellenére fennáll, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben – igen nagy részvétel mellett – az EPP-frakció túlnyomó többsége is megszavazta azt a határozatot, amely szerint romlott a jogállamiság állapota Magyarországon és Lengyelországban. Emiatt felszólították az Európai Tanácsot, hogy folytassa a 7. cikkely szerinti eljárást, és határidőkkel együtt konkrét intézkedéseket is kezdeményezzen. Továbbá támogatja, hogy a következő költségvetési ciklusban az uniós támogatások feltételéül szabják a jogállami követelmények teljesítését.

Ezután Orbán azt nyilatkozta, hogy „egyetlen centiméterre” voltak attól, hogy benyújtsák a kilépési nyilatkozatot – amit, mint megírtuk, szabályosan nem tehetnek meg előzetes Fidesz-kongresszusi döntés nélkül. Orbán a francia, spanyol és olasz pártok támogatására hivatkozva nem tette meg ezt. Már ekkor megmutatkozott tehát a kettészakadás az EPP-ben.

Az mindenesetre sokat mondó, hogy még az EP-beli döntés előtt Orbán demonstratívan találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel Jog és Igazságosság vezetőjével, és Európa jövőjéről beszélgettek. És ugyanazon a napon, amikor az EPP közgyűlése lesz Brüsszelben, Orbán egy olyan rendezvényen vesz részt és tart beszédet Rómában, amelyen az európai szélsőjobb több pártja képviselteti magát: az olasz Liga és a vállaltan Mussolini-örökös újfasiszta Olasz Testvériség, a francia Nemzeti Tömörülés. Az ezen való részvétel csak annyiban jelentős súlyú, hogy egyértelmű politikai állásfoglalás Orbán részéről a politikai rokonszenvről. Az EPP közgyűlésén a Fidesz nem vehet részt, mert a felfüggesztett tagsági viszony a tisztségek viselésének tilalma mellett kiterjed a pártcsoport eseményeitől való távollétre is.

Ha így történik, akkor Orbán további időt nyer arra, hogy – akár ebből a dél-európai körből, akár kisebb északi pártok közül – megpróbáljon többeket kiszakítani az EPP-ből. Ha később mégis a kizárás támogatása kapna jelentősebb többséget az EPP-ben.

Börtönbiznisz

Lássuk be: amit most produkál – Orbánnal az élen – a Fidesz, az a legrosszabb, legvisszataszítóbb abból, amire képes. Uszítás etnikai kisebbség ellen, civil szervezetek megvádolása nyerészkedéssel, sorosozás, a jogállami normák nyílt lábbal tiprása – együtt van itt minden.

Egyrészt a börtönlakóknak bíróság által az elfogadhatatlan körülmények miatt megítélt kártérítés visszatartása, másrészt a gyöngyöspatai roma iskolásoknak a durva szegregáció miatt megítélt kártalanítás megfizetésének elutasítása. Jogállamban jogai az elítéltnek is vannak, a roma iskolásgyerekeknek pedig különösen joguk van arra, hogy ne különítsék el őket nem roma iskolatársaiktól. Vajon mi jogosítja fel a kormányt, hogy ne hajtsa végre a jogerős bírósági ítéletet?
A Hír TV meg a Századvég azonnal kimutatja, hogy a megkérdezettek többsége s kormánnyal ért egyet. Nincs ebben semmi meglepő. A Fidesz számítása világos: nehéz helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat. Ha azt mondják e két ügyben az Országgyűlésben, a sajtótájékoztatókon, amit eddig a jogvédő civilektől hallottunk, akkor pártként lesznek népszerűtlenek. Ha viszont hallgatnak az ügyben, netán meghátrálnak a Fidesz előtt, akkor a demokrata hívek előtt szerepelnek le. Kíváncsian várom a parlamenti ülésszak kezdetét február közepén: miről fognak kérdezősködni az azonnali kérdések órájában.

Lengyelországban szerkesztik a szélsőjobboldali francia portált

Migráns és Macron ellenes a France Libre 24 (Szabad Franciaország) oldal, melyet több mint 150 ezren látogatnak havonta  Franciaországban. A szerkesztők ügyesen dolgoznak: nem álhíreket közölnek hanem a hírügynökségek híreiből úgy válogatnak ahogy az számukra megfelel. Magukat a híreket pedig úgy módosítják, hogy az olvasók úgy érezzék: veszélyben vannak, mert a migránsok elárasztják Franciaországot, és ezért Macron kormányzata a felelős!

A brüsszeli Politico kinyomozta: Lengyelországban szerkesztik a France Libre 24 oldalt. Ráadásul egy olyan szélsőjobboldali politikus irányítja a szerkesztőséget, aki korábban az Európai parlament képviselője volt a Konföderáció párt nevében. Janusz Korwin-Mikke a globalizáció elleni harcot tűzte a zászlajára. A sors iróniája, hogy a lengyelek a globalizáció következtében millió számra mentek külföldre. Most pedig a migránsok ellen izgat a lengyel szélsőjobboldali képviselő csapata Franciaországban.

Nemzetközivé lett a szélsőjobb nacionalista világa

Ezt állapították meg azok a szakértők, akik a brüsszeli Politico-nak nyilatkoztak. A legnevezetesebb példa Steve Bannon, aki hatalomra segítette Donald Trumpot Amerikában. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból. Ezután Európába jött, hogy egyesítse a szélsőjobboldalt, Magyarországon is járt , ahol a miniszterelnök is fogadta őt. Steve Bannon – nak egyelőre nem sikerült az európai szélsőjobboldal egyesítése mint ahogy Orbán Viktor elképzelése sem jött be a nagy áttörésről az európai választásokon. A hálózat viszont működik, és igyekszik megnehezíteni a liberális centrum helyzetét egész Európában. Macron elnök az egyik legfőbb célpont, mert ő felvállalta az európai liberálisok képviseletét.

Mit tehet az EU ez ellen?

Igyekszik megdrágítani az ilyen portálok működését vagyis nagyobb bírságokat akar kiróni – nyilatkozta Vera Jourova uniós biztos, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is. Európai Demokratikus Akció Tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy küzdjenek a szélsőséges dezinformációs portálok ellen az Európai Unióban. Jelenleg ugyanis ez nemzeti hatáskör, és ezt használja ki a France Libre 24, mely a liberális francia elnököt Lengyelországból bírálja, ahol a Kaczynski rendszernek ez egyáltalán nincsen ellenére.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

A klímabajnok

Orbán múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a legfontosabb a durva rasszista kiszólás volt a szegregáció áldozatainak bíróság által megítélt kártérítéséről, illetve az, hogy a börtönben ülőknek megítélt kártérítést nem hajlandó kifizetni.

Joggal háborodott föl ezen mindenki, helyesen tette a DK, hogy hivatali visszaélés miatt (hiszen a bírósági ítélet be nem tartására adott utasítást az igazságügy-miniszternek) feljelentette. Remélem, lesznek képviselők, akik az azonnali kérdések órájában is szembesítik majd ezekkel a kijelentéseivel.

Fontosak voltak persze a sajtótájékoztatón elmondottak más elemei is. A kommentátoroknak feltűnt, hogy végre beszélt Orbán a klímakérdésről is, és mintha elébe ment volna az ellenzéki bírálatoknak. Annak, amit Orbán csütörtökön klímaügyben előadott, számomra kettő plusz egy igazán támadható pontja van. A plusz egy a szélenergia. Németország és Ausztria tele van szélkerekekkel. Orbánék viszont ezeket gyakorlatilag betiltották. Valószínűleg azért tették ezt, hogy az atomenergiának engedjenek teret a magyar energiatermelésben, mert külpolitikai megfontolásból (az orosz orientáció) azt tekintik a legfontosabbnak.

Ezzel eljutottunk az Orbán-féle „klímastratégia” egyik kritikus pontjához. Orbán kijelentette, hogy a klímastratégia egyik oszlopa az atomenergia megtartása, ami szerintük az EU dokumentumaiban is szerepel. Lehet, hogy így van, számos fontos ország kitart az atomerőművek mellett, viszont Németország a maga klímacéljaiban nem számol atomerőművekkel, hiszen azokat a céldátumig mind bezárja, és Ausztria sem: az új, konzervatív-zöld osztrák kormány programjának egyik sarokpontja a klímasemlegesség elérése, de Ausztriában sincs és nem is lesz atomerőmű.

Az atomenergia kétségkívül nem termel széndioxidot, ebben az értelemben tiszta, viszont nagy a kockázata (Fukushima), és megoldatlan a sugárzó atomhulladék elhelyezése. Éppen emiatt zárják be a német atomerőműveket.

A másik kritikus pont: fizessenek a szennyezők, vagyis a nagy országok és a multinacionális vállalatok (azaz viseljék ők a költségeket), nekünk ne kerüljön pénzbe, a lakosság ne fizessen többet sem az energiáért, sem az élelmiszerért. Ez az orbáni „feltétel” teljes képtelenség. Kína azért nagy szennyező, mert oda települnek ki azok az iparágak, amelyek szennyezők, és azok termékeiből ők látják el a fejlett világot, amely kényelmesen berendezkedik arra, hogy az ázsiaiak „végzik el a piszkos munkát”. (A „világ műhelyének” szerepét valaha Anglia töltötte be, azután Németország és más nyugat-európai országok, mostanra azonban Kína vált a világ első számú műhelyévé, ahol a legtöbb nehézipari terméket gyártják.)

Ha és amennyiben „klímabajnok” lehet Magyarország, akkor ez azért lehetséges, mert az anyag- és energiaigényes nehézipar a kilencvenes években leépült, és a magyar gazdaság szállításigényessége is csökkent. (Ugyanez a folyamat Nyugat-Európában már korábban végbement.) A szennyezőnek tekintett iparágak viszont Ázsiába települtek át. Az ázsiaiak tehát teljes joggal várhatnák el Európától, hogy anyagilag járuljon hozzá az ő klímapolitikai költségeikhez. Ilyesmi persze nem lesz, fel sem vetik, de ez sem mentesíti többek között Magyarországot az alól, hogy a saját klímaügyi költségeit maga fedezze, ideértve azt is, hogy az EU költségvetéséből több jut a jövőben klímára és kevesebb kohéziós támogatásokra.

Ezért gondolom, hogy Orbánnak ez a „feltétele” tarthatatlan. Ahogyan mást sem, így a klímasemlegességet, vagyis gyermekeink, unokáink életfeltételeinek biztosítását sem adják ingyen, mégpedig nekünk, magyaroknak sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK