Kezdőlap Címkék Nemzetbiztonság

Címke: nemzetbiztonság

Kecskére a káposztát

A kérdés egyszerű: hogyan tölthet a nemzetbiztonság szempontjából fontos és felettébb kényes alelnöki posztot az a személy, akit az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolt meg, akit a Fidesz a mentelmi jog ernyője alatt bújtat több, mint egy évtizede? Akinek megbízhatósága nem csak emiatt kérdéses, ehhez csak körül kellene nézni szűkebb pátriája környékén. 

Dr. Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, aki a nagy tiszteletnek örvendő Mr.20% vezette bizottság, alias  Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Róla tudni lehet, korábban elkövetett bűncselekményei ügyében – melyekben a főkolompos szerepét játszotta –  az ügyészség meg is vádolta egy olyannyira bizonyított tényállítással, hogy  bűntársait mind bűnösnek is találta a bíróság. Közülük egy személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést kaptak. Az már csak hab Simon tortáján, hogy azóta is jó néhány finoman szólva kétes ügy szereplőjeként írtak róla. Sosem mellékszereplőként. Csakhogy Simon doktort védi a mentelmi joga, az országgyűlés azóta sem járult hozzá ezen jogának felfüggesztéséhez. Szóval doktor Simont az isten is védi, mármint a Fidesz istene.

Nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene…

de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez a Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Szerencse gyermeke ez a Simon

Nem is akármilyen szerencse, ha valakire nem vonatkoznak a jogszabályok. A Dr. Simonhoz közelállók szerint sérthetetlenségével még dicsekszik is néhanapján.

Tudniillik Fortuna kegyeltje nem csak egyszerű képviselő a Házban, de a nagyhatalmú és kiemelt fontosságú Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként

feladatkörébe tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság vezetése is.

Fontos, sokszor nem nyilvános ügyeket tárgyal a bizottság.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mint az ilyen fontos és a nemzetbiztonság szempontjából kényes döntéseket hozó bizottsági tagoknak, főleg, ha alelnöke is ennek a bizottságnak messzemenően megbízható, csak minden gyanún felül álló tagjai lehetnek.

Erről a hatályos törvény a következőképpen rendelkezik:

17. §  (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

Kockázati tényező felmerülése esetén további biztonsági lépések válnak szükségessé.

Tehát elvileg és gyakorlatilag Dr. Simon Miklós bizottsági tagságához nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése kötelező volt.

Továbbmenve az egyik melléklet taxatíve felsorolja azon bűncselekményi kategóriákat, amelyek súlyos bűncselekménynek minősülnek. Ez a melléklet nevesíti a költségvetési csalást mint súlyos bűncselekményt. (Ezt a bűncselekményi kategóriát korábban jogosulatlan gazdasági előnyként nevezte a korábbi Büntető Törvénykönyv.)

Az NBT. 2. számú melléklete határozza meg azon biztonsági kérdőív szerkezetét, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személynek büntetőjogi felelőssége teljes tudatában ki kell kitöltenie és amelyben az alábbi kérdés szerepel:

3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):

Az előzményben szereplő adatok alapján dr. Simon Miklósnak a kérdőív ezen pontjához be kellett volna írnia, hogy vele szemben függőben van büntetőeljárás.

Miért is?

  • Simon Miklós bizottsági tagságához mindenképpen szükség volt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
  • Simon Miklós olyan büntetőeljárásban érintett, ahol minden vádlottat elítéltek jogerősen jogosulatlan gazdasági előny miatt.
  • Simon Miklós vonatkozásában a mentelmi joga megszűnését követően le kell folytatni a büntetőeljárást, vagyis esetében felfüggesztett büntetőeljárásról van szó.
  • Ha beírta a kérdőívbe ezen információt, akkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés volt felületes, hiszen a bűncselekményi kategória mindenképpen a törvényben nevesített súlyos bűncselekményként értékelhető.
  • Ha nem írta be ezen információt a kérdőívbe, akkor megtévesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzést végzőket.
  • De ha nem is írta be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző személyeknek erről az eljárás megszüntetéséről, illetve a jövőben – a mentelmi jog megszűnését követő – eljárás megindításáról tudniuk kell és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat. Ugyanis a zsarolhatóságot fel kell ismerni akkor, amikor egy személy büntetőjogi sorsa több más tanú vallomásától függ.
  • Zsarolhatósága szempontjából több, mint figyelemre méltó tény, hogy dr. Simon személyesen járt el az elsőrendű vádlott érdekében, sőt, az elsőrendű vádlott lánya lett Simon úr feleségének asszisztense az uniós források odaítélésénél Nyírbogáton.

Azaz zsarolhatósága miatt tagja sem lehetne a bizottságnak, nemhogy alelnöke!

Azt azért gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét annak megrendelője nem köteles figyelembe venni. Ahogyan a Questor-botrány oldalvizén a moszkvai vízumos ügyekben derékig elmerült Kiss Szilárdot is annak ellenére nevezték ki mezőgazdasági attasénak Moszkvába, hogy kétszer is megbukott a C-típusú átvilágításon orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt. Ilyenkor a kinevezőé a politikai felelősség.

Csakhogy nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene… de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez az Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Az összeomlás

Még nem a Fidesz omlott össze, csak az idegengyűlöletre alapozott médiastratégiája. Kezdődött a Times of Malta nevű lapnak nyilatkozó államtitkárral, aki elmondta, hogy Magyarország annak európai rendje és módja szerint befogadott és oltalmaz mintegy 1300 migránst. És a bohózat befejező aktusaként a fideszesek, az elmaradhatatlan Németh Szilárd vezetésével kivonultak a parlament nemzetbiztonsági üléséről. Mi jöhet még?

Az utóbbi években kihagyhatatlan mémmé vált A bukás című német film legújabb feliratozása azzal a momentummal kezdődik, amikor a vezérrel közlik: „Altusz Kristóf elmondta a sajtónak, hogy titokban mégis betelepítettünk 1300 muszlimot és így valószínűleg a migránsellenes kampány megbukott”. A másik kulcsmondat a tárgyalószobából kiszűrődő hangokat rémülten figyelő hölgytől származik, aki a mellette álló másik hölgyet vigasztalja:

„Ne sírj, Ráhel, az OLAF még nem csukja le a férjedet”.

A mém gyártója valószínűleg a fején találta a szöget. Az egész migráncsozás, sorosozás egyik célja, hogy elvonja az agyonrémisztett, egyébként igencsak bárgyú és hiszékeny közvélemény figyelmét a miniszterelnök, annak családja, rokonai, barátai, beosztottjai, alattvalói mérhetetlen és szédületes meggazdagodásáról.

Ennek az eddig kérlelhetetlennek tűnt kampánynak van arca is: Németh Szilárd.

Megbízható kommunikációs szereplő: már a kötelező tananyaggá tett rezsicsökkentéses kalandfilmben is jelesre vizsgázott.

Az egyik nagy pillanata ebben a régi/új szerepkörben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ülésének megakadályozása volt. Lehetett az abszurdot fokozni, azaz Szél Bernadettet nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítani, aki előtt Soros nevét és annak bonyolult, álságos tevékenységét boncolgatni egyenlő lenne a hazaárulással. Inkább a tömeges kivonulás jelenetét volt illendő bemutatni. Némethet eme nemzetféltő távozásakor követte a többi között Lezsák Sándor, a parlament alelnöke is, csak azt nem tudni, hogy döntésében szerepet játszott-e

az a kellemetlen körülmény, hogy közben lefújták a Holokauszt emléknapjára tervezett Horthy-misét. Amin ő szívesen részt vett volna.

Az említett két fejlemény: kivonulás a bizottsági ülésről és a hatalmas tiltakozást kiváltott Horthy-mise lemondása vajon arra utal, hogy a Fidesz vezérkar, a migránsügyi bukta után csillapítani igyekszik az indulatokat, ideiglenesen visszavonul, és rendezi sorait? Hiszen minden csoda három napig sem tart.

Logikus lenne a fenti érvelés, azonban az Orbán-csapat eddigi tevékenysége nem szolgál megnyugtató kiinduló pontként egy racionális következtetésre.

Inkább az látszik valószínűbbnek, hogy a miniszterelnök ilyen válsághelyzetekben még nagyobb sebességre vált,

ami újabb abszurdabbnál abszurdabb helyzeteket teremt.

Ez utóbbi érv mellett szól az is, hogy hivatalosan is beindul a kampány és mikor, ha most nem. Ezenkívül minden meghátrálás a NER-ben vereségként könyvelendő. Ezért nagyon nehéz elképzelni, hogy csillapodnának a kedélyek.

Viszont, ha már a migránsokról van szó (persze egyáltalán nem), az Orbán kormány nyilvánosan meghirdetett, ám titokban kijátszott politikája egyre inkább terjed máshol is. Például az eddig túlságos engedékenységgel vádolt német kancellár asszony menekültpolitikája is mintha 180 fokos fordulatot vett volna. Azaz beleegyezett a bajor testvérpárt (CSU) követelésébe, hogy limitálják a befogadandó menekültek számát, azzal, hogy a limit szót ki sem ejtik. A Spiegel nemcsak ezt kifogásolja, hanem azt is, hogy erről Angela Merkel valahogy a nagy kormányalakítási tárgyalások hevében elfelejtette értesíteni a közvéleményt. A hetilap epés megjegyzése:

ez történik, ha valaki túl sokáig van hivatalban.

Vagy éppen nincs mellette egy Németh Szilárd.

Trump: Oroszország és Kína a legnagyobb ellenfél

0

Ezt a két országot emelte ki az amerikai elnök, aki most tette közzé első nemzetbiztonsági stratégiáját.

A dokumentum szerint Oroszország és Kína is kihívást jelent az Egyesült Államok erejére, biztonságára és gazdasági virágzására nézve.

“Eltökéltek abban, hogy a gazdaságot kevésbé szabaddá és kevésbé igazságossá tegyék, növeljék katonai erejüket, illetve

uralják az információ- és adatáramlást,

hogy így elnyomhassák lakosságukat és kiterjeszthessék befolyásukat” – ezt írják a stratégiában, amely Iránt és Észak-Koreát is veszélyforrásként nevezi meg. Államok mellett olyan szervezetek is szerepelnek ezen a listán, mint például az Iszlám Állam.

Trump korábban igyekezett jobb kapcsolatot kiépíteni Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel – kevés sikerrel, most mindkét állam úgy jelenik meg a dokumentumban, mint amelyek

az amerikai érdekekkel ellentétesen akarják formálni a világot.

A stratégiát bemutató beszédében Trump azt mondta: Amerikában új vezetés van, új stratégiával és új reménnyel.

Mindent tudni fognak rólunk – Jöhet a Kormányzati Adattrezor

0

A jövőben Kormányzati Adattrezorban tárolnák minden magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit – derül ki a hvg.hu birtokába került, október elején készült titkos kormányzati előterjesztésből. A megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését, de arra hivatkoznak, hogy a beruházás még az előkészítés fázisában van.

 

Bár az előterjesztés „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, az koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban – mutat rá a portál. Az idén májusban a Nemzetbiztonsági Kabinet bólintott rá arra, hogy archiválni kell „az állam működése szempontjából létfontosságú adatokat”.  Az archivált állományokat tároló, centrális központ lesz a „redundáns Kormányzati Adatbank, vagyis Adattrezor”, amit az előterjesztés szerint földrajzilag olyan környezetben hoznának létre, „ahol Magyarországon a legbiztonságosabb módon lehet tárolni ezen létfontosságú adatokat”. Olyan „katasztrófatűrő, megfelelő védettségű telephelyek” létesítését tervezik, amely az adatközpontoktól – vagyis ahol e-ügyintézés zajlik, az adat keletkezik – távolabb helyezkedik el.

Az előterjesztésben szereplő elképzelés egyértelműen az utóbbi időszak egyik legnagyobb, és így legdrágább informatikai projektje lenne.

A rendszer kialakítására már megvan a pénz: egy idén júniusban elfogadott kormányhatározattal biztosítottak 10 milliárd forintot a Belügyminisztérium részére.  

Ebből jönne létre egy két gépteremből álló kormányzati adatközpont, illetve maga az adatbank. Ez nem egy mentési (úgynevezett backup) megoldás lenne, „hanem egy valódi adattrezor”, amelynek fő jellemzője, hogy „az adatok bevitele gyakori, ám ezek kivétele csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet”. „A rendszer kiemelt biztonságú, mélységében tagolt védelemmel fog rendelkezni”, mind fizikai, mind informatikai szempontból – ismerteti a dokumentumot a portál.

Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett adatokat, illetve a minősített adatot tartalmazó rendszereket egyéni módon fogják archiválni, és „saját fizikai adattároló” átadásával fogják eljuttatni az adattrezorba. Olyan esetek is lesznek, amikor nemcsak az adatokat, de a szerverkonfigurációkat és a szerveren futó szoftvereket is archiválni kell.

Már a 2015-ös törvény kőbe véste, hogy az „adatok őrzéséért felelős szerv” az adatállományba nem tekinthet bele, kizárólag arra jogosult, hogy ezeket átvegye és megőrizze.

Az Adattrezort üzemeltető, őrzésért felelős szervnek az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, (NISZ Zrt.) jelölik ki. A projektért az előterjesztésben Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert teszik felelőssé, magát az anyagot Felkai László, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára láttamozta. Az Adattrezor „projektgazdája” a belügy lenne, a Honvédelmi Minisztériumot pedig „telephelyének használatából fakadó érintettsége miatt” vonnák be a végrehajtásba „konzorciumi partnerként”.

A hvg.hu megkeresésére annyit közöltek az érintettek, hogy

 „A Kormányzati Adattrezorról szóló előterjesztést a Kormány még nem tárgyalta meg, a tervezet a szakmai előkészítés fázisában van” – közölték.

További részleteket itt olvashat.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK