Kezdőlap Címkék Mszp

Címke: mszp

Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

0

Az MSZP szerint Magyarország tovább gyengül az Unióban. A Jobbik felháborítónak tartja a bírósági döntést. A DK úgy véli, Orbán Viktor majd erre az ítéletre hivatkozik, amikor kilépteti az országot az EU-ból. Az LMP szerint hiszti, amit a kormány művelt, a Párbeszéd szerint félreértették az uniós jogot. A Liberálisok a kormány vereségeként értékelték a döntést.

Az MSZP közleménye szerint „Orbán hazardírozott és vesztett”. Azt írják, mindegy, Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban. Ezt pedig

a magyar családok fogják megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt.

A párt szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Azt írják: „Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül – miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért”, amennyit ők fizettek a letelepedési kötvényekért.

Az MSZP szerint

Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem „a történelmi léptékű kivándorlás” fenyegeti:

több mint 600 ezer magyar menekült nyugatra, és még kétszer ennyien tervezik, hogy követik őket.

A Jobbik véleményét  Mirkóczki Ádám szóvivő ismertette sajtótájékoztatón. Szerinte az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban;

elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.

A Demokratikus Koalíció úgy véli, a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert

Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból

– mondta Gréczy Zsolt szóvivő.

Úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az „állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a sorosozás is a kilépést készítette elő. Szerinte a miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az „egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba.

Az Együtt politikusa, Hajdu Nóra azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy „az elmúlt két napban két nagy pofont is kapott Orbán Viktor és kormánya” – a bírósági ítélet mellett a Juncker-levelet említette. Szerinte mindkettő súlyos állításokat fogalmaz meg.

Úgy fogalmazott:

az Európai Bíróság ítélete egyértelműen mutatja Orbán Viktor és kormánya Európa-politikájának a kudarcát.

Hajdu Nóra szerint ez tragikus Magyarország számára is. Arról is beszélt, hogy míg a kormány politikai döntésről beszél, valójában jogi állásfoglalás született, és „úgy tűnik, a kormány már nem tudja a jogállami működést hova tenni.”

Az Orbán-kormány részéről „a szájkarate mellett” az érdekérvényesítés már a nullával egyenlő.

Az LMP részéről Demeter Márta

hisztinek nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban művelt.

A következőket mondta: az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül.

Hadházy Ákos, a párt társelnöke pedig a fuhu.hu-nak kijelentette: egyértelműen be kell tartani a döntést, hiszen az Alaptörvényben is az szerepel, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője közleményében írta: egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat szerinte világos: az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A párt szerint

a döntés elutasítása az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené,

így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Azt is írják: az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak.

A Magyar Liberális Párt a kormány vereségeként értékelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Szentiványi István szerint a döntés várható volt.

 

Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája,

 

értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben. Szerinte Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja.

A kormány álláspontját itt olvashatja.

Botka szakít Budapesttel?

Miközben a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc vezérletével, kedden Molnár Csaba hangján, nagy intenzitással belekezdett a választási kampányba, addig a többiek ehhez képest viszonylag csendben vannak. Természetesen nem beszélünk a Fideszről, amely több szólamban – kormány, párt, frakció – van jelen folyamatosan, viszont más pártoknál még nem látszik miként is lendülnek neki a politikai ősznek.

A Fidesz, ahogy azt a FüHü jelezte: a kerítés köré építi 2018 áprilisát; hogy milyen jól gondolkodnak erről, azt jól bizonyítja, szinte minden párt ráugrott a témára, azaz sikerült tematizálni megint a közbeszédet.

A DK pártszavazással rajtol, ami – amúgy – lényegében Gyurcsány Ferencről és a szocialistákról, másként Botka Lászlóról szól. Az első kérdés ugyanis így szól:

Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció ne kössön megállapodást más párttal közös választási indulásról, ha ennek az a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepeljen a közös listán.

A második kérdést már nem is érdemes ideírni, hisz az öt napig tartó pártszavazás – szeptember 8-13. – a dolog lényege. Annak deklarálása, hogy a várható eredmény, amelyről ne legyenek kétségeink, végképp, immár DK oldaláról is, lehetetlenné teszi Botka számára az előrelépést.

Persze

abban eddig se hihetett senki, hogy a DK feladja elnökét, csak azért, hogy teljesítse a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének kérését.

Az MSZP politikusa olyannyira megkötötte magát ebben a kérdésben, elmulasztva az utolsó, augusztusi szegedi fórumon a kihátrálást, hogy szinte el is lehetetlenítette a tárgyalásos megoldást. (Gyurcsány azt állította egy televíziós műsorban, hogy felhívta a szegedi polgármestert telefonon, de az durván lerázta őt…) Persze tudjuk: soha ne mondj nemet, azaz, előfordulhatnak váratlan fordulatok, de most a tendencia nem ez. És ez a mostani DK-s pártszavazás sem ebbe az irányba mutat.

Ez viszont azt jelenti, hogy ismét a szocialistákon a figyelem: mit lépnek ebben a helyzetben.

Mit tesznek akkor, amikor már a kampány beindult és nekik elsősorban az üzeneteikkel kellene foglalkozni.

Úgy döntenek, hogy elhagyják a pártokkal való megegyezés lehetőségét, avagy változatlanul a Gyurcsány nélküli forgatókönyvben gondolkodva akarják elérni a közös listát és az egyetlen demokratikus ellenzéki egyéni indulót a 106 körzetben?

MTI Fotó: Soós Lajos

A FüHü forrásai szerint

a legnagyobb gondot változatlanul a budapesti MSZP jelenti.

Egy múlt heti jelentés szerint a megyei elnökök fórumán egyhangú támogatást kapott Botka, ezt az információt azonban többen is cáfolták, sőt akadt olyan Botka-támogató is, aki kétkedve fogadta az állítást. A fuhu.hu ezzel kapcsolatban arról tudósított, hogy több megyei elnök bírálta a jelöltet, a legélesebben a budapesti.

Az ellentmondások miatt a tanácstalanság: hogyan és mit kellene lépni? Vannak, akik arra biztatják Botkát, amennyiben hiteles az egységes vidéki támogatás, hogy élezze ki a helyzetet, és akár szakításig vigye a budapesti véleményvezérekkel a kapcsolatát. Ezzel ugyan meglehetősen nehéz helyzetbe kerül a fővárosi egyeztetéssel megbízott Tóth József, hiszen ő is tudja,

nem létezik csak budapesti megállapodás, kizárólag országosan hajlandóak a pártok egyezséget kötni,

de az állóvizet csak így lehet felkavarni. Egyesek szerint ugyanis itt már régen nem Gyurcsányról van szó, sokkal inkább azokról az egyéni ambíciókról, amelyeket az inkriminált politikusok a Gyurcsány-ügy mögé bújva akarnak megvalósítani.

Természetesen egy ilyen szakítás elképesztő kockázatokkal jár a párt szempontjából. A fővárosi MSZP tagjai talán egységesnek nem mondhatóak, de az bizonyosnak látszik, hogy a többség úgy látja: a DK nélkül indulásért nagy árat fognak fizetni. Ma Budapestet, ahogy arról Horváth Csaba tájékoztatta a FüHüt, képes lehet az ellenzék megnyerni, de kizárólag összehangolt kampány és indulás esetében. Meglehet: Horváth kijelentése túlságosan ambiciózus, az azonban bizonyos, hogy

ha a pártok egymás ellen indítanak jelölteket, az fölényes Fidesz-győzelmet eredményez.

Botkán a sor újra: belevág-e egy ilyen kalandba vagy sem? Kiélezi a konfliktust újra a budapesti vezetők egy részével, vagy nem? Ha nem teszi, akkor is ott marad a levegőben a kérdés: hogyan tovább? Gyurcsány lépett; pártszavazáson fogják őt pajzsra emelni, Botkának is lépni kell, de nem túl bő a választék, amerre indulhat.

Az utolsó csepp vérig…a háború csendben folytatódik

Ha bárki azt hinné, közeledik a béke a szocialista táboron belül, gyorsan le kell higgasztanunk a kedélyeket, szó sincs róla. Korántsem alakult ki ilyen egység a szereplők között, mi több, többen éles bírálatot fogalmaztak meg Botka számára, aki ezeket a kritikákat elég rosszul, indulatosan fogadta.

 

Egyes beszámolók szerint a megyei elnökök megbeszélésén, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tartott beszédet, a fórum résztvevői egyhangúan kiálltak Botka mellett, annak igazolásaként, hogy nem vezet más út a Fidesz leváltásához, csak az, ha az ellenzék felsorakozik az MSZP jelöltje mögött, mégpedig azokkal a feltételekkel, amelyeket Botka diktált. Ami ugye egyet jelent, azzal, hogy

a szegedi polgármester hajlandó összefogni mindenkivel a baloldali, demokratikusnak nevezett ellenzék képviselőivel, mínusz Gyurcsány Ferenc.

Ez azonban maga a casus belli, a háborús ok, ami miatt a DK – amely a legfrissebben megjelent közvélemény-kutatás alapján – parlamenti pártként gondolhat magára jövő évi választásokon.

A Független Hírügynökség azonban, több forrásból tájékozódva, úgy tudja, hogy azok a tudósítások, amelyek a megyei elnökökkel történt találkozókról számoltak be, nem egészen pontosak. Korántsem alakult ki ilyen egység a szereplők között, mi több többen éles bírálatot fogalmaztak meg Botka számára, aki ezeket a kritikákat elég rosszul, indulatosan fogadta. Az informátorunk úgy tudja, hogy a legélesebben Kunhalmi Ágnes, a budapesti elnök fogalmazott, de ami még ennél is lényegesebb, hogy egyáltalán nem szavaztak a jelen lévők, tehát ezáltal nem is alakulhatott ki egységes támogatás a jelölt mögött. Kunhalmi agilis szerepvállalása még könnyebben érthető azok számára, akik nyomon követik ezt a szomorú szappanoperát, vagyis a szocialisták belső háborúját, hiszen az közszájon forgott, hogy a budapesti MSZP nincs teljes harmóniában Botkával, már ami a Demokratikus Koalíciót és Gyurcsány Ferencet illeti, ráadásul Kunhalmi szerepkörét is némiképp megcsonkította Botka. Ezen a fórumon azonban bírálatot fogalmazott meg, legalább is a fuhu.hu értesülése szerint, Borsod, Vas, Győr-Sopron és Baranya elnöke is.

A másik oldalon , értsd a Botkát támogatók oldalán, viszont úgy látják: az okosabb, értelmesebb, belátóbb MSZP-sek mind tudják, hogy nincs más út, csakis az ő miniszterelnök-jelöltjük által kijelölt. Azt is megfogalmazzák: a fellazítók mögött fideszesek állnak, hiszen a kormánypárt érdeke, hogy ne legyen valódi kihívó.

Ha ezen az úton mennek tovább, valószínűleg nem is lesz.

Megnyílt az Agora, megkezdődnek az egyeztetések

0

Megnyílt az Agora Budapesten, az Országgyűlés épülete előtt, a Kossuth Téren. Nyolc demokratikus ellenzéki párt elnöke és a szervező, Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalma (KOM) nevében mondott rövid – ötperces – beszédet az összegyűltek előtt.

Egyetértés volt abban, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, de abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agorán a munka szeptember 4-én kezdődik, s október 23-ig tart, bármi is történjék – ígéri Gulyás Márton. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere, amelyet  az Alkotmány utca végén, a Kossuth térrel szemben állítottak fel.

Gyurcsány Ferenc, DK

Ne a nemzeti kicsinyesség és nemzeti önzés rendszerével akarjuk felváltani a rendszert. A következő hét hónap a bizonyosságnyújtásnak a hét hónapja is lesz. Az elmúlt napokban

a MOMA és a DK megállapodott arról, hogy közösen fognak készülni a következő választásokra és közösen is indulnak.

A választási rendszer tisztességének és szabadságának, igazságosságának nem az a feltétele, hogy arányos vagy többségi, van egy feltétele, ami látszólag formai, de igazából tartalmi, az, hogy az ellenérdekű politikai felek egyezsége alapján jön létre. Kompromisszumkész vagyok, de ne legyünk naivak, van tapasztalatunk a Fidesz működéséről,  ilyen hatalom körülményei között a törekvésünknek korlátai vannak. Megfejtést kíván, miért kellett egy ilyesfajta közvetítő, hogy leüljünk közösen, és

miért nem tanított meg minket az elmúlt hét év kevés sikerre és sok kudarca.

Juhász Péter, Együtt

Túl kell lépnünk azokon a hazugságokon, amelyekkel a választókat a különböző pártok félrevezetik a választókat. Fontos a szakpolitika, ne csak populista demagóg frázispuffogtatás legyen. Igazságos választási rendszer kell, de szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy meg lehet azt szavaztatni a Fidesz többségű Országgyűlésben. A jelenleg hatályos keretek között csak akkor lehet megbuktatni a Fideszt, ha egy ellenzéki jelölt áll a Fidesz jelöltjével szemben.

Arra kell készülni, hogy egy jelölt legyen, akkor nem csak az abszolút többség állítható meg, de meg is nyerhető a választás.

Hadházy Ákos, LMP

Egyértelmű, hogy a következő választás nem lesz tisztességes, már most elcsalják– milliárd forintokból kampányol a kormány, mossa az agyakat, lát el információkkal lopott pénzből megvásárolt sajtót.  S külföldön dolgozók kizárása olyan, mint 1948-ban a B-listázás volt:

500 ezer ember véleményét zárják ki.

Fodor Gábor, Magyar Liberális Párt

A választási rendszer még aránytalanabb lett, de nem vagyok szkeptikus, mert a politikában nagyon gyorsan tud minden változni, fel kell mindenre készülni.  Lényeges, hogy mi születik itt meg az Agorán, hogy sikerül-e a politikai pártokat, erőket egy irányba állítani.

Nem tudjuk, mikor lesz az a pont, amikor szükség lesz rá, de azért dolgozunk hogy minél előbb.

MSZP Molnár Gyula

Első lépés az igazságtalan választási rendszer megváltoztatása. Fontos ahhoz, hogy később minden más fontos kérdésről tudjunk beszélni. Most reményteli a kísérlet, de azért készüljünk a realitásokra. S azt is tudni kell, hogy a jelenlegi választási rendszerben egy párt nem tudja legyőzni a Fideszt, csak egy pártszövetség vagy pártkoalíció. Csak azok, akik megállapodtak a körzetekben, s közös listán indulnak,

de nem matematikai modelleket, hanem értékközösséget kell ehhez alkotni.

Botka tíz pontja a patrióták értékközösségének tíz pontja. Több mint kormányváltásra, majdnem rendszerváltásra lesz szükség.

Bokros Lajos, MOMA

Ma délelőtt szórólapoztunk, s mindenki, aki elfogadta a szórólapot egy követeléssel állt elő: „Tessék ellenzéki egységet kovácsolni!”. Ma mindenki ezt követeli, aki demokrata és hazafi. Aki nem hajlandó ebben az ellenzéki szövetségben egyenjogúként részt venni, az a Fidesz rendszer,  Orbán önkényuralom szekértolója és támasza. A MOM nem baloldali párt, hanem egy konzervatív, szabadságelvű, nemzeti ihletésű, európai karakterű párt, de

a legnagyobb örömmel működünk együtt a DK-val és az összes többi demokratikus ellenzéki párttal.

A pártok abban egyetértenek, hogy a demokrácia nélkül Magyarországnak nincs jövője. Most azt kell keresni, ami összeköt bennünket, nem falakat, hanem hidakat, nem kerítést kell építeni. A MOMA ezért is hirdette meg az 500 napos programját.

Orosz Anna, MOMENTUM

Sokan sokféleképpen gondolkodunk, de a nap végén közös megoldásokat kell találni, ehhez kell vita, párbeszéd, kompromisszumok. Nem söpörjük le az ellenvéleményt az asztalról. Hiszünk, abban, hogy Magyarország is működhet így és fog is. Ezért vagyunk itt, az első lépés egy új és arányosabb választási rendszer kidolgozása.  A mérkőzés előtt már

nem cserélünk mezt senkivel, de a közös szabályok mellett mindig kiállunk..

Párbeszéd,  Karácsony Gergely

Nincs forradalom és az a rezsim, amit joggal szidunk, mint kés a vajon felszámolta a jogállamot, a demokráciát. S mi, akiknek ezek az értékek nagyon, értetlenül állunk azelőtt, hogy miért hagyták ezt a magyarok, miért nem védtük meg közösen az értékeinek. Meg  kell végre érteni, hogy ha szeretnénk társadalmi  felhatalmazás a kormány leváltásához, egy új ország építésére, el kell tudnunk mondani, hogy tudunk olyat építeni, ahol a demokrácia sokkal mélyebbre hatol, ahol az emberek az otthonuknak érzik az országot. Társadalmi többség ehhez akkor lesz, ha a magyar emberek azt érzik, hogy polgárai egy közös országnak. A választási rendszer csak a jéghegy csúcsa.

Új szlogent találtam ki: Magyarország közös ország!

Gulyás Márton, KOM

Soha más ügy érdekében 2010. óta nem vállaltak érdekközösséget a most itt elnökkel vagy elnökségi taggal magát képviseltető demokratikus pártok. A kör nem teljes, akik nincsenek itt velünk, azokat is várjuk, hiszen amíg nincsenek itt, addig azt látjuk, hogy az ország nem közös.

A közös ország nem véleményazonosságot jelent.

Pont azt jelenti, hogy végre lehetnek vitáink, mert van a vitáknak kerete. Az itt felsorakozó pártok között alapvető különbségek vannak, s ez nagyon helyes.

LMP-s képviselőjelölt lehet Demeter Márta

0

Elindítanák a választásokon friss frakciótagjukat, Demeter Mártát – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese. A pénteken a frakció tagjává vált volt MSZP-s politikus a költségvetési bizottság alelnöki tisztségét kaphatja meg, éppen Schmuckot váltva.

Schmuck Erzsébet elmondta: az LMP, amelyben jelenleg zajlik az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek állítása,

elindítaná Demeter Mártát a jövő évi országgyűlési választáson.

Demeter Márta, aki az év elején lépett ki az MSZP-ből és annak képviselőcsoportjából, pénteki Index-interjújában hozta nyilvánosságra, hogy – a kötelező fél év független képviselőség után – az LMP frakciójához csatlakozik.

Schmuck Erzsébet: a képviselőcsoportjukba most belépő Demeter Márta szintén a költségvetési bizottság tagja, így ott jelenleg két LMP-s ül. Mivel frakciójuk hat fősre bővült, kérvényezni fogják, hogy az LMP a gazdasági bizottságban kapjon egy helyet az egyik költségvetési helyett, hogy Schmuck Erzsébet annak tagja lehessen.

Az MSZP közleményében azt írta: „Egy taggal ugyan bővült az LMP frakciója, de az ellenzéki képviselők száma ugyanannyi maradt.” A párt, ahogy írják, azt reméli, hogy Demeter Márta egy olyan közösségben találta meg a helyét, amely

nemcsak a saját túlélésében érdekelt,

hanem a demokratikus ellenzék együttműködésében és az Orbán-rezsim leváltásában.

MTI/FüHü

Lapszem – 2017. szeptember 1.

0

Szeptember első napja van, péntek, boldog névnapot kívánunk Egyed és Egon nevű olvasóinknak. Jó szokásunkhoz híven most is átnéztük, miről írnak mások.

Demeter Márta az LMP-frakció tagja lesz

Az Index Demeter Mártával, az MSZP-ből néhány hónapja kilépett parlamenti képviselővel készített interjút, aki elmondta: csatlakozik az LMP-frakcióhoz. A pártba egyelőre nem lép be, és

azt sem tudni, szerepel-e majd a választási listán.

Az MSZP volt elnökségi tagja arról is beszélt, hogy a szocialisták azért lettek számára vállalhatatlanok, mert egykori párttársai szerinte akár egyéni, akár üzleti érdekek mentén bármikor készek együttműködni a Fidesszel, és képtelenek a társadalom többségét megszólítani és hitelesen képviselni. Az LMP viszont szerinte pozitív irányban változott.

Hivatali visszaéléssel és csalással vádolják Hegedűs Zsuzsa volt titkárát

A Magyar Nemzet ír a vádról a miniszterelnöki megbízott volt személyi titkára, Bogdán László ellen, aki a baranyai Rózsafa fideszes polgármestere.

Bogdán 2010 és 2014 között dolgozott a Miniszterelnökségen, a vád szerint főtanácsadóként, pozíciójával visszaélve,

magáncéljaihoz különböző hivataloktól kért adatokat soron kívül és ingyenesen,

és ezeket polgármesteri kampányához is felhasználta. Emellett azzal is vádolják, hogy jogosulatlanul kapott diplomata-útlevelet és hivatali autót.

Hegedűs Zsuzsa azt mondta, csak 2014 decemberének elején tudta meg, hogy Bogdán súlyos anyagi károkat okozó visszaéléseket követett el. Akkor egyébként a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, hogy Bogdán visszaélt a nevével, ezért elbocsátották. Bogdán szerint viszont ő maga kezdeményezte a szerződésbontást, mert előtte októberben polgármesternek választották.

A Miniszterelnökség nem válaszolt a lap kérdéseire.

Balog a kötcsei piknikről

A családpolitika és a keresztény értékek védelme áll majd az idei, tizenhatodik polgári piknik középpontjában, amelyet a hét végén tartanak Kötcsén – mondta az esemény házigazdája, Balog Zoltán a Magyar Időknek.

Szerinte az a legfontosabb, hogy „keresztény európai értékeink, az életformánk megőrzésének lehetőségeiről beszéljünk. És mindenekelőtt a magyar családokról.”

A miniszter arról is beszélt, hogy létrejött egy állami alap, amely közel-keleti és afrikai fiatalok magyarországi oktatását támogatja; a megkövetelt egyházi ajánlás pedig arra is biztosíték, hogy az ösztöndíjasok hazatérnek majd, és az ottani közösség megerősítésén dolgoznak.

Másfél éve átadták, de nem lehet használni az uszodát

3,2 milliárd forintból épült a másfél éve átadott Tüskecsarnok a 11. kerületben, de az ott lakók azóta sem használhatják – írja a hvg.hu. Pedig annak idején

azt ígérték, hogy a környéken élők, dolgozók és tanulók sportolási bővülnek majd az uszodával.

Januárig valamivel jobb volt a helyzet, 11 és 14 között be lehetett menni az uszodába (bár persze annak, aki dolgozik, ez nem jelentett sok segítséget), onnantól viszont, a vizes vb-re való „zavartalan felkészülés érdekében”, csak a sportolók használhatják. A helyzet azonban a vb óta sem változott. Sőt, az uszoda lassan egy hónapja zárva van.

Tíz éve történt: A szélsőségek erősítése miatt bírálta a kormányszóvivő a Fideszt

0

Az a párt, amelyik saját politikai céljai érdekében a szélsőségeket erősíti, illetve nem határolódik el tőlük, az a demokráciát gyengíti – ezt mondta 2007. szeptember elsején a Független Hírügynökségnek Budai Bernadett akkori kormányszóvivő.

Előtte Navracsics Tibor azt mondta, Gyurcsány Ferenc kijátszotta az antiszemita kártyát a Fidesszel szemben azért, hogy elterelje a figyelmet az alapintézmények összeomlásáról, ami rossz kormányzása következménye.

Budai Bernadett szerint az ellenzéki politikus nyilatkozata azt mutatja:

a Fidesz nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a miniszterelnök számos példán keresztül bizonyította a fennálló veszélyt.

Ezek pedig még 2002 előttről származnak, azaz olyan időszakból, amikor Gyurcsány Ferenc nem hogy miniszterelnök, de még a kormány tagja sem volt.

Navracsics Tibor a Fidesz akkori választmányi ülésén beszélt arról is, hogy

Gyurcsány Ferenc „ámokfutásában” előbb-utóbb magára marad,

mert az SZDSZ már világossá tette: nem partner abban, amit a miniszterelnök az utóbbi időszakban művel. De Navracsics Tibor szerint a szocialisták józan erői is belátják előbb-utóbb, hogy a kormányfő megnyilvánulásai vállalhatatlanok.

Komáromi Zoltán: Évek óta dolgozunk a programon

Az Együtt szakpolitikusa azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy nincs konfliktus a pártvezetéssel amiatt, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját, miközben a két párt között nincs választási együttműködés. Azt is mondta: a programon már évek óta dolgoznak.

Szombaton, a szegedi találkozón, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, programadó beszédet tartott, felszólalt Komáromi Zoltán, az Együtt választmányi elnökének helyettese is, akiről több lap is azt írta korábban, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját.

A fuhu.hu-nak Komáromi Zoltán elmondta:

nem egy új programról van szó, már három éve dolgoznak rajta.

Botka László pedig megkereste őt, hogy „elvinné ezt a programot”.

Kérdésünkre, hogy ez nem okozott-e konfliktust a párt vezetőivel, hiszen nincs együttműködés a két párt között, Juhász Péter pártelnök pedig arról beszélt, hogy közös lista biztosan nem lesz, Komáromi Zoltán azt mondta:

nem volt semmilyen konfliktus, mert már az első megkereséskor tájékoztatta a párt vezetőit.

Mindenki beleegyezett, mint fogalmazott: ez annak az elismerése volt, hogy „jó műhelymunka folyik az Együttben”.

Az együttműködés, hogy lesz-e közös lista, vagy hogy megállapodnak-e az egyéni jelöltekről, az pártelnöki kompetencia, ő pedig szakpolitikával foglalkozik, és ezeket a kérdéseket most kell eldönteni, mert

„január-februárban már késő programot írni”.

De csak akkor áll a program mellé, ha annak a végső változata is vállalható lesz számára.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az akkor még háziorvosként dolgozó Komáromi Zoltán először 2008-ban jelent meg a politikában, amikor támogatta a vizitdíj bevezetését, és aláírásokat is gyűjtött mellette. Most a fuhu.hu-nak erről azt mondta:

„Egyszerűen dühös voltam.”

Azt mondta: „hazugságokkal hergelték az embereket”, miközben az egészségügyben komoly forráshiány volt, 6-8 év után pedig „azok is visszasírják a vizitdíjat, akik a legnagyobb melldöngetéssel ellenezték”. Szerinte annak idején két komoly hibát is elkövetett ezzel kapcsolatban a kormány: egyrészt, nem tárgyalták meg annak a feltételeit, hogy a vizitdíj bevezetése ne menjen a gyógyító munka rovására, másrészt nem kommunikáltak róla, így a Fidesz „rá tudott települni a népszavazásával”.

Erről a szerepvállalásról egyébként most azt mondta:

nem tartja politizálásnak,

hiszen nem pártközeliként végezte, „csak ki mertem állni az arcommal”.

Később csatlakozott az Együtthöz, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd 12. kerületi önkormányzati képviselője lett.

Itt a lét a tét – MSZP, Botka, Gyurcsány

0

Negyed fordulatot tett Botka, írtuk a szegedi találkozót összefoglaló írásunkban, és nincs semmi okunk ezt az állításunkat módosítani. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje valóban elmozdult bizonyos kérdésekben merev álláspontjáról, például a gazdagokat retorikailag támadó kijelentéseitől, a hangsúlyt inkább a szolidaritásra helyezte és abban is indokolt elmozdulásról beszélni, hogy tágabb perspektívát kínált a baloldal számára.

 

Programpontjairól, cselekvési tervéről aligha lehet negatív kontextusban szólni, már csak azért sem, mert azok egy része más pártok elképzelései között is szerepelnek.  (lásd Nagyító alatt a két program – MSZP és DK írásunkat.) Ezzel együtt megerősíthetjük, hogy olyan alapvetést rajzolt fel, amely mindenképpen szimpátiát ébreszthet a baloldali közönségben iránta és pártja iránt. Ami viszont nem egészen úgy alakult, ahogy azt egyesek remélték, az éppen a szövetségi politika és azon belül is a DK elnökéhez való viszony.

A szombati eseményről szóló beszámolók különböző módokon ismertették a szegedi eseményeket. Volt olyan hírportál, amely inkább csak a Botka programra helyezte a hangsúlyt és volt olyan, amely kiemelt részt szentelt a Gyurcsány problémának. Érthetően, hisz a konfliktusok éppen a volt miniszterelnök személye körül alakultak ki, már amennyiben Botka ugyan, ahogy ezt többször jelezte, tárt karokkal várja a Demokratikus Koalíciót az általa elképzelt szövetségben, de Gyurcsány nélkül.  Már a szegedi fórum beharangozójában arról írtunk, hogy áttörést, vagy inkább előrelépést a baloldali összefogás terén csak akkor lehet várni, ha Botka enged az ellenállásából és ellép attól az elképzelésétől, amellyel egy másik párt elnökét akarja levenni a sakktábláról. A Demokratikus Koalíció tagjai mindeddig határozottan kiálltak elnökük mellett és elképzelhetetlennek tartották és tartják most is, hogy Gyurcsány ne legyen rajta az elképzelt közös képviselői listán. Azt is jeleztük, hogy a szegedi polgármester viszont aligha hátrál meg, kitart álláspontja mellett, mintegy azt sugallva, hogy ezt a háborút immár Gyurcsány és közötte, személyes presztízsharcnak tekinti.

Nos, a jósok közül azoknak lett igazuk, hogy e kérdésben tényleg megmerevedtek a frontok, az amúgy politikai programmá emelt miniszterelnök-jelölti beszéd ezen a ponton megbicsaklott és a korábbi viszonyok közé merevedett. Botka ugyanis megerősítette, hogy a DK elnökével nem tud, és nem akar együttesen lépni, ami viszont erősen kérdésessé teszi a Fidesszel megvívandó versenyének esélyeit. Mert hiába mutatják a közvélemény kutatások, hogy az ország többsége kormányváltást akar, a számtanból eleve ki kell vennünk a Jobbikot, de a többi párt sem jelenik meg az egyenletben, a legalábbis a legtöbb baloldalra sorolt formáció nem. Vagy azért, mert eleve kizárják az MSZP-t, mint partnert, vagy azért, mert senkivel sem akarnak összefogni. Voltaképpen egyetlen önként jelentkező van eddig, a Párbeszéd társelnöke Karácsony Gergely, de egyelőre nála sem tudni, hogy egyéni motiváltságú a készség, vagy pártja szándékával megegyező. Éppen Botka hangsúlyozta Szegeden, hogy ma a baloldalra senki sem tekint úgy, mint természetes szövetségre, és azt is hozzátette: márpedig váltást, csakis egy koalíció képes elérni.

Igen, de így hogyan? Hogyan, ha a koalíció gondolatát lényegében maga a kezdeményező töri össze? Ebben az esetben, vajon mi hozhat változást? A DK arról beszélt a Független Hírügynökségnek nyilatkozva, hogy várja az MSZP-t, kezdődjenek meg a tárgyalások, de a DK-sok is tudják, e pillanatban ez teljességgel lehetetlen.

Így viszont, visszatérve a negyed fordulathoz, ez a lépés semmit nem ér.  Ami viszont azt eredményezi, hogy a háború folytatódik, mind a DK és az MSZP között, mind pedig a szocialista párton belül, ahol elég sokan másként képzelik a szövetségi politikát, mint saját miniszterelnök-jelöltjük. Akárhogy is, a tétet nagyra növelte Botka. Hogy mi a tét, azt most még az olvasók fantáziájára bízzuk. Most legfeljebb annyit teszünk hozzá: Orbán kifejezetten örül ennek a helyzetnek.

Nagyító alatt a két program – MSZP és DK

0

A Demokratikus Koalíció szerint az MSZP Botka László által meghirdetett programja találkozik a DK programjával, ezért mielőbb el kellene kezdeni tárgyalniuk. Valójában mit mond a két párt a fontos társadalmi, gazdasági kérdésekről? Gyorsfényképet készítettünk.

Az MSZP programjának vizsgálatát két alapra érdemes és lehet helyezni: egyrészt a Botka László által a szombati szegedi értelmiségi találkozón elmondottakat (amelyben érintett programpontokat), másrészt az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin csapatának elképzeléseit, pontosabban annak első, ugyancsak szombaton, a Népszavában megjelent bevezető írását, amelyet a későbbiekben részletes szakmai anyagok követnek a gazdaságpolitika, az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika területeiről. Mind a kettő csak nyomokban tartalmaz – műfajukból is adódóan – konkrét tervezett intézkedéseket. Szemben a Demokratikus Koalíció „Sokak Magyarországa” program-vitaanyagával, amely már konkrét intézkedésekre bontja le az elképzeléseket. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, s időt adni az MSZP programkészítő csapatának arra, hogy lebontott elképzelésekkel álljon elő. A főbb célokat persze már most is lehet tudni, s a változtatás iránti igény, szükség indoklásában valóban sok a két párt véleményében az egybeesés.

Mindezeket figyelembe véve készítettük el az összevetést, amely az egészségügy, az oktatás és átképzés, a szociál-, a bér-, az adópolitika és a korrupció elleni küzdelemre tér ki.

OKTATÁS, ÁTKÉPZÉS

MSZP

Mindenki számára hozzáférhetően folyamatos és jó minőségű, egyenlő színvonalú  oktatási rendszer. Az átképzéshez a helyi gazdaság igényeit kell figyelembe venni. A munkát keresőnek a jelenleginél kétszer-háromszor hosszabb időre kell biztosítani a megélhetést jelentő anyagi támogatást.

DK

Korszerű, mindenki számára elérhető tudást biztosító okatatás, szektorsemleges finanszírozással. Esélyteremtő szociális infrastruktúra, a szaktudás megújítását lehetővé tevő közismereti oktatást is ellátó szakképzés. Mindenki számára elérhető felsőoktatás, az első két szemeszterben tandíjmentességgel. Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek a megteremtése.

EGÉSZSÉGÜGY

MSZP

A jó minőségű háziorvosi ellátás, szűrés, diagnosztika, felvilágosítás és megelőzés, valamint kórházi szolgáltatások feltételeinek a megteremtése az egész országban. Térítésmentesség, amelynek garanciája az egybiztosítós rendszer. Öngondoskodás az univerzális egybiztosítós rendszeren felül.

DK

A szolidaritás elvén működő egészségügy. Alanyi és biztosítotti jogon alapuló juttatások, mellé tb-extra, önkéntes csomag. Az OEP feladatainak, működésének helyreállítása. Előtérben a megelőzés. Sporthoz való jog biztosítása az egészségért.

SZOCIÁLPOLITIKA

MSZP

Univerzális ellátások. Mindenki számára elérhető minimum az alapvető megélhetéshez. A létminimumot jelentősen meghaladó minimálbér a dolgozóknál, a nem dolgozóknál az azt elérő jövedelempótló támogatás az álláskeresésben aktívan részt vevőknek. A létminimum szintjét biztosító nyugdíj garantálása.

A lakáspolitikában az állami forrásokat az alsó 80 százalékos jövedelemkategóriába esők kapják. Megszűnnek az elhelyezés nélküli kilakoltatások, a családok hatósági szétválasztása szegénység miatt, a hajléktalanság. Megfelelő színvonalú bölcsődei ellátást és idősgondozás.

DK

Feltételes családi minimáljövedelem. Az álláskeresési támogatás időtaratamának növelése 6 hónapra. Átfogó gyermekfelügyeleti rendszer kialakítása. A részmunkaidős foglalkoztatás, a flexibilis munkaidő, a távmunka és a távtanulás kereteinek jelentős kiterjesztése. Családi pótlék emelése mindenkinek, s emelt szintű a gyereküket egyedül, illetve a fogyatékkal nevelők számára. Családi adókedvezmény átalakítása az alacsony és átlagos jövedelmű családok javára.

A minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz egy ötéves kiigazítással. Ingyenes alapszolgáltatás mindenkinek. Kétpillérű állami nyugdíjrendszer. Rugalmas nyugdíjkorhatár.

A bérlakásépítés támogatása, a lakhatási támogatás új rendszerének bevezetése, piaci, illetve közösségi szervezésű komplex rendszer a fiatalok lakáshoz juttatására. Program a hajléktalanság csökkentésére.

BÉR- ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

MSZP

Tudatos életszínvonal- és bérpolitika, bér- és termelékenységi megállapodások a vállalkozások és a szakszervezetek között, ágazati szinten.  A politika e folyamat segítője, de nem meghatározója. A bérpolitika alapozza meg a foglalkoztatáspolitikát.

DK

A bérek munkaadók által fizetett közterheinek, járulékainak differenciált csökkentése.

ADÓZÁS

MSZP

Progresszív adózás, a működtetéséhez jelentős béremelésekkel. A magyarországi bérek jelenlegi szintjén nincs fenntartható megoldás az újraelosztási szükségletek megfinanszírozására sem. Vagyonadó működtetése. Az offshore megszüntetése.

DK

A havi egymilló forint fölötti jövedelmekre magasabb adókulcs, a háromillió forint feletti havi keresetek esetén magas összegű különadó. A sokszázmilliós vagyonok öröklésének megadóztatása. Az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás, a megújuló energia és az ehhez kapcsolódó eszközök áfa-kulcsának a csökkentése. A családi adókedvezmény igénybevételének fokozatosan megszűtetése az átlagbér kétszerese fölött. Az adóhatóságon belül a nagyvállalatok és a különösen nagy jövelemű magánszemélyek adózását kiemelten figyelő akciócsoport létrehozása. Az adófajták és kedvezmények számának radikálisan csökkentése. A szociális hozzájárulási adó megszűntetése, munkáltatói társadalombiztosítási járulék bevezetése. A személyi jövedelemadó-bevallás megszűntetése, az adók kiszámítása és befizetése az állam feladatává válik. A társasági és az iparűzési adót egységes értéktöbblet-típusú adó váltja fel. Társasági adó csökkentése csak a kkv-knál. A kiemelt látványsportok TAO támogatásának megszűntetése.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK