Orbán Viktor Archives » Oldal 85 a 87-ből » Független Hírügynökség

Ez volt ma – 2017. szeptember 18.

FüHü

-

2017-09-18

0

Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.

Orbán beszéde a parlamentben

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében.

Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk

Interjút adott a FüHünek Gulyás Márton, a kormánypropaganda által talán a legjobban támadott civil aktivista. Azt mondta, tapasztalatai szerint kifejezetten erős a kormányváltó hangulat az országban, de segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet.

Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.

Azt is mondta, kreatív akciókra készül.

Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás

A Jobbik és az együtt is beadta törvénymódosítási kezdeményezését, miután a Fidesz úgy reagált Vágó Gábor aláírásgyűjtésére, hogy egy ilyen törvényt ők is támogatnának. Vágó Gábor a FüHünek azt mondta: a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz kedden elfogadhatja az országgyűlés.

Külföldi szövetségest talált a Momentum

A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Elnöke, Ivan Štefunko máris együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a lengyel Nowovczesna elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével.

Hajnal Tamás Momentum-szóvivő azt mondta a FüHünek, hogy a pártok együtt bejelentették az „Új Közép-Európát Szövetséget”, amely

„megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”.

Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt

A viccpárt arra vár javaslatokat, hogy hogyan költsék el a 2018-as kampánypénzt. Ezért kiírták a

Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap

nevű pályázatot.

Arra számítanak, hogy minimum 123 millió forintot szét tudnak majd osztani. Ahogy írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”

A Puli egyik tesztje
Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix

2019-ben menne a Puli a Holdra

Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.

Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést

A FüHü információi szerint befogadta az ORFK a Magyar Úszószövetség nemrégiben leváltott elnöke elleni feljelentést. Bienerth ellen a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István tett feljelentést.

Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben

A védelmekről szólt több meccs is az NFL második játéknapjának vasárnapi meccsein, volt olyan, amelyiken egy touchdownt sem értek el a csapatok. Utolsó másodperces dráma és látványos jelenetek persze így is voltak, több bravúros elkapást is láthattak a nézők. Két történelmi esemény is volt – ezekről összefoglalónkban olvashatnak.

„Meg akarjuk védeni az EU-t, ha még lehet”

FüHü

-

2017-09-18

0

„Meg akarjuk védeni az EU-t, ha még lehet”

A magyar gazdaság helyzetét festette le beszédének első részében Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá legfontosabb üzenetére, a menekültügyre és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt a „Soros tervről”.

A kormány folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítés elleni küzdelmét a nyáron is folytatta – vezette fel a témát. A rég megszokott világkereskedelmi, -gazdasági és –politikai rend helyébe most lép egy másik új világrendbe. Ezt Orbán szerint nem tudjuk megakadályozni, mert a hatalmi erővonalak világméretekbenrajzolódnak át.

Szerinte szeretjük vagy sem, a népvándorlás a kontinenseket is elérte, és próba alá vette. Ez egybeesik az egyik világvallás, az iszlám világoffenzívájával.

Mi meg akarjuk védeni magunkat, és ha még lehet, az Európai Uniót is.

Az Európai Unióban vannak bevándorló országok és nem bevándorló országok Orbán szerint. Azt mondta: a bevándorló országok elfogadják, helyeslik, időnként szervezik a migránsok, az új honfoglalók, az inváziós népcsoportok betelepülését. Ezek már kevert országokká váltak, ezek belső arányai változnak, a keresztények aránya csökken. Innen kezdve matematikai számítás kérdése a végállapot, ami belátható.

És vannak szerinte a nem bevándorló országok, mint amilyen Magyarország is, amelyek ragaszkodnak a nemzeti kulturális identitásukhoz.

„MI magyar Magyarországot akarunk és Európai Európát is szeretnénk.”

Az EU jövője Orbán szerint azon múlik, hogy ez a két országcsoport képes lesz-e kialakítani együttélést és az együttműködés új közösen elfogadott rendjét, amit azonban csak akkor lehet, ha tiszteletben tartjuk egymás demokratikus népakaratát.

