Kezdőlap Címkék OLAF

Címke: OLAF

A vádemelés lehetőségét akarják akadályozni Orbánék

A kormány ismét megerősítette, hogy szóba sem kerülhet hazánk csatlakozása az alakulófélben lévő Európai Ügyészséghez. Miközben a Fidesz-KDNP-n kívül az összes párt támogatná a csatlakozást, Orbánék az ötlet felmerülésének az első pillanatától mereven elzárkóznak tőle. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint „a jelenlegi hatalom nem szívesen látna tőle teljesen független szervezetet, amely az ő akaratától és vágyaitól teljesen függetlenül vinné a vádat a bíróság elé”.

„Az Európai Ügyészséget alapvetően arra találták ki, hogy az uniós pénzek felhasználásának a módját vizsgálja, és az ezen felhasználások során elkövetett bűncselkemény esetében emel vádat. Miután pedig

Magyarországon éppen az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban merül fel a legtöbbször a korrupció gyanúja,

ezért úgy gondolom, hogy a jelenlegi hatalom nem szívesen látna tőle teljesen független szervezetet, amely az ő akaratától és vágyaitól teljesen függetlenül vinné a vádat a bíróság elé” – fejtette ki Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Független Hírügynökségnek.

Azt kérdeztük tőle, hogy mi lehet az oka annak, hogy az Orbán-kormány teljesen elzárkózik attól, hogy csatlakozzon a formálódó Európai Ügyészséghez. Legutóbb hétfőn fejtette ki a kormány egy tagja, ez esetben a mostani igazságügyi miniszter, hogy

„Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden”.

Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: „Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön”.

Ez utóbbi megállapítására is rákérdeztünk Bárándynál, aki kifejtette, hogy nem az OLAF-fal, mint tényfelderítő hatósággal való viszony a lényeges, hanem az, hogy ha Magyarország nem kapcsolódik be az európai ügyészségi rendszerbe, akkor az OLAF – ahogy eddig is – csak egy nagyon megalapozott jelentést terjeszt elő, amelynek a kivizsgálása már a magyar nyomozóhatóságokhoz tartozik, majd a hatóságok által megállapított témák alapján dönt a magyar ügyészség, hogy vádat emel-e a magyar bíróság előtt.

Ha azonban csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, akkor az emelne vádat Magyarországon a magyar bíróság előtt.

Trócsányi azt akarja tisztázni, hogy a két európai szerv hogyan kapcsolódik egymáshoz. Aminek Bárándy szerint semmi relevanciája nincs, hiszen nyilvánvalóan egy nyomozati anyag alapján dönti majd el az európai ügyészség – ahogy egyébként a hazai is –, hogy vádat emel-e.

„S hiába kapunk nyilvánvalóan bűncselekményi tényállásokat tartalmazó OLAF-jelentést, az olyan politikailag elkötelezett ügyészség, mint amilyen a magyar ügyészi szervezet  diszkrecionális jogkörben eldönti, hogy nem emel vádat,

hiszen érdeke, hogy ne juthasson el az ügy bírósági szakba, hogy minél előbb elzárja az útját”

– szögezte le Bárándy, rámutatva: ez a jogkör az alapvető  különbség.

Közadat-visszatartás: a jóhiszeműség uniós csapdájában

Azon dolgoznak jogászok az unióban, hogy valami „furfangos” megoldást találjanak a magyar kormány közösségi pénzzel kapcsolatos visszaéléseire még ebben a ciklusban – derül ki Ujhelyi István EP-képviselő szavaiból. Az uniós közadatok hazai visszatartása ellen küzd Jávor Benedek is.

 

Most egy ezermilliárd forintnyi közösségi pénzt elosztó operatív programban talált korrupciós visszaélésgyanú kapcsán készül ismét az Európai Bizottsághoz fordulni Ujhelyi István. Az MSZP-s európai parlamenti képviselő a múlt héten brüsszeli levélből értesült arról, hogy a magyar kormány már körülbelül fél éve megkapta az Európai Bizottság (EB) jelentését a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) vizsgálatáról.

Az ezermilliárdos programban súlyos visszaélések történhettek Ujhelyi szerint, az EB regionális fejlesztési biztosától, Corina Cretutól kapott levélben pedig az áll, hogy

„továbbra is magas a korrupciós kockázat Magyarországon, ezért az anti-korrupciós kereteket meg kell erősíteni”.

A képviselő ezért azt követeli a magyar kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést, az ezt sürgető levelet ma küldi el a Miniszterelnökségre. Ha nem teszik meg, Ujhelyi ismét az EB-hez fordul, hogy a testület adja ki neki a dokumentumot – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a politikus.

Egyre több az ilyen közadatigénylés olyan jelentésekről, amelyek az unió és Magyarország kapcsolataiban keletkeznek, és amelyeket a magyar kormány évek óta konzekvensen el akar titkolni – ezt már Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő mondta. Ő például a Paks II-beruházás kapcsán vív magánküzdelmet, amelynek eredményeképpen egyes iratokat – az érzékeny részeket kitakarva – kiadni kényszerült a kormány.

Jávor Benedek
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Pár nappal korábban derült ki, hogy a kormány nem hozza nyilvánosságra az úgynevezett GRECO-jelentést. A nem uniós szerv Európa Tanács a korrupció elleni kormányzati küzdelmek hatékonyságát vizsgálja és fogalmaz meg ajánlásokat. Jávor már februárban kérte a jelentést Trócsányi László igazságügyi minisztertől, de még választ se kapott. Most megismétli, utána pedig – ha kell – kiperli. A jelentés ugyanis – azzal, hogy a kormány megkapta – hazai kezelésű adatnak számít, mondta Jávor Benedek.

A GRECO önkéntes együttműködés európai országok között, ha a magyar kormány éppen a lényeggel, az ajánlások megfogadásával nem hajlandó foglalkozni, akkor mondja ki, hogy nem akar részt venni ebben – fogalmaz Jávor Benedek.

Az uniós közadatkezelésben a belső iratok kiadása általában jól működik, olykor azért itt is akadnak nehézségek – mondta a Párbeszéd politikusa. Magyarország kapcsán azonban a kormány és a bizottság közti információkról van szó évek óta. Ezen ügyekben a hatályos szabályok értelmében

a tagállami kormány elutasításával szemben nem hozhat semmit nyilvánosságra a brüsszeli testület.

Különbözik ezektől az OLAF eljárása. Az Európai Csalás Elleni Hivatal szintén ajánlásai ugyanis nem tartoznak a közadat-körbe. Megállapításai közvetlenül a tagországok ügyészségeihez kerülnek, ezért ezek a büntetőeljárási törvény hatálya alá tartoznak, és mint ilyenek nem kötelezően kiadandó információk – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Az OLAF kapcsán Jávor Benedek elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós hivatal ugyanazon státusú jelentései közt különbséget tesz a kormány. A 4-es metróét sajtótájékoztatón osztogatta szét a tudósítóknak, a Tiborcz István-féle Elios-ügyről szólót viszont nem hajlandó kiadni.

Ujhelyi István idézi Corina Cretut, aki levelében azt közli: a regionális fejlesztési pénz kapcsán

a bizottság az ügyeket jelenleg is vizsgálja,

a legnagyobb „igyekezet és figyelem” mellett.

A magyar EP-képviselők szerint az uniós szabályok a jóhiszeműségre és a tagállamok önkéntes jogkövetésére alapozódnak, de Ujhelyi szerint erről már rég nincs szó a magyar kormány esetében. Az ez ellen küzdő politikusok beleütköznek abba az akadályba, hogy a „sor végén” mindenütt valamilyen magyar állami szerv (például az ügyészség) van, ami ellen tehetetlenek – mondta Ujhelyi.

Ujhelyi István
MTI Fotó: Marjai János

Szerinte ennek felismerése tükröződik abban a javaslatban, amit a múlt héten jelentett be Jean-Claude Juncker bizottsági elnök: a 2021-től megnyíló következő EU-költségvetés tagállami támogatásainak kifizetéséhez jogállami klauzulát illesztenek, és szükség esetén a pénz folyósítását kiveszik a tagállami kormány kezéből.

A szocialista politikus szerint azért valami megmozdult: az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke, a néppárti (német CDU-s) Ingeborg Grässle azt indítványozza, hogy a magyar korrupció miatt az eddig itt elköltött összes pénz sorsát vizsgálják meg. (A testület indokoltnak tartja az úgynevezett 7-es cikkely szerint eljárást.)

Ujhelyi azt nem tartja valószínűnek, hogy a 2021 utánra javasolt jogállamisági feltételt a most futó támogatásoknál is alkalmazni lehetne, de szerinte az EU-s jogászok már azon dolgoznak, hogy találjanak valami furfangos megoldást erre a ciklusra.

Jobbik kontra Morvai Krisztina

0

A párt sajnálatosnak tartja, hogy esküszegő egykori képviselője, aki politikai karrierjét az elszámolások ígéretével kezdte, mára már az Európai Unióból kifelé lépdelő Fidesszel együtt szavaz az elszámoltatás ellen.

Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője a 2018. május 3-i szavazáson támogatta az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló ellenőrző bizottsági jelentést. A jelentés hatása önmagán túlmutat, hiszen céljai között van az olyan visszaélések felderítése és felszámolása is (az OLAF és az uniós ügyészség segítségével) melyek tömegesen fordultak elő a magyar kormány köreiben.

Jellemző, hogy a Fidesz a szavazáson tartózkodott, hiszen a „szabadságharcos retorika” máza alatt nagyon szívesen veszik az Európai Uniótól érkező milliárdokat – elszámolni azonban már kevésbé szeretnek velük. A Fidesz álláspontját osztotta Morvai Krisztina is, akit az őt delegáló Jobbik korábban visszahívott posztjáról. A Jobbik sajnálatosnak tartja, hogy esküszegő egykori képviselője, aki politikai karrierjét az elszámolások ígéretével kezdte, mára már az Európai Unióból kifelé lépdelő Fidesszel együtt szavaz az elszámoltatás ellen.

A gyanú és árnyéka

Vad egyeztetési láz tört ki az ellenzék soraiban. A megbeszélés kezdeményezője Szél Bernadett arról a stratégiáról akar az ellenzéki pártokkal egyeztetni, amelyet a még meg sem alakult parlamentben alkalmaznának.  Az eseményen mindenki ott volt: az MSZP, a DK, a Párbeszéd, és a Jobbik képviselője is, korábban egyébként hasonló ötlettel a szocialisták is próbálkoztak.  A zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az LMP társelnöke – a választások után két héttel – azt igyekezett a baloldali pártokban tudatosítani, hogy a jövőben a választókért kell dolgozni, illetve nem egymással, hanem a Fidesszel kell megküzdeniük. A hivatásos véleménymondók viszont azonnal emlékeztettek arra a „történelmi” bűnre, amelyet az LMP közvetlenül a választások előtt követett el azzal, hogy a fővárosban nem léptette vissza öt jelöltjét. Ha ezt megtette volna, akkor ma nincs a Fidesznek kétharmada, s az ellenzék sem marad teljesen eszköztelen parlamentben. Ez lett volna az igazi ellenzéki stratégia.

Ennek hiányában kitört a botrány az LMP-ben, de a mai napig nem azt kívánják tisztázni, hogy a választási véghajrában Szél Bernadett miért csak látszategyeztetéseket folytatott az ellenzék többi pártjával, s miért nem követelt kölcsönösen előnyös visszaléptetést.  Ha ugyanis a társelnök valódi egyezséget köt, akkor Orbán Viktor ma nem teljhatalmú ura az országnak; nincs alkotmányozó hatalma, nem nevezhetné ki ismét legfőbb ügyésznek Polt Pétert, nem lenne befolyása a Kúria új elnökének kiválasztásában sem, s nem dönthetne személyesen az idén kinevezendő alkotmánybírákról.  De ezt a hatalmi centralizációt nem akadályozta meg az LMP, ehelyett fegyelmi eljárást kezdeményezett az ellen a Hadházy Ákos ellen, aki az ellenzék jobb választási eredménye érdekében – talán nem a párt belső szabályzatának megfelelően – még időben visszaléptetett volna néhány ellenzéki jelöltet.

A többit már tudjuk, illetve az egészről fogalmunk sincs. Ugyanis Hadházy azért nem tudta a győzelemre esélytelen jelölteket visszaléptetni, mert a párt főtitkári teendőit ellátó Sallai Róbert Benedek az erről szóló javaslatot nem terjesztette a döntéshozó elnökség elé. Sallai ugyanis úgy vélekedhetett, hogy a „komcsik” erősödése nagyobb probléma, mint a Fidesz kétharmada. Ezért Schiffer András társaságában százmilliós kártérítési perekkel fenyegette meg a visszalépni akaró LMP-s jelölteket.  A kilátásba helyezett eljáráshoz Sallai pont azt az ügyvédet, Schiffer András kérte fel, aki feltehetően megfogalmazta ezt az alapszabályt, s aki regnálása idején egyébként szintén ellenzett mindenfajta együttműködést a baloldallal.

Az esetről nemcsak Hadházy nyilatkozott, de állítását az LMP más vezetői is megerősítették szerkesztőségünknek. Természetesen Schiffer és Sallai nyilvánosan cáfolják a történteket, de aki a politikát figyeli mégiscsak azt látja, hogy a Sallaival lefolytatott vita után kórházba viszik Hadházyt.  Az LMP pedig viselni kényszerül azt a bélyeget, amely kijár azoknak, akik tudatosan, vagy sem: kétharmados hatalomhoz juttatták Orbán Viktort. Miközben győzelmet ígértek, hisz az utcákon még látható művészi fotókon Szél Bernadett sejtelmesen és diadalmasan mosolyog: „most mi jövünk!” A plakátokat rövidesen lekaparják, de vele nem tűnik el az LMP-ben csalódott szavazók bizalmatlansága.

Ugyanis aligha lehet hitelvesztés nélkül Orbán Viktort teljhatalomhoz juttatni, s közben ellenzéki együttműködésről kerekasztalokat szervezni. A politika kulisszatitkait jól ismerő Herényi Károly a közelmúltban azt írta, hogy Schiffer egykori pártjának az a szerepe és küldetése, hogy az Orbán által kitalált centrális erőteret egyben tartsa. A nemzetközi hírű szociológus professzor, Szelényi Iván pedig azt nyilatkozta: ha az LMP nem létezne, akkor minden bizonnyal ezt írná fel az orvos Orbán Viktor számára. Az LMP azt csinálta, ami a Fidesz számára fontos. Persze Orbán nélküle is nyert volna, de ehhez az LMP nagyon jól bedolgozott. Mások pedig azt jósolták, hogy a párt zokszó nélkül elvállalná a koalíciós fél szerepét, ha a Fidesz kisebbségben maradna.

Mindez persze legfeljebb látszat, de olyan látszat, amely földig rombolhatja az LMP hitelét.
A pártvezetés is érezheti ezt a veszélyt, azért is siethetett Szél Bernadett mielőbb tárgyaló asztalhoz hívni az ellenzéki pártokat, hogy igyekezzen ellenzéki arculatot adni a pártjának.
S közben persze gyakran elhangzik az is, hogy az LPM eddigi teljesítményét visszaigazolja, hogy létezése óta idén érte el a legjobb választási eredményt.  Ami így nem igaz, mert az idei választásokon az LMP a szavazók 7.1 százalékának a szavazatait kapta, a 2010-es voksoláson pedig 7.48 százalékot gyűjtöttek be. Az végképp nem világos, hogy ezzel az eredménnyel, hogyan akar kormányozni a párt, ha nem koalícióban. Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy korábban az LMP visszautasította az alakuló Új Pólus formáció együttműködési ajánlatát is.

Pedig az LMP az egyik legkreatívabb, legharcosabb ellenzéki pártnak látszik, s ehhez a múltja is hitelt adhatna.  Hisz Hadházy és párttársai az elmúlt egy évben élesen támadták a vitatott paksi atomerőmű bővítését, s vele az Orbán-Putyin kapcsolatot. Leleplezték a kormány, vagy a kormányközeli oligarchák milliárdos csalásait, Farkas Flórián visszaéléseit, az OLAF jelentés nyomán feltárták az Elios ügy részleteit, s vég nélkül sorolhatnák Szél Bernadett büntetéssel is járó parlamenti akcióit.

Ugyanakkor nehéz elfelejteni, hogy az LMP elnökeként Schiffer András még 2009-ben segédkezet nyújtott a Fidesznek, és az akkor hatalomba készülő Orbán helyett feljelentést tett Sukoró ügyben. Ezzel segítette a Gyurcsány kormány elleni akciót – Császy és Tátrai ügyét – a politika felszínén tartani. Vagy amikor hiányzott a Fidesz kétharmada, akkor az LMP közreműködésével választottak alkotmánybírákat, ami lehetne józan, politikai döntés is. Ámbár annak fényében nehéz ezt hinni, hogy Tusványoson, Szél Bernadett viccelődve küldte el Soros Györgyöt melegebb éghajlatra. És most már ebbe a sorba illik az is, hogy az LMP a 2018-as országgyűlési választáson kétharmadhoz segítette a Fideszt. Legalábbis ez a látszat. Emiatt egyre nehezebb elhinni, hogy lehet más a politika.

A megölt szlovák újságíró nyomozása alapján vizsgálódik az OLAF

0

Hivatalosan is vizsgálat indul a Szlovákiának adott uniós pénzek ügyében.

Az Európai Unió pénzügyi csalásokat kivizsgáló szervezete, az OLAF hivatalos közleményben tudatta: az előzetes vizsgálatok megerősítették Ján Kuciak információit, azaz valóban visszaélhettek a mezőgazdaságra fordítandó EU-s forrásokkal Szlovákiában. 

Az újságíró a visszaélések ügyében nyomozott, amikor barátnőjével együtt meggyilkolták. Legutóbbi, posztumusz kiadott cikkei az olasz maffiához vezető szálakat is feltártak a korrupciós ügyben.

Ezzel egyidejűleg az Európai Parlament határozatot fogadott el, amely az újságírók védelmét sürgeti az EU-ban. Az indoklás szerint a máltai Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak megölése az információszabadságra vonatkozó alapvető EU-s értékeket ássa alá. 

Kuciák meggyilkolásába eddig belebukott Szlovákia miniszterelnöke, két belügyminiszter és legutóbb az országos rendőrfőkapitány is

Nyugaton nő a frusztráció Orbánnal szemben

“Ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában” – szögezi la a Független Hírügynökségnek adott intejújában Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai szakértője. “A külpolitikai üzenetek egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés-elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével” – fejti ki, hozzátéve: egyrészt hatalomtechnikai szempontból van szüksége még mindig a Fideszre az Európai Néppártnak, másrészt van egy gazdasági szempont is , amiért az egyre szaporodó és élesedő bíráltok ellenére a nyugat – az élén az Európai Unióval – nem lép fel Orbánék ellen: például az, hogy az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója. De egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag ugyan nehezen kivitelezhető, de egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása célravezető lehet – mondja a szakértő.

 

A külkapcsolatok alakulása egy ország létének nagyon erős befolyásoló tényezője, bár persze a választásokat – közvetlenül legalábbis – nem képes eldönteni. De vajon befolyásolni képes-e? A választókat befolyásoló tényezők sorában hol foglal helyet?

Kicsit távolabbról kezdeném:  irányadó lehet az Ipsos-Mori Társadalomkutatási Intézet 27 tagállamra kiterjedő felmérése, miszerint Magyarországon elsősorban az egészségügy, a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség érdekli a választópolgárokat, és csak 3 százalékot kapott a kormánypropaganda keretében a csapból is folyó migráció rendszerszintű fenyegetettség problémája. Hódmezővásárhely részben azt bizonyította, hogy a csúcsra járatott hisztériakeltés ellentétes hatást is ki tud váltani. Ugyanerre a narratívára lettek felhúzva a külpolitikai üzenetek is.

A kormány a nemzetállami szuverenitás megvédésének és a bevándorlás feltartóztatásának kettős pillérére építi a legitimitását, miközben egy „háromfejű sárkánnyal hadakozik:

az EU-val, Soros Györggyel, és a migrációval. Ez egészült ki az utolsó percben a ENSZ-szel.

Ez utóbbi beemelése a kampányba talán kétségbeesett kísérletnek tűnik a feszültség fokozására, a harci kedv fenntartására. Ön szerint még ezzel is be lehet etetni a magyar társadalmat?

Ennek a hatékonysága erősen kétséges, de legalábbis kétesélyes. Az ENSZ-ellenes plakátok egyben kijelölték Fidesz Nyugat-ellenes politikájának spektrumát, az unió kereteit  túllépve multilaterális szintre emelte a mainstream-elleni lázadást. Kevésbé érdekli, hogy egy nem kötelező érvényű ajánlás-tervezet kapcsán plakátolta tele az országot, csak az számít, hogy elhitesse a szavazóival: újabb frontot nyitott a külső beavatkozással szemben.

Erre azért volt szükség, mert a migránsellenes propaganda már nem érte el a kívánt hiszterizáló hatást?

Igen, és a rendszer természetéből adódóan nem lehet meghátrálni, Hódmezővásárhely után sem halkult a sorosozás és a migránsozás csúcsra járatása. Ez egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével.

A legtöbb külpolitikai jellegű kérdés erre a láncra fűzhető fel a kampányüzenetek szintjén.

A Fidesz stratégiája, hogy egy kiterjesztett összeesküvés-elméletbe ágyazza a Nyugattal fennálló vitás ügyeket: azt próbálja elhitetni a szavazóival, hogy Magyarországot csak a menekültügyben elfoglalt eltérő álláspontja miatt érik bírálatok a jogállamiság leépítése, a rendszerszintű korrupció és a szabadságjogok szűkítése kapcsán.

De ennek ellenére sikeres, nem?

A Fidesz stratégiája annyiban mindenképpen sikeresnek mondható, hogy Brüsszelben még mindig nem mondták ki, hogy a jogállamiságot rendszerszinten fenyegeti a magyar kormány. Mindemellett az az Európai Néppárton belüli a növekvő  frusztráció és elégedetlenség ellenére sincs kézzelfogható jele annak, hogy ki akarnának hátrálni a Fidesz mögül. Manfred Weber, a Néppárt főtitkára épp most állt ki megint a magyar miniszterelnök mellett, elismerve a migráció feltartóztatására hozott magyar intézkedések helyességét, azt hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor „élénkíti az európai politikai vitákat”.

Vagyis egyelőre azt látjuk, hogy az unió inkább eltűri az orbáni illiberális hibrid rezsimet.

Gondolom, mindennek mélyen húzódó érdek-alapú okai vannak…

Egyrészt van egy hatalomtechnikai szempont: a Néppárt számára fontos az a 12 szavazat, amely ezt a pártcsaládot erősíti, s nem egy másikat. Nemrég Michael Gahler a CDU néppárti képviselője a magyar kormány Ukrajnával szembeni fellépése kapcsán nevezte „Putyin pincsijének” Orbánt, de rögtön hozzátette, reméli, hogy a Fidesz a Néppárt soraiban marad. Másrészt a gazdasági érdekek is sokat nyomnak a latba: az Orbán-kormány például nagyon jó kapcsolatokat ápol a német ipar szereplőivel, akik elsősorban a gazdasági-politikai stabilitásban érdekeltek.

Az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója.

Van azonban némi ellentmondás – legalábbis látszólagos: miközben a magyar kormány Európa-ellenes jelszavakkal operál – „Állítsuk meg Brüsszelt!” – , a magyarok maradnak Unió- és integrációpártiak. Tehát a kampány ilyen szempontból nem sikeres, Orbánék mégis ragaszkodnak hozzá. Ez hogyan lehetséges, hiszen Orbánról azt tényleg el lehet mondani, hogy pragmatikusan politizál.

A magyar társadalom nagymértékben EU-párti, de ettől még érzékelhető a kormányzati propaganda hatása, ezt igazolta a Medián tavaly őszi mérése. Eszerint a lakosság első helyen a migrációt, Soros Györgyöt és külföldről támogatott civil szervezeteket nevezte meg külső fenyegető tényezőként, sorban utána az Európai Unió jött és csak ezt követően Oroszország. Ebből az is kiderült, hogy átment a kormányzat Brüsszel-ellenes fő üzenete: a megkérdezettek közül

másfélszer annyian tartották fenyegetőnek Brüsszelt, mint az Európai Uniót.

A Fidesznek több szempontból is kényelmesebb az Európai Bizottságból főellenséget kreálni: egyrészt Brüsszelnek csak korlátozott eszközei vannak a visszavágásra, a legfontosabb gazdasági ügyekben pedig másodhegedűs az irányokat érdemben meghatározó kormányközi intézményekkel, a Tanáccsal, az Eurócsoporttal szemben.

Akkor az ő szempontjukból ügyesen kezelik a külkapcsolati kérdések beemelését a kampányba?

A Fidesz szavazótáborának egy részét tudja ezzel cementálni, a szuverenitásra leselkedő külső fenyegetettség fenntartása mozgósítására is alkalmas, egyben szelepet biztosít az elitellenes frusztrációk kiengedésére. 2010 előtt még a Fidesz vádolta az „elmúlt nyolc év” szocialista-liberális kormányait Európa-ellenes retorikával,  majd egyértelműen Európa-ellenes retorikára váltott. Az egészet egy széles értelemben vett szuverenitásdiskurzusba ágyazza, azon az alapon, hogy potenciális konfliktus húzódik a magyar érdek és a romlásba tartó migrációs kérdésekben „önveszélyes Nyugat” között, ezért elengedhetetlen a nemzetállami szuverenitás megerősítése. Orbán március 15-i beszédében odáig ment, hogy a veszély szerinte immáron Párizs, Berlin és Brüsszel irányából leselkedik ránk.

De a retorika visszaüt, nézzük meg, milyen reakciókat váltott ki Lázár János rasszista bécsi videója.

A start jele az volt, amikor Orbán kockás inget húzott a 2002-es választások elveszítése után és „elvegyült” a nép közé?

Orbán Viktor populistaként az Európai Uniót és a nyugati mainstream elitet állítja szembe a magára hagyott és kizsákmányolt emberekkel. Így írható le a Fidesz establishment-ellenessége.

Hogyan lehetséges, hogy miközben a magyarok Unió- és integráció-pártiságát alapjaiban nem sikerült megváltoztatni, eközben az Oroszországgal kapcsolatos érzeteket-érzelmeket igen? Olyanoknál is, akik családi okokból korábban erőtejesen oroszellenes érzelmekkel rendelkeztek.

Nem véletlen, hogy az oroszbarát geopolitikai attitűd elsősorban a Fidesz-szavazókat jellemzi. Tudatosan felépített stratégiával áthangolható a választói hozzáállás, ebben a kormányzati retorikával párhuzamosan nagyon  fontos szerepet játszott a kormányzati irányítású médiában megjelenő oroszbarát és nyugatellenes narratívák. Eszerint Putyin a keresztény tradicionális családi értékek védelmezője a dekadens, hanyatló Nyugattal szemben

Ezek szerint van mód a társadalmi attitűdök megváltoztatására ilyen – történelmi léptékkel mérve – rövid időn belül is?

Láthatóan olyan szavazóréteg véleményét is meg lehet változtatni, amely eredendően inkább nyugatbarát volt és kevésbé oroszpárti.

És korrupció elfogadása, de legalábbis eltűrése? Annak mi az oka?

A korrupció itthoni érzékelésével kapcsolatban érdemes felidézni Lánczi Andrásnak, a Századvég Alapítvány elnökének a 2015-ben megfogalmazott álláspontját:

„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.

A Fidesz szavazótáborának egy része egyetért ezzel és cinikusan úgy véli, hogy „még mindig jobb, ha a mieinkhez vándorolnak a közpénzek”, mintha a politikai ellenfelek zsebébe kerülnének. Ebben szerepet játszik a kormánypárti média egyoldalú, politikailag elfogult tartalom előállítása, a kormányra nézve súlyosan terhelő ügyek elhallgatása. De Hódmezővásárhely megmutatta, hogy a rendszerszintű korrupció lassú méregként is hat, amennyiben az ellenzék egyre több elégedetlent tud mobilizálni..

És a külkapcsolatok szintjén?

A rendszerszintű korrupció egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap.

Vegyük az OLAF jelentést az Elios-ügyről, egészen Szabó Zsolt államtitkár 1,2 milliárdján át az úgynevezett gyémántügyig. Egyelőre nem látni, milyen következményei lesznek mindennek a külkapcsolatok terén, de

ha összeadjuk mindezt a jogállamisági vitával, akkor a magyar kormány elég kedvezőtlen alkupozícióban indul például a 2020 utáni uniós keretköltségvetés vitájában.

Egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag azonban nehezen kivitelezhető. Egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása viszont célravezető lehet. Szigoríthatnák például az uniós pénzek tagállami elköltését felügyelő mechanizmusokat az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének erőteljesebb kikötésével.

Ön sokat forog külföldiek körében, mit tapasztal, hogyan látják a magyarországi helyzetet?

A brexit-népszavazás óta a destruktív EU- és Nyugat-ellenes kampányok még veszélyesebbek,

Nyugaton elsősorban amiatt aggódnak, hogy közép- és hosszútávon  ennek rendszerszintű következményei lesznek az integrációba vetett bizalom és az intézményi legitimitás aláásásával.

Az unió egyelőre keresi a fogást az európaizáció visszaszorításán munkálkodó lengyel-magyar szövetségen, amely etnikailag homogén, keresztény, tradicionalista értékeken alapuló társadalmakban látja Európa jövőjét. Kérdés továbbá, hogy győzelem esetén milyen intézkedéseket hoz a Fidesz, az eddigi tapasztalatok ugyanis sosem a konszolidációról szóltak. A jogállamiság további gyengítésével és a szabadságjogok további szűkítésével még inkább a szélsőjobboldalra pozicionálná magát a Fidesz, amely

már egyébként is az európai szélsőjobboldali pártok hivatkozási pontja:

a holland Geert Wilderstől az olasz Matteo Salvinin át a cseh Tomio Okamiuráig követendő modellként emlegetik a magyar miniszterelnököt.

Egy utolsó kérdés: mennyire egyedülálló ez a fajta politizálás a régióban?

A szélsőjobboldali szereplőktől nem áll távol, de 2016-ban a szlovákiai választások előtt Robert Fico is hasonlóan populista, EU-ellenes, kirekesztő retorikával kampányolt. De Fico 2017-ben kormányon már a gazdasági és monetáris unió mélyítésére koncentrált, felismerve, hogy eurozóna-tagállamként kontraproduktív lenne szembemenni a mainstreammel. A közelmúlt fejleményei azonban felszínre hozták a szlovák demokratikus berendezkedés törékenységeit is a rendszerszintű korrupció és a szervezett bűnözés kapcsán. Csehországban Andrej Babiš  is részben a csehek egyébként is kiemelkedő mértékű euroszkeptikus érzelmekre játszva győzött a választáson. Lengyelországban is elhangzott a korábbi külügyminiszter, Witold Waszczykowski szájából, hogy az unióba vetett társadalmi bizalom tudatos csökkentésére fog törekedni a kormány.

De ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában.

Rogán szabadalma ügyében is nyomoz az OLAF

0

Rogán Antal 2015-ben két társával együtt bejelentett az elektronikus aláírással kapcsolatos szabadalmat. Két nappal később, a Profitrade 90 Kft. négy tulajdonosa, az egyik föltaláló-társ és szülei, valamint egy a svájci Zug kantonban működő cég több mint 41 millió forint nyereséget vettek ki, amiből ezer-ezer forint a három magyar tulajdonosé lett, a többit a Zug-beli cégnek utalták.

Hogy onnan hová került, az kideríthetetlen, lévén Zug kanton az egyik legismertebb európai offshore paradicsom. Tény viszont, hogy a Profitrade korábban csaknem egymilliárd forint EU-támogatást kapott, továbbá, hogy Rogán korábbi ügyvédjének, Kertész Balázsnak Zugban, az említett negyedik tulajdonos cég székhelyétől nem messze van lakása.

A Demokratikus Koalíciónak ezzel kapcsolatban több kérdése is van – írja közleményében a párt. Csakugyan otthon van-e Rogán az elektronikus aláírás rejtelmeiben? Nem lehetséges-e hogy a szabadalom-levélre csak csendestársként került a neve? Nem lehetséges-e, hogy korábban Rogán járta ki a kormánynál a Profitrade számára az uniós támogatást, a 41 millió pedig ennek jutalmául Kertészhez, tőle meg Rogánhoz került?

Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF mindenesetre már nyomoz.

OLAF-vizsgálat Szlovákiában is

0

Az Európai Parlament zöld képviselői kérték meg a pénzügyi csalásokat kivizsgáló uniós szervezetet, hogy nézzen utána azoknak az ügyeknek, melyeket Jan Kuciak oknyomozó újságíró feszegetett Szlovákiában. Mint ismeretes, a fiatal újságírót és menyasszonyát meggyilkolták. Az ügybe belebukott Fico miniszterelnök is, bár a háttérből továbbra is ő irányítja a kormányt Pozsonyban.

A fiatal oknyomozó újságíró szerint a Szlovákiába betelepült olasz maffia – kormányzati segítséggel – lenyúlja az uniós regionális fejlesztési pénzeket illetve az agrár támogatásokat. Az EU ezen a két címen fizeti ki a legtöbb pénzt, és ezen a téren tapasztalja a legtöbb visszaélést is.

Az OLAF szóvivője most közölte: a zöldek kérésére megindul az előzetes vizsgálat. Annak eredményei alapján döntenek arról, hogy a pénzügyi csalások ügyében megindítsák-e magát a vizsgálatot. Az OLAF csak nehezen tud vizsgálódni ezen a téren, mert rá van utalva a helyi hatóságok együttműködésére. Olyan korrupciós ügyek esetében, melyek a helyi legfelső vezető réteget is érintik, minimális az együttműködési készség. Ha ennek ellenére az OLAF bizonyítékokat prezentál a csalásokra, akkor sem indíthat eljárást, hanem az ügyet át kell adnia a helyi hatóságoknak. Amelyek szuverén módon döntenek: általában úgy, hogy nem csinálnak semmit.

Ezért akar Brüsszel közös korrupcióellenes ügyészséget, de Magyarország ezt nem támogatja – meglehetősen érthető okokból. A közép és kelet-európai uniós tagállamok közül Romániában folyik igazán komoly korrupcióellenes hadjárat. A román elit viszont elszántan küzd azért, hogy korlátozza a korrupcióellenes ügyészség aktivitását, hiszen az már rács mögé juttatott egykori kormányfőket is.

Magyarország: „indokolt a hetes cikk szerinti eljárás”

A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.

Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.

Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint

„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel

Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel

a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében

fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.

Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő

„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,

és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.

Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.

A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és “valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.

Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni “bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan

egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.

Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.

MTI/FüHü

Polt: valódi nyomozás zajlik Elios-ügyben

0

Az OLAF-nak nincs nyomozati hatásköre, a magyar rendőrségen viszont „valódi nyomozás” zajlik – írta a magyar legfőbb ügyész az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ingeborg Grässle kifogásolta az ügy itteni menetét.

„Valódi nyomozás” zajlik a rendőrségen az Elios-ügyként ismertté vált közvilágítási fejlesztések miatt – írta levélben némileg indignálódva Polt Péter az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ingeborg Grässle egy amerikai lapnak adott interjújában kifogásolta, hogy nem zajlik valódi nyomozás. Majd Polt megemlíti, hogy januárban az OLAF jelentése nyomán elrendeltek, illetve felújítottak nyomozást.

A legfőbb ügyész ezután „eligazítja” Grässlét arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak,

az OLAF-nak nincs nyomozati hatásköre,

csak jelzéssel élhet a tagállami hatóságoknál. Vagyis az OLAF nem állíthatta jogszerűen – mint ahogyan a német politikus nyilatkozta -, hogy csalás történt az Elios-ügyben.

Kitér Polt arra is, hogyan állnak a 4-es metró ügyei. A kocsikat szállító Alstom kapcsán már az OLAF-vizsgálat előtt elkezdődött a magyar és a brit hatóságok eljárása, a 4-es vonal ügyében már voltak tanúkihallgatások, házkutatásokat, és előzetes letartóztatásra is sor került.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK