Opten Archives › Független Hírügynökség

A Brexit hulláma minket is elérne

-

2019-01-18

Bár a brit-magyar gazdasági kapcsolat nem a legnagyobbak egyike, legalább 2900 cég és 69 ezer alkalmazott sorsát befolyásolná a kilépés az EU-ból. Az összuniós hatások még erősebbé tehetnék a következményeket.

Nagy-Britannia kilépése vagy bennmaradása jelenleg is a levegőben lóg: az Európai Bizottsággal létrejött megállapodást a brit alsóház mellbevágó arányban utasította el, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt is leszavazta. Theresa May kormánya most napokon belül új javaslatot készít.

Jelenleg még minden lehetőség fennáll: kilépnek valamilyen megállapodással, mennek enélkül, ami gazdasági katasztrófához vezethet, és új népszavazás nyomán akár maradhatnak is.

Különösen a legrosszabb opció érintené a legsúlyosabban a magyarországi brit érdekeltségű vállalkozásokat és a kétoldalú kapcsolatokat. Az Opten által készített gyorselemzés alapján az látszik, hogy az elmúlt években 2300-at meghaladó közvetlen brit tulajdonú cég működött Magyarországon, a közvetett tulajdonúakat beszámítva 2900. Ezek jelenleg 69 ezer embert foglalkoztatnak.

Az Opten felhívja a figyelmet arra, hogy a Brexitről tartott

népszavazás óta megtorpant az itteni közvetlen brit tulajdonú cégek számának növekedése.

2004-ben, a magyar uniós tagság kezdetén 1525, a rá következő évben már 1709 volt, 2010-ben 2062, 2015-ben 2239.

Amikor megtartották a kilépési népszavazást (2016-ban), már 2309 közvetlen tulajdonban lévő brit érdekeltség működött az országban. Akkor viszont megállt az addigi dinamikus növekedés, idén 2304 cég van nálunk. Ebben

a három évben az alkalmazottak száma is csökkent négyezerrel.

A brit gazdaság súlya még ezeknél is magasabb a magyarországiban. A tulajdonosi kötődésen felül az export-import folyamatokon és a közvetett beszállítói láncokon keresztül jóval nagyobb kapcsolódási kör azonosítható a cégek mikrogazdasági szintjén is – írja a céginformációs szolgáltató.

S mindezeken felüli – még kiszámíthatatlanabb – a teljes uniós piacon várható turbulens hullámverés következménye, ha Britannia valóban kilép. S különösen ha megegyezés nélkül.

A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalmi kimutatása szerint (az utolsó összesített évben) 2017-ben 565,2 milliárd forint volt a kétoldalú kapcsolat értéke, ami 2015-höz képest csaknem 90 milliárdos növekedés. Összehasonlításul: a legnagyobb partner Németországgal folytatott külkerforgalom 2017-ben egy nagyságrenddel nagyobb, 7612 milliárd volt. Ezzel együtt láthatóan súlyos tétje van a Brexit megvalósulásának.

Persze a folyamatnak egészen biztosan lehetnek nyertesei is. Például az árfolyamváltozás jótékony hatással is lehet a cégek egy részére. Mindezek mellett a vámok esetleges visszaállítása is erősen szórhatja a piaci mezőnyt.

Természetesen mindezen szempontokon felül az is komolyan befolyásolhatja a hazai gazdaságra és vállalkozásokra gyakorolt hatásokat, hogy – tulajdonosi kapcsolatától függetlenül – egy-egy cég forgalmában mekkora a brit részarány.

Érdekesen mozgatják a külföldi cégeket

FüHü

-

2018-05-14

0

Az elmúlt években folyamatosan csökken a külföldi tulajdonoshoz köthető cégek súlya Magyarországon, a mérséklődés a nagyobb árbevételű szegmensekben számottevőbb. A TOP-5 listát még mindig a németek vezetik, az osztrák, az ukrán, a szlovák és a román előtt. Vannak szembetűnő változások, ezek vélhetően nem egyszer csak a felelősség alóli kibújás célját szolgálják.

Az elmúlt egy évben mind abszolút értékben, mind arányaiban csökkent a külföldi cégek száma Magyarországon, bár az ütem lassul, a mérséklődés mégis jól illeszkedik az elmúlt 6-7 év trendjébe.

Jelenleg 43 ezer külföldi tulajdonossal rendelkező cég működik hazánkban, ami 6 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es érték – olvasható az Opten elemzésében.

A mérséklődés ugyan a tisztán hazai érdekeltségű cégek között is megfigyelhető, ám az arányok erős eltolódást jeleznek – hívják fel a figyelmet a szakértők. A nemzetközi érdekeltségű cégek aránya fokozatosan csökken, és ez különösen igaz a 100 millió Ft feletti és az 1 milliárd Ft feletti árbevételű szegmensekben: nagyságrendileg 0,5 százalékponttal mérséklődött a külföldi cégek aránya, így 6 év alatt már 3 százalékos az esés. A 100 millió Ft feletti szegmensben 14,3 százalék a legalább 1 külföldi tulajdonossal rendelkező cégek aránya, ami 3 százalékpontos visszaesés a 2011-es értékhez képest. Az 1 milliárd feletti éves árbevételű cégeknél az arány 35,1 százalék, ami majd 5 százalékpontos visszaesés a hat évvel korábbi értékhez képest.

Ország-szinten az első két helyen Németország és Ausztria található, de mind a két ország esetében évről évre folyamatos a visszaesés.

A harmadik helyet Ukrajna foglalja el, de a korábbi tapasztalatok alapján sok cég esetében nem a valódi gazdasági érdek köti a vállalkozásokat Ukrajnához.

Az Ukrajnához köthető cégek sok esetben már felszámolás alatt vannak és korábbi hazai tulajdonosuk a felelősség alóli kibújás reményében „adta el” külföldre cégét, nem feltétlen teljesen legális módon. Ez a gyakorlat szerencsére valamelyest visszaszorulóban van, legalábbis 1 éves távlatban már csökkenőben van az ukrán tulajdonossal rendelkező cégek száma.

A top 20 ország között még mindig megtalálhatók olyan offshore jellegű országok is mint Ciprus, vagy Seychelles, de szerencsére ezen érdekeltségek is visszaszorulóban vannak.

Ágazati kitekintésben felülreprezentáltak a kereskedő cégek több mint 12 ezer vállalkozással, őket követi az ingatlanügyletek közel 7400 vállalkozással. A dobogó harmadik helyére a szakmai és tudományos tevékenységgel foglalkozó – jellemzően tanácsadó cégek – kerültek fel 4500-es cégszámmal.

Keserédes édesipar

FüHü

-

2018-04-11

0

Bár jelentősen, mintegy ötvenmilliárddal nőtt az édesipar bevétele öt év alatt, mostanában a munkaerő fogyása veszélyezteti a fejlődést – értékeli az ágazat helyzetét az Opten. A szektorban mindemellett töretlen a működő cégek gyarapodása is.

Jelentős mértékben nőtt az édesipar árbevétele 2012 óta. Az Opten céginformációs szolgáltató által kigyűjtött adatok szerint hat évvel ezelőtt csaknem 166 milliárd forint volt a (nettó) árbevétel, az utolsó lezárt üzleti évben, 2016-ban már több, mint 211 milliárd. Mindeközben a működő gyártók száma 317-ről erre az évre 357-re nőtt (ebben nincsenek benne a főprofil szerint például kereskedelmi nagyvállalatok, amelyeknek azonban vannak saját gyártású termékeik is).

Ezekkel trendszerűen azonos az alkalmazotti létszám változása, ám az összességében körülbelül tíz százalékos növekedés az utóbbi két évben megtört, amely az Opten szerint

a munkaerő-kínálat fogyásával magyarázható, ez pedig veszélyezteti az ágazat további fejlődését.

Kedvező jelenség viszont, hogy a fluktuáció az átlag alatti arányú az édességgyártók között, tíz százalékot alig meghaladó az évenként megszűnő és új szereplők hányadosa a működő cégekhez viszonyítva. Keserű pirulát kell viszont lenyelniük a vállalkozásoknak és a vevőknek is, mert a kakaó és a cukor világpiaci ára jelentősen emelkedik mostanában.

Fogynak a hazai munkaerő közvetítők

FüHü

-

2018-02-08

0

Miközben a hazai munkaerőpiac több szegmense is fokozódó létszámhiányról számol be, a munkaerő felkutatásával és kiközvetítésével foglalkozó vállalkozások, a csökkenő cégszám mellett, jelentős létszámcsökkenést is elszenvedtek az elmúlt években.

2012 óta folyamatosan csökken azoknak a működő vállalkozásoknak a száma, melyek fő tevékenységként munkaerő közvetítéssel foglalkoznak – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható. Ezzel párhuzamosan a cégfluktuációs indexük (CFI) jóval magasabb, mint az országos átlag (11-12%). Azaz: a működő cégek számához képest viszonylag nagyon magas a különböző okokból megszűnt, vagy profilt váltott vállalkozások és az újonnan alapított cégek száma.

A táblázatból kiolvasható, hogy árbevételük is lefelé tendál, miként csökkent az általuk alkalmazottak száma is. Ami viszont pozitív fejlemény: a felszámolások és a végrehajtások aránya összességében csökkenőben van.

Budapest-központúság itt is
Ami a földrajzi megoszlásukat illeti: nyomasztó a fővárosi cégek túlsúlya. Tavalyi 57,8%-a végezte tevékenységét Budapesten. A fővárosi cégek foglakoztatják a szektor munkavállalóinak 67,63%-át. Az sem meglepő, hogy a főváros után Pest megyében működik a legtöbb ilyen profilú vállalkozás, míg a többi megye messze lemaradva követi őket.

120 perc – 2018. Január 20. 8:00

Itthon

FüHü

-

2018-01-20

0

A szenátus nem szavazta meg a kormány finanszírozását

Az amerikai szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt. Éjfélkor – Trump elnökségének első évfordulóján – máris elkezdődött a kormányhivatalok és intézmények fokozatos bezárása. Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője a demokratákat okolta a kudarcért, Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának vezetője azonban válaszában megjegyezte, hogy republikánusok is voksoltak a törvény ellen. (BBC–MTI)

Élénkítenék a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatokat

Tovább mélyülhetnek az elmúlt években erősödésnek indult magyar-ausztrál kapcsolatok – a mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor tárgyalt Steven Ciobo ausztrál kereskedelemért, turizmusért és beruházásokért felelős miniszterrel. A kapcsolatok bővítésében az egészségügy, a biotechnológia, a járműipar és elektronika területén működő innovatív magyar cégek mellett fontos szerep juthat az Ausztráliában élő magyar diaszpórának is. (FüHü)

Az építőipar éve volt 2017

4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben – tette közzé elemzését az Opten. A céginformációs cég ugyanakkor rámutat, hogy megalapítottnál több, közel 4400 cég szűnt meg az ágazatban, minden 12. cég megszűnik egy éven belül, s a cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. A fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik. (FüHü)

Hosszú Katinka a motivációra és a forma tartására koncentrál

Hosszú Katinka a molcsapat.hu-nak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy a 29. Felé közeledve számára már nem a fejlődés a legfontosabb, hanem formája szinten tartása, és még egy dolog: a motiváció megtalálása jelent kihívást. „Nem elég, hogy mindenki téged akar megverni, de te is annak tudatában készülsz, hogy te vagy a legjobb abban, amit csinálsz, így extra motivációt kell találnod a mindennapokhoz. Erre törekszem” – mondta. (molcsapat.hu)

Változni fog a KKV-besorolás

FüHü

-

2017-12-18

0

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja.

Jelenleg azt még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével, minél több cég számára elérhetővé tenni, a különböző támogatásokat és adókedvezményeket – mutat rá az Opten közleménye.

S hogy ez miért érdekes? Mint ismert, az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. E mellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.

A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.

A mai besorolás
A 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro- kis- és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Nem minősül KKV-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni külön vagy együtt eléri a 25%-ot.
Emellett a pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Mindezt két egymást követő üzleti évre.

Magyarországon a működő cégek 99,32%-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ezen belül az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67%-a minősült 2016-ban közép-, 5,52%-a kis-, 92,13%-a pedig mikrovállalkozásnak. A mikrovállalkozások számára a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet.

Taxis helyzetkép és trendek Budapesten

FüHü

-

2017-12-09

0

Nehezen szokta meg az elkényelmesedett budapesti, hogy hosszú évek után egyszer csak ismét mind gyakrabban várni kell(ett) a taxira, ha egyáltalán bevállalta a rendelést a diszpécser. Ez – aki taxizik, tudja – az utóbbi években (az Uber kiszorítása óta még inkább) már nem csak a szolgáltató számára paradicsomi, a szolgáltatást igénybe vevő számára pedig pokolinak mondható extrém(ebb) időjárási vagy forgalmi helyzetben fordul elő. Ugye ismerős a kép? Nem véletlen: a taxitársaságok száma csökkenőben van, miközben a piac nagysága nem változik.

A szektor összesítve 10 milliárd Ft körüli árbevétel mellett 415 millió Ft adózás előtti eredményt termel. Az eredmény nagy része a nagyobb taxitársaságoknak köszönhető, hiszen a nagyobb cégek mellett rengeteg a veszteséges kisebb méretű személyszállító vállalkozás – olvasható az Opten elemzésében. A 2016-os évet egyébként a 2015-öshöz hasonló összesített árbevétellel zárták a társaságok, az eredményességük továbbra is sokat javult.

Nem csak a társaságok száma csökken, a taxitársaságokhoz bejelentett alkalmazottak száma is: az idén az első 10 hónapban 28 százalékkal, miközben ha nem is ilyen dinamikával, de azért 5 százalékkal nőtt a taxis egyéni vállalkozók száma. Ez azonban trendfordulót jelez a 2012-2016 közötti időszakhoz képest. A taxis világ persze soha sem a magas alkalmazotti állományáról volt híres, az egyéni vállalkozók száma mindig is magas volt.

A 2017-es trendforduló vélhetően erősen köthető az online pénztárgép bevezetéséhez, mely erős átcsoportosulásokat, fluktuációt okozott a taxitársaságoknál – véli az Opten, amelynek a közleménye megjegyzi, hogy a 2017-es év e tekintetben igen érdekes lesz, hiszen ezekben a beszámolókban lehet majd az online kassza hatásait komolyabban lemérni

Bezuhant a magyarországi kínai cégek száma

FüHü

-

2017-11-28

0

Bezuhant a magyarországi kínai cégek száma

Magyarországon közel a harmadára esett vissza a kínai érdekeltségű cégek száma. Igaz, azok, amelyek itt maradtak, stabilan működnek. A legnagyobb arányban kereskedelemmel, illetve tanácsadással foglalkoznak ezek a cégek.

Míg 2010. végén még 3000-nél is több kínai érdekeltségű cég volt bejegyezve Magyarországon, ma ennek a harmada a számuk. A csökkenésnek legkézenfekvőbb oka a hatósági szigor erősödése – mutat rá az Opten. Erre utal, hogy 17 éve a kínai cégek jelentős része problémás volt, ma már sokkal jobb a helyzet: 2010 végén több mint 11 százalékuk állt felszámolás alatt, most 2,5 százalékuk, és ezzel a kínai cégek a többi nemzetközi érdekeltségű céghez viszonyítva is stabilnak tekinthetők. A kínai nagyvállalatok számának lassú, de biztos növekedése is arra utal, hogy az itt maradt kínai cégek már stabilabban működnek, mint a 2000-es évek elején.

A csökkenés másik oka a kínai magánszemélyek bevándorlása. A kisebb cégek esetében jellemző lehet az a gyakorlat, hogy sikeres működés esetén a tulajdonosok letelepednek Magyarországon, sőt akár még állampolgárságot is szerezhetnek. Ettől a pillanattól kezdve az ilyen cégek már minden adminisztratív szempontból hazai érdekeltségűnek számítanak, hiszen a tulajdonosok magyar állampolgársággal és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

A kínai cégek számának visszaesésének harmadik oka pedig a globális gazdasági és politikai helyzet folyamatos változása. A külföldi tulajdonosok folyamatosan keresik a cégeik működéséhez szükséges legoptimálisabb környezetet, és a folyamatos versenybe előnybe kerülhettek más régiók. Ebből a szempontból fontos lehet a napokban zajló Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó. A találkozó kimenetének függvényében újra növekedésnek indulhat a kínai cégek száma hazánkban is.

A kínai kapcsolatok másik típusa az export-import. Kína világgazdaságban elfoglalt helyéből egyértelmű, hogy elsősorban importálnak a hazai cégek Kínából, de Kínába exportáló hazai cégek is akadnak azért. Jelenleg is több mint 40 hazai cég exportál Kínába, de ezen a területen azért van még fejlődési potenciál bőven.

A hazánkban működő kínai érdekeltségű cégek közel fele nagykereskedelemmel foglalkozik, de szintén jelentős a kiskereskedő cégek száma is. Az egyéb ágazatok közül még a vendéglátás és a tanácsadás jellegű tevékenységek emelkednek ki.

Budapesti éttermek sorsa

FüHü

-

2017-11-22

0

A fővárosban járva az ember úton-útfélen éttermekbe, és más „etetési-itatási” célú – csúnya kifejezéssel élve – vendéglátóipari egységbe botlik. Gondolhatnánk, hogy nagyon megéri üzemeltetni ezeket. Ám valójában hogyan állnak? Erre keresi a választ az Opten adatbázisára épülő elemzés.

A budapesti éttermek és a fent említett egyéb vállalkozások összárbevétele tavaly meghaladta a 274 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: két évvel korábban még csak 217 milliárdra rúgott. Mégis, a működő cégek száma folyamatosan csökken, mivel míg 2014-ben 7929 volt, addig tavaly már csak 7537 darabot tartottak nyilván, napjainkban pedig még ennél is kevesebbet, 7008-at.

Talán a működő cégek számának a csökkenése okozta munkaerőfelszívásnak köszönhetően ezen a területen nem érződik az elvándorlás és a hiány, sőt, a vizsgált időszakban az alkalmazotti összlétszám folyamatosan bővült. Ennek valószínű oka a fővárosnak az országostól eltérő, kedvezőbb munkaerő piaci helyzete, valamint a vidékinél némileg kedvezőbb munkabérek. Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban a vendéglátásban dolgozók hivatalos nettó átlagkeresete (110 373 forint) jelentősen elmarad a más szektorokban elérhető nettó keresetektől, valamint a nemzetgazdasági átlagtól is.

Az, hogy az egyik legsérülékenyebb ágazatról van szó, azt mutatja az OPTEN cégfluktuációs indexének (CFI) alakulása:

bár sokan látnak fantáziát a budapesti étteremnyitásban, ezzel párhuzamosan sokan kénytelenek lehúzni a rolót.

Ráadásul ez a mutató 2014 óta folyamatosan nő, 2016-ban az országos átlagot jóval meghaladó 19,42%-on állt. A sérülékenység egy további jele az elindult végrehajtási eljárásoknak a működő cégek számához mért magas aránya – mutat rá az Opten.

Miért éppen a budapestiek?

Mivel a hazai vendéglátással foglakozó cégek 44%-a budapesti, ezért e vállalkozások teljesítménye döntően befolyásolja a hazai vendéglátás egészének eredményeit is. A reálkeresetek növekedése, a végrehajtott ÁFA csökkentés és a kedvező turisztikai teljesítménymutatók alapján a kereslet további bővülése várható. „Kérdés, hogy az elsősorban minőségi munkaerőhiánnyal, és gyakran fizetési nehézségekkel küzdő piaci szereplők mennyire tudják e kedvező folyamatokat a javukra fordítani” – összegez Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Még az offshore cégeknél is van „lejjebb”

FüHü

-

2017-11-13

0

Még az offshore cégeknél is van „lejjebb”

Az elmúlt évek offshore botrányait nézve talán nem is meglepő, hogy az ezen országokhoz köthető cégek a legkockázatosabbak között vannak. Ukrajna azonban még ezeket az országokat is veri a felszámolási listákon.

„A hazai vállalkozások megbízhatósága számtalan tényezőn múlik, a tulajdonosi kör címének, országának vizsgálata sok esetben tanulságos eredménnyel szolgálhat” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Természetesen nem lehet általánosítani, önmagában az offshore érdekeltség nem jelent törvényszegést, de azért rendkívül erős kockázati tényezőt igen.

Elég csak a felszámolás alatt álló cégek arányát a tulajdonosok országa szerint megnézni:.

A legkockázatosabb 5 ország sorába a klasszikus offshore országok mellé csak Ukrajna fért be. Az Ukrajnához köthető hazai cégek felszámolási aránya viszont magasabb még az offshore országokhoz köthető cégekénél is.

Ukrajna szerepe emellett azonban több szempontból is különleges, közel 4 ezer kapcsolódó céggel – Németország mögött – a második legnagyobb cégszámmal büszkélkedhet – írja az Opten elemzése.

„A magas cégszámmal és a rendkívül magas felszámolási aránnyal együttesen Ukrajna komoly szürke faktort jelent a hazai cégvilágban.”

„Ahogy az offshore cégeknél, úgy az ukrán érdekeltségeknél is ki kell emelni, hogy önmagban az érdekeltség alapján nem lehet általánosítani”, azonban Ukrajnával kapcsolatban van még egy rendkívül figyelemre méltó információ. Az ukrán cégek jelenlegi átlagos életkora 7 év, ami pontosan ugyanannyi, mint 2010-ben is volt.

Ez lényegében azt jelenti, hogy az elmúlt 7 év alatt az Ukrajnához köthető cégek igen jelentős arányban lecserélődtek.

Etika és tőkeerő

Az üzleti etika szintje és a tőkeerősség egyértelműen magasabb a nyugat-európai érdekeltségek körében, mint az offshore, vagy akár a szomszéd országokat vizsgálva. Mind az 1 milliárd Ft árbevételt meghaladó cégek száma, mind a felszámolások aránya sokkal kedvezőbb a nyugati partnerek körében.

Címke: Opten

népszavazás óta megtorpant az itteni közvetlen brit tulajdonú cégek számának növekedése.

a három évben az alkalmazottak száma is csökkent négyezerrel.

Jelenleg 43 ezer külföldi tulajdonossal rendelkező cég működik hazánkban, ami 6 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es érték – olvasható az Opten elemzésében.

A harmadik helyet Ukrajna foglalja el, de a korábbi tapasztalatok alapján sok cég esetében nem a valódi gazdasági érdek köti a vállalkozásokat Ukrajnához.

A top 20 ország között még mindig megtalálhatók olyan offshore jellegű országok is mint Ciprus, vagy Seychelles, de szerencsére ezen érdekeltségek is visszaszorulóban vannak.

Bár jelentősen, mintegy ötvenmilliárddal nőtt az édesipar bevétele öt év alatt, mostanában a munkaerő fogyása veszélyezteti a fejlődést – értékeli az ágazat helyzetét az Opten. A szektorban mindemellett töretlen a működő cégek gyarapodása is.

Miközben a hazai munkaerőpiac több szegmense is fokozódó létszámhiányról számol be, a munkaerő felkutatásával és kiközvetítésével foglalkozó vállalkozások, a csökkenő cégszám mellett, jelentős létszámcsökkenést is elszenvedtek az elmúlt években.

A szenátus nem szavazta meg a kormány finanszírozását

Élénkítenék a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatokat

Az építőipar éve volt 2017

Hosszú Katinka a motivációra és a forma tartására koncentrál

Magyarországon közel a harmadára esett vissza a kínai érdekeltségű cégek száma. Igaz, azok, amelyek itt maradtak, stabilan működnek. A legnagyobb arányban kereskedelemmel, illetve tanácsadással foglalkoznak ezek a cégek.

bár sokan látnak fantáziát a budapesti étteremnyitásban, ezzel párhuzamosan sokan kénytelenek lehúzni a rolót.

Az elmúlt évek offshore botrányait nézve talán nem is meglepő, hogy az ezen országokhoz köthető cégek a legkockázatosabbak között vannak. Ukrajna azonban még ezeket az országokat is veri a felszámolási listákon.

Ez lényegében azt jelenti, hogy az elmúlt 7 év alatt az Ukrajnához köthető cégek igen jelentős arányban lecserélődtek.

Etika és tőkeerő

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA