A történet 2002-re vezethető vissza, de a helyzet mostanában kezdett fokozódni.
Az elveszített választás után az ellenzékbe szorult Orbán Viktor azt ajánlotta a frissen miniszterelnökké kinevezett Medgyessy Péternek, hogy felezzék meg a közmédiát. Legyen egyik fele a kormányé, a másik az ellenzéké.
Medgyessy Péter vicces kedvében volt, és azt válaszolta, hogy
akinek média kell, vegyen magának.
Ezt követően jött létre az akkori Magyar Nemzetet is kiadó birodalom, melynek része volt a Hír TV, a Heti Válasz és még egy sor más, Orbánhoz közeli média. A parádét Simicska Lajos vezényelte, ám a Fidesz éceszgébere két és fél évvel ezelőtt, a nevezetes G-napon nyilvánosan is szakított régi barátjával és üzlettársával.
Orbán nemcsak egy régi harcostársat veszített, de egy médiabirodalomnak is kénytelen volt búcsút mondani.
Ezt követően nem sokat tétlenkedtek a fiúk, hogy pótolják a veszteséget. Különösen azután, hogy rájöttek: megszerezni valamit könnyebb, mint megvásárolni, vagy létrehozni.
Orbán Viktor Tusnádfürdõn MTI Fotó: Veres Nándor
Ma már a magyarországi sajtó igen jelentős része Orbán barátainak a kezében van.
Hogy mennyire igazságosan osztották fel egymás között a vadászterületeket, van-e valamelyikükben tüske, amiért neki kevesebb jutott, mint másoknak, nem tudjuk. Ami a cégadatokból kiolvasható: van már médiája Mészáros Lőrincnek, Habony Árpádnak, Andy Vajnának, sőt még Schmidt Máriának is jutott egy kicsiny szelet a tortából.
Olyan ez, mint Arany János Családi kör című versében, ahol a családfő mindenkiről gondoskodik, s „egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.”
A roham még ma is tart, bár a magyarországi sajtó bekebelezése a végéhez közeledik.
A Népszabadságot meglehetősen furcsa körülmények között bezáró Heinrich Pecina egyik cége veszi meg a Russmedia három magyarországi megyei napilapját. A Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország című mindezidáig nem cáfolt hírek szerint MKB-s és takarékbankos hitel segítségével kerül az osztrák üzletember (?) tulajdonába,
A Délmagyarország és a Kisalföld, valamint a Bors című napilap is elkelt
– a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Avalue Befektetési Kft. vásárolja meg.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában. MTI Fotó: Mohai Balázs
Hogy miért jó ennyi újságot, rádiót, tévét tulajdonolni, azt nem kell különösebben megmagyarázni. Laikus szemel is könnyű belátni, hogy
akié a sajtó, azé a hatalom.
Ha a kormányhoz közeli, hozzá messzemenően lojális tulajdonosokhoz kerülnek az újságok, a rádiók és a televíziók, akkor
ezekben a médiumokban csakis olyan információk és vélemények jelenhetnek meg, amelyeket a kormány jónak tart.
Ha minden, vagy majdnem minden sajtóterméket Orbán Viktor barátai és üzlettársai kaparintanak meg, akkor Béla bácsi Balatonborzadályon, és Bözsi néni Dunarettentőn nem tudja meg, hogy Rogán Antal parasztfiú létére fényűző életet él. És nem tudják meg azt sem, hogy Matolcsy jegybankelnök nagy előszeretettel menekíti alapítványokba a közpénzeket, melyek ily módon elveszítik közpénzjellegüket. Ha nincs, aki megírja, akkor nem derül ki az sem, hogy
Mészáros Lőrinc – aki gázszerelőként, egyúttal Orbán Viktor barátjaként kezdte pályafutását – rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát.
Ha megszűnik a független, szabad sajtó, vagy csak nyomokban lesz fellelhető, akkor ebben az országban bármit meg lehet csinálni, mert semmilyen disznóságnak, gazemberségnek nem lesz következménye. Ezért az igyekezet, hogy rátegyék a kezüket mindenre, ami újság, tévé, vagy rádió.
Az ellenzék tehetetlenül és tanácstalanul nézi, ahogyan bezárul előtte a nyilvánosság.
Egyre rezignáltabban veszi tudomásul, hogy szűkülnek a lehetőségek, és ami még megmaradt szabadnak és függetlennel, az kivéreztetésre, kihalásra van ítélve.
S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője interjút adott a FüHünek. Elmondta: ne gondolja senki, hogy az amerikaiak nem tudják, mi folyik Magyarországon, az Orbán-kormányról az a vélemény járja, hogy Putyin trójai falova. Ezért szerinte a magyar közeledésnek kevesebb az esélye, mint valaha. Az itthoni politikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy Botka László személyisége és stratégiája nem alkalmas baloldali erők összefogására. Ha tovább halad a szocialista párt ezen az úton, szerinte elkerülhetetlenül szét fog szakadni.
Hogyan látszik ma Amerikából az Orbán-kormány? Hogyan demokrata, hogyan republikánus szemmel?
Kezdjük a republikánusokkal. Mint ahogy valószínűleg nyilvánvaló a magyar újságolvasók számára is, a republikánus párt, ha nem is romokban hever, de mindenképpen igen rossz állapotban van és a helyzeten Donald Trump felelőtlen kijelentései és támadásai saját emberei ellen egyáltalán nem segítenek. Sőt. Egyelőre a párt olyan annyira el van foglalva önmagával és az elnök ügyeivel, hogy nem nagyon foglalkoznak külpolitikával, kivéve Oroszországgal, amely feltételezések szerint legalábbis indirekt módon beleavatkozott elnökválasztásba. A kettészakadóban lévő republikánusok óriási többsége elítéli Putyin politikáját, még a szélsőjobboldaliak is.
Mivel az amerikai politikusok a médiának köszönhetően meglehetősen jól informáltak a jelenlegi magyar-orosz viszonyról
az Orbán-kormányról az a vélemény járja, hogy Orbán Putyin trójai falova.
Az egyedüli kivétel egy Steve King nevű republikánus képviselő Iowából, aki nyíltan szimpatizál Geert Wilders és Marine Le Pen világnézeteivel „civilizációnk megvédésének érdekében.” Így aztán King hozsannákat zeng Orbánról és antidemokratikus megnyilvánulásairól. Például üdvözölte a magyar anti-Soros kampányt. De King még a jobboldali republikánusok között is kivétel és nem valószínű, hogy követőkre találna.
A demokraták természetesen fel vannak háborodva a magyar kormány lassú, de biztos szélsőjobbra tolódása miatt, nem beszélve a menekült ügyben elfoglalt álláspontjáról, illetve a menekültek iránti kegyetlen bánásmódról. Volt pár olyan hét, hogy CNN és más csatornák, köztük PBS (Public Broadcasting Service), hosszú, részletes riportokban számolt be a magyarországi áldatlan állapotokról. Szóval
ne gondolja senki, hogy a politika iránt érdeklődő amerikaiak nem tudják, hogy mi folyik Magyarországon.
Tudják, hogy a többségnek nem tetszik, ami ott történik.
Visszaigazolódik-e bármi abból az optimizmusból, amit a magyar kormány remélt Trump győzelme után?
Én nem látok semmi jelét ennek. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy a jelenlegi igen fagyos orosz-amerikai viszonyok között erre még kevesebb a lehetőség, mint valaha. Szemerkényi Réka leváltásával semmit sem ér el a kormány. Nem Szemerkényi Rékával volt a baj, hanem az Orbán-kormány politikájával. Gondolom, hogy Gorka Sebestyén jelenléte a Fehér Házban reményeket keltett Budapesten, de naiv lenne azt gondolni, hogy ennek akármilyen hatása lehetne az amerikai-magyar kapcsolatok alakulására. Különben sem lehet tudni, meddig marad Gorka a Fehér Házban, ahol úgy látszik, senki sincs biztonságban.
Elemzőként hogyan látja a magyarországi folyamatokat?
Meglehetősen borúsan, hiszen az ellenzék szempontjából legfontosabb cél a következő választások megnyerése lenne. De ebben a pillanatban ennek esélye csekély. Január tájékán, amikor Botka László bejelentette, hogy hajlandó az ellenzék vezetőjeként a kampány élére állni rövid ideig optimista voltam, de sajnos túl korán örültem. Pár héten belül világossá vált számomra, hogy
Botka személyisége és stratégiája nem alkalmas a baloldali erők összefogására.
A politikában rugalmasság nélkül nem lehet sikereket elérni és sajnos Botka képtelennek látszik irányt váltani, amikor pedig világosan látszik már több hónapja, hogy az egész stratégiája működésképtelen. Botka megjelenése ahelyett, hogy emelte volna az MSZP támogatottságát azt érte el, hogy a legutolsó felmérések alapján a szocialisták egy kispárttá zsugorodtak. Hogyan lehetséges egy kompromisszumképtelen embernek egységet teremteni? Sehogy.
Meg kell mondanom, hogy én Molnár Zsoltnak adok igazat a Botka-Molnár vitában, de úgy néz ki, hogy a párt vezetősége nem hajlandó szembenézni a valósággal és Botka rossz stratégiáját támogatja. Ha ez így megy — és azt hiszem, hogy a trend nem fog megváltozni —
a szocialista párt eltűnhet a magyar politikai palettáról.
Orbán vágyai végül is nem teljesültek, a szélsőjobb felé sodródás Európában megállt. Orbán ettől még nyugodtan viheti tovább a putyini, erdogani vonalat?
Az ember nem lát a jövőbe, de valahogy nem hiszem. Az amerikai-orosz kapcsolatok megromlása és Európa magára találása nehezebbé fogja tenni Orbán kettős játékát. Én abban reménykedem, hogy az Európai Unió országainak vezetői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság végre rájött arra, hogy helytelenül kezelték a magyar-ügyet. Az első perctől kezdve Orbán értésére kellett volna adni, hogy a játékszabályokat be kell tartani. Ehelyett megelégedtek apró kiigazításokkal, amire óriási huzavonák után a magyar kormány hajlandó volt. És most itt a baj. Lengyelország, egy sokkal nagyobb és fontosabb tagja az Uniónak, a magyar utat másolja. A hasonlóságok ijesztőek. Ahogy mondják Magyarországon, Lengyelország Orbán kottájából játszik. Miért is ne? Magyarország esetében működött ez a taktika. Reméljük, hogy nem túl késő és az EU képes lesz a helyzet urává lenni.
Orbán Viktor Tusnádfürdõn MTI Fotó: Veres Nándor
Képes-e Orbán tovább manipulálni a visegrádi négyeket?
Azt hiszem, hogy a nagydobra vert Netanjahu találkozó volt az utolsó hurrá. Lehet találkozni Jeruzsálemben, de
sem Csehország, sem Szlovákia nem hajlandó követni Orbánt, ha az továbbra is Brüsszel ellenében politizál.
Az Európai Unió Bírósága valószínűleg el fogja utasítani Szlovákia és Magyarország keresetét a kvótaügyben és amint a napokban olvastam, Robert Fico már hajlandó befogadni menekülteket. Nem tudom, hogy mit lehet várni az amerikai külpolitikától a jelenlegi helyzetben, de az USA is tudna nyomást gyakorolni Lengyelországra kihasználva az orosz kártyát. Szóval ebben a kérdésben optimistább vagyok, mint a szocialista párt jövőjében.
Összességében mennyire veszélyes a lengyel-magyar tengely?
Félig-meddig már megválaszoltam ezt a kérdést. Igen a jelen pillanatban az, de ha az EU bekeményít és az USA nyomást gyakorol Lengyelországra, akkor semlegesíteni lehetne őket. De túl sok itt az optimista feltételezés.
Az EU struktúrája és alkotmánya alkalmatlan az erőteljes fellépésre. Ez az, amit Orbán nagyon ügyesen kihasznált
és sajnos sem az alkotmány, sem a struktúra nem változott meg és ezért nehéz akármiféle előrejelzést megkockáztatni.
Képes-e a magyar ellenzék bármiféle féket állítani Orbánnak?
Ezt aztán könnyű megválaszolni. A jelen pillanatban nem. Sőt, a közeljövőben sem, ha továbbra is így mennek a dolgok. Manapság az NGO-k és a média, amelyek viszik a stafétát, és éppen ezért akarja őket elhallgattatni Orbán.
Szét kell esnie teljesen a baloldalnak, hogy egyszer képes legyen újrafogalmazni önmagát?
Nem elhatározás kérdése. Lehet, hogy szét fog esni magától. Persze jobb lenne, ha ilyenféle összeroppanásra nem kerülne sor. Attól ellenben komolyan tartok, hogy
ha Botka és pártjának vezetősége tovább halad az elkezdett úton, a párt elkerülhetetlenül szét fog szakadni
azokra, akik úgy gondolják, hogy ki kell egyezni Gyurcsány Ferenccel és azokra, akik Botkában látják a jövőt.
Botka erősen baloldali programja miért maradt hatástalan?
Forrás: mszp.hu
Én sohasem hittem azoknak, akik azt gondolták, hogy a szocialistáknak azért áll rosszul a szénájuk, mert a párt nem igazán baloldali. Szánalomra méltóak azok a kezdeményezések, amikkel a szocialisták baloldaliságukat akarják bizonyítani. Például itt vannak a hírek az állami vezetők fizetéséről vagy december 24-e szabadnappá nyilvánításáról, amik mögé Botka nagy garral odaáll. Ezek gyermekded dolgok. Ilyesmivel nem lehet új választókat nyerni. Nem beszélve arról, hogy a kontinensen működő sikeres szociáldemokrata pártok sem olyanfajta baloldaliságot hirdetnek és követnek, amiről a magyar szocialisták álmodoznak.
Megint túl sok a felelőtlen ígérgetés,
és attól félek, hogy a választók tudják, hogy ezek nagy része megvalósíthatatlan, ugyanis valószínűleg érzik, hogy az óriási állami költekezések ellenére, illetve miatt az ország gazdasági helyzet igen rossz állapotban van. Az egész stratégia, úgy ahogy van, beleértve Botka politikai baklövéseit halálra van ítélve.
Valósággá válhat Orbán Viktor mondata, és a felcsúti kisvasutat valóban meghosszabbítják Bicskéig és Lovasberényig.
A kedden megjelent Magyar Közlöny határozata csaknem 8,5 milliárd forintot rendel kisvasútfejlesztésre, a Bicske–Felcsút Puskás Akadémia szakasz megtervezésére és az Alcsútdobozi arborétum–Vértesacsa szakasz megvalósíthatósági tanulmányára. A Vál-völgyi Kisvasút Bicske–Lovasberény közötti, eddig el nem készült szakaszainak kivitelezését a II. ütemben valósítják meg kiegészítő költségvetési pénzből.
A kormány a fejlesztést a kisvasutak növekvő népszerűségével indokolja, noha a felcsúti kisvasútról megismert legfrissebb forgalmi adatok szerint átlagosan napi 113 jegyet adtak el,
és tavaly április és idén január között 53 napon át egyetlen jegyet sem vettek, de hét napon át utasok nélkül is járatták a vonatokat.
A közlöny tanúsága szerint a kormány felhívta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. útján mérje fel a „keskeny nyomközű vasúti járművek beszerzésére vonatkozó igényeket és a hazai gyártók exportlehetőségeit” az Európai Unió tagállamaiban.
A miniszterelnök szerint a civil szervezetek rosszat akarnak a magyar embereknek, az Európai Bizottságnál pedig „a Soros György által írt kottából játszanak.”
A civil szervezetek úgy akarnak föltűnni, mintha jó emberek lennének, de valójában zsoldban állnak, migránsokat szállítanak, rossz ügy oldalán állnak, kevert népességet akarnak Európában, antidemokraták, szemben állnak a nép akaratával, rosszat akarnak a magyar embereknek – sorolta hosszasan Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos pénteki beszélgetésben.
A miniszterelnök az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásokról (civil-törvény, lex CEU, tranzitzóna) úgy fogalmazott, hogy azok bosszúk, „az Európai Bizottságnál a Soros György által írt kottából játszanak.”
Orbán katonai beavatkozást sürget Líbiában, hogy megállítsák a menekülteket.
Ennek részleteit nem a rádióban kívánta elmondani, mert katonai akciókról nem így szoktak beszélni – mondta. Az EU-s menekültpolitika egyéb részeit viszont elutasította, mondván nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból szerinte csak káosz, baj és szenvedés lesz.
Magyarország egy korábbi kormánya bűnt követett el, amikor nem védte meg zsidó állampolgárait, és ez többé nem fordulhat elő – mondta Orbán Viktor, miután fogadta Benjamin Netanjahút. Az izraeli miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy ők a jövőbe tekintenek.
A kölcsönös tisztelet a kapcsolatok alapja, Magyarország is ezt követi – mondta a két miniszterelnök tárgyalása utáni nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor kedden kora délután. Jelentős zsidó kisebbség él Magyarországon, amelynek biztonságát a kormány garantálja, nulla toleranciát követ az antiszemitizmussal szemben – mondta Orbán. Magyarország egy korábbi kormánya bűnt követett el, amikor nem védte meg zsidó állampolgárait a második világháború idején, és ez soha többé nem fordulhat elő – jelentette ki a kormányfő. Az antiszemitizmus erősödését Európában meg kell fékezni – tette hozzá.
Magyarország elismeri Izrael jogát az önvédelemre, és ezt várja el saját maga számára is
– hangsúlyozta még Orbán Viktor. A kétoldalú kapcsolatokról azt mondta a kormányfő, hogy a szokásos diplomácia helyett üzleti alapú együttműködést fognak követni, projektek formájában.
Benjamin Netanjahu személyében elkötelezett hazafit fogadott Magyarország – hangsúlyozta Orbán, hozzátéve: a hazafias országok a sikeresek.
Az izraeli kormányfő éppen csak érintette a történelmi eseményeket: mint fogalmazott, a múlttal tisztában vannak, a jövőbe tekintenek. Benjamin Netanjahu közölte, hogy a tárgyaláson szó esett a helyi zsidó közösség aggályairól, és megköszönte Orbán szavait, továbbá a kiállást Izrael mellett. Magyarország élharcosa azon államoknak, amelyek fellépnek az antiszemitizmus ellen – mondta még Netanjahu.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