„Mi sohasem leszünk bevándorlópárti ország – erről szól a kvótaper és a kvótaítélet.”

Azt mondta: ma a bevándorló országok úgy akarják feloldani az ellentéteket, hogy javasolják, legyünk mi is bevándorló országgá, s ha ere nem vagyunk hajlandók, akkor megerőszakolnak minket. Erről szól a kötelező kvóta és betelepedési terv.

Ezt Soros György tervének nevezem, ezt valósítják meg a brüsszeli diplomaták, akik Soros tenyeréből esznek.

Gazdasági helyzetkép

Az államadósság 74 százalék alá csökkent, a gazdaság a második negyedévben 3,2 százalékkal nőtt. Ma már 4,434 millióan dolgoznak, 62 ezerrel többen, mint egy év éve. A munkanélküliség 4,2 százalékra mérséklődött, a közfoglalkoztatás folyamatosan csökken, folyamatos az átvándorlás a magángazdaságba.

A munkaalapú társadalom kiépítése sikerült – sorolta el az eredményeket Orbán Viktor.

A bruttó átlagbér 293 ezer forint, ami komoly emelkedés, de nem elég – mondta. Az ipar és az építőipar termeléséből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy még van lehetőség további béremelkedésre. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottság hét év alatt 25 százalékkal nőtt, a bruttó keresetek 42 százalékkal.

A kormány migránspolitika helyett családpolitikát folytat.

A közoktatásban 467 ezer gyerek étkezik ingyen, s már minden általános iskolás és az elsős középiskolások, összesen a gyerekek 85 százaléka kapja ingyen a tankönyveket. Százezer gyereket vártak táborhelyek a nyáron, s nem csak hazaiakat, hanem például Ukrajnából is. Ezért érint minket fájdalmasan, hogy megfosztják az ukrajnai magyar gyerekeket, a magyar nyelvű oktatástól.

Vona: Védelem és elszámoltatást

Vona Gábor a Jobbik elnöke válaszában keményen nekiment Orbánnak, kiégett despotának nevezve őt, olyan politikusnak,

aki Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza.

Hatalomra jutásuk esetére az ország biztonságának a megvédését, elszámoltatást, s azt ígérte, hogy migránsok – sem szegénynek, sem gazdagok – nem jöhetnek majd be az országba.

Tóth: más a valóság

Orbán a maga valóságában saját démonjaival küzd,

a többi között Brüsszellel – mondta Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője. Ugyanakkor mi egy másik valóságot látunk, Mészáros Lőrinccel, Andy Vajnával, a közpénzszivattyúval, az egészségügy és az oktatás áldatlan állapotával. Egy olyan ember oktat ki minket erkölcsi kérdésekben, aki szabadon engedett egy olyan gyilkost, aki éjszaka álmában baltával megölt egy keresztény embert – mondta, hozzátéve: ma már értjük…

Szél: az elmúlt harminc év

Egyre inkább látszik, hogy nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől – fejtette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje. „Önök és elődjeik szétlopták, szétcsalták az országot” – húzta alá. Az elmúlt „harminc évben” felhúzott építmény már nagyon rászorult a bontásra, de

ebben nem vehetnek részt azok, akik felépítették azt.

Orbán viszontválasza

Úgy látja, a nyáron elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek – kezdte viszontválaszát Orbán. Szerinte az emberek tudják, hogy személyes hatalmi vágyból nem lehet országot építeni. Vonának mindössze annyit mondott,

„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

A szocialisták pedig mindennek éppen az ellenkezőjét csinálták kormányon, mint amit ígértek oktatásban, egészségügyben, nyugdíjakban. Egy LMP-s európai uniós képviselő pedig azt mondta a miniszterelnök szerint, hogy a bevándorlási problémára nincs más megoldás, mint a kötelező kvóta. Idézett korábbi MSZP-s nyilatkozatokat arról, hogy a bevándorlás álprobléma, azt a kormány kreálta, nincs szó kötelező kvótáról. Végül feltette a kérdést: hogyan lehetne az országot rájuk bízni?

Angela Merkel megint figyelmeztette Orbánt

FüHü

-

2017-09-16

1

Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:

nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,

és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és

„csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.

Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak „számolniuk kell azzal, hogy

ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.

Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.

Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.

Angela Merkel
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.

Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,

hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.

Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:

„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”

Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.

Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:

„bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,

mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:

„Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében

Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.

A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.

Orbán szerint szembe kell szállni a „Soros-tervvel”

FüHü

-

2017-09-16

0

Szembe kell fordulni a „Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.

Orbán szerint a „bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem „bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak „egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül „mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.

Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,

családtámogatás helyett pedig „népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

Orbán szerint ezt jelentené a „Soros-terv”, amely szerinte „egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.

Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit „tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.

Orbán arról is beszélt, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

„Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”

– mondta.

Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a „bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. „Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.

Orbán úgy véli, hogy a „bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy

egészen új fejlődési irányt választottak.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az „illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.

Orbán szerint a nyugati média „rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.

Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert „azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.

Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.

Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:

„a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.

Úgy fogalmazott: „mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.

Politico: Orbán nézetei nyerésre állnak

FüHü

-

2017-09-15

0

„Senki sem fogja itt bevallani, de Orbán elképzelései a migránsok ügyében mindinkább elfogadottá válnak Brüsszelben”- nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő.

A lap európai kiadása azt írja, hogy Jean-Claude Juncker is lenyúlt többet Orbán korábbi ötletei közül. Juncker az unió helyzetéről szóló beszédében például hangsúlyozta, hogy „hatékonyabbá tettük az EU határainak védelmét!”

Korábban ez Orbán Viktor kedvenc témája volt,

mellyel megindokolta a kerítés építését a határon. Az Európai Unió a befogadás, a magyar miniszterelnök a kizárás mellett állt, és az idő neki dolgozott. Korábban csak Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy a menedékkérők csakis a határokon túlról adhassanak be kérelmet vagyis, hogy nem szabad beengedni őket az EU területére. Ma ez már szinte általános nézet Európában.

Macron francia elnök Líbiában hozna létre olyan menekülttáborokat, ahonnan azután beadhatnák kérelmeiket a menekültstátuszra az EU-ban. Olaszországban a baloldali kormány megegyezett a líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a menekültáradatot. A megegyezés működik, az EU pedig állja a számlát.

A német diplomácia

szép csendben egyeztet ebben az ügyben

a visegrádi négyes szövetséggel – mondta el a Politicónak Milan Nic, a német Külügyi Tanács főmunkatársa. Igaz, hogy Magyarország és Szlovákia veszített ebben az ügyben az európai bíróságon, de a gyakorlati helyzeten ez nem változtat: a tagállamok nem akarnak nagyszámú menekültet látni a határaikon belül.

Angela Merkel kancellár is azt hangsúlyozza a választási kampány során, hogy egyszer volt olyan humanitárius vészhelyzet 2015-ben, mely menedékkérők tömeges befogadását indokolttá tette, de ilyesmire a jövőben nem kerülhet sor. Merkel ugyanakkor azt is hangsúlyozta:

az európai bíróság határozatát mindenkinek respektálnia kell.

Októberben tehát nagy vita várható az EU csúcson a menekültkérdésről, de a Politico szerint Orbán narratívája erről az ügyről nyerésre áll.

Guy Verhofstadt örül, hogy Orbán is kezd észhez térni

Sikorsky

-

2017-09-13

0

Az eddigi szokásoknak megfelelően Jean-Claude Juncker Európai Parlamentben tartott beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb diskurzus zajlott, mint eddig. Azonban most sem maradhatott el, hogy egyes uniós képviselők pár mondat erejéig kitérjenek Magyarországra és Orbán Viktorra is.

Annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elhangzott szerda reggeli beszédében közvetve vagy közvetlenül többször is emlegette Magyarországot, a magyar kormányt érintő konkrét bírálatok nem hangzottak el. Egyedül csak az Európai Unió elnökének helyzetértékelő beszéde után foglalkoztak Orbán Viktorral, de még akkor is sokkal lanyhább kritikákat fogalmaztak meg vele szemben, legalábbis az elmúlt években megszokott parlamenti vitákhoz képest.

