Kezdőlap Címkék Nyugat-Balkán

Címke: Nyugat-Balkán

Orosz érdek a Nyugat-Balkánon magyar segédlettel

Moszkva kiterjeszti befolyását Délkelet-Európa instabil társadalmaira azáltal, hogy olyan szereplőket támogat, akik szándékosan gátolják a demokratizálódási folyamatokat. A cél annak megakadályozása, hogy a régió integrálódjon az Európai Unióba.
Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak s olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot.

Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában igencsak benne van az oroszok keze. Pár nappal ezelőtt Dodik új javaslattal állt elő: Bosznia „békés feloszlatását” javasolta – mondta -, és így felvetette azt az ötletet, amely a média beszámolói szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök tollából származott. Janša egy „nem papíros” dokumentumban  állítólag a balkáni államok etnikai kritériumok szerinti szerkezetátalakítását követeli.

Kétségtelen, hogy a Nyugat-Balkánon új határok meghúzásáról folytatott vita azok malmára hajtja a vizet, akik Belgrád és Moszkva támogatásával egy régi álmot akarnak megvalósítani: a szerbek egyesítését egy közös államban. Pontosan ezek az etnikailag tiszta területek ideológiái vezettek a véres háborúkhoz a volt Jugoszláviában 1991–1995 között. Slobodan Milošević szerb elnök akkori kollégájával, Franjo Tudjmannal , a Horvát Köztársaság elnökével megállapodott  Bosznia megosztásáról Jugoszlávia felbomlása során. Háborús bűnök, kiutasítások és tömeges nemi erőszak következtek annak érdekében, hogy Nagy-Szerbia és Nagy-Horvátország szülessen.

Az a tény, hogy a régmúlt ideológiái újjáélednek – Moszkva, a szélsőségesek á la Dodik támogatásával, ebben nem ártatlan.

Míg az EU nyilvánvalóan stratégiai hibát követ el azzal, hogy évek óta nem ad egyértelmű ígéretet a régió csatlakozására nézve, Moszkva pedig félreérthetetlenül egyértelművé teszi mi a küldetése: a célzott megsemmisítés.

Ehelyett az EU évek óta elnéző politikát folytat a nyugat-balkáni korrupt elittel szemben. Ily módon a „stabilokráciákat” erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok.

Nem is igazán értelmezhető Brüsszel azon lépése, hogy a magyar uniós biztost nevezte ki „a hiteles európai uniós integrációs perspektíva felkínálására a Nyugat-Balkán országai számára, ideértve a csatlakozási folyamat folytatását is (pl. az érdemek alapján történő országértékelést)”. Mindezt annak tudatában, hogy

a magyar kormány sokkal inkább az orosz érdekeket képviseli a térség országaiban, mintsem az Európai Unióét!

A Szputnyik V mint a világjárvány megmentője

Nem utolsósorban az elhagyatott uniós oltási politika fényében Oroszország képes ebben is megkülönböztetni magát a válság hatékony szereplőjeként. Szerbia autoriter uralkodója, Aleksandar Vučić, Vlagyimir Putyin legfontosabb hídfője a térségben a jó kapcsolatot használja arra, hogy ne csak a szomszédos országok oltásturistáinak biztosítson oltási lehetőséget.

A moszkvai Szputnyik V oltás így geopolitikai jelentőséget Nyert.

A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: Orbán Viktor, magyar miniszterelnök segítségével Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Moszkva azonban vereségeket is szenvedett a térségben. Amikor 2016-ban Montenegróban kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy egy különleges kommandó segítségével megpróbálta eltakarítani az útból a NATO-csatlakozást támogató Milo Đukanović elnököt, a szerb és orosz titkosszolgálati emberekkel szervezett összeesküvésre fény derült, és az ország nem sokkal később mégis a NATO teljes jogú tagja lett.

A civil társadalom és az EU ellen

Az oroszbarát erők nem véletlenül tesznek meg azóta mindent annak érdekében, hogy gyengítsék Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök Európa-barát kormányát. A média-befektetéseket céltudatosan oroszbarát és nacionalista-soviniszta propaganda terjesztésére fordítják. A pandémia-válság idején gondosan ismételgetett hamis hírek láttak napvilágot, amelyeknek célja a Zaev-kormány iránti bizalom aláásása. Közben fenyegetik a demokratikus reformokért fellépő civil aktivistákat, árulással rágalmazzák őket.

Szélsőségesek támogatása

Míg Moszkva csapatokat telepít Ukrajna kapujába, addig a Nyugat-Balkánon finomabb manővereket alkalmaznak. A montenegrói kormány a közelmúltban javaslatot  tett az állampolgársági törvény megváltoztatására, amely szerint az országban állandóan bejegyzett külföldiek gyorsabban válhatnak montenegrói állampolgárokká – beleértve a szerbeket és az oroszokat is.

Ez tömeges változásokhoz vezetne a népességben és a politikai orientációban és Montenegró nyugatbarát többségét villámgyorsan megszüntetnék.

– figyelmeztet Zlatko Vujović politikai elemző.

Az új törvénnyel a nyugatellenes és oroszbarát erőket „legálisan” megerősítették volna.  A tervezet elleni hatalmas tiltakozás után a kormány egyelőre felfüggesztette a tervek megvalósítását.

Eközben a demokratikus reformokért kampányoló civil szereplőket fenyegetik. Az egyik Xhabir Deralla, a Civil civil szervezet részéről.

„Ezek a körök elsősorban az EU-integráció torpedózásával foglalkoznak”

– mondta Deralla.

Az ellene irányuló támadások intenzitása a közelmúltban új minőséget kapott, hatalmas kibertámadások kíséretében a szervezete honlapján. Újra és újra árulóként rágalmazzák az emberi jogi aktivistát, az érintett portálok Goebbels-összehasonlításokat terjesztenek.

Facebook

Deralla szerint a technikai elemzések azt mutatták, hogy a legújabb támadások már közvetlenül Oroszországból érkeztek.

(Az írás DW cikke és Ara-Kovács Attila rövidített kivonatának felhasználásával készült.)

Merkel: nincs Európa a Nyugat Balkán nélkül!

Angela Merkel német kancellár, aki részt vett a páneurópai piknik harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségeken Magyarországon hangsúlyozta, hogy nincs Európa nyugat Balkán nélkül. Merkel szerint elég ránézni a térképre, hogy lássuk a Nyugat Balkán stratégiai jelentőségét. Ezért ezt a hat államot mielőbb fel kell venni az Európai Unióba – mondta Angela Merkel.

Szerbia , Montenegro, Albánia és Észak Macedónia évek óta próbálkozik, de nem sok sikerrel, mert néhányan a befolyásos tagállamok közül ellenzik az Európai Unió bővítését. Macron francia elnök például azt javasolja, hogy előbb reformokat kell végrehajtani az eurozónában majd az egész Európai Unióban és csak utána kell foglalkozni az új tagállamok felvételével. Ausztria és Hollandia eleve ellenzi Koszovó és Bosznia-Hercegovina felvételét, mert ezekben az országokban a lakosság többsége muzulmán és az iszlamista erőknek komoly befolyásuk van.

Merkel kancellár viszont azon a véleményen van, hogy ezeket az államokat mielőbb fel kell venni az unióba, mert különben megerősödnek az iszlamista tendenciák a kilátástalan helyzet miatt. Ráadásul Törökország, Oroszország és Kína is mindinkább törekszik arra, hogy kiterjessze a befolyását a Nyugat Balkánra. Magyarország ebben a tekintetben egyetért Németországgal. Az igen taktikus Angela Merkel azért is hangsúlyozta ezt a témát azon az ünnepségen, melyet a páneurópai piknik harmincadik évfordulójának tiszteletére rendeztek Sopronban.

A Nyugat-Balkán lelki üdvéért

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Balkánon turnézik és célja, hogy biztassa a volt Jugoszlávia EU-n kívül rekedt utódállamait plusz Albániát: legyenek még jobbak és jutalmul akár már 2025-ben felveszik őket az unióba. Dicséretekben már eddig sem volt hiány, pedig ma csak a körút harmadik állomására – Szkopje és Tirana után -, Belgrádba érkezik.

Hátra van még Podgorica, Pristina és Szarajevó, majd jöhet a záróaktus Szófiában, amikor is (március 1.) a hat nyugat-balkáni ország leül egy tárgyalóasztal mellé Junckerrel és az EU-ban elnöklő Bulgária képviselőivel. Korábban, az EU éves beszámolójának közzétételekor már kiszivárgott Brüsszelből, hogy igazából csak Montenegrónak és Szerbiának van esélye, hogy 7 év múlva teljes jogú tag legyen. Később még ezen az állásponton is módosítottak: a 2025 nem egy kőbe vésett dátum, hanem ha minden jó megy (magyarul: ha Belgrád és Podgorica jól teljesít), akár már akkor felveszik az elit klubba.

Komolyan nem is lehet arra gondolni, hogy a nemrégiben még egymást, a szó legszorosabb értelmében irtó nemzetek/államok most egymás kezét fogva, az Örömódát harsogva és megtisztulva belépnek az unióba. Habár, azok után, hogy 2004-ben kiket fogadott be az EU, már semmin sem lehetne csodálkozni.

Szinte nincs olyan nyugat-balkáni ország, amelynek ne lennének, mondjuk területi vitái a szomszédokkal.

Sőt, a már uniós Horvátország és Szlovénia is már hosszú évek óta pitiáner vitát folytat egy pici öböl hovatartozása miatt. Pedig ők még nem is háborúztak egymás ellen.

Mit szóljon Szerbia, amelynek szinte megszámlálhatatlan területi vitája van Horvátországgal, hogy a háború többi következményeiről ne is beszéljünk. Koszovóban már egy kormány belebukott abba, hogy el akarta ismerni a szomszédos Montenegro fennhatóságát egy pár hektárnyi vitatott terület felett. Most a jelenlegi kormányt is hasonló sors fenyegeti. Pedig a pristinai hatalmat nem jólétbe belepuhult, engedékeny fiúk irányítják, hanem a hírhedt Koszovói Felszabadító Hadsereg egykori parancsnokai (Thaci, Haradinaj). Akiket nemzetközi vádemelés fenyeget.

Vagy: Horvátország Montenegróval perlekedik az adriai Prevlaka-félsziget miatt. Boszniával meg egy, szintén az Adrián megépítendő híd miatt.

Bosznia-Hercegovinával a háborút lezáró daytoni egyezmény meg egy olyan felemás államot faragott, amely azóta sem működik:

cibálnák a szerbek és a horvátok is, csak a bosnyákok álmodnak egységes országról.

Albánia ebből kimarad, de csak pillanatnyilag, hiszen Koszovó függetlenségével immár két albán állam létezik. Az egyesülés reménye/réme Tiranát és Pristinát is aggaszthatja: a közös országban ki lesz a főnök?

Körútjának első állomásán, Szkopjéban Juncker agyondicsérte az új macedón kormányt, de dátumot nem mondott, hogy mikor kezdődhetnek el a csatlakozási tárgyalások. Viszont mintha közelebb került volna a megegyezés Görögországgal a macedón állam új nevével kapcsolatban. Athén ugyanis már több mint két évtizede

a történelem egyik legröhejesebb kifogása

miatt nem engedi a macedónoknak, hogy macedónoknak nevezzék magukat, mert Makedónia csak görög lehet. Mellesleg, Görögország már nagyon régi EU-tag.

Juncker Tiranában azt mondta: nem jött üres ígéretekkel és „Albániának természetes helye van az unióban”. Dátummal itt sem hozakodott elő.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!