Kezdőlap Címkék Nagy-britannia

Címke: nagy-britannia

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások 

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan “jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

Abdallah herceg akkori trónörökös kapta a pénz nagyrészét, de más családtagoknak is jutott a szaúdi királyi családban – mesélte az egyik vádlott védőügyvédje. Abdallah nem sokkal később trónra lépett, és tíz éven keresztül uralkodott a sivatagi királyságban, amely a legnagyobb fegyvervásárlók közé tartozik az egész világon. Trump akkori elnök például 150 milliárd dolláros fegyvereladást jelentett be első szaúdi látogatása során.

A brit védőügyvéd most azt is elmondta, hogy Őfelsége kormánya egészen 2020-ig folytatta a korrupciós kifizetéseket noha a Komoly Csalások hivatala már nyolc évvel korábban vizsgálatot kezdett az ügyben.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

A GPT brit hadiipari cég fegyver eladását volt hivatva előmozdítani ez a csinos összeg. Az egyik vádlott a GPT főnöke volt akkoriban, de korábban a brit hadügyminisztériumban dolgozott. A másik vádlott a Simes nevű offshore cégnek dolgozott. A vád szerint ezen keresztül utalták ki a megvesztegetési pénzeket. Abdallah korona herceg is ragaszkodott ehhez “a jogi trükkhöz”, mert így nehezebb volt nyomára akadni a korrupciónak.

A brit védőügyvéd szerint Őfelsége kormánya 1978-ban döntött úgy, hogy nagy pénzeket kell kifizetni Abdallah hercegnek, hogy megolajozzák a fegyver eladásokat Szaúd Arábiának.

A brit kormány úgy vélte: enélkül a megvesztegetés nélkül nem Nagy Britannia kapná a fegyver üzleteket.

Mind a brit kormány mind Abdallah herceg ragaszkodott a megvesztegetés elfedéséhez, ezért kellett a GPT az üzleti konstrukcióhoz. Így ugyanis a fegyver szállitás nem a két állam közötti megállapodás eredménye  volt, hanem egy magáncég üzlete. Legalábbis ennek látszott. A magánvállakozásokra pedig más jogszabályok vonatkoztak.

Ennek következtében fizethettek a brit adófizetők pénzéből még Miteb hercegnek is. Ő Abdallah fia. A védőügyvéd szerint összesen 60 millió fontos megvesztegetésről volt szó a hosszú periódusban.

A védőügyvéd állítása szerint a brit hadügyminisztérium folytatta a kifizetéseket az offshore cégen keresztül azt követően is, hogy a Komoly Csalások hivatala 2012-ben vizsgálatot rendelt el a szaúdi fegyver eladások ügyében Nagy Britanniában – olvasható a londoni Guardianben.

Ukrajna – az éjszaka hírei

 

Brit belügyminiszter: Putyin egy gengszter

Több száz orosz oligarchára sújthat le március 15-től kezdve a brit igazságszolgáltatás, amely keddtől lecsaphat a piszkos pénzekre, amelyekből Nagy Britanniában futballklubokat és palotákat vásároltak orosz oligarchák – hangsúlyozta Liz Truss külügyminiszter asszony, aki az alsóház külügyi bizottságát  tájékoztatta az új törvényről.

“Putyin egy gengszter! Oligarchák és kleptokraták gengszter bandája támogatja a rendszerét. Ezek az emberek túlságosan is sokáig éltek vissza a pénzügyi rendszerünkkel”

– jelentette ki Nagy Britannia belügyminiszter asszonya az alsóházban, ahol előterjesztette a törvényjavaslatot.

Priti Patel belügyminiszter elmondta a honatyáknak és honanyáknak, hogy ” Putyin bűntársai a piszkos pénzük egy részét  az Egyesült Királyságban és általában Nyugaton rejtették el. Mi nem akarjuk, hogy ez a piszkos pénz itt legyen! Nagy Britannia nem lesz a korrupció országa.”

Putyin háborúja miatt felgyorsult a brit törvényhozás is

Külföldről sok bírálat érte Boris Johnson kormányát amiatt, hogy nem hozott olyan szigorú szankciókat Putyin és csapata ellen mint az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy Kanada. A brit Munkáspárt vezére is támadta emiatt a konzervatív kormányt. Részben az ő fellépésének köszönhető, hogy Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics eladta a Chelsea futball csapatát, melynek díszpáholyában a brit elit jelentős része is megfordult.

Most viszont mindenki elfordult Putyintól Nagy Britanniában is, ahol a kemény szankciókat válasznak szánják az orosz támadásra Ukrajna ellen.

“Ez a mostani törvény csapást mér Putyin bűnös körére, mely megfosztja az orosz népet a demokráciától, a békétől és a jóléttől. Az oligarchák és a kleptokraták a nép pénzét is a magukénak tekintik, és visszaélnek helyzetükkel” – hangsúlyozta Priti Patel az alsóházban. A belügyminiszter asszony végül elmondta, hogy a törvényjavaslat lóhalálában készült, ezért nem tudtak kitérni minden fontos részletre. Emiatt előkészítenek egy második törvényt is, amely lehetővé teszi a brit igazságszolgáltatás számára, hogy még hatékonyabban lépjen fel az orosz oligarchák Nagy Britanniába hozott piszkos pénzeinek felderítésében és elkobzásában.

Michel Barnier főtárgyaló elnökjelölt Franciaországban

A Brexit tette nemzetközileg ismertté az egykori francia minisztert, mert a véget nem érő tárgyalásokon ő képviselte az Európai Uniót Nagy Britanniával szemben. A 70 éves politikus már akkor jelezte: nem kíván nyugdíjba vonulni hanem a francia politika csúcsára tör.

Korlátozni akarom a bevándorlást, újra a munkát szeretném a társadalom központi értékévé tenni, irányítani kívánom a klímaváltozás elleni harcot, amely mindent megváltoztat- hangsúlyozta Michel Barnier élő adásban a legnézettebb egyes csatornán Franciaországban.

“Nehéz időket élünk, melyek sokat követelnek tőlünk. Olyan Franciaország elnöke szeretnék lenni, mely megbékélt önmagával. Azt szeretném, ha a világban respektálnák a franciákat és Franciaországot.”

Michel Barnier a negyedik jelölt a jobboldal előválasztási kampányában. A legesélyesebb jelölt, Xavier Bertrand nem hajlandó résztvenni az előválasztáson. Nem véletlenül, mert a legutóbbi előválasztás során kínos meglepetés érte a legesélyesebb jelöltet: Nicolas Sarkozyt, Franciaország ex elnökét kiszavazták! A magyar származású francia politikus fiatalabb Michel Barnier-nél, de egyelőre nem ítéli reálisnak azt, hogy a Les Républicains párt, amely De Gaulle elnök mozgalmának utóda, komoly esélyekkel vághatna neki az elnökválasztási harcnak jövő áprilisban. Nicolas Sarkozy kiváló kapcsolatot ápol az Élysée palota mai lakójával, Emmanuel Macronnal, aki gyakran ki is kéri a tanácsait.

A Brexit tanulságai

Macron elnöknek az volt a véleménye, hogy a britekkel meg kell fizettetni a kilépése árát, hogy ezzel elriasszák a többi tagállamot attól, hogy kövessék Nagy Britanniát. Michel Barnier viszont az uniós álláspontot képviselte, amelynek az volt a célja, hogy a kilépés után is megmaradjon a kapcsolat Londonnal. Michel Barnier érdemeit e tekintetben mind Brüsszelben mind pedig Londonban elismerik. Más kérdés, hogy a francia szavazók számára ez mit jelent. Macron elnök nem véletlenül hangsúlyozza mind gyakrabban a francia nemzeti érdeket hiszen fő vetélytársa az elnökválasztáson valószínűleg Marine Le Pen asszony lesz. A szélsőjobboldali jelölt a vírusválság idején a háttérbe szorult, de az afganisztáni válság és a migráns probléma újra megnövelheti a népszerűségét.

Barnier a jobboldal jokere

Legalábbis ezt állítják hívei – írja a Le Monde.

“Kompetens, és össze tudja egyeztetni Franciaország érdekeit az Európai Unióval. Hatszáz szerződést tárgyalt meg az Európai Unió nevében”

– hangsúlyozza Brigitte Kuster asszony, aki a jobboldal egyik parlamenti képviselőjeként támogatja Michel Barnier jelöltségét. Egy másik híve Joe Bidenhez hasonlítja: “egyesíteni tud egy megosztott országot. Éppúgy mint Joe Bidennak, Michel Barnier-nak is megvan a nemzetközi tapasztalata, amelyet el is lehet várni egy francia elnöktől” – mondja Daniel Fasquelle, Touquet-Paris-Plage polgármestere.

Ez a kisebbség – írja a Le Monde, amely rámutat arra, hogy a jobboldal többsége nem hisz Michel Barnier elnökválasztási esélyeiben. Azt tartják róla, hogy túlságosan is hasonló a politikai vonala mint Emanuelle Macron köztársasági elnöké.

Barnier a nemzetközi színtéren profi és hiteles, de mindez az országon belül nem indítja meg az emberek képzeletét – nyilatkozta a jobboldal egy magát megnevezni nem kívánó fontos parlamenti képviselője a párizsi Le Monde-nak.

Szállitás, építkezés, vendéglátás – munkaerőhiány mindenütt Európában

A cégek nehezen kapnak munkavállalókat az építőiparban vagy a szállodákban, és ennek az a következménye, hogy a zászló a dolgozóknak áll: növekednek a bérek – állapítja meg a párizsi Le Monde.

“Húsz százalékkal emelnem kellett a kamion sofőrjeim bérét különben itthagytak volna”- panaszkodott a Le Monde londoni tudósítójának az Europa Worldwide vezérigazgatója.

Aki elmondta, hogy 27 éve van a szakmában , de ilyet még sohasem tapasztalt. Mennyit keres ennél a szállító cégnél egy átlagos kamionsofőr egy évben ? Túlórákkal együtt 50 ezer eurót!

A La Manche csatorna túlsó oldalán a vendéglátásban még rosszabb a helyzet.

“Reménytelen vállakozás manapság szakácsot találni  a piacon”- fakadt ki a párizsi luxus szálloda , a Meurice személyzeti igazgatója. Három fejvadász céget is megkerestünk. Korábban mindíg kaptunk gyorsan jelöltektől szakmai életrajzot , de most semmi!

A pandémia bekavart

A Covid 19 járvány miatt a gazdaság rendkívüli mértékben lelassult az Európai Unióban és azon kivül is a kontinensen. A vendéglátás szinte teljesen leállt , és sok helyen szélnek eresztették a személyzetet vagy ha megtartották , akkor csak kis pénzt kaptak amiből épp csak meg lehetett élni. Ezért aztán a zárás idején mindenki keresgélni kezdett, és nagyon sokan találtak is maguknak más , biztosabb helyet. Amikor azután kinyitottak a szállodák és az éttermek , a menedzserek csodálkoztak , hogy elmaradnak a jelöltek.

Pedig a munkaerőpiac még mindíg morózus az Európai Unióban.

Az idei első félév végén 7,1% volt a munkanélküliség mutatója , ez pedig még mindíg egy picit magasabb mint 2019-ben a járvány előtt. Ez már óriási csökkenés hiszen a pandemia tetőpontján a munkanélküliség meghaladta a 11%-ot az Európai Unióban , de még most is

800 ezerrel többen keresnek munkát mint a pandemia előtt! Hol vannak? Az biztos, hogy nem a szállításban , a vendéglátásban vagy az építőiparban. Pedig Nagy Britanniában még emelkedett is a munkanélküliség a második negyedévben csaknem 1%-al, és elérte a 4,7%-ot.

Munkaerő import a megoldás?

Nagy Britanniában a munkaadók azt javasolják a kormánynak, hogy adjon átmenetileg 10 ezer uniós kamionsofőrnek munkavállalási engedélyt , mert különben leállhat a piacok ellátása , amely a brexit után amúgy is problematikussá vált az ország egyes területein például Észak Írországban.

Finnországot a világ legboldogabb országának nevezik, mert az első helyen végzett ebben a versenyben, de a lakosság gyorsan öregszik és egyre fogy a munkaerő. Japán után Finnország van a legnehezebb helyzetben ebből a szempontból. Az OECD országai közül itt van a legnagyobb szakmunkás hiány, de a toborzást akadályozza, hogy a munkaadók ragaszkodnak a finn nyelvtudáshoz. Most lassacskán áttérnek az angolra.

A vendéglői házhozszállitás vezető cége, a Wolt is áttért erre Finnországban, ahol évente 20-30 ezer friss munkaerőt kellene importálni külföldről, de ez nehezen megy – írja a capital.fr portál.

60 ezer kamion sofőr hiányzik jelenleg az Egyesült Királyságban, ezért kellene minimum 10 ezret importálni az Európai Unió államaiból – írják a szektorban érintett brit vállalkozók.

Az első félévben 14 ezer uniós kamion sofőr hagyta ott az állását Nagy Britanniában a pandemia idején, és ebből csak 600 tért vissza.

A brit kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz , hogy hazai sofőrökkel oldják meg a problémát. Csakhogy a pandemia idején leállt a sofőrök vizsgáztatása is vagyis hazai jelentkező alig akad.

A Tesco 1000 fontot ad minden új kamion sofőrnek , mert olyan nagy bajban van.

Könnyebb turistát találni mint személyzetet – panaszkodnak a tulajdonosok az Európai Unióban. Franciaországban 150 ezer, Németországban 300 ezer ember tűnt el a vendéglátásból a pandemia idején. Miért ?

>”Nem a bér a fő probléma”- mondja Andreas Kallmuenzer, az Excelia Business School tanára Franciaországban.

“Sokkal inkább a nehéz munkakörülmények és a hosszú munkaidő az, ami miatt nehéz embert találni ebben a szektorban. Ráadásul ez szezon munka, amely a többség számára nem kínál karrier lehetőséget. Át kellene gondolni az egész üzleti modellt, és valamiféle perspektívát nyújtani a vendéglátásban , mert különben nem oldódnak meg a munkaerő gondok.”

Más a helyzet Ausztriában , ahol a kis családi hotelek vannak többségben. Ott hozzá voltak szokva a munkaerő fluktuációhoz, de régebben ez csak 15-20% volt évente. A pandemia miatt ez 30% fölé ment, és ezzel sokan nem tudnak mit kezdeni.

A pandemia megváltoztatta a munkavállalók prioritásait a vendéglátásban – összegzi a helyzetet Julia Rousseau, egy francia fejvadász cég főnöke.

A Covid járvány árát évtizedekig fizethetik a brit adófizetők

A londoni képviselőház közpénzekkel foglalkozó bizottsága ezzel a kellemetlen meglepetéssel szolgált legfrissebb jelentésében, melyet címlapon idéz az egész brit sajtó. Nem véletlenül  hiszen óriási összegről van szó pedig a járványnak még nincs is vége.

Máris 370 milliárd font fölé emelkedtek az állami kiadások a járvány miatt. Az átfogó jelentés csak jövőre készül el, de már ez az előzetes szám is mellbevágó: egészen pontosan 372 milliárd fontról van szó. Ami még szomorúbb: bár a kormányzat több mint 10 milliárd fontot adott ki, hogy megfelelő készletek álljanak rendelkezésre a járvány csúcspontján, de félő, hogy bár a pénzt kiadták, de a raktáron levő eszközök lehet, hogy nem bizonyulnak elegendőnek. Kiderült például, hogy több mint 10 ezer konténert még mindíg nem rakodtak ki a beszerzett Covid elleni eszközökből. 8,4 milliárd font értékű Covid ellenes eszközt ugyan megrendeltek külföldön, de mindmáig nem érkezett meg Nagy Britanniába. Közben egy májusi vizsgálat feltárta: több mint 2,1 milliárd font értékű Covid ellenes eszköz időközben használhatatlanná vált a raktárakban!

Mindezt miből?

Nagy Britannia rohamosan adósodik el, és ennek fő oka a korona vírus járvány. A brit állam csak júniusban 22,8 milliárd fontot vett kölcsön, és ezzel az államadósság elérte a 2200 milliárd fontot! Ilyen magas arány az éves GDP-hez viszonyítva 1961 óta nem volt Nagy Britanniában.

Mi következik ebből?

A közpénz ügyek bizottságának elnöke, Meg Hillier asszony el is mondta a brit adófizetőknek:

“Húsz éves kockázattal számolhatunk – elsősorban a kulturális szféra újraindításában -, de a többi területen is, és a kormánynak meg kell mutatnia, hogy kezelni tudja ezt a problémát.”

Közben pedig lassul a brit gazdaság – elsősorban a munkaerőhiány és az alapanyagok illetve a chip hiány miatt.

Mindez odavezetett, hogy sok szupermarketben nem lehet tejet és csirkehúst kapni. A Chicken King kiskereskedelmi lánc főnöke pedig arra figyelmeztet, hogy “olyan élelmezési válság fenyeget mint amilyet Nagy Britannia 75 éve nem látott!” – írja a londoni Daily Mail.

Az indiai variáns ellen csak a második oltás után lehetünk védettek

A koronavírus új és potenciálisan fertőzőbb változata kezdte felülmúlni a vírus egyéb verzióit Nagy-Britanniában, ami nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy lerövidítse az emberek várakozását a második oltóanyag-dózisra, és szemlélteti a globális immunizálódás kockázatát – írja a New York Times.

Az új változat, amely Indiában dominánssá vált, részben felelős lehet az újabb vírushullámért Délkelet-Ázsiában, beleértve Nepált is.

A variáns megismerésére nagy energiákat vetnek be, miután elterjedt Nagy-Britanniában, és legalább másik 49 ország is jelezte, hogy náluk is jelen van.

Nagy-Britanniából a változat néhány ezer esetéből származó előzetes kutatási eredményei jó és rossz híreket egyaránt tartalmaznak.

Az evolúciós biológusok által B.1.617.2 néven ismert változat „nagy valószínűséggel” átterjedtebb, mint a Nagy-Britanniában  télen pusztító járványhullámot kiváltó változat.

Nagy-Britannia és más gazdag nemzetek számára a változat a pandémia kevésbé súlyos pillanatában jelent meg. 65 éves kor felett Angliában minden öt emberből több mint négy megkapta a koronavírus-vakcina mindkét adagját.

Az angol Public Health új tanulmánya pedig megnyugtató eredményeket közölt arra vonatkozóan, hogy a teljesen beoltott emberek jól védettek a változat ellen.

A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékos védelmet nyújtott az Indiában először vett mintával szemben, ami csak csekély csökkenést jelent a Nagy-Britanniából származó változat ellen biztosított 93 százalékos védettségtől – közölte a Public Health England. Az AstraZeneca-Oxford vakcina 60 százalékos hatékonysággal védett az indiai változat ellen, szemben a korábban mért 66 százalékkal melyet korábban mértek Nagy-Britanniában.

Mivel Nagy-Britanniában az emberek később kezdték el kapni az AstraZeneca oltását, mint a Pfizerét, rövidebb ideig követték őket, ami azt jelenti, hogy az adott oltás hatékonysági adatai alábecsülhetik a valódi számokat – mondták a tudósok. Más angliai tanulmányok alig vagy egyáltalán nem mutattak különbséget a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonysága között.

Egyelőre az Indiából származó variánsok számának növekedése nem okozta a vírusfertőzöttség általános növekedését Nagy-Britanniában.

Nem minden tudós van meggyőződve arról, hogy a változat annyira fertőző, mint attól tartanak. Az igazi teszt az lesz, hogy fellendül-e más országokban, különösen azokban – Nagy-Britanniával ellentétben -, amelyek más változatok nagy esetszámával küzdenek – írta a Twitteren Andrew Rambaut, a skóciai Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúció professzora.

Nagy-Britanniában a gyors növekedés egy része az  indiai vírussal elsőként fertőzött helyekhez kapcsolódhat. A tudósok szerint az északnyugat-angliai Bolton, ahol az új változat a legelterjedtebb, szociálisan erős segítségre szoruló terület, ráadásul a szorosan egymásba épülő házakkal, amelyek gyorsíthatják terjedését.

“Nem tudjuk, hogy az átvihetőség növekedése konkrét keverési mintázatok vagy szuper terjedési események eredménye-e”

– jelentette egy kutatócsoport, amelyet Robert Challen vezetett az Exeteri Egyetem vezetésével május 11-én.

Tanulmányukat egy befolyásos kormányzati tanácsadó csoport elé terjesztették. Ez a kormányzati tanácsadó testület néhány nap múlva kijelentette, hogy „meggyőződése” az Indiában először látott változat valóban fertőzőbb, ezért figyelmeztetnek arra, hogy

„a kórházi ápolások szükségessége jelentős mértékben növekedhet”.

Egyelőre sok a bizonytalanság, nincsen egyértelmű válasz arra, hogy az indiai vírus veszélyessége meghaladja-e a korábbi  változatokét, vagy sem.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
“Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

Egymillióan hagyták el Nagy Britanniát

Korábban külföldiek millióinak beáramlása gazdasági növekedést és kulturális pezsgést eredményezett – főként Londonban-, de mi lesz most amikor a koronavírus miatt Nagy Britannia amúgy is az elmúlt 200 év legnagyobb válsága elé néz?

Évente 400 ezerrel nőtt az Egyesült Királyság lakóinak száma az elmúlt húsz évben – írja a Guardianben Jonathan Portes, aki maga is az Egyesült Államokból érkezett Londonba.

Ehhez képest óriási a fordulat 2020-ban amikor a Brexit és a koronavírus miatt több mint egymillió külföldön született, de Nagy Britanniában élő polgár hagyta el az országot. Minthogy sokan meg is haltak a Covid-19 járvány következtében (Nagy Britannia volt az első európai állam, ahol a koronavírustól elhunytak száma meghaladta a 100 ezret), ezért valószínű, hogy csökkenésnek indul az ország lakossága – állapítja meg Jonathan Portes.

Nagyon gyorsan és nagy mértékben megváltozott a migrációs trend. London a legnagyobb kárvallottja a változásnak: itt sokkal többen haltak meg mint más régiókban és sokkal többen kértek szociális segélyt.

Mi lesz ezután?

Sokan azt jósolják, hogy a V alakú gazdasági fellendülés V irányú migrációt hoz magával vagyis újra megindul a külföldiek beáramlása Nagy Britanniába. Ezek az optimisták azt állítják, hogy London volt a legrosszabb hely a vírusválság miatt Európában múlt tavasszal. Idén nyáron viszont a legjobb hely lehet, mert az eredményes oltási kampány után megindulhat a fellendülés. Akik elmenekültek a vírusválság elől, azok visszajöhetnek.

Ez az optimista verzió, de a pesszimisták azt mondják, hogy ha lesz is gazdasági fellendülés, akkor az nem minden szektorra terjed majd ki. A nemzetközi utazást korlátozó rendelkezések például akadályozzák a turizmust, és az ebből élő szektort Nagy Britanniában.

A külföldi diákok jórésze esetleg otthon maradhat, és átáll az online oktatásra.

Aztán pedig itt a brexit hatás. Az emberek többsége valószínűleg most inkább a vírusválság miatt távozott, de lehet, hogy a Brexit miatt nem jön vissza Nagy Britanniába!

Ha kisebb lesz a bevándorlás mint korábban az csökkenti a zsúfoltságot és enyhítheti a munkanélküliséget. Más oldalról viszont kisebb gazdasági növekedést jelent.

Globális Nagy Britanniát akarunk vagy kis Angliát? – ez itt a kérdés – írja Jonathan Portes a Guardianben.

A nyájimmunitás szeptember végéig csak európai álom

Az Európai Unió eredeti elképzelése az volt, hogy szeptember végéig a tagállamok többsége eléri azt, hogy a felnőtt lakosság 70%-a be legyen oltva a koronavírus ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy ezt a szintet csak Nagy Britannia éri el a jelenlegi tempóban dehát a britek kiléptek az Unióból.

Az uniós államok közül Magyarország jutna a legközelebb a célhoz, a nyáj immunitáshoz, 66%-al. Nagy Britanniában, ahol az oltási kampány előbb kezdődött el, elérnék a 97%-ot! – írja a brüsszeli Politico.

Mások viszont nagyon gyengén teljesítenek – legalábbis egyelőre: a szomszédos Románia például csak 19%, és ezzel az utolsó előtti. Az ugyancsak szomszédos Szlovákia 29%-os oltottságig jutna, Ausztria 35%-ig jutna el.

Magyarország ily módon októberben érné el a tervezett nyáj immunitást (70%-os oltottság), de Románia csak 2023 novemberében! Szlovákia jövő októberben jutna el az uniós oltási programmal a nyáj immunitásig, ezért nem csoda, hogy a televíziók kiemelt helyen számoltak be arról, hogy Szputnyik V vakcina érkezett nagy mennyiségben Oroszországból.

Szlovákia elnökasszonya nemrégiben nyilatkozott a Politiconak, és azt mondta, hogy országának sokkal jobb esélye volt a közös uniós beszerzéssel mintha egyedül próbálkozott volna. Nem sokkal ezután Szlovákia 2 millió orosz vakcinát vásárolt.

Lengyelország nem bízott a BioNtech-Pfizer vakcinában, a Modernaból pedig nem is használta ki az uniós kvótát. Most viszont a kínaiaktól kér oltóanyagot.

Közben a járvány harmadik hulláma már szinte mindegyik uniós tagállamot rendkívüli mértékben fenyegeti.

Így nem csoda, ha egyre többen keresnek megoldást az unión kivül is a vakcina probléma megoldására – írja a brüsszeli Politico.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK