Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

A német titkosszolgálat és Putyin palotája

Már több mint 110 millióan látták azt a videót, melyet egy méregdrága palota komplexumról készítettek a Fekete tenger partján Oroszországban.

Az orosz ellenzéki vezér, Navalnij  hívei tették közzé a videót, amely alapjaiban rengette meg Putyin népszerűségét. Bár az államfő tagadta, hogy ő lenne a tulaj, és családi bankára fel is vállalta ezt a hálátlan szerepet, de nagyon kevesen adnak hitelt ennek a mesének Oroszországban, ahol rohamosan csökken Putyin népszerűsége.

Lavrov meséi

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a német hírszerzést, hogy ők készítették a videót, melyet azután Navalnij hívei tettek közzé. Szergej Lavrov emiatt hivatalosan is magyarázatot vár el Berlintől. A tapasztalt diplomata valószínűleg nem a levegőbe beszél: a palota komplexum videó csakis komoly műszaki bravúr révén készülhetett el. Az orosz titkosszolgálat ugyanis zavarja azokat a műholdakat, amelyekről felvételeket lehetne készíteni a fekete-tengeri palotáról.

Az orosz titkosszolgálat korábban megpróbálta megmérgezni Navalnijt.

Az orosz ellenzéki vezér életét az a telefon mentette meg, melyben Merkel kancellár kérte „kiadatását” Oroszországtól.

Putyin engedett, és Navalnijt a német orvosok visszahozták az életbe. Időközben kezelőorvosa, aki Oroszországban ápolta őt a mérgezés után, titokzatos körülmények között meghalt.

Magát Navalnijt börtönbüntetésre ítélték – nevetséges vádakkal – Oroszországban. Mind az USA mind az EU tiltakozott emiatt.

Nyikolaj Patrusev, a védelmi tanács titkára, az FSZB korábbi vezetője megvádolta Navalnijt azzal, hogy a Nyugat trójai falova Oroszországban.

Ami miatt Patrusev és Lavrov igazán ideges az az, hogy minden valószínűség szerint az orosz titkosszolgálatból is kapott segítséget Navalnij a palota videó elkészítéséhez.

Putyin hatalmi gépezete egyre rosszabb hatásfokkal működik, és Moszkvában állítólag megkezdődött a hatalmi harc.

Az orosz elnöknek éppoly végzetes lehet Navalnij mint a faló Trója várának, amelyből kő kövön nem maradt…

„A Nyugat Navalnijjal akarja destabilizálni Oroszországot”

Putyin biztonsági főnöke azt állítja, aki korábban a titkosszolgálatot (FSZB-t) irányította, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára (az elnök maga Putyin), hogy a nyugat Navalnijjal akarja detsabilizáni Oroszországot.

Nyikolaj Patrusev Ukrajnával vont párhuzamot: „a Nyugat új Majdant akar, erre használja fel Navalnijt. Ukrajna így veszítette el a függetlenségét.” A Majdanon Kijevben tüntettek az oroszbarát Janukovics elnök ellen, aki aztán elmenekült. Azóta nyugatbarát rendszerek vannak hatalmon Kijevben.

Janukovics elnök palotáját sokáig mutogatták a bukás után, mert kiderült: az államfő hatalmas összegeket költött rá miközben Ukrajna népének életszínvonala a szovjet időket idézte.

Putyin palotája

Több mint 80 millióan látták azt a videót, mely bemutatja az orosz elnök méregdrága palotáját a Fekete tenger mellett. Megemlékezve szeretőiről és eltitkolt gyerekeiről, akik az amerikai szuper gazdagokat megszégyenítő luxusban élnek.

Miközben Oroszországban az életszínvonal évek óta stagnál.

Ráadásul még sokan emlékeznek Medvegyev ex miniszterelnök sorsára. Putyin egykori kedvencének palotáját bemutatták a közvéleménynek – valószínűleg a titkosszolgálat jóváhagyásával, mert ott nemigen kedvelték a reformista hírben álló Medvegyevet. Putyin erre látványosan megvonta bizalmát, és az egykori második számú vezető eltűnt az élvonalból.

Nyikolaj Patrusev szerint Alekszej Navalnij „illegális aktivitást folytatott, és ezért került börtönbe.” Azt nem részletezte, hogy mit ért ezen. Putyin cáfolta , hogy a palota az övé lenne.

Biden-Putyin

A két elnök telefon beszélgetést folytatott, melyben szó esett Navalnijról is. Biden állítólag utalt rá, hogy az USA-t zavarná, ha az ellenzéki vezér a börtönben „ismeretlen okból életét veszítené”. Navalnijt megpróbálta megmérgezni az orosz titkosszolgálat, de nem sikerült. Merkel kancellár személyesen alkudta ki az életét Putyin elnöknél.

Navalnij miatt a mélypontra kerültek a németek és az oroszok kapcsolatai pedig korábban Merkel és Putyin lelkesen társalgott egymással hol németül hol pedig oroszul. Berlinben viszont úgy látják: az olaj és a földgáz jelentőségének csökkenésével Oroszország maradék dicsőségének is bealkonyult. Ezért a németek sokkal inkább Kínával keresik a kapcsolatot, ahol a gazdasági fellendülés komoly esélyeket kínál a németek exportjának is.

Navalnij visszamegy Oroszországba

Azok után, hogy az ellenzéki politikus Alekszej Navalnijt megmérgezték hazájában, de Németországban megmentették az életét bejelentette haza kíván térni Oroszországba.

„Sohasem volt kérdés számomra a hazatérés ” – írta Twitteren Navalnij, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat próbált meg eltenni láb alól. A Der Spiegel szerint emiatt mélypontra jutottak Németország és Oroszország kapcsolatai.

Moszkva az USA függvényének tekinti Németországot

„A Szovjetunió bukása óta (1991) még sohasem volt ilyen komplikált a két állam kapcsolata” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője. Andrej Kortunov az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya amikor Merkel kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

„Valaki el akarta némítani Navalnijt!”

– hangsúlyozta a kancellár asszony, és Oroszországban a szakértők leestek a székről: ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában – írta Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta:

„Putyint hátbaszúrták!”

Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette. A németeket ez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok elképedtek: egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal?!

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben meggyilkolt egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Maas külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a

Navalnij ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az északi áramlat kettő egyezményt!

Micsoda?

Egy orosz ellenzéki megmérgezése miatt veszélybe kerülhet egy több milliárd dolláros stratégiai ügylet? Lavrov külügyminiszter sietett is kijelenteni: Maas német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott!

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó hanem arról:

Németország újra elkötelezte magát az USA mellett.

Lavrov külügyminiszter évvégi értékelése: „az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy több pólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban.”

Vagyis a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Biden választási győzelmét követően.

Háborús fenyegetés?

A Der Spiegel tudósítója szerint Lavrov külügyminiszter még a galambok közé tartozik Moszkvában míg a héják nyíltan háborús fenyegetésről beszélnek. Ez magyarázza azt, hogy Lavrov külügyminiszter arra kényszerült: három órán keresztül tárgyalt az Alternative für Deutschland vezetőivel holott korábban óva intette Putyint attól, hogy túlértékelje a neonáci mozgalmakat Európában.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik mint Lavrov külügyminiszter. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkel kancellárral. A Navalnij ügyet a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel kancellár idén távozik, és utóda határozza majd meg: mennyire igazodik Berlin Biden elnök diplomáciájához?

Mit szól majd ehhez Moszkva?

Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, de Oroszország leértékelődött Németország szemében – állapítja meg a der Spiegel moszkvai tudósítója.

Özlem Türeci és Ugur Sahin

Sok figyelemre méltó eleme volt Angela Merkel utolsó újévi köszöntőjének a német köztelevízióban. Ezek közé tartozott, ahogy fejből, kifogástalanul mondta ki ezt a két török személynevet, amelyet vele együtt immár az egész ország ismer.

Két, török bevándorlók gyerekeként már Németországban született tudós és üzletember, a Rajna-parti Mainzban működő BioNtech cég tulajdonosai és vezetői, akik közül a férj, Şahin a mainzi egyetem professzora, a feleség, Türeci pedig munkatársa. Az ő, korábban rákgyógyszerekre specializálódott vállalkozásuk fejlesztette ki és gyártja az amerikai Pfizer óriáscéggel együttműködve az elsőként piacra és alkalmazásra került koronavírus-vakcinát.
Azt is megemlítette köszöntőjében Merkel, hogy a két tudós-üzletember azt is elmondta neki, hogy hatvan különböző nemzetiségből kerülnek ki a cég dolgozói, akikkel ezt a világra szóló eredményt elérték. A vezetők, ismétlem, migránsok, pontosabban, a migránsok második generációjához sorolt két muzulmán ember, akik Németországban élnek és alkotnak. Ugyanaz a Merkel kancellár büszkélkedik el utolsó újévi köszöntőjében az ő teljesítményükkel, aki öt évvel ezelőtt meghozta tizenhat éves kancellárságának legjelentősebb, legemberibb és legtöbbet támadott döntését a szíriai háború elől menekülők bebocsátásáról.
Legemberibb, és ugyanakkor bölcs döntését. Öt év elteltével annak a közel egymillió menekültnek egyharmada már stabil egzisztenciát szerzett Németországban, vagyis dolgozik, adót és társadalombiztosítási járulékot fizet, további százezrek tanulnak, és közülük is, mint a bevándorlók korábbi generációiból, szakmunkások, mérnökök, feltalálók is kikerülnek majd, meg persze orvosok, pedagógusok, rendőrök, katonák, szakácsok, felszolgálók, kutatók. Németország gazdagabb lesz tőlük. Persze, vannak köztük, akik nem tudnak egzisztenciát teremteni, és közülük egyesek bűnözőkké válnak. Arányaiban nem többen, mint a hasonló társadalmi helyzetű németek vagy kelet-európai bevándorlók közül.

A német hivatalosság nem migránsoknak nevezi őket, hanem migrációs hátterű honfitársaknak (Mitbürger mit Migrationshintergrund).

Az együttélésnek persze megvan a kockázata, megvannak a nehézségei, de hatalmas előnyei vannak: hozzájárulnak a költségvetés és a társadalombiztosítási kassza egyensúlyához (hiszen a bevándorlók jellemzően többet fizetnek be oda, mint amennyit igénybe vesznek minden fejlett országban), és amely szempontból Türeci és Şahin professzor példája különösen fontos: hozzájárulnak a fogadó ország innovációs képességéhez.

Időnként még idézni szoktuk István király intelmét arról, hogy érdemes befogadni az idegeneket, mert a sok kultúrájú ország az erősebb.

A világ innovációs folyamatainak központja ma is Észak-Amerika és Nyugat-Európa, s ezek a régiók a kapitalista gazdasági forma mellett valóban a sokféle kultúra találkozásának, a multikulturalizmusnak köszönhetik erejüket. Kiváltképp szembetűnő e tekintetben a magyar kormányzati politika kisszerűsége: a ragaszkodás a társadalom etnikai és vallási homogenitásához, a bevándorlás harsány elutasítása, amit identitásának legfontosabb elemeként hirdet itthon és nemzetközi kapcsolataiban. Pedig az első Orbán-kormány idején Orbán és Kövér még tisztában volt azzal, hogy a fogyatkozó népességű ország nem nélkülözheti a bevándorlást, és ennek tudatában készíttettek hozzáértő szakemberekkel demográfiai koncepciót.
De azután jött a Charlie-Hebdo merénylet, és Orbán a maga vitathatatlan politikai ösztönével felismerte, hogy az idegenellenességre hatalompolitikát építhet, s mindent ennek a szempontnak rendelt s rendel mindmáig alá. Ellenzéke pedig azzal keres ellenszert erre, hogy maga is esküdözik: nem akar bevándorlókat, kormányra jutása esetén sem nyúlna a Kerítéshez. Akiknek ezzel üzen – a választási sikerhez megnyerni kívánt választóknak –, azok persze nem hiszik el neki.
Miért ez jut eszembe a most zárult évről? Csak azért, mert ahogy Merkel kancellár pályafutásában összetartozik 2015, a szír menekültek bebocsátásának éve és 2020, a koronavírus-járvány éve, amikor a migrációs hátterű tudós-üzletemberek cége nyújtja Európának és a világnak az első alkalmazható vakcinát a járvány leküzdésére, a magyar politikában is összetartozik 2015, Orbán gonosz döntésével és 2020 a katasztrofális járványpolitikával és az ellenzék immár közmondásos gyávaságával.

Navalnij munkatársnőjét őrizetbe vették Moszkvában

Az orosz ellenzéki ügyvédje videót tett közzé arról, hogy Ljubov Szobol moszkvai lakását rendőrök szállták meg és a fiatal nőt letartóztatták. Putyin rendőrei azt róják fel Navalnij munkatársnőjének, hogy becsengetett a titkosszolgálat egyik munkatársának lakásába  Moszkvában.

Navalnij szerint ez az FSZB tiszt részt vett az ő megmérgezésében még augusztusban. Az orosz ellenzéki szerint Konsztantin Kudrjavcev az FSZB vegyi fegyver szakértője, aki az ő alsónemüjét mérgezte meg Novicsok idegméreggel.

Az orosz titkosszolgálat természetesen mindent tagad, de Németországban hitelt adnak Navalnij állításainak. Annál is inkább, mert megvizsgálták az orosz ellenzékit, aki Merkel kancellár kérésére jutott ki Oroszországból, és megállapították szervezetében a Novicsok idegmérget, melyet gyakran alkalmaz az orosz titkosszolgálat.

Uniós fekete lista

A balul sikerült mérgezési kísérlet miatt német javaslatra az Európai Unió tilalmi listára tette az FSZB hat magas rangú tisztjét, köztük a belbiztonsági főnököt. Oroszország hasonló intézkedéssel reagált.

A hét elején Navalnij beugratta az orosz titkosszolgálatot, amely részleteket adott ki a mérgezési kísérlettel kapcsolatban. Az Európa Tanács vizsgálódik  az ügyben, és ennek Moszkvában nem igazán örülnek.

Európában hiány lehet a Covid-19 vakcinából

Németországban sőt az egész Európai Unióban kevésnek bizonyulhat a Pfizer-BioNtech védőoltás, melyet Mainzban fejlesztettek ki – állapítja meg a Der Spiegel összeállítása.

Kezdetben csak 400 ezer vakcina érkezik Németországba – jelentette be az egészségügyi miniszter. Később, márciusban jön a java: 11-13 millió. Ehhez képest az USA-ban a következő 2-3 hét során körülbelül 20 millió ember kaphatja meg a védőoltást. A tervek szerint március végére már 100 millió amerikai lehet beoltva méghozzá kétszeresen ahogy az a védelemhez szükséges.

Maga Merkel irányítja a kampányt

A kritikus helyzetben a kancellár asszony vette kézbe az ügyet. Erről mindenki meggyőződhetett amikor a nyilvánosság előtt Angela Merkel beszélgetést folytatott a védőoltás felfedezőivel, azzal a török házaspárral, akik Mainzban rekord idő alatt értek el eredményt. A kancellár asszony rámutatott arra, hogy Németország egy bevándorló párosnak köszönheti azt az életmentő vakcinát, amely leküzdheti a Covid-19 járványt.

A probléma azonban az, hogy az EU túlságosan keveset rendelt a Pfizer-Biontech védőoltásból, mások megelőzték mint Nagy Britannia és az USA. Ennek eredményeképp csak jövő őszre várható, hogy a lakosság 60%-a megkapja a védőoltást Németországban. Így előfordulhat, hogy jövő ősszel sőt télen is szükség lesz intézkedésekre a járvány ellen!

Miért? Európai szolidaritás

A gazdag államok megígérték Brüsszelnek, hogy közösen indítják a nagy oltási kampányt. Vagyis az olyan szegény tagállamok mint Románia nem kerülhetnek hátrányba Németországhoz képest. Ha Berlin maga vásárolja meg a szükséges vakcina mennyiséget Németországnak, akkor előnybe került volna a többiekkel szemben, de ezzel gyengítette volna az uniós kohéziót.

A virológusok szerint a lakosság legkevesebb 60%-át kell beoltani ahhoz, hogy a járványt megfékezzék. Ez 100-120 millió vakcinát jelent, mert a Pfizer – Biontech védőoltásból kettő kell.

Az EU 1,3 milliárd védőoltást rendelt, de különböző cégektől

Németország ennek a 18,6%-ra jogosult, mert a lakosság arányában osztják el a vakcinát. Jelenleg két vakcina van: a Pfizer-BioNtech és a Moderna. Az előbbit már elfogadta az EU, az utóbbit január 6-án engedélyezhetik. Ez 45+15 millió védőoltást jelent az első félévben Németországban. Édeskevés!

Mi van a négy másik gyógyszergyárral?

Az első félévben közülük csakis az amerikai Johnson&Johnson ígér eredményt márciusra. A másik három csak későbbre.

Németország három uniós állammal leszerződött az Astra Zenecaval 400 millió vakcinára. Aztán augusztus és október között az EU is szerződést kötött velük, a Johnson&Johnsonnal és a Sanofival. Érdekes módon a BioNtech-kel és a Modernaval akkor még nem pedig nekik voltak a legígéretesebb kísérleteik. Az USA viszont már júliusban leszerződött 600 millió vakcinára a Biontech-kel és 500 millióra a Modernaval. A cégek pedig egyértelművé tették: aszerint szállítanak, hogy ki mikor szerződött velük!

Az EU csak 200 millió vakcinára szerződött a BioNtech-kel, melyet kiegészít egy 100 milliós opció. A Németországban működő cég felajánlotta, hogy 500 millió védőoltást szállít az uniónak, de Brüsszel valamiért elutasította ezt az ajánlatot!

Jens Spahn német egészségügyi miniszter elszántan lobbizott a BioNtech mellett, de veszített, mert a franciák és néhány más állam a Sanofira tett.

Ugyanez történt a Moderna esetében is – írja a Der Spiegel. Az amerikai cég francia vezérigazgatója 300 millió plusz vakcinát ajánlott , de nem kértek belőle. Így maradt a 80 milliós rendelés plusz egy 80 milliós opció.

Közben pedig a Sanofi kénytelen volt jelezni: csak a jövő év utolsó negyedévére  lesz vakcinája!

Miután az EU rájött arra, hogy a BioNtech és a Moderna a nyerő, gyorsan megrendelte a 100 illetve 80 milliós opciót. A baj az, hogy ez már csak a második félévben érkezhet.

„Németország vásároljon közvetlenül a gyógyszergyáraktól!” – javasolja a kormányon levő szociáldemokraták egészségügyi felelőse.

A BioNtech rohamtempóban épít egy új gyárat Marburgban Németországban. Erről beszélt Merkel kancellár a török házaspárral akkor amikor a nyilvánosság már nem követhette az eszmecserét. Közben az USA újabb 100 millió vakcinát rendelt a Pfizer-BioNtech védőoltásból. A főnök először nemet mondott mondván: teljes kapacitással termelnek, és csak a második félévre vállalnak rendelést. Azután visszakozott, és folynak a tárgyalások. Mindez azt mutatja, hogy globális verseny folyik a Covid-19 vakcináért, és aki lemarad, az csak később jut ki a pandémia válságból – írja a Der Spiegel.

Orbán tacepaója

Lengyelország és Magyarország elállt a vétótól, és ez Európa számára az igazság pillanata: a két kormánynak csak akkor kezdett el remegni a lába, amikor Brüsszelben elkezdtek gondolkodni arról, hogy a covid-segélyalapot nélkülük hozzák létre.

Mindkét kormány hangosan bömbölt, de Orbán Viktor éppen egy olyan „tacepaóra kitűzött cetlit” fogadott el, amely ellen néhány napja még hevesen tiltakozott.

„És így a két tigrisből mégiscsak szőnyeg lett”

– írta a vezető német konzervatív lap.

Az EU ugyanis semmit nem adott fel: a közös kasszából történő kifizetéseket a jövőben a jogállamisághoz kötik, a mechanizmus érintetlen maradt, mindössze az alkalmazása késlekedik valamelyest.

És ez így rendben is van, mert az új mechanizmusnak feltétlenül minden esetleges jogi kétely felett kell állnia.

Ezt a Tanács a maga kompromisszumainál már beárazta, és a képviselők szívesen tovább is mentek volna.

Hogy mennyit ér ez a mechanizmus, azt nem a majdani eljárások száma fogja megmutatni, hanem az elriasztó, vagyis megelőző hatása. A kialkudott szövegben szereplő minden egyéb részlet magától értetődő dolgokra vonatkozik, és a pontosítások csak azért szükségesek, mert Budapest és Varsó megalapozatlan vádakat hangoztatott.

Az EU számára a blokád vége az igazság pillanata. A legfontosabb tanulság: még mindig a pénz a legerősebb eszköz. Lengyelország akkor kezdett gyengünli, amikor Brüsszelben komolyan felvetették, hogy a két ország nélkül hozhatják létre a segélyalapot.

Magyarország sem veti meg a brüsszeli milliárdokat. A V4 másik két tagállama már rég kiszabadította magát a „családi fogságból”. Merkel pedig sikerrel zárja a német soros elnökséget. Európában szabaddá vált az út egy segélyalaphoz, amely példátlan az unió történetében.

Ara-Kovács Attila

Soros elégedetlen

Rossznak tartja azt a kompromisszumot a magyar származású amerikai milliárdos, amelyet Merkel kancellár hozott össze, hogy megakadályozza a magyar és a lengyel kormány vétóját.

Soros György a Project Syndicate-ben publikált cikke szerint a jogállamiság kritérium lehetővé tenné a magyarországi korrupció vizsgálatát, de ezt csak késve alkalmazhatják hiszen minden tagállamnak joga lesz arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. Így Orbán Viktor időt nyert, mert a 2022-es választások előtt aligha kerülhet sor átfogó korrupciós vizsgálatra Magyarországon. Soros György szerint Orbán és Kaczynski csak blöffölt, nekik is nagyon kell a pénz.

A magyar származású amerikai milliárdos szerint Orbán ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból.

A pénz felülírja a megfontolásokat

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem gondolhatja komolyan az Európai Unió elhagyását hiszen a globális gazdaságban kizárólag azért játszanak szerepet, mert tagjai az uniónak. Erre Lengyelországban a nagytőke képviselői figyelmeztették is a kormányt, amely szíves – örömest lemondott a vétóról.

Merkel kancellár reálisan felmérte, hogy a jogállamiság kritériuma nemcsak Magyarország vagy Lengyelország szempontjából problematikus hanem egy sor tagállam küszködik problémákkal e téren. Románia és Bulgária még rosszabbul szerepel a Transparency International korrupciós listáján mint Magyarország. A sajtószabadság korlátozása Máltán és Szlovákiában újságírók meggyilkolásáig jutott el! Babis cseh miniszterelnök is Brüsszel célkeresztjében van, mert ő az ország egyik leggazdagabb embere és egy sajtó birodalom tulajdonosa. Vagyis, ha komolyan veszik a jogállami kritériumokat, akkor a tagállamok felében találhatnának problémákat. Görögországban például Janisz Varoufakisz ex pénzügyminiszter azt állítja, hogy a konzervatív kormányzat Orbán és Erdogan receptjét követi egy autokrata rendszer létrehozására. A jogállamiság tehát véget nem érő viták forrása lehet miközben az EU fennállásának legnagyobb válságával küzd a Covid-19 járvány miatt.

Képmutatással vádolta a magyar miniszter az EU-t

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint csakis a tagállamok vezetői jogosultak fontos döntésekre. A Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy Merkel kancellárnak kellene tisztáznia a jogállamiság problémáit Orbán Viktorral nem pedig a brüsszeli bizottságnak.

A terrorizmussal kellene elsősorban foglalkoznia a brüsszeli bizottságnak nem pedig egyes tagállamok jogállamiságával – fejtette ki a magyar álláspontot Varga Judit, aki sokáig dolgozott Brüsszelben. A magyar igazságügyi miniszter, aki jelenleg karanténban üldögél, megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy az Európai parlamentnek és a brüsszeli bizottságnak lényegében nincsen joga beleszólni a tagállamok belügyeibe. A magyar kormányt nyilvánvalóan az zavarja, hogy Brüsszelben össze akarják kötni az uniós kifizetéseket a jogállamiság elveinek a betartásával Magyarországon és Lengyelországban. Ezzel kapcsolatban vádolja képmutatással az Európai Uniót Varga Judit mondván: Merkel kancellárnak kellene felvállalnia az ügyet és tisztáznia a helyzetet Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

A német kormány a válságkezelő alap gyors elfogadását sürgeti

Scholz pénzügyminiszter, aki nem mellesleg a szociáldemokraták vezetője is Németországban, a sajtónak elmondta: olyan súlyos gazdasági válság alakult ki az uniós államokban, hogy mielőbb el kellene fogadni a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot, mert a tagállamok kormányainak égetően szüksége van a pénzre.

A válságkezelő alap részben vissza nem fizetendő támogatás részben pedig kedvezményes hitel. Ez utóbbival kapcsolatban Varga Judit kijelentette, hogy Magyarországon fáznak az eladósodástól, mert emlékeznek arra, hogy mi történt „a kommunizmus idején”. Valójában persze nem erről van szó hanem arról, hogy a kölcsönök felvételével az EU egy lépést tenne az Európai Egyesült Államok felé. Az USA-ban ezt Hamilton pénzügyminiszterhez köti, aki közös hitel felvételre vette rá a 13 tagállamot, amelyek ezzel nagy lépést tettek előre abban az irányban, hogy létrehozzák az Egyesült Államokat.

Jogállamiság vagy mentőcsomag?

Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…

Orbán és a 6 milliárd euro

A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.

2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.

A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK