Kezdőlap Címkék Mszp

Címke: mszp

Nagy visszatérő is indul a választáson

Nyolc év nyugdíj után ismét ringbe száll Nyíregyházán Csabai Lászlóné a szocialisták színeiben. A régi nemzedék talán utolsó tagja annak idején mindent megnyert, amin elindult: polgármesterség, képviselőség. Úgy érzi, most is győzhet. Azt mondja, elege lett a gyűlöletből és félelemből.

Hódmezővásárhely megmutatta, hogy az emberek kikényszerítik az együttműködést – mondta hétfői értékelésében Csabai Lászlóné, a DK támogatását élvező nyíregyházi MSZP-s jelölt.

Csabainé a rendszerváltás utáni évek „nagy szoci generációjának” talán utolsó (ismét aktív) tagja. Tanácselnök volt 1986 és 1990 között, 1994-ben már parlamenti képviselő, de lemondott, mert ősszel polgármesterré választották, 1998-2010: egyhuzamban mindkét posztot folyamatosan elnyerte, 2002-ben egyéniben 58,5 százalékkal már az első fordulóban megszerezte a parlamenti mandátumot.

Az 1947-ben született Csabai Lászlóné nyolc éve visszavonult, mint akkoriban indokolta: elérte a nyugdíjkorhatárt. Akkor azt mondta: ezt már 2006-ban eldöntötte.

Mostanra viszont elege lett a gyűlöletből és félelemből, ezért vállalta el a visszatérést – mondta most a Független Hírügynökség megkeresésére. Meg elege lett az ellenzék tehetetlenségéből, hogy

nem mérték fel, nem lehet hat párttal eredményt elérni.

Ahogy fogalmazott: pár hónapja nulla esélye lett volna, most már viszont szerinte reális sansz van a győzelemre, mert látja kinyílni az emberek szemét.

Hét választást nyert meg, erre alapozva jelenti ki, hogy

„én tudom a legtöbb szavazatot hozni”.

2014-ben is minimális különbséggel, 3,5 százalékponttal vesztettek a Fidesz jelöltjével szemben, ez a hátrány szerinte most behozható.

A vásárhelyi példa abban is párhuzamot mutat – fejtette ki -, hogy a helyi sajtó teljesen egy (Fidesz-)kézben van, mégis lehetséges volt nyerni. „Ekkora cenzúrát még nem láttam” – mondta a nyíregyházi állapotokról Csabainé.

Legnagyobb ellenfele a helyi születésű egykori úszó, most EMMI-államtitkár Szabó Tünde, akit azonban kimenekítenek minden kellemetlen kérdést (például Tiborcz István ügye) felszínre hozó helyzetből. De Vásárhely ebben is utat mutat: nem kerülhetők meg ezek a kérdések – ért egyet az értékeléssel Csabai Lászlóné.

Ellenfél van még az Együtt, a Jobbik, a Momentum és az LMP jelöltjei képében, de az MSZP-ben „dolgoznak” azon, hogy legyen valamilyen megállapodás.

Még a Jobbikkal való együttműködés sem kizárt

A Jobbikkal való választási együttműködés lehetőségéről firtatták a legtöbbet Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét mai budapesti tájékoztatóján. Nem adott egyenes választ arra, hogy a DK hajlandó lenne-e a Jobbikkal is összefogni a Fidesz leváltása érdekében. Az LMP-vel tárgyalásokat kezdenek.

 

A Demokratikus Koalíció hatvan helyen nem indul az egy-az-egy ellen politikája miatt, és meggyőződése, hogy az MSZP és a DK megállapodást ki kell szélesíteni – mondta bevezetőjében Gyurcsány Ferenc, aki ezentúl heti rendszerességgel reagál a hét történéseire. Bejelentette: Felkérte Molnár Csaba alelnököt, hogy kezdeményezzen hivatalos tárgyalásokat az LMP-vel arról, hogy minél több körzetben lépjenek kölcsönösen vissza. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy formális nem, de informális konzultációk már voltak az MSZP, az LMP és a DK között, s

„ezeken lényegesen rugalmasabbnak láttuk az LMP álláspontját az együttműködés megfontolására, mint a schifferi időkben”

– fogalmazott Gyurcsány, aki korlátozott körben, 15-20 körzetben ajánlatosnak tartaná a korlátozott együttműködést, ami „kulcsfontosságú, perdöntő lehet a végsőket illetően”.

Kérdésre, pontosabban többször és többféleképpen megfogalmazott, a Jobbikkal való esetleges együttműködést firtató kérdésre a DK elnöke többféleképpen, de lényegében ugyanazt mondta: ez az elmúlt évek legbonyolultabb kérdése, ami megosztja a DK szavazótáborát is. Vannak köztük, akik bárkire hajlandó szavazni a Fidesz leváltása érdekében, mások nem hajlandók átlépni bizonyos pontokat.

„Ez egy bonyolult erkölcsi, politikai dilemma, amit lehet, hogy Vásárhely után újra kell gondolni”

– mondta, hangsúlyozva: vannak alapelvek – mint például az emberi méltóság tiszteletben tartása, az EU elkötelezettség –, s ha ezeket fel kellene áldozni a választás oltárán, azzal nem biztos, hogy segítenénk Magyarországnak. Mint fogalmazott: „vannak olyan kérdések, amelyre igennel vagy nemmel nem lehet válaszolni.

Egy tény, sem formális, sem informális módon nem működnek együtt a Jobbikkal. Gyurcsány meg is válaszolt a rögvest az önmagának feltett kérdést, hogy ez megváltozhat-e a jövőben, mint leszögezte: nem tudom,

a mai álláspontunk az, hogy a demokratikus ellenzék legszélesebb körével szeretnénk együttműködni.

 

Ezekben a körzetekben dől el a választás?

A 2014-es parlamenti választáson összesen 9 olyan körzet is volt, ahol nagyon kis különbséggel, kevesebb, mint ezer szavazattal tudott nyerni valamelyik jelölt. Ezek eredménye most is jelentősen befolyásolhatja a választást. Megnéztük azt is, most kik indulnak ezekben a körzetekben.

Az utolsó szavazó 2014-ben.
MTI Fotó: Kallos Bea

Négy éve a legszorosabb körzet Budapest 15. számú körzete, vagyis a 18. kerület volt. Itt a fideszes Kucsák László

mindössze 56 szavazattal győzte le

az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok közös jelöltjeként induló Kunhalmi Ágnest. Értékelhető eredményt még a Jobbik és az LMP jelöltje ért el, a többi 12 jelölt szavazatszáma 44 és 319 között mozgott.

Kunhalmi Ágnes és Kucsák László most is megküzd majd, rajtuk kívül a jelenlegi állás szerint a jobbikos Makai Tibor, az LMP-s Kassai Dániel, a momentumos Nagy Károly és az együttes Árvainé Faludi Erzsébet indul.

Még érdekesebb volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. számú körzet, vagyis Miskolc. Itt ugyanis

három jelölt is 373 szavazaton belül volt.

A baloldali jelölt Varga László nyert végül 14798 szavazattal, a fideszes Sebestyén László lett a második 14560-nal, a jobbikos Pakusza Zoltán a harmadik 14425-tel.

Varga és Pakusza most is indulnak, Sebestyént viszont a veresége után lecserélte a Fidesz: Hubay György lesz a jelöltjük. Rajtuk kívül az LMP-s Doszpoly Botond és a momentumos Dudás Norbert indulására lehet számítani.

Szintén a baloldali jelölt, Oláh Lajos győzött a budapesti 5. számú körzetben, vagyis a mostanában az érdektelenségbe fulladt népszavazás miatt sokat emlegetett 7. kerületben is. Ő 273 szavazattal előzte meg a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monikát. Érdekesség, hogy itt viszonylag kevés, mindössze öt jelölt indult, rajtuk kívül a Jobbik, az LMP és az MDF-utód JESZ indította egy-egy politikusát.

Rónaszékinét

le is cserélte a Fidesz,

helyette Bajkai István alpolgármester indul, akinek Oláh mellett a jobbikos Stummer Jánossal, az LMP-s Moldován Lászlóval, a Momentum-alelnök Soproni Tamással, az Együtt-jelölt Nyíri Gáborral, valamint, a legújabb hírek szerint a MoMa-elnök Bokros Lajossal kell felvennie a küzdelmet.

Szoros volt a budapesti 12. számú körzet, vagyis a 15. kerület is. Itt a fideszes jelölt győzött, László Tamás, de csak 277 szavazattal maradt le tőle az MSZP-s Móricz Eszter, akit viszont

azóta kizártak a szocialista pártból.

Helyette a DK-s polgármester, Hajdu László küzd majd László Tamással, Gyenes Géza (Jobbik),  Szilvágyi László (LMP), Krisztics Bianka (Momentum) és Huzsvári Erzsébet (Együtt) mellett.

Szintén sokat emlegetik mostanában a fővárosi 17. számú körzetet, vagyis Csepelt. Itt a baloldali közös jelölt, Szabó Szabolcs 444 szavazattal verte a fideszes Németh Szilárdot, vagyis a rezsibiztost.

Ők ismét megküzdenek egymással, de Szabónak

lehet egy új, komoly ellenfele:

az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. Bereczki Miklós (Jobbik), Tenk András (LMP) és Dukán András Ferenc (Momentum) valószínűleg nem nagyon szól majd bele a versenybe.

A budapesti 6. számú körzetben, vagyis a 8. kerületben a fideszes Vas Imre 540 szavazattal verte baloldali ellenfelét, Pál Tibort.

Most viszont egyikük sem indul: a Fidesz Kocsis Máté kerületi polgármestert indítja, az MSZP és a DK megállapodása miatt pedig ez a körzet utóbbinak jutott: Ara-Kovács Attila lesz a jelöltjük. Itt indul a jobbikos Dúró Dóra is, valamint az LMP-s Jakabfy Tamás, a momentumos Cseh Katalin, és az Együtt színeiben Baranyi Krisztina.

Szavazatszámlálók a Nemzeti Választási Iroda budapesti székházában 2014-ben.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás

A Heves megyei 2. számú körzet, Gyöngyös is gyakran szerepel a hírekben. Itt a Fidesz jelöltje, Horváth László 639 szavazattal előzte meg a Jobbik elnökét, Vona Gábort. A harmadik a baloldali közös jelölt, Sós Tamás lett, messze elmaradva tőlük.

Nem is őt indítják Horváth ellen, de nem is az eredetileg jelöltnek szánt Hiesz Györgyöt, hanem az MSZP helyi elnökét, Orosz Bálintot – ez többek szerint

a most is induló Vona Gábornak lehet jó.

Indul még a körzetben Reichenberger János (LMP), Scherer Zsuzsa (Momentum) és Réz Ágnes (Együtt).

A fővárosi 9. számú körzetben, azaz a 10. kerületben 650 szavazat döntött, a baloldal jelöltje, Burány Sándor ennyivel verte meg a fideszes György Istvánt.

Mindketten versenybe szállnak most is,

az LMP viszont itt indítja Demeter Mártát,

az MSZP-ből nemrég kilépett képviselőt. A többi jelölt: Tubák István (Jobbik), Tölcsér Borbála (Momentum) és Tábi Attila (Együtt).

A korábbiakhoz képest már-már magabiztosnak lehet nevezni a 16. számú budapesti körzetben (20. kerület) a baloldali közös jelölt, Hiller István győzelmét: 984 szavazattal előzte meg fideszes ellenfelét, Földesi Gyulát.

Várhatóan kettejük között dől el a mostani választás is, bár ebbe Bencsik János (Jobbik), Ferenczi István (LMP), Teveli Dalma (Momentum) és Somodi Klára (Együtt) még igyekszik beleszólni.

Botka László: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom!

0

Botka László nem ismer Modern Magyarország Mozgalom nevű pártot, nem ismer olyan pártot, amit Bokros Lajos vezetne. Ezt válaszolta mosolyogva újságírói kérdésre, amikor a polgármester véleményét szerettük volna megtudni arról, hogy több, az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet a kis párt. Ezek közé a körzetek közé tartozik Csongrád megye 1. számú választókerülete is, amelynek jelenlegi országgyűlési képviselője Szabó Sándor, az MSZP színeiben, és 2018-ban is őt kívánja a párt indítani (a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt 2018. február 21-én csak Bartók Csaba, a Fidesz-KDNP jelöltje adta le). Érdekes véletlen, vagy sem, de a MoMa jelöltjének a neve összetévesztésig hasonlít a jelenlegi országgyűlési képviselő nevére. Szabó Sándor ellenfele ugyanis Szabó Zsolt Sándor lesz.

Botka László sajtótájékoztatójának azonban nem ez volt az apropója, hanem az, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata idén elkezdi a Zöld Város fejlesztési programját, és ennek keretében szerdán ünnepélyesen átadták Szegeden az Újszegedi Liget munkaterületét. A felújítás költsége csaknem 990 millió forint, amely uniós forrásból valósul meg. A győztes konzorcium két szegedi cég, akik 150 munkanap alatt vállalták a teljesítést, így a teljes rekonstrukció 2018 szeptemberének végére várható, reményeik szerint a liget új életre kel. Korszerűsítik a meglévő infrastruktúrát, valamint új szolgáltatásokkal bővítik. Felfrissül a növényállomány öntözőrendszer kiépítésével, futópályát, edzőpontokat, gyaloglópályát, kültéri fitneszparkot építenek, és korszerűsítik a meglévő sportpályákat. Tanösvényt és kutyafuttatót is kap a liget, valamint megújul a játszótér és a szökőkutak. Lakossági kérésre térfigyelő kamerákat is elhelyeznek majd a liget területén.

Teljesen felújítják a Szegedi Szabadtéri Játékok kisebbik játszóhelyét, az Újszegedi Szabadtéri Színpadot. Korszerűsítik a közvilágítást, új térbútorokat helyeznek ki, rendezik, felújítják a parkolókat, a járdákat, a sétautakat, kétsávos kétirányú kerékpárutat alakítanak ki a fősétányon, ahol a munkálatok alatt a gyalogos közlekedés nem, ám a kerékpáros közlekedés szünetel.

Halász Tamás

„Aki alszik a demokráciában, az diktatúrában ébred”

Összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat Magyar György ügyvéd, aki a siófoki civil jelöltek kezdeményezésére indult a választásokon, de támogatja a szocialista párt, a DK és a Párbeszéd is. A 68 éves jogász a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy különösen fontosnak tartja a hétvégi, hódmezővásárhelyi polgármester választást, amelyen az összefogás eredményeként egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Ha a demokratikus oldal győz, akkor jó esélyt jelenthet az ellenék áprilisi győzelméhez is.

 

Ügyvéd úr, mikor megbeszéltünk a telefoninterjút, akkor azt mondta, hogy egy személyes találkozóhoz legalább egy hetet kell várni. Ennyire elfoglalt?

Igen, mert védőbeszédre készülök egy súlyos bűnügyben, aztán jön néhány Quaestor-károsult, este pedig a veronai baleset hozzátartozói. Majdnem minden napom ennyire zsúfolt, ezért ajánlottam a telefonos interjút.

Ha reggeltől késő estig jogászként dolgozik, mikor lesz ideje politikusként támogató aláírásokat gyűjteni?

Kapok segítséget, nekem az országban elsők között gyűlt össze az összes szükséges támogató aláírás. Ugyanis engem aktív siófoki civil csapat jelölt, s 24 órán belül le is adjuk majd a támogató íveket.

Igazán gyors, de egy belvárosi ügyvéd miért a Balaton partján indul a választáson?

Szerelemese vagyok a környéknek, s a fejlődésért már eddig is mindent megtettem, nem véletlenül lettem ott díszpolgár is. Ismerem és szeretem a helyieket, pártállástól függetlenül.

Gondolom, önnek is akkor lesz jó esélye a győzelemre az egyéni kerületében, ha csak a Fidesz jelöltjével kell megküzdeni. Önt valamennyi ellenzéki párt támogatja?

Civilek ajánlottak, de támogatnak a szocialisták, s remélem, ha nem is nyíltan, de valamennyi párttal együtt tudunk majd működni. A hallgatólagos támogatásra azért is szükség van, mert a Jobbik nem vallhatja be, ha együtt akar működni a régi szocialista párt reprezentánsaival. De se az LMP, se a mi civiljeink sem büszkék arra, hogy a gyengülő baloldal pártjai állnak a hátuk mögött. Ugyanakkor ez ma érdektelen, leginkább a magyar választók és az ország érdeke számít, tehát meg kell buktatni a Fidesz-kormányt.

Itt azonban még nem járunk, ma még minden ellenzéki párt „fitogtatja az erőtlenségét”, vagyis szeretne ugyan önállóan indulni, de valójában csak fuldoklik, mert nincs se esélyes jelöltje, se sajtója, s persze elég támogatója sincs. Ráadásul

óriási csapdák vannak a választójogi törvényben, a hiedelemmel ellentétben nemcsak az első forduló megszűnése okoz gondot, hanem az is, hogy a pártok önzésből nem támogatták a civilek előválasztási kezdeményezését.

Pedig, a nulladik választási forduló feldobta volna a hiteles ellenzéki szereplőket, akkor ma közelebb lehetnénk a győzelemhez.

Sokszor felvetődik, hogy vajon a szavazók fogják a pártok együttműködését kikényszeríteni?

A szívemmel és az agyammal magam is ezt kívánom, de azt látom, hogy a választók nagy többsége fél. Az is, aki a hatalmi hierarchia része, s nyilván az ellenzéki szavazó is tart az egzisztenciális bizonytalanságtól. Ez

a félelem pont elég ahhoz, hogy a Fidesz által összerakott feudális rendszerben a hűbéri világ inkább az erő oldalát támogatja. Pedig az emberek már váltanának, a félelem azonban nagyon nagy úr.

Egyik nyilatkozatában idézte Goethe egy fontos mondatát, mely szerint „ha valaki a demokráciában alszik, az diktatúrában ébred”. Lehet, hogy későn ébredünk?

Talán még nem. Azt akarom üzenni a választóknak, hogy ne aludjanak, mert a diktatúra már karnyújtásnyira van. Ha még egyszer hatalomra kerül a Fidesz, akkor négy év múlva már késő lesz felállni a karosszékből, mert addigra már biztosan diktatúra lesz. Egyértelmű ugyanis, hogy a magyar választási rendszer torz, elsősorban a győztest preferálja, már 40 százalék körüli győzelemmel kétharmados többséget lehet szerezni a parlamentben. Ezen kívül nyomatékosan felhívom a figyelmet az átszabott választói körzetekre.

Jól tudjuk, hisz Kövér László elismerte, hogy kicsit bűvészkedtek, amikor a körzethatárokat átrajzolták. Erre gondol?

Csak konszenzussal lett volna szabad a választói körzeteket átalakítani, ahogy a rendszerváltás idején. Ehelyett azonban a Fidesz a nyers politikai érdekeinek megfelelően módosították a határokat. Csak egy példa, de ez mindenhol érvényes: a „piros” Csepelhez hozzácsaptak egy kis „jobbos” területet. Így lett 176 választójogi körzet helyett 106, miközben 70 körzet egyszerűen eltűnt Magyarország térképéről. De nem a kisebb parlament volt a cél, ahogy mondták, hanem azt akarták, hogy a piros helyett a narancssárga legyen az uralkodó szín az ország politikai térképén.

Az ellenzék köreiben pedig a pártfinanszírozás is komoly zavarkeltésre ad lehetőséget, hisz a pártok csak abban az esetben kapják meg a kilátásba helyezett 600 milliós választási támogatást, ha mind a 106 körzetben indítanak jelöltet. Ha a szövetségkötések érdekében a képviselőik felét visszaléptetnék, akkor a pénznek is csak felét kapják meg, tehát a 300 milliót, vagy annál is kevesebbet. Sok esetben ez áll az együttműködés hiánya mögött, ezt választóként is látni kell.

Tehát nagyon sok pénztől eshetnek el a pártok, ami a megszűnésükhöz vagy meggyengülésükhöz vezethet. Miközben Mészáros Lőrinc kezeiben az 1 milliárd forint olyan csekély összeg, hogy az adóhivatalnak elfelejtette bevallani. Semmi baja nem lett.  Ennyire lejt a pálya?

Még a diktatúrákban sem merik saját emberüket olyan kivételezett helyzetbe hozni, mint nálunk Mészáros Lőrincet. Emlékszem, azt is nagyon nehezen nyelték le a választók, hogy létezik egy Simicska Lajos nevű oligarcha, aki milliárdos közbeszerzések állandó nyertesének számított. Ma viszont már nem is egy, hanem sok oligarcha van, amit az emberek már kezdenek tudomásul venni. Mindez olyan természetessé vált, mint ahogy a nap reggel kél, este pedig nyugszik. Ez komoly baj!

Épp ezért rágódunk a kérdésen, hogy demokráciának tartható-e még az a rendszer, amely egypárti alkotmányra cseréli a konszenzussal elfogadottat, saját érdeke szerint módosítja a választási törvényt, s a kampányával az egész országot félelemben tartja?

Ma már alig, hisz a hatalom elpusztította az ellenzéki sajtót, háborút indított a civilek ellen, az uniót közös ellenségnek állítja be, aki ellen harcol, de a pénzét elfogadja; vagy itt van Tiborcz István, a miniszterelnök veje, ő a magyar városok vezetőivel összejátszva nyúlja le az unós milliárdokat. Ez  már jogsértő, mert  a közpénz soha nem veszíti el közpénz jellegét, akkor sem ha magánzsebekbe vándorol.

Ezek után ön is a közélet szereplője szeretne lenni?

De csak azért, mert ügyvédként nem bírom elviselni, hogy így megalázzák a jogot.

Megölték a jogállamot, a jog uralmát a politika uralma vette át, ez szégyen és gyalázat!

Különben nem lenne csoda, ha a Siófokon önt még a Jobbik is támogatná, hisz több ügyben feltűnt, mint Simicska Lajos védője, akiről közismert, hogy támogatja Vona Gábor pártját. Emiatt a többi ellenzéki párt nem fordul el öntől?

Normális emberek belátják, hogy nekem az ügyvédi munka a hivatásom. Ahogy egy sebészorvos megoperálja az elítélt gyilkost, vagy gyógyítja a tőle idegen párthoz tartozókat is, akkor egyértelmű, hogy én sem vizsgálhatom klienseim politikai nézeteit. Ráadásul nem Simicska Lajos személye a lényeges, hanem az a rendszer, amely meg akar semmisíteni egy olyan céget, amelynek 25 évre szóló, tartós szerződése van a fővárossal. Viszont politikai bosszú miatt, a jogot megerőszakolva fel akarják bontani ezt a szerződést. Jogászként én arra esküdtem, hogy a jog uralmát szolgáljam, ezért viszem Simicska Lajos, Demszky Gábor, és mások, vagy uram bocsá’ a gyilkossággal gyanúsítottak ügyeit, vagy képviseltem a vörösiszap katasztrófa károsultjait.

Ha már Simicska Lajos szóba került: elárulná, hogy a Mahir City Poster plakáthelyein megjelenik újra a Jobbik „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampánya, vagy Simicska is a Fideszt hirdeti majd?

Ha lennének is információim a cégről, annak közlésére nem vagyok feljogosítva, ez ugyanis az ügyvédi titok körébe tartozik.

Már ügyvédként is keményen kritizálta, ahogy a Fidesz átírta az alkotmányt, illetve felborogatta a köztársaság egész jogi rendszerét. Gondolja, hogy egyszerű többséggel helyreállítható a demokrácia?

Az előbb már szóba került, hogy aki a demokráciában alszik, az diktatúrára ébred. Ha megszilárdul a szépen fejlődő diktatúra, akkor a jogrend helyreállítására már nincs lehetőség. Tehát amíg nem érjük el az önkényuralom fejlettebb formáit, addig kell a helyzeten változtatni. Erre látok reményt, mert a független intézményeket – az alkotmánybíróságot, a számvevőszéket, a nemzeti bankot és az ügyészséget – már bedöntötték ugyan, de a törvényhozás és a bíróság még lehet szabad. Ha az ellenzék megnyerné a választást, akkor a jogalkotás még meg tudja állítani a diktatúrát, s akkor még vissza lehet térni a demokráciához.

Ezért hagyja ott a jól jövedelmező ügyvédi pályát?

Igen, ezért kezdtem el már korábban is politizálni. Most 68 évesen – kicsit talán patetikusan hangzik -, komolyan gondolom: a hazámért, s természetesen az unokáim jövőjéért akarok most ringbe szállni, mert újabb négy év múlva már biztosan késő lesz. Azért érthetetlen számomra az ellenzék, közte az LMP, a Momentum és az Együtt kooperáció ellenes politikája. Hiába reménykednek, újabb négy év múlva ugyanis itt már masszív diktatúra lehet, nem pedig szabad választás. De az ellenzéki összefogás főpróbája lesz most a hétvégén hódmezővásárhelyi polgármester-választás – ahol nem állítanak egymásnak versenytársat – le tudjuk győzni a Fideszt. Ha sikerül, akkor megvan a recept az okos összefogásra, s ez adhat esélyt az áprilisi választásokra is.

Ön az egyik legismertebb büntető ügyekkel is foglalkozó ügyvéd, s nyilván jól tudja, hogy a Fidesz úgy jutott milliárdokhoz, hogy annak megteremtette a törvényi hátterét, gondolok például a letelepedési bizniszre. Így aztán kérdés, hogy felelősségre lehet-e vonni az elmúlt nyolc év tetteseit?

A dolgokat nem lehet meg nem történtté tenni. Ügyvédként elfogadhatatlannak tartom a visszamenőleges hatályú törvényeket, vagy a személyre szabott jogalkotást, illetve a korrupciót.  Ezeket elévülhetetlen bűncselekménynek kell minősíteni, hivatali visszaélés vagy ne adj isten, bűnüldözés helyett bűnpártolás merülhet fel. Pusztán politikai akarat és jogi technika kell hozzá.

Nem szabad másra várni, Európa ezt a súlyos problémánkat nem tudja helyettünk megoldani, nekünk kell nekigyürkőzni! Időben kéne felébredni…!

Nyílt levél Bokros Lajosnak

Kedves Lajos,

hallom, 32 helyen önállóan indultok a választáson. (Már amennyiben minden jelöltetek össze tudja gyűjteni a szükséges számú ajánlást.) Tételezzük fel, hogy sikerül, és mind a 32 jelölteteknek meglesz az ötszáz ajánlója.

Te magad is tudod, hogy egyetlen helyen sem fogtok nyerni. Viszont sok helyen a Fideszt hozzátok helyzetbe, az ő győzelmüket segítitek elő.

Nálunk, a hétkerben az MSZP által is támogatott DK-s, Oláh Lajos az esélyes. Nagy valószínűséggel ő nyerne a Fidesz jelöltjével szemben, de miután te is itt indulsz, és ha nem is sok, de a Fidesz győzelméhez épp elegendő szavazatot elviszel majd, így helyette Bajkai István fog nyerni.

Tudod, ő az a Bajkai, aki tojásos dobozokra festette a nevét, s ezeket aztán szétosztogatta a kerületi lakosok között. Bajkai István osztogathat akárhány tojást a kerületben, krumplit, bármit, csak külső segítséggel tud nyerni.

Külső segítség lettél, Lajos.

Amennyiben te is itt indulsz, a következő végeredmény várható ebben a választókörzetben. Bajkai István lesz az első, Oláh Lajos a második, a jobbikos jelölt a harmadik, te pedig a negyedik.

Ha az LMP is külön indul, akkor ötödik leszel, Lajos.

Vannak versenyek, ilyen például az olimpia, ahol az eredeti elképzelés szerint nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Persze, ott sem igaz már ez a mondás, ez a mostani választás pedig végképp nem ilyen verseny lesz. Itt a részvétel nem ér semmit, és még az ezüstre sem mondhatjuk, hogy szépen csillog.

Nem mondom, hogy áruló vagy, még kevésbé, hogy Fidesz-bérenc.

Eszembe sem jut egyik sem. Egykori egyetemi társként azt tudom mondani, hogy  jó közgazdász vagy. Jó közgazdász és rossz politikus.

A sértettség beszél belőled, amikor úgy döntöttél, hogy 32 helyen romba döntöd az ellenzék amúgy sem vaskos esélyeit.

Lelked rajta, te tudod, hogy miért teszed.

Szerintem azért, mert nem vettek be az MSZP-DK együttműködésbe. Vagy, nem úgy vettek volna be, ahogyan te szeretnéd, és ezen megsértődtél.

Nekem is rosszul esik, ha kihagynak valamiből. De én magánember vagyok, az én esetleges sértettségem magánsértődés. A te sértődésednek más a tétje. Ezen múlhat például, hogy lesz-e kétharmada a Fidesznek, vagy az, hogy tud-e nyerni egyáltalán.

Sok kis részletből áll majd össze a nagy egész, vagyis, a demokratikus ellenzéki oldal veresége. Nem te leszel ennek a vereségnek az egyedüli okozója, sokan és sokat tesznek ezért, de mostantól le sem tudod tagadni, hogy te is részt vettél ebben a gyalázatban.
Nem mondom, hogy gondold végig újra, mert tudom, hogy már végiggondoltad. Tudod, hogy mit és miért teszel – annál rosszabb nekünk, hogy tudod. Nem egy rossz mozdulat, egy félreértett gesztus, hanem tudatos döntés áll a külön indulásotok mögött.

Nem mondhatod, mert nem hinné el senki, hogy azért indultok, mert győzni akartok és bejutni a parlamentbe. Nemhogy a győzelemhez, még a vereséghez is kevesek vagytok. Veszíteni is lehet szépen és méltósággal – a ti vereségeteket észre sem fogja venni senki.

A miénk – a kormányváltást valóban akaró többségre gondolok – annál láthatóbb és fájóbb lesz.

Évente egy városnyi ember hal meg feleslegesen

Elvtelen, szemét, korrupt, disznó társaság – így jellemzi a fideszes vezetést László Imre, a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa, a Szent Imre Kórház korábbi igazgatója, ugyanakkor azt is hozzáteszi: a kórházi finanszírozás rendszerén lényegében két és fél évtized nem változtattak, az állam mindig kevesebbet ad, mint amennyit a betegre elköltenek. Ennek is a következménye, hogy minden évben egy Gyöngyös nagyságú város lakossága, azaz 32 ezer ember hal meg feleslegesen.

 

Most mivel foglalkozik?

A szakpolitikával, ami az esetemben az egészségügyet jelenti. De, ha úgy kérdezi, hogy hol vagyok állásban, akkor ez most nem állás, nem kapok fizetést érte. Egyébként pedig folyamatosan monitorozom a helyzetet, mint a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa. És persze, ha tehetem, és van rá érdeklődés – szerencsére mostanában egyre többet van -, akkor elmondom a véleményemet, mint például most is.

A gyógyításból, mint orvos, vagy a kórházigazgatásból kiöregedett?

Ugye azt szokták mondani, hogy mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát,. én hál Istennek – bár nem vagyok vallásos – jól érzem magam, az egészségem tökéletesen rendben van, rendszeresen teniszezem, tehát igyekszem karban tartani magamat. Úgy érzem, hogy szellemileg is elfogadható állapotban vagyok, tehát egyben vagyok. Tudnám is még csinálni, de ebben a rezsimben nincs szükség sem az őszinte szóra, sem pedig a segítségre nincs szükség. Egyszerűen azért, mert nemkívánatos személy vagy.

Az emberekben van egy olyan naiv hit, hogy a kórházigazgatás, vagy az orvoslás nem politikai alapon működik. De önnel mi a helyzet: politikailag nem felelt meg, rossz kórházigazgató volt, esetleg csapnivaló orvos?

Az a helyzet, hogy politikailag nem vagyok megfelelő. A szakértelmemet talán visszaigazolja, hogy a Kórházszövetség elnökségének voltam a tagja; kaptam Budapesten Pro Urbe díjat, a köztársasági elnök Lovagrenddel tüntetett ki. Erre, természetesen mondhatják, hogy mindezeket akkor kaptam, amikor az MSZP volt kormányon, de azt hogy engem kihívtak 2005-ben az EU-s miniszterek, államtitkárok számára tartott tanácskozásra, azért mert az interneten felfedezték, hogy van Budapesten egy olyan kórház, amelyik sajátos struktúrában, nem osztálytagozódásos, hanem mátrix-rendszerben működik, és nagyon hatékonyan, hogy személyesen beszéljek erről a módszerről. A levezető elnök a volt finn miniszterelnök, felmutatta az én kórházam működését bemutató tanulmányt, ez ugye a Szent Imre kórház volt, és tanulmányozásra ajánlotta, mint követendő példát. Én az életben nem voltam olyan zavarban, amikor e szavak kíséretében felállított, és bemutatott az uniós szakembereknek.

Úgy fogalmazott, hogy felállították, és ettől zavarba jött. Akkor is, amikor az állásából állították föl? Vagyis, amikor kirúgták?

Az 2011-ben történt, és nem jöttem tőle zavarba, mert pontosan tudtam, hogy ez fog történni. Mégpedig onnan, hogy az egészségügyi bizottság alelnöke, Pesti Imre egy közös amerikai szakmai utunk során megelőlegezte, hogy ha hatalomra jutnak, ez fog velem történni.

Csak úgy, minden előzmény nélkül?

Nem teljesen. Megkérdezte, hogy a mi gondom nekem velük? És én nem udvariaskodtam, hanem azt válaszoltam, amit ténylegesen gondoltam róluk. Azt mondtam, az a bajom veletek, hogy arrogánsak vagytok, cinikusak vagytok, és ha egy orvos azt mondja egy védőoltásra: ne használja senki, mert a gyártó cég szocibarát, nos az az én szememben nem orvos.

Mi volt a válasz?

Megdöbbent először, aztán kijelentette: ez a te véleményed, az enyém meg az, hogy a én pozícióba kerülök a fővárosban – akkoriban még SZDSZ-es volt a városvezetés, akkor neked annyi. Hát pozícióba kerültek, 2010 őszén megválasztották őket, megvárták, hogy befejeződjön a kórház rekonstrukciója, átvágták a szalagot, majd május 19-én átadtam az utódomnak a kész kórházat.

Csak úgy, pályázat nélkül?

Nem, volt pályázat, amin – az eredeti szándékom ellenére – én is elindultam, hetedmagammal. Rábeszéltek, mégpedig azzal érveltek, hogy ha nem jelentkezem, akkor még csak magyarázkodniuk sem kell, hiszen, nem is akartad az állást. A hét pályázóból hárman kaptuk meg a maximális pontszámot. Tarlós István azonban csak egyetlen embernek az anyagát terjesztette a közgyűlés elé. Hiába volt egy kicsi botrány is belőle, a dolog le volt vajazva.  Nekem semmi gondom az utódommal, legfeljebb annyi, hogy eleve eldöntetett, neki kell nyernie.

El volt keseredve miatta?

Nem, mert örülök annak, hogy hatvanöt éves koromig dolgozhattam. Így indult el aztán ez a mostanáig tartó nyugalmas periódus. Annyit még, csak úgy érdekességként, hogy nyolc hónap volt a felmondásom, és úgy volt, hogy ebből négy hónapot le kell dolgoznom, mégpedig a Fővárosban, tanácsadóként. Ezt azonban Szentes Tamás, aki az én kórházamban dolgozott, és ekkor éppen főpolgármester helyettes volt, kijelentette: engem nem lehet beengedni a Városházára, mert veszélyes ember vagyok.

Ha jól értem, azóta nem talált munkát…

Két évig dolgoztam még egy magáncégnél, orvosigazgatóként. Azóta hivatalos, fizetett munkám nincs.

Talán nem volt elég ügyes, hogy nem tudott olyan kapcsolatokat kiépíteni, amíg funkcióban volt, amelyek később kamatozhattak volna önnek? Vagyis nem volt egyáltalán B-terve?

A B-terv ez a magánvállalkozás volt. Egyébként kaptam más ajánlatot is, de nem olyanokat, amelyeket szívesen elfogadtam volna. Egyébként se nagyon törekedtem semmilyen állásra. 2008-2009-ben egyébként nagyon komoly kritikával illettem a szocialisták politikáját, egészen pontosan az egészségügy finanszírozási rendszerét. A televízió nyilvánossága előtt mondtam el a véleményemet. Muszáj tennem, mert látom az objektív adatokat, nemzetközi felméréseket. Szólnom kellett és kell. Ezt azért említem, mert én akkor sem fogtam vissza magam, amikor az MSZP volt kormányon. Mielőtt bekapcsolta volna a diktafonját, arról beszélgettünk ugye, hogy milyen a viszonyom a jelenlegi vezetéshez. Vegyes, mondhatom, ilyen is, meg olyan is, de az, hogy ők – ezek – engem foglalkoztassanak, az fel sem merül. És mondom a véleményem, mert engem már nem érhet retorzió, gondoltam.  A feleségemet viszont igen. Ő volt az Uzsoki Kórház gazdasági igazgatója, és kifejezetten miattam kitették az állásából. Behívták, és közölték vele: menjen nyugdíjba, mert a férje nagyon csúnyákat mond a kormányra. Vagyis engem nem tudtak büntetni, hát őt érte retorzió. Velem nem tudnak mit csinálni, ezért aztán a családomat vették elő.

Ilyenkor mit tehet? Milyen indulat van önben?

Inkább elmélyíti azt, amit ezen emberekről gondolok. Elvtelen, korrupt, szemét, disznó társaság. Nem az érdekli őket, hogy az adott feladatát ellássa, hanem az, mit tud a pozíciójából leszedni önmagának.

Lefordítva az egészségügyre, mit jelent az, hogy elvtelen, korrupt, szemét, disznó?

Én a vezetésre gondoltam. Az egészségügyben dolgozókat nem akarom bántani. Ott érdemes a cserépkályhától, azaz a finanszírozás rendszeréből kiindulni. A kórházak egy összegben kapják meg a támogatást, és mindent abból kell megoldaniuk, tehát a bért, működtetni kell az intézményt, be kell szerezni a gyógyszert, magyarul mindent. Mára kialakult az a helyzet, hogy az az összeg, amit egy kórház a betegek gyógyítására fordítanak, és amennyit az államtól kap, az köszönő viszonyban nincs egymással, lényegesen többet költ a kórház, mint amennyit kap. Az alapokat még 1993-ben határozták meg, mondhatni még a kőkorszakban. Akkoriban alakították ki, hogy mi mennyibe kerül. Ma már nem összegeket használnak, hanem viszonyszámot, úgy nevezik ezt, hogy súlyszám. Ez most 195 ezer forint. És ehhez a súlyszámhoz viszonyítják a beavatkozásokat. Minden betegség súlyszámban van megadva. Ám, amikor emelik a súlyszám összegét, nem kalkulálnak egy-egy betegség belső szerkezetével, azaz, hogy az árak nem arányosan változtak, gondoljon csak az energiára, a bérekre – ezek ugyanis mind benne vannak ebben a súlyszámban. Így távolodott el egyre jobban a tényleges ráfordítás, meg az állami finanszírozás. 2005-ben, amikor a miniszter megbízott egy bizottsági munkával – Rácz Jenő vezette akkor az egészségügyet -, és akkor derült ki, hogy 1999 óta nem volt értékkövetés. Azt javasoltam akkor, hogy készítsenek egy új ráfordítás-mérést, mert nagyon eltorzult az állami támogatás a valóságtól. A munka 2010-re készült el, de soha senki nem hozta nyilvánosságra és nem is léptették életbe.

Ma is a régi rendszer van életben?

Igen. A rendszer alapvetően azóta nem változott.

A kérdés egyébként onnan indult, hogy minősítette a mai Fidesz-vezetést, illetve jelezte, hogy a kemény jelzők nem a szakmabeliekre vonatkozott.

A szakmában jóindulatú emberek vannak, őket én nem is hibáztatom.

Tehát nincs korrupció…

Statisztikailag nyilván előfordulhat, de magára a rendszerre nem jellemző. Vagyis azokért a gondokért, amikről beszéltem a kórházi dolgozók és vezetőik nem hibáztathatóak. Hiába íratnak alá például egy igazgatóval, hogy a kórházában nem lesz adósság, adósság mindig van és lesz, mindaddig, amíg az állam kevesebb pénzt ad, mint amennyit egy-egy beteg gyógyítására ténylegesen el kell költeni. Hiába cserélik le a vezetőket, hiába tesznek oda kancellárokat, a hiányt ők sem tudják eltüntetni.

Abból, amit ön mond, az is következik, hogy ez lényegében a rendszerváltás óta megoldatlan probléma, valamennyi kormány, úgymond, elfelejtette rendbe tenni az egészségügyet… Vajon miért: Emlékszem Gyurcsány Ferenc kiemelt programként fogalmazta meg az ágazat rendbetételét, aztán még sem sikerült neki… Jogos-e arra következtetnem, hogy az egyes kormányok inkább csak retorikai fordulatként használják az egészségügy feltámasztását, és aztán hagynak mindent a régiben. Miért? Mert a betegnek nincs érdekérvényesítő képességük?

Ha már Gyurcsányt szóba hozta: lényegében ebbe bukott bele. Az ápolási és a tandíj bevezetésének ötletébe, ami egyébként komoly bevételi forrást jelentett volna, és a lakosság számára sem volt megterhelő, maximum évi 3600 forint. De miután a fideszes népszavazási kérdést úgy tették fel, ahogy, vagyis, hogy akar-e a polgár fizetni, vagy sem, ki az az őrült, aki az igen mellett voksol. Tudta a Fidesz, hogy ez nem tisztességes dolog, és ez a pénz majd hiányozni fog neki, de akkor ezt már nem lehetett visszahozni. A tandíjat ugyanakkor visszahozták, ráadásul úgy, hogy sokkal többet kell fizetni annak, aki nem jutott be az állami képzésbe. Csökkentették az állami férőhelyek számát és növelték a fizetőseket.  Az oktatást így elrendezték, de nézze meg mi történik az egészségügyben. Folyamatosan szorítják ki az embereket a magán egészségügybe. Kap például egy háromhónapos CT előjegyzést vagy ultrahangra, miközben esetleg arra is felhívják a figyelmét, hogy lehetséges egy rosszindulatú folyamat a háttérben, naná, hogy nem várja meg, inkább elmegy a magánrendelésre, ahol pénzért gyorsabban megcsinálják. Kezd az egészségügy szétszakadni; egy a szegényeknek, az állami oldalon, egy pedig a tehetősebbeknek, a magánoldalon. Nem véletlen, hogy Csányi Sándor OTP vezér is invesztál a területre, most például megvett a gerincgyógyászati központot. Most már nem csak egynapos beavatkozásokat végeznek, hanem kifejezetten nagy műtéteket is. Összességében, visszatérve a szakma képviselőire, én az orvosokat, nővéreket nagyon tisztelem. Iszonyatos túlterheltséggel dolgoznak, és bizony ott vannak a kiégés határán. A működési anomáliák sokszor éppen ebből vezethetőek le.

Kimondhatjuk, hogy azért nem fordítanak több pénzt erre a területre, mert hiába tennék, ennek nem lenne a szavazatmaximálás szempontjából hozadéka?

Hogy ezt tudatosan teszik-e vagy sem, nem tudom, a jelek azonban erre utalnak. Egy nemrég nyilvánosságra került statisztikai adat szerint a 2017-es finanszírozás reálértékben nem éri el a 2006-os színvonalat, egy másik adat pedig arról szól, hogy 2007 és 2017 között 1863 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A visegrádi országok ráfordítása két százalékkal magasabb, mint a mienk, ez 6-700 milliárd forintnak felel meg. A szlovákok teljesen elhúztak mellettünk, de már Albánia is megelőzött bennünket. Egy stockholmi intézet vizsgálata, amely hat terület harminchat indikátorát vette górcső alá, és azt a besorolást adta, hogy Magyarországon nem megfelelő színvonalon elvégzett az egészségügyi szolgáltatás. A rangsorban harmincadikak vagyunk, harmincöt ország között. Szóval ezer adat mutatja, hogy baj van, de a kormány részéről csak a hárítást lehet tapasztalni. a magyar országgyűlés elnöke azt mondja a kínai vendégeinek, hogy a magyar egészségügy világszínvonalú. Pubi, te hova jársz, kérdem én. Neked lehet, hogy azt nyújtják, már VIP-es vagy, de a hétköznapi embernek nem az. Annak kínkeserves.

Ebből viszont az is következik, hogy nagyon sok ember hal meg feleslegesen…

Tudja azt ön, hogy évente egy Gyöngyös nagyságú város pusztul ki? A betegsége alapján nem kellene, gyógyítható, vagy megelőzhető lenne, de nem gyógyítják meg és nem előzik meg. Harminckétezer ember hal meg évente, teljesen feleslegesen.

Elios-ügy: Kalocsán, Szolnokon egy napon, ugyanúgy

0

Egymást másolták az Elios-győzelemmel zárult LED-világítási tendereken Kalocsán és Szolnokon. Ugyanazon a napon lehetett benyújtani a pályázatot, amelynek kiírását az utolsó pillanatban módosították. A szereplők is azonosak. Az Európai Csalás Elleni Hivatal azt javasolja a hatóságoknak, hogy vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.

Ugyanaznap, 2013. február 11-én lehetett benyújtani a közvilágítás-korszerűsítési pályázatokat Kalocsán is, mint – ahogyan azt bemutattuk – Szolnokon. A kalocsai és szolnoki eset abban is közös, hogy mindkettőt az MSZP hozta nyilvánosságra. Előbbit ma sajtótájékoztatón ismertette Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes. A kalocsai ügyet ezzel párhuzamosan a Népszava részletesen leírta. A teljes OLAF-jelentés itt megtalálható.

Szó szerint egymás pályázatainak klónjai futottak a két városban.

A különbség az összegekben van, amelyeket az Elios nyert: Szolnokon közel egymilliárd forint (két ütemben), Kalocsán 410 millió.

A felrajzolt minta tehát a következő.

  • A pályázatot 2013. február 11-én lehetett benyújtani. A megelőző munkanapon, vagyis pénteken az irányító hatóság (a pályázatokat kiíró kormányszerv) módosította a kiírást, lehetővé téve, hogy az eredetileg 50 ezer órás élettartam helyett 100 ezer órával számoljanak (a gyártó 60-80 ezer órát szavatol). Ezzel papíron hosszabb a használati idő, magasabb vállalási árral számolva is kijön az elvárt megtérülés.
  • A pályázatokat három „független piaci szereplő” árajánlataihoz viszonyították, ám mindhárom cég (az SMHV Energetikai Kft, a KVIKSZ Kft és a Polar-Studió Kft ajánlatát ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, 5-7 százalékkal az Elios vállalási árai fölé célozva. (Még egy számítási hibára is rábukkantak az OLAF ellenőrei, amely mindhárom „független piaci ajánlatban” azonos formában szerepelt.)
  • A külső műszaki ellenőrök jelezték, hogy további költségek fognak felmerülni a hosszabb üzemeltetés során (a lámpatestek egy részét cserélni kell), amit csak egy 25 évre szóló karbantartási szerződés megkötésével lehetne ellensúlyozni. Ettől azonban a kalocsai önkormányzat – csakúgy, mint a szolnoki – eltekintett.
  • „Ha az irányító hatóság nem módosította volna három nappal a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy100 ezer élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt nem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződésben becsült értékek mellett”- állapítja meg az OLAF.
  • A „független auditor” INS Kft. végezte itt is a beruházás auditját, és nevében ugyanúgy Mancz Ivette járt el, aki az Elios közvilágításért felelős igazgatója.

Az is kiderült, hogy hat „vádpontot” sorol fel az OLAF az Elios-ügyek egyik kulcsfigurájának szerepét ismertetve. Ő Hamar Endre, Tiborcz István gyerekkori barátja és kezdetektől üzlettársa, egyik tanácsadója az eliosos közbeszerzéseknek.

Az OLAF jelentésének ez a része is közös mintát fest az Elios eljárásáról. Az erről beszámoló 24.hu írása idézi azt a megállapítást, amely szerint a tanácsadók nem csak azt

tudták, hogy megkárosítják az Európai Uniót,

hanem azt is, hogy illegálisan gazdagodnak ezzel.

Az OLAF által vizsgált 35 közbeszerzés (amelyből 17-ben talált nagyon súlyos szabályszegéseket) közül 23-ban a Sistrade, 12-ben az Eupro Projektmenedzsment Kft. működött közre: mindkettő Hamar érdekeltsége. Mindezek mellett áttételesen tulajdonos volt a tenderek győztesében, az Eliosban. Ez pedig súlyos összeférhetetlenség.

Az OLAF megállapításai:

  • Hamar Endrének közös pénzügyi érdekeltségei voltak az Eliosszal, illetve annak közvetett tulajdonosával, Tiborcz Istvánnal.
  • Hamar Endre cége, a Sistrade Kft. készítette a jelentkezésekhez használt Excel-táblákat, közösen az Elios egyik vezetőjével, Mancz Ivette-tel. Tehát a pályázat kiírását szervező cég már a pályázat beadásán is együtt dolgozott a későbbi nyertessel, miközben Hamarnak mindkét cégben volt tulajdona.
  • Ezek az Excel-táblák voltak azok, amelyek lehetővé tették, hogy az Elios felsrófolja az árat, mert megemelték az izzók élettartamát. A jelentés szerint a táblázatok fiktívek voltak. Hamar viszont ezzel az előbbiek mellett még több pénzt juttatott a később nyertes céghez, amelyben pénzügyileg szintén érdekelt volt.
  • Hamar Endre cégei több módon is részt vettek a projektek előkészítéseiben, és az ezek idején készített dokumentumokat a pályázat elbírálása alatt is használták.
  • Hamarnak lehetősége volt a pályázatok elvárásait módosítani.
  • A Hamar cégei által előkészített pályázatok elvárásai erősen favorizáltak egyetlen lámpagyártót. A pályázatok jelentős része a Tungsram-Schréder Zrt.-re voltak szabva, ez a cég pedig lényegében az Elios beszállítójává szegődött: sokkal olcsóbban adta az Eliosnak a lámpákat, sokszor a feléért annak, amit másoktól kért.

Ezen megállapítások miatt is javasolja a jelentés a magyar hatóságoknak, hogy költségvetési csalás miatt indítsanak vizsgálatot, de a csalások szervezett módja miatt vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Az MSZP bírósági per útján kapta meg a hivatalos adatokat, amelyekből Tóth Bertalan szerint az derül ki, hogy a Fidesz nyerészkedett a rezsicsökkentésen, éveken át hazudott, mert az árcsökkentés sokkal kisebb volt, mint a világpiaci áresés.

Ezzel 2013 és 2017 között összességében hetvenezer forintot vettek ki a családok zsebéből – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető. Mint mondta, a rezsicsökkentés éveiben, 2013-14-ben 6,5 forinttal lett olcsóbb a gáz köbmétere, noha a beszerzési ár 14,32-vel esett. Ez két év alatt 11 ezer 300 forint volt egy átlagos családban. Ezután zuhanni kezdett a gáz ára a világpiacon, 2016-ban már 22 ezer 140 volt a fogyasztói többletfizetés.

Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.

A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy feljelentést tesznek Homolya Róbert ügyében. A fejlesztési minisztérium államtitkáráról az OLAF azt állapította meg, hogy két uniós programban összeférhetetlen volt a személye, ezért a teljes támogatási összeg, 3,3 milliárd forint visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak.

A Fidesz-frakció közleményben reagált, többek között azt írták: Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz.

Tegnap egyébként a párt alelnöke, Németh Szilárd azért bírálta az E.ont, mert a világpiaci árakhoz igazodva csökkentette a gáz árát – szerinte ez beavatkozás a kampányba.

„Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot…”

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A szenzáció a világlapok vezető témája is lett, a New York Times egyenesen címoldalon tálalta a magyar kormányfő családjának korrupciós ügyét. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását. A MOMA elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

 

Gondolja, hogy a kormányfő családja elleni nyomozás elől korábban kitérő hatóságok immár rákényszerülnek a helyzet tisztázására?

Ha a hazai hatóságok nem végzik el a dolgukat, az komolyan befolyásolhatja a közelgő választások kimenetelét. Az embereknek elegük van a szemérmetlen, állami korrupcióból, a felülről működtetett bűnszövetségből.  Ezen túl az uniós intézmények később újabb eljárásokat kezdeményezhetnek a magyar kormány ellen. Ezek a vizsgálatok az áprilisi választások előtt már nem zárulhatnak le, ugyanis a csalás elleni hivatal lehetősége kimerül abban, hogy a nyomozásuk lezárása után értesítette a magyar vádhatóságot.  Ha a magyar nyomozó hatóságok megtagadnák a feladatuk elvégzését, akkor az unió vezetése komoly lépésekre szánhatja el magát. Azt nem kéne megvárni.

Tételezzük fel, hogy nem nézik tétlenül, ami nálunk történik, de vajon milyen lehetőségei lehetnek az Európai Uniónak?

Amennyiben világossá válik, hogy egy állam olyan bűnszövetkezet fogságába került, amely visszaél a nyugati adófizetők pénzével, akkor eljárást indíthat az adott ország kormánya ellen. Ne felejtse el, hogy itt olyan törvénysértések történtek, amelyek az európai mellett a magyar jogot is sárba tiporják. Ezek után az unió megvonhatja azt a támogatást, ami Magyarországnak jelenleg jár.

Tudni kell, hogy az állami beruházások 80 százalékát az európai pénzekből finanszírozzák. a 2020-ig járó pénzügyi keretből származó alapoknak a túlnyomó többségét a magyar büdzsé már megelőlegezte. Ha ezek a pénzek nem folynak be az unió költségvetéséből, akkor az összeg a hazai költségvetési deficitet fogja növelni. Szétszakadhat a magyar államháztartás, vagy csődbe is, ez lehet a hosszú távú következmény.

Rövidtávon veszélybe kerülhet az uniós tagságunk, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy az európai parlament néppárt-családja, közte Angela Merkel pártja elviselné, hogy Magyarország kormánya a bűnszövetkezetként működjön.

A magyar kormányfő vejének ügyével, az Elios több tízmilliárdosra tehető visszaélésével, illetve annak gyanújával már a New York Times is címoldalon foglalkozik, s persze a többi világlap is. Gondolja, hogy ezek után a magyar ügyészség képes majd a nyomozás megtagadására?

A magyar ügyészség Polt Péter vezetésével mindenre képes, jogi értelemben. Ha úgy dönt, hogy nincsenek nyomok, vagy nem történt bűncselekmény, akkor gyanú esetén is megtagadják a nyomozást. Még akkor is, ha az egész ország rendőrért kiált, ahogy számos esetben megtörtént. Sokszor leírtam már, hogy Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot. A Fidesz önkényuralma a jogállam felszámolását pont azzal kezdte, hogy akadályozta és felszámolta a nyomozóhatóságok függetlenségét, és az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Megszüntette a sajtószabadságot, s igyekszik megfélemlíteni, szétverni a civil társadalmat. Így ugyanis nincs semmiféle korlátja a bűnszövetkezet aljas hatalmának.

Épp a demokrácia visszaállítását szolgálta volna az ön által javasolt 500 napos program, amely azt feltételezte, hogy valamennyi párt – közte a Jobbik – közös listán igyekszik legyőzni Orbán Viktort. Ha ez megtörténik, akkor a fékek és ellensúlyok visszaállítását követően új választást írnak ki.

Sajnos, az 500 napos programot a pártok figyelmen kívül hagyták, egyetlen ellenzéki párt sem reagált rá. Pedig közösen visszaállíthattuk volna a jogállam minimumát; újra normálisan működhetett volna az ügyészség, a bíróság, a sajtó és a civil világ. Ezen túl, a terv konkrét lépéseket tartalmazott a szegénység felszámolására, mert Magyarország az elmúlt nyolc évben leszakadt már a kelet-európai szomszédjaitól is, s reménye sincs arra, hogy a nyugathoz felzárkózzon. A program fontos pontja volt a korrupció elleni küzdelem, aminek fontosságát az OLAF jelentés különösen aláhúzza. Amikor a korrupció a legmagasabb hatalmi szinten dühöng, amikor maga az állam szakmányban dézsmája a közös vagyont, akkor legalább Románia szintjére kellene eljutni, ahol a korrupció ellenes ügyészség ezer politikus után nyomozott, ezek közül százat börtönbe is küldött, közöttük miniszterek is akadtak. Valami hasonlóra nekünk is szükségünk lenne. Ezen kívül persze meg kéne változtatni a választási rendszert is, mert a jelenlegi egyfordulós: csalásokra ad lehetőséget, az ellenzék jogai folyamatosan csorbulnak. Végül abba kellene hagyni a kiszerű, nevetséges szabadságharcot az unió ellen. Az Orbán kormány ugyanis pont azt a kezet harapja, amely pénzt ad az államcsőd elkerülésére. Ezt a programot a választások után összeálló ellenzéki szövetség még meg tudná valósítani.

Figyelemre méltó Mellár Tamásnak az a nyilatkozata, hogy ha nem az ellenzék győz – amire ma jó esély van – akkor a Fidesz úgy is belebukik a következő kormányzásba. Egyetért?

Miután a magyar nemzet az elmúlt nyolc évben szánalmas állapotba került, ezért a demokratikus ellenzék kötelessége, hogy harcoljon a gonosz, az erkölcstelen, és tolvaj önkényuralom leváltásárét. Minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé, s nehezebbé teszi a zsákutcából való kilábolást. Ez előbb-utóbb biztosan elkövetkezik, de nem mindegy, hogy mikor.

Viszont a jelenlegi mandátumbecslések szerint kicsi az esély a kormány megbuktatására, mert politikai megfontolások miatt a Jobbikkal a demokratikus baloldal nem akar együttműködni.

Amíg lehet, az együttműködés lehetőségét az utolsó pillanatig nyitva kell hagyni, mert az országnak elege van abból az önkényuralomból, amely szétveri a nemzet egészségét. Megmérgezi, gyűlölettel telíti a lelkeket, szétveri a társadalom szolidaritását. Ilyen körülmények között az utolsó pillanatig az a kötelessége minden hazafinak, hogy a demokratikus erők egységéről, szövetségéről beszéljen.

A szövetségről könnyű beszélni, de nehéz megkötni. Ön is hiába tárgyalt a Demokratikus Koalícióval vagy az Szocialista Párttal négy hónap alatt semmiben nem állapodtak. Ön azt mondta, hogy átverték, partnerei pedig azt, hogy hiába hívták ön a listára nem ment. Így sokra nem mennek… nem gondolja?

Partnereim a saját listájukra személy szerint csak engem, s nem pártomat akarták felvenni, de én nem keresek munkát. Mi konzervatív, jobbközép irányba haladó, szabadságelvű, nemzeti ihletésű párt vagyunk, amelynek önálló erőként helye volna a magyarországi politikai palettán. Tehát a baloldali pártok ajánlata akkor lett volna számunkra elfogadható, ha néhány kerületben saját nevünk, pártlogónk alatt a demokratikus baloldal támogatja a mi egyéni jelöltjeinek. Ilyen ajánlat nem érkezett, a megállapodás így lehetetlenné vált.

Közös lista fel sem vetődhetett, hisz akkor 10 százalékot kéne elérniük, amire kicsi az esélyük.  Vagy erre nem is gondoltak?

Dehogy, hiszen látjuk, hogy milyen mértékben küszködik az MSZP és a Párbeszéd a közös teljesítményért, hisz ők bevállalták az említett 10 százalékot, ami elég kockázatos. Viszont ha a teljes ellenzék hajlandó lett volna közös listát állítani, akkor abban a pártom, a Modern Magyarország is részt vett volna, de azt mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármely baloldali párt listájára „felkéredzkedjünk”. Az erre való ajánlat ugyanis nem ajánlat.

 De a koordinált indulás elvileg még lehetséges?

A legutolsó pillanatig nem zárjuk ki egy tisztességes megállapodás lehetőségét.

Ha nem lesz ilyen, akkor hogyan indulnak a választáson?

Erre majd csak akkor tudok válaszolni, amikor 35 képviselő-jelöltünk túl lesz az aláírásgyűjtésen, ami elkezdődik hétfőn. Utána lehet szó bármiféle egyezkedésről, ugyanis az utolsó pillanatig mindenki visszaléphet a másik javára.

Figyeli a közvélemény-kutatási adatokat?

Nem, és nem is bízom bennük. Arra fogok koncentrálni, hogy valamennyi jelöltünk összeszedje a szükséges ajánlásokat, s azután, ha van még készség a baloldal egyes pártjai részéről, akkor nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Egyébként pedig igyekszünk a legjobban szerepelni a választásokon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK