Kezdőlap Címkék Németország

Címke: németország

Mit keres Erdogan választási plakátján Özil?

0

Németországban sokan bírálják Mesut Özilt és Ilkay Gündogant, a két török származású futballsztárt, akik részt vállaltak Erdogan török elnök választási kampányában. Mindkét játékos a németek futballválogatottját erősíti, ezért Németországban őket már saját polgáruknak tekintik. Különösen azt nehezményezi a német közvélemény, hogy Erdogan autokratikus rendszere mellett kampányolnak a török származású sztárok.

A német közvéleményt egy másik ügy is izgatja Erdogannal kapcsolatban, mert a Süddeutsche Zeitung megírta: német kémprogrammal figyeltette az ellenzéket a hatalom Törökországban. Az elmúlt hetekben sok ellenzékit ítéltek hosszú börtönbüntetésre Törökországban, ahol Erdogan mindenkivel brutálisan leszámol, aki megkérdőjelezi a hatalmát. Az EU gyakran bírálja Erdogan rendszerét és a csatlakozási tárgyalások a holtpontra jutottak.

De akkor miért ad el kémprogramokat a török titkosszolgálatnak a Finfisher nevű német cég, melynek a székhelye Münchenben van? – kérdezi a Süddeutsche Zeitung. Arra utalva, hogy a cég kizárólag állami megrendelésre dolgozhat, vagyis kémprogramjait nem értékesítheti a szabad piacon. Vizsgálat indult, hogy kiderítsék, ki adott engedélyt arra, hogy a törökök megszerezhessék a kémprogramokat, amely sok ellenzéki vesztét okozta Erdogan önkényuralmi rendszerében. A német törvények tiltják a kémprogramok eladását autokrata rendszereknek.

Az amúgy is feszült német-török viszonyt tovább terheli ez a két ügy, de ami ennél sokkal fontosabb: a német-török menekültegyezményt mindkét fél betartja. Vagyis évi 3 milliárd euróért Törökország megakadályozza az újabb menekültáradatot az EU irányába. Erdogan brutális rendszere erre a célra pompásan meg is felel.

Csak négy harcképes gépe van a német légierőnek

0

A német Spiegel szerint Németországnak egy háború esetén mindössze négy Eurofighter gép állna a rendelkezésére. 

A német légierő, a Luftwaffe szóvivője szerint Németországnak 128 Eurofighter vadászbombázója van, de ezek egy része csak oktatási tevékenység ellátására alkalmas. Sőt, egy vizsgálat során kiderült, hogy mindössze tíz darabot tudnak hadra fogni, és ezekből is csak négyet tudnak teljesen felfegyverezni.

Mi a baj a légierővel?

– kérdezi a Spiegel.

Elsősorban az, hogy a német barát-ellenség felismerő rendszer nem működik megfelelően, ezért a harcok során nem lennének képesek megkülönböztetni a szövetségeseiket az ellenségtől. A másik fő gond, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségű levegő-levegő rakéta. A NATO mintegy 82 hadra fogható repülőgépet ír elő a német légierő számára, vagyis Németország nyilvánvalóan nem teljesíti a katonai szövetség elvárásait.

A német vezetés annak sem tesz eleget, hogy a GDP 2 százalékát védelmi célokra fordítja. Nemrég Mike Pompeo frissen kinevezett amerikai külügyminiszter egy Brüsszelben tartott NATO-értekezleten bírálta azokat a tagállamokat, melyek elmulasztják hadseregük fejlesztését, és az Egyesült Államoktól várják, hogy megóvja őket az orosz fenyegetéstől. Felszólalásában többek közt Németországra is utalt.

A német passzivitás oka egyrészt történelmi (a második világháborús szerepvállalás kellemetlen emléke Nyugat-Európában) és gazdasági, mivel

a németek szisztematikusan akarják csökkenteni az államadósságukat.

Emiatt hiába ígérte meg Ursula von der Leyen védelmi miniszter, hogy 12 milliárd euróval akar többet költeni a német haderőre, korántsem biztos, hogy megkapja ezt az összeget. A védelmi kiadások megnövelésének kérdése megosztja az egész német kormányt: a CDU/CSU szövetség támogatja a katonai költségvetés növelését, miközben a szociáldemokraták és a zöldek szívesebben fordítanának másra a pénzt.

Németország 1 milliárd eurós segélyt nyújt Szíriának

0

Heiko Maas német külügyminiszter bejelentette: 1 milliárd eurót fizetnek be a segélyalapba, melynek célja a polgári lakosság szenvedésének enyhítése a 2011 óta tartó szíriai háborúban.

A német külügyminiszter erről azon a kétnapos donorkonferencián beszélt, amelyet Brüsszelben tartanak az ENSZ és az EU közös rendezésében. Hangsúlyozta: több mint 13 millió ember szorul rá szociális segélyre Szíriában, illetve a környező országok menekülttáboraiban. Heiko Maas elmondta még, hogy további 300 millió eurós átutalás várható a nyáron, miután elfogadták Németország 2019-es költségvetését.

Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselője később bejelentette, hogy az EU a korábbi felajánlások mellett, a tavalyi évhez hasonlóan idén is 560 millió eurót fog nyújtani a rászorulók megsegítésére Szíriában, illetve a menekültek ellátására Libanonban és Jordániában.

Hangsúlyozta, hogy mielőbb béketárgyalásokat kell kezdeni Szíriában, és felszólította Oroszországot és Iránt, hogy gyakoroljanak nyomást ennek érdekében a szír vezetésre.”Úgy hisszük, hogy a fenntartható béke megteremtésének egyetlen útja az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamat” – mondta Mogherini.

Németország 2012 óta 4,5 milliárd euró támogatást nyújtott a szíriai háború áldozatainak megsegítésére.

Növekszik az antiszemitizmus a német igazságügy-miniszter szerint

0

Szerinte kezd újra elfogadottá válni, és ez ellen küzdeni kell.

Katarina Barley a Funke médiacsoporthoz tartozó lapoknak mondta azt, hogy a kormányzatnak minden eszközzel meg kell akadályoznia az antiszemitizmus újabb elterjedését.

Az ügy előzménye, hogy egy fiatal izraeli arab férfi szociológiai kísérletbe kezdett Berlinben: kipát tett a fejére egy olyan negyedben, ahol sok a muszlim. Videóra is vette tapasztalatait, amelyek azt mutatták, hogy

sokan egyáltalán nem toleránsak a zsidókkal szemben.

Válaszul Berlin nagyszabású szolidaritási akciót hirdetett a zsidók mellett. Erre jó alkalmat szolgáltat, hogy Németországban most emlékeznek meg a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadulásának 73. évfordulójáról.

Ez az a Berlin közelében levő koncentrációs tábor, amelyet a nácik Heinrich Himmler SS-vezér személyes parancsára hoztak létre, és mintául szolgált a többi hasonló tábor számára is. Rudolf Höss, Auschwitz későbbi parancsnoka is itt „gyakorolta” a foglyok kínzását és tömeges kivégzését.

Berlinben az antiszemita ügyeket vizsgáló rendőrtiszt azt mondta:

kétféle antiszemitizmus van.

Az egyik a „hagyományos” német antiszemitizmus, mely felerősödött azt követően, hogy az Alternative für Deutschland nevű szélsőjobboldali, populista párt bekerült a parlamentbe. Ebben a pártban sok neonáci aktivista is szerepet kapott, akik nem szégyellik terjeszteni az antiszemita nézeteket. Erre célzott az igazságügyi miniszter is.

A másik a migrációból fakad: a bevándorlók között nagyon sok a muszlim. Miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, antiszemita tüntetések voltak Berlinben és más német városokban: izraeli zászlókat is elégettek.

Az illiberális demokráciát bírálta Macron Strasbourgban

0

Nem a tekintélyelvű demokráciát kell Európának hirdetnie, hanem a demokrácia tekintélyét – mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Strasbourgban, az Európai Parlamentnek az Európai Unió jövőjéről folytatott vitájában. Nyíltan bírálta az illiberális demokráciát, melyről először Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt Tusnádfürdőn.

Emmanuel Macron nyíltan bírálja a magyar modellt. Álláspontja szerint az EU új költségvetésének alapelveit össze kell kötni azzal, hogy az érintett tagállamok mennyiben respektálják az uniós szabályokat. Az elképzelés nyíltan a magyar és a lengyel kormány ellen irányul.

Emmanuel Macron egyébként azt is mondta:

Európa közös identitása az alapjogok és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő liberális demokrácián alapul.

Beszélt arról, hogy nem szabad hagyni, hogy az unió más irányt vegyen, meg kell akadályozni a tekintélyelvűség jelentette veszélyt, hiszen ez lebontaná, gyengítené a demokráciát, amely megvédi az embereket, és garantálja az egyenlőséget.

Macron szerint Európa demokráciája nem csak a szabadságjogok demokráciája, hanem

összes régiójának és lakójának egyenlőségét és teljes elfogadását, valamint a gondolati szabadságot jelenti.

Ez sérülékeny, de minden másnál erősebb modell, amelyet meg kell védeni. Ugyanakkor Európát megosztottság és bizalomvesztés jellemzi, amely egyebek mellett a Brexit miatt alakult ki, hiszen ez utóbbi sok országban ébresztett kételyeket Európa jövőjével kapcsolatban. Korábbi egyensúlyok borulnak fel, és egyfajta polgárháborús helyzet alakult ki, mert a nemzeti egoizmus és az illiberális hatás egyre erősödik Európa-szerte.

Macron szavai mögött az EU jövőjére irányuló két élesen különböző elképzelés van. A magyar miniszterelnök szerint a szuverén nemzetállamoknak kell a fontos döntéseket meghozniuk, míg Macron szerint a globális versenyben lemarad az, aki végtelen egyeztetések hosszú során keresztül jut el a közös európai döntéshez – szerinte Európa az utóbbi kategóriába tartozik.

Ezért kétsebességes Európát javasol: az egyikbe az eurozóna államai tartoznának, melyek gyorsan dönthetnének a szükséges lépésekről, míg a „másik Európa” szuverén módon kimarad és lemarad.

Macron és Orbán koncepciója között elsősorban Németországnak kell döntenie, de Angela Merkel kivár. A reformokat már áprilisban elő kellett volna terjeszteni, de az új határidő a június.

Egyáltalán nem biztos, hogy addig lesz közös francia-német javaslat. Ennek van politikai és van gazdasági oka. Az utóbbi megoldhatatlannak látszik: Macron ugyanis azt javasolja, hogy legyenek egységes pénzügyek és közös pénzügyminiszter. Ami azt jelentené, hogy Németország vállalja át Franciaország, Olaszország és Görögország csillagászati adósságainak a garanciáját. Berlin nem túl lelkes, már csak azért sem, mert Angela Merkel politikailag meggyengült: az euroszkeptikus tendenciák felerősödtek Németországban is, ahol a szélsőjobboldali-populista Alternative für Deutschland az ország harmadik legerősebb pártja lett.

Jövőre rendezik meg az Európai parlamenti választásokat,

ahol az Alternative für Deutschland a második helyen végezhet, megelőzve a történelmi szociáldemokrata pártot.

Merkel mozgástere tehát kicsi: aligha vállalhatja fel Macron reformterveit teljes egészében. Az eurozóna közös költségvetéséről és a közös pénzügyminiszterről már maguk a franciák is letettek.

 

A francia elnök most Strasbourgban azt is mondta: a 2019-ben esedékes európai parlamenti választások a demokratikus vállalás feladásáról vagy megőrzéséről szólnak. A választások révén meg kell akadályozni a populisták bénító munkáját, ennek érdekében nyitott, minden polgár bevonásával konzultációt kell indítani, demokratikus, kritikus vitát kell folytatni Európa jövőjéről, és vissza kell állítani az emberek bizalmát Európában.

Német elnök: Oroszország nem az ellenségünk

0

Az Egyesült Államok és Oroszország veszélyesen közel került a katonai konfrontációhoz – közölte Franz-Walter Steinmeier német köztársasági elnök a szombati Szíria elleni légicsapással kapcsolatban.

Németország elítélte ugyan Bassár el-Aszad szíriai elnököt, mert napokkal ezelőtt vegyi fegyvert vetett be a szíriai Duma városrészben élő polgári lakosság ellen, de óvakodott attól, hogy katonai erővel részt vegyen a nyugati nagyhatalmak büntetőakciójában.  Vlagyimir Putyin orosz elnök a szombati légicsapást követően azzal fenyegette meg Európát, hogy újabb menekülthullám indulhat el, hiszen Szíriában szemlátomást sohasem akar véget érni a 2011-ben kitört polgárháború.  

Az Egyesült Államok arra ösztönzi Németországot, hogy foglaljon el keményebb álláspontot Oroszországgal szemben. Angela Merkel kancellár azonban a közös gazdasági érdekeket hangsúlyozza. Ezért Németország nemrég zöld utat adott az Északi Áramlat-2 tengeralatti gázvezetéknek, amely Oroszországból hoz majd földgázt a németeknek, mégpedig nagy mennyiségben. Heiko Maas német külügyminiszter határozottan elítélte Oroszország szerepét a szíriai vegyi támadásban. A szociáldemokrata külügyminiszter egyúttal emlékeztetett arra, hogy

decemberben egy olyan hekkertámadást intéztek a német külügy ellen, amelyet szerinte Moszkvából irányítottak.

A szombati támadás után veszélyesen kiéleződött feszültséget a katonák igyekeznek csökkenteni: hamarosan találkozik egymással az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka, aki egyben a NATO európai főnöke is. 2013 óta nem volt ilyen magas szintű találkozó egy amerikai és egy orosz tábornok között. Közben pedig tovább él a forró drót is, mivel Donald Trump amerikai elnök és Putyin emberei gondosan egyeztettek egymással a szíriai légicsapás előtt. 

Vita az iszlám szerepéről a német kormánypártok között

0

Nincsenek gyökerei Németországban az iszlámnak – ezt mondta a bajor CSU parlamenti frakcióvezetője, válaszul arra, hogy Angela Merkel néhány hete kijelentette: az iszlám része Németországnak.

Alexander Dobrindt egy német regionális lapnak nyilatkozott, és többek között arról beszélt, hogy ellenzi a bevándorlók családegyesítését, szerinte a saría nem egyeztethető össze a zsidó-keresztény kulturális örökséggel. Azt mondta: az a muszlim, aki ezeket elfogadja, az természetesen része Németországnak, de aki nem, az nem.

Vagyis Németországban folytatódik a vita a bevándorlásról, amely hosszú hónapokon át akadályozta az új kormány megalakítását.

Ennek választási okai is vannak:

októberben tartományi választásokat rendeznek Bajorországban. A CSU eddig minden választást megnyert itt, de az őszi országos választáson előretört a szélsőjobboldali, populista, idegengyűlölő Alternativa Németországért (AfD), amely be is került a parlamentbe.

A CSU most választói visszaszerzéséért is küzd, ezért fogalmaznak egyre élesebben a bevándorlókkal és a muszlimokkal kapcsolatban.

A 82 milliós Németországban egyébként négymilliós muszlim közösség él.

A németek áldásukat adták az Északi Áramlat 2-re

0

Németország kiutasított négy orosz diplomatát, hogy megmutassa szolidaritását a Szkripal-ügyben Nagy Britanniával és a Nyugattal, de egyúttal megadta az engedélyt az Északi Áramlat 2 építésére.

A Gazprom ezen a vezetéken keresztül évente 55 milliárd köbméter földgázt szállíthat a Balti-tenger alatt Németországba. Varsóban máris tiltakoznak, mondván, hogy a németek döntése fokozza a függést Oroszországtól. Heiko Maas német külügyminiszter, aki nemrég Varsóban járt, nyíltan megmondta a lengyeleknek: nem szabad összekapcsolni a gázellátás ügyét az orosz kém elleni támadással Nagy-Britanniában.

Ennek megfelelően részben német cégek finanszírozzák az orosz gázvezeték építését a Balti-tenger alatt. Nem kis pénzről van szó: 9,5 milliárd euróról. Miért vállalják fel a németek szövetségeseik neheztelését az orosz földgáz miatt? Korábban a gazdasági érvek voltak a meghatározóak, hiszen Németországnak szüksége volt az energiaimportra és az orosz piacra. A helyzet azonban megváltozott: ma már bőven vannak másutt is energiaforrások. Donald Trump fel is ajánlotta ezt Varsóban és Berlinben: cseppfolyósított amerikai palagázt kínált. Lengyelország le is csapott az ajánlatra, de Németország nem.

Azzal érvelnek: egy sarokba szorított és megalázott Oroszország sokkal veszélyesebb, mint egy kiegyensúlyozott, és a világgal gazdaságilag együttműködő.

Az Oroszországgal való együttműködésnek nemcsak ellenzői vannak az Európai Unióban. Ausztria nyíltan kiállt az Északi Áramlat mellett. Egykori pénzügyminisztere, Jorg Schelling a Gazprom egyik konzulense lett. Görögország, Ciprus és Bulgária is nyíltan helyesli Berlin orosz politikáját, és ugyanezen az állásponton van Magyarország, Csehország és Szlovákia is. Mindez hatással van Brüsszelre is, ahol eljárás folyik a Gazprom monopóliuma ellen.

A Politico értesülései szerint az EU megdorgálja ugyan az orosz óriást, de nem szab ki nagy összegű pénzbírságot, hogy fenntartsa az együttműködést Oroszország és az EU között.

Német csomagterv a migránsok hazatelepítésére

0

500 millió eurós alapot hoz létre a fejlesztési minisztérium Berlinben, hogy megkönnyítse a migránsok visszatérését a szülőföldjükre. Gerd Müller fejlesztési miniszter a sajtónak elmondta: ebből az 500 millió eurós alapból munkahelyeket teremtenek, illetve tanfolyamokat indítanak Irakban, Tunéziában, Nigériában és Afganisztánban.

Németországba elsősorban ezekből az államokból érkeztek olyan migránsok, akiknek a letelepedési kérelmét visszautasították. A fejlesztési miniszter azt is elmondta: a Siemens-szel együtt egy olyan program is indul, mely 5000 bevándorlót képez ki mérnöknek vagy épp villanyszerelőnek. Ők vállalják, hogy hazatérnek.

Németországba több mint egymillió bevándorló érkezett 2015 óta, és ez komolyan megosztja nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányzatot is. Míg a belügyminiszter, a bajor Seehofer igyekszik a minimumra korlátozni a számukat és növelni a kitoloncolásokat, addig a szociáldemokraták azt hangsúlyozzák, hogy a bevándorlók fontos munkaerő-tartalékot jelenthetnek abban az országban, ahol jelenleg a mélyponton van a munkanélküliség és több szakmában hiány van.

Gerd Müller fejlesztési miniszter Angela Merkel pártjához tartozik, vagyis igyekszik középutas álláspontot elfoglalni. Korábban azért bírálták a Merkel-kormányt, mert sok olyan migráns, akinek a letelepedési kérelmét elutasították, nem tért vissza hazájába hanem “felszívódott”. A mostani 500 millió eurós program azt a célt szolgálja, hogy mindenki számára kielégítő módon oldják meg ezt a problémát Németországban és azon kívül is.

 

Orosz hackerek támadtak a német kormányra

0

Ugyanaz az orosz hackercsoport támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is.

A dpa hírügynökség biztonsági forrásai szerint az APT28 nevű csoport, ismertebb nevén a Fancy Bear áll a támadás mögött, amely szakértők szerint

szoros kapcsolatban áll az orosz kormánnyal.

Most rosszindulatú szoftverekkel támadták a védelmi és a külügyminisztériumot, a kancellári hivatalt és a számvevőszéket.

A németek még decemberben vették észre a támadást, amely valószínűleg már

több mint egy éve tartott.

Most azt próbálják kideríteni, milyen mélységben fertőzték meg a hackerek a kormányzati hálózatokat.

A Fancy Bear volt az a csoport, amely 2015-ben megtámadta a német parlamentet és a CDU-t, de ők által a NATO elleni kibertámadás mögött, és ők voltak azok is, akik meghackelték a Demokrata Pártot az amerikai elnökválasztási kampányban. De 2014-ben Magyarországot is célba vették: a Honvédelmi Minisztérium hálózatát támadták.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!