Kezdőlap Címkék Média

Címke: média

Így működik a kormánysajtó

FüHü
-
0
Így működik a kormánysajtó

Az Origo 15.12-kor adta hírül, kérdőjellel a következőket: Simicska menekül? És a történet arról szól – csütörtök este beszámoltunk róla – hogy a médiatulajdonos regényes körülmények között akar megszabadulni a választások után a médiaportfoliójától, és egyébként a Jobbikban és Vonában is csalódott. Az alábbi táblázatban – amely a Hírkeresőről származik – azt mutatjuk meg, miként vonul végig a kormánysajtón a hír.

2017.09.21

Láthatjuk tehát, hogy elsőként a Magyar Hírlap „veszi észre”, majd jön a Lokál, Magyar Idők, újra Origo, Ripost – itt már a kivándorol Amerikába Simicska a „kattintékony” cím, jön a 888, Pesti Srácok, péntek reggel pedig újra Magyar Idők. Eközben, természetesen, a hír hódít a jobboldalhoz tartozó televíziókban, rádiókban és – feltehetően – az immár a teljes országot lefedni képes kormány-barát vidéki sajtóban.

A Független Hírügynökség csütörtökön este tudott beszélni a Simicska birodalom egyik vezetőjével, és tudósított arról, hogy

egy szó sem igaz a történetből.

Erre azonban már nem érzékeny a jobboldali sajtóirányítás csapata – azaz a kormányzat és a Fidesz -, jobb arról hallgatni, hogy csak az illetékesek cáfolják az Origo értesülését.

Félreértés ne essék: a Független Hírügynökség nem bírálja ezt a gyakorlatot, ráadásul aki kellően idős, az pontosan emlékszik a pártállami idők mechanizmusára, hogyan futtatta végig az agit.prop osztály az általa kívánatosnak tartott információkat a teljes magyar sajtón.

Tehát van előkép,

tudjuk miként működik ez, csak legfeljebb csendesen csodálkozunk azon, hogy a rendszerváltás után 27 évvel ugyanaz az úzus.

Kiváltképp akkor, amikor – szemben a pártállami időkkel – most már azért van, ha egyre szűkülő mértékben is, alternatív tájékozódási lehetőség. Mint esetünkben, ahol akadt olyan fórum – történetesen a Független Hírügynökség, amely leírta a cáfolatot. És lám, íme a szabadság: ma még ezt kockázat nélkül megteheti.

Tudta? Ezért olyan sikeresek az álhírek

FüHü
-
0
Tudta? Ezért olyan sikeresek az álhírek

Egyre nagyobb hatásuk van az álhíreknek, dezinformációs kampányoknak az egész világon, ez már Magyarországon is látszik. Sokan ráadásul nem is szándékosan terjesztenek ilyeneket, hanem azért, mert meg vannak győződve arról, hogy igazak.

Post-truth – vagyis az igazság utáni világ. Ezt választotta tavaly az év szavának az Oxford Dictionary. Nem véletlenül, az elmúlt néhány évben az álhírek és az általuk jelentett veszély egyre nagyobb figyelmet kaptak, egyrészt az orosz dezinformációs kampányok, másrészt az amerikai elnökválasztás és a Trump-jelenség miatt.

Pedig az álhírek nem mostanában kezdtek terjedni. Már az ókori Egyiptomban úgy örökítette meg a hettitákkal szemben elvesztett kádesi csatát II. Ramszesz fáraó, mintha egymaga aratott volna fényes győzelmet. Az álhírek tehát végigkísérik a történelmet, de most gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak. Tavaly ugyanis a Buzzfeed felmérése szerint

a 20 legnépszerűbb álhír együtt húsz százalékkal több megosztást generált a közösségi médiában, mint a 20 legnépszerűbb valódi hír.

A Stanford Egyetem felmérése szerint pedig a diákoknak már egyre nagyobb problémát okoz, hogy a weboldalakon megkülönböztessék a valódi hírtartalmat a hirdetésektől, vagy épp az álhírektől.

Az álhíreknek rengeteg kategóriája létezik, erről beszélt Olga Iriszova politikai elemző egy újságíróknak tartott előadáson Varsóban. Azt is el kell szerinte különíteni, amikor valaki dezinformációs céllal terjeszt álhíreket, vagy

egyszerűen csak azért, mert elhiszi, hogy valósak.

Az álhírek közé tartozik, amikor valós események közötti hamis összefüggésekről ír valaki, vagy épp egy valós hírt hamis kontextusba helyez. Az álhíreknek sokszor manipulált a tartalma – vagyis tartalmaznak valós elemeket, de kitaláltakat is. Persze olyan is lehet, ami teljesen kitalált.

Tulajdonképp az álhírek kategóriájába kell sorolni az ironikus, szatirikus cikkeket is – egyébként ezeknél is előfordul, hogy az olvasó nem ismeri fel, hogy viccről van szó, és komolyan veszi a leírtakat. Zárójelben azt is meg kell említeni, hogy vannak más értelmezések is: Donald Trump szerint például az az álhír, amellyel ő nem ért egyet.

Olga Iriszova arról is beszélt, hogy

szociálpszichológiai okai vannak, hogy az álhírek ennyire sikeresek tudnak lenni.

A legfontosabb ok, hogy minden ember hajlamos elhinni olyan információt, amellyel alapvetően egyetért. Nem csak politikára kell gondolni. Tavaly az egyik legtöbbet megosztott álhír az volt, hogy egy nő a főnöke asztalára végezte dolgát, miután nyert a lottón – ha valaki maga is gyűlöli a főnökét, könnyen el tudja hinni, hogy ez igaz.

Nem véletlen az sem, hogy bizonyos álhírekkel elárasztják a közösségi médiát – ugyanis minél többször találkozik valaki egy hírrel, az annál fontosabbnak tűnik és annál inkább hajlandó elhinni. Például, ha a hírekben sokat beszélnek az atomháborúról, ennek veszélyét az emberek nagyobbnak fogják érezni.

Sokat számít többek között az utánfutó-hatás is: ha valakinek sok barátja osztogat meg álhíreket, akkor

egyre nagyobb esély van rá,

hogy ő is ezt fogja tenni. Az is jellemző emberi tulajdonság, hogy külső erőket okolunk, ha valami rossz történik – ezért az ilyen típusú álhíreket is hajlamosak sokan terjeszteni.

Az álhírek terjedésének persze sok más oka is van, de ezekből is látszik, hogy nem véletlenül épülnek rájuk egész állami iparágak bizonyos országokban. Erről egy következő cikkünkben írunk majd.

Lapszem – 2017. szeptember 20.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. szeptember 20.

Friderika napja van. Aki ismer Friderikákat, ne felejtse el felköszönteni őket. Már itt is a lapszemle! Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Újabb nyugdíjas párt alakult

A Nemzeti Idősügyi Program kidolgozását tekinti legfontosabb feladatának a Lendülettel Magyarországért elnevezésű tömörülés – tudta meg a Népszava

Az alapítók olyan jövőképet akarnak megfogalmazni, amely biztonságos és méltó idősödést és időskort garantál a társadalom valamennyi tagja számára. Az új pártot Földényi György, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke és Lévai Katalin korábbi esélyegyenlőségi miniszter, volt szocialista európai parlamenti képviselő vezeti.

Magyar Nemzet: Elveszhetnek az autóiparnak adott milliárdok

Öt éven belül 40-60 százalékkal kevesebb munkást alkalmaznak a magyarországi autógyárak a villanyautó, illetve a robotika térhódítása következtében, legalábbis erre jutott több nemzetközi felmérés is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász. – Ez hatalmas problémát jelent, mert a magyar kormány munkahelyteremtési támogatás címén 3-6 évre előre kifizette a munkabérköltséget olyan állásokra is, amelyek jó eséllyel megszűnnek. Azért különösen hibás ez a politika, mert ahelyett, hogy idejében fölismerve a veszélyeket, kiemelten képezték volna a magyar munkaerőt, hatalmas összegeket adtak ki fölöslegesen.

Róna Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy optimista becslések szerint a gyárak termelése nem fog visszaesni, de a magyar beszállítók jó része esélytelen lesz, mert képtelenek a modern követelményeknek megfelelni. Vagyis a kormány másik nagy hibája, hogy nem készítette föl a beszállítói réteget az új technológia magyarországi bevezetésére. Ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) visszaesésében is megmutatkozhat.

Magyar Hírlap: Káosszal készítik elő a terepet Gyurcsánynak

Ha nem ment demokratikus többséggel hétfőn este, kedd reggel „önerősen” kirúgta a XV. kerület fideszes alpolgármesterét a DK-s polgármester, Hajdu László – olvasható a Magyar Hírlapban. A történetben láthatóan minden út Gyurcsány Ferenchez vezet.

Miután hétfőn este elegendő voks hiányában nem sikerült Hajdu Lászlónak Rákospalotán napirendre vétetnie fideszes alpolgármestere jogköreinek megvonását és Pintér Gábor leváltását, közleményt adott ki a DK-s polgármester. Ebben Budapest XV. kerületének vezetője tudatta, saját hatáskörben szeptember 19-től megvonja Pintér jogköreit, felmondja alpolgármesteri megbízását, ami kedden reggel meg is történt, erről a polgármesteri hivatal dolgozóit is tájékoztatták.

Magyar Idők: Egyhangúlag döntött a Fidesz a nemzeti konzultációról

Gulyás Gergely javaslata volt, hogy a parlament alelnökének és a törvényalkotási bizottság elnökének jelölje őt a kormányfő – tudta meg a Magyar Idők Hende Csabától.

A Fidesz új frakcióvezető-helyettese közölte: a kvótaperben született ítélet miatt aktuális a Soros-tervről nemzeti konzultációt tartani. A szombathelyi politikus sajnálatosnak nevezte, hogy a város neve az MSZP-s Czeglédy Csaba körüli botrány kapcsán kerül a sajtóba.

A frakcióülésen vetődött fel, hogy szükség lesz erre a nemzeti konzultációra, és Kósa Lajos indítványozta erről a szavazást. A frakció egyhangúan döntött arról, hogy felkéri a kormányt a nemzeti konzultáció előkészítésére. Ez a kormány dolga lesz tehát, a frakcióra és a törvényalkotási bizottságra nem hárul feladat ezzel kapcsolatban.

Lapszem – 2017. szeptember 19.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. szeptember 19.

Ma kedd van és Vilhelmina napja. Hogy hány Vilhelmina ünnepli ma a névnapját, arról nem tudunk, de az biztos, hogy már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Keveseknek fontos a felcsúti foci

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén 49 adófizetőtől összesen nem egészen 350 ezer forint egyszázalékos felajánlást kapott – derítette ki a Népszava az adóhatóság kimutatásából. Ez csökkenés tavalyhoz képest, mikor is 57 felajánlónak köszönhetően mintegy 395 ezer forint jött össze.

Anyagi katasztrófától azonban nem kell tartani: úgynevezett tao-s pénzekből eddig – mint azt korábban az mfor.hu kiszámolta – csaknem 14 milliárd forint ömlött a felcsúti fociba, és egyéb támogatásokból is befolyt nagyjából ennyi pénz. A Mészáros Lőrinc helyi polgármester, nagyvállalkozó vezetésével működő alapítványt Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre.

Magyar Nemzet: Az erő a gátépítőkkel van

Bár ökológiai és társadalmi érvek sorát szedték össze a Római-part szétdúlását ellenzők, a döntéshozókat nem tudják meggyőzni – olvasható a Magyar Nemzetben.

A Római-partra tervezett mobil gát ellenzői újabb és újabb megmozdulásokkal próbálják felhívni a figyelmet a tervezett fejlesztés általuk vélt kockázataira. Tüntetnek, tanulmányt írtak, örülnének a népszavazásnak – az erő azonban nem ővelük van. Pedig törekvésüket a part menti büfések is támogatják, papír tálcaalátétjeiken a „Római-parti hekk veszélyeztetett faj lett” szlogennel hívják fel a figyelmet arra, hogy a gát megépülése esetén nekik nem sok keresnivalójuk lesz a környéken.

Magyar Hírlap:  Forró őszre, zavargásokra készül a Soros-hálózat

A polgári engedetlenségre készülnek, akár erőszakba is hajló akciókra kormányellenes mozgalmárok, több nyilatkozat és különböző előkészítő rendezvény is erre utal.
Bár az ellenzéki pártok szerint ilyesmiről nincs szó, számos nyilatkozat és program utal arra, hogy parlamenten kívüli formációk, úgymond, forró őszre készülnek – írja a Magyar Hírlap.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke is elmondta a napokban, akár utcai zavargásokra is lehet számítani a kormányellenes erők részéről. Németh meg is nevezte Gulyás Márton mozgalmárt, Vágó Gábor „korrupcióellenes aktivistát” és Schilling Árpádot, a Krétakör volt vezetőjét, akik biztosan részt vennének ilyesmiben.

„Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – erről Gulyás értekezett korábban, majd az általa a választási rendszer igazságosabbá tétele érdekében indított mozgalom kapcsán előrevetítette: október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása.”

Magya Idők: KGBéla most Mongóliába utazott

Kovács Béla távollétében kezdődik meg ma az iratismertetés, mert a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt jobbikos európai képviselő a hírek szerint Mongóliában tartózkodik – tudta meg a Magyar Idők. A politikus ügyének egy része, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, hiszen annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.

A titkos dokumentumok minősítését az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lenne jogosult felülvizsgálni, de az valószínűtlen, hogy a külföldi társszolgálatok operatív anyagait nyilvánossá tennék. Ez a tény érdekessé teszi a védelem számára az iratismertetést, hiszen bár a kémkedésre vonatkozó minősített iratokba a védő betekinthet, nem kaphat belőle másolatot, nem fotózhatja le azokat, illetve ha jegyzeteket készít róluk, azokat sem viheti ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irodájából. Kovács Béla pedig bele sem tekinthet ezekbe az iratokba, a kényes tartalmakról is csak védőjétől, Szikinger Istvántól értesülhet.

Lapszem – 2017. szeptember 14.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. szeptember 14.

Ma a Szerénák és a Roxánák ünneplik a névnapjukat. Van Önnek ilyen nevű ismerőse? Na ugye! Már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Menesztik az üldözött keresztények helyettes államtitkárát

A Népszava értesülései szerint menesztik Török Tamást, az üldözött keresztények helyettes államtitkárát. A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) égisze alatt, Rétvári Bence államtitkár felügyeletével létrehozza a keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Vezetőjévé az Olaszországból hazatérő diplomatát, Török Tamást nevezték ki. Bemutatkozó sajtóbeszélgetésén azt mondta, hogy az új helyettes államtitkárság a többinél kisebb, mindössze egy főosztály tartozik alá, és tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját. Bővebben itt.

Magyar Nemzet: Már látszik a számokon, hogy fékeztek az autógyárak

A magyar gazdaság makroszámai ma már jók, az összkép ugyanakkor sokkal árnyaltabb ennél – idézi a Magyar Nemzet számos közgazdász véleményét.

Ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nagy szerep jut az összteljesítményt tekintve néhány ágazatra, ezért bármiféle ezeket érintő negatív hatás azonnal meglátszik az egész magyar gazdaság mutatóin. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékeltetik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ipari termelési adatai. A KSH második gyorsbecslése szerint ugyanis idén júliusban a hazai ipar teljesítménye 4,2 százalékkal múlta alul a májusit, és ez még akkor is jelentős visszaesés, ha tavaly júliushoz képest még mindig 0,2 százalékkal emelkedett a termelés.

A zuhanás okát egyértelműen abban látják a szakértők, hogy

kisebb sebességi fokozatra kapcsoltak a magyarországi autógyárak, és ez az egész ipar teljesítményére rányomta a bélyegét.

A júliusi magyar visszaesés a második legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban.

A szintén erős autóiparral rendelkező Csehország produkálta a legnagyobb, tízszázalékos mínuszt. Még többet itt olvashat.

Magyar Hírlap: A Fideszt az érdekli, mit tud Gyurcsány Ferenc a korrupciós ügyekről

A Fidesz választ vár Gyurcsány Ferenc volt kormányfőtől, a DK elnökétől arra, hogy mit tud a 2010 előtti korrupciós ügyekről – olvasható a Magyar Hírlapban.

Puskás Imre, a nagyobbik kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: Gyurcsány Ferenc keddi dunaújvárosi lakossági fórumán arról beszélt – idézte őt -, hogy 2010 előtt visszakérték a kormányzati beruházásokra szánt pénzek 20 százalékát.

A volt miniszterelnök már korábban is tett azzal kapcsolatos kijelentést, hogyan működött a kormányzati korrupció a szocialista országvezetés alatt, úgy fogalmazott ugyanis, hogy sok helyről vándorolt pénz az MSZP-hez, de jobb nem tudni, honnan – mondta Puskás Imre, hozzátéve: a DK elnökének volt olyan nyilatkozata is, amely szerint többek között azért hagyta el az MSZP-t, mert ott lopnak.

A Fidesz szóvivője szerint viszont kedden Gyurcsány Ferenc már „konkrét bejelentéssel szolgált”, amellyel kapcsolatban kérdéseket intézett az ellenzéki pártelnökhöz. Még többet erről itt olvashat.

Magyar Idők: A Nyugat át akarja tolni a migránsokat Közép-Európába

Jean-Claude Juncker a bevándorláspárti Brüsszel hangja. Megszokhattuk már, hogy a bizottság újra és újra megtámadja Magyarországot amiatt, hogy nem bevándorláspárti. Ők azt szeretnék elérni, hogy elbontsuk a kerítést, beengedjük a migránsokat – nyilatkozta a Magyar Időknek  az igazságügyi miniszter helyettese.

Völner Pál a lapnak adott interjújában beszélt arról is: Brüsszel már a következő napokban pert indíthat hazánk ellen a kvótaügy miatt, vagyis még csupán a bevándorlási harc kezdeténél tartunk. Ha még részletesebben is olvasna erről, itt megteheti.

Lapszem – 2017. szeptember 12.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. szeptember 12.

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igaz­ságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

FüHü
-
0
Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

Donald Trump háborút hirdetett a sajtó ellen, Kat Downs Mulder, a Washington Post grafikai igazgatója arról beszélt a News Impact Budapest konferencián, hogyan lehet ilyen környezetben az újságíróknak dolgozni. Oliver Sauter, a WorldBrain alapítója pedig arról, hogyan lehet küzdeni az álhírek ellen.

Mivel Donald Trump állandóan támadja a sajtót, leszámítva persze a neki kedves, elsősorban a szélsőjobboldalhoz közel álló médiumokat, teljesen megváltozott az a környezet, amelyben az újságíróknak dolgozniuk kell. Trump és tanácsadói egyenesen arról beszélnek, hogy a média látja el az ellenzéki pártok szerepét – ha valakinek ez a gondolat ismerősnek tűnik, az nem véletlen, hasonló üzenetet közvetít a Fidesz is, természetesen Amerikából hozva az ötletet.

Kat Downs Mulder

Kat Downs Mulder felidézte a Washington Post egy másik szerkesztőjének, Marty Baronnak egy korábbi interjúját. Ő azt mondta:

Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.

Azt is mondta: aki független, az ma már ellenségnek számít, ezért Trump gyakran démonizálja a médiát, az újságírókról pedig lealacsonyító kifejezésekkel beszél (ez is ismerős lehet Magyarországról).

Kat Downs Mulder szerint ebben a megváltozott környezetben az újságíróknak is másképp kell dolgozni: többek között átláthatónak kell lenni, elismerni az esetleges tévedéseket, ugyanakkor még alaposabban ellenőrizni a tényeket.

Oliver Sauter

Oliver Sauter is beszélt a megváltozott környezetről. Azt mondta: ő nem „igazság utáni” (post-truth) világnak nevezné a mostanit, hanem „bizalom utáninak” (post-trust). Szerinte ugyanis a közönség egy része pont a bizalmát vesztette el a sajtó felé, és ez is segíti az álhírek terjedését.

Ma képtelenség minden egyes információnak utánanézni, amellyel az interneten találkozunk, így bárki könnyedén áldozatául eshet az álhíreknek, dezinformációnak. Oliver Sauter szerint ez ellen muszáj küzdeni, de azt is fontosnak tartja, hogy

nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,

hanem meg kell mutatni több, eltérő gondolatot is.

Ehhez minőségi tartalomra van szükség, ezt előállítani viszont nehéz és időigényes. De megéri, hiszen az igazán hiteles, megbízható lapok (New York Times, Washington Post, Guardian) előfizetőinek a száma még az utóbbi időszakban is nőtt.

„Nem normális, ahogy most állunk”

FüHü
-
0
„Nem normális, ahogy most állunk”

Magyarország fantasztikusan rossz példa a média szempontjából – ezt mondta Dean Starkman Pulitzer-díjas újságíró, a CEU Center for Media, Data and Society kutatója a News Impact Budapest nevű konferencián, az Akvárium Klubban. Szerinte Donald Trump csak egyetlen szereplő a szabad sajtó elleni globális harcban.

Starkman szerint az újságírás ma nagyon rossz helyzetben van az egész világon, nagyon gyenge, ezért is támadja Donald Trump. Azt mondta: „nem normális, ahogy most állunk”, nem normális, ahogy Trump viselkedik a médiával, az amerikai nép ellenségének nevezi. De emögött

komoly politikai, pénzügyi, technológiai problémák vannak a médiában.

Közép-Európáról Starkman azt mondta, Magyarországon a kormány tudja, mennyire fontos a média, ez abból is látszott, hogy a 2010-es választási győzelem után egyik első dolga volt új médiatörvényt alkotni. Hasonló folyamat játszódott le Lengyelországban is, de újabban már a szerb kormány is rendszeresen támadja a sajtót.

Starkman szerint

a médiának külső és belső kihívásokkal is szembe kell néznie.

A külső fenyegetések közé tartoznak a perek, a pénzügyi korlátozások, különadók, a jogi szabályozási környezet, a források elhallgattatása, egyes országokban a fizikai erőszak, és az utóbbi időben a hackertámadások is. A belső fenyegetések közé pedig az összeomló üzleti modellek, például a csökkenő reklámbevételek, a médiaipari koncentráció és a propagandamédia előretörése.

Magyarországról azt mondta:

„fantasztikusan rossz példa”

ebből a szempontból. A kormány egyre több médiumot szerez meg, emellett a legnagyobb hirdetők egyike, és így újságok „életéről és haláláról” dönthet.

Szerinte az egész világra jellemző jelenség, hogy egyre több olyan szélsőjobboldali médium alakul, amelyek nagyon fegyelmezettek, rengeteget posztolnak a közösségi médiában, és így nagyon sok emberhez jutnak el. A jobbközép média befolyása ezzel csökken, és a szélsőjobb erősödik – ez szerinte Steve Bannon hatása. Ő ugyanis tudta, hogy

sok sztorival a nagy médiumokba is be tudnak kerülni, így ők tudják tematizálni a közbeszédet.

Starkman szerint a helyzet azért félelmetes, mert Donald Trump csak egy szereplője a globális támadásnak a szabad sajtó ellen.

Lapszem – 2017. szeptember 9.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. szeptember 9.

Jó reggelt, mindenkinek! Ma szombat van, Ádám napja. A legtöbb Ádám nem ma ünnepli a névnapját, de ettől még gondolhatunk rájuk szeretettel. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak

Augusztusban a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet – olvasható a Népszavában.

Az érték júliusban még csak 2,1 százalékra rúgott. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője az okok közül a dohánytermékek jövedéki adóját emelte ki. Az egyhavi drágulás 0,1 százalék, miközben az élelmiszerárak fél százalékkal mérséklődtek.

A szeszes italok és a dohányáruk 0,7 százalékkal drágultak,

a ruházati termékek ára viszont 1,3 százalékkal csökkent, a nyárvégi kiárusítások miatt. Az üzemanyagárak 1,2 százakkal emelkedtek.

Börtönben Habony Árpád volt kedvesének apja

Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy Péter lelkészt, aki több mint két hónapja a kecskeméti börtönben raboskodik – írja a Magyar Nemzet.

A pünkösdi karizmatikus közösségi lelkipásztor három büntetőügyben – köztük csalásban és sikkasztásban – érintett. Ugyanakkor ártatlannak tartja magát, szerinte a politika áll a büntetése mögött, ugyanis

az előző választásokon a váci polgármesteri székért indult független jelöltként a Fidesszel szemben.

Több korrupciógyanús ügyben pedig maga tett feljelentést. Személye azért is érdekes, mert lánya nemrég még Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó kedvese volt.

Már majdnem minden négyéves gyerek jár óvodába

Egyre többen járnak óvodába, hazánk már teljesítette is az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt – közölte a Magyar Hírlappal Rétvári Bence államtitkár, hozzáfűzve, ez leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek számára fontos. Tízezres nagyságrendben valósulnak meg a napközbeni gyermekellátás férőhelyeinek bővítését célzó fejlesztések.

Magyarország már teljesítette az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt,

vagyis azt, hogy a négyéves korú gyermekek legalább kilencvenöt százaléka vegyen részt az óvodai nevelésben. Mint mondta, 2010-ben még kevesebb, mint kilencvenhárom százalék volt ez az arány. A kötelező óvodáztatásról szóló korábbi, 2015 szeptemberétől hatályos intézkedés eredményeként még nagyobb, csaknem tízszázalékos a növekedés a háromévesek korosztályában, akiknek a hetvenöt százaléka naponta háromszor ingyenesen étkezik – közölte az államtitkár.

Rétvári kifejtette továbbá azt is, hogy tízezres nagyságrendben valósult, illetve valósul meg új férőhelyek létesítése, és fontos körülmény, hogy immár ezeregyszázhatvanhéttel több pedagógus dolgozik óvodákban, mint hét évvel ezelőtt.

Ron Werber az MSZP szavazóira hajt

Elbizonytalanodott szocialista szavazókat szerezne meg Ron Werber segítségével az LMP – tudta meg a Magyar Idők az MSZP elnökségéből. AÍ lap forrásai azt nem árulták el, hogy az izraeli kampányguru nekik mennyiért dolgozott korábban, annyit azonban jeleztek, hogy az LMP-nek havonta súlyos milliókba kerülhetnek Werber tanácsai.

Az MSZP-ben is meglepődtek azon, hogy Ron Werber várhatóan az LMP kampányát segíti majd, főként annak tükrében, hogy a gyűlöletkarmesterként emlegetett

izraeli kampányguru Gyurcsány Ferencékkel és a szocialistákkal is tárgyalt,

miután újra Budapestre érkezett – ismerték el a Magyar Időknek az MSZP elnökségében.

Werber várhatóan két területen próbálja majd erősíteni Szél Bernadettéket. Elsőként a megyeszékhelyeken, nagyobb vidéki városokban próbálja meg „láthatóvá tenni” az LMP-t, amelynek – sok más kisebb baloldali párthoz hasonlóan – leginkább Budapesten van beágyazottsága.

Murányi jött és megy

FüHü
-
0
Murányi jött és megy

Megbízott főszerkesztőként viszi tovább Murányi András a zoom.hu irányítását.

Az internetes felületek egyik legfrissebb műhelye augusztusban indult el tesztüzemmódban, a volt Index főszerkesztő-helyettes Zappe Gábor vezetésével. A Tarjányi Péter vállalkozó, amúgy biztonságpolitikai szakértő tulajdonolta hírportál azonban máris váltott; a tulajdonos-főszerkesztő közötti szakmai és munkaszervezési viták okán

Zappe közös megegyezéssel otthagyta a zoom.hu-t.

A FüHü információi szerint Murányi, aki a Népszabadság bezárásig sikeresen vitte az addig legnagyobb országos politikai napilapot, és aki hosszú ideig nem is akart a médiában elhelyezkedni,

nem akarja véglegesen átvenni a főszerkesztői posztot,

egy idő után – nyilván azt követően, hogy megtalálják az utódot – vissza szeretne térni a hírigazgatói poszthoz, tekintettel arra, hogy abban a szerepkörben a portfolió további médiavállalkozásait össze kell hangolni.

1...11121312. oldal a 13-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség