Kezdőlap Címkék Nagy-britannia

Címke: nagy-britannia

Cameron ex miniszterelnöknek bejött a brexit

Legkevesebb 1,6 millió fontot – mintegy 640 millió forintot – keresett Őfelségének az a miniszterelnöke, aki megrendezte a brexit népszavazást 2016-ban. David Cameron híve volt Nagy Britannia uniós tagságának, de meg akarta zsarolni Brüsszelt. Túlságosan is jól sikerült.

A népszavazás Nagy Britannia kilépése mellett döntött. A legutóbbi választáson pedig Boris Johnson kormányfő arra kapott felhatalmazást, hogy hajtsa is végre a kilépést. Január 31-e volt Nagy Britannia tagságának utolsó napja. Idén még folynak a tárgyalások, de az év végén formálisan is befejeződik az Egyesült Királyság uniós kalandja – akár meg tudnak állapodni az együttműködés új formájáról Brüsszellel akár nem.

David Cameron egy óra alatt 120 ezer fontot keresett

A most közzétett adatok szerint Nagy Britannia ex miniszterelnöke 4,8 millió forintos órabért kapott New Yorkban amikor ott a pénzügyi világ vezetőit tájékoztatta. David Cameron pechére pont aznap tették közzé cégének adatait amikor Nagy Britannia elbúcsúzott az Európai Uniótól. A brit polgárok távolról sem jártak olyan jól mint David Cameron: életszínvonaluk stagnált és most úgy érzik, hogy a semmibe ugranak.

A skótok maradni szeretnének

Egy friss közvélemény-kutatás  szerint Skóciában a megkérdezettek 51%-a inkább az Egyesült Királyságból lépne ki mint az Európai Unióból. Nicola Sturgeon asszony, Skócia főminisztere új népszavazást sürget a függetlenségről mondván: amikor azt a skótok korábban leszavazták, akkor még szó sem volt brexitről. A skót parlament felszólította Boris Johnson miniszterelnököt, hogy jelöljön ki időpontot a népszavazásra. Boris Johnsonnak esze ágában sincs ilyesmit kockáztatni, de előbb vagy utóbb kezdeni kell valamit a skót problémával, mely azzal fenyeget, hogy az Egyesült Királyság éppúgy bomlásnak indulhat mint az Európai Unió.

Boris Johnson győzelme után szétesik az Egyesült Királyság?

  • Boris Johnson  Konzervatív Pártja győzött

  • Jöhet a Brexit, amely szétveri Nagy Britanniát

  • Nagy lesz Britannia a skótok, írek, és észak-írek nélkül is?

“Öngólt lőttünk ” – nyilatkozta Észak Írország unionista pártjának egykori vezetője a választások után. Mike Nesbitt arra célzott, hogy most először fordult elő Észak Írország százéves történetében, hogy többségbe kerültek a katolikus írek a protestánsokkal szemben, akik ragaszkodnak az Egyesült Királysághoz.

A katolikusok annak a hívei, hogy Észak Írország egyesüljön Írországgal, amely megmarad az Európai Unió tagjának azt követően is, hogy Boris Johnson miniszterelnök kivezeti az Egyesült Királyságot onnan.

Mindennek demográfiai oka van: a katolikusok születésszáma lényegesen magasabb, mint a protestánsoké, ezért a választási eredmények csak a valós társadalmi folyamatokat tükrözik Észak Írországban. A jövőben nem lesz szüksége Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy Észak Írország protestáns pártja (DUP) támogassa őt, mert a konzervatívok többséget szereztek a parlamentben.

A skótok új népszavazást akarnak

Nicola Sturgeon skót nemzeti mozgalma éppoly nagy győzelmet aratott Skóciában mint Boris Johnson az Egyesült Királyságban. Csakhogy

Skócia nem akar kilépni az Európai Unióból. Ha a bennmaradás ára az, hogy kilép az Egyesült Királyságból, akkor a skótok ezt választják!

Nicola Sturgeon már hétfőn megkezdi harcát azért, hogy új népszavazás legyen Skóciában a függetlenségről. A korábbi népszavazáson minimális többséggel győztek azok, akik amellett szavaztak, hogy Skócia maradjon meg az Egyesült Királyságban. Azóta azonban megerősödött a nemzeti érzés a skótokban, és fokozódott az a meggyőződés, hogy Londonban nem képviselik megfelelően Skóciát. A Skót Nemzeti Párt az 59 parlamenti helyből megszerzett 48-at vagyis óriási többségbe került. Az új referendum valószínűleg nekik kedvezne majd.

Boris Johnson miniszterelnök meg kívánja ezt akadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerülhet-e neki? Ha pedig a skótok mennek, akkor Észak Írország követheti őket. A protestánsok többsége skót Észak Írországban, tehát jobban figyelnek arra, hogy mi történik Skóciában. Ráadásul ott a határ kérdés, amely a brit kilépés egyik legnehezebben megoldható problémája. Boris Johnson fogadkozik: január végéig megköti a szerződést az Európai Unióval a kilépésről. De addig tisztázni kell, hogy mi legyen az ír szigeten. Senki sem akar újra határvonalat, de az Európai Unió ragaszkodik hozzá, hogy legyen valamiféle ellenőrzés, mert ez lesz az új uniós határ. Eddig a protestánsoknál Észak Írországban volt valamiféle vétó joguk, mert nélkülük Boris Johnsonnak nem volt többsége a parlamentben. Ennek vége. Boris Johnson immár egyedül kormányozhat, és fütyül a protestánsokra Észak Írországban. Így viszont ott kialakulhat egy csendes többség, amely elfogadja az ír sziget egyesülését. Boris Johnson tehát nagyon gyorsan elveszítheti Skóciát és Észak Írországot miközben régen nem látott parlamenti többséggel vezényelheti le a kilépést az Európai Unióból.

Mai kérdés – Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

2 millió uniós polgár folyamodott tartózkodási engedélyért Nagy Britanniában

Érződik a brexit pánik az Egyesült Királyság mintegy 12 millió uniós polgárán. Csak szeptemberben több mint ötszázezren kértek letelepedési engedélyt Nagy Britanniában, mert attól tartanak, hogy Boris Johnson miniszterelnök betartja az ígéretét: mindenképp kivezeti hazáját az Európai Unióból október 31-ig. Angela Merkel kancellár telefonon figyelmeztette a brit miniszterelnököt: addig aligha tud már megállapodást kötni az Európai Unióval!

Az uniós polgárok egyhatoda jelentkezett- írja a londoni Guardian, mely felhívja a figyelmet: nincs ok pánikra! A jelenlegi törvények szerint az engedély kérést a jövő év végéig beadhatják az EU polgárai Nagy Britanniában. Kik a legszorgalmasabbak?

Több mint 345 ezer lengyel polgár regisztrálta már magát

Ezzel a lengyelek a rekorderek. Ez nem is csoda hiszen belőlük van a legtöbb Nagy Britanniában. Már a körülbelül egymillió lengyel alkotja Nagy Britannia legnagyobb nemzeti kisebbségét – megelőzve az indiaiakat. Utánuk az olaszok és a románok következnek a listán: közülük is nagyon sokan szeretnének az Egyesült Királyságban maradni a brexit után is.

Ha nem lesz megállapodás London és Brüsszel között, akkor az uniós állampolgárok helyzete Nagy Britanniában éppoly kérdésessé válik mint a brit polgároké az EU országaiban. Ezért a brit polgárok rohamot indítottak az ír útlevélért. Aki tud igazolni egy ír felmenőt, az megkaphatja az ír állampolgárságot és ily módon mentesülhet a brexit kínos következményei alól az Európai Unióban.

USA: a Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

0

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között.

Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes-ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel. A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban. Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

New Statesman: Britannia alázatossága

A nép ellenségei nem azok, akik ellenzik a brexitet, hanem azok a politikusok, akik eljuttattak minket az önrombolás ezen aktusához – írta a lap „Britannia megalázása” című cikkében.

Oda jutottunk, hogy egy megalázott brit miniszterelnök hat órán át ül egyedül egy brüsszeli szobában, miközben a többiek a mi sorsunkról tanácskoznak. Egy kormány, amely nem képes tovább kormányozni. Egy ország, amely a káoszt és a működésképtelenséget jelképezi. Egy magát megadó „Egyesült Királyság”.

Britek százezrei, akik más uniós tagállamokban kérnek állampolgárságot.

Az ipar üvölt dühében és frusztráltságában. A közbeszéd meg van mérgezve. A parlamenti képviselők rendőri védelemre szorulnak, az emberek gyógyszereket halmoznak fel. Barátságok szakadnak szét, a katonaság készültségben van esetleges nyugtalanságra számítva. Ez nem „az ellenőrzés visszaszerzése”, és nem az a büszke, felszabadított Nagy-Britannia, amelyet a brexit hívei ígértek. Ez az önkárosítás groteszk és szánalmas aktusa, amelyet nem valami háború, vagy katasztrófa okozott, hanem saját ostobaságunk. És a nép igazi ellenségei nem azok, akik ellenzik a katasztrofális kilépést, hanem azok, akiknek a fanatizmusa és politikai nemtörődömsége szinte megtörte az országot. A későbbi generációk érdekében meg kell nevezni és meg kell szégyeníteni azokat az önjelölt „hazafiakat”, akik elárulták országukat – írta a szerző.

Az eredendő bűnt David Cameron követte el. A tömegek nem követeltek népszavazást az uniós tagságról, Cameron csakis azért írta ki, hogy saját pártját egyesítse, és leszerelje a UKIP pártot.

A kevéssé tájékozott szavazóknak alapvető alkotmányos jelentőségű, rendkívül bonyolult témában kínált fel bináris választási lehetőséget a népszavazás, és még a 60 százalékos küszöb adta biztosítást sem építette be. Ez a legőrültebb fogadás volt, amelybe brit miniszterelnök valaha belement, és szabadjára engedte a távozás híveit, a sarlatánokat, a gazembereket és demagógokat, akik aztán hamis hírekkel és üres ígéretekkel kábították a népet, félelmeket és előítéleteket szítottak, és felszabadították a brit lélek legocsmányább vonásait: az idegengyűlöletet, a sovinizmust, az agresszivitást, a sziget-létet, és a makacs büszkeséget saját tudatlanságunkra – írta a szerző. Hosszan sorolta a távozás híveinek bűneit, hazudozásait és jogsértéseit, majd megállapította:

a legnagyobb baj mindezek után az volt, hogy utóbb kiderült: a távozás híveinek semmiféle terve nincs a brexit megvalósítására.

Az emberek sajnálják Theresa Mayt, de ő akart miniszterelnök lenni. A lehető legkeményebb brexit célját követte a maga makacs, fantáziátlan, titokzatoskodó és minden báj nélküli módján, minden bizonyíték nélkül állította, hogy az emberek ezt akarják, és teljességgel figyelmen kívül hagyta a brexit ellen szavazó 48 százalékot. Soha nem állította első helyre az ország érdekeit, egy felesleges választással elkótyavetyélte többségét, és folyamatosan kiszolgálta saját pártja jobbszélét, és két évet elvesztegetett. Végül zsarolással és más hasonló eszközökkel megpróbálta rábírni a parlamentet, hogy fogadjon el egy olyan megállapodást, amely nyilvánvalóan rosszabb a status quo-nál. Lehet, hogy Cameron volt az újkor legrosszabb miniszterelnöke, de May nem sokkal marad el tőle: olyan célt követ, amelyről tudja, hogy hatalmas károkat okoz országának.

A sor Jeremy Corbynnal folytatódik, aki az unióban maradás hívének maszkírozott ellenfele az unióban maradásnak. Ellenzéki vezető, aki nem hajlandó vezetni, és pártjával egyáltalán nem úgy lép fel, mint egy megfelelő pillanatra vállalkozó kormányzó alternatíva, hanem mint egy rejtőzködő ellenzék. Ha az ellenzék vezetője csak félig alkalmas lett volna tisztségére, Nagy-Britannia soha nem szavazta volna meg a kilépést. A továbbiakban „a mosolya mögött vicsorgó” Jacob Rees-Mogg szerepét elemzi a cikk, akin társaival a népre hivatkozik ugyan, de valójában Európa alacsony bérű, kevéssé szabályozott Szingapúrjává akarja változtatni Nagy-Britanniát, és bár számuk csekély, a parlamenti aritmetika nagy hatalmat adott nekik May kisebbségi kormánya felett. Trumphoz dörgölőznek, és támadják az európai barátokat és szövetségeseket, nem ítélik el a rasszista incidenseket, támadják azokat az intézményeket, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy szemben állnak a brexittel, így a BBC-t, a jegybankot, az igazságszolgáltatást, vagy a tisztviselői kart. Pokollá tették May életét, de nem produkáltak semmiféle brexit-tervet. A bolsevikokhoz, vagy a XVIII. századi francia forradalmárokhoz hasonlóan azt kiabálják, hogy „az emberek akaratának” érvényesülnie kell, de nagyon is kétséges, hogy „az emberek” többsége három év múlva is támogatni fogja-e a brexitet. Ezek az ultrák biztonságban vannak képviselői fizetéseikkel, szép nyugdíjukkal és személyes vagyonukkal, és simán legyintenek arra az egyre kevésbé cáfolható bizonyítékokra, amelyek szerint a brexit Nagy-Britannia számára társadalmi, politikai, gazdasági és diplomáciai katasztrófa, és céljaik érdekében készek még arra is, hogy a megállapodás nélküli brexittel sújtsák kevésbé biztonságos helyzetben lévő honfitársaikat. Őket segítette a brit sajtó jelentős része éveken át – írta a szerző, és erre számos példát hozott fel azzal, hogy az említett orgánumok egy másodosztályú banánköztársaság propagandáját fújják.

Végül a szégyen-névsorba fel kell venni meglehetősen sok képviselőt is. 2016-ban legalább 60 százalékuk a maradás mellett volt, de sokan választották a kisebb ellenállás útját, és az ország érdekei elé helyezték személyes és pártérdekeiket. Az események olyan sebességgel történnek, hogy még azt sem lehet megjósolni, hogy mi lesz, mire ez a cikk megjelenik. Csak feltételezni lehet, hogy elegendő képviselő fedezi fel a gerincét ahhoz, hogy megakadályozzon egy katasztrófát. Csak feltételezni lehet azt is, hogy feltették maguknak a kérdést, vajon mi annyira szörnyű az uniós tagságban, hogy a kiválás megéri mindezt. Amint azt is, hogy

rájöttek: nincs olyan megállapodás, amely jobb lenne annál, amelyik már megvan.

Ellenkező esetben Nagy-Britannia kikerül a multilaterális együttműködés eddigi legnagyobb kísérletéből, lassan lecsúszik, elszegényedik, a margóra kerül és jelentősen megfogyatkozik. Nem lesz öröm, nem lesznek nemzeti ünneplések. Amikor majd viseljük a következményeket, a brexit hívei mindenkit vádolnak majd, csak saját magukat nem, de bizonyosan kiérdemlik azt, amit Donald Tusk a pokolban külön az ő számukra fenntartott helynek nevezett – írta a szerző.

Ara-Kovács Attila

Brexit és Trianon

„Akárcsak a britek, a magyarok sem képesek szabadulni attól a birodalmi tudattól, ami a szigetország lakóinak valóságát több, mint két évszázadon keresztül meghatározta, magyar vonatkozásban pedig az 1867-1918 közötti évtizedekben virtuálisan érvényesült. Nekünk elég volt ez az ötven év, hogy képtelenek legyünk szembenézni a valósággal, akkor miért csodálkozunk azon, hogy a britek alig egy évszázad alatt sem voltak képesek megszabadulni több, mint kétszáz éves korábbi valóságos birodalmi létük nyomasztó hiányától?” – kezdi Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzetét

Április 12. Dies irae: a harag – avagy az ítélet – napja; ekkor fog lecsapni a kemény brexit Nagy-Britanniára. Amikor e sorokat írom 11 nap választ el ettől, s nyilvánvalóan távolságtartóbban élem meg ezt az eseményt, mint azok, akiket a szigetországban közvetlenül érint. Néha belegondolom magam az ő helyzetükbe, s aztán azzal vigasztalom magam: nekünk, az unióban maradóknak valamelyest könnyebb lesz „azután”.

Nemrég az Európai Parlament egyik képviselőjét kérdeztem arról, hogy miként érinti Nagy-Britannia távozása az európai biztonságpolitikát, lévén, hogy mégis – hadi arzenálját és a fejlesztési potenciált tekintve – hadászatilag a kontinens legerősebb államáról van szó. A válasz kettős volt: egyrészt egyáltalán nem változik semmi, mert Nagy-Britannia továbbra is a NATO egyik oszlopa marad, s igen jó az együttműködés ezen a – vagyis katonai és hírszerzési – szinten.

Másrészt Nagy-Britannia távozása a döntéshozatali mechanizmus szempontjából csak használ a közös Európának, nemhogy gyengítené azt. És emlékeztetett az európai honatya két dologra: egyrészt, hogy ne feledjem, az orbáni különutas és Európa-ellenes politika mindig lelkes támogatókra talált a toryk és a UKIP körében, másrészt pedig az Európai Parlamentben valahányszor közös biztonságpolitikai javaslatok kerülte terítékre, többnyire a UKIP és a toryk ellene szavaztak és csöndben a brit munkáspárt is csatlakozott hozzájuk. Nagy-Britannia jelenléte az Európai Unióban egyre nagyobb tehertétel volt biztonságpolitikailag; de nem csak biztonságpolitikai szempontból – jegyezte meg kérdésemre adott választásban az európai képviselő.

A toryk – vagyis a konzervatívok – túlnyomó többsége soha sem kedvelte országa uniós tagságát, s bár mind a folyamatot elindító Cameron-kabinetben, mint Theresa May kabinetében többségben voltak és vannak az unió-pártiak, ám a hangos brexitpárti kisebbség gátlástalanságát az a tudat teszi hatékonnyá, hogy komoly külső erő áll mögöttük. De ma már legalább ilyen erőteljes, sőt feltehetően erőteljesebb azok tábora, akiket visszarettentett a brexit, szavuknak, akaratuknak még sincs olyan ereje, mint a kilépést támogatóknak. Vajon miért? – teszi fel a kérdést már 2016 júniusa óta a meglepett világ.

E kérdésre a válasz ugyan kevéssé kézenfekvő, mi magyarok azonban sokkal könnyebben megérthetjük a britek „miértjét”, mint bárki más. Mert akárcsak a britek, a magyarok sem képesek szabadulni attól a birodalmi tudattól, ami a szigetország lakóinak valóságát több, mint két évszázadon keresztül meghatározta, magyar vonatkozásban pedig az 1867-1918 közötti évtizedekben virtuálisan érvényesült. Nekünk elég volt ez az ötven év, hogy képtelenek legyünk szembenézni a valósággal, akkor miért csodálkozunk azon, hogy a britek alig egy évszázad alatt sem voltak képesek megszabadulni több, mint kétszáz éves korábbi valóságos birodalmi létük nyomasztó hiányától?

Ma egyre parttalanabb Magyarországon a kormány által felkorbácsolt Trianon-narratíva. De mit jelent a jelenben Trianon? Nézzünk mélyen a valóságban: Erdélyben él – nagylelkű becslés – 1,4 millió magyar és 7 millió román. És az arányok a Vajdaság, a Felvidék vagy Kárpátalja vonatkozásából még rosszabbak magyar szempontból. Ha ez így van, miről beszélünk? Miről beszél Orbán Viktor, amikor a következő szöveget írja ki a facebookra: „Nemzeti összetartozás napja. A jövőt magyar nyelven írják.”

A brexit és a trianonozás két különböző konzervatív politikai elit hajszálpontosan azonos reakciója önnön válságára, mely annak következménye, hogy képtelenek szabadulni a múlttól. A múltban élnek, s a múlt elvárásainak akarnak megfelelni. Ennek fényében nincs komikusabb, mint a magyar miniszterelnök szövege a jövőről szóló narratíva magyar nyelvezetéről. És persze nincs tragikusabb sem az egész társadalom szempontjából.

Látnunk kell: egyfajta önfelszámolás ez, a brit konzervatív világ oszlásnak-indulása. Ez az elit képtelen meghozni azokat az áldozatokat, melyekre a német konzervatívok képesek voltak, másfelől híján van olyan vezetőnek, mint Macron. Emiatt képes egész társadalmát a mélybe, a kilátástalanságba rántani – gátlástalanul. A britek esetében tizenegy napon belül ennek nyilvánvaló jeleit megtapasztalhatjuk – ha csak nem történik valami csoda. De Magyarországon ebből aligha fog okulni bárki is.

Die Welt: A brit oroszlán mint egy mezei nyúl

0

A brexit teljességgel kicsúszott az ellenőrzés alól három évvel a népszavazás után, amely a demokráciákat sújtó populista sokkhullámot kiváltotta. Már senki nem tudja a brexit tulajdonképpeni célját, tartalmát, vagy menetrendjét, ez pedig mélységes bizonytalanságot okoz, amely tartós válságba taszítja Nagy-Britanniát.

A brexit Nagy-Britannia számára az első világháború óta legpusztítóbb sokkot jelenti. Megsemmisít a nyolcvanas évek óta reformok útján elért minden vívmányt, és az unión belül megszerzett befolyást, valamint az Egyesült Királyság Európa hídfőállásaként betöltött szerepét a globalizálódásban. Amit ebből a leckéből meg kellene tanulni:

(1) A demokrácia belülről kifelé hal meg, és legveszélyesebb ellensége a demagógia volt és maradt.

(2) Nem Európa mér vereségeket a nemzetekre, hanem a nemzeteken belüli válságok veszélyeztetik Európát – ezért mindenekelőtt a nemzetek széthullására és a demokráciák korrumpálására kell reagálni, amelyet a középosztály destabilizálódása okoz.

(3) A brexit gordiuszi csomóját már nem tudja megoldani egy olyan politikai osztály, amely teljesen elvesztette a nemzeti érdek iránti érzékét. Csak maguk a britek tudják kibogozni ezt a végtelen tragédiát, ha visszatérnek a felelősségtudat és a kompromisszumkészség szelleméhez.

(4) A többi 27 tagállam teljes joggal igyekszik megakadályozni a rendezetlen berexitet, amely pusztító következményekkel járna, különös tekintettel a májusi európai választásra.

(5) A demokráciának egy olyan földindulás ellen kell küzdenie, amilyenre a harmincas évek óta nem volt példa, és ebben a küzdelemben nyilvánvaló hiányosságokat mutat a 21. század nagy változásainak és kockázatainak – ilyen a globalizálódás, a digitális forradalom, a túlöregedés, bevándorlás, dzsihadizmus és a demokratúrák terjedése – kérdéseiben. A demagógok az eddig elképzelnél még sokkal nagyobb bajt csinálnak, amint azt a britek hanyatlása is mutatja, de az is, hogy Matteo Salvini recesszióba vitte Olaszországot és Kínához közeledik.

(6) A brexit-katasztrófának van egy pedagógiai hatása: a brexit-pártiak nem csupán Európában elszigeteltek, hanem kudarcuk Franciaországtól Magyarországig más populistákat is meggyőzött arról, hogy nem szabad kilépniük az Európai Unióból és/vagy az euró-övezetből. Emellett mindenki ki tudja számolni, milyen hatalmas gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai ára lenne a gazdasági és társadalmi integrációval való szakításnak.

(7) Az Európai Unió szuverenitását és a biztonság felé történő orientálódását dokumentálja az, hogy Európa nemzetei újra a kezükbe vették sorsuk irányítását szemben a Trump vezette Egyesült Államokból kiinduló gazdasági fenyegetésekkel, a kínai innovációval, és a putyini Oroszország véleménymanipulációjával.

A brexit tökéletes példa arra a prófétai figyelmeztetésre, amelyet Winston Churchill intézett a népéhez a háború idején: „Bármilyen bátornak és merésznek, félelem nélkülinek és szelídíthetetlennek mutatkozott az Armageddon közepette a brit oroszlán, most egy mezei nyúl is ki tudja űzni korábbi dicsőségéből”. Amikor a demagógok nyúllá degradálják a briteket, csak akkor marad fenn a szabadság, ha az európaiak oroszlánná válnak – írta a szerző.

Kiderült: ennyi pénze van a brit királynőnek

0

Nyilvánosságra hozta éves jelentését a brit korona vagyonportfolióját kezelő Duchy of Lancaster. Ebből az derül ki, hogy a királynő vagyona kisebb mértékben nőtt az előző két évben, mint korábban.

II. Erzsébet királynő magánvagyonának nettó értéke 533,8 millió fontra nőtt – ez derült ki  a jelentésből. Ez átszámítva kb. 195 milliárd forint.

A jelentés szerint az 1265-ben létrejött és jelenlegi feladatait különböző formákban 1399 óta ellátó vagyonkezelő 20,2 millió font nyereségre tett szert 2017-18-ban. A 4,9 százalékos nettónyereség-növekedés azonban kisebb arányú, mint az előző két évi, amikor majdnem 8 százalékot tett ki. “Egy

újabb pozitív évet zártunk,

szinte az összes üzleti vállalkozásban jelentős volt a növekedés” – olvasható a jelentésben, amelyet a Guardian közölt.

A bevételek nagy többsége, 64 százalék kereskedelmi tevékenységből származik, 18 százalék mezőgazdaságból, 10 százalék pénzügyi befektetésekből, 8 százalék ingatlanokkal kapcsolatos bevételből.

A bevételek után társasági adót ugyan nem kell fizetni, jövedelemadót viszont igen.

Tavaly ősszel a Paradicsom-papírok (Paradise Papers) néven kiszivárgott aktákból kiderült, hogy az uralkodói vagyonkezelő 2004-ben ötmillió fontot fektetett be egy bermudai offshore alapba, 2005-ben pedig 7,5 millió dollárt egy kajmáni-szigeteki magántőkealapba.

A mostani jelentésben egyébként az is szerepel, hogy a Brexit stratégiai kockázatot jelent.

Nagy-Britanniának választania kell az USA és az EU között

0

Theresa May szabadkereskedelmi egyezményt szeretne Nagy-Britannia és az USA között, de Donald Trump szerint ehhez teljesen ki kell lépnie az uniós piacról a brexit során.

Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak – ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet elfogadtak a brit kormányülésen, és amely miatt

a brit kormány több minisztere lemondott,

köztük Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexit-ügyi miniszter, akik teljesen szakítani akarnak az EU-val. Az üzleti szektor viszont egyetért a tervvel, kivéve a pénzügyit, hiszen a szolgáltatásokra nem vonatkozna, kérdés ugyanakkor az is, hogy az EU mit szól majd hozzá.

Theresa May azt is bejelentette, hogy a brexit után

szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.

Erről akkor beszélt, hogy amikor díszvacsorán látta vendégül Donald Trumpot és feleségét. Mint mondta, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerinte Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból példátlan lehetőséget teremt a még szélesebb gazdasági együttműködésre.

Donald Trump és tanácsadói köre viszont az úgynevezett hard brexitre, vagyis az EU-val való teljes szakításra akarja rávenni a brit kormányt. A látogatása előtt meg is mondta a The Sunnak adott interjújában: enélkül Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal. Sőt, azt is mondta, hogy

erről korábban is beszélt Theresa Mayjel, de ő nem hallgatott rá.

Trump Boris Johnsonról is beszélt: azt mondta róla, hogy jó miniszterelnöke lenne Nagy-Britanniának. Ez a mondat viszont sokak szerint elég egyértelmű beavatkozás a brit belpolitikába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK