Kezdőlap Címkék Nemzetbiztonság

Címke: nemzetbiztonság

USA-Kína chip háború 

Az elsők között került feketelistára az Egyesült Államokban a Huawei, amely leleményesen próbálja meg kijátszani a szankciókat, melyek lehetetlenné teszik számára chipek vásárlását nemcsak az USA-ban, de a szövetséges országokban is hiszen Washington erre is figyel. Hamarosan Pekingbe érkezik az USA kereskedelmi minisztere.

Hogy játssza ki a Huawei az amerikai szankciókat? Közvetítőkön keresztül már két chipgyártó céget is felvásárolt a kínai óriás – írta meg külön külön a Bloomberg New Yorkban és a Nikkei Tokióban.

A kínai állam jüan milliárdokkal támogatja a Huaweit, amely titkos chip gyárak hálózatát hozza létre, hogy legyőzze az amerikai konkurenciát. A Bloomberg értesülései szerint 30 milliárd dolláros támogatást kap a Huawei, amely még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. A Huawei, amely kezdetben a kínai hadsereg kutató laboratóriuma volt, már korábban jelezte: az USA szankciók 30 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a cégnek. A 30 milliárd dollár még csak a kezdet, Pekingben állítólag 100 sőt egyes értesülések szerint 200 milliárdot irányoztak elő egy chip fejlesztési programra, amelynek zászlós hajója a Huawei.

A cél: utolérni majd megelőzni az Egyesült Államokat.

Számítások szerint az évtized végére Kína állítja majd elő a hagyományos chipek több mint ötven százalékát. Amerikai szakértők szerint a hagyományos chipek gyártásának fokozása során a kínaiak olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, hogy önállóan is ki tudnak majd fejleszteni olyan korszerű chipeket, melyeket ma jórészt Tajvanon és az USA-ban gyártanak, és amelyek szerepelnek a szankciós listán. A Huawei az okostelefonok piacán minden estre javította pozícióját: 76%-kal növelte eladásait a második negyedévben. Richard Yu, az eladási igazgató büszkén kiemelte, hogy különösen jól teljesítettek a magas kategóriában, amely a legkorszerűbb chipeket használja fel. Az 5G okostelefon piacon kőkemény verseny folyik, és a Huawei itt is piacvezető pozícióra törekedhet. A kínai cég egyelőre a hazai piacon nyomul, de egyáltalán nem mondott le a globális terjeszkedésről.

Biden elnök egy éve 50 milliárd dolláros chip programot hirdetett

a hazai gyártás fejlesztésére, és egyidejűleg korlátozta a kínaiak beszerzési lehetőségeit külföldön. Az USA a világ chip gyártásának alig a 10%-át adja, és egyáltalán nem gyártja a legkorszerűbb félvezetőket, melyeket jórészt egy tajvani cég állít elő. A TMSC gyárakat épít az Egyesült Államokban és Németországban is. A berlini kormány jelentős összeggel támogatja a 10 milliárd eurós beruházást Németországban.

Hank Paulson, az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere, aki jelenleg Kína fő lobbistája Washingtonban, azt írta a Washington Postban, hogy

“fel kellene hagyni az állami iparpolitikával, mert ezt a kínaiak jobban csinálják. Az Egyesült Államoknak a magán szektorra kellene támaszkodnia.”

Lakmusz teszt az USA kereskedelmi miniszterének pekingi útja

Hamarosan a kínai fővárosba érkezik Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki Yellen pénzügyminiszter után tesz látogatást Pekingben. Ebből az alkalomból a hatalom véleményét kifejező Global Times lakmusz tesztről ír. Az angol nyelvű kínai lap emlékeztet arra, hogy Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csendben búcsút vett a decoupling szétválás elképzeléstől. A CIA igazgatója átvette az Európai Uniótól a derisking kifejezést, amely a kockázat csökkentését jelenti Kínával kapcsolatban.

Raimondo asszony indulása előtt megvitatta a két nagyhatalom gazdasági kapcsolatait Kína új washingtoni nagykövetével. Hszie Feng nagykövet “produktívnak és konstruktívnak” nevezte a tanácskozást, ahol

“mélyrehatóan elemezték a két állam gazdasági kapcsolatait.”

Raimondo az amerikai üzleti körök érdekeit képviseli – állapítja meg a pekingi lap, amely abban bízik, hogy az érdekek háttérbe szorítják a nemzetbiztonsági szempontokat, melyekre hivatkozva már Trump elnök megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden elnök még erre is rátett egy lapáttal.

A Bukaresti Kilencek nemzetbiztonsági tanácsadóinak találkozója

2023. május 24-én a Bukaresti Kilencek (B9) elnöki nemzetbiztonsági tanácsadói ülést tartottak, ahol Magyarországot Rogán Antal egyik államtitkára képviselte. Valamiért erről az ülésről nemigen számolt be a hazai kormánysajtó.

A B9 alapvető célja, hogy a NATO keleti szárnyának országai közös hangot hozzanak létre a biztonság szempontjából legfontosabb, szövetséges tárgyalások tárgyát képező kérdésekben.

A megbeszéléseken a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozója volt az elsődleges téma. Az elnöki tanácsadók egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó jelentős mértékben növeli a NATO-Ukrajna együttműködés dimenzióját és minőségét, további,

valós lépéseket tesz Ukrajna jövőbeni szövetségi tagsága felé.

A B9-országok egyöntetűen elítélték Oroszország illegális és provokálatlan agresszióját Ukrajna ellen. Biztosították, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges. Hangsúlyozták Ukrajna győzelmének fontosságát egész Európa biztonsága és stabilitása szempontjából.

A konzultációk megerősítették azt az akaratot, hogy a B9-en belül folytassák a mélyreható együttműködést, és továbbra is ezt a platformot használják fel a térség közös érdekeinek azonosítására, közös állásponttá alakítására, valamint egységes fellépésre a NATO és az EU fórumain.

A B9-országok egyöntetűen elítélték Oroszország illegális és provokálatlan agresszióját Ukrajna ellen.

Biztosították, hogy készek továbbra is támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges. Hangsúlyozták Ukrajna győzelmének fontosságát egész Európa biztonsága és stabilitása szempontjából.

“Az ukrán titkosszolgálat toronymagasan az orosz fölött áll”

Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Putyin már a háború megkezdésekor veszített, mert nem mérte fel reálisan az esélyeket.

“Putyin egyetlen terve az volt, hogy a titkosszolgálat kommandósai elfoglalják Kijev belvárosát, és likvidálják a kulcsfigurákat.  Csakhogy az ukrán titkosszolgálat sokkal jobban működik mint az oroszoké. Putyinnak nem volt B terve.” – nyilatkozta Mihail Podoljak  a HVG-nek. Miért nem?

“Mert az orosz vezetők nem ismerik Ukrajnát, nem ismerik a közhangulatot, nem ismerik a hadseregünk állapotát, a fegyvereinket- semmit sem tudnak rólunk!”

Korábban Horvát József tábornok a magyar titkosszolgálat veteránja ugyanígy értékelte az orosz hírszerzést: a király meztelen! – írta a Magyar Nemzetben.

Hogy sikerült elhárítani az ukrán vezetésnek az orosz támadást?

“Az ukrán titkosszolgálatok szakmai színvonala ma már toronymagasan az oroszok fölött áll. Nekünk sem volt B tervünk. Mindent az ellenőrzésünk alatt tartottunk. A tervünk most is nagyon egyszerű: a háború csakis minden ukrán terület felszabadításával érhet véget. Ezzel egyidejűleg megsemmisül az orosz politikai elit, mert egymás torkának fognak esni. A Nyugat szerencsés, hogy ilyen ellenfelünk van” – hangsúlyozza Mihail Podoljak, aki mintha ugyanazt a hibát követné el mint Putyin, mert lebecsüli az ellenfelet.

Az amerikaiak és a britek jól megerősítették az ukrán hadsereget és a titkosszolgálatot, amely informatikai fölényben van az oroszokkal szemben. Így tudták csapdába ejteni azokat az orosz kommandósokat, akiknek el kellett volna fogniuk Zelenszkij elnököt.

Az oroszok megvesznek európai politikusokat

“Az olcsó energiahordozókkal könnyű megrontani bizonyos embereket az európai elitben. Felajánlják nekik az oroszok az olcsó gázszállítást, és még egy csinos bónuszt is mellékelnek hozzá” – mondja Zelenszkij tanácsadója, aki nem mutat ujjal Orbán Viktorra, de nem kell nagy fantázia hozzá, hogy kire is gondol.

Putyin olcsó földgázt ígért a magyar miniszterelnöknek február elsején, majd menetközben kiderült: ebben is hazudott! Magyarország éppúgy tőzsdei áron kapja az orosz földgázt mint mások. Ami a bónuszt illeti: két variáció lehetséges. A Gazprombank intézte a kifizetéseket az oroszbarát európai politikusoknak.

Egy listát a brit hírszerzés megszerzett, és rögtön megosztotta azt a CIA-val. A magyar diplomácia is érdeklődött arról, hogy ki van a listán? Washingtonban mosolyogva közölték: egyelőre magyar nevet nem találtak Putyin európai barátainak listáján.

De hát nemcsak ez az egyetlen lista létezik. Mindenesetre néhány orosz oligarcha állítólag amiatt esett ki az ablakon, mert Putyin őket gyanúsította azzal, hogy a listát átadták a brit hírszerzésnek. A másik módszer Orbán Viktor orosz támogatására a MET lehet. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég óriási pénzeket vágott zsebre hiszen a földgázárak rakéta sebességgel emelkedtek Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdetén. A MET igazgató tanácsának elnöke, Lantos Csaba többször is cáfolni volt kénytelen, hogy Orbán Viktor is részvényese lenne a földgáz kereskedő cégnek. Az igazgató tanács elnökét, Lantos Csabát azután Orbán Viktor kinevezte energiaügyi miniszterré. Közben a magyar miniszterelnök szavakban állandóan ostorozza az uniós szankciókat, melyeket szép csendben maga is aláír.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – írta Kant. Orbán Viktor semmiképp sem a szépség koldusa, mert érdek nélkül nem tetszik neki semmi sem.

Neki talán kifizetődik Putyin barátsága, de Magyarországnak?

Ellenzék: Kövér László mondjon le!

Az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon – fejtegette a magyar parlament elnöke még múlt februárban a titkosszolgálatok vezetői előtt. A Direkt36 hozta nyilvánosságra a hangfelvételt, melyet ezután már közzétett a parlament elnökének hivatala is.

Richard Nixon korábbi amerikai elnök  megtanulhatta a Watergate botrány kapcsán, hogy

demokráciában szigorúan tilos a titkosszolgálatot felhasználni az ellenzékkel szemben!

Kövér Lászlót mindez nem zavarta amikor ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre. Abban bízhatott, hogy nem kerül ki a közvélemény elé a demokráciát súlyosan sértő gondolatsor. Sokáig nem is tudott róla senki, de most hirtelen napvilágra került.

Miért épp most szivárogtatta ki valaki a titkosszolgálatokból a leleplező beszédet?

A válasz meglehetősen egyszerű: december elejére Biden amerikai elnök több mint száz szövetséges állam vezetőit hívta meg demokrácia csúcstalálkozóra – virtuálisan. A listán olyan obskurus rendőr államok is szerepelnek mint Pakisztán, melynek titkosszolgálata képezte ki az Afganisztánban újra hatalomra jutott tálibokat. A mostani tálib vezetés listáját a pakisztáni titkosszolgálat vezetője állította össze Kabulban! Pakisztán mégiscsak szerepel a meghívottak között éppúgy mint India, melynek jelenlegi miniszterelnökét, Narendra Modit tíz évig nem fogadták Washingtonban, mert “véres a keze” – pártja olyan muzulmán ellenes pogromokat szervezett, melyek során több ezren haltak meg Indiában. Erre a két országra szüksége van az Egyesült Államoknak. Ezért néznek el sokmindent Lengyelországnak és Romániának Európa keleti régiójában. Az uniós államok vezetői közül egyedül Orbán Viktort nem hivták meg Washingtonba.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezután nyilatkozott úgy a Financial Timesban, hogy a jövő évi magyar választások “amerikai választások lesznek”!

Horváth József titkosszolgálati tábornok pedig a Magyar Nemzetben figyelmeztetett arra, hogy “brutális beavatkozásra lehet számítani ” a jövő évi választások során.

Mennyire lojálisak a titkosszolgálatok Orbánhoz?

Kövér László az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte tehát otthonosan mozgott ezen a területen tavaly februárban is.

Pontosan tudnia kellett, hogy a titkosszolgálatok tisztikarában igen sok a nyugati szövetséges államokban kiképzett tiszt. Míg 1990 előtt a Szovjetunióban képezték ki a titkosszolgálati tisztek jórészét – például Czukor József tábornokot – Orbán egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában – addig a rendszerváltás után az USA, Nagy Britannia, Németország és Franciaország “vállalta ezt a szerepet”. Ahogy a moszkvai kiképzés – a nyugati is kialakíthat valamiféle kettős lojalitást a magyar tisztekben. Milosevics egykori jugoszláv elnök nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát villantotta fel a meglepett hágai bírák előtt.

Ceausescu kivégzését az a különleges bíróság rendelte el, melynek elnöke, Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés vezetője volt. Még maga Ceausescu nevezte ki erre a posztra. Orbán emberei most minden bizonnyal kétségbeesetten keresik Kövér beszédének kiszivárogtatóját. Ha tehát valakit leváltanak a titkosszolgálatok vezérkarában, akkor az lehet, hogy emiatt következik majd be. De az is lehet, hogy soha nem találják meg a kiszivárogtatót éppúgy mint az őszödi beszéd esetében. A titkosszolgálatok ebben profik, de nem biztos, hogy ebben a helyzetben ez örömmel tölti el Orbán Viktort.

A Pegasus-t többé nem használják francia telefonszámok esetében

Eyal Hulata, az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója diszkréten tárgyalásokat folytatott Párizsban októberben, hogy “eloszlassa a félreértéseket a két állam között.”
Tájékoztatta az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Macron francia elnök diplomáciai tanácsadóját, fhogy francia telefonszámon többé nem használják a Pegasus szoftvert.

A legkínosabb félreértés az volt, hogy kiderült: magát Macron elnököt is lehallgatták a Pegasus szoftver segítségével! Párizs felkapta a vizet, és az izraeli kormányt vádolta azért, hogy a Pegasus programot olyanoknak is eladta, akik Franciaország ellen kémkedtek. Most az izraeli miniszterelnök tanácsadója sietett megerősíteni: Franciaország biztonsága, Izraelnek is elemi érdeke. Épp ezért a jövőben francia telefonszámok ellen nem indít akciót Pegasus szoftverrel senki sem! – igérte meg a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Ebből persze az is kiderül, hogy a Pegasust árusító izraeli cég maga is hozzájuthat a megfigyelt célszemély adataihoz!

Nálunk ez hogy van?

Orbán Viktor igyekezett elviccelni az ügyet a parlamentben mondván: ha a nemzetbiztonság a tét, akkor a szolgálatok megfigyelnek püspököt és utcaseprőt egyaránt!

Jogilag ez is meglehetősen problematikus, de a nemzetbiztonság szempontjából legalább akkora gond, hogy a Pegasus információi szinte automatikusan eljuthatnak a Moszadhoz illetve rajta keresztül a CIA-hez. Orbán Viktor nyilvánvalóan tudatában volt ennek amikor megbízta akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor Józsefet, hogy vásárolja meg a Pegasust. A magyar hírszerzés nagy öregjét akkor fogadta Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök is.

A realitásokkal Orbán Viktor tisztában van: az igazán fontos telefonbeszélgetésekhez nem használ internethez kapcsolódó telefont!

Az amerikaiak ugyanis már a felhőben figyelnek. Orbán Viktor pedig tart a Biden adminisztrációtól, amely nem hívta őt meg a demokrácia csúcstalálkozóra, melyet decemberben rendeznek meg Washingtonban.

Orbán és a Pegasus

Mindegy, hogy valaki püspök vagy utcaseprő, ha a nemzetbiztonságot érinti a tevékenysége, akkor megfigyelik a szolgálatok – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, ahol Tordai Bence képviselő kérdezte a Pegasus ügyről. A Párbeszéd képviselője a választ hallva elmondta: beismerésnek tekinti a miniszterelnök szavait.

Orbán és a nemzetbiztonság

A miniszterelnök minden bizonnyal úgy érzi, hogy hatalmának megőrzése az első számú nemzetbiztonsági feladat. Ennek megfelelően a szolgálatok mindenkit megfigyelhetnek, aki Orbán Viktor hatalmára veszélyes lehet: “legyen az püspök vagy utcaseprő”!

Egy rendőrállamban ez őszinte beismerésnek számít bár a deklarált demokratikus normáknak nem felel meg. Orbán Viktornak a demokratikus normák mindössze annyit jelentenek, hogy választásokkal kell igazolnia hatalmát. Nem lehet tehát kétséges, hogy a szolgálatok egyik feladata épp az, hogy elősegítsék Orbán Viktor választási győzelmét.

Stanculescu tábornok árnya kísért

A román generálist Ceausescu állította a katonai hírszerzés élére. Ebben a minőségben játszott – ma sem teljesen feltárt – szerepet a rendszerváltozásban Romániában. Az viszont már ország – világ előtt történt, hogy ő elnökölt abban a különleges biróságban, amely halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét, Elenat. A diktátort és feleségét gyorsan ki is végezték.

A nemzetbiztonság e rugalmas értelmezése eszébe juthat a magyar szolgálatok tábornokainak is. Különösen hogyha erre ösztönzést kapnak az Egyesült Államoktól – mint annak idején Stanculescu tábornok.

Milosevics nemzetbiztonsági szolgálatának a feje felmutatta CIA igazolványát a kissé meglepett hágai bíróság előtt.

Orbán a szolgálatok felhasználásával akarja bebiztosítani hatalmát, de egyáltalán nincs mindenki ott sem meggyőződve arról, hogy a nemzetbiztonság legfőbb kritériuma Orbán Viktor hatalmának megvédése.

Kecskére a káposztát

A kérdés egyszerű: hogyan tölthet a nemzetbiztonság szempontjából fontos és felettébb kényes alelnöki posztot az a személy, akit az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolt meg, akit a Fidesz a mentelmi jog ernyője alatt bújtat több, mint egy évtizede? Akinek megbízhatósága nem csak emiatt kérdéses, ehhez csak körül kellene nézni szűkebb pátriája környékén. 

Dr. Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, aki a nagy tiszteletnek örvendő Mr.20% vezette bizottság, alias  Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Róla tudni lehet, korábban elkövetett bűncselekményei ügyében – melyekben a főkolompos szerepét játszotta –  az ügyészség meg is vádolta egy olyannyira bizonyított tényállítással, hogy  bűntársait mind bűnösnek is találta a bíróság. Közülük egy személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést kaptak. Az már csak hab Simon tortáján, hogy azóta is jó néhány finoman szólva kétes ügy szereplőjeként írtak róla. Sosem mellékszereplőként. Csakhogy Simon doktort védi a mentelmi joga, az országgyűlés azóta sem járult hozzá ezen jogának felfüggesztéséhez. Szóval doktor Simont az isten is védi, mármint a Fidesz istene.

Nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene…

de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez a Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Szerencse gyermeke ez a Simon

Nem is akármilyen szerencse, ha valakire nem vonatkoznak a jogszabályok. A Dr. Simonhoz közelállók szerint sérthetetlenségével még dicsekszik is néhanapján.

Tudniillik Fortuna kegyeltje nem csak egyszerű képviselő a Házban, de a nagyhatalmú és kiemelt fontosságú Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként

feladatkörébe tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság vezetése is.

Fontos, sokszor nem nyilvános ügyeket tárgyal a bizottság.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mint az ilyen fontos és a nemzetbiztonság szempontjából kényes döntéseket hozó bizottsági tagoknak, főleg, ha alelnöke is ennek a bizottságnak messzemenően megbízható, csak minden gyanún felül álló tagjai lehetnek.

Erről a hatályos törvény a következőképpen rendelkezik:

17. §  (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

Kockázati tényező felmerülése esetén további biztonsági lépések válnak szükségessé.

Tehát elvileg és gyakorlatilag Dr. Simon Miklós bizottsági tagságához nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése kötelező volt.

Továbbmenve az egyik melléklet taxatíve felsorolja azon bűncselekményi kategóriákat, amelyek súlyos bűncselekménynek minősülnek. Ez a melléklet nevesíti a költségvetési csalást mint súlyos bűncselekményt. (Ezt a bűncselekményi kategóriát korábban jogosulatlan gazdasági előnyként nevezte a korábbi Büntető Törvénykönyv.)

Az NBT. 2. számú melléklete határozza meg azon biztonsági kérdőív szerkezetét, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személynek büntetőjogi felelőssége teljes tudatában ki kell kitöltenie és amelyben az alábbi kérdés szerepel:

3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):

Az előzményben szereplő adatok alapján dr. Simon Miklósnak a kérdőív ezen pontjához be kellett volna írnia, hogy vele szemben függőben van büntetőeljárás.

Miért is?

  • Simon Miklós bizottsági tagságához mindenképpen szükség volt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
  • Simon Miklós olyan büntetőeljárásban érintett, ahol minden vádlottat elítéltek jogerősen jogosulatlan gazdasági előny miatt.
  • Simon Miklós vonatkozásában a mentelmi joga megszűnését követően le kell folytatni a büntetőeljárást, vagyis esetében felfüggesztett büntetőeljárásról van szó.
  • Ha beírta a kérdőívbe ezen információt, akkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés volt felületes, hiszen a bűncselekményi kategória mindenképpen a törvényben nevesített súlyos bűncselekményként értékelhető.
  • Ha nem írta be ezen információt a kérdőívbe, akkor megtévesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzést végzőket.
  • De ha nem is írta be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző személyeknek erről az eljárás megszüntetéséről, illetve a jövőben – a mentelmi jog megszűnését követő – eljárás megindításáról tudniuk kell és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat. Ugyanis a zsarolhatóságot fel kell ismerni akkor, amikor egy személy büntetőjogi sorsa több más tanú vallomásától függ.
  • Zsarolhatósága szempontjából több, mint figyelemre méltó tény, hogy dr. Simon személyesen járt el az elsőrendű vádlott érdekében, sőt, az elsőrendű vádlott lánya lett Simon úr feleségének asszisztense az uniós források odaítélésénél Nyírbogáton.

Azaz zsarolhatósága miatt tagja sem lehetne a bizottságnak, nemhogy alelnöke!

Azt azért gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét annak megrendelője nem köteles figyelembe venni. Ahogyan a Questor-botrány oldalvizén a moszkvai vízumos ügyekben derékig elmerült Kiss Szilárdot is annak ellenére nevezték ki mezőgazdasági attasénak Moszkvába, hogy kétszer is megbukott a C-típusú átvilágításon orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt. Ilyenkor a kinevezőé a politikai felelősség.

Csakhogy nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene… de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez az Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Az összeomlás

Még nem a Fidesz omlott össze, csak az idegengyűlöletre alapozott médiastratégiája. Kezdődött a Times of Malta nevű lapnak nyilatkozó államtitkárral, aki elmondta, hogy Magyarország annak európai rendje és módja szerint befogadott és oltalmaz mintegy 1300 migránst. És a bohózat befejező aktusaként a fideszesek, az elmaradhatatlan Németh Szilárd vezetésével kivonultak a parlament nemzetbiztonsági üléséről. Mi jöhet még?

Az utóbbi években kihagyhatatlan mémmé vált A bukás című német film legújabb feliratozása azzal a momentummal kezdődik, amikor a vezérrel közlik: „Altusz Kristóf elmondta a sajtónak, hogy titokban mégis betelepítettünk 1300 muszlimot és így valószínűleg a migránsellenes kampány megbukott”. A másik kulcsmondat a tárgyalószobából kiszűrődő hangokat rémülten figyelő hölgytől származik, aki a mellette álló másik hölgyet vigasztalja:

„Ne sírj, Ráhel, az OLAF még nem csukja le a férjedet”.

A mém gyártója valószínűleg a fején találta a szöget. Az egész migráncsozás, sorosozás egyik célja, hogy elvonja az agyonrémisztett, egyébként igencsak bárgyú és hiszékeny közvélemény figyelmét a miniszterelnök, annak családja, rokonai, barátai, beosztottjai, alattvalói mérhetetlen és szédületes meggazdagodásáról.

Ennek az eddig kérlelhetetlennek tűnt kampánynak van arca is: Németh Szilárd.

Megbízható kommunikációs szereplő: már a kötelező tananyaggá tett rezsicsökkentéses kalandfilmben is jelesre vizsgázott.

Az egyik nagy pillanata ebben a régi/új szerepkörben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ülésének megakadályozása volt. Lehetett az abszurdot fokozni, azaz Szél Bernadettet nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítani, aki előtt Soros nevét és annak bonyolult, álságos tevékenységét boncolgatni egyenlő lenne a hazaárulással. Inkább a tömeges kivonulás jelenetét volt illendő bemutatni. Némethet eme nemzetféltő távozásakor követte a többi között Lezsák Sándor, a parlament alelnöke is, csak azt nem tudni, hogy döntésében szerepet játszott-e

az a kellemetlen körülmény, hogy közben lefújták a Holokauszt emléknapjára tervezett Horthy-misét. Amin ő szívesen részt vett volna.

Az említett két fejlemény: kivonulás a bizottsági ülésről és a hatalmas tiltakozást kiváltott Horthy-mise lemondása vajon arra utal, hogy a Fidesz vezérkar, a migránsügyi bukta után csillapítani igyekszik az indulatokat, ideiglenesen visszavonul, és rendezi sorait? Hiszen minden csoda három napig sem tart.

Logikus lenne a fenti érvelés, azonban az Orbán-csapat eddigi tevékenysége nem szolgál megnyugtató kiinduló pontként egy racionális következtetésre.

Inkább az látszik valószínűbbnek, hogy a miniszterelnök ilyen válsághelyzetekben még nagyobb sebességre vált,

ami újabb abszurdabbnál abszurdabb helyzeteket teremt.

Ez utóbbi érv mellett szól az is, hogy hivatalosan is beindul a kampány és mikor, ha most nem. Ezenkívül minden meghátrálás a NER-ben vereségként könyvelendő. Ezért nagyon nehéz elképzelni, hogy csillapodnának a kedélyek.

Viszont, ha már a migránsokról van szó (persze egyáltalán nem), az Orbán kormány nyilvánosan meghirdetett, ám titokban kijátszott politikája egyre inkább terjed máshol is. Például az eddig túlságos engedékenységgel vádolt német kancellár asszony menekültpolitikája is mintha 180 fokos fordulatot vett volna. Azaz beleegyezett a bajor testvérpárt (CSU) követelésébe, hogy limitálják a befogadandó menekültek számát, azzal, hogy a limit szót ki sem ejtik. A Spiegel nemcsak ezt kifogásolja, hanem azt is, hogy erről Angela Merkel valahogy a nagy kormányalakítási tárgyalások hevében elfelejtette értesíteni a közvéleményt. A hetilap epés megjegyzése:

ez történik, ha valaki túl sokáig van hivatalban.

Vagy éppen nincs mellette egy Németh Szilárd.

Trump: Oroszország és Kína a legnagyobb ellenfél

0

Ezt a két országot emelte ki az amerikai elnök, aki most tette közzé első nemzetbiztonsági stratégiáját.

A dokumentum szerint Oroszország és Kína is kihívást jelent az Egyesült Államok erejére, biztonságára és gazdasági virágzására nézve.

“Eltökéltek abban, hogy a gazdaságot kevésbé szabaddá és kevésbé igazságossá tegyék, növeljék katonai erejüket, illetve

uralják az információ- és adatáramlást,

hogy így elnyomhassák lakosságukat és kiterjeszthessék befolyásukat” – ezt írják a stratégiában, amely Iránt és Észak-Koreát is veszélyforrásként nevezi meg. Államok mellett olyan szervezetek is szerepelnek ezen a listán, mint például az Iszlám Állam.

Trump korábban igyekezett jobb kapcsolatot kiépíteni Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel – kevés sikerrel, most mindkét állam úgy jelenik meg a dokumentumban, mint amelyek

az amerikai érdekekkel ellentétesen akarják formálni a világot.

A stratégiát bemutató beszédében Trump azt mondta: Amerikában új vezetés van, új stratégiával és új reménnyel.

Mindent tudni fognak rólunk – Jöhet a Kormányzati Adattrezor

0

A jövőben Kormányzati Adattrezorban tárolnák minden magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit – derül ki a hvg.hu birtokába került, október elején készült titkos kormányzati előterjesztésből. A megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését, de arra hivatkoznak, hogy a beruházás még az előkészítés fázisában van.

 

Bár az előterjesztés „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, az koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban – mutat rá a portál. Az idén májusban a Nemzetbiztonsági Kabinet bólintott rá arra, hogy archiválni kell „az állam működése szempontjából létfontosságú adatokat”.  Az archivált állományokat tároló, centrális központ lesz a „redundáns Kormányzati Adatbank, vagyis Adattrezor”, amit az előterjesztés szerint földrajzilag olyan környezetben hoznának létre, „ahol Magyarországon a legbiztonságosabb módon lehet tárolni ezen létfontosságú adatokat”. Olyan „katasztrófatűrő, megfelelő védettségű telephelyek” létesítését tervezik, amely az adatközpontoktól – vagyis ahol e-ügyintézés zajlik, az adat keletkezik – távolabb helyezkedik el.

Az előterjesztésben szereplő elképzelés egyértelműen az utóbbi időszak egyik legnagyobb, és így legdrágább informatikai projektje lenne.

A rendszer kialakítására már megvan a pénz: egy idén júniusban elfogadott kormányhatározattal biztosítottak 10 milliárd forintot a Belügyminisztérium részére.  

Ebből jönne létre egy két gépteremből álló kormányzati adatközpont, illetve maga az adatbank. Ez nem egy mentési (úgynevezett backup) megoldás lenne, „hanem egy valódi adattrezor”, amelynek fő jellemzője, hogy „az adatok bevitele gyakori, ám ezek kivétele csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet”. „A rendszer kiemelt biztonságú, mélységében tagolt védelemmel fog rendelkezni”, mind fizikai, mind informatikai szempontból – ismerteti a dokumentumot a portál.

Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett adatokat, illetve a minősített adatot tartalmazó rendszereket egyéni módon fogják archiválni, és „saját fizikai adattároló” átadásával fogják eljuttatni az adattrezorba. Olyan esetek is lesznek, amikor nemcsak az adatokat, de a szerverkonfigurációkat és a szerveren futó szoftvereket is archiválni kell.

Már a 2015-ös törvény kőbe véste, hogy az „adatok őrzéséért felelős szerv” az adatállományba nem tekinthet bele, kizárólag arra jogosult, hogy ezeket átvegye és megőrizze.

Az Adattrezort üzemeltető, őrzésért felelős szervnek az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, (NISZ Zrt.) jelölik ki. A projektért az előterjesztésben Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert teszik felelőssé, magát az anyagot Felkai László, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára láttamozta. Az Adattrezor „projektgazdája” a belügy lenne, a Honvédelmi Minisztériumot pedig „telephelyének használatából fakadó érintettsége miatt” vonnák be a végrehajtásba „konzorciumi partnerként”.

A hvg.hu megkeresésére annyit közöltek az érintettek, hogy

 „A Kormányzati Adattrezorról szóló előterjesztést a Kormány még nem tárgyalta meg, a tervezet a szakmai előkészítés fázisában van” – közölték.

További részleteket itt olvashat.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!