A tavalyi parlamenti választásokhoz hasonlóan ismét lefagyott a Nemzeti Választási Iroda internetes oldala.
XXI. század, az informatika kora.
Kilenc órakor újraindult, de azóta is akadozik, rendkívül lassan tölti be az adatokat.
Címke: Nemzeti Választási Iroda
Megismételt választás: Részben/egészben?
Nagyon sok furcsaság történt a vasárnap országgyűlési választásokon, kezdve a számítógépes rendszer többszöri összeomlásától a részvételi adatok alakulásán át az egyes pártokra adott voksok elpárolgásáig. Tóth Zoltán választási szakértő, aki a DK színeiben képviselő-jelölt volt további eseteket is említ: volt például olyan szavazókörzet, amely szavazatszámláló bizottsági tagjainak nem engedték, hogy tanúi lehessenek az általuk leadott dokumentumok számtógépes rögzítésének. Előfordult az is, hogy más adat jelent meg a számítógépben, mint amit a jegyzőkönyvben rögzítettek. Mindezek és több más jel alapján szögezte le Tóth Zoltán a Független Hírügynökségnek adott interjújában: bebizonyosodott, hogy a választási törvényünk társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.
A furcsaságok egyike az adtok nyilvánosságra hozatalának visszatartása volt, amire ugyan hallottunk magyarázatot Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől, ám sokan hamisnak tartják az érvelését, hogy addig nem lehet közzétenni még részadatokat sem, amíg valahol szavaznak (s ez két körzetben késő estig elhúzódott). Ráadásul, amikor elkezdték nyilvánosságra hozni az eredményeket, akkor előbb jelentek meg – nagyfokú feldolgozottság mellett, már táblázatos formában – a hivatalos hírügynökség, az MTI fizetős felületén, mint az NVI honlapján. Mit mond ezzel kapcsolatban a törvény?
Az adatok visszatartása teljesen jogtalan, törvényellenes volt. Egyben azt mutatja, hogy az NVI és annak a vezetője elfogult a Fidesz irányában. Megállapítható, hogy az NVI kivételezett a Fidesszel és az MTI-vel, előbb adta ki számukra az információkat, mint hogy megosztotta volna azokat a társadalom egészével. Erre semmilyen jogosítványa nincs, a törvény ugyanis azt mondja ki, hogy minden párttal és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania a választásokkal kapcsolatos információkat. Az NVI-nek ez a lépése konkrétan sérti a választási eljárási törvény esélyegyenlőségi alapelvét. Plusz, az Alkotmánybíróság döntése óta tudjuk, hogy normasértő is volt ez, ami szintén törvénybe ütközik.
Mindenkinek ugyanis egyenlő joga van az egyenlő információhoz, ezért a választási eljárásban minden nyilvános, kivéve amit államtitoknak nyilvánítanak.
De hát a választás eredményét senki nem nyilvánította államtitoknak.
Lehet-e jogorvoslattal élni?
Minden olyan dologra, ami a választásokkal összefügg lehet jogorvoslatot kérni. Lehet feljelentést tenni. És kell is tenni. Ebben az esetben azért, mert
megállapítható, hogy a választási iroda kivételezett bizonyos felekkel, holott erre nincs jogosítványa,
mert – hangsúlyozom még egyszer – minden egyes párttal és a közvéleménnyel egyenlően kell megosztania minden választásokkal kapcsolatos információt.
Furcsaságnak tartom a részvételi adatok alakulását is. Jómagam végig kísértem és táblázatban rögzítettem reggel héttől az NVI által Budapestre megadott összes részvételi adatot, s egyértelmű a nagy visszaesés este fél hét és a hét órás urnazárás között. Pedig az utóbbiban a belföldön szavazók mellett már a külképviseleten és levélben voksolók száma is szerepel. Ezt most hogyan?
Idézném az NVI vezetőjét, aki erre azt tudta mondani, hogy rosszul striguláztak a szavazóbizottságok. Ez elfogadhatatlan válasz! Kötelessége megmondani, hogy pontosan mi történt.
Azért kapja a nagy fizetését, hogy a nyilvánosság előtt felelősséget vállaljon a saját és az általa irányított munkáért.
Mivel lehet ezt akkor magyarázni? Egyáltalán, lehet rá magyarázat?
Nincs, nem lehet rá magyarázat. A helyi jegyzőkönyv-vezető és a számlálóbizottság tagjai egyszerűen nem idézhették elő ezt a helyzetet. Egyébként pedig, aki volt már valaha is felelős állami beosztásban, az tudja, hogy mielőtt egy adatot közzétesznek, azok teljességét és korrektségét le kell ellenőrizni. Ez esetben mindkettő elmaradt. Emellett, amikor rájöttek arra, hogy hibáztak, azt nyomban nyilvánosságra kellett volna hozniuk – ehelyett annyit tudtak mondani, hogy a helyiek nem tudnak strigulázni. Persze lefelé mutogatni könnyű…
„Nincs magyarázat” – mondta. Hát arra van-e, ami a számítógépes rendszerrel történt? Jómagam fent voltam déltájban az NVI felületén, amikor egyszer csak ledobott, jó órát nem is tudtam visszajutni rá, s amikor végül igen, akkor már a korábbi rendszer működött. Őszintén szólva, nekem a „hosszú bájtok éjszakája” jutott az eszembe, az, amikor az első Orbán-kormány hatalomra jutása után pár hónappal, 1998 halottak napjára szabadságra küldték az akkori adóhatóság, az APEH dolgozóit, s a fáma szerint az ő távollétükben az akkori APEH-elnök, Simicska Lajos iránymutatása alapján eltüntettek a rendszerből több adatot, s más módon is belenyúltak az adatbázisokba.
Szerintem sokaknak ez jutott az eszébe.
Megjegyzem, a mai napig nem működik az új endszer. Nem csak vasárnap volt kétszer rossz egy kicsit. Ma is halott.
Csak el kellene talán számolni azzal a temérdek milliárddal, amit az informatikai rendszerbe öltek. Ám államtitoknak nyilvánították az állami informatikai rendszerrel kapcsolatos minden információt. Látjuk, ez olyan jól sikerült, hogy maga a rendszer is államtitokként funkcionál, hiszen nem működik.
Egyébként pedig az informatikai rendszer összeomlása egyebek között konkrétan megakadályozott sok választót abban, hogy szabadon gyakorolhassa a választói jogát.
Ugyanis délután háromig lehetett – volna – beadni az igényeket mozgó urnákra, de az informatikai rendszer hibája miatt sokan ezt már nem tudták megtenni. Ezt ki fogja reparálni? Talán az NVI számára a választás flott lebonyolításának jutalmára félretett pénzekből fog ez a kompenzáció megtörténni? A jutalomból adnak egy kicsit a kárvallottaknak?
Vasárnap voltak a választások, s szerdára ígérte az NVI a dokumentumok kiadását, digitalizálva. Ami mégsem az eredeti, nehezebben másítható „kézzel írt” dokumentum. Ez ellen nem lehet tenni?
Ezért kell az, hogy a pártok és a civil szervezetek alaposan ellenőrizzék a cd-n a pártok számára szerda délre ígért jegyzőkönyveket. Nagyon sok párt maga is gyűjtött az egyes szavazókörökben lévő megbízottjaitól jegyzőkönyvet – ezeket kell összehasonlítani a CD-n megtalálható, a számítógépes adatfeldolgozás eredményeivel.
Például van konkrét bizonyíték Budapest 13. kerületéből, hogy kétszer is más jelent meg a szavazóbizottság adataként a számítógépben, mint, amit a bizottság tagjai jegyzőkönyveztek.
Erről készült is egy külön jegyzőkönyv.
Mert hogy ott volt ellenzéki pártdelegált tag?
Igen, de a 10 200 szavazókörnek csak a harmadában volt ellenzéki pártdelegált. Ez az ellenzék felelőssége. Pedig a delegáltaknak köszönhetően derült fény egy olyan ügyre is, hogy amikor egy szavazatszámláló bizottság tagjai bevitték a szavazókörből az urnákat, a szavazólapokat, a jegyzőkönyvet, s egyéb szükséges dokumentumot,
ám kérésük ellenére sem engedték meg nekik, hogy jelen legyenek akkor, amikor rögzítik a számítógépbe ezeket. Így azok, akik magát a jegyzőkönyvet készítették, nem láthatták, hogy az abban foglaltak kerülnek-e valóba be a rendszerbe.
Ez egyszerűen törvénytelen!
Volt sok más „érdekesség” is – például volt, ahol a Jobbik listájára leadott szavazatok egy ismeretlen párt szavazataiként jelentek meg; másutt egyetlen listás szavazatot sem kapott az MSZP-P ott, ahol egyéniben sokat – pedig vidéken a taktikai szavazás kevéssé indokolhatná ezt; s a sor még folytatható. Az Interneten is sok hasonló esettel találkozik az ember. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezek napvilágra kerüljenek és jogorvoslatot kapjanak?
Sok lehetőség van. Mindenesetre bejelentéseket kell tenni.
Szőnyegbombázni az NVI-t?
Igen.
A végkimenetel pedig nyitott, de ad abszurdum, akár a választás eredményét is meg kellene semmisíteni.
Persze ha egyetlen szavazókörben történt ilyen eset, az nem befolyásolja érdemben a végeredményt, de ha igen, akkor meg kell semmisíteni az eredményét, és ott nem lenne szabad kiadni a képviselői mandátumot.
Ön hogy látja? Mi lesz a végkimenetel?
Ami biztos, nem nyeltük le az eredményt. Mi, akik több millió ember bizalmát élvezzük, nem nyugodhatunk bele abba, hogy törvénytelenségek voltak. Vissza kell állítani a jogállamiságot! Ugyanis ez a törvény társadalmilag igazságtalan, a választási eljárás pedig félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan.
Akik vállalják a nehézségeket és szavaznak
Szombaton 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje. Valamivel több mint 53 ezer olyan magyar állampolgár fog voksolni április 7-én, illetve 8-án a 118 külföldi magyar képviselet egyikében, akik idehaza bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A legtöbben Londonban és Münchenben terveznek ikszelni. Mutatjuk a számokat!
Habár ezúttal már több mint kétszer annyian regisztráltak a külhoni szavazásra, mint négy éve, a külföldre kivándorolt magyar állampolgároknak azonban még így is durván csak a tizede fog voksolni az áprili országgyűlési választásokon.
Ez jó hír a kormány számára, hiszen ez a tábor minden valószínűség szerint valamely ellenzéki pártra ikszel majd, ahogy egyszer már ezt megtette, amikor a lábával szavazva külföldre távozott
Az, hogy viszonylag kis számban szavaznak ők az éppen annyira jó hír a Fidesz számára, mint az, hogy a szinte kizárólag a Fideszt támogató kettős állampolgárságú, levélben választó határon túli magyarok nagyon aktívak voltak, az ő számuk közel 380 ezer.
Ezt persze igazságtalannak érzik a személyesen szavazni kénytelenek, ahogy azt a külföldön élő magyarok jó részének a véleményét mintegy összegezve a Berlinben élő Czebe Katalin foglalta össze portálunknak:
„Egy demokratikus jogállamban nem fordulhat elő az a kettős diszkrimináció, ami a magyar lakcímmel rendelkező külföldön élő magyarokat éri a választáson”
– szögezte le a HR-területen dolgozó szakember, aki egyébként egyike azoknak a fiataloknak, akik Németországban elindították az Itt szavazok mozgalmat – elősegítendő, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt április 8-án.
Persze sok szempontból érthető, hogy viszonylag kevesen tudják vagy akarják felvállalni a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok közül az országgyűlési választásokon való részvétel érdekében rájuk háruló teendőket. Miután ugyanis összesen 118 városban lehet személyesen szavazni,
sokan nem tudják kifizetni az odautazás költségét, és/vagy ráfordítani a szükséges időt (van olyan, akinek ezer kilométert vagy még többet is meg kellene hozzá tenni).
De sokan mégis felvállalják mindezt, a többi között azért – s erről egy másik kezdeményezés, az ugyancsak szavazásra buzdító Stop Orbán! – Te vagy a mérleg nyelve egyik aktivistája, Nuszbaum Attila beszélt portálunknak: felelősséget éreznek hazájuk sorsáért.
Mindenesetre a szombaton délután 16 órakor lejárt határidőre több mint 53 ezren regisztráltak (a végleges szám majd vasárnap lesz meg. Az eddigi legfrissebb, március 31-én hajnalban frissített adtok szerint a szám: 53 115 fő. Négy éve 28 161 embert vettek fel a külképviseleti névjegyzékbe.
A legtöbben az Egyesült Királyságban és Németországban fognak szavazni, miközben van olyan ország – például Angola -, ahol csak heten regisztráltak.
Az egyes városokat is érdemes megnézni – a már említett Angola fővárosban, Luandában szavaznak majd a legkevesebben (heten), míg nem meglepő módon Londonban és Münchenben a legtöbben.
Londonban 2014-ben 5400-an adták le a voksukat, s – ahogy korábban megírtuk – annak érdekében, hogy minden rendben menjen, az idén az NVI tervei szerint 14 függönyös szavazófülke áll majd rendelkezésre, de a termet úgy tervezték, hogy 8-12 további mobil fülke is elhelyezhető.
Akik levélben szavaz(hat)nak
378 449 azoknak a száma, kik levélben adhatják le voksukat az országos pártlistákra – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis egyéni jelöltekre nem szavazhatnak. Vannak olyan kettős állampolgár szavazók, akik nem bíznak semmit a véletlenre: már most leszavaztak. Igaz, nincsenek még túlságosan sokan, számuk ezidáig 2088. Az NVI-hez közvetlenül eljuttatott szavazatok száma 2 070, de 818-an nem a postán adták fel a szavazólapjukat, hanem leadták valamely külképviseleten.
Nagy erőfeszítést nem kell a szavazásért tenni – ugyanis a levélben szavazóknak pusztán annyi dolguk van, hogy egy egyszerű – levélben vagy elektronikusan benyújtott – regisztrációt követően (amire nincs is szükség, ha már négy éve regisztrált az illető) kitölti a postán megkapott szavazólapot és a többi dokumentumot, amelyeket az útmutató szerint bezár a kapott borítékba, s azt vagy postán (a postaköltséget a magyar állam állja) vagy személyesen eljuttatja vagy bármely külképviseletre vagy választási irodába.
