Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Orbán-Zelenszkij csúcs Kárpátalján

Már tavaly megígérték, de idén júniusban várhatóan össze is jön a két szomszédos állam vezetőjének találkozása Munkácson és Debrecenben. Együtt avatják fel a Munkácsy házat Kárpátalján.

A két állam kapcsolata meglehetősen feszült, mert a nyelv törvény Ukrajnában korlátozza a mintegy 140 ezer fős magyar kisebbség jogait. A kijevi kormányzatot az zavarja, hogy a magyarok döntő többsége kettős állampolgár lett, noha Ukrajna törvényei ezt nem teszik lehetővé.

A megosztó múlt

Kárpátalja az Osztrák-Magyar monarchia felbomlásáig Magyarország része volt. A trianoni béke után csehszlovák terület lett azon az alapon, hogy a lakosság döntő többsége valamilyen szláv nyelvet beszél. Csehszlovákia felbomlása után Kárpátalja újra Magyarország része lett.

A második világháborút lezáró párizsi béke következtében vált Ukrajna részévé vagyis szovjet területté.

A Szovjetunió bukása után Ukrajna része. Miután a Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, és Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvéseit, Kijevben aggodalom ébredt Kárpátalja ügyében is. Ukrajna fővárosában sokan úgy gondolják, hogy Putyin és Orbán valamiféle szövetséget kötött Ukrajna ellen.

Ukrajna és a NATO

A jelenlegi ukrán vezetés csatlakozni szeretne az észak-atlanti szövetséghez, de ezt Moszkva semmiképp sem akarja elfogadni. Ezért Putyinnak előnyös, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Nyilvánvalóan erről is szó lesz Orbán és Zelenszkij találkozóján.

Az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi vezetést Kijevben, de az egész problémát az amerikai-orosz kapcsolatok részének tekinti. Ezért is tárgyalt Rejkjavikban a két állam külügyminisztere Ukrajnáról is. Hamarosan Biden-Putyin csúcstalálkozó is lehet, melyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba kerül majd.

Kijevben azonban nem vártak erre hanem szép csendben lepaktáltak Putyinnal. Kirúgták a stratégiai fontosságú Naftogaz éléről a nyugatbarát főnököt, és a helyére olyan csúcs menedzsert hoztak, akinek az édesanyja az egyik Putyin barát párt főnöke Ukrajnában.

A Putyin-Zelenszkij paktum mögött az a kijevi felismerés áll, hogy a nyugati támogatás nem hozott életszínvonal emelkedést Ukrajnának, ahonnan millió számra vándorolnak ki az emberek. A Kárpátalján élő magyarok ezért is vállalják a magyar állampolgárságot, mert ily módon munkát találhatnak az egész EU területén.

Kifelé II.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiószövegének fő témája a járvány miatti korlátozások oldása volt, de az utolsó percekben más ügyben is tett egy fontos megjegyzést. A mai Magyarország május 21-én, Buda visszavételének évfordulóján tartja a honvédelem napját, és ebből az alkalomból beszélt Orbán a honvédség fejlesztéséről, a gyorsan növekvő katonai kiadásokról.

Azt állította, hogy a baloldal („a 2010 előtti baloldali kormányok”) nem is akar hadsereget, ők („a mostani nemzeti kormány”) viszont igen, majd a következőt mondta:

„Lehet, hogy a NATO-tagság könnyebbé teszi a helyzetet, de a NATO nem fog bennünket megvédeni.

Ha valaki arra számít, hogy valaki más majd kockáztatja az életét a mi biztonságunkért, akkor szerintem illúziókat kerget. Hajlandók lesznek baj esetén nekünk segíteni, ha azt látják, hogy mi magunk teszünk a saját biztonságunkért. (…)

A NATO-tagság nem ment fel bennünket a saját hazánk megvédésére alkalmas saját hadsereg fenntartásának kötelezettsége alól.

Hadsereg kell, honvédek kellenek, a katonáinkat meg kell becsülni (…)

Lehet, hogy nem lesz háború nemzedékeken keresztül, adja Isten, hogy így legyen, de ha lesz, akkor ők lesznek az elsők, akik vásárra viszik a bőrüket, sőt kötelező odavinniük (…) De eszköz is kell, mert utcakővel vagy dárdákkal meg íjakkal nem fog menni, ha az ellenfélnek egyéként modern haditechnikája van.

Tehát a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, hanem haditechnika szempontjából is tartani kell a lépést mindenkivel. És

az elmúlt években egy elég komoly fegyverkezésbe kezdtek a szomszédjaink. Ezt a biztonságunk érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, reagálnunk kell rá.

Nekünk is végre kell hajtanunk a hadsereg nagyon magas szinten történő modernizációját. Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is.”

Mint tudjuk, Orbán ebben a ciklusban nagy mértékben növeli a katonai kiadásokat, költséges fegyverkezési programot hajt végre: Németországtól tankokat, az Egyesült Államoktól légvédelmi rendszert, Törökországtól csapatszállító járműveket vásárol. Értelmezhető ez úgy, hogy a nyugati szövetség, a NATO fegyelmezett tagjaként megígérte és teljesíti, hogy a GDP 2 százalékára növeli a katonai kiadásokat. Csakhogy az idézett mondatok mást jeleznek:

számára az a mérce, hogy a szomszéd országok „komoly fegyverkezésbe kezdtek”, velük kell „lépést tartani”, hogy a Kárpát-medencében nekünk legyen „a legerősebb hadseregünk”.

Ez bizony azt jelenti, hogy Orbán visszatér a néhai Für Lajos „körkörös védelem” logikájához, a szomszéd országok ellen fegyverkezik. Ki tudja, milyen célból.

Láttuk, hogy Orbán kifelé tart az európai demokráciák gazdasági és politikai szövetségéből, vakcinaügyben járványellenes együttműködéséből is. Orbán idézett szavaiból arra is következtethetünk, hogy Orbán biztonságpolitikai szempontból sem a nyugati demokráciák szövetségében gondolkodik, hanem valami egészen másban. Hogy mi lehet ez a más, azon érdemes komolyan elgondolkozni.

Az oroszok már az európai spájzban vannak

Putyin titkosszolgálata kiváló hálózatot épített ki az Európai Unióban, ahol a legfelső vezetés közelében ügyködnek olyanok, akik el vannak kötelezve Moszkvának. Erről beszélt Mihail Hodorkovszkij, egykori orosz oligarcha online az Európai parlament szakbizottsága előtt.

Hodorkovszkij egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, aki kiváló kapcsolatokat ápolt a titkosszolgálattal. Enélkül ugyanis senki sem boldogulhat Oroszországban. Sokáig jól együttműködött Putyinnal, de minden oroszok elnöke azzal gyanúsította meg, hogy a Nyugat megbízásából puccsot szervez ellene. Elfogták, és jó pár évet töltött lágerben. Végül Angela Merkel kancellár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy szabadon elhagyhassa Oroszországot, ahol persze a teljes vagyonát elkobozták.

Orosz ügynökök Merkel környezetében

Erről is beszélt Hodorkovszkij, aki rámutatott arra, hogy Moszkva és Berlin nem véletlenül ápol jó kapcsolatot egymással. Oroszországban a németeket a legfontosabb nyugati kapcsolatnak tekintik. Putyin is német szakértőnek számított az orosz elitben, ahol ez is hozzájárult ahhoz, hogy teljhatalmat tudjon kiépíteni.

Persze rögtön említsük meg, hogy Merkel szociáldemokrata elődje is Putyin embere lett. A többi között azt a gázvezetéket is ő hozta tető alá, amelyet az amerikaiak minden eszközzel meg kívánnak akadályozni.

Az orosz titkosszolgálat beépült Ausztriában magába az elhárító intézményekbe is, ezért az orosz hírszerzőknek nincs mitől tartani ebben az országban – mondta Hodorkovszkij. Aki egy hatvan oldalas jelentésre hívta fel az Európai parlament figyelmét. Ebben emigrációban élő oroszok bizonyítják: létezik egy ilyen hálózat az Európai Unióban.

Ebben sincs sok újdonság: a francia politika csillagát, Léotard hadügyminisztert az amerikai kémelhárítás buktatta le, mert kiderült róla, hogy a NATO tanács ülésekről rendszeresen tájékoztatta Moszkvát.

Ötödik hadtest

Hodorkovszkij szerint egész ötödik hadtest működik az Európai Unió tagállamaiban. Név szerint is megemlített közülük néhányat. Egyikük, egy francia Európa parlamenti képviselő ott is ült a videó tájékoztató során, de nem tiltakozott.

Hodorkovszkij elmondta az Európai Parlament bizottságának, hogy az orosz titkosszolgálat megvesztegetéssel illetve zsarolással veszi rá az érintett államok politikusait vagy állam hivatalnokait az együttműködésre.

Amióta Biden elnök újra stratégiai ellenfélnek nevezte Oroszországot, növekszik a washingtoni nyomás az európai NATO szövetségesekre, hogy lazítsanak a moszkvai kapcsolatokon.

És Magyarország?

Az Orbán kormány jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, és ily módon Szijjártó Péter a Szputnyik reklám arca lett.

Az oroszok Magyarországra hoztak egy bankot, melynek titkosszolgálati kapcsolatai mindenki előtt közismertek.

Oroszország gazdasági gondjai ugyanakkor jól ismertek Orbán Viktor előtt is. Ezért a magyar miniszterelnök – a keleti nyitás jegyében – mindinkább Kínát részesíti előnyben Oroszországgal szemben. Pekingből ugyanis több pénzt remélhet mint Moszkvából…

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be.

A magyar miniszterelnök közölte: hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Kínában.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy Orbán Viktor a kínai vakcinával olttatta be magát a koronavírus járvánnyal szemben. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNtech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten.

Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját ?!

Románia kiutasította Moszkva katonai attaséjának helyettesét

Folytatódik a orosz diplimaták kiutasítási hulláma. Bukarestben nem verték nagy dobra az eseményt mint korábban Prágában vagy Szófiában. Csupán annyit közöltek, hogy Oroszország bukaresti katonai attaséjának helyettese megsértette a bécsi konvenciót ezért kiutasították az országból. Ez a diplomácia nyelvén kémkedésre történő utalást jelent. 

Korábban Prágából 20, Szófiától 6 orosz diplomatát utasítottak ki – kémkedés vádjával. Mindkét esetben maga a miniszterelnök jelentette be a kiutasítást. Ez összefügghet azzal, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszter első európai útján arra szólította fel a NATO szövetségeseket, hogy erősítsék meg az atlanti szövetséget. Egy füst alatt azt is hangsúlyozta, hogy mind Oroszország mind pedig Kína Washington stratégiai ellenfelének számít.

A Fekete tenger környéke egyre érzékenyebb térség

Bulgáriában a kiutasított orosz diplomaták azután a várnai megfigyelő központ iránt érdeklődtek, melyet az amerikaik szereltek fel a bolgár kikötővárosban.

Az ukrajnai válság idején Washington felvetette: hadihajókat küldene a Krím félsziget környékére. Szebasztopolban van az orosz flotta főhadiszállása, ezért ez különösen érzékeny térség.

Az USA végülis lemondott arról, hogy hadihajókat küldjön a Krím félsziget körüli vizekre.

Miért? Moszkvai források szerint korábban két amerikai hadihajó informatikai rendszerét sikerült megbénítani a Fekete tengeren. Egy orosz harci gép többször átrepült a hajók fölött – támadást imitálva. Ezzel sikerült annyira megbolondítania az amerikai hadihajók informatikai rendszerét, hogy azok „megvakultak”. Kézi irányítással tértek vissza a romániai Konstanca kikötőjébe. Az imitált orosz támadás állítólag lélektani sokkot is okozott, emiatt több amerikai tengerész tiszt távozott a flottától.

Az USA szerint orosz dezinformációs kampányról van csupán szó.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

Orbán és az ukrán válság

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki fogadta Ukrajna nagykövetét. Ljubov Nepop nagykövet tájékoztatta a magyar honvédelmi minisztert az Ukrajna határain összevont orosz erőkről. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég a fronton járt, és felkérte Biden elnököt, hogy garantálja Ukrajna szuverenitását.

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és csúcstalálkozót javasolt. Bécs és Helsinki máris jelentkezett, de Putyin szóvivője tudatta: nekik egyelőre nem olyan nagyon sürgős.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök megerősítette: Ukrajna szeretne bekerülni a NATO-ba. Ezt Moszkva tökéletesen elfogadhatatlannak tartja. Lavrov külügyminiszter szerint ez vörös vonal, mert aki azt átlépi olyan konfliktust produkálhat mint az 1961-es kubai válság. Akkor Hruscsov rakétákat telepített Kubába. Erre Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el a szigetország körül és készültségbe helyezte az amerikai csapatokat. Hruscsov végül visszatáncolt, és kivonta az orosz rakétákat Kubából.

Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar kormány ezzel akarja rákényszeríteni Ukrajnát arra, hogy változtasson a nyelvtörvényen, mely hátrányos a magyar kisebbségnek  Kárpátalján. Kijev azzal gyanúsítja a magyar kormányt, hogy Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar diplomácia természetesen cáfol. Kijevben feltűnést keltett, hogy a magyar külügyminiszter az orosz Szputnyik V vakcinával olttatta be magát.

A magyar honvédelmi miniszter támogatást ígért Ukrajnának

Magyarország lélegeztető gépeket adott Ukrajnának, ahol tombol a járvány, és az egészségügy csak nehezen birkózik meg vele, mert a függetlenség kikiáltása óta szisztematikusan alulfinanszírozza az állam.

A kelet ukrajnai harcokban megsebesült katonák egy részét Magyarországon kezelik. Kárpátalján a magyar fiatalokat is behívják az ukrán seregbe, de nemigen van hajlandóság a hősi halálra. A 140 ezres magyar kisebbség döntő többsége magyar állampolgár is. Bár Ukrajna törvényei ezt elvben nem teszik lehetővé, de a hatóságok behunyják a fél szemüket. A magyar kormány jelentős összegekkel támogatja az oktatást és a kulturális életet Kárpátalján, ahol az egyházak is jelentős részben a budapesti támogatásból élnek.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Moszkvai figyelmeztetés a NATO-nak Ukrajna ügyében

Ha az észak-atlanti szerződés tagállamai csapatok küldenek Ukrajnába, akkor ezzel növelik a feszültséget. Oroszország ebben az esetben megteszi a szükséges ellenlépéseket – közölte Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője az Interfax hírügynökséggel.

Biden elnök nagyonis érdeklődik aziránt, hogy Oroszország miért vont össze csapatokat Ukrajna határán. Erről nem beszélt az orosz elnök szóvivője, amikor fenyegetéssel felérő figyelmeztetést küldött a NATO-nak.

Hadgyakorlatot tartanak az orosz csapatok az ukrán határ közelében – mondta Peszkov. Az orosz sajtó megírta: több mint 15 ezer elit katona gyakorlatozik Ukrajna közelében, akik kipróbálják „a legkorszerűbb elektronikai hadviselést is”.

Az USA Ukrajna mögött áll

Erről beszélt Lloyd Austin hadügyminiszter ukrán kollégájával csütörtökön.

Pénteken Joe Biden is felvette a telefont, hogy megnyugtassa Zelenszkij ukrán elnököt: számíthatnak az Egyesült Államok és a NATO támogatására.

A német külügyminiszter, Heiko Maas ukrán kollégáját nyugtatta meg: az EU mögöttük áll.

Kedden Merkel kancellár és Macron elnök telefonon tárgyalt Putyinnal. A fő téma az orosz vakcina volt, de természetesen szóba került Ukrajna is. Mind Németország mind Franciaország aláírója a minszki egyezménynek, mely békét teremtett Kijev és Moszkva között.

A magyar kormány álláspontja kétértelmű

A magyar diplomácia évek óta blokkolja Ukrajna és a NATO közeledését arra hivatkozva, hogy az ukrán nyelvtörvény sérti a Kárpátalján élő magyar kisebbség érdekeit. Az ukrán nacionalisták összjátékot gyanítanak Putyin és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. A magyar kormány kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik egyik reklámarca lett.

Washingtonban teljes NATO szolidaritást várnak el az ügyben vagyis Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia könnyen két szék között a pad alá kerülhet.

Biden elnök az USA stratégiai partnerének nevezte Ukrajnát amikor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij államfővel. Ukrajna elnökének helyettes kabinetfőnöke a tárgyalások után elmondta a sajtónak, hogy a két államfő között szóba került az is, hogy közös hadgyakorlatokat rendezzenek Ukrajna területén a helyi és a NATO csapatok.

Dmitrij Peszkov szóvivő emlékeztetett rá: Oroszország számára elfogadhatlan Ukrajna esetleges NATO tagsága.

Lavrov, a veterán orosz külügyminiszter így foglalta össze a helyzetet: nem utasítjuk vissza a párbeszédet a NATO-val, de nem ülünk ölbetett kézzel és várjuk, hogy mi történik Ukrajnában.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!