Kezdőlap Címkék Náci

Címke: náci

Hadházy büntetésben

Miközben a hat ellenzéki párt hónapok óta az összefogással büszkélkedik, súlyos szakadást látunk az Orbán-rendszerrel szemben álló ellenzékben.

Hadházy Ákos, aki a jelenlegi országgyűlés két és fél évvel ezelőtti megalakulása óta független képviselő, noha az LMP listájáról jutott mandátumhoz, valamint a szintén az LMP listájáról, listavezetőként bejutott, de a pártból a parlament megalakulása előtt kilépett és függetlenként dolgozó Szél Bernadett, továbbá az Együtt jelöltjeként, de az MSZP, a DK és az LMP támogatásával Csepel–Soroksáron egyéni mandátumot szerzett, független Szabó Szabolcs (aki először beült az LMP-frakcióba, majd elhagyta azt), október 23-ra az MTVA épületeinek autós bojkottját hirdette meg, Eredetileg „gyalogos” élőlánccal tervezték körülvenni az MTVA épületét, de a járvány miatt átváltottak az autós bojkottra. Folytatása lett volna ez a közel két éve ott tartott képviselői akciónak, amikor az őrző-védők kidobták onnan Hadházyt és Szélt, és a DK-s Varju Lászlóval is testi összeütközésbe kerültek az emlékezetes akcióban, amelyben MSZP-s és jobbikos képviselők is részt vettek.

Szakadásról azért beszélek, mert a hat ellenzéki párt egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem vesz részt Hadházyék rendezvényén. Ezt hol azzal indokolták, hogy inkább a színművészetisek felvonulásán vesznek részt, hol pedig azzal, hogy a járvány miatt semmiféle tömegrendezvényre nem mozgósítanak.

Egyik sem meggyőző: a járványra való hivatkozás egy autós blokáddal szemben nem állja meg a helyét, és a független képviselők akcióját az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban tartják, hogy részvevői eljussanak a színművészetiek felvonulására is. Az pedig, járvány ide, járvány oda, minden bizonnyal tömegrendezvény lesz (legalábbis nagyon remélem, hogy sokan, több ezren leszünk).

Hadházy Ákos és a parlamenti ellenzék között a ciklus kezdete óta érzékelhető a feszültség. Két éve a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozás és az MTVA-nál tartott össz-ellenzéki akció még minden ellenzékit összehozott, de azután a parlamenti ellenzéki pártok visszatértek a szokványos parlamenti üzletmenethez, míg Hadházy azt lényegében bojkottálja: bizottsági tagságot egyáltalán nem vállalt, plenáris üléseken nem szólal meg, csak néhány demonstratív akciót hajtott végre az ülésteremben.

Az Orbán-rendszerrel szemben csak a parlamenten kívüli tiltakozó, nyomásgyakorló akcióknak látja értelmét. Igazi siker volt az európai ügyészséghez való csatlakozás melletti aláírásgyűjtése: több ezer aktivistát mozgósító akciójukkal (amibe egyes parlamenti pártok is bekapcsolódtak, jobbára helyi szinten) 680 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Idén – ismét a pártok részvételével – több tízezer kitöltetlen nemzeti konzultációs kérdőívet is összegyűjtöttek.

Hadházy demonstratív módon fordít hátat az Orbán-rendszer intézményeinek, míg a hat párt a rendszer szabályait elfogadva lép fel a parlamentben illetve az Európai Parlamentben, és a választásokon reméli legyőzni a kormányt, amit Hadházy a Fidesz kialakította szabályok elfogadása mellett nem tart reálisnak.

Ez két, elvileg eltérő ellenzéki stratégia, miközben Szabó és Szél részt vesz a parlamenti munkában is, rendszeresen felszólal és szavaz, az ellenzéki választási összefogást pedig Hadházy is helyesli. (Éppen az összefogás kérdésében kerültek annak idején konfliktusba az LMP-vel.) Eddig volt tehát közösködés is, de végig volt feszültség is, idegenkedés a másik gyakorlatától.

A hosszú ideje érzékelhető feszültségből a borsodi időközi választás kapcsán lett nyílt konfliktus. Hadházy egy, a választás estéjén kiadott Facebook-bejegyzésében tudatta a nyilvánossággal, hogy a közös jelölttel nemcsak az volt a baj, hogy rasszista megjegyzéseket tett, hanem az is, hogy gazdasági visszaélés van a számláján: a „szociális szövetkezet” konstrukciójával európai uniós forrásokat költött el részben saját célra. Azután hozzátette, hogy erről az ellenzéki pártok vezetőit már a választás napját megelőzően tájékoztatta, de a nyilvánosságot csak a választás után, hogy ne ártson a kampánynak.

A hat ellenzéki párt elnökei közös közleményben jelentették ki, hogy nem kaptak Hadházytól ilyen tájékoztatást. Hadházy kitart állítása mellett, az ellenzéki politikusok pedig rideg hangon kezdtek beszélni róla.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy milyen csatornán milyen értesítést küldött Hadházy a pártvezetőknek, s mit kaptak vagy nem kaptak meg ők. Azt viszont tudhatjuk, hogy

a szerencsi jelölttel kapcsolatban Hadházy kifogása megalapozottnak tűnik: a 444 alapos cikke ezt támasztja alá.

Révész Sándornak már a hvg360-on augusztus 30-án megjelent cikkéből pedig az derül ki, hogy a jelölttel nagyobb a baj, mintsem hogy az bocsánatkéréssel elintézhető volna. Mivel ez a cikk nem férhető hozzá szabadon a hvg.hu-n, kénytelen vagyok hosszabban idézni belőle:

„Bíró László nem csúnyán beszélt, hanem konkrét jelentéssel bíró politikai állításokat tett. Például ezt: .kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését.’ Ha komolyan veszik magukat azok, akik közös képviseletükkel megbízták ezt az urat, s akiktől jobb híján Magyarország visszafordítását remélhetjük a pokolba vezető útról, akkor elgondolkodtak volna azon, hogy mit is jelent ez.

Milyen gondolatokat tesz ez a közéleti személyiség a magáévá? Akkor utánagondoltak, utánanéztek volna, hogy kik is kapcsolták ki és honnan azt a zsidó uzsora-banktőkét? Milyen jóvátételről van itt szó? De nem gondoltak és nem néztek utána.

Én néztem.

És konstatáltam, hogy ez nem is Bíró László mondata. Ezt ő csupán a magáévá tette. Idézte. Innen: ,Egy választási cikluson belül megszűnt a munkanélküliség, kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését a győztes antant-országok számára, bebizonyították, hogy egy ország gazdasága a ‘szent’ bankáruralom nélkül is csodálatosan működhet, sőt, csak így működhet egészségesen, korai jóléti államot teremtettek Európa közepén, tehát vállalhatatlanná váltak az akkori politikai korrektek számára. A kozmopolita-cionista körök már ekkor elhatározták Adolf Hitler rezsimjének megsemmisítését.’

Igen, Bíró László a náci Német Birodalom iránti lelkesedésbe kapcsolódott bele. Lipusz Zsolt 2010-ben megjelent publicisztikáját idézte, amelyben a kurucinfo mélynáci „történésze” Európa legnagyobb tragédiájaként írja le, hogy a hitleri Német Birodalom legyőzetett. Ezzel azonosult ez az ,istenfélő, keresztény’ lélek, bizonyára nem egyedül az ,istenfélő, keresztény’ lelkek közül.”

Hadházy a sokszor idézett antiszemita megjegyzéseket is említi, miközben elsősorban azzal van baja, hogy a közös jelölt szabálytalanul használt fel uniós támogatást.

Ez is, az is vállalhatatlanná teszi a jelöltet, akit pedig a hat ellenzéki párt látványosan elvállalt.

Hadházy teljes joggal figyelmeztet: azt a súlyos hátrányt, ami a médiatérben és az anyagi lehetőségekben sújtja az Orbán-rendszer ellenzékét, csak minden szempontból kikezdhetetlen jelöltekkel lehet úgy-ahogy ellensúlyozni. A morális fölény mindig az önkényuralommal szemben fellépők legfontosabb fegyvere, és erről mondanak le az összefogó pártok, ha bármilyen tekintetben kikezdhető jelöltet fogadnak el bármely párttól.

Mostanra ez válhatott a hat párt és a három független jelölt közötti feszültség talán legfontosabb forrásává. Nemigen lehet mással magyarázni, hogy a hat ellenzéki párt most komolyan vehető indok nélkül, de látványosan elhatárolódott Hadházyéknak a Kunigunda utcába szervezett demonstrációjától: büntetik őt.

Nem túlzás-e az ellenzékben beállott szakadásként beszélni arról, hogy a hat párt kiközösít egy, vagy akár három pártháttér nélküli független képviselőt? Nem, mivel e három független képviselő, kiváltképp pedig

Hadházy a Fidesszel való szembefordulása óta talán egyedülálló erkölcsi-politikai tőkét halmozott fel, s egy személyes akciói révén Szél Bernadett is egyfajta szociális lelkiismeretté vált. Az Orbán-rendszer ellenzéke egyiküket sem nélkülözheti.

 

Aki letépte a náci lobogót az Akropoliszról

97 éves korában elhunyt Manolisz Glezosz, aki az Európai parlament képviselője volt a szélsőbaloldali Syriza párt képviseletében. Ciprasz egykori görög kormányfő méltatta a baloldali politikust, aki már ifjú korában az ellenállás szimbólumává vált egész Európában.

1941-ben letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról

Hitler csapatai a szövetséges Mussolini balul sikerült hadműveletét korrigálva foglalták el Görögországot. Első dolguk volt kitűzni a nácik lobogóját az Akropoliszra. Az akkor 18 éves Manolisz Glezosz egy társával együtt merész akciót hajtott végre amikor eltávolította a horogkeresztes lobogót a görög demokrácia szimbolikus épületéről. Az egész világon csodálták Manolisz Glezosz tettét hiszen akkor a nácik hatalmuk csúcsán álltak, mert Európa nagy részét már elfoglalták. A Gestapo elfogta és megkínozta a görög fiatalembert, aki a börtönből szabadulva részt vett az ellenállásban.

Mindvégig kitartott baloldali elvei mellett. Bátorságát elismerte egész Görögország. Az Európai parlament is megemlékezett Manolisz Glezoszról, aki 97 éves korában halt meg, de legemlékezetesebb tettét 18 évesen hajtotta végre amikor a nácik zászlaját letépte az Akropoliszról.

Neonáci tüntetés – magyar résztvevőkkel – Szófiában

0

Horogkeresztes zászlókkal rendeztek fáklyás felvonulást Bulgária fővárosában annak ellenére, hogy Szófia polgármestere betiltotta a neonáci akciót. A bolgár fasisztákon kívül külföldiek is felvonultak – tudósít a Yedioth Ahronot című izraeli lap internetes portálja. Magyarországról és Németországból érkeztek neonáci csoportok, hogy részt vegyenek a “Hriszto Lukov fáklyásmeneten” Szófiában.

A harmincas-negyvenes évek náci felvonulásait utánzó szélsőjobboldali fáklyásmenetet elítélték a politikai pártok Bulgáriában. A Zsidók Világszövetsége tiltakozott. Ki volt Hriszto Lukov tábornok ?

A fasiszták vezére a zsidók jogfosztásáért küzdött

Hriszto Lukov tábornok az első világháborúban hősi hírnevet szerzett. Ezt kamatoztatva megalakította a Nemzeti Légiót, mely Hitler náci pártjához és a román Vasgárdához hasonlóan, faji alapon állt. Ezért Hriszto Lukov szorgalmazta a müncheni törvények bevezetését Bulgáriában. Az országban a török idők óta jelentős számú zsidó közösség élt.

Elias Canetti, a Nobel díjas író például Rusze városában született. Hriszto Lukov tábornok mint pártvezér és hadügyminiszter nagy szerepet játszott abban, hogy Bulgária a náci Németország oldalán vett részt a második világháborúban.

Bár Bulgária Németország szövetségese volt, de megtagadta csapatok küldését az orosz frontra miután a bolgár közvélemény hagyományosan oroszbarát volt. Ugyanígy megtagadta a bolgár kormány a zsidók deportálását is. Ezért a zsidók döntő többsége átvészelte a holocaust korszakot Bulgáriában.

Hriszto Lukov tábornokot 1943-ban kommunista partizánok megölték. A bolgár nácik vezére eltűnt a feledés homályába, de azután a demokrácia idején felélénkültek a neonáci tendenciák az országban, mely a legszegényebb az egész Európai Unióban. Ráadásul nagyszámú nemzeti és vallási kisebbséggel rendelkezik: a szefárd zsidókon túl jelentős  muzulmán közösség is él itt még a török idők óta. A hivatalos Bulgária igyekszik elfojtani a neonáci tendenciákat. A Hriszto Lukov fáklyásmenetet már tavaly is betiltották. Hiába. Megrendezték a neonáci tüntetést éppúgy mint az idén, amikor már külföldi neonáci csoportok is részt vettek a Hriszto Lukov fáklyásmeneten, köztük magyarok is – számolt be az ynetnews Izraelben.

Menetelők manapság – Déli kávé Szele Tamással

Kávézgatunk, kávézgatunk, Budán meg vonulgatnak, vonulgatnak. Mármint a neonácik. Nem érdemes belemenni a különböző minősítésekbe, miszerint ők csak hagyományőrzők, nem érdemes elemezgetni a különböző mozgalmaik mindenféle árnyalatát: ebben az esetben (és minden más esetben is) a náci, az bizony náci.

Azt tetszik mondani, hogy hiszen nem is vonulgatnak, mert a rendőrség betiltotta a becsületnapi díszmenetüket? Be ám – de csak a Várban tilos nekik masírozni, máshol szabad. Illetve nem volt ez mindig így, mert 1997 előtt még eszükbe sem jutott, díszmenetet tartani. De vegyük szépen sorban, miről is van szó?

Arról, hogy Budapest ostroma idején a Várba szorult német és magyar csapatok egy része megpróbált kitörni a szovjet ostromzárból. Tették ezt 1945. február 11-én, és a kísérlet teljes kudarccal járt. Ráadásul a kitörni próbálók szembe mentek Hitler parancsával is, aki világosan kiadta a parancsot: a Budapest-festungot (Budapest-erődítményt) az utolsó lőszerig, emberig védeni kell. Ami nagyon érdekesen hangozhatott, főleg az érintettek számára, épp ezért összetörték a rádiókat, hogy ne jöhessenek újabb öngyilkos utasítások Berlinből és nekiálltak megtervezni a kitörést.

Február 11-én 15 órakor ismertette a tervet a IX. SS hegyi hadtestparancsnokság a német csapatok parancsnokaival, amely szerint csak azok a katonák vegyenek részt a kitörési kísérletben, akik egy éjszakai, 24 km-es, folyamatos harc közbeni gyalogmenetet meg tudnak tenni. A kitörés 20 órakor kezdődik, két fő irányban és három hullámban, a Városmajor úttól a Mechwart térig, a Krisztina körút és Margit körúti vonal áttörésével.

Az 1. hullám teljes szélességben és bal oldalbiztosításban a 8. SS lovashadosztály, jobb oldalbiztosító és 3. hullámban mint utóvéd a 22. SS lovashadosztály, 2. hullámban, a 2. német páncéloshadosztály közepétől jobbra a Feldherrnhalle (FHH) hadosztály, középen a 271. német népi hadosztály, mögöttük a 12. légvédelmi ezred és a Luftwaffe földi és légi személyzete.

A még átjárható három utcán 1 darab Hetzer páncélvadász, 1 darab StuG IV rohamlöveg és 1 darab PzKpfw IV harckocsi segítette a kitörést. A 8. SS lovasezred középen indult. Mindhárom hullámban egy-egy 7,5 cm-es löveggel felszerelt féllánctalpas páncélgépkocsi (Sd.Kfz. 251/9), a 13. páncéloshadosztálynál egy 8 cm-es gránátvetővel felszerelt féllánctalpas (Sd.Kfz. 250/7) volt, továbbá összesen tíz Volkswagen 166 úszó gépkocsi (Schwimmwagen), a parancsnokságoknak és a tábori csendőr forgalomirányítóknak egy-egy BMW futár-motorkerékpárjuk volt. Az összes többi járművet meg kellett semmisíteni egy, még február 10-én kelt parancs szerint.

A magyar és a nyilas csapatok parancsnokságát csak 18 órakor tájékoztatták a kialakult helyzetről, illetve a kitörés megindulásáról. Az összes olyan magyar katonát, akit korábban a német haderő kiválasztott, a kitörés második hullámába osztották be, támogatásul két könnyű harckocsit vihettek magukkal.

Öngyilkos akció volt, lássuk be, és a résztvevői közül alig néhányan élték túl

Egészen pontosan 785 fő jutott el a saját csapataihoz (akik közül sokakra amúgy is hadbíróság várt, a hitleri parancs megszegése miatt). Összevetve: a védősereg 24 ezer német és 20 ezer magyar katonából állt, magában a kitörési kísérletben mintegy tízezren vettek részt. Vérbe fulladt az akció, nincs ennek sok köze a becsülethez, ünnepelni pláne nincs mit rajta.

Meg aztán: ezek a katonák Budapesten nem Budapestet védték, hanem bizony Bécset. Bécs megerősítéséhez akart a birodalmi hadvezetés időt nyerni, azért dobták oda Budapestet és a saját csapataikat is. Szóval: nem ez volt a történelem legfényesebb pillanata. Beteg lélek kellhetett már ahhoz is, hogy „Becsület napjának” nevezzék el – mészárlásnak volt az a napja, meg a kudarcé.

Ettől függetlenül a magyar neonácik kemény magja már 1997-től megünnepli az évfordulót. Eredetileg a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal vezetésével tették, csak hát az a szervezet most gyakorlatilag részben megszűnt, részben börtönben múlatja idejét, ugyanis Györkös nagyon komoly főszerepet játszott a bőnyi rendőrgyilkosságban, olyan komolyat, hogy fel is számolták őket. Különben a becsületnapi vonulásokat mindig botrány kísérte: 1999-ben még utána is akkora verekedés volt a Viking Klubban, hogy utána három évig – tehát az első Orbán-kormány regnálásának ideje alatt – felfüggesztették a „megemlékezéseket”. Aztán újrakezdték, persze. Volt, hogy Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Megint máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín.

De azért a legjobban mégis a Várat szerették mindig is. Legjobban a Kapisztrán teret.

Mármint eddig, mert idén fordult a kocka.

A BRFK egyszerűen megtiltotta a várbéli vonulást.

Az indoklásuk szerint:

„Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására. (…) A rendezvényen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy fennáll a veszélye annak, hogy olyan szélsőséges eszmék terjesztésére kerülhet sor, amelyek más személyek, így esetlegesen a második világháború érintett áldozatainak emlékét, valamint a jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát sértenék. Méghozzá oly mértékben, hogy ez már túllépi a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát.”

Egyszóval: a Kapisztrán téri vonulást – különös tekintettel a várható beszédekre is – megtiltották. Az ugyanonnan induló Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra gyülekezését nem, tehát azért nem marad ma sem SS-egyenruha nélkül a Várnegyed, de magát a rendezvényt nem tarthatják ott.

Helyes dolog, jó dolog, a rendőrség azt teszi, ami a dolga, vagyis vigyáz a közrendre, nyugalomra.

Aztán tessék mondani, eddig miért nem tetszettek ennyire vigyázni? Eddig miért masírozhattak neonáci hordák a Vár történelmi macskakövein?

Ja, értem: eddig nem volt a Várban sok minden, ami most ott van. Például a kormányfő hivatala.

Hogy annak semmi köze hozzá?

Szégyellem magam, de rosszra gondolok: arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt féltik a csürhétől, ugyanis ezek nem olyan békések, mint a többi tüntetés résztvevői: ezek bizony törnek is, zúznak is, nem vízfestékkel teli lufikkal dobálóznak.

No, de volna itt még egy kérdés. Akkor tehát elmarad a becsületnapi menet?

A Várban elmarad, de máshol megtartják

A Légió Hungária honlapjáról sikerült megtudni, hogyan változott a program.

„Bajtársak!

A Festung Budapest Megemlékezésre a gyülekező 02.09. (szombaton) a Széll Kálmán téren lesz 13:30 és 14:00 óra közt. Aki 14:00 után érkezik nem fog értesülni a megemlékezés pontos helyszínéről, így mindenkit arra kérünk, hogy tartsa magát a megadott időponthoz!

Az esti koncertre a Kék és Vörös Yukban (III. kerület, Fényes Adolf utca 28.) fog sor kerülni, melyek az este során egybenyitva üzemelnek. A belépő 2500 Ft. lesz, mely csak a helyszínen vásárolható meg.

Kapunyitás:20:00”

Aha. Akkor mégiscsak gyűlnek is, náculnak is, meg is emlékeznek, csak éppen a helyszín titok, a koncerten este meg majd alaposan be lehet rúgni. Annyi a különbség, hogy nem a Várban demonstrálnak. Érdemes még erről az oldalról bemutatni a rendezvény szabályzatát, mielőtt valaki azt mondaná, hogy ezek ártatlan katonai hagyományőrzők, miért is tételezünk fel róluk rosszat.

„Figyelem! Az alábbi viselkedési és megjelenési irányelvek be nem tartása a megemlékezésről való kizárást von maga után:

– A hatályos magyar jogszabályok értelmében az esemény egy résztvevője sem takarhatja el az arcát, nem viselhet tiltott önkényuralmi jelképeket (nyilaskereszt, horogkereszt, SS, sieg rúna, totenkopf) illetve nem jelenhet meg katonai egyen/formaruhában. A módosított gyülekezési törvény értelmében hagyományőrzési célzattal sem lehet korabeli egyenruhát, vagy annak elemeit viselni. Azon nacionalista szervezeteket, melyek a múltban formaruhában jelentek meg a megemlékezéseken, szintén megkérjük, hogy ettől most tekintsenek el.

– Minden résztvevőt nyomatékosan megkérünk, hogy fokozottan ügyeljen megjelenésére. Fiatalos, és erőteljes összképre törekszünk, de ez nem egyenlő az igénytelenséggel és a túlzásokkal. Példának okáért: A karácsonyfa jelleggel feldíszített dzsekikkel, illetve a nyakunk köré tekert zászlókkal, sőt a bakancsba gyűrt farmernadrággal sem. Nemzeti jelképeink többre hivatottak, minthogy eltúlzott, karikatúrába hajló összkép kiegészítői legyenek. Mindenkit arra kérünk, hogy utcai/túra ruhában érkezzen, melynek alapszíne fekete, vagy legalábbis sötét, az egységes megjelenés érdekében.

– Alkohol fogyasztása/alkoholos befolyásoltság azonnali kizárást von maga után.

– A megemlékezés teljes ideje alatt tilos a dohányzás.

– A sajtó képviselőivel csak a rendezők kommunikálhatnak.”

Jawohl.

Hát, ha ezeket a dolgokat tiltani kell, az azt jelenti, hogy számítani is lehet rájuk.

Annyit mondok csak, hogy okos ember ma nem megy a Széll Kálmán térre kora délután.

Azért szégyene ez a rendezvény Magyarországnak is, Budapestnek is.

Még ha most nem is a Várban, a vitrinben tartják, hanem máshol: akkor is gyalázat a megtartása.

Németország visszaadta a franciáknak a nácik által ellopott festményt

0

Németország kulturális államtitkára személyesen nyújtotta át Georges Mandel családjának az értékes festményt, melyet a nácik azt követően szereztek meg, hogy 1940-ben elfoglalták Párizst. Ezzel tartozunk a nácizmus áldozatainak – hangsúlyozta a német kulturális államtitkár. Thomas Couture festménye, az Ülő nő portréja  eddig Berlinben volt látható a nevezetes Gurlitt kiállításon.

Hogy jött létre a híres Gurlitt gyűjtemény ?

A náci vezérek közül sokan “műgyűjtők” voltak vagyis előszeretettel szerezték meg a gazdag zsidók tulajdonában levő értékes műtárgyakat. Ebben játszott fontos szerepet Hildebrand Gurlitt, aki korábban múzeum igazgató volt. Hatalmas gyűjteményt hozott össze, melyben Rubens, Dürer művek is voltak. Ezenkívül számos olyan műalkotás, melyet a nácik “elfajzottnak” neveztek. Vagy azért, mert az alkotójuk zsidó volt vagy pedig olyan művészeti irányt képviselt, mely nem felelt meg a hivatalos kánonnak. Gurlitt ezeket a képeket eladta külföldön, hogy ily módon a náci állam kemény valutához jusson.

A világháború után a mintegy 1500 darabból álló műgyűjteményt Gurlitt elrejtette. Örökösei 2014-ben a Berni múzeumnak adták azt, ami a gyűjteményből megmaradt. Innen szerezte meg a német állam, mely most visszaadta a francia festő képét Georges Mandel családjának.

Ki volt Georges Mandel?

A francia Népfront kormány belügyminisztere, aki híres volt antifasiszta magatartásáról. 1940-ben Churchill rá akarta bízni a francia ellenállás vezetését. Georges Mandel nem vállalta mondván: nem egy zsidó miniszternek kell a francia ellenállás élére állnia. Maga helyett De Gaulle tábornokot, a hadügyminisztérium államtitkárát ajánlotta, aki végülis a francia ellenállás vezetője lett külföldön. Georges Mandel Franciaországban maradt: 1944-ben gyilkolták meg francia nácik nem sokkal Franciaország felszabadulása előtt.

A szintén zsidó származású Nicolas Sarkozy későbbi francia elnök Georges Mandelről írta a doktori disszertációját. Később könyvet is kiadott Georges Mandelről, akit a francia állam mintaszerű vezetőjének és saját példaképének nevezett. Georges Mandel nevét ma egy sugárút viseli Párizsban.

A Vatikánban bujkált Galícia náci hóhéra

0

Otto Gustav von Wächter báró Galícia kormányzója volt abban a két évben, amikor több mint félmillió zsidót öltek meg. „Gyors ütemben szállítják el a zsidókat, ezért nincs elég munkás a kertben és a teniszpálya karbantartására” – írta nejének Charlotte-nak ebben az időben.

 

Mindez a BBC új sorozatából derül ki, mely a Ratline – patkány vonal – címet viseli. A podcast jelenleg nagy siker Nagy Britanniában, mert árnyaltan mutatja be a szörnyű időket.

A műsorvezető, Philippe Sands családjának egy részét ott gyilkolták meg Galíciában. Beszélgető társa nem más, mint Galícia kormányzónak fia, az ifjabb von Wächter báró. Aki szerint az apja „jó náci” volt.

Az idősebb von Wächter báró kétszer is menekülésre kényszerült az ősi kastélyból.

Először 1934-ben amikor fiatal náci aktivistaként részt vett Engelbert Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásában. Németországba ment, ahol az SS-ben csinált karriert. Már elérte a tábornoki rangot, amikor a Führer és Himmler rábízta Galiciát. Ahol több mint félmillió zsidó élt. Szinte senki sem maradt életben. Londonban az emigrációban élő lengyel kormány ezért háborús bűnösnek nyilvánította von Wächter SS tábornokot. Aki a végsőkig kitartott a nácik mellett, de tudta, hogy menekülnie kell a felelősségre vonás elől. Hazatért Ausztriába, ahol neje – aki szintén kitartott náci nézetei mellett – rejtegette. Egy kunyhóban élt az Alpokban három éven keresztül, amíg zajlottak a perek Nürnbergben.

Aztán irány Róma!

A Vatikánban várta az SS tábornokot a náci szimpatizáns püspök, Alois Hudal.

Ő volt a Ratline, a patkány vonal fő szervezője. Legalábbis eddig így tudtuk. A BBC sorozatából az is kiderül, hogy nem volt szervezett mentőakció az SS tisztek számára. Mindvégig hittek a győzelemben, nem biztosítottak maguknak menekülő utat. Nem volt Ratline állítja a Ratline című BBC sorozat. Adhoc megoldások segítettek a magasrangú náciknak, mint például Otto Gustav von Wächternek eljutni a Vatikánba. Onnan sokan, így például Adolf Eichmann is Latin Amerikába szöktek. Ott jelentős német közösségek éltek- közülük igen sokan szimpatizáltak a nácikkal. Eichmannt a Moszad elfogta Argentínában, és egy per után kivégezték Izraelben.

Ezt követően azonban Izrael miniszterelnöke leállította a háborús bűnösök üldözését külföldön, mert attól tartott, hogy az antiszemita reakciót válthatott volna ki.

Orbán Viktor találkozása a belga neonácikkal

Parolázott velük, közös fotó is készült, amelyen mindenki mosolyogva és bizakodva nézett a kamerába. Belga neonácikkal találkozott Orbán Viktor Tusványoson, olyan fiatalemberekkel, akiknek nemcsak sajátos elképzelésük van Európa jövőjéről, de meglehetősen eredeti humorérzékkel is rendelkeznek.

Egyik vicces szövegük például így hangzik: így szedjünk fel zsidó csajokat! Képet is mellékelnek a szöveghez, amelyen egy szemetes, (szenes?) lapátra egy csomag hamut lapátolnak.

Legyünk nagyon elnézőek Orbán Viktorral szemben és próbáljunk meg arra gondolni, hogy fogalma sincs, kik azok a derék fiatalemberek, akiket hozzá vezényeltek a szervezők. Gondoljunk arra, hogy a magyar miniszterelnököt megvezették a vendéglátók, de legalábbis elhallgatták előle azt a tényt, hogy kik ezek az emberek, akikkel Magyarország szégyenére parolázott és fotózkodott. Próbáljuk azt gondolni, hogy ha Orbán tudja, kik ezek a neonáci gazemberek, esze ágában sincs találkozni velük.

Persze, kárenyhítésre még most is lenne lehetőség. A miniszterelnök hivatala, esetleg Havasi Bertalan személyesen kiadhatna Orbán Viktor nevében egy közleményt, amely azzal kezdődik, hogy a miniszterelnök megütközéssel értesült róla, hogy tudta és akarata ellenére csőbe húzták, amikor egy náci csürhével hozták őt összefüggésbe. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, ugyanis komolyan gondolja az általa gyakorta emlegetett zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben.

Fotó: Facebook

Ha tudta volna, hogy kik ezek a gazemberek, nemcsak hogy nem találkozik velük, de követeli eltávolításukat Tusványosról. Ha a szervezők nem értenék, hogy miért, elmagyarázná nekik, hogy ő nem azonosul ezekkel az ordas, kirekesztő eszmékkel.

S ha már a zéró tolerancia szóba jött, a közlemény folytatásaként Orbán Viktor miniszterelnök megragadná az alkalmat, hogy a Kenderesen rendezett Horthy-emléknapról legalább utólag elmondja a véleményét. Miszerint, a magyar kormány elítéli a rendezvény megszervezését, valamint az ott elhangzottakat, a résztvevők ellen már megtette a szükséges jogi lépéseket. Orbán Viktor miniszterelnök, folytatódik a közlemény, azonnali távozásra szólítja fel a Veritas Történetkutató Intézet igazgatóját, valamint azt a fideszes képviselőt, aki felszólalt a kenderesi gyalázaton.

Még egyszer elnézést kérünk azoktól, írná Orbán Viktor a közlemény végén, akiket a miniszterelnök megbántott azzal, hogy neonáci gazemberekkel találkozott, parolázott és fotózkodott Tusványoson. Ígéri, hogy legközelebb elővigyázatosabb lesz, és amennyiben a tusványosi szervezők a belga neonácikhoz hasonló rohadékokat hívnak meg, ő a maga részéről a jövőben bojkottálni fogja a tusványosi nyári szabadegyetemet.

Német elnöki látogatás Fehéroroszországban

0

Első ízben látogatott német elnök a Lukasenko-fémjelezte Fehéroroszországba. A vizit alatt a két ország vezetője közösen koszorúzott egy korábban a föld színéről is eltüntetni prbált egykori náci haláltábor emléktáblájánál.

Régi elmaradást pótlunk

– hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki látogatást tett a Minszk melletti Málij Trostenyec egykori koncentrációs tábor területén. A nácik itteni haláltáborában 1942 és 1944 között tízezerszámra ölték meg az embereket. Az áldozatok számát 60 és 200 ezer közé teszik. Többnyire zsidók voltak, de szovjet hadifoglyokat is végeztek ki, ezerszámra. A haláltábor nyomait a visszavonuló nácik igyekeztek nyomtalanul eltüntetni. A szovjet időkben semmiféle kutatás sem folyt a területen.

A tábornak még a nyomait is eltörölték, s az első emléktáblát csak 2002-ben, a láger felállításának a hatvanadik évfordulóján helyezték el.

A német közszolgálati portálnak, a Deutsche Welle-nek nyilatkozó történészek szerint a Szovjetunióban a holokauszt tabunak számított, annak ellenére, hogy sokszázezer zsidó áldozata volt az egykori Szovjetunió területén.

Fehéroroszország és Németország államfője együtt koszorúzott Málij Trostenyecben. Ez volt az első alkalom, hogy német elnök Fehéroroszországba látogatott. Alexandr Lukasenko elnök autokratikus rendszere gyakori bírálat tárgya az Európai Unióban. Fehéroroszország Moszkva hű szövetségese és Putyin támogatásával tartja fenn magát. Minszk ugyanakkor közeledni szeretne az Európai Unióhoz is, hiszen a közeli balti államok fejlődése mutatja, hogy a szovjet múlt ellenére komoly eredményeket lehet elérni a társadalmi-gazdasági körülmények javításában.

Náci múlt kísérti a világ legfiatalabb milliárdosait

0

Egy 19 éves ikerpár számít a legfiatalabbnak a Bloomberg dollármilliárdos indexén. A Flick-ikrek vagyona egyenként 1,8 milliárd dollár.

Viktoria-Katharina Flick és Karl-Friedrich Flick pénzét Ausztriában kezelik, és nem adnak róla semmilyen felvilágosítást. A Bloomberg ezért maga nézett utána annak, hogy honnan is származik az ikerpár vagyona.

Hamar rábukkantak a híres nagypapára, aki

a náci Németország egyik leggazdagabb embere volt.

Friedrich Flick a hadiipar egyik kulcsembere volt, akinek üzemeiben több százezer – jórészt zsidó – rabszolgamunkás dolgozott a második világháború idején. Közülük körülbelül negyvenezren meg is haltak a kimerítő munka és a pocsék ellátás miatt. Más nagy német cégek kárpótlást fizettek ezért a világháború után, de Flick egyetlen centet sem adott.

A dúsgazdag náci iparost Nürnbergben hét év börtönre ítélte a bíróság. Friedrich Flick meg is kezdte büntetését, ám azt nem kellett végig leülnie. 1950-ben már tombolt a hidegháború, a fő ellenfél immár a Szovjetunió volt. Ezért a britek és az amerikaiak nemcsak, hogy megkegyelmeztek sok náci bűnösnek, de

a vagyonukat is visszaadták.

Köztük azokat a gyárakat is, melyeket a zsidó vagyonok kisajátítása révén szereztek meg a harmincas években.

Friedrich Flick ily módon másodszor is Németország egyik leggazdagabb embere lett, főrészvényese volt például a Mercedesnek. Sikeres pályát futott be a Német Szövetségi Köztársaságban egészen 1985-ig. Akkor azonban belekeveredett egy pénzügyi botrányba, mely miatt az akkori gazdasági miniszter is lemondásra kényszerült. A korrupciós ügy miatt az öreg Flick pénzzé tette birodalmát és Ausztriába költözött.

2006-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy elvett egy nála 32 évvel nőt. Halálakor minden unokájára 1-1 milliárd dollárt hagyott. Ezt az örökséget kezelik Bécsben, és így került fel az ikerpár a Bloomberg listájára. Nyilatkozni nem kívántak az ügyben, édesanyjuk mindössze annyit mondott, hogy megpróbálta a lehető legnormálisabban nevelni Flick örököseit.

Friedrich Flick Magyarországhoz is kapcsolódik: 2008 novemberében

egy magyar ügyvéd megbízásából négyen betörtek a kriptába és ellopták a koporsóját,

majd megzsarolták a családot. Később lebuktak és több év börtönt kaptak.

Magyaroszágon fogták el a neonáci fegyverkereskedőt

0

Mario Rönsch több mint 100 ezer euró értékben adott el gázpisztolyokat a Migrantenschreck honlapon, melyet időközben betiltottak. A neonácik által szívesen látogatott honlap a migránsok és a szélsőbaloldali aktivisták ellen kínált fegyvereket, elsősorban gázpisztolyokat. Német hírforrások szerint a fegyverkereskedőt Magyarországon tartóztatták le.

Ez a fegyver komoly sérüléseket okozhat, ha gumilövedéket használnak, de halálos lehet a lövés, ha fémből készült a golyó – hívja fel a figyelmet a Deutsche Welle német közszolgálati média, amely szerint még nem lehet tudni, hogy a Magyarországon elfogott szélsőjobboldali aktivistát mikor adják ki Németországnak.

A német közszolgálati média beszámol arról is, hogy a Süddeutsche Zeitung és az ARD televízió alaposan utánanézett ennek az ügynek. Kiderítette azt, hogy orosz kapcsolatok is lehetnek, hiszen az Anonymous.ru és a Patrioten.ru is népszerűsítette a Migrantenschreck oldalt, ahol Mario R. a gázpisztolyokat árulta illegálisan. A német sajtóban rendszeresen elhangzik a vád: az orosz titkosszolgálat támogatja a szélsőjobboldali csoportokat, hogy zűrzavart keltsen Németországban, az Európai Unió legerősebb államában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK