Kezdőlap Címkék Mészáros Lőrinc

Címke: Mészáros Lőrinc

Lapszem – 2017. november 10.

0

A hét utolsó munkanapján a Rékák ünneplik névnapjukat. Borongós a reggel, és egész nap felhős időre lehet számítani, a csúcshőmérsékletek pedig 10 fok körül lesznek pénteken. De legalább már itt a friss lapszemle:

Magyar Nemzet: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere

Vannak olyan háziorvosok, akik még egyáltalán nem tudták használni az új, kétmilliárd forint közpénzből létrehozott elektronikus egészségügyi rendszert, másoknak pedig problémásan működik a rendszer a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A jelek szerint ugyanis a kisebb cégek nem tudtak idejében felkészülni a megfelelő fejlesztésekkel, így gyakorlatilag megbénították egyes orvosok munkáját – írja a lap. „Az a gond, hogy a háziorvosok nem tudták az élesítés előtt ellenőrizni, hogy a saját programjuk megfelelően működik-e, így csak november elseje után derült fény a problémákra” – mondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

Népszava: A Mészáros-papírok csodája a BÉT-en

A befektetők díjazzák, hogy a felcsúti polgármester kormányközeli kapcsolatai révén gyakorlatilag minden vagyonelem felvásárlására képes – írja a Népszava. Hónapok óta óriási a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor kormányfő közeli barátjához köthető társaságok, a Konzum, az Opus (korábban Opimus) Global és Appennin kapcsán. Azonban aligha akad olyan, a tőkepiacon, illetve a vállalatértékelésben járatos szakember a lap szerint, aki képes lenne megtippelni, hogy mennyit is érhetnek valójában ezek a cégek.

Magyar Hírlap: A magyar migrációs politika közel áll a Fehér Házhoz

Több közös pont is van a Fehér Ház és Budapest politikájában, az Obama-adminisztráció által örökül hagyott külügyi apparátus azonban eddig a változás gátja volt – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az üldözött keresztényekért tett intézkedések és több szociálpolitikai döntés is szimpatikusak Donald Trump számára. Arra a kérdésre, hogy értik-e Washingtonban a magyar politikát, Gonzalez úgy válaszolt, hogy bízik benne, hogy „az Orbán-kormány nem mond le a Trump-adminisztrációról, csak mert eddig nem váltak be a hozzá fűzött remények” – írja a lap.

Magyar Idők: A vármegyések nem függnek a Jobbiktól

Nem mérlegelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, hogy a balra sodródó Jobbik mit fog szólni a volt szocialista miniszterelnök, Horn Gyula szobrának letakarásához. Incze Béla, a szervezet vezetője a Magyar Időknek arról beszélt, hogy amit tesznek, nem befolyásolja az, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra nyit. A vármegyések azzal magyarázták a szobor elleni akciót, hogy elfogadhatatlan, hogy az ’56-os megtorlások fő alakjának emlékműve lehet közterületen. „Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek” – mondta Incze.

Lapszem – 2017. november 2.

0

Ma az Achilles-ek ünneplik a névnapjukat. Ha van ilyen nevű ember az olvasóink között, de akár az egész országban, tisztelettel köszöntjük! Csendben jegyezzük meg: másodlagos névnapok is vannak, köztük például a Viktorok napja a mai. Ma egy kicsit jobb időnk lesz, mint volt az elmúlt napokban: erősödik a nappali felmelegedés, 10 és 16 fok között alakul a hőmérséklet. De lássuk, miről írnak a mai lapok!

Népszava – Újabb hivatali sztrájkok jöhetnek tavasszal

Országos közszolgálati megmozdulásokat szervez 2018 első negyedévében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a kormány nem dönt a köztisztviselők és közalkalmazottak bérhelyzetének javításáról. Erről a konföderáció Ügyvivő Testülete hozott döntést, miután a központi bértárgyalásokra kizárólagos jogosítványokkal rendelkező Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy nem nyúlnak a minimálbér és a garantált bérminimum egészen 2022-ig (tavaly) elfogadott emelési üteméhez – írja a Népszava.  A közszféra érdek-képviselete egyrészt tiltakozik az ellen, hogy a részvételük nélkül döntenek a közszolgáltatásokban dolgozó 690 ezer ember fizetéséről, másrészt elfogadhatatlannak tartja a tavalyi bérmegállapodás hatására teljesen összenyomott bértáblákat. A Földiák András elnök közleményében úgy fogalmazott: a kezdők bére ma alig marad el a 30 éve a pályán lévő professzorokétól, ami a tudás és tapasztalat állami megbecsülésének teljes hiányáról árulkodik.

Az országos megmozdulások előkészítését azután jelentette be a tömörülés, hogy több mint egy éve nem kaptak érdemi választ a kormánytól a béremelést sürgető kezdeményezéseikre.

Magyar Nemzet – Tésztaüzemmel is jól jár Mészáros Lőrinc

Nettó 48 millió forint értékben építhet gluténmentes tésztát gyártó üzemet Rábaszentmihályon a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. – értesült a Magyar Nemzet. A cégben 50 százalékos szavazati joga van a korábban Opimus Group Nyrt. néven futó Opus Global Nyrt.-nek, amelybe idén tavasszal vásárolta be magát Orbán Viktor milliárdos barátja. A több mint 200 négyzetméteres tésztaüzem megépítésére hat társaságtól kértek ajánlatot, ám csak az Euro Generál nyújtott be pályázatot a meghívásos közbeszerzésen.

A cég ajánlata az eredetileg becsült csaknem 33 millió forintos összegnél 15 millió forinttal volt drágább.

Rábaszentmihály független polgármestere, Horváth Gábor elmondta, hogy nem ismeri Mészáros Lőrincet. Településvezetőként csak arra lesz majd ráhatása, hogy az elkészült üzemet ellenőrizze, mindenben megfelel-e az elképzeléseiknek. A tésztaüzemben a polgármester állítása szerint májusban kezdik el a gyártást, az alkalmazottak pedig nem közmunkásbérért, hanem szakmunkás-minimálbérért dolgoznak majd.

Csak az elmúlt időszakban számos Mészáros-féle projektről érketek híek. Ezeket felsorolva írja a polgári napilap példaként, hogy Mészáros Lőrinc 1,7 milliárd forintért építhet a Penta Kft.-vel egy háromezer négyzetméteres borászati üzemet. Augusztus Ugyanazon a helyrajzi számon borászati beszerzési központot is létesítenek 384 millió forintért. A legutóbbi tendert néhány hete nyerték meg összesen 683 millió forint értékben; ennek keretében szintén egy borászati üzemet építenek a Sárospatak közelében lévő Hercegkúton.

Magyar Idők – Nagy bakot lőttek Vonáék

Meglehet, nagyon rossz vásárt csinált a Jobbik Simicska Lajossal, ha egyetlen fillért is fizetett a milliárdostól kapott plakátokért. A párt a törvénysértésekkel és a törvények kijátszásával volt elfoglalva, miközben megfeledkezett arról, hogy nincs közterület-használati engedélye a plakáthordozókra a területek tulajdonosai­tól. Ezért – írja a kormánylap saját információira hivatkozva – a reklámtáblák elbontására kell számítaniuk.

A lap szerint a Jobbik a megvásárolt plakáthelyekre nem fog tudni hirdetéseket kihelyezni, hiszen a településképet védő hatóságok minden bizonnyal megteszik az engedély nélküli közterület-használat miatt szükséges intézkedéseket. A lap állítja, hogy a párt az akció során jogszabályokat is sértett: a törvény szerint a plakátok megjelenése előtt ugyanis a Jobbiknak a kormányhivataloknál be kellett volna jelentenie a megjelentetés listaárát. A kormánylap nem igazán szemérmesen leszögezi:

Ennek az a célja, hogy átlátható legyen, mire költik a pártoknak járó költségvetési támogatást, valamint hogy a pártok közel azonos feltételekkel juthassanak hirdetési felülethez.

A Jobbik – állítása szerint – ősszel 1100 plakáthelyet vásárolt meg Simicska Lajos cégétől, a Publimont Kft.-től, értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Április óta több ezer – Simicska Lajos cégeinek tulajdonában lévő – plakáthelyet használ a kampányüzeneteinek közvetítésére, amelynek piaci alapú költsége szintén milliárdos nagyságrendű. Ezek miatt is felvetődött a tiltott pártfinanszírozás gyanúja – írja a Magyar Idők.

Magyar Hírlap –  A zárószavazáson kiderül, ki indítana kamupártokat

A kampányfinanszírozási törvény zárószavazásán feketén-fehéren láthatóvá válik, ki akar „kamupártokat” indítani a választáson – írja  Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének egy sajtótájékoztatójáról beszámolva a szélsőjobbos napilap. A frakcióvezető mondandójából kiemeli: egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő a választási szabályokkal kapcsolatban a kormánypárt, amelynek lényege, hogy a választáson fél százalékot el nem érő pártoknak vissza kell fizetniük az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének a költségekért. A politikus jelezte, a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel, és aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy „kamupártot” akar indítani.

 

 

 

 

Mészáros Lőrinc nagyot ugrott, Simicska nagyot zuhant

0

Mészáros Lőrinc egy év alatt megháromszorozta vagyonát, s 105 milliárddal húsz helyet előreugorva a nyolcadik leggazdagabb magyar a Forbes listáján. Andy Vajna „csak” 17 milliárddal gyarapodott. Simicska Lajos viszont egyre „szegényedik”.

Változatlanul Csányi Sándor a leggazdagabb magyar a Forbes idei rangsorában. Az OTP-csoport vezetője és a Bonafarm élelmiszeripari holding tulajdonosa 294,3 milliárd felett rendelkezik a tavalyi 283,1 milliárd után. A harmadikról a második helyre lépett előre Demján Sándor (idén 192, tavaly 176,1 milliárd), a 2016-ban ezüstérmes Bige László (műtrágyagyártás) már csak a hatodik helyet érdemli ki (120,6, illetve 182,1).

Az év kétség kívüli nyertese Mészáros Lőrinc, aki a tavalyi 28-ikról mindjárt a 8. helyre ugrott előre 35,4-ről 105,7 milliárdra dagadt vagyonnal.

A kormány másik kedvenc vállalkozója, a most már laptulajdonos (is) Andy Vajna a 21.-ről a 16. helyre került 44,9 helyett már 62,2 milliárddal. A „kötélbarát” Garancsi István lényegében maradt, ahol volt, eggyel előbbre, a 19. helyen, de azért valamelyest gyarapodva (45,8, illetve 48,7 milliárd). Nem volt jó éve Szíjj Lászlónak, a szintén kormány-holdudvari üzletembernek, 119,3 milliárdról 105,3 milliárdra „olvadt” vagyonával idén már csak a 9. helyre került (tavaly: 6.).

Simicska Lajos vesszőfutása változatlan.

A G-nappal kegyvesztetté vált vállalkozó az üzletben is a vesztes oldalra kerülvén egy év alatt 55,8 helyett 46,6 milliárdra „szegényedett”, s öt pozícióval a 21-ikre csúszott.

Schilling: azt üzenik, menjek a p…ába

Schilling Árpáddal beszélgettünk, ő az a rendező, akit harmadmagával Németh Szilárd nemzetbiztonsági kockázatként nevezett meg.

Hallottam önnek egy nyilatkozatát, arról beszélt, hogy amikor Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő hármójukat nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte, akkor Ausztriában, ahol mostanában dolgozik, sorra jelezték felháborodásukat az ottani kollégák, védelmet, segítséget ajánlva, miközben itthon a művészvilág hallgatásba burkolózott. Ezek szerint, csakúgy, mint az újságírásban, a színházi világban sem létezik a szakmai szolidaritás. Jól látom én ezt?

Annyira óvatoskodóvá váltak az emberek, hogy mindent hússzor meggondolnak, hogy merjenek, vagy ne merjenek megszólalni, de ez a dolognak csak az egyik oldala. A másik az ügyek infantilizálása.  Erre a Németh Szilárd-féle helyzetre nagyon sokan úgy reagáltak, hogy ez egy hülyeség, nyilvánvaló blődség, ráadásul ezeknek a figuráknak, mint amilyen én is vagyok, akiket némi exhibicionizmus jellemez, még jó is; következménye úgy sincs, viszont jól tudják használni a nyilvánosság előtt. Szóval az egyik oldalról ez a bagatellizálás, a másikról pedig az óvatoskodás a jellemző. Ez utóbbinál még

az is szempont, ha valaki állami intézménynél dolgozik, inkább, mondja magának, nem nyitom ki a számat, nem veszélyeztethetem az egzisztenciámat, én a magas kulturális értékeket közvetítem, hát hallgatok a csip-csup politikai ügyekben…

Ezek együtt eredményezik, hogy igen, valóban nincs szolidaritás. Nagyon mélyen nem értek egyet azokkal, akik állami intézményt vezetve, vagy ott dolgozva azt gondolják, hogy nekik a kormányt kell szolgálniuk. Nem, nekik egy ethoszt kell szolgálniuk és megszólalni, tiltakozni, ha romákat gyilkolnak, vagy, mint Őcsényben, menekülteket üldöznek el. Azokat pedig, akik bagatellizálják az ilyen eseteket és egyszerű hülyeségnek minősítik, azért bírálom, mert azért nekik tisztában kellene lenniük azzal, hogy komoly helyen hangzott el a kijelentés, kvázi titkos információként.

Sajnos a saját szakmámban nem hiszik el, hogy amit én teszek az nem öncélú magamutogatás, nem a nyilvánosságot kergetem és bár lehet, hogy bizonyos dolgokban túlzásba esem, de a célom fölvállalható, komoly ügy. Márpedig, ha ezért engem nemzetbiztonsági kockázatként aposztrofálnak, kutya kötelességünk megszólalni, tiltakozni, és nem miattam, hanem hogy ne lehessen bárkit célpontként megjelölni, kiváltképp egy olyan országban, ahol a gyűlölet-kampány ilyen hatékonyan működik.

Hát igen, ezt láthattuk valóban Őcsény esetében is. De ha a szakma nem áll ki senki mellett, akit megtámadnak, akkor érthető, ha sokan egzisztenciális félelemből hallgatnak, nem?

Így van. A szolidaritás nem válogat. Ha a hatalom kijelöl valakit ellenségnek, még akár abban az esetben is, hogy esetleg amit tettem, mondtam butaság, vagy túldimenzionált, de hallgatunk, akkor beláthatatlanok a következmények. Az én esetemben ugye annyi történt, hogy

kijelentettem: ez a hatalom már törvényes eszközökkel nem váltható le. De vajon ebből a mondatból következik-e, hogy utcai zavargásokat szervezek? És következik-e az a vélekedés, hogy te kerested magadnak bajt, és ezért nem is állunk melléd? Ne csodálkozz, mondják, hogy a hatalom veszélyesnek tart téged.

Mit kellene tennie a szakmának? Azt tapasztalom, hogy vannak azért cinkos kiszólások, egy-egy színdarabban vannak összekacsintások a nézővel. Az Alföldi-féle Hegedűs a háztetőn előadásában külön hangsúlyt kap, hogy Tevje lánya nem akar hozzámenni Mészároshoz, ami ugye a darabban foglalkozást jelöl, de a nyomaték tulajdonnévvé teszi, vagy a Velencei kalmárban azt emelik ki, hogy Velencében szigorúan ragaszkodnak a törvényességhez, és ezeket az összekacsintásokat veszi is a közönség, talán még hálás is értük…

Én azt gondolom erről, hogy ez a közönség és alkotók infantilizálása. Ha 2017-ben ilyen rejtjelezve beszélünk arról, hogy egy ember – Mészáros Lőrincről van szó – megmagyarázhatatlan módon, sajátosan értelmezett törvényi keretek között hatalmas vagyonra tesz szert, akkor az igenis infantilizálása a lakosságnak. Ettől még az előadások lehetnek nagyszerűek, de az ilyen politikai utalások visszaszoktatják azokra az időkre, amikorra sorok között kellett olvasni, amikor nem beszélhettünk konkrétan a dolgokról, mert akkor megüthettük a bokánkat. Ha a sorok között való olvasás újra rendszerszintűvé válik, annak az az üzenete, hogy 2017-ben csak így lehet beszélni a politikáról; Magyarországon nem lehet konkrétan megnevezni egy jelenséget, egy személyt, a színpadon ezekről nem lehet egyértelműen beszélni…

És lehet?

Persze, bár ugye erre kétféle válasz van, az egyik az igaz, a másik a hamis. A hamis az, amikor azt hangsúlyozzák, hogy nem való a színházba a direkt politizálás, a szakma belső törvényszerűségire hivatkozva próbálják magyarázni a döntésüket; nem fogunk mi Orbán Viktorról beszélni, hisz egyetlen szerző sem írt róla darabot – hozzáteszem: eddig még -, az igaz magyarázat azonban az, hogy félelem van.

Azt mondjuk az ilyen cinkos mondatokkal, hogy nem szabad beszélnünk ezekről az ügyekről, ez hallatszik a színpadról, a közönség pedig érti a jelenetet; ha ő, a neves művész nem mer beszélni nyíltan, akkor én hogyan merjek. Ezért mondom, hogy ezek a megoldások infantilizálnak és visszafejlesztik az emberek demokratikus tudatát.

Akkor politikai színházat kellene csinálni?

Én arról beszélek, ha például a Hegedűs a háztetőn-t viszem színre, annak örökérvényű mondanivalója van, akkor nem kell kiszólnia a darabnak, utalva Mészáros Lőrincre, ha viszont arról akarok beszélni, ami itt és most történik ebben az országban, akkor vállalnom kell azt a kockázatot, hogy darabot írok, vagy iratok. Nem szabad úgy színre vinnünk például a III.Richárdot, hogy róla majd úgyis eszükbe jut az embereknek Orbán Viktor; az, hogy mi most itt miben élünk, azt nem fogjuk tudni megérteni a III.Richárdon keresztül, itt nem gyilkolnak le embereket, főleg nem tömegében, de azt, hogy hányféle módon vagyunk kijátszva egymás ellen, hogy milyen gyávák vagyunk, arra inkább új darabot kellene írni. Szóval én egyáltalán nem vagyok híve ezeknek a fricskás poénoknak, mert nem visznek el bennünket a dolgok megértéséhez.

Nem mondják önnek azt, hogy könnyen beszél, hiszen nem itthon dolgozik, külföldön biztosítja a megélhetését, tulajdonképpen nem kockáztat semmit?

Nekem így még nem mondta ezt senki, de biztos vagyok benne, hogy akadnak jócskán, akik ezt gondolják; hogy úgy viselkedik itthon, mint egy kalandor, akinek van pénze, egzisztenciálisan nem függ senkitől, ezért nyugodtan trollkodhat. Pedig hát nekem is családom van, gyerekeim, van mit és kit féltenem, mégis fontosnak tartom, hogy a saját pénzemből támogassak fontos ügyeket, hogy az extra időmet, ami a három-négy külföldi munkám mellett még létezik, arra fordítsam, hogy a magyar közélet elfogadhatatlan ügyeit vizsgáljam, illetve a magam módján tárjam a nyilvánosság elé. Ez nekem energiámba, pénzembe kerül, és miután nem is állnak ki mellettem, még erkölcsi hasznot sem hoz. Sőt, épp most kaptam egy üzenetet: hetedíziglen fogunk kiirtani, írják, te féreg, rohadjál szét a családoddal együtt; szóval messze nem olyan könnyű, mint ahogy egyesek állítják. A valóság az, hogy kockázatot vállalok a szerepléseimmel, véleményemmel.

Akkor miért csinálja?

Nézze, ez egy felelősségérzet. Amikor elvállalok egy ilyen interjút, pontosan tudom, hogy ezekről a kérdésekről fogunk beszélgetni. Mondhatnám azt, hogy minek ez nekem, megyek a családomhoz és nem rabolom saját időmet felesleges közéleti beszélgetésekkel, de nem ezt teszem, mert fontos kérdésekről váltunk majd szót és muszáj róluk szólni. Ez feladat, nem szórakozás, legalább is én így tekintek rá.

De tényleg, csak ezért trollkodik?

Ezért. Mehetnék valóban csak a színház világával foglalkozni, és ezt is kellene tennem, ha egy olyan társadalomban élnénk, ahol egy színházigazgató meghallja, ha egy szakmabelit nemzetbiztonsági kockázatnak neveztek, kiáll mellette. Ha a politikai kultúra része lenne, hogy a visszás esetekben fórumokat rendeznénk, megbeszélnénk a közös dolgainkat, mint ahogy például ezt Ausztriában teszik. Azt látom, hogy Magyarországon a kommunikáció kultúrája, az érdekképviselet kultúrája, a tájékozódásé, annak, hogy miként jelezzük a politikának, hogy eddig és ne tovább, szóval mindez olyan mélyponton van, hogy ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy elvonuljak csak színházat csinálni a saját és a barátaim szórakoztatására.

Azt keresem, hogy mivel tudnék párbeszédet gerjeszteni, ha úgy tetszik, olykor provokálni.

Hadd mondjak egy konkrét példát: amikor a facebookra kiírtam, hogy milyen felháborítónak tartom Erdő Péter viselkedését, rajta keresztül pedig a magyar katolikus egyházét Őcsény ügyben, akkor egy sor választ kaptam, amelyben azt üzenték nekem: a katolikusok többsége nem olyan, mint Erdő Péter. De ehhez kellett ez a fajta közösségi térben megjelenő, mondjuk így, provokáció is. Épp azt akartam elérni, hogy maguk a katolikusok kérjék ki maguknak saját egyházi vezetőjük viselkedését. Kevésbé lennék én aktív, ha azt tapasztalnám, hogy fontos emberek, gazdagok, celebek, művészek szintén tiltakoznának, mozgolódnának, de azt tapasztalom, hogy hallgatnak, mint a sír.

Honnan jön önből ez a közéleti érzékenység? Mi váltotta ezt ki?

Hogy pontosan mihez köthető, nem tudom. Én katolikus neveltetésben részesültem, aztán kiábrándultam, mert rájöttem, hogy a valóság teljesen más. Egy zsidó barátommal beszélgetve jutottam el egy nagyon fontos gondolathoz, amit ő fogalmazott meg.

Azt mondta, hogy ha egy zsidó ember szembe találja magát egy fallal, akkor átmegy a falon, pontosan az ő körvonala mentén, a keresztény ember viszont megáll a fallal szemben, és megkérdezi, hogy ez miért van itt? Én ezt kaptam a vallási neveléstől: ha meglátok egy falat, akkor megkérdezem, hogy az miért van itt?

Hogy miért kell itt lennie? És nem a megismerés, hanem a miért a szempont. Hogy annak a falnak nem kéne itt lennie. Vagyis, hogy rendszerszintű a probléma. Tehát nem a neveltetésből származik a hozzáállásom; azt kaptam az írásoktól, hogy nem viselem az álszentséget, a társadalmi igazságtalanságot, a mellébeszélést, hogy akinek mindene van, de semmit sem ad, és azt, hogy vajon jól van-e így?  És így jutottam el odáig, hogy kötelességem adni, ami nem feltétlenül pénzt jelent, persze azt is, de figyelmet, odafigyelést, és ha minél többen működünk így, annál kiegyensúlyozottabb lesz a társadalom. Én ettől érzem jobban magam, nem attól, ha a családom következi évi nyaralását tervezem, miközben egyébként boldog családi életet élek.

Hát nagyon nem ebbe az irányba tart a társadalom. De hova megyünk? Meddig lesz ez még így?

Tovább fog folytatódni ez az infantilizáció, amiről már beszéltem. Mint a Hofi idejében. Nem tudunk rajta változtatni, nem is akarunk rajta változtatni, de nevetni azért tudunk… Az egész kulturális életet ebbe az irányba tolják; félelemgerjesztés egyik oldalról, bulvárosodás a másikról. 2018 után ez még erősebbé válik; még erősebbé válik az infantilzálódás, hogy ne beszéljünk a problémákról. Aki mégis megteszi, azt viszont meg kell bélyegezni, lehetőleg úgy, hogy el is tűnjön innen, menjen a picsába. Az ember tehetetlen az ilyen attitűddel szemben, legfeljebb előbb jajt kiált, majd radikalizálódik és akkor már ujjal lehet rá mutogatni, még azt is elérik, hogy saját köre is kizárja magából. És megy minden tovább a mostani úton.

Itt van például a pécsi színházi fesztivál, a POSZT, Vidnyánszky Attila magához húzta az egész rendezvényt, majd adatott magának egy díjat.  És ez így rendben is van, senkinek nincs ellene egy szava sem.

Mert azzal nyugtatják meg magukat, hogy jövőre már nem kap majd díjat. Ennyivel pedig be is fogták a szánkat, ilyen kevéssel is megelégedünk. Mint például az MMA esetében; már nem Fekete György vezeti, akkor biztos nem lesznek antiszemita kiszólások… És ez is része az infantilizmusnak.

Számomra egyébként Áder János ennek a csúcsa. Ő nagyon szeret horgászni, erről szól az ő élete, belemenekül a globális felmelegedés témakörébe, miközben a kormány éppen ellene megy, mert nálunk nem kell a napenergia, mert éjszaka nem süt a nap, nem kell a szélenergia, mert nálunk nem fúj a  szél…  Mindez azonban őt nem zavarja, belemenekül a horgászatba, így mutatja fel, hogy ő egy természetközeli ember, ő a halakkal van jóban; az hogy a köztársasági elnöknek nagyjából ennyi legyen az üzenete, erre mondom én azt: infantilis. Áder János számomra, ahogy a pecabottal ücsörög, egy infantilis klasszis. Az elnöki posztnak innen kezdve semmi értelme.

De mondok más példát is: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a CEU ügyében hosszú hetekig gondolkodik azon, hogy vajon tartozik-e az akadémiára, ha a kormány éppen tönkre akar tenni egy egyetemet… Infantilizmus. Soha nem nyitjuk ki a szánkat, majd legfeljebb a kocsmában egy sör mellett, esetleg a pecabotot tartva… Szép lassan elfogadunk mindent, ami amúgy elfogadhatatlan volna.

De azt kérdeztem, hol ennek a vége?

Ennyire nem látok előre. Előbb-utóbb persze vége lesz, hiszen már szétnyerték, szétzabálták magukat, valamikor ők is elfáradnak. Kósa Lajos jó példája ennek; olyan hülyévé válnak, hogy még a saját közegükből is kimosódnak. De hogy miként lehet kitakarítani ezt az egészet, azt egyelőre nem látom, hisz olyan mértékben belakták az országot, foglaltak el minden fontos pozíciót, hogy mozdulni is alig lehet. Azt nagyon is jól érzi az Orbán, hogy minél sötétebbek az emberek, annál inkább működik a rendszer.

Azzal, hogy önt nemzetbiztonsági kockázatként tételezték, esetleg az ügynek lesz valamilyen folytatása is, elérhetik azt, hogy elüldözik az országból?

Nem kell üldözni, szabadok a határok. De igen, Orbán pontosan azt akarja, hogy a NER fék nélkül működjön, és akik ezt nem szeretik, azoknak ott a külföld.

Ha most meghívná önt Orbán Viktor, azzal, hogy kíváncsi a véleményére, elmenne?

Persze, hogy elmennék. Hiszen ő neveztetett meg engem kockázati tényezőnek, érdekelne, hogy akkor miért akar velem találkozni. Legalább megtudnám, mit miért csinál, amiből nem következik, hogy bármiben azonosulni tudnék vele. Mert nem azonosulhatok olyasvalakivel, aki a kormánybírálatot, nota bene a kormányváltást akarókat és ezért akciókat szervezőket puccsistáknak, kockázatos elemeknek minősíti. Ez ugyanis Erdogan világa. És sajnos a mai Magyarországé. Irreális szinten folyik a démonizálás, előbb Sorossal kapcsolatban, aztán azokkal szemben, akik itthon vannak és elérhetőek.  Őcsény példája azt mutatta, hogy a kormányzat nem riad vissza azt üzenni a polgároknak: az erőszak alkalmazása bizonyos helyzetekben megengedhető.

Szigetvári: Ne Mészáros Lőrinc kapja a munkahelyteremtő támogatásokat!

0

Az Együtt választmányi elnöke, Szigetvári Viktor szerint helyette azokat átláthatóan gazdálkodó vállalkozásoknak kell adni. A párt közérdekű adatigényléssel fordul az illetékes minisztériumokhoz a szerződések megismeréséért.

Szigetvári Viktor sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy

Mészáros Lőrincnél nincs jó helyen az a 6,2 milliárd forintnyi munkahelyteremtő támogatás,

amit a cégének juttatott a kormány. Szerinte “ezt a pénzt tisztességes magyar kis- és középvállalkozásoknak, illetve olyan multinacionális cégeknek kell juttatni, akik vállalják az átlátható pályáztatást.”

Az mfor.hu ugyanis azt írta, hogy

Mészáros Lőrinc cége kapta a legnagyobb összeget az egyedi döntéssel odaítélt támogatásokból

– a teljes összeg hatoda került hozzá.

Szigetvári Viktor szerint Mészáros Lőrincnek, “az ország legtehetségesebbnek hazudott vállalkozójának” nincs joga ahhoz, hogy mindenki mást megelőzve a legtöbb adófizetői pénzt vigye haza. Ez a pénz a párt szerint visszajár a magyar embereknek és a Fidesz által nem támogatott kis- és középvállalkozásoknak, akik “negyedannyi pénzből több munkahelyet tudnának létrehozni”.

Az Együtt választmányának elnöke azt is mondta, hogy

nem utasítják el a munkahelyteremtő támogatások juttatását.

Az azonban szerintük joggal elvárható, hogy ezekről a Fidesz-kormány átlátható módon döntsön, hiszen a magyar emberek nem azért fizetnek adót, hogy “Orbán Viktor legjobban fizetett strómanjának”, aki 11 naponta vásárol magának új céget, a vagyonát gyarapítsa.

Mészáros Lőrinc Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Ez a 6,2 milliárd forint nincs jó helyen Orbán Viktor strómanjánál, tisztességes magyar kis- és középvállalkozásoknak, illetve olyan multinacionális cégeknek kell juttatni, akik vállalják az átlátható pályáztatást – mondta Szigetvári.

Szigetvári Viktor azt is elmondta, hogy az Együtt

közérdekű adatigényléssel fordul az illetékes minisztériumhoz, hogy minden szerződés nyilvánosan megismerhetővé váljon

és kiderüljön hány éven belül, pontosan milyen feltételekkel kell Mészáros Lőrinc cégének az ígért 250 munkahelyet létrehoznia. Az az Együtt célja, hogy a megismert lista alapján “a Fideszhez közeli vállalkozások mindegyike ügyében adatigényléssel forduljon” az illetékes fejlesztési minisztériumhoz, hogy befejeződjön a titkolózás.

Mészáros Lőrinc most ingatlanos céget vett

A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.

A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.

A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.

Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,

részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.

A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,

vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.

Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.

A Terrán vette meg a Dunántúli Napló volt székházát

0

Lekerült az Eladó-tábla a Dunántúli Napló egykori pécsi székházáról, ahol a volt Szikra Nyomda is működött. A több országban is jelen lévő, bólyi székhelyű tetőcserépgyártó  vállalkozás, a Terrán vette meg a házat – tudósít a Szabad Pécs.

Végleg lezárult egy fejezet a pécsi sajtó- és nyomdatörténetben azzal, hogy a közelmúltban elkelt a Dunántúli Napló egykori, Engel János utcai pécsi székháza.

A hírről a  Szabad Pécs értesült: az új tulajdonos a bólyi székhelyű, de több országban is jelen lévő Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., amely már akár az idén ősszel beköltözne az épületbe.

Gódi Attila, a Terrán ügyvezetője a Szabad Pécsnek megerősítette a hírt. Azt mondta, kinőtték jelenlegi, bólyi telephelyeiket, így mindenképpen bővíteniük kellett volna. Ugyanakkor, egyéb más megfontolásokból is jó választásnak tűnt Pécsett terjeszkedni, s különösen azért, mivel az adminisztrációs munkakörökben dolgozó munkavállalóik egy meghatározó része pécsi, és a megyeszékhelyről jár Bólyba dolgozni minden nap.

Ide már nem tette be a lábát Mészáros

Az ingatlanból tavaly ősszel költözött ki a lapkiadó, amelyet azt követően, mint ismeretes, Mészáros Lőrinc vásárolt meg. Az Engel János utcai ingatlanegyüttesben működött korábban a Pécsi Szikra Nyomda is (később Déli Nyomda néven működött), amelyet azonban néhány éve felszámolt a baranyai napilapot is kiadó korábbi tulajdonos Axel-Springer Magyarország Kft. A céghez akkor tartozó nyolc megyei lapot, időszakos kiadványaikat és magazinjaikat a Springer kecskeméti nyomdájában gyártották.

Megszabadul az Opimus névtől Mészáros Lőrinc

Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen minden bizonnyal nevet változtat Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opimus Group. Az Opus Globalra átkereszteléssel a második legnagyobb részvényes felcsúti gázszerelő-polgármester megszabadulhat a sajtóbeli felvásárlásokkal, főleg a Népszabadság bezárásával besározódott Opimus névtől.

A befektetési társaság egytucatnyi vállalkozásban érdekelt, köztük az ország második legnagyobb médiakonglomerátuma, a Mediaworks. Az Opimus – Mészáros másik szerzeményével, a Konzummal – azzal vált világhírűvé, hogy mintegy négyszáz-százalékos részvénydrágulást ért el a budapesti tőzsdén, amióta Mészáros bevásárolta magát.

Rendkívüli közgyűlést hívott össze az Opimus Group csütörtökre, amelynek egyik napirendi pontja a tőzsdei társaság átkeresztelése Opus Globalra. A cég az elmúlt fél évben először arról lett ismert, hogy Mészáros Lőrinc kisebbségi részesedést szerzett benne, ennek nyomán május elején leváltották a teljes vezetést (érdekes módon a tőzsde honlapján most is a leváltott vezérigazgató olvasható kapcsolattartóként), és bekerült az igazgatóságba a felcsúti gázszerelőből lett polgármester két lánya. (Az áprilisban határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés pótlásakor is mindössze 16,9 százalékos részvényesi arány hozta meg a 100 százalékos döntéseket.)

Az Opimus árfolyama Forrás: portfolio.hu

Ezután az Opimus részvényeinek– párhuzamosan Mészáros másik tőzsdei szerzeményéének, a Konzuménak – árfolyama kilőtt. Ezután

azzal került be még a nemzetközi hírfolyamba is, hogy idén mintegy 400 százalékos árfolyam-emelkedést produkált

– a Konzum egy hete 3200 (!) százalékos hozamemelkedésben volt, de járt ennek majdnem dupláján is, ezzel a világ legjobban teljesítő papírja címet érdemelhetné ki.

A bő száz éve alapított, s oltóanyag-készítést végző (egykoron Phylaxia), ma már vagyonkezelésben utazó Opimus

tavalyi beszámolója 30 milliós összbevétel mellett 403 milliós adózás utáni veszteséget rögzített,

noha akkor 13 vállalkozás tartozott hozzá (azóta egy osztrák társaságot eladott). A pannó így is nagy és színes. Vannak ott agrárcégek, építőipari társaság, cseh közös tulajdonú mérnöki iroda, amely esélyes az új paksi blokkba beszállítani, ingatlanhasznosító, kockázatitőkealap-kezelő, a térség legnagyobb tűzhely-gyára, s néhány inaktív kft is.

És persze a konglomerátum ékköve, a Mediaworks, amely a tucatnyi vidéki napilappal a kormány kommunikációs igényét szolgálja ki, bevételével pedig

a második legnagyobb a médiapiacon.

A jó kormányzati kapcsolatokat szolgálja a Takarékinfó Adatfeldolgozó Zrt. is, amely koordinálja a kormányzati nyomással kikényszerített takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének kialakítását, és kiszolgál takarékok mellett egyéb „fontos” vállalatokat.

A cégekben lévő különböző arányú Opimus-részesedések befektetési értéke bő 6 milliárd forint az éves beszámoló alapján.

A leendő Opusban Mészáros Lőrinc tulajdoni hányada 24,3 százalék, amivel a második legnagyobb részvényes.

Jelenleg, mert a két hete bejelentett szándék szerint az Opimus 8,3 százalékos részvényesét, a Status Capitalt kerekítve 75-25 arányban megvásárolja Mészáros és maga az Opimus. A Konzumban pedig 19,54 százaléka van az újdonsült tőzsdegurunak.

Lényegében bezárult a kormánygyűrű a vidéki lapok körül

0

Újabb három megyei napilap került kormányközelbe: az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót, a Kelet-Magyarországot eddigi német tulajdonosa eladta azon osztrák üzletember cégének, amely bezárta a Népszabadságot, majd egytucat megyei újságot eladott Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének. A többit Andy Vajna veszi meg, s a fuhu.hu úgy értesült, hogy a maradék, a Nógrád Megyei Hírlap felvásárlása is rövidesen megtörténik.

A német Russmedia hétfőn bejelentette, hogy eladja az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót, a Kelet-Magyarországot a Media Development Management Kft.-nek, amely mögött az osztrák VCP Csoport áll. Ennek tulajdonosa Heinrich Pecina, aki tavaly megvásárolta a Mediaworks kiadóvállalatot, majd előbb bezárta a Népszabadságot, a kiadót pedig a tucatnyi megyei napilappal együtt eladta Mészáros Lőrinc egyik cégének. Pár napja aztán kiderült, hogy Andy Vajna egyik céges érdekeltsége veszi meg a Délmagyarországot, a Kisalföldet és a Borsot kiadó Lapcom Kiadó Zrt.-t.

Ezzel egy híján az összes megyei újság a kormány-Fidesz érdekkörébe került.

A fuhu.hu értesülése szerint a megmaradt független lapot, a Nógrádi Megyei Hírlapot kiadó Nógrád Hírcentrum Kft. megvásárlása is már csak idő kérdése.

Mészáros Lőrinc most tőkealap-kezelőt vett

0

Mészáros Lőrinc megvette a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. háromnegyedét, az érdekeltségébe tartozó Opimus Group pedig a maradék kisebbségi csomagot – közölte az Opimus pénteken a tőzsde honlapján.

Csak az Opimus ügyletének vételárát közölték: 1,1 milliárd forint. Ha a részvényenkénti ár ugyanakkora mindkét esetben, akkor Mészáros mint magánszemély 3,35 milliárdot költött legújabb szerzeményére.

A szekszárdi Status Capital került a felcsúti polgármester-gázszerelő érdekeltségébe.

Az Opimus Group a társaság alaptőkéjének 24,67 százalékát vette meg 1,1 milliárd forintért, Mészáros Lőrinc mint magánszemély pedig a többségi, 75,33 százalékos tőkerészt. Árat utóbbi esetében nem jelölt meg az Opimus a tőzsdei tájékoztatóban. Ha mindkét pakett egy részvényre jutó vételára azonos, akkor Mészáros 3,35 milliárd forintot költött el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK