A miniszterelnök veje – miután állami megbízásokkal milliárdos lett – már a nyolcadik nagy értékű ingatlanját szerzi. Mészáros Lőrinc gyerekei a Nemzeti Lovarda túlárazott felújításával egymilliárd forinttal több közpénzt tehetnek zsebre.
„Az Orbán-Mészáros-Matolcsy triónak annyi közpénzt sikerült lenyúlnia, hogy már a családtagjaikat is odaengedik az adófizetők által befizetett milliárdok közelébe. A miniszterelnök veje – miután állami megbízásokkal milliárdos lett – már a nyolcadik nagy értékű ingatlanját szerzi. Mészáros Lőrinc gyerekei a Nemzeti Lovarda túlárazott felújításával egymilliárd forinttal több közpénzt tehetnek zsebre. Matolcsy György jegybankelnök a saját rokonainak ad kedvezményes hitelt, illetve zsíros állásokat, a fia pedig a napokban vette meg legnagyobb online hirdetési céget. Eközben a Fidesz alatt csődbe kerültek a kórházak, szétesett az egészségügy, padlóra került az oktatás. A Botka-kormány 2018-ban leváltja a Fideszt és arra fordítja az adófizetők pénzét, amire kell: működő egészségügyet, színvonalas oktatást teremtünk, növeljük a fizetéseket és a nyugdíjakat” – áll a Magyar Szocialista Párt közleményében.
A hvg.hu írta meg még szerdán, hogy csütörtökön az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter megbeszélést folytat Botka Lászlóval, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével.
A tárgyalás tényét mindkét pártban tagadták, ám a hvg.hu továbbra is állítja, hogy több egybehangzó forrásuk szerint lesz tárgyalás a két párt között.
Hadházy Ákos, az LMP alelnöke ma a FüHü-nek elmondta, hogy nincs tárgyalás a két párt között. Ha valaki az LMP politikusai közül találkozik valamelyik szocialista politikussal, azt csakis magánemberként teheti meg.
Mindezt egyébként Ungár Péter is megerősítette. Tegnap a Facebook oldalán közölte: egy CD-ben fogad bárkivel, hogy csütörtökön nem találkozik Botka Lászlóval.
Ha szőrszálhasogatók lennénk, akkor most azt írnánk: ebből a mondatból mindössze annyi következik, hogy Ungár és Botka csütörtökön nem találkoznak. De a hétnek ugye még van hat másik napja, amikor még minden előfordulhat.
Mindenesetre Hadházy Ákos a FüHü-nek megerősítette: az LMP jelenleg egyedül a Gémesi György vezette Új Kezdet párttal áll tárgyalásban, velük készül együttműködni a 2018-as választásokra.
Október 8-án állóháború alakult ki az egymásnak feszülő felek között. Kossuth téren folytatódtak a gyűlések, sokan le is táboroztak, miközben a Fidesz és a KDNP vezetői közölték: megszakítanak minden kapcsolatot a miniszterelnökkelé. Közben újabb – Lamperth Mónika és Szekeres Imre által elmondott – nem a nyilvánosságnak szánt szövegek szivárogtak ki.
A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
A két frakcióvezető kivételével sem a Fidesz, sem a KDNP nem lesz jelen a parlamentben semmilyen olyan előre bejelentett felszólaláson, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője jelentette be hétfőn, közös délelőtti tanácskozásuk után. Az ellenzéki pártok így szakítják meg a politikai kapcsolatot a miniszterelnökkel.
Annak érdekében, hogy a Fideszre és a KDNP-re szavazók képviselete megvalósuljon a parlamentben Gyrucsány Ferenc felszólalásai alatt is, és teljesüljön az államfő ajánlása, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt folyamatosan jelen lesz az ülésteremben, de sem interpellációt, sem kérdést nem intéznek a miniszterelnökhöz és nem vesznek részt az általa kezdeményezett egyeztetéseken sem. Ha Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Sólyom László köztársasági elnök, vagy valamelyik parlamenti párt frakcióvezetője kezdeményez találkozót, arra a Fidesz és a KDNP továbbra is elmegy, de Gyurcsány Ferenccel semmilyen politikai kapcsolatot nem tartanak fenn a jövőben – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.
MSZP: A Fidesz cinikus és felelőtlen
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz és a KDNP cinikus és felelőtlen, amikor a parlament helyett továbbra is az utcai politizálást helyezi előtérbe – reagált Mesterházy Attila a két ellenzéki párt hétfői bejelentésére. Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy két listáról bejutott politikussal nem képviselheti a Fidesz és a KDNP az összes választóját.
Satu parancsnok.
Egy nappal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter kiszivárgott beszéde után, újabb MSZP-s politikus beszéde került nyilvánosságra. Ezúttal Szekeres Imrének az MSZP elnökhelyettesének, valószínűleg a szombati választmányi ülésen felvett szavait küldték el ismeretlenek a közrádióhoz.
A honvédelmi miniszter a felvételen az önkormányzati választások után megváltozott erőviszonyokról beszél, ahogy fogalmaz, újra kell gondolni az együttműködést az SZDSZ-szel és az MDF-fel is. Szekeres Imre várhatóan közleményben reagál a kiszivárogtatott hangfelvételre.
A Magyar Rádióhoz eljuttatott felvételen Szekeres Imre egyebek között arról beszél, hogy az önkormányzati választások után az SZDSZ elvesztette országos jelentőségét, országos kispártból budapesti középpárttá zsugorodott, ezért az MSZP-nek ennek megfelelően kell újrafogalmaznia az együttműködést a szabad demokratákkal.
Szekeres Imre ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebbik ellenzéki párt, az MDF 11 megyében szerzett fontos pozíciókat, így a szocialista pártnak velük is új viszonyt kell kialakítania. Szekeres Imre közölte, a szocialista törzsszavazók egyharmada otthon maradt. Az elnökhelyettes ezt politikai és mozgósítási vereségnek nevezte.
Sipos József, az „áruló”
A Független Hírügynökség beszámolója szerint a Magyar Rádió (MR) tudósítója végig jelen volt az MSZP szombati választmányának zárt ülésén és rögzítette is az ott elhangzott beszédeket. Az újságíró az MSZP egyik választmányi delegáltjának segítségével vette fel a beszédeket – állapította meg az országos választmány belső vizsgálata.
A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy Sipos József a párt társadalompolitikai tagozatának tagja segített az MR tudósítójának bejutni a zárt ülésre, ahol az újságíró rögzíthette az összes elhangzott beszédet, köztük Szekeres Imre elnökhelyettesét is. A választmányi vizsgálat már lezárult, a megállapításokat egy feljegyzés keretében eljuttatták az országos elnökségnek, amely dönt a esetleges következményekről.
Fiúk (és lányok) a térről.
Az index.hu úgy értesült, hogy Sipos Józsefet az ügyben már meg is hallgatta a párt elnöksége. A szombati zárt ülésen egyébként Gyurcsány Ferenc és Hiller István kivételével valamennyi beszédről készült felvétel.
A hirszerzo.hu internetes oldal pedig úgy tudja, hogy az MSZP elnöksége kezdeményezi a szegedi Sipos József kizárását az MSZP-ből.
Sipos József, aki az újságírót bevitte a zárt tárgyalásra, azt mondta: nem tudta, hogy a riporternő rögzíti az elhangzottakat és mivel nem kezdéskor ültek be, azt sem tudta, hogy a rendezvény nem nyilvános.
A politikus közölte, hogy lemond a pártban betöltött tisztségeiről.
Sipos József az ATV Egyenes Beszéd című műsorában közölte, hogy lemondott az MSZP választmányi tagságáról és a párt társadalompolitikai tagozatának ügyvivői posztjáról.
Elmondása szerint szombaton, az országos választmány ülésének napján a párt társadalompolitikai tagozatának is ülése lett volna. Erre hívta ő a Magyar Rádió riporterét, akivel egyébként másfél-két éve „korrekt viszonyt ápol”. A tagozat ülése azonban elmaradt, így a politikus – megfogalmazása szerint – barátaival elindult a választmány ülésére és ment velük az újságíró is.
Sipos József elmondta: körülbelül 30-45 perces késéssel érkeztek a választmány ülésére, amelyről nem tudta, hogy zárt. Elismerte, hogy hibát követett el, amikor erről nem is érdeklődött senkitől, ám hozzátette, hogy erre nem is lett volna lehetősége, hiszen nem találkozott illetékessel.
A politikus hangsúlyozta, hogy ő és kollégái sem tudták, hogy a rádió újságírója felvételt készít a beszédekről. A riporternek ezt a lépését rendkívül elítéli, hiszen úgy gondolja, hogy – akarva-akaratlanul – a tisztességével játszott, amin ezek után csorba is esett.
Sikerjelentés helyett a miniszternek arra kell magyarázatot adnia, miért pusztul a magyar vidék, miért tüntették el még a minisztérium nevéből is a vidékfejlesztés szót.
A foglalkozásbővülés csak a statisztikákban létezik, a falvakban fokozatosan csökken a munkahelyek száma, lepusztuló környezet összedőlő házak és kilátástalanság van a fejlődés helyett. Arra pedig Orbán Viktortól várjuk a magyarázatot, hogy miért szűnt meg a környezetvédelem Magyarországon, hogyan akarják a fenntarthatóságot biztosítani?
A kormány azzal, hogy elkótyavetyélte, és többségében kókler haveroknak adta az állami földeket, elengedte az egyetlen aktív vidékfejlesztési eszközt is.
A kiszámítható jogi környezet helyett teljes a bizonytalanság, a földtörvény a gazdák helyett a spekulánsokat védi.
A pártutasításra működő agrárkamara a gazdák képviselete helyett vakon szolgálja a kormány vidékromboló politikáját. Óriási bűn volt a mintának, és jelképnek számító kishantosi biogazdaság tönkretétele, és haveroknak átjátszása.
Ellentétben a sikerjelentéssel, az elmúlt 7 év a magyar mezőgazdaság életében is fekete időszak volt. Igaz, hogy a korábbi csapadékhiányos periódus után jó, és átlagos időjárási környezet jellemezte az elmúlt 7 évet, ami elsősorban a gabonaféléknél jó hozamokat eredményezett. A termelők azonban azzal szembesülnek, hogy
a jelenlegi magyar termésátlagok még mindig nem érik el a rendszerváltás előtti szintet,
miközben a világban ez idő alatt 30-40 százalékos növekedés tapasztalható.
A jelenlegi magyar átlag gabonatermés a nyomott árak következtében veszteséget hoz a gazdáknak. A miniszternek arra is válaszolni kell, hogy miért védi a bűnöző, csaló, állattal nem rendelkező, kizárólag parlagfüvet előállító maffiózókat a nemzeti parkok legelőin.
A Botka László vezette baloldali kormány minden csalótól visszaveszi az állami földeket, és legelőket. Fenntartható pályára állítja a mezőgazdaságot, és rehabilitál mindenkit, akiknek ez a faluromboló politika kárt okozott. Eltörli a kötelező kamarai tagságot, de megerősíti a falugazdász hálózatot.
A kistérségek adottságait, és a helyben élők véleményét figyelembe véve átalakítja a vidékfejlesztési támogatásokat, újra önállósítja a működtető intézményrendszert. A magyar vidék is kormányváltást akar, tegyünk róla, hogy a tolvajok erről a területről is eltakarodjanak, és nyerjék el méltó büntetésüket.
A 2006-os őszi eseményeket feldolgozó sorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy egy újabb hangfelvétel került elő, amely tovább borzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket. A felvételen Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a Fidesz az önkormányzati választásokat, a pénzt nem ők fogják osztani.
Horn Gyula volt miniszterelnök is megszólalt. A Vasárnapi Híreknek adott interjúban támogatásáról biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.
A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.
Újabb hangfelvétel borzolta a kedélyeket
Három héttel a miniszterelnöki beszéd után újabb hangfelvétel került nyilvánosságra. Ezúttal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter szombaton, az MSZP országos választmányi ülésén elhangzott beszédét rögzítette valaki. A miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a megyei önkormányzatokat a Fidesz, nem ők fogják osztani a pénzt.
A hangfelvétel szerint ennek megfelelően módosítják az ezt szabályozó törvényt. Az MSZP szóvivője szerint a Fidesz érdekeinek megfelelően hallgatják le a kormánytagokat, de belső vizsgálatot ígért. A Fidesz szerint az MSZP el akarja vinni a pénzt, és magából indul ki, amikor maffiáról beszél.
Az MSZP szombati választmányi ülésén készült felvételt a Magyar Rádióhoz juttatták el a készítők.
Ebben Lamperth Mónika egyebek között azt mondta, hogy napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása, és a frakciókkal való egyeztetés után olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, amely megerősíti a kormánypárti politikusok pozícióit a regionális területfejlesztési tanácsokban.
Lamperth Mónika hozzátette, hogy ha júliusban a Fidesz megszavazta volna a régiók létrehozását, akkor más lenne a helyzet, de, ahogy vasárnap esti közleményében a miniszter fogalmaz, a „központi állam rákényszerül, hogy saját eszközeivel folytassa a regionalizációt. Egy sor törvényt kell módosítanunk, és új szabályokat kell felállítanunk, ha régiós intézményeket akarunk.”
Közölte, a kormány tagjait a Fidesz érdekeinek megfelelően lehallgatják, ezeket az anyagokat manipulálják, és a névtelenség homályába burkolózva közkinccsé teszik. Az MSZP szóvivője a hangfelvétel tartalmát nem akarta kommentálni.
Lanperth tiltakozik
Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter közleményben reagált a vasárnap kiszivárogtatott hangfelvételre, amely a szombati MSZP-s választmányi ülésen készült, és amelyen a miniszter a régiós fejlesztési pénzek elosztásáról és beszél.
A miniszter tiltakozik az ellen az eljárás ellen, hogy
egy önkényesen megvágott, a kormány és a tárca vezetőjének valós szándékait eltorzító hangfelvétel került nyilvánosságra
– derül ki a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményből.
Lamperth Mónika leszögezi, hogy nem a jelenleg is érvényes hatalmi viszonyokat kívánják átrendezni, hanem a felelősségi viszonyokat akarják pontosan szabályozni az uniós források befogadhatósága érdekében.
Horn: Gyurcsány egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnö
20006. október 8- án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Horn Gyula szerint lenne esély a nemzeti kiegyezéshez is elvezető párbeszédre. Ehhez azonban mindenekelőtt tárgyalni kell, amíg ki nem merülnek annak lehetőségei – mondta volt szocialista miniszterelnök a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.
A szemben álló politikai erőknek muszáj szót érteniük az érdemi kérdésekben, vagyis abban, hogy hol van ennek az országnak a helye, illetve hogy miként kell a nemzeti érdeket érvényesíteni – mondta a volt miniszterelnök. „Annak idején nem az fájt a legjobban, hogy kicsúszott a fenekem alól a bársonyszék, hanem az, hogy a kabinet összerakott egy csomó programot, de az egész kútba esett, hisz a következő kormány arra törekedett, hogy minél többet semmisítsen meg az előző döntéseiből” – fogalmazott Horn Gyula.
„Az elmúlt hetekben sokat veszített az ország a belső harcok miatt, de igenis látni egy kis esélyt arra, hogy megváltozzon a helyzet”- folytatta. „Amit Gyurcsány Ferenc pénteken produkált, azt mutatja, hogy egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnökkel van dolgunk. Az elszántság, az akarat megvan a kormányban – márpedig ez kell a bizalom mellett, e nélkül nem lehet ezeket a kemény kihívásokat megválaszolni” – mondta végül a volt miniszterelnök.
2006. szeptember 19-én írtam az itt olvasható Esti srácok című publicisztikát, egy nappal az MTV székházának ostroma és felgyújtása után. Semmit sem változtattam a dolgozaton – vállalom, hogy akkor így láttam az eseményeket.
Az esti srácok nagyobb tömegekben hétfőn este kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de igen demokratikusan is viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt betört a televízió büféjébe, ott tört és zúzott, majd, ideológiai alapon, egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távozott. Békeidőkben az ilyet a szakirodalom betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezi, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.
Más esti srácok, nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztására pazarolják. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Nem volt könnyű dolguk, igen ötletesnek kellett lenniük, hogy elegendő számú autót fel tudjanak gyújtani.
A legtöbb ember ugyanis, ellentétben a hétfő esti pesti srácokkal, ha politikai tüntetésre megy, hiába köt csomót a zsebkendőjére, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon. Innen is látszik, hogy az esti srácok eszén nem könnyű túljárni, ha valamelyikük úgy dönt, hogy felgyújt egy autót, akkor ide a rozsdás bökőt, hogy meg is teszi.
Szabad szemmel is jól kivehető volt, amint az esti srácok egy csoportja hősies csata után elfoglalt és felgyújtott egy, a téren lévő rendőrautót. Hogy ez mennyire bátor tett volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóban egy rendőr is bennrekedt. Amikor a jármű már nagyon égett, esti srácok egy csoportja megpróbálta eloltani, ám más esti srácok ezzel párhuzamosan újabb égő rongyokkal és más rekvizitekkel tartották életben a tüzet. Idővel már nagyon úgy nézett ki, hogy a kocsiban ülő közeg elevenen benn ég, ám ekkor az esti srácok megmutatták, hogy minden látszat ellenére, nem közönséges garázdák ők. Ellenkezőleg: nemcsak karjuk van, amivel dobálni és gyújtogatni tudnak, de a szívük sincs kockakőből.
Ezt onnan lehet tudni, hogy végül kiengedték a szerencsétlen bennrekedt rendőrt, és amikor kijött, még csak agyon sem verték! Az egyik, a magyar függetlenségért síkra szálló esti srác a Magyar Televízió épületének emeleti ablakában mutatta magát, s miközben egy árpádsávos zászlóval járkált föl, s alá, bőszen lengette is azt. Ez is igen hősies és a helyszínen megjelenteknek tetsző cselekedet volt. A zászlólengető esti srácot még az sem riasztotta vissza, hogy viselkedése nem mindenki számára volt szimpatikus, sőt, néhányan élnek még azok közül, akikben ez a tevékenység bizonyos ordas eszméket idéz fel. Olyan időket, amelyeket a köznyelv leginkább vészkorszaknak szokott nevezni.
Az esti srácok nem kedvelik az egyenruhát, ezért ők maguk is sokféle ruházatot viselnek. Különösen a fekete bőrszerkók jönnek náluk számításba, mert ez nagyon hazafias, demokratikus és a kommunisták rettegnek tőle. Ugyanebből az okból kifolyólag az esti srácok többnyire tar fejjel mutatkoznak, mert ez, amellett, hogy félelmet kelt a gyanútlan szemlélőben, minden másnál jobban kifejezi a magyarság sorsa és a nemzet függetlensége iránt érzett elkötelezettséget.
Az esti srácok hajnaltájt, nem kis bátorságot tanúsítva, felgyújtották a Magyar Televíziót, amely, csak úgy mellesleg, Budapest – így hívják az esti srácok hazájának fővárosát – egyik legszebb épületében működik. (Már amikor működik, és a túlcsorduló nemzeti érzelmektől hevítve, nem gyújtják fel). Ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számít, különös tekintettel arra, hogy alatta halottak, mégpedig katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei fekszenek.
Az esti srácok nagyvonalúságát bizonyítja, hogy amikor az épület már rendesen égett, csak kezdetben akadályozták az oltásra kivezényelt tűzoltók munkáját, és később is csak elvétve dobálták őket kővel és üvegekkel, sőt, olyan periódusok is előfordultak, amikor hagyták őket dolgozni.
Kedd reggelre a rend helyreállt, de a műsor, legalábbis az esti srácok ígérete szerint, folyatódik.
Az biztos, hogy a Fidesz örül a fejleményeknek; amit az ellenzék művel – mínusz a Jobbik -, az abszolút kedvére való. Mert miközben kivétel nélkül mindegyik párt fennen hangoztatja bősz elszántságát a ma kormányzók elzavarásáról, aközben, valójában mindent elkövetnek, hogy a Fidesz ne pusztán maradjon, hanem lehetőleg újra kétharmaddal nyerjen. Így aztán hiába hangoztatja mindenki, hogy a választók többségének elege van a jelenlegi hatalom uralkodásából, a cselekvésük egyáltalán nincs szinkronban a megfogalmazott vágyakkal.
A hétvégén volt esély az áttörésre. Volt esély arra, hogy a szavazók által elvárt – és, ismételjük meg: a pártok által is preferált – együttműködés irányába történjenek pozitív lépések, ám mindez hiába való várakozás volt. Természetesen az alapkonfliktus szempontjából érdemes vizsgálni az eseményeket, vagyis, mit hoz a Demokratikus Koalíció, alias Gyurcsány Ferenc, MSZP, alias Botka László háború. Tudtuk, láttuk, hogy már péntek délutánra megmerevedni látszanak a frontok; a DK elnöke pártszavazással betonozta be magát az esetleges közös listára; közleményükben nem is hagytak kétséget a felől, hogy ez a közösködés kizárólag Gyurcsánnyal együtt képzelhető el.
Ily módon szombatra Botkának, ha a helyzet feloldásában gondolkodott volna, egyetlen húzása maradhatott volna: látványosan enged, amit esetleg oly módon is megtehetett volna, hogy a szövetségi megállapodások megkötését rábízza a párt, vagy a választmány elnökére.
De nem ezt tette. Sőt, ő is megkötötte magát, nem hagyván egérutat; egyértelműen fogalmazott: végigviszi azt, amit elkezdett.
Most tehát ott tartunk, hogy a két párt retorikájának kettős eleme hangsúlyozódik; a már említett Fidesz ellenes stratégia mellett a másikkal szembeni vád: elveszejti az ellenzéket, végső soron az országot.
Kölcsönösen egymást vádolják, ami persze a normális politikai helyezkedésbe általában belefér, de itt és most, ennél többről van szó.
Ténylegesen arról, hogy, ahogy Botka fogalmazott, megteremtik-e Orbán uralmának negyedik periódusát, vagy valódi esélyt kínálnak a kormányváltó erőknek.
Ez a valódi esély egyre távolodónak tűnik, még akkor is, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje harcias beszédben jelölte ki a követendő utat, illetve fogalmazta meg mindazt, amit az Orbán-kormány az országgal szemben elkövetett. Botka jól látja, és jól is fogalmazta meg azokat a bajokat és károkat, amelyeket a Fidesz okozott, de hát ebben semmiféle nézetkülönbség nincs az úgynevezett demokratikus ellenzéki oldalon. Ugyanazokat az elemeket hangsúlyozza Gyurcsány, vagy Szél Bernadett, Karácsony Gergely, vagy Juhász Péter. Mindenki Barabást kiált, és valahogy Jézus lesz belőle.
„Tökéletes a patthelyzet”, mondja egy, a politikai helyzetet jól ismerő forrásunk, nem hagyván kétséget a felől, hogy ez a lehető legrosszabb helyzet, ami előállhatott az ellenzéki oldalon. A hírek szerint a Demokratikus Koalíció, amelyben a tagok fanatikus Gyurcsány hívők, elfogadja azt a helyzetet is, ha semmi nem történik a közösködés érdekében; hisznek abban, hogy biztosan parlamenti párt lesznek, a felelősség pedig – ahogy elnökük fogalmaz -, a szocialistáké. Ők nem kívánnak más párt belügyeibe beavatkozni, s ezt elvárják másoktól is. Vagyis azt a feltételt, amit Botka szabott, amely Gyurcsányt elüldözné a közös listáról és csak az egyéni indulását támogatná, elfogadhatatlannak tartják.
Erre a szocialista politikusok egy része is egyetértően bólint, de míg eddig a bólintást egyfajta nyomásgyakorlás is kísérte, azaz a megegyezés irányába tolni Botkát, a szombati, a televíziós nyilvánosság előtt elhangzott beszéd után, megtörni látszik ez a szándék. Beszámolók szerint a Botka-féle beszédet követő zárt választmányi ülésen, bár sokan megfogalmazták a DK-val való házasság kényszerét, nyílt támadás, vagy bírálat már nem érte a miniszterelnök-jelöltet. Forrásaink abban nem láttak tisztán, hogy ez egyenlő-e a beletörődéssel, vagy új tervek születnek a nyomás újfajta módjára és fokozására. Ma a korábban szeptember végére jelzett áttörést kitolták decemberre mindazok, akik továbbra sem látnak más lehetséges utat, mint a két párt közösködését. Hogy pontosan milyen lehet egy ilyen újfajta nyomás, arról nem tudhattunk meg semmit, talán azért nem, mert akik ebben gondolkodnak, még maguk sem látják, mit is tehetnének.
Elsősorban persze Molnár Gyula pártelnökre vetik a szemüket; az általa, a választmányi gyűlésen elmondottakat értelmezik úgy: az elnök is a DK-val kötendő megállapodásban látja a megoldást.
Ma egy közös pont látszik amúgy Botka és Gyurcsány között: mindketten azt állítják, hogy még nincs semmi veszve; decemberben, vagy januárban még nem lesznek megkésve. Ami lehetséges, hogy így van – never say never -,de az is bizonyos, hogy eközben a Fidesz, a kormány köpönyegébe bújva, gőzerővel vág neki a kampánynak. Ahogy megírtuk – feltehetően október 1-től – teljes erővel próbálja bedolgozni a magyar lakosságot; üzenetének lényegét Orbán Viktor már megfogalmazta: csak akkor tudja megvédeni az országot a menekültektől, az eliszlámosodástól, ha még nagyobb felhatalmazást kap az újabb kormányzati ciklusra. Az ellenzék is operál, mint fentebb említettük a félelem-faktorral, azzal tudniillik, hogy mivé lesz az ország egy újabb Orbán-ciklus alatt, csak éppen elnyomják saját üzenetüket az egymással folytatott csat zajával.
Szóval az van most, hogy Orbán körbekeríti az országot, az ellenzék meg kerítést von saját maga köré. Tessék eldönteni, melyik a hatékonyabb.
A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.
A népszavazási kérdés így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”
Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész „hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.
Szerinte
a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,
és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:
azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, „tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.
Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.
Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:
a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.
Szerinte „az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy
aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.
Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, „már megéri”.
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:
a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.
Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, „elég volt, takarodó”.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint
az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.
Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, „apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában „ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.
Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom „teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.
A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.
Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:
a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,
ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.
A szövetségnek nincs alternatívája – ezt mondta Botka László az MSZP országos választmányának ülésén. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje üzent a DK-nak, erősen kritizálta Orbán Viktort, és bírálta az elmúlt 16 év kormányzását.
Botka László azzal kezdte beszédét, hogy hisz a szövetségben, az együttműködésben, amelynek a pártoknál mélyebbre kell hatolni. Azt mondta, hogy egy igazságosabb országhoz kormányváltás kell, ehhez szövetségre kell lépni,
a szövetségnek nincs alternatívája.
De szerinte ennek az erejét az adhatja, ha valódi lesz, és nem csak a szavak szintjén valósul meg, hanem tényleg le akarják váltani a kormányt. Botka szerint viszont most úgy tűnik, nem minden ellenzéki párt és politikus akarja ezt, néhányan a saját politikai túlélésükért küzdenek.
Azt mondta:
„aki nem hajlandó részt venni a szövetségben, aki még tárgyalni sem hajlandó, az nem akarja valójában, hogy Orbán és bandája 2018-ban megbukjon.”
Szerinte az ilyen politikusok hatalomban tartják Orbánt. Egyértelműen a DK-ra utalva azt mondta: mondhatnak bármit, hozhatnak ezer kifogást, „színészkedhetnek reggel, délben és este, bújhatnak párthatározatok mögé”, a lényeg, hogy nem hisznek a győzelemben, csak saját politikai túlélésükért hajtanak.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Kijelentette, hogy nem enged soha abból, hogy elvi alapokon építsék újjá az ellenzéket. Arról beszélt, hogy a szegedi modellt akarja megismertetni az egész országgal, meg akarja mutatni, hogy „a vidéki Magyarország nem egy szeglete őrzi még a szabadság fáklyáját.”
Botka László szerint
„gyűlöletből, haragból, zsarnokságból, hazugságból nem lehet hazát építeni”.
Kijelentette, hogy van ideje a versengésnek, de a közös célokért küzdésnek is. „Lejárt az üres szavak, eljött a tettek ideje, ütött az óra, hogy egy nagy lépést tegyünk előre a szabad Magyarország felé.”
Bírálta a 2010 előtti kormányokat is. Azt mondta: az elmúlt évtizedekben „voltak tehetetlen és voltak tehetségtelen kormányaink is. De Orbán kormánya tudatosan taszította kilátástalanságba, szegénységbe az országot.”
Hosszasan sorolta, miért kell szerinte leváltani az Orbán-kormányt:
leépítette a demokráciát, eltorzította a választási rendszert, maga alá gyűrte a médiát, leépítette a jogállamot, megszállta a gazdaságot.
Azt mondta, megérti azokat, akik 2010-ben Orbán Viktorra szavaztak, mert úgy érezték, hogy az előző nyolc év ígéretei hatalmas csalódásba fulladtak, hogy a gazdasági válságot csak súlyosbította „az ügyetlen, de főleg elvtelen kormányzás”, és ezért Orbánban látták azt a vezetőt, aki majd megmutatja a kiutat. De szerinte a legtöbben már másnap csalódtak, a nyugdíjpénztárak államosítása, a trafik- és földmutyik, a gazdagok adójának csökkentése, a jóléti és szociális intézmények leépítése, az oktatás és az egészségügy cserbenhagyása miatt.
Viszont 2014-ben nem láttak hiteles alternatívát, ezért kapott a Fidesz még egy esélyt. Szerinte Orbán a félelemre, csalódásra, kiábrándultságra játszik, nem a közösség érdekeit nézi, hanem „a pártelit, a milliárdosok, a multik támogatására esküdött fel”.
Botka szerint két dolgot tehet, aki kiábrándult: elmenekül külföldre, vagy megadja magát.
Szerinte az első tömegnek, 600 ezer embernek „Orbán nem engedi meg, hogy szavazzon, helyettük a határon túl élőket akarja lekenyerezni, akik még nem érezték meg Orbán népnyúzó politikáját”. A másodiknak pedig a kormány „mindent elárasztó, hazug kormánypropagandával, gyűlöletkeltéssel, hatalmi erő fitogtatásával veszi el a kedvét”.
Botka azt ígérte:
„helyrehozzuk mindazt, amit az elmúlt 16 évben a politikusok elrontottak.”
Szerinte a haza érdekét kell nézni, és ez nem „Putyin befolyásának és Mészáros Lőrinc gazdagságának növelése”.
Ehhez kért szövetséget, amelynek egyes résztvevői jelen is voltak: Ács Sándorné, a kishantosi központ vezetője; Andor László, korábbi uniós biztos; Komáromi Zoltán, az Együtt szakpolitikusa; Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikusa; Büttl Ferenc, a Párbeszéd szakpolitikusa; és Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Mellettük két új képviselőjelöltet is bemutatott: Rója Istvánt, a makói gimnázium igazgatóját, akit leváltottak, mert csatlakozott a kockás inges tiltakozáshoz; és Angeli Gabriellát Kalocsáról, ahol összefogással 2014 őszén a civilek legyőzték a Fidesz jelöltjét.
Botka szerint, ha most nem kötnek szövetséget, ha nem válják le a kormányt, akkor az ország évtizedekre a vesztesek közé kerül. Ahogy fogalmazott:
„keljünk fel és harcoljunk, söpörjük el a hatalomból Orbánt és bandáját”.
Szerinte Orbán Viktor „köztörvényes bűnözőkkel, sikkasztókkal vette körül magát”, és „Magyarország egy középkori kiskirályság lett”. Megemlítette Mészáros Lőrincet, akinek az „órabére 11 millió forint, még akkor is, ha alszik”.
Szerinte a rendszer legnagyobb bűne, amelynek következményeit nemzedékekig kell viselni, az az, hogy
„gerinctelenné akarja tenni a nemzetet”,
a rendszer kiszolgálóit jutalmazza, nem a tudást, a tehetséget.
Azt mondta, olyan Magyarországot akar, amely nem zárja el a társadalom többsége elől az érvényesülés lehetőségét. Azt ígérte, hogy kormányváltás esetén mindenkire érvényesek lesznek a törvények, és ingyenessé teszik az első diplomát. Szerinte duplájára kell emelni az öregségi nyugdíjminimumot, vissza kell adni a 13. havi nyugdíjat, adómentessé kell tenni a közmunkát és a minimálbért.
Beszédét azzal zárta: „fizessenek a gazdagok, hogy jobban éljenek a magyarok”.
A párt elnökségének közleménye szerint csak együttműködéssel lehet leváltani a Fideszt, és „a DK előfeltételek nélkül nyitott egy ilyen megállapodásra”. Azt is írják: sajnálják, hogy vannak, akik nem így gondolkodnak. Javaslatuk szerint az egyéni választókerületekben kellene megállapodni az ellenzéki jelöltről.
A közlemény szerint az MSZP feltétele az együttműködésre, hogy „beleszólhasson abba, hogy ki képviselje” a pártot – az MSZP azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (aki néhány napja interjút adott a fuhu.hu-nak) nem szerepelne az esetleges közös listán, csak egyéniben indulna.
Gyurcsány Ferenc a DK kampánynyitóján MTI Fotó: Soós Lajos
A DK elnöksége viszont azt írja, ezt elvi okból sem fogadják el. Emlékeztetnek a pártszavazásra, amelyen szintén így döntöttek a tagok, de azt is írják, hogy olyan világot szeretnének, ahol
„sem a miniszterelnök, sem valamely miniszterelnök-jelölt nem szólhat bele, hogy ki legyen egy vállalat, egy egyetem, egy civil szervezet, egy egyház vagy egy párt képviselője.”
Azt írják, sajnálják, hogy az MSZP nem tudja elfogadni a DK függetlenségét. Szerintük ezzel lehetetlenné teszi, hogy közös listát hozzanak létre, de nem akarnak lemondani az együttműködésről.
Azt írják, hogy kompromisszumot kell kötni, hiszen az MSZP miniszterelnök-jelöltje sem talált eddig partnereket. Javaslatuk szerint
legalább abban meg kell állapodni, hogy az egyes választókerületekben melyik az az egyetlen demokratikus ellenzéki párt, amely jelöltet indít,
a többiek pedig ezen egyetlen jelölt támogatására szólítsák fel választóikat. Eszerint a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol csak egy demokratikus jelölt indulna. Ezt nevezi a párt az „egy az egy ellen” politikájának.
A közlemény szerint ma „az MSZP a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt, azonban közjogi értelemben nincs több joga, hanem politikai értelemben van több felelőssége”. Azt írják, ha nincs megegyezés, akkor egymással szemben fognak indulni, de ezt nem akarják, mert így
„elérhetetlen távolságba kerül az Orbán-rendszer leváltásának lehetősége”.
A közlemény azzal zárul, hogy kívánunk több nyitottságot, kompromisszumkészséget és belátást kívánnak minden demokratának.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
