Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.
„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.
„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,
hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.
Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.
„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”
– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.
Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.
„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.
Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.
Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.
„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”
– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.
Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy
Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.
Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban
„könnyítünk lent és nehezítünk fent”
– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.
A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.
A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.
A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.
S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de
„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”
– szögezte le.
Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.
Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.
Rettegnek a 2018-as elszámoltatástól, ezért hazudoznak róla a kormányban – írta Facebook-oldalára Vona Gábor, aki saját miniszterelnök-jelölti weboldalt is indított magának.
A Jobbik elnöke pénteki Facebook-posztjában felsorolja, hogy miket írt eddig róla a kormánypárti sajtó: „Haynau-imádó vagyok, hogy homoszexuális orgiákra jártam, hogy török terrorista, hogy Soros-ügynök, Simicska-csicska lettem, hogy vadászom a nyugdíjasokra, most pedig, hogy lebontanám a kerítést és hogy Allahot dicsőítettem”- írta. Hozzátette, hogy azt még soha nem hazudták róla, hogy ellopott volna valamit. Vona szerint erre kell emlékezni a parlamenti választáson.
telefonos akciót is indítanak, amelyben tájékoztatják a választópolgárokat Vona Gábor „elhíresült Allah-os nyilatkozatáról”.
A Jobbik elnöke azt is bejelentette pénteken, hogy saját weboldalt indított, ahol miniszterelnök-jelölti vállalásait teszi közzé (eddig 16 került fel), illetve híreket, fotókat és videókat.
„40 éves leszek. Ebből 18 évet a politika aktív alakításával töltöttem el. 11 éve vagyok pártelnök, 8 éve országgyűlési képviselő, 6 évig voltam frakcióvezető, harmadszor jelöl a politikai közösségünk miniszterelnöknek. A politikai pályafutásom során számtalan tapasztalatot szereztem, rengeteg illúzióval leszámoltam, ráébredtem fontos dolgokra, alapvető változásokon is átestem” – olvasható a honlapon a bemutatkozás menüpont alatt. Vona itt arról is ír, hogy történészként és politikusként megtanulta, hogy a magyarság történelmi sorsfeladata a kiegyezés.
„Számomra is időbe telt, mire mindezt megértettem.
De mára megértettem, és tudom, hogy minden erőmmel a XXI. századi magyarság kiegyezésén és közös nemzetépítésén kell lennem. Én ezért dolgozom” – zárja a bemutatkozást.
Vona Gábornak egyébként több mint 498 ezer követője van a Facebookon, és annak ellenére, hogy Orbán megelőzi (neki félmilliónál is több követője van), a Jobbik elnökének oldala generálta a legtöbb interakciót a politikusok között 2017-ben az Index összesítése szerint.
Január közepén az Együtt küldöttgyűlése határozott a listáról, illetve a miniszterelnök-jelölt személyéről is. A listavezető – nem túl nagy meglepetést okozva – Juhász Péter pártelnök lett, a miniszterelnökségre viszont nem ő, hanem az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke, Szigetvári Viktor pályázhat. A karrierjét a Magyar Szocialista Pártban kezdő, majd később Bajnai Gordon miniszterelnök személyes tanácsadójaként is tevékenykedő politikai kommunikációs szakemberrel beszélgettünk az jelöltségről, az Együtt szellemiségéről és a többi ellenzéki párttal való együttműködésről.
Miniszterelnök-jelölt általában a párt legismertebb politikusa szokott lenni, ezért meglepő, hogy az Együtt önt jelölte. Hogyhogy nem Juhász Péter kapta a feladatot?
Szerencsére nem hatalmi, hanem politikai, illetve kommunikációs okai voltak. Péter vezeti az Együtt listáját, ő az, aki ezt a bátor, már ellenzékben is konfliktust vállaló, harcos, korrupcióellenes és más ügyekben kiálló Együttet jelképezi. Ugyanakkor azt láttuk, hogy az Együtt politikai karaktere olyan, hogy a Bajnai Gordon örökségét jelentő, szakértői, liberális demokrata és igazságosabb szociálpolitikát egy másik karakter tudja mellette megjeleníteni. Én nem vagyok az a miniszterelnök-jelölt – szemben Szél Bernadettel, Karácsony Gergellyel vagy Vona Gáborral –, aki azt hazudja a választónak, hogy egypárti kormányváltás lesz 2018-ban. Szerintem ez kizárt. Szél Bernadett Szél-tervről beszél és senkivel, semmiben nem működik együtt, Vona Gábor arról, hogy szavazzanak a Jobbikra és egy pártként megoldja az ország bajait – ezek szerintem nem reális tervek.
Alapvetően azért vállaltam a jelöltséget, hogy megjelenítsük ezt a józan hangot, amely reális terveket mond a választóknak 2018 tavaszára és a Fidesz legyőzésére.
Holnap fog megjelenni az Együttnek az első kétszáz napra vonatkozó programja, amelyben bemutatjuk, hogy kell rendszerváltást csinálni, hogy kell igazságos társadalmat és újra szabadságot teremteni. Ehhez be fogunk mutatni olyan kormánytag-jelölteket – direkt nem árnyékkormányról beszélek –, akik az Együtt csapatából alkalmasak arra, hogy a maguk szakterületét elvigyék, mert én abban hiszek, hogy a politikán belül is vannak ilyen emberek. Az Együtt részéről nagyképűség és felelőtlenség volna egy teljes kormánylistát kiállítani. Azt hiszem nevetséges is volna, viszont van néhány olyan szakterület, amelyen olyan embert tudunk javasolni egy majdani ellenzéki kibontakozás számára, aki mindenkinél jobban ért a maga területéhez, és már bizonyított.
Ezzel nem megy némileg szembe az, hogy az első hatvan listás hely felén nők szerepelnek? Ha meghatározzák, hogy harminc helyen mindenképpen nő kell, hogy álljon, akkor végülis nem szakértelem alapján, hanem nemi alapon választanak.
Ezt a két dolgot különválasztanám. A szakértői tudásnál a szakértelem számít önmagában. Azt gondolom, hogy ott is van feladata a politikának, hogy jó példával járjon elöl a nemek arányait tekintve. Ebben kell példát mutatni, mert az üvegplafont a macsó, férfias társadalom nem fogja tudni áttörni, hogyha ebben a nőket nem hozza helyzetbe – egyébként természetesen megalapozott tudás birtokában. A listás képviselőjelöltség szerintem másról szól, nekünk az első hatvan felén és első tíz helyen immár négy nő van. Úgy döntöttünk a párton belül, hogy legalább egyharmadnak nőnek kell lenni, de amikor a jelölési folyamat végigfutott, akkor láttuk, hogy sokkal több női párttársunk, belső munkatársunk, aktivistánk vagy önkormányzati munkában résztvevő emberünk vállalja a jelöltséget. Ez nyilván szimbolikus jelzés is, fontosnak tartottuk, mert
nem lehet máshogy a magyar macsópolitikát áttörni, hogyha nem teszünk azért, hogy a nők demonstratívan is jelen legyenek.
Azt gondolom, hogy a kormánytag-jelölteknek, akiket meg fogunk nevezni, jelentős része nő lesz.
Tehát akkor ez nem egy szimbolikus lépés, hanem azt akarják ösztönözni, hogy több nő vegyen részt a politikában.
Egyrészt azt akarjuk mutatni, hogy az Együtt ezt könnyen meg tudja csinálni. Más pártoknak alig van nő a listáján, alig van nő a jelöltek között. Nem ettől értékes kizárólag egy közösség, de Magyarországon, ahol a Fidesz alig állít nőket, más pártok egynegyede, egyharmada nő, ez egy nagyon fontos érték. Szimbolikus jelzés, hogy a politikát részben úgy kell megújítani, hogy ki-ki magán kezdi, nőket olyan helyzetbe hoz, ahova az előéletük, a képességük alkalmassá teszi őket, és ahonnan korábban kiszorultak.
Miniszterelnök-jelöltségre alkalmas nő nem volt az Együttben?
Nem volt ilyen egyelőre, ebben inkább én kaptam támogatást a közösségen belül, de szerintem majd az a pillanat is eljön, amikor az Együtt női miniszterelnök-jelöltet vagy női listavezetőt állít. Nálunk a vezetést érintően kvóta érvényesül az alapszabályban, de a listánál és az egyéni jelölteknél ez sokkal erősebb. Ha csak a kvótánkat érvényesítettünk volna, akkor tízből három nőnek kéne lennie, most pedig több van.
Egy interjúban azt mondta, hogy nem szokott fogadni, de mégis nagy összegben merne abban, hogy bekerülnek a parlamentbe. Honnan ez a magabiztosság?
Minket alapvetően mindenki lebecsül abban, hogy mennyi támogatónk van, de a kis pártokkal kapcsolatos kutatási adatok manipuláció nélkül is minimum óvatosságra intenek. Akkor is 2 százalékra mértek minket, amikor egy nappal később az EP választáson 7 százalékot kaptunk. Teljesen reálisnak tartom, hogy az Együtt három-négy százalékos eredményt érne el, ha holnap lenne a választás. Egy aktív kampánnyal megszerezzük a hiányzó néhány tízezer szavazatot. Úgy döntöttünk Juhász Péterrel közösen, hogy
nem tudunk az MSZP és a DK listájával menni közösen, mert egész egyszerűen egy világ választ el bennünket tőlük.
Más kultúránk van, más politikában hiszünk, és azt is gondoljuk, hogy a hiányzó szavazatokat egy egyértelmű, liberális demokrata kiállással meg tudjuk nyerni. Vannak, akik ezt kedvelik, és a társadalompolitikánk, szociálpolitikánk, lakáspolitikánk, nyugdíjpolitikánk olyan fontos jóléti, egyenlőtlenségi problémákat emelnek be a fókuszba, amelyre más pártok nem figyelnek ennyire. A mi megoldásaink társadalmilag igazságosabbak – ha úgy tetszik baloldalibbak –, mint esetleg a nálunk sokkalta baloldalibb pártoknak a deklarációi. Mi nem a tizenharmadik havi nyugdíjnak az MSZP általi megígérésében hiszünk, mert abba ma belerokkanna a költségvetés, és egy rossz politika, mert lehet igazságosabb és célzott nyugdíjemelést adni. A minimálnyugdíjat, a 2000-es évek alacsony nyugdíjait kell célzottan korrigálni, és emellett olyan nyugdíjrendszert létrehozni, ami az elkövetkező harminc-harmincöt évben is működőképes. Mi a jövő nyugdíjasaira is gondolunk.
Az MSZP-vel és a DK-val akkor nem közösködnek…
Nem közösködünk listán. Egyéni választókerületekben mindenki javára nyitottak vagyunk a visszalépésre.
Tett egy olyan kijelentést, hogy visszalépnek bizonyos feltételek mellett. Ha a többiek nem játszanak a játékszabályok szerint, akkor nem fognak visszalépni?
Mi vagyunk az egyetlen párt jelenleg, akik feltétel nélkül léptetünk vissza néhány választókerületben. Elmondtuk múlt héten, hogy Mellár Tamás meg tudja nyerni a Baranya megye egyes választókerületet, ezért erkölcsi kötelezettségünk, hogy őt ebben támogassuk. Ezt megtettük egyoldalúan, pedig Pécsett van szervezetünk. Visszaléptünk Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára is, mert ők olyan politikusok, akik meg tudják nyerni a választókerületüket. Azt akarjuk más pártoknak is ajánlani, hogy nem a párttagkönyv színe dönti el, hogy ki tud egyéni mandátumot szerezni. Kész Zoltán meg tudja nyerni a veszprémi egyes választókerületet, ahol ugye általa töretett meg a kétharmad. Első pártként kezdtünk el kiállni mellette, nem indítunk vele szemben jelöltet, pedig abban a választókörben is ki tudnánk állítani jelöltet és aktivistacsapatot.
Az Együtt biztosan nem lesz az a párt, amely oda nem figyelésből vagy a Fidesznek való elhibázott gesztustételből fakadóan legyártja a kétharmadot.
A kétharmadot meg kell akadályozni, éppen ezért biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan egyéni választókerületek, ahol az Együtt egyoldalúan vissza fogja még léptetni a jelöltjeit, függetlenül attól, hogy mit csinál mondjuk az MSZP vagy a DK.
Minden más részben attól is függ, hogy más pártok egyáltalán felülvizsgálják-e az elzárkózásukat a koordinációtól. Egyelőre a DK nem tudott megállapodni velünk, és az MSZP is úgy tartja, hogy ráindul Szabó Szabolcsra Csepel-Soroksáron és Juhász Péterre az V. kerületben. Mi ebben nyilvános vitát már nem akarjuk folytatni, a választók elvárásának megfelelően egyoldalú gesztusokat tettünk az ügyben, és ezt folytatni is fogjuk. A kétharmad megakadályozása nem rajtunk fog múlni, és szerintem a Fidesz abszolút többségét meg lehet törni tavasszal.
Abban bízom, hogy Budapesten létrejön egy olyan politikai megállapodás, amelyben végül LMP-s, DK-s és MSZP-s is lehet egyedül egyéni körzetben, ahol tud mandátumot nyerni, és az Együttnek biztosítani kell a maga helyét, ami a budapesti pártpreferenciákban látszik.
A Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatásokat indít, hogy meghatározzák az erőviszonyokat bizonyos választókerületekben. Ha kijönnek az eredmények, akkor azok alapján el fognak gondolkozni a visszalépésen, ha sokkal erősebb ellenzéki jelöltek vannak az adott kerületben?
Nézzük meg a kutatást. A Közös Ország Mozgalomnak ezt a projektjét tisztelem, de egy csomó kutatásból csak az ajánlásgyűjtés kezdete után lesz eredmény, tehát azután lehet majd lépni. Az Együtt nyitott lesz arra, hogy az esélyes jelöltek javára visszalépjen. Van olyan választókerület, mondjuk éppen a budapesti VIII-IX. kerületi, ahol biztos vagyok benne, hogy Baranyi Krisztina annyi munkát végzett az elmúlt négy évben országgyűlésen kívüli képviselőként, hogy ő fogja megérdemelni a választók bizalmát, és az ő javára kellene visszalépnie a többi pártnak. Mi tiszteljük a Közös Ország Mozgalom erőfeszítését és bízunk benne, hogy más pártok is tiszteletben fogják tartani a kezdeményezést.
Fotó: FüHü
Azt mondta teljesen más világ amit az Együtt, és amit az MSZP, illetve a DK képvisel, viszont ön sokáig az MSZP-ben tevékenykedett, nem is akármilyen pozíciókban.
Büszke vagyok arra amit az MSZP-ben alkalmazottként, tanácsadóként tudtam végezni huszonéves koromban. Hogyha ők őszinték magukhoz, akkor tudják, én is tudtam nekik segíteni. Én ott választott vezető soha nem voltam, döntéshozó testületnek nem voltam tagja. Nagyon komoly szerepem volt viszont legalább két parlamenti választási kampányban. Ma nem véletlenül nem vagyok az MSZP tagja, ott látok egy olyan belső megújulásra való képtelenséget, ami szerintem nehezíti, hogy megújuljon Magyarországon egy hiteles baloldali képviselet, de ettől még sok dologért hálával tartozom ott sok embernek.
Ami nekem a legutóbbi időben kizárja, hogy bármilyen módon is úgy gondoljam, hogy az MSZP-ben lennék jó helyen, az egyrészt az, hogy Botka Lászlót a Fidesszel való összejátszásban a saját párttársai takarították el a miniszterelnök-jelölti pozícióból.
Ezt, aki egy picit is jól értesült ebben az országban, tudja. Ebben én hitelt adok Botka László szavának, és ez rettenetesen elszomorító. Egy ilyen párt nem tud hitelesen ellenzéke lenni Orbán Viktornak.
Másrészt Botka a “Fizessenek a gazdagok!” szlogennel vágott bele a kampányába 2017 tavaszán, de én amellett, hogy az Együtt programjában is többkulcsos adórendszer áll, ezt nem tekintem egy gazdagellenes propagandára okot adó indoknak. Aki Magyarországon nettó 600 ezer forintot keres, kétségtelen, hogy kilóg a jövedelmi statisztikából, de messze nem gazdag, hanem egy tisztességes, Nyugaton még messze nem polgári egzisztenciára okot adó keresettel rendelkező ember. Ellenségképekkel nem szabad egymást szembefordítani.
A szocialista gazdagellenesség az MSZP migránsozása a maga módján.
A határon túliak szavazati jogának megvonásáról szóló DK-s kezdeményezésről mi a véleménye?
Teljességgel visszataszítónak tartom. Ha az lenne a kérdése a Demokratikus Koalíciónak, hogy kell-e módosítani a határon túliak választójogát, vagy lenne egy jobb javaslatunk az ügyben, akkor abba a vitába én is támogatólag szállnék be. A programunkban mi is elmondjuk, hogy a Fidesz a legrosszabb módon, a határon túli pártokkal sem egyeztetve egy nagyon rossz, a belpolitika exportját lehetővé tevő megoldást vezetett be azzal, hogy borítékban szavazhatnak magyar pártlistára a határon túli magyarok, miközben a Londonban élők pedig nem így. Ezerféle jobb megoldás lenne, de a Demokratikus Koalíció most jogot akar fosztani, meg akarja fosztani a választójoguktól az állampolgárokat. Ebben az ügyben én elfogadom és tudomásul veszem, hogy a magyar társadalom milyen mértékben – esetleg többségben – támogatja ezt a gondolatot, de az Együtt számára akkor hiteles egy liberális demokrata politika, ha nem mondjuk mindenben azt, amit a társadalom aktuális többsége támogat. Nem ez a politika.
Ha csak és kizárólag a társadalom támogatásának akarunk megfelelni egy kampányban, akkor a Demokratikus Koalíciónak holnapután a halálbüntetésről és a melegjogok bővítésének mellőzéséről kellene aláírásgyűjtést csinálnia, és amellett kiállnia.
Azért mondom ezeket a példákat, mert ha itt ülne egy DK-s, akkor azt mondaná, hogy ez egy más kérdés, a halálbüntetést elvi alapon nem lehet bevezetni, de a határon túliak választójogát meg elvi alapon vissza lehet venni. Márpedig ez ugyanaz a kérdés, és a DK számára pedig a határontúlizás a maguk migránsozása. Az Együtt nem ellenségképekre, hanem együttműködésre és méltányosságra alapított politikát akar Magyarországon.
Pontosan mi az álláspontja a határon túliak szavazati jogáról?
A határon túli szavazat jogát illetően az Együtt álláspontja az, hogy az állampolgársággal együtt jár a szavazati jog. A határon túli szavazati jog lehet alkotmányjogilag gyengébb, kisebb értékű szavazati jog, mint a belföldön élő, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők szavazati joga, így lehet csak egy szavazatuk mások két szavazatával szemben. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a Londonban dolgozó, de Londonban állandó lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő magyaroknak nincsen joguk levélben szavazni, míg az erdélyieknek vagy más határon túli magyaroknak igen.
A szavazási eljárási jogegyenlőséget biztosítani kell, és a névjegyzékek mentesítését is a tízezernyi halott regisztrálttól.
Mi speciális választókerületekkel vagy úgynevezett kislistás megoldással, célzottan javasolnánk az egyéni választókerületi ág mellett egy új szavazási megoldás létrehozását számukra. A határon túliak magyar pártlistákra való szavazását kivezetnénk a rendszerből. Azt mondanánk, hogy allokáljon a magyar választási rendszer mondjuk kettő darab speciális választókerületet a határon túliak számára: ezzel plafont adnánk és minimalizálnánk is. De egy olyan országban, ahol zsidókat és németeket jogfosztottak pár évtizede, nem szabad jogfosztással kampányolni.
2001 és 2013 között volt az MSZP-nél, 2002-ben pedig a szocialisták levezényelték a hírhedt “23 millió romános” kampányt. Ön abban akkor részt vett?
Én akkor pályakezdő voltam, az akkori kampányigazgatónak voltam a munkatársa.
Ron Werbernek.
Nem Ron Werbernek, Baja Ferencnek. Abban a kampányban, a 23 millió román ügyében én nem vettem részt, azt mások csinálták. Pályakezdő voltam, 23 éves, tehát nekem ahhoz a kampányhoz döntéshozóként, illetve kivitelezőként nem volt közöm.
A nevét és az arcát mégiscsak adta hozzá, valamennyire közösséget kellett vállalnia azzal.
Akkor nem volt benne az arcom, én egy voltam egy széles kampánycsapatban, és nem vettem részt annak a döntéshozatalában. Abban a kampányban hozzám a nyomdai gyártási előkészítések tartoztak, nem kérték ki a véleményemet ilyen kérdésekben. Ha akkor megkérdeznek, azt gondolom, nem értettem volna vele egyet. Az Orbán-Nastase-paktum szerintem nem volt egy szerencsés megállapodás, de semmilyen módon nem vettem részt ezekben a döntéshozatalokban.
Úgy tudtam, hogy Ron Werber jobbkeze volt.
Nem Ron Werbernek voltam a jobbkeze. Bár dolgoztam Ron Werberrel, a 23 millió romános kampányhoz az én tudomásom szerint Ron Werbernek nem volt köze, ő akkor nem tartózkodott Magyarországon.
Vissza az aktualitásokhoz: mit gondol Juhász Péter bulvárszerepléseiről mostanság? Olvastam a küldöttgyűlés szövegét, és ott mintha emiatt odaszúrt volna neki egyet.
Pont hogy nem, kifejezetten gratuláltam neki! Semmiképpen nem odaszúrtam. Egyszerűen van kettőnk között egy stílusbeli különbség. Nagyon örülök, hogy Péter egy nehezebb időszak után új párra talált, gyönyörű gyereke született a gyönyörű és kiváló színésznő párjától. Kifejezetten örültem, hogy Péterék a Best magazin címlapján voltak. Minden politikusnak és minden politikusházasságnak egy döntése, hogy kirakja-e vagy nem rakja ki a magánéletét a nyilvánosságba.
És abból mi következik az Együtt politikájára nézve, hogy a pártelnöknek gyönyörű a felesége és a gyereke?
Az Együtt politikájára nézve semmi, maximum annyi, hogy két olyan férfi vezeti a listát, aki mer gyereket vállalni, és a családi életből is kiveszi a részét. Péter egy nagyon modern családfelfogású ember, én magam is az vagyok, csak én a bulvársajtóban ezt nem mutatom meg. Ebben inkább azt a mentalitást tartom, hogy enélkül is lehet politikusnak lenni, de ez egy személyes döntés.
Szerintem ebben típusok vannak, nincs jó vagy rossz, ez mindenkinek a magándöntése. Az Együttnél nincs arra direktíva, hogy mindenkinek a Best magazinban kell szerepelnie, de nincs is megtiltva.
A Független Hírügynökség információja szerint a Momentum választmányi ülésén született meg ez a döntés, valamint az is, hogy az országos lista első öt helyén várhatóan az 5 elnökségi tag fog szerepelni.
Fekete-Győr András elnök a választmányi ülés előtt megismételte korábbi álláspontjukat, miszerint nem fognak össze senkivel, és mind a 106 választókörzetben saját jelöltet állítanak. Az ellenzéki politikus azonban nem zárta ki, hogy a Fidesz legyőzése érdekében hajlandók a legesélyesebb jelölt javára visszalépni egyéniben.
„Olyan politikai szándék vagy akarat mindenképpen van a Momentumban, hogy ha a számok is mutatják, hogy rajtunk múlik a Fidesz legyőzése egy választókerületben, ha van olyan jelölt, aki hiteles, és aki számunkra is vállalható, és ha minden párt is megteszi a gesztust, akkor mi meg fogjuk fontolni a szükséges lépéseket” – jelentette ki a párt elnöke.
Egyébként a választmányi ülés legfőbb mozzanatai:
A küldöttgyűlés megszavazta Fekete-Győr András javaslatát, hogy ne miniszterelnök-jelöltje legyen a Momentumnak, hanem egy csapatot állítson, amelyik megfelelően tudja képviselni az új politikai generáció értékrendjét
Az országos lista első öt helyén várhatóan az 5 elnökségi tag fog szerepelni
Nem került sor bizalmi szavazásra vagy lemondásra
Ez utóbbi azért lényeges, mert hírek szerint éles konfliktus van Fekete-Győr András elnök és Soproni Tamás kampányfőnök, egyben elnökségi tag között.
Küszöbön a megállapodás az MSZP és a DK között, de úgy tűnik Karácsony Gergely másként gondolkodik a választási együttműködésről, mint a két baloldali párt.
„Nagy előrelépés lenne, ha az ellenzéki pártok megállapodnának végre a közös egyéni jelöltekben. De a cikk állításaival ellentétben továbbra is azt gondolom, hogy közös ajánlatra, közös listára és közös miniszterelnök-jelöltre is szükség van” – írta Karácsony Gergely a Facebook-oldalán arról, hogy a DK és az MSZP megállapodása körvonalazódni látszik arról, hogy külön lista, de közös miniszterelnök-jelölt kell.
Karácsony a 444 cikkére hivatkozik, de a FüHü is úgy tudja, hogy küszöbön a megállapodás a két párt között, és Karácsony Gergely, az MSZP jelen állás szerinti miniszterelnök-jelöltje tekintetében is megegyeztek. Kérdés, hogy Karácsony most kifejtett álláspontja mennyire befolyásolja ezt.
A együttműködés tervezett csütörtöki aláírása előtt, szerdán mindkét párt elnöksége ülést tart. Amennyiben a szerdai elnökségi üléseken is jóváhagyják, csütörtökön aláírhatják a véglegesített megállapodást.
Talán áttörésnek is lehet nevezni azokat a híreket, amelyek mostanság szivárognak ki a baloldali pártok háza tájáról. Jóllehet a tárgyalások zajlanak és zajlottak a Demokratikus Koalíció és az MSZP között a 106 egyéni körzet elosztásáról – hogy erre szükség van, abban nincs vita –, de a közös lista ügyében egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
A szocialisták mindeddig kitartottak a közös miniszterelnök, közös lista koncepciója mellett, amelyet viszont a több párt, a Magyar Liberális Párt kivételével, mereven elutasított. A Független Hírügynökség értesülései szerint most némi elmozdulás tapasztalható;
amolyan kecske is jóllakjon, káposzta is megmaradjon megoldás körvonalazódik.
Híreink szerint az MSZP, bár az utolsó pillanatig sem akarja feladni a közös indulás elképzelését, mégis hajlandónak mutatkozik egy kompromisszumos javaslatra. Eszerint elfogadná az önálló lista gondolatát, ami azt jelenti, hogy valamennyi párt állítana saját listát, ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt neve azonos lenne. Ez ugye azt jelentené a jelenlegi állás szerint, hogy az MSZP Karácsony Gergelyt állítaná erre a posztra, és ha eredményesek lesznek a tárgyalások, akkor ezt tenné a Demokratikus Koalíció is.
Az eddig publikus ismereteink szerint Gyurcsány Ferenc határozottan opponálta a zuglói polgármester személyét, aki ezt készséggel tudomásul vette, annak fenntartásával, hogy ez esetben a DK elnöke javasoljon más személyt, olyasvalakit, aki képes az integrációt megvalósítani. Gyurcsányéktól erre a felvetésre eddig nem érkezett választ, mint ahogy azt sem sikerült megtudnunk a DK-tól, hogy vajon tényleg elfogadnák-e az új koncepciót. Amennyiben igen, az nagyot lendítene a bemerevedett helyzeten, hiszen ez esetben tényleg csak a 106 egyéni körzetben kell megállapodniuk. Erről pedig mindkét szereplő azt állítja, hogy ez a megállapodás már nagyon közel van,
lehetségesnek látszik a karácsony előtti végeredmény.
Önmagában azonban még ez sem elegendő az üdvösséghez, szükség lenne arra is, hogy a többi párt is hajlandó legyen elmozdulni eddigi pozíciójától. Ma úgy látszik, hogy az LMP erre nem hajlandó, az Együtt pedig egyre furcsább ötletekkel áll elő, mintha képtelen lenne felmérni saját valós erejét. Elemzők szerint ugyanakkor reális az a forgatókönyv, hogy ha az MSZP-DK alku megköttetik, akkor a többiek lassan fel fognak csatlakozni hozzájuk.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy politikai értelemben már eldőlt, hogy Karácsony Gergely a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is. A Párbeszéd társelnöke pedig elmondta, hogy februárban árnyékkormányt szeretne létrehozni több párt összefogásával.
Molnár Gyula és Karácsony Gergely is azt mondta, reméli, hogy több párt is csatlakozik az együttműködéshez. Megerősítették: közös egyéni képviselőjelöltek, közös lista és közös miniszterelnök-jelölt a céljuk. Az is kiderült, hogy a Magyar Liberális Párt is csatlakozik a kezdeményezéshez.
Molnár Gyula szerint a három pártnak a közös indulásról belátható időn belül meg kell állapodnia, azt meg kell erősíteni civil szervezetekkel, és nyitottak lesznek a DK, az Együtt, az LMP és a Momentum felé is.
Karácsony Gergely pedig arról beszélt, a zuglói polgármesterséget csak a miniszterelnökségre cserélné le. Azt is mondta, hogy miután a választási indulással kapcsolatos kérdések eldőltek,
februárban a kormányzóképességet egy árnyékkormánnyal is meg lehetne mutatni.
Hozzátette: szeretne egy tanácsadó testületet is, amelynek az ellenzék sokszínűségét kell felmutatnia.
Arra reagálva, hogy Botka Lászlónak, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének teljhatalma volt, Karácsony Gergely azt mondta, neki nem dolga, hogy az MSZP belső dolgaival foglalkozzon, a közös program megfogalmazásában van szerepe, amelynek lényege az, hogy a jövő záloga a beruházás az emberekbe.
Molnár Gyula az MTI beszámolója szerint a műsorban jelezte, a miniszterelnök-jelölti kampány önálló, de lesz egy pillanat, amikor az össze fog érni az MSZP kampányával és ez a pillanat nagyon közel van.
A pártelnök szerint eljön az igazság pillanata, amikor el kell gondolkozni: „az nem elegendő a boldogsághoz”, hogy valaki 6-7 százalékon áll, mindene megvan ahhoz, hogy „boldog parlamenti párt”, „őfelsége ellenzéke” legyen a következő négy évben 8-10 emberrel.
Az MSZP elnöke szerint meg kell nézni, hogy miként fogadja a közvélemény az együttműködést, a többieknek pedig azt ajánlja, hogy álljanak ki a miniszterelnök-jelöltek egy nyilvános vitára. Hozzátette, hogy ennek hatását több kutatóintézettel is felmérhetnék.
Karácsony Gergely szintén támogatja a vita ötletét, és szerinte a DK tartozik a választóknak annyival, hogy elmondja, miért nem akar a közös listán részt venni, holott a párt megalakulása óta a legszorosabb baloldali összefogásról beszél.
Molnár Gyula azzal is magyarázta a baloldali összefogás szükségességét, hogy, ha a baloldal „totojázik”, az egyéni érdekeit nézi, akkor a választók könnyen megtalálhatják a Jobbikban a kormány alternatíváját.
A kampányról Molnár Gyula azt mondta, hogy a Fidesz „sms-kampányába”, „Soros, migráns, Simicska” nem keverednének bele, hanem ehelyett az Európai Uniót kell a zászlajukra tűzni.
A Balázs Péter iránti tisztelet mellett sem tervez az Együtt közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Az Együtt a Párbeszéddel szövetségben állít jelöltet. A DK korábbi elutasítása után ezzel eldőlni látszik, hogy aligha lesz Balázs Péter a közös ellenzéki kormányfő-jelölt.
A Balázs Péter iránti tisztelet mellett sem tervez az Együtt közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Az Együtt a Párbeszéddel, Karácsony Gergelyékkel, Szabó Tímeáékkal szövetségben indul a választáson és állít miniszterelnök-jelöltet – nyilatkozta az atv.hu-nak Szigetvári Viktor.
Az Együtt választmányi elnöke hangsúlyozta, hogy a demokratikus ellenzéki pártokkal
az egyéni választókerületekben szeretnének együttműködni,
és a lehető legsikeresebb jelölteket megtalálni.
Korábban a Független Hírügynökségnek Balázs Péter azt mondta, hogy akkor vállalná a felkérést, ha ez nem szűk pártérdekek mentén jelenne meg, vagyis szélesebb körű koalíció alakulna.
A DK azonnal elutasította a lehetőséget, mondván
ők „klasszikus politikust” szeretnének.
A FüHü-nek azt írták: „a párt változatlanul úgy gondolja, hogy a kormányváltás érdekében a demokratikus ellenzéki pártoknak a lehető legszélesebb mértékben együtt kell működni.
Az együttműködés fő terepe a 106 választókerület.”
Ezért ők a „mind teljesebb körű választókerületi együttműködést” támogatják, a közös listát nem.
A közös miniszterelnök-jelöltről pedig azt gondolják: ő a közös listán megszemélyesített közös politika első számú képviselője lenne. Ha pedig nincs közös lista, akkor nem lehet közös miniszterelnök-jelölt sem.
Telefoninterjúban erősítette meg szándékát Balázs Péter volt külügyminiszter a Független Hírügynökségnek: ahogy ő fogalmazott, ha és amennyiben összejön az a kritikus tömeg, amely őt támogatja, akkor vállalja a közös miniszterelnök-jelöltséget. Azt is hozzátette: nem lehet húzni halasztani az ügyet; karácsonyig el kell dőlnie, hogy vele, vagy nélküle kezdődik a 2018-as választási kampány.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Akkor tehát mégis?
Még egyszer szeretném rögzíteni, azt, amit már korábban is mondtam: én nem jelentkeztem semmire, sehova és senkinél.
De valahogy csak előkerült a neve…
Egy blog dobta be, sok-sok pontatlansággal, de persze alapvetően helyesen, abból a szempontból, hogy bizonyos feltételek mellett valóban vállalnám a feladatot. De a pontatlansággal kapcsolatban: soha nem tárgyaltam Tarjányi Péterrel, mint ahogy másokkal sem, mint már az előbb említettem. Azóta is egyébként lényegében csak kérdésekre válaszolok, kisebb társaságokban kifejtem a véleményem, ami amúgy meglehetősen sarkos.
Mi a lényege?
Hogy míg a kormányoldalon egyetlen jelölt van, vagyis csak az igencsak elkopott miniszterelnök neve forog, csakis Orbán Viktor lehet a miniszterelnök, addig az ellenzéki oldalon egy sor jelölt van erre a pozícióra. És
bármennyire jók a jelöltek, így nincs értelme a dolognak, mi több, komolytalan a kihívás.
Nem bántom őket, hangsúlyozom, kiváló politikusok sorakoznak az ellenzéki oldalon, egy-egy részterületen képesek kiemelkedőt nyújtani, de szétaprózva az ellenzéknek az esélye egyenlő a nullával.
Forrás: Wikimedia Commons
Miért, az együttműködés kínálna esélyt?
Mindenképpen. A széttagoltság legfeljebb három párt parlamenti szereplését jelenti majd, és nagy Fidesz-győzelmet. Ahhoz, hogy fordítsunk a lejtőn lefelé csúszó állapoton, összefogás kell.
Arra vár, hogy minden demokratikusnak nevezett ellenzéki párt beálljon ön mögé?
Az nyilván naivitás lenne, de
azt várom, hogy egy kritikus tömeg felsorakozzon.
Amióta a napvilágra került a neve, felgyorsultak az események?
Igen, abból a szempontból feltétlenül, hogy azt érzékelem, komoly igény van az összefogásra és a közös miniszterelnök-jelöltre.
Gondolom az ön szerepvállalásának is van határideje, ha túl sokáig elhúzódik a megállapodás, az már az ön nevét is koptatja…
Így igaz. Amennyiben a tárgyalások azt mutatják, hogy a szándékok az elveimmel összeegyeztethetők, addig érdemes tárgyalni, de karácsonynál tovább semmiképp.
Balázs Péter vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, ha ez nem „szűk pártérdekek mentén” jelenik meg.
Balázs Péter ante portas, írtuk néhány nappal ezelőtt, annak jelzéseként, hogy érlelődőben van az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kiválasztása. Korábban, a Molnár Gyulával készített interjúnkban a párt elnöke hangsúlyozta:
nem lesz casting, egy név létezik a fejében,
és azt majd meg is fogja mondani, valamikor november végén.
A név azonban – ha ugyanarról a személyről van szó – kiszivárgott, vagyis az, hogy Balázs Péter, volt uniós biztos, valamint a Bajnai-kormány külügyminisztere lenne az a politikus, akit adott esetben közös listavezetőként megneveznének.
Balázs Péter MTI Fotó: Balogh Zoltán
A hírt elsőként egyébként a B1 blog hozta nyilvánosságra, amit aztán az atv.hu Balázs Péter szavai alapján cáfolt. A Független Hírügynökség, megismerve a volt külügyér nyilatkozatát úgy érezte,
a cáfolat nem teljesen egyértelmű;
miközben mi is tudtuk, méghozzá az eredeti forrásból, hogy Balázst a pártok képviselői nem keresték fel. Balázs úgy fogalmazott:
„senki nem keresett meg és én se jelentkeztem sehova”.
Ezzel együtt portálunk mégis hitelt adott az eredeti hírnek, akkori írásunkban ennek hangot is adtunk. Az atv.hu-nak adott interjúban is fel lehetett fedezni, úgymond, duplafenekű mondatokat, amelyek azt sugallták: lehetnek olyan körülmények, feltételek, amelyek alapján mégiscsak lehet az egykori uniós biztosból közös miniszterelnökjelölt. Azt írtuk: amennyiben a jelölt nem a pártok delegáltjaként, hanem kiemelkedve a pártvilágból egyfajta közös ellenzéki – nevezzük így – társadalmi akaratként jelenik meg, akkor lehetséges, hogy pozitív lesz a felkérésre adott válasz.
Nos, kedden este a Hír Tv Egyenesen című műsorában pontosan ennek megfelelő válaszokat adott Balázs Péter Kálmán Olga kérdéseire. Szavaiból az derült ki, hogy amennyiben megvalósul egy olyan összefogás, ahol a listavezető, miniszterelnök-jelölt nem pusztán a szűk pártérdekek mentén jelenik meg, akkor, ahogy ezt a politikában mostanában mondani szokás, beleállna a kihívásba.
Természetesen nem könnyű a helyzet, igaz a Fidesz ellenzékeként mikor volt az. Gyurcsány Ferenc például hétfőn este, ugyancsak Kálmán Olga mikrofonja előtt, úgy nyilatkozott:
a Demokratikus Koalíció számára nem elfogadható Balázs Péter személye,
pártja inkább egy klasszikus politikust szeretne látni a miniszterelnök-jelölt szerepében.
Gyurcsány érve nem tűnt túl erősnek, legalább is abban az értelemben, hogy Balázs Pétert ő nem sorolja a politikusok körébe. A volt miniszterelnök kijelentése inkább azt sugallta: nem megy bele könnyedén semmilyen kívülről jövő név automatikus elfogadásába, ezzel ugyanis rontaná a DK alkuhelyzetét. És bár a DK elnöke az utóbbi napokban, főként Botka László visszalépése óta, kicsit áthangolta korábbi, abszolút nyitottságról árulkodó mondatait, egyelőre nehezen képzelhető el akkora fordulat nála, amely nem kizárólag pártja primátusát hangsúlyozza.
MTI Fotó: Soós Lajos
Ezzel együtt ma bizonyosan ott tart, nyilvános megszólalásai csak ezt erősítik, hogy nincs szükség már közös miniszterelnök-jelöltre, tekintettel arra, hogy
a Demokratikus Koalíció önálló listát fog állítani, saját listavezetővel,
aki nem más, mint ő maga. És kétségtelen: ebben az esetben már kizárólag a koordinált egyéni jelöltekről, a 106 képviselő-jelölt kiválasztásáról szólnak a tárgyalások. Balázs Péter, a szocialisták és talán az Orbán leváltását kívánó közvélemény is bízik abban, hogy még mindig lehet ennél többről szó.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