Természetesen ismét Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért vezetője volt a magyar kormánnyal szembeni támadások fő zászlóhordozója. Miután megdicsérte Juncker beszédét, azonnal az Európai Unióval szkeptikus és szélsőjobboldali politikusok elleni támadásba kezdett. Szerinte sok dologban pozitív változás történt, hiszen a 2016-ban és 2017-ben tartott nyugat-európai választásokon nem a bevándorlóellenes és populista politikusok győztek, mint a holland Geert Wilders, a francia Marine Le Pen vagy az osztrák Norbert Hofer, hanem az Európa-párti erők. A választási vereségeik után hirtelen békülékeny hangnemet ütöttek meg Brüsszel irányába, mivel belátták, hogy az Unió szidásával aligha képesek újabb szavazatokat szerezni.

Azonban Verhofstadt még Orbán Viktorral kapcsolatban is sokkal enyhébben fogalmazott. Igaz, ismét előjött, hogy „Lengyelországon és Magyarországon bizonyos hatalmi csoportok igyekeznek kisajátítani maguknak a hatalmat”, vagy „Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”. Ennek ellenére Orbán az egyik rádióinterjújában megerősítette, hogy nem akar kilépni az Európai Unióból és a többi európai populista politikus hasonlóan meg akarja szerezni az EU-pártibb magyar szavazók szavazatait is a következő választáson. Örömmel konstatálta:

„Azt mondhatjuk, mindenki észhez tért”

Verhofstadt csak ennyit mondott Magyarországról, a beszéde többi részében a „döglött dublini rendszer” alternatívájáról, a transznacionális unió választási listák létrehozásáról tett említést, valamint egyetértett Juncker azon szavaival, hogy a „háborúnak még nincs vége”, folytatni kell az Európai Unió megerősítését.

Ugyanúgy Nigel Farage, a brit Függetlenség Párt vezetője, akivel kapcsolatban Verhofstadt megjegyezte, hogy rajta kívül mindenki Európa oldalán áll, szintén sokkal kevesebbet beszélt. Mindössze négy-öt percben reagált Juncker szavaira, pedig az EB elnöke a helyzetértékelő beszédében nem egyszer tért ki a Brexitre. A politikus szerint a britek döntésében semmi meglepő nincs, mivel szavai szerint

„ahogyan az Európai Unió a lengyeleket és a magyarokat fenyegeti, valójában a Szovjetunióra emlékeztet”

A többi felszólaló uniós képviselő, mint az olasz Gianni Pittella, a belga Philippe Lamberts, vagy az észt Matti Maasikas, aki jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, Juncker egyes megállapításait örömmel fogadta, másokat elítélte, de lényegében egyetértettek az EB elnökének szavaival és az EU jövőbeli célkitűzéseivel. Az Oroszországgal és más keleti rezsimekkel szemben bevezetett uniós szankciókat támogatták, ahogyan a Keleti Partnerség bővítését és az Ukrajnával való viszony javítását; a környezetvédelmi előírások szigorítását követelték, közös harcot hirdettek a kiberbűnözés ellen; vagy az Ausztriával és Új-Zélanddal folyatott szabadkereskedelmi tárgyalások nyilvánossá tételét kérték.

Egyedül Harald Vilimsky, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport alelnöke és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tagja bírálta rendkívül élesen Junckert, elsősorban annak migrációval kapcsolatos kijelentései miatt. Vilimsky szerint ugyanis az EB elnökének a célja, hogy az EU-ban minden belső határ megszűnjön, ezáltal könnyebbé váljon Afrikából és az arab országokból érkező százezrek befogadása. „Európa biztonságára nézve egyértelmű veszélyt jelenetnek a migránsok” – szögezte le a képviselő, miközben több autonómiát és semlegességet követelt Brüsszeltől.

Orbán az uniós adatok dzsungelében

FüHü

-

2017-09-12

0

Nem mindig könnyű eligazodni a miniszterelnök uniós támogatással kapcsolatos kijelentései között. A múlt héten már megcáfoltuk, hogy saját lábon áll az ország, nem az „1000-1500 milliárdos” EU-pénzből. Utóbbival is van néhány probléma. A „saját lábon állás” teóriáját egyéb adatok se támasztják alá.

Egy rendezvényen a múlt héten „színvonaltalan érvelésnek” minősítette Orbán Viktor azt, hogy külső tényezőknek, közte az európai uniós támogatásoknak tulajdonítják sokan a magyar gazdaság teljesítményét. Erre hozta fel példaképpen, hogy a 18 ezer milliárdos magyar költségvetésen belül az uniós támogatások 1000-1500 milliárdot tesznek ki.

A gondolatmenet tarthatatlanságára elsők között hívta fel a figyelmet a fuhu.hu., bemutatva, hogy a külföldön élők hazautalásaival együtt a bruttó hazai termék 8-10 százalékát nem Magyarországon állítják elő. S idéztük a kormány megrendelésére készült tanulmányt, amely szerint

az uniós támogatások nélkül egyenesen visszaesésben lenne a magyar gazdaság.

Orbán azóta se tért ki bővebben arra, mely 1000-1500 milliárdos uniós támogatásra gondolt, csak valószínűsíthető, hogy az idei állami központi költségvetés egyik számsorára. A szakzsargonban az államháztartás központi alrendszerében 17 867 milliárd forint bevételt és 19 034 milliárd kiadást terveztek, s ezeken belül található az európai uniós fejlesztési költségvetés 1545 milliárdos bevételi és 2239 milliárdos kiadási előirányzattal. Ennek több, mint 90 százaléka önálló fejezetben van elkülönítve, apróbb tételeket kaptak egyes minisztériumok (Miniszterelnökség, az agrártárca, a belügy, a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca). Az elkülönült fejezetben található a svájci és a norvég alap (13,7 milliárd) is, továbbá egy sor olyan összeg, amely egyes programokhoz nyújtott támogatás, de vannak tartalék összegek is.

Összességében elmondható, hogy ezek a tételek nem azonosak az országnak nyújtott és itthon elosztott közösségi fejlesztési támogatásokkal, amelyekből – az úgynevezett operatív programokon keresztül, illetve például a földalapú támogatások formájában – évek óta 1800-2500 milliárdot kapunk Brüsszelből (egyedül tavaly mérséklődött az összeg), s

ebben az évben is minimálisan 2000, de inkább 2600 milliárd körüli tétellel számol a kormány.

(Bár például vitás kérdések miatt ebben az évben alig pár száz milliót utaltak át hazai számlára, a kifizetéseket egyelőre a költségvetés előlegezi meg). Ráadásul ezek a költségvetési kiadási-bevételi összegek éppenséggel 694 milliós hiányt mutatnak.

A „saját lábon állást” egyéb adatok se igazolják. Az alapblogon Zsiday Viktor írása az általunk sorolt tények mellett megmutatja, hogy mekkora volt az elmúlt években az egy főre jutó gazdasági növekedés úgynevezett vásárlóerő-paritáson (vagyis kiszűrve az egyes országok eltérő adatai miatti torzítást). Eszerint Magyarország 24 százalék, Szlovákia 22, Csehország 25, Bulgária 28, Lengyelország 32 Románia 38 százalék. Vagyis a válságot leküzdve

hazánk a térség egykori szocialista EU-tagok sorában a második leggyengébben teljesítő –

úgy, hogy szintén egy főre vetítve a legtöbb pénzt mi kaptuk az uniótól.

Az ismert befektető-elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2003-2010 közti hét évben (közte a krízis sújtotta 2008-2009) a magyar gazdaság majdnem 40 százalékkal növekedett összességében; akkor a külföldi kölcsönök, most a közösségi segítség nyújtja a mankót.

A magyar gazdaság jelenlegi relatív lendületében nagy szerepük van az alacsony béreknek. A legalább tíz fős vállalkozások egy órára jutó munkaerőköltségét érzékeltető ábra megmutatja, mekkora lemaradásban van Magyarország.

Mint látható, az ötödik legalacsonyabb bérű ország a miénk, alig harmada az EU-átlagnak, de még a szomszédos szlovénekének is csupán fele. Ehhez hozzávehetjük már idézett cikkünkből a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányának megállapítását arról, hogy a kis és közepes vállalatok termelékenysége semmit se javult a rájuk elköltött ezermilliárdok dacára.

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

Sikorsky

-

2017-09-12

0

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban.

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš. A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

Orbán nem engedné, hogy Magyarország „bevándorlóország” legyen

FüHü

-

2017-09-08

0

Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – ezt mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Azt is mondta: sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.

Az Európai Bíróság ítélete szerint

Magyarországnak 1294, háborús övezetből érkező menekültet kell befogadnia.

Az ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel „betű szerint is” egyetért. Szerinte Magyarország „harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni.”

Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy

„ennek a három Juszufnak (…) Budapesten kellene élnie”.

Szerinte kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.

Véleménye szerint ez az ügy egy súlyos elvi kérdést vet fel, azt, hogy az EU az európai szabad nemzetek szövetsége vagy egy brüsszeli központú birodalom. Szerinte az Európai Bíróság az Európai Bizottság mellé állt.

Nem maradhatott el a sorosozás sem: Orbán szerint „Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban”.

Azt is mondta:

„Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (…), akkor ellen kell állnia.”

Orbán Viktor szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. Azt mondta, hogy a döntést mások sem hajtják végre, és nem is végrehajtható.

„Eddig jogi harcot vívtunk (…),

most politikai harcot kell vívnunk,

és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést” – mondta.

Orbán szerint azok az országok, amelyek beengedték a migránsokat, amelyek „elsózták a levest”, azok „egyék meg”. „Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?” – kérdezte, hozzátéve: abban szívesen segítenek Németországnak, hogy az Európába érkezett migránsokat kivigyék a kontinensről.

Arról is beszélt, hogy Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte.

Szerinte kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.

„Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem”, vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik – jelentette ki.

Azt mondta:

„Mi nem bevándorlóország vagyunk (…), és én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom (…) belőlünk bevándorlóországot csináljon.”

Magyarország uniós tagságáról Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.

MTI / FüHü

A számok cáfolják Orbánt

Bak Mihály

-

2017-09-08

0

A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.

A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„színvonaltalan érvelés”

az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.

Címke: Orbán Viktor

Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.

Orbán beszéde a parlamentben

Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

Orbán a saját démonaival küzd.

Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk

Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.

Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás

Külföldi szövetségest talált a Momentum

Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt

Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap

2019-ben menne a Puli a Holdra

Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést

Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben

Mi meg akarjuk védeni magunkat, és ha még lehet, az Európai Uniót is.

Gazdasági helyzetkép

A munkaalapú társadalom kiépítése sikerült – sorolta el az eredményeket Orbán Viktor.

Vona: Védelem és elszámoltatást

aki Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza.

Tóth: más a valóság

Orbán a maga valóságában saját démonjaival küzd,

Szél: az elmúlt harminc év

ebben nem vehetnek részt azok, akik felépítették azt.

Orbán viszontválasza

Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,

Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,

Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.

Szembe kell fordulni a „Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.

Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,

egészen új fejlődési irányt választottak.

Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

„Senki sem fogja itt bevallani, de Orbán elképzelései a migránsok ügyében mindinkább elfogadottá válnak Brüsszelben”- nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő.

Korábban ez Orbán Viktor kedvenc témája volt,

szép csendben egyeztet ebben az ügyben

az európai bíróság határozatát mindenkinek respektálnia kell.

„ahogyan az Európai Unió a lengyeleket és a magyarokat fenyegeti, valójában a Szovjetunióra emlékeztet”

az uniós támogatások nélkül egyenesen visszaesésben lenne a magyar gazdaság.

ebben az évben is minimálisan 2000, de inkább 2600 milliárd körüli tétellel számol a kormány.

hazánk a térség egykori szocialista EU-tagok sorában a második leggyengébben teljesítő –

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Magyarországnak 1294, háborús övezetből érkező menekültet kell befogadnia.

most politikai harcot kell vívnunk,

Szerinte kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA