Kezdőlap Címkék Nagy-britannia

Címke: nagy-britannia

Szíriát bombázták az amerikai-brit-francia erők

0

Magyar idő szerint szombaton reggel 3 órakor az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia csapásokat hajtott végre szíriai célpontok ellen. A támadás kiváltó oka egy napokkal ezelőtti, a Kelet-Gúta térség legnagyobb városa Dúma ellen végrehajtott vegyi támadás volt, amelyért a nyugati országok Bassár el-Aszadot tették felelőssé. 

 

Az akció megindításakor Donald Trump amerikai elnök szombat hajnalban azt nyilatkozta, hogy 

„ezen akciók célja, hogy elrettentsük azokat az országokat, amelyek vegyi fegyvereket állítanak elő, terjesztenek és vetnek be. 

Az eddigi információk szerint több mint 100 rakétacsapást hajtottak végre Szíria ellen, leginkább Tomahawk és más cirkálórakétákat használtak. Joseph Dunford tábornok elmondta, hogy három fajta célpont ellen intéztek „precíziós támadást”: egy Damaszkusz melletti kutatóközpont ellen, ahol vegyi fegyvereket állíthattak elő; egy főváros közelében lévő katonai parancsnokság ellen; illetve egy Homsz melletti vegyi raktár ellen. 

Az Egyesült Államokban mind a demokraták, mind a republikánusok üdvözölték a támadást, ugyanakkor a további lépéseket illetően már komoly nézetkülönbség alakultak ki. John McCain republikánus szenátor folytatni akarja a támadásokat, miközben Chuck Schumer demokrata szenátor óva intette Washingtont a szíriai háborúba való komolyabb beavatkozástól. 

Nagy-Britannia tengeralattjárókat küldött az amerikai akció támogatására. Theresa May brit miniszterelnök-asszony úgy nyilatkozott, hogy „a körülmények kényszerítették őket egy ilyenfajta válaszra”. Szintúgy megerősítette, hogy nem „rezsimváltás, hanem elrettentés céljából” lőtték a szíriai célpontokat. 

Franciaország szerint

a támadások jogosak, korlátozott és arányosak.

Emmanuel Macron francia elnök már korábban arról beszélt, hogy „megdönthetetlen bizonyítékaik” vannak Aszad bűnösségéről. Párizs a támadás előtt figyelmeztette Moszkvát. 

A damaszkuszi vezetés szerint 30 rakétát lőttek ki rájuk, ezek harmadát leszedték vagy a célterületen kívül csapódtak be. Az orosz média megerősítette a szíriai szervek állítását. Korábban Oroszország washingtoni nagykövete figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogyha támadást intéz a szíriai célpontok ellen, akkor annak következményei lesznek. Irán elítélte a támadást, amelyet a nemzetközi jog durva megsértésének nevezett, s a regionális következményekre hívta fel a figyelmet. 

23 orosz diplomatát utasítanak ki Nagy-Britanniából

0

Emellett felfüggesztenek minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal. Ez a válasz arra, hogy az oroszok nem adtak hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérletre Szergej Szkripal, a brit hírszerzés volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen.

Ahogy korábban írtuk, a mérgezésért a brit kormány hivatalosan is az oroszokat tette felelőssé. Theresa May miniszterelnök most jelentette be a válaszlépéseket, mivel, ahogy fogalmazott, az oroszok semmilyen magyarázatot nem voltak hajlandóak adni.

Ezért kitiltanak 23 orosz diplomatát, akiket

fedett hírszerzőként azonosítottak.

Egy hetet kapnak, hogy elhagyják az országot. 30 éve nem történt ilyen mértékű kiutasítás Nagy-Britanniában.

Emellett gondolkodnak azon, hogy új, kémellenes törvényt hozzanak, és

szigorúbban fogják ellenőrizni az országba belépő orosz állampolgárokat.

May azt is bejelentette, hogy minden, magas szintű találkozót elhalasztanak az oroszokkal, például visszavonták Szergej Lavrov külügyminiszter angliai meghívását. A nyári focivébén pedig egy miniszter sem vesz részt.

Emellett más intézkedések is várhatók, de ezekről egyelőre nem akart beszélni. Azt viszont

tragikusnak nevezte, ahogy Vlagyimir Putyin viselkedett.

Mint mondta, Nagy-Britannia nem maradt egyedül, a szövetségesei támogatják. Korábban valóban erről biztosította a brit kormányt az USA, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az oroszokat tette felelőssé a mérgezésért.

A kémügy előzményeiről itt olvashat bővebben.

A britek szerint Oroszország áll a kettős ügynök megmérgezése mögött

0

Theresa May parlamenti képviselőknek beszélt arról, hogy Szergej Szkripalt és lányát olyan, katonai célokra használt idegméreggel akarták megölni, amelyet Oroszországban fejlesztettek ki.

Theresa May
(MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe)

A brit hírszerzés, az MI6 volt ügynökét, Szergej Szkripalt és lányát, Juliját a múlt héten, Salisbury városában mérgezték meg. Theresa May most azt mondta:

nagyon valószínű, hogy az oroszok állnak a támadás mögött.

Theresa May szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a brit kormány tudja: Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és e gyártóképessége jó eséllyel ma is megvan.

A brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, hogy a felhasznált méreg a „Novicsok” nevű hatóanyagcsoportba tartozik.

Ezért

berendelték az orosz nagykövetet,

hogy megmagyarázza: az orosz állam utasítására követték-e el a támadást, vagy elvesztették az ellenőrzést az ideggáz-készletük felett, lehetővé téve, hogy az mások kezére jusson. Azt is követelik, hogy Oroszország azonnal tárja fel a Novicsok-programot a vegyifegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi szervezetnek.

Szakértők vizsgálják a mérgezés helyszínét.
(MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Peter Brown)

A 66 éves egykori kém és 33 éves lánya egy bevásárlóközpont közelében lett rosszul, egy padon fekve, eszméletlen állapotban találták meg őket. Azóta

őket és egy rendőrt is az intenzív osztályon ápolják.

Szkripal korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, de közben tíz éven át az MI6-nek dolgozott. 2006-ban ezért börtönre ítélték, de egy kémcsere-programnak köszönhetően 2010-ben Angliába mehetett.

Boris Johnson külügyminiszter korábban

kemény válaszlépésekkel fenyegette meg az oroszokat,

ha kiderül, hogy ők állnak a háttérben. Theresa May most azt mondta, ha nem adnak az oroszok elfogadható válaszokat, akkor azt úgy tekintik, mintha törvénysértő módon erőt alkalmaztak volna Nagy-Britannia területén.

Egy konzervatív képviselő egyenesen azt mondta: a mérgezés szinte háborús cselekménnyel ér fel.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő „cirkuszi shownak” nevezte May bejelentését.

Brexit: bajban lehetnek a britek

0

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalója azt mondta: nincsenek elég előrehaladott állapotban az Unió és a brit kormány közötti megbeszélések ahhoz, hogy garantálni lehessen az átmeneti egyezmény létrejöttét Nagy-Britannia kilépéséig.

„Lényegi kérdésekben hiányzik az egyetértés Nagy-Britanniával, például hogy mit is értünk átmeneti egyezmény alatt, mekkora időtartamot ölel fel, és mik a feltételei egy ilyen megállapodás létrejöttének” – mondta Barnier. Arról is beszélt:

„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság nem szeretné határidőhöz kötni ezt az időszakot, ami nem lehetséges.”

Barnier szerint elképzelhetetlen, hogy rugalmasan alkalmazzák az uniós szabályokat az országban az átmeneti időszakban. Nagy-Britannia 2019 márciusában lépne ki az EU-ból, az Unió pedig ragaszkodik hozzá, hogy a jelenlegi költségvetési időszak lezárásáig, azaz 2020 végéig véget érjen az átmenet.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki csúcstalálkozója után azt mondta:

pusztán illúziókon alapul a brit kormány álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról,

ha igazak a sajtó erről szóló jelentései. Ismét emlékeztette a brit kormányt arra az alapelvre, hogy „nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac előnyös részeit”. Barnier most erről azt mondta: egyetért Tuskkal.

Barnier egy dokumentumot is bemutatott a maradó 27 tagállam képviselőinek, amely a brit kilépési egyezmény első hivatalos jogi vázlata. Ebben arra a három kulcsfontosságú területre (kivándorolt uniós állampolgárok sorsa, a kilépés pénzügyi szabályozása és az írországi határ jövője) vonatkozó elképzelések is szerepelnek, amelyekről még decemberben állapodtak meg. A dokumentumot holnap hozzák nyilvánosságra.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter közben arról beszélt, hogy

Nagy-Britannia nem maradhat az Európai Unió vámuniójának tagja EU-tagságának megszűnése után,

mivel a vámunió csak az EU-tagok számára nyitott, és az sem lenne előnyös számára, ha másfajta, külön vámuniós egyezményt kötne az EU-val. Szerinte ez utóbbi azt jelentené, hogy a brit áruexportra az EU kereskedelmi előírásai maradnának érvényben, de e szabályozók kialakításába Nagy-Britanniának nem lenne beleszólása.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője viszont arról beszélt, hogy ha pártja kormányra kerül, állandó jellegű, átfogó, továbbra is teljes vámmenetességet biztosító vámuniót tartana fenn az EU-val a brit EU-tagság megszűnése után is. Olyan megállapodásra törekednének az EU-val, amely teljes hozzáférést nyújtana a briteknek az unió egységes belső piacához, és megőrizné Nagy-Britannia számára e belső piac, valamint a vámunió nyújtotta összes előnyt.

Az orosz hírszerzés informatikai háborúra készül Nagy-Britannia ellen

0

Az orosz hírszerzés azokat az elektromos hálózatokat térképezi fel, amelyeket, ha leállítanak, akkor súlyos csapást mérhetnek Nagy-Britanniára. Az informatikai háború éppen erre irányul – hangsúlyozta Nagy-Britannia védelmi minisztere.

Gavin Williamson nem sokkal azután festett sötét képet az orosz hírszerzés szándékairól, hogy a brit fegyveres erők főnöke több pénzt kért az orosz fenyegetésre hivatkozva. Nick Carter tábornok szerint az oroszok minden téren rohamtempóban korszerűsítik a hadseregüket, és ez fenyegetést jelent Nagy-Britannia számára is. Ő is kiemelte az informatika fontosságát, mely bármilyen konfliktus esetében döntő tényezőnek bizonyulhat.

Theresa May miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy az oroszok álhírek terjesztésével próbálnak beavatkozni Nagy-Britannia belpolitikájába. Moszkva a maga részéről természetesen cáfol. Oroszország azt állítja, hogy Nagy Britannia- az USA-hoz hasonlóan – azért beszél orosz fenyegetésről, hogy megindokolja saját fegyveres erőinek a fejlesztését. Nagy-Britannia a Közel-Keleten az USA – Izrael – Szaúd-Arábia szövetséget támogatja, míg Oroszország Iránnal, Szíriával és egyre inkább Törökországgal működik együtt. Az amerikai-orosz kapcsolatokhoz hasonlóan Nagy-Britannia és Oroszország viszonya is a mélyponton van, míg Németország, Franciaország vagy Olaszország – Magyarországhoz hasonlóan – más állásponton van. Szeretnék mielőbb feloldani az Oroszországot sújtó szankciókat és együttműködni Moszkvával.

A brexit azt is jelenti, hogy Nagy-Britannia sokkal inkább Amerikához, mint a kontinentális Európához igazítja elképzeléseit. Oroszországot ma Washingtonban első számú stratégiai fenyegetésként értékelik, a britek pedig maguk is így értékelik a helyzetet.

Detoxbuszok – nálunk sem állnának kihasználatlanul

0

Nagy-Britanniában mobil detoxikáló állomásokat használnak, hogy a részegek ne kórházban feküdjék ki az alkoholmérgezést. A példát nem ártana idehaza sem követnünk. Mert inni tudunk, a világon élen járunk az alkoholfogyasztásban.

 

A Euronews számolt be arról, hogy Nagy-Britanniában mobil alkoholmentesítő egységeket vetnek be, a kórházak sürgősségi osztályaira érkezők 15 százaléka ugyanis alkoholmérgezésben szenved, hétvégenként és ünnepnapokon ez az arány pedig akár 70 százalékra is emelkedhet. Minden mobil egység körülbelül 150 millió forintba kerül, és egyszerre 11 beteget tudnak ellátni. A bennük dolgozó egészségügyi személyzet infúziót és újraélesztést tud nyújtani.

A rendőrség, az NHS és a helyi kórházak közös piabuszai nem csak a részegek, hanem minden ideiglenesen segítségre szorulót ellátnak. Britanniában jelenleg 16 ilyen üzemel, de jövőre megsokszorozhatják a számukat, hogy ezzel levegyék a terhet a kórházakról.

A brit egészségügyi ellátó, az NHS vezetője szerint ezek az úgynevezett piabuszok biztonságot nyújtanak azoknak, akiket máskülönben a kórházak sürgősségi osztályára szállítanának.

Magyarországon is megszokott látvány az alkoholmámorban fetrengő ember, köztük amúgy sok a külföldi, különösen Budapesten, a bulinegyedben. De mi magunk sem vetjük meg a piát, ahogy az például az Ipsos – 38 országot vizsgáló – felméréséből kiderül: Belgium, Franciaország és Németország után következünk a sorban: minden egyes magyar évi nem egészen 11 liternyi tiszta alkohol-fogyasztásával.

 

A brexit utáni időkre készül a brit diplomácia

0

Miközben Theresa May miniszterelnök közös védelmi egyezményt ír alá Lengyelországgal, Boris Johnson brit külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Öt év óta ez az első ilyen látogatás az orosz fővárosban.

Londonban nemcsak gazdaságilag, de a diplomáciában is készülnek a brexitre. Mit jelent a független brit diplomácia?

Például azt, hogy miközben az Európai Unió brüsszeli bizottsága beindítja a jogi atombombát a lengyel kormánnyal szemben, Theresa May miniszterelnök nyugodtan Varsóba megy és ott tárgyal a lengyel vezetőkkel. Közös védelmi egyezményt ír alá a lengyelekkel akkor, amikor az EU épp azt ünnepli, hogy végre sikerült közös védelmi stratégiát megalkotnia. Varsóban, ahol mindinkább a lengyel szuverenitást hangsúlyozzák az uniós érdekekkel szemben, örömmel fogadnak minden hasonló kísérletet.

Moszkvát és Londont pedig sok minden szembeállította egymással az elmúlt öt évben. Európában elsősorban Ukrajna volt a vízválasztó: Nagy-Britannia sem fogadta el a Krím annektálását, a másik forró pont pedig Szíria volt: míg az oroszok jelentős katonai erőkkel támogatták Bassár-el Aszad elnököt, addig Nagy-Britannia az USA-hoz hasonlóan a másik oldalon állt. Van tehát miről tárgyalnia Boris Johnson brit külügyminiszternek Moszkvában, ahol örülnek annak, hogy az USA egyik fontos szövetségese náluk vendégeskedik miközben, miközben az amerikaiakkal több szempontból is feszült az oroszok kapcsolata.

Nem léptek a brit hatóságok a tömeges nemi erőszak ügyében

0

A brit lányok ellen szervezetten elkövetett nemi erőszaknak több ezer áldozata van, a legfiatalabb tizenkét éves volt a bűncselekmény idején. A hatóságok a politikai korrektség miatt nem léptek.

Az ún. grooming bandák a közelség, buli, alkohol és kábítószerek ígéretével csalogatták magukhoz a fiatal, sokszor szűz lányokat, majd megerőszakolták, szexuálisan kizsákmányolták őket, írja a dán Politiken a londoni Quilliam think tank tanulmányára hivatkozva, amelyben 58 ügyet vizsgáltak meg. A rendőrség és más hatóságok fellépését pedig hátráltatta az attól való félelem, hogy rasszistának és iszlamofóbnak fogják őket megbélyegezni, hangzik a konklúzió.

A Quilliam-et három muszlim hátterű értelmiségi alapította 2008-ban. Munkájuk során elsősorban az iszlám extremizmus megfékezésére fókuszálnak, támogatják az érdemi párbeszédet és a mérsékelt muszlim hangok előtérbe helyezését.

A tanulmányt két pakisztáni hátterű szerző jegyzi, akik eredetileg azért kezdtek vizsgálódni, hogy eloszlassák azt a mítoszt, amely szerint a szexuális zaklatások elkövetői között felülreprezentáltak az ázsiaiak.

“Megdöbbentünk, amikor megérkeztek a számok.” – nyilatkozta az egyik szerző, Muna Adil.

2005 óta 222 ázsiai gyökerekkel rendelkező, 22 fekete és 18 fehér férfi bizonyult bűnösnek az ügyben, túlnyomó részük pakisztáni származású. Áldozataik fehér, hátrányos helyzetű, nehéz életkörülmények között élő kislányok voltak.

“Vannak olyanok a brit-pakisztáni társadalomban, akik még mindig ragaszkodnak az iszlám idejétmúlt értelmezéséhez, amely miatt a nőkre avítt és szexista módon tekintenek” – magyarázta Adil.

A szerzők megállapították a tanulmányban, hogy az a nézet, amely szerint bizonyos kultúrákat nem szabad kritizálni, nemcsak félrevezető, hanem “gyakran a társadalom legvédtelenebb tagjai ellen elkövetett folyamatos  visszaéléseket és kizsákmányolásokat is lehetővé teszi”.

Egy korábbi ügyben, ahol öt pakisztáni és két észak-afrikai hét év alatt elkövetett szexuális zaklatásait vizsgálták, a hivatalos szervek megállapították, hogy az áldozatok “problémás lányok, akik szerencsétlen döntéseket hoztak”.

Megint egy másik esetben pedig a tettesek elítélése után titkosították azt a nyilatkozatot, amely kimondta, hogy a szociális hatóságok nem léptek közbe, amikor két férfi 14-15 éves lányokat erőszakolt folytatólagosan.

Nem meglepő, hogy a rendőrség és más hatóságok nem mernek érdemben hozzányúlni a hasonló ügyekhez: Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője augusztusban lemondatta párttársát, Sarah Championt, miután az egy újságnak elismerte, hogy problémát jelentenek azok a brit-pakisztáni férfiak, akik fehér lányokat erőszakolnak meg. Champion úgy kommentálta az esetet, hogy “inkább nevezzék rasszistának, minthogy szemet hunyjon a gyerekek zaklatása felett”.

Meg kell ölni a brit dzsihádistákat a védelmi miniszter szerint

0

Gavin Williamson szerint így nem tudnának több gondot okozni.

A miniszter a jobboldali bulvárlapnak, a Daily Mailnek nyilatkozott. Szerinte egyetlen olyan dzsihádistát sem szabad visszaengedni Nagy Britannia területére, aki korábban elment harcolni az Iszlám Állam oldalán.

A terrorelhárítók körében nagy az aggodalom: az Iszlám Állam vereségei után hazatérhetnek a harcokban megedződött dzsihádisták, hogy aztán terrorakciókat kövessenek el Nagy Britanniában. Andrew Parker, a kémelhárítás főnöke azt mondta: 34 éves pályafutása alatt ilyen jelentős terrorveszélyt nem tapasztalt az Egyesült Királyságban. Azt is közölte a kormánnyal, hogy

kilenc terrorakciót hiúsítottak meg eddig ebben az évben.

A terrorelhárítók szerint körülbelül 800 brit ment Szíriába és Irakban harcolni, közülük mintegy 400 hazatért, őket figyelik a terrorelhárítók. 130-an meghaltak a harcokban. Maradt tehát körülbelül 270 olyan dzsihádista, akinek brit útlevele van.

„Őket semmiképp sem szabad visszaengedni Nagy Britanniába. Itt nagy valószínűség szerint terrorakciókat követnének el, ezért meg kell ölni őket”

– mondta a védelmi miniszter. Gavin Williamson azt is mondta: kész arra, hogy dróntámadásokat indítson a Közel-Keleten.

Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat

Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.

A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.

Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.

Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”

– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.

A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.

A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.

Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.

Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!