Kezdőlap Címkék Náci

Címke: náci

Gyurcsánynak van igaza, nem pedig Nagy Attila Tibornak, Horn Gábornak, vagy akár Karsai Lászlónak.

Nagy is, Horn is, Karsai is kifogásolta néhány hete, hogy Gyurcsány nácinak minősítette Orbán Viktort. Nagy vagy Horn mint „elemző” ezzel a minősítéssel nem tud mit kezdeni. Karsai, aki mégiscsak nem médiapolitológus és nem is bukott politikai ügyintéző, hanem tudós történész, a huszadik századi fasizmus időszakának kiváló szakértője, szintén elutasítja, arra hivatkozva, hogy a nácizmust általános megfélemlítés és tömeges erőszak, terror és népírtás jellemezte, és ilyesminek Magyarországon nyoma sincs.

Amilyennek a náci rendszert Németországban megismertük, olyat valóban nem látunk ma Magyarországon. Karsainak mintha igaza lenne. De nincs, Gyurcsánynak van igaza. Egy más korszakban másképp jelennek meg a lényegüket tekintve azonos logikát követő folyamatok.

Gyurcsány első szövegének szóban forgó állítása így hangzik:

„Orbánnak nincs mondanivalója az egyetemes emberi fajról. Isten népéről. Miközben tudja, hogy a magyar is kevert világú nemzet, mint mindegyik, de mégis: náci módon magyar különlegességről, kiválasztottságról beszél és így cselekszik. Szerintünk a magyar akkor és csak annyiban jobb, ha egyáltalán, amennyiben jobb a teljesítménye másoknál. Csak azért, mert magyar, semmi dicsőség nem jár neki. Orbán ennek ellenkezőjét hazudja. Ha magyar vagy, jobb vagy. Ez az egyéni és nemzeti sikertelenség programja. Nem kell teljesíteni, ha magyar vagy, győztes vagy.

Orbán náci politikus. Mert a magyart fajnak, kiválasztottnak, felsőbbrendűnek tekinti, magát pedig az emberi világ feletti létvaló kiválasztottjának. Politikai szörny, mentálisan beteg.”

Az első bekezdés tulajdonképpen csak egy bornírt nacionalizmust ír le Orbán jellemzésére. Azt lehet mondani, hogy ez kevés ahhoz, hogy a második bekezdésben nácinak minősítse Orbánt. A bírálatokkal szembesülve Gyurcsány egy következő bejegyzésben alaposan megindokolja állítását. Idéznem kell a sorait.

„Igaz-e, hogy Orbán alatt a magyar múlt dicsőségesnek, heroikusnak, mondott, persze sokszor hazug elemekkel is tűzdelt, hétköznapi leegyszerűsítő propagandává silányított bemutatása a nemzeti karakterépítés hivatalos eszközévé vált?

Igaz.

Igaz-e, hogy mindennek célja, a magyarság, más népektől elkülönülő, azoknál nagyszerűbb, azok felett álló népként való bemutatása?

Igaz.

Létezik-e a külső és belő kiválasztottságban való hit, építenek-e erre eszmét, politikát, gyakorlatot a hatalmon lévők?

Igen.

Igaz-e a magyar föld és a magyar vér kultuszára épített nemzeti egységmítosz építése, az elkülönülés, a bezárkózás, mint nemzeti létformának és a túlélést biztosító létkötelezettségnek az igenlése?

Igen.

Igaz-e, hogy az orbáni világban fajnak tekintik a magyart, a nemzetek, kultúrák, a vér keveredését a nemzet felszámolálásához vezető hamis útnak gondolják?

Igaz.

Igaz-e, hogy mindeközben az orbáni történelem és nemzeti karakterológia az igaztalanul megcsalt, elárult, körbekerített, sértett de igazságos magyar hon képét festi, mely elszenvedett sorscsapásait kizárólag külső ármánynak, magyarellenes összeesküvésnek köszönheti?

Igaz.

Igaz-e az erő kultuszának megépítése az értelem, a tudomány, a művészet felett, a hétköznapi kapcsolatokban, az állam szervezésében és vezetésében?

Igaz.

Igaz-e, hogy a nemzeti stabilitást, az egyenlő bánásmódot garantáló, biztosító és ellenőrizhető intézmények, szabályok helyett a vezér és körének nyers akarata igazgatja az országot?

Igaz?

Létezik-e a vezérkultusz?

Igen.

Igaz-e a folyamatos külső és belső ellenségkeresés, az állandó harci készültség és harc, az ellenfél leállítása, a nemzetből való kirekesztési, kiiktatási szándéka?

Igaz.

Igaz-e a most hatalmon lévők kizárólagos történelmi, politikai, emberi, erkölcsi igénye a kormányzásra?

Igen.

Igaz-e a gyengék lenézése, kihasználása, megvetése, magukra hagyása, megbélyegzése, az állam tudatos elfordulása a gyengéktől? Iskoláik, intézményeik bezárása, különleges programjaik felszámolása, a szakemberek mellőzése, elismerésük megtagadása?

Igaz.

Ez mind így van.

Akkor mi a baj?

A baj nem az, hogy erről beszélünk, hanem az, hogy Orbán tényleg náci. Gondolom harsogó támogatóinak egy része is.”

Így kell érvelni. Gyurcsány lajstromba szedi a fasiszta rendszereknek a szakirodalomban feltárt legfontosabb jellemzőit, támaszkodva talán a magyar Bartus Lászlónak és Ungváry Rudolfnak az Orbán-rendszert elemző úttörő műveire is. Elfogadja, hogy náci helyett – mint e két szerző – az általánosabb fasiszta kifejezést használjuk. De ha azok az ismérvek, amelyeket Gyurcsány felsorol, érvényesek Orbán halomgyakorlására, akkor a rendszer leírására a „hibrid rendszer”, „vezérdemokrácia”, „sérült demokrácia” kifejezések biztosan nem elegendők, sőt kifejezetten félrevezetők. Még az önkényuralom vagy autokrácia sokunk által használt kifejezései sem ragadják meg kellőképpen az orbáni hatalomgyakorlás sajátszerűségét. Ezért van Gyurcsánynak igaza.

Más kérdés, hogy ha Gyurcsánynak ebben igaza van, s ha jellemzése nemcsak Orbán politikusi személyiségére, de az általa uralt rendszerre is igaz – márpedig igaz –, akkor

nem világos, hogy milyen alapon feltételezi, hogy az Orbán-kormánytól, az Orbán-rendszertől választáson, mégpedig az Orbán-rendszer által a saját szabályai szerint megrendezett választáson meg lehet szabadulni.

Az sem világos, hogy miért üzeni a DK az „árnyékkormány” brit mintára történő felállításával éppen ezt, az Orbán-kormány közeli leválthatóságát. Az Orbánról adott jellemzés azonban ettől függetlenül helytálló.

Fasiszták a Parlamentben

A mai nap nagyon szomorú eseménye, az hogy Horthy Miklós-szobrot avat a Mi Hazánk Mozgalom a második bécsi döntés évfordulójára.

Az általuk Hazatérés Napjának hívott augusztus 30-ára időzített eseményre a Parlamentben kerül sor, a szobrot pedig a szélsőjobboldali párt és az Országgyűlés alelnökének,
Dúró Dórának irodájában állítják fel.

AL

USA külügy: “Orbán náci faji retorikát használ”

Washingtonban a külügyi szóvivő ismertette az antiszemitizmus ellen küzdő kormánymegbízott, Deborah Lipstadt közleményét. Ebben az áll, hogy “mélységesen aggasztó az, hogy a magyar miniszterelnök a náci faji retorikát használja.

”A budapesti amerikai nagykövetség már korábban elítélte Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszédét. A magyar kormányfő Bécsben azzal védekezett, hogy “olykor félreérthetően fogalmaz”.

Erről ebben az esetben szó sem lehet hiszen Orbán Viktor mindíg átnézi beszédeit mielőtt elmondaná azokat. Tusnádfürdőn pedig mindíg fontos beszédet mond, melyben ideológiai fordulatait jelezni szokta.

Tudatos “tévedésről” van tehát szó, mely felveti a régi vitát Orbán és a fasizmus viszonyáról.

Hétköznapi fasizmus

Laurence W. Britt amerikai szerző a következő 14 pontban foglalta össze a fasiszta rendszerek alapvető vonásait Mussolinitől napjainkig:

  • erőteljes és folyamatos nacionalizmus
  • az emberi jogok megvetése és elvetése
  • ellenség képzés annak érdekében, hogy egyesítse a “mieinket”
  • a hadsereg domináns szerepet játszik
  • a szexuális kisebbségek elleni állandó izgatás
  • irányítás a média fölött
  • biztonság mindenek fölött – rendőr állam
  • a kormányzat és az egyházak összefonódása
  • együttműködés a nagyvállalatokkal, jogaik védelme a dolgozókkal szemben
  • a munkavállalói jogok korlátozása, a szakszervezetek betiltása
  • az értelmiségiek és a művészetek megvetése
  • bűn és bűnhődés – a közélet kriminalizálódása
  • általános korrupció
  • a választások elcsalása

Ismerős?

Mai kérdés – Ön szerint Orbán náci beszéde után kijelenthető, hogy ő maga nem az?

“…van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. (…) Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni…”
                              (Orbán Viktor miniszterelnök, Tusnádfürdő 2022)

„Ami a 20. század vezetőinek rasszista és idegengyűlölő retorikájaként kezdődött, az végül milliók népirtásával végződött”
(Egyesült Államok Nagykövetsége)

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Orbán náci beszéde után kijelenthető, hogy ő maga nem az?

Macron a franciák felelősségéről

80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.

“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”

– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.

A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.

“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”

– hangoztatta a köztársasági elnök.

“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.

Antiszemita elnökjelölt

Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”

Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.

A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.

Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban

Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.

Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.

Kijevi főrabbi : Putyin egyesítette az ukránokat és a zsidókat

Moshe Reuven Azman főrabbi nemrég drámai videó üzenetben szólította fel Oroszország népét, hogy tiltakozzanak Putyin ukrajnai háborúja ellen. A kijevi főrabbi háborús bűnök elkövetésével vádolta meg az orosz elnököt. A német közszolgálati Deutsche Welle interjúvolta meg a főrabbit.

Putyin egyik indoka a háború megindítására állítólag az volt, hogy nácitlanítani kell Ukrajnát.

Mit gondol erről a kijevi főrabbi?

“Ki ellen folyik ez a kampány? Netán Zelenszkij elnök ellen, aki zsidó? Nincs nácizmus Ukrajnában, nincs náci párt a parlamentben. Moszkvának csak ürügyre van szüksége birodalmi ambícióinak kiéléséhez. Putyinnak sikerült egyesíteni az ukránokat és a zsidókat maga ellen. Sőt az egész világot maga ellen fordította. Ma mindenütt imádkoznak az ukránokért és a zsidókért Ukrajnában. Én Leningrádban születtem (ez ma Szentpétervár), a szovjet időkben bevitt a KGB a vallási tevékenységem miatt. Ma újra ez a helyzet. Akarunk-e ilyen világot ?! A videó felhívásomban emlékeztettem az Oroszországban élő embereket – zsidókat és oroszokat és másokat is -, hogy mindnyájan felelősek azért, ami most Ukrajnában történik. Sokan felhívtak utána Oroszországból zsidók és oroszok egyaránt. Volt, aki azt mondta: én nyitottam ki a szemét. Mások azt mondták, hogy tudják mi történik Ukrajnában, de félnek elmondani amit gondolnak. Ukrajnában nagy érzelmi hatása volt a felhívásnak, egyesítette az országot.”

Hogy él most a zsidó közösség Ukrajnában?

“Van egy call centerünk, igyekszünk segíteni az embereknek, hogy biztonságba jussanak Izraelben vagy Európában. A férfiak bevonulnak a hadseregbe, hogy védelmezzék Ukrajnát. Sok olyan idős holokauszt túlélő van, aki hozzánk fordul a kelet ukrajnai területekről (Luhanszk, Donbasz). Igyekszünk nekik is segíteni, de ez nehéz, mert sokan közülük ágyban fekvő idős betegek. Hosszú életükben most harmadszor vagy negyedszer fordul elő, hogy menekülniük kell a szülőföldjükről. A Holokauszt túlélők meg vannak döbbenve  hogy az orosz hadsereg, amely legyőzte a nácikat a második világháborúban, most békés polgári célpontokat támad. Őket támadja, lerombolva otthonaikat. Közben pedig sok békés civilt gyilkol meg az orosz hadsereg Ukrajnában” – mondta a kijevi főrabbi, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

80 éve gyilkolták le Kijev zsidó lakosságát

A náci hadsereg, amely 1941 júniusában támadta meg a Szovjetuniót, szeptemberben foglalta el Kijevet. A város szinte teljes zsidó lakosságát szeptember utolsó napjaiban Babij Jarba vitték, ahol az SS legéppuskázta őket: jórészt nőket, gyerekeket és öregeket. Több mint 30 ezer ember vált a tömeggyilkosság áldozatává.

Ekkor még nem létezett az Endlösung terv, de Himmler úgy gondolta, hogy a keleti fronton példát kell statuálni: a zsidókat meg kell semmisíteni!

Himmler helyettese, Heydrich azután hirdette ki az Endlösung tervet, hogy 1941 őszén kiderült: a Szovjetunió lerohanása nem sikerült. A rendszer nem omlott össze, sőt Moszkva alól visszaverték a támadókat.

Babij Jar emlékezete

Sztálin életében nem fordítottak figyelmet a zsidók kiirtására a Szovjetunióban noha az amerikai propaganda utakon a szovjet zsidókból álló küldöttségek felhívták erre a figyelmet. Miután a Szovjetunió szakított a Nyugattal 1947-ben, a szovjet zsidók szervezetei gyanússá váltak: vezetőiket megölték vagy lágerbe csukták.

Sztálin maga Teheránban így mutatta be Lavrenytyij Beriját a megdöbbent Roosewelt amerikai elnöknek, hogy ő a mi Heinrich Himmlerünk.

Életének záró szakaszában Sztálin zsidó összesküvéstől tartott – minden alap nélkül. Cionista orvos pert készítettek elő, a diktátor orvosait is megkínozták. Csehszlovákiában Slanskyt és a kommunista párt több más vezetőjét cionista összeesküvéssel vádolták, és kivégezték.

Facebook

Történészek szerint csakis Sztálin halála miatt nem került sor antiszemita kampányra a Szovjetunióban és a “szövetséges” országokban.

Jevgenyij Jevtusenko írt először megrendítő költeményt Babij Jarról, amelyről a szovjet közvélemény hivatalosan addíg egyáltalán nem értesült.

Most Ukrajnában már állami megemlékezést tartottak a 80-ik évfordulón. Zelenszkij ukrán elnök koszorúzott az áldozatok emlékművénél. Ukrajnában valaha több millió zsidó élt, de a náci megszállás százezreket pusztított el. A Szovjetunió bukása után a zsidók nagy számban hagyták el az országot, a döntő többségük Izraelbe és az Egyesült Államokba vándorolt ki.

A náci merénylet 100 éves túlélője a koronavírust is legyőzte 

Joy Andrew háborús veterán, aki túlélt egy náci merényletet, egy horrorisztikus repülőgép-balesetet majd az emlőrákot, hűen önmagához legyőzte a koronavírust  is –  írja a Guardian.

Londonban született német zsidó családban 1920-ban. A második világháború idején önként jelentkezett a hadseregbe. Joy az 1920-as években Londonban született és nevelkedett, majd a második világháború alatt őrmesterként csatlakozott a női kisegítő légierőhöz, ahol a Bombázó Parancsnokság műveleti osztályán szolgált.

A háború után örömmel csatlakozott a Brit Hadsereghez, és Düsseldorfba került, ahol egy idős házaspárnál szállt meg, akikkel nagyon jó viszonyba került, de akiknek a lánya meggyőződéses náci volt.

Mivel Joy német származású zsidó volt ezért biztonsága érdekében mindenhová szolgálati autó vitte. Csakhogy a sofőr, ahogy a szállásadó család lánya is szintén határozott náci elkötelezettséggel bírt egy berlini utazása alkalmával – a nürnbergi per tárgyalására igyekezett – miután  kiszállt az autóból szándékosan halálra akarta gázolni őt. Megsérült, de nem halt meg és leleplezte támadóját.

Hazatérése után az első légiutaskísérők egyikeként csatlakozott a British Overseas légitársasághoz, és pechére azon a repülőgépen ült, amely Líbiában lezuhant.

Az 1950-es években férjhez ment, saját gyermekük nem született így örökbe fogadtak egy kislányt, Michele-t.

Joy legyőzte az emlőrákot, és a következő évtizedeket háziasszonyként töltötte, mielőtt a férje 2013-ban elhunyt.

Vírus fertőzés májusban

Az öregek otthonában ahol él ő is megkapta a Covid-19 vírus fertőzést. De mint sok mindent életében a mellrák után a koronavírust is legyőzte. Állapota olyan súlyos volt, hogy lányát a karantén ellenére beengedték hozzá, hogy elbúcsúzhassanak egymástól.

De Joy nem hagyta, hogy legyőzze a fertőzés és hosszú hónapok küzdelme után ismét diadalmaskodott a rá leselkedő veszély fölött. Az öregek otthona személyzete hitetlenkedve figyelte ahogy csodálatos módon legyőzte a COVID-19-et.

A sokat megélt asszony november 22-én családja körében ünnepelte századik születésnapját.

Hadházy büntetésben

Miközben a hat ellenzéki párt hónapok óta az összefogással büszkélkedik, súlyos szakadást látunk az Orbán-rendszerrel szemben álló ellenzékben.

Hadházy Ákos, aki a jelenlegi országgyűlés két és fél évvel ezelőtti megalakulása óta független képviselő, noha az LMP listájáról jutott mandátumhoz, valamint a szintén az LMP listájáról, listavezetőként bejutott, de a pártból a parlament megalakulása előtt kilépett és függetlenként dolgozó Szél Bernadett, továbbá az Együtt jelöltjeként, de az MSZP, a DK és az LMP támogatásával Csepel–Soroksáron egyéni mandátumot szerzett, független Szabó Szabolcs (aki először beült az LMP-frakcióba, majd elhagyta azt), október 23-ra az MTVA épületeinek autós bojkottját hirdette meg, Eredetileg „gyalogos” élőlánccal tervezték körülvenni az MTVA épületét, de a járvány miatt átváltottak az autós bojkottra. Folytatása lett volna ez a közel két éve ott tartott képviselői akciónak, amikor az őrző-védők kidobták onnan Hadházyt és Szélt, és a DK-s Varju Lászlóval is testi összeütközésbe kerültek az emlékezetes akcióban, amelyben MSZP-s és jobbikos képviselők is részt vettek.

Szakadásról azért beszélek, mert a hat ellenzéki párt egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem vesz részt Hadházyék rendezvényén. Ezt hol azzal indokolták, hogy inkább a színművészetisek felvonulásán vesznek részt, hol pedig azzal, hogy a járvány miatt semmiféle tömegrendezvényre nem mozgósítanak.

Egyik sem meggyőző: a járványra való hivatkozás egy autós blokáddal szemben nem állja meg a helyét, és a független képviselők akcióját az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban tartják, hogy részvevői eljussanak a színművészetiek felvonulására is. Az pedig, járvány ide, járvány oda, minden bizonnyal tömegrendezvény lesz (legalábbis nagyon remélem, hogy sokan, több ezren leszünk).

Hadházy Ákos és a parlamenti ellenzék között a ciklus kezdete óta érzékelhető a feszültség. Két éve a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozás és az MTVA-nál tartott össz-ellenzéki akció még minden ellenzékit összehozott, de azután a parlamenti ellenzéki pártok visszatértek a szokványos parlamenti üzletmenethez, míg Hadházy azt lényegében bojkottálja: bizottsági tagságot egyáltalán nem vállalt, plenáris üléseken nem szólal meg, csak néhány demonstratív akciót hajtott végre az ülésteremben.

Az Orbán-rendszerrel szemben csak a parlamenten kívüli tiltakozó, nyomásgyakorló akcióknak látja értelmét. Igazi siker volt az európai ügyészséghez való csatlakozás melletti aláírásgyűjtése: több ezer aktivistát mozgósító akciójukkal (amibe egyes parlamenti pártok is bekapcsolódtak, jobbára helyi szinten) 680 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Idén – ismét a pártok részvételével – több tízezer kitöltetlen nemzeti konzultációs kérdőívet is összegyűjtöttek.

Hadházy demonstratív módon fordít hátat az Orbán-rendszer intézményeinek, míg a hat párt a rendszer szabályait elfogadva lép fel a parlamentben illetve az Európai Parlamentben, és a választásokon reméli legyőzni a kormányt, amit Hadházy a Fidesz kialakította szabályok elfogadása mellett nem tart reálisnak.

Ez két, elvileg eltérő ellenzéki stratégia, miközben Szabó és Szél részt vesz a parlamenti munkában is, rendszeresen felszólal és szavaz, az ellenzéki választási összefogást pedig Hadházy is helyesli. (Éppen az összefogás kérdésében kerültek annak idején konfliktusba az LMP-vel.) Eddig volt tehát közösködés is, de végig volt feszültség is, idegenkedés a másik gyakorlatától.

A hosszú ideje érzékelhető feszültségből a borsodi időközi választás kapcsán lett nyílt konfliktus. Hadházy egy, a választás estéjén kiadott Facebook-bejegyzésében tudatta a nyilvánossággal, hogy a közös jelölttel nemcsak az volt a baj, hogy rasszista megjegyzéseket tett, hanem az is, hogy gazdasági visszaélés van a számláján: a „szociális szövetkezet” konstrukciójával európai uniós forrásokat költött el részben saját célra. Azután hozzátette, hogy erről az ellenzéki pártok vezetőit már a választás napját megelőzően tájékoztatta, de a nyilvánosságot csak a választás után, hogy ne ártson a kampánynak.

A hat ellenzéki párt elnökei közös közleményben jelentették ki, hogy nem kaptak Hadházytól ilyen tájékoztatást. Hadházy kitart állítása mellett, az ellenzéki politikusok pedig rideg hangon kezdtek beszélni róla.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy milyen csatornán milyen értesítést küldött Hadházy a pártvezetőknek, s mit kaptak vagy nem kaptak meg ők. Azt viszont tudhatjuk, hogy

a szerencsi jelölttel kapcsolatban Hadházy kifogása megalapozottnak tűnik: a 444 alapos cikke ezt támasztja alá.

Révész Sándornak már a hvg360-on augusztus 30-án megjelent cikkéből pedig az derül ki, hogy a jelölttel nagyobb a baj, mintsem hogy az bocsánatkéréssel elintézhető volna. Mivel ez a cikk nem férhető hozzá szabadon a hvg.hu-n, kénytelen vagyok hosszabban idézni belőle:

„Bíró László nem csúnyán beszélt, hanem konkrét jelentéssel bíró politikai állításokat tett. Például ezt: .kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését.’ Ha komolyan veszik magukat azok, akik közös képviseletükkel megbízták ezt az urat, s akiktől jobb híján Magyarország visszafordítását remélhetjük a pokolba vezető útról, akkor elgondolkodtak volna azon, hogy mit is jelent ez.

Milyen gondolatokat tesz ez a közéleti személyiség a magáévá? Akkor utánagondoltak, utánanéztek volna, hogy kik is kapcsolták ki és honnan azt a zsidó uzsora-banktőkét? Milyen jóvátételről van itt szó? De nem gondoltak és nem néztek utána.

Én néztem.

És konstatáltam, hogy ez nem is Bíró László mondata. Ezt ő csupán a magáévá tette. Idézte. Innen: ,Egy választási cikluson belül megszűnt a munkanélküliség, kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését a győztes antant-országok számára, bebizonyították, hogy egy ország gazdasága a ‘szent’ bankáruralom nélkül is csodálatosan működhet, sőt, csak így működhet egészségesen, korai jóléti államot teremtettek Európa közepén, tehát vállalhatatlanná váltak az akkori politikai korrektek számára. A kozmopolita-cionista körök már ekkor elhatározták Adolf Hitler rezsimjének megsemmisítését.’

Igen, Bíró László a náci Német Birodalom iránti lelkesedésbe kapcsolódott bele. Lipusz Zsolt 2010-ben megjelent publicisztikáját idézte, amelyben a kurucinfo mélynáci „történésze” Európa legnagyobb tragédiájaként írja le, hogy a hitleri Német Birodalom legyőzetett. Ezzel azonosult ez az ,istenfélő, keresztény’ lélek, bizonyára nem egyedül az ,istenfélő, keresztény’ lelkek közül.”

Hadházy a sokszor idézett antiszemita megjegyzéseket is említi, miközben elsősorban azzal van baja, hogy a közös jelölt szabálytalanul használt fel uniós támogatást.

Ez is, az is vállalhatatlanná teszi a jelöltet, akit pedig a hat ellenzéki párt látványosan elvállalt.

Hadházy teljes joggal figyelmeztet: azt a súlyos hátrányt, ami a médiatérben és az anyagi lehetőségekben sújtja az Orbán-rendszer ellenzékét, csak minden szempontból kikezdhetetlen jelöltekkel lehet úgy-ahogy ellensúlyozni. A morális fölény mindig az önkényuralommal szemben fellépők legfontosabb fegyvere, és erről mondanak le az összefogó pártok, ha bármilyen tekintetben kikezdhető jelöltet fogadnak el bármely párttól.

Mostanra ez válhatott a hat párt és a három független jelölt közötti feszültség talán legfontosabb forrásává. Nemigen lehet mással magyarázni, hogy a hat ellenzéki párt most komolyan vehető indok nélkül, de látványosan elhatárolódott Hadházyéknak a Kunigunda utcába szervezett demonstrációjától: büntetik őt.

Nem túlzás-e az ellenzékben beállott szakadásként beszélni arról, hogy a hat párt kiközösít egy, vagy akár három pártháttér nélküli független képviselőt? Nem, mivel e három független képviselő, kiváltképp pedig

Hadházy a Fidesszel való szembefordulása óta talán egyedülálló erkölcsi-politikai tőkét halmozott fel, s egy személyes akciói révén Szél Bernadett is egyfajta szociális lelkiismeretté vált. Az Orbán-rendszer ellenzéke egyiküket sem nélkülözheti.

 

Aki letépte a náci lobogót az Akropoliszról

97 éves korában elhunyt Manolisz Glezosz, aki az Európai parlament képviselője volt a szélsőbaloldali Syriza párt képviseletében. Ciprasz egykori görög kormányfő méltatta a baloldali politikust, aki már ifjú korában az ellenállás szimbólumává vált egész Európában.

1941-ben letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról

Hitler csapatai a szövetséges Mussolini balul sikerült hadműveletét korrigálva foglalták el Görögországot. Első dolguk volt kitűzni a nácik lobogóját az Akropoliszra. Az akkor 18 éves Manolisz Glezosz egy társával együtt merész akciót hajtott végre amikor eltávolította a horogkeresztes lobogót a görög demokrácia szimbolikus épületéről. Az egész világon csodálták Manolisz Glezosz tettét hiszen akkor a nácik hatalmuk csúcsán álltak, mert Európa nagy részét már elfoglalták. A Gestapo elfogta és megkínozta a görög fiatalembert, aki a börtönből szabadulva részt vett az ellenállásban.

Mindvégig kitartott baloldali elvei mellett. Bátorságát elismerte egész Görögország. Az Európai parlament is megemlékezett Manolisz Glezoszról, aki 97 éves korában halt meg, de legemlékezetesebb tettét 18 évesen hajtotta végre amikor a nácik zászlaját letépte az Akropoliszról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK