Kezdőlap Címkék Matolcsy György

Címke: Matolcsy György

A Nagy Testvér figyel – kínai kapcsolat

Két rendőrőrsöt is telepített Kína Magyarországra, hogy ily módon is ellenőrizze az itt élő kínai közösséget. Ez abból az átfogó vizsgálatból derült ki, melyet Brüsszel támogatásával több uniós tagállam is megindított a kínai rendőrség és titkosszolgálat európai szerepének tisztázására.

Hollandiában hivatalos vizsgálat is indult, mert ezek a kínai rendőrök beavatkoznak a közösség életébe. Olykor hazatérésre kényszerülnek egyes kínai polgárok, akiket zsarolhatnak Kínában élő családtagjaikkal.

A látványos nyitánya a kínai titkosszolgálati akcióknak Európában  az Interpol főnök ügye volt. Kezdetben Pekingben óriási diplomáciai sikernek könyvelték el, hogy az Interpol élére kínai főrendőr került. Csakhogy a belső harcokban frakciója szembekerült Hszi Csinping elnökkel. Ezért az Interpol főnököt hazahívták Franciaországból  és lecsukták. Feleségét és gyerekeit Lyonban, az Interpol központjában hazatérésre akarta kényszeríteni a kínai rendőrség, de a nő ellenállt. Macron francia elnökhöz fordult támogatásért. A francia elnök telefonon tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Kiderült: az Interpol főnököt korábbi korrupciós ügyei miatt csukták le. A francia elnök kívánságára a kínai rendőrök békén hagyták a családot, amely menedékjogot kapott Franciaországban.

Budapesti jelenlét

Csintien megye rendőrségi kihelyezett központja a Golgota utcában működik. Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője képeket kezdett közölni róla, mire a külső feliratok gyorsan eltűntek.

Kőbányán a Cserkész utcában van a másik kínai rendőrőrs. Ez Fucsou-hoz, Fucsien tartomány fővárosához tartozik. Ez a tartomány van a legközelebb Tajvan szigetéhez, ezért nemzetbiztonsági szempontból különösen fontos Peking számára.

110 a kínai rendőrség hívószáma, és ezen lehet elérni ezeket a központokat is szerte a világon.

Az Egyesült Államokban republikánus képviselők fordultak a kormányhoz, hogy vizsgáltassa ki: nemzetbiztonsági szempontból  mennyire elfogadható az, hogy Kína ilyen rendőrőrsöket működtet az USA területén?

Rókavadászatnak hívja a kínai titkosszolgálat azt a műveletet amikor külföldön élő kínaiakat próbálnak megzsarolni vagy épp hazakényszeríteni.

A nyomásgyakorlás Budapesten is érezhető: amikor a Ferencvárosban utcát akartak elnevezni az Ujgur mártírokról, akkor a kínai közösség levélben tiltakozott. A polgármester azután kapott olyan névtelen bejelentéseket, melyek szerint a kínai közösséget a Budapesten működő kínai rendőrök ösztönözték erre a tiltakozó levélre.

Matolcsy kínai ügynök?

A Fudan egyetem budapesti telepítése a Nemzeti Bank elnökének ötlete volt. A sanghaji egyetem párttitkára Matolcsy Györggyel egyeztetett a neves kínai egyetem budapesti telepítéséről. A Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire azóta nem került sor, hogy a szovjet tanácsadók elhagyták a Magyar Nemzeti Bankot. Orbán Viktor többször is kijelentette: ha nem jön pénz az Európai Uniótól, akkor majd kapunk a kínaiaktól!

Azt nem lehet tudni, hogy mire alapozta ezt a magabiztos kijelentést a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor Matolcsy György társaságában felkereste Kínát abban az időszakban amikor ellenzékben készülődtek a hatalom átvételére. Pekingben magas szinten fogadták az ellenzéki politikust, mert kiváló hírszerzésük folytán pontosan tudták: Magyarország jövendő vezetőjével tárgyalnak. Azóta látványosan megjavultak  a Fidesz kapcsolatai azzal a Kínával, melyet a kommunista párt vaskézzel kormányoz. Tusnádfürdőn és Kötcsén a kínai modellt pozitív mintaként emlegette Orbán Viktor.

Matolcsy György – részben túlságosan is jó kínai kapcsolatai miatt – nem szívesen látott vendég az Egyesült Államokban. Ezért az IMF és a Világbank közgyűlésein a Magyar Nemzeti Bankot általában egy alelnök képviseli.

Álmodik a nyomor: Orbán egyszámjegyű inflációt akar

A magyar miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a magas inflációt. 10% alá szeretné csökkenteni a drágulást Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ez jelenleg a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének legfontosabb feladata.

Az infláció Orbán szerint úgy lenne csökkenthető, ha véget érne a háború Ukrajnában és csökkennének az energiaárak. Csakhogy a magyar kormánynak egyikre sincsen befolyása! Jelenleg semmi sem mutat arra, hogy hamarosan végetérne a háború Ukrajnában. Zelenszkij elnök szerint erre leghamarabb jövő ilyenkor kerülhet sor.

Az energiaár Európában nemcsak ettől függ hanem attól is, hogy a világpiacon milyen a trend. Ha recesszió lesz a világ sok országában – így esetleg Magyarországon is – akkor csökkenhet a fogyasztás, és emiatt mérséklődhetnek az árak. A Nemzeti Bank mindenestre felvállalta a földgáz import finanszírozást a deviza tartalék terhére. Ez javított a forint helyzetén, de azt senki sem tudja, hogy meddig süllyedhet az árfolyam, ha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Márpedig ebben a tekintetben az Orbán kormány sem különösebben optimista. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint legkorábban az év végén vagy a jövő év elején kezdhet el csordogálni a pénz Brüsszelből. A nemzetközi piacon csakis ekkor állna helyre a bizalom a forint iránt. Márpedig, ha a forint árfolyama csökken, akkor nehéz elképzelni, hogy az infláció mérséklődik.

Varga Mihály optimista

A magyar pénzügyminiszter, aki résztvesz az IMF közgyűlésen, büszkén jelentette, hogy Magyarország növekedési mutatóját a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította: idén 5,7% várható. Az utóbbi időben a Nemzetközi Valutaalap is felvállalta azt a megközelítést, hogy válság idején nem megszorítást kell alkalmazni hanem a gazdaság élénkítését kell támogatni – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter.

Ehhez képest a Nemzeti Bank szigorít: Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy az egynapos fedezett betét kamatát 25%-ra emelték. Ez 950 pontos növekedést jelent vagyis a hitelpiac radikális visszafogását. A forint árfolyama a hírre erősödött viszont Parragh László kijelentette: a Nemzeti Bank döntése csődhullámot indít el! A magyar kereskedelmi kamara elnöke szerint az MNB azt ígérte, hogy nem lesz kamatláb emelés, de ez mégiscsak bekövetkezett méghozzá drasztikus formában. Vállalatok ezrei mehetnek csődbe – közölte az igencsak kormánypárti Parragh László.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

Peking közvetlenül felügyeli az óriási kínai beruházást Debrecenben

0

3000 milliárd forintért építi meg Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát Debrecenben a kínai CATL, amely világelső ebben a felfutó ágazatban. A kínaiak az elektromos autózásban megelőzik Európát, mert az áttérés kiemelt állami program a levegő tisztításának érdekében.

Az Új Selyemút program keretében Kína előrenyomul Európában is. Magyarország az egyik hídfőállás. Az Intelligence Online portál szerint rendszeresen egyeztet Vang Ji külügyminiszter, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Az USA, amely gyanakodva figyeli a kínaiak nyomulását Európában, óva inti a szövetségeseit attól, hogy túlságosan szoros kapcsolatokat ápoljanak Pekinggel. Németországgal az élén ezért sok uniós tagállam lazítja kapcsolatait Kínával, Magyarország épp ellenkezőleg erősíti azokat.

Pesti Máté nagykövet, aki 2018 óta képviseli Magyarországot a kínai fővárosban, tartja a kapcsolatot a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkarával – írja az Intelligence Online. Pesti nagykövet a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban úgy nyilatkozott, hogy

“Magyarország a kapuja az Európába érkező kínai beruházásoknak.”

Az antikommunista Orbán a kínai kommunista párt legjobb szövetségese

A magyar miniszterelnök és Matolcsy György nagyra értékeli a kínai állam kapitalista modellt, amely ötvözi a politikai diktatúrát a hatékony piacgazdasággal. Orbán és Matolcsy még az ellenzéki időkben látogatást tettek Kínában, ahol már úgy fogadták őket mint a jövő embereit noha akkor még a Fidesz állandóan bírálta a kínai kommunista pártot a kisebbségek elnyomása miatt. Még tüntetéseket is szerveztek Tibet mellett. 2010 óta egyértelmű a fideszes fordulat, a kínaiakat éppúgy tárt karokkal fogadják Budapesten mint a baloldali kormányok idején. Legutóbb Kötcsén Orbán Viktor már hívei figyelmébe ajánlotta a kínai modellt. A magyar miniszterelnök többször is kifejtette, hogy amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól. A Nemzeti Bankban kínai tanácsadók is dolgoznak, emiatt az amerikaiak kínai ügynöknek tekintik Matolcsy Györgyöt, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűlésen Washingtonban valamelyik alelnök képviseli a magyar nemzeti bankot nem pedig az elsőszámú vezető.

A Fudan egyetem budapesti telepítését a sanghaji egyetem kommunista párttitkára Matolcsy Györggyel beszélte meg Budapesten.

A kínai állam kapitalista modell már meg is valósult Magyarországon

– nyilatkozta Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő vezetője , aki szívesen lenne amerikai és európai támogatással Magyarország miniszterelnöke.

Matolcsy a kijelölt bűnbak?

A Magyar Nemzeti Bank ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és felelősségi körén kívüleső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól! – szólítja fel az MNB a magyar  kereskedelmi kamara elnökét. Mind Matolcsy mind Parragh a nemzeti együttműködési rendszer talpkövei. Akkor mégis miről vitatkoznak?

A rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik – állítja Parragh, aki szerint tartós marad a magas infláció és gyors ütemben nő a munkanélküliség. Egész Európa recesszió előtt áll, és abból Magyarország sem tudja kivonni magát – mondta a Portfolio portálnak.

A Nemzeti Bank szerint a világgazdaságban már megkezdődött az infláció csökkenése, és ez előbb vagy utóbb Magyarországra is átterjed. A baj az, hogy a tartósan magas inflációért nemcsak Parragh tartja felelősnek a Magyar Nemzeti Bankot hanem annak régebbi elnöke, Surányi György is. Ezt még elviselné Matolcsy György, de mi van akkor, ha Orbán Viktor is csatlakozik a bíráló kórushoz? Jelenleg a magyar miniszterelnök számára az Európai Unió az első számú felelős a magas inflációért. Ez üres blöff, de a propagandában eladható hiszen az uniós szankciók valóban felfelé vitték az energiaárakat. Más kérdés, hogy azok már az ukrajnai háború előtt is magasak voltak, mert a világban hiány van olcsó olajból és földgázból. A palaolaj és a palagáz pedig méregdrága.

Az élelmiszerárak gyors növekedését Magyarországon nehéz az uniós szankciókkal indokolni, ezért erről hallgat a hatalom propagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kerek-perec kimondta: megélhetési válság fenyeget Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkét éve után ez kissé kínos konklúzió.

Matolcsy mint bűnbak

Matolcsy György a jobbkezem – mondta a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán Orbán Viktor, akinek egész elképzelése azon alapult, hogy a világgazdaságban folyamatosan jó idő lesz: olcsó pénz, olcsó munkaerő, olcsó energia, olcsó nyersanyagok stb. Bár már a pandémia idején kiderült, hogy ennek vége, de Matolcsy György – minden bizonnyal Orbán utasítására – teljes erővel nyomta a gázpedált. Áradt a pénzeső szinte mindenkinek a választások előtt. A siker nem is maradt el. Orbán utána kijelentette: hét szűk esztendő jön. Az Európai Unió egyelőre nem fizet, az onnan érkező eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere nem működik. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar költségvetésből hiányoznak ezek az eurómilliárdok hanem arról is, hogy a nemzetközi pénzpiacok Brüsszel véleményét nagyon is figyelembe veszik.

Vagyis Magyarország csak drágán kap hitelt a nemzetközi piacon.

Ennek következtében a magyar költségvetésnek mind többet kell fordítania az adósság törlesztésére. Emiatt pedig újabb hitelekre lehet szükség.

Parragh László nagy támogató csomagot kért a kormánytól. Miből? – kérdezheti Orbán Viktor, akitől most mindenki pénzt kér. Matolcsy viszont – a forint védelmében – az egekbe emelte a kamatlábat. A forintot megvédenie nem teljesen sikerült viszont agyoncsapta a konjunktúrát.

Ezért Orbán számára kínálhat átmeneti megoldást, ha Matolcsy “önként és dalolva” távozik. Egyrészt azért, mert a CIA Matolcsy Györgyöt kínai ügynöknek tartja, aki kínai tanácsadókat alkalmaz a Nemzeti Bankban. Az IMF nem áll szóba Matolcsyval hiszen ő volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán. Matolcsy távozásának tehát jó volna a nemzetközi visszhangja.

Az utód kéznél van: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki nemrég még Matolcsy jobbkeze volt a Nemzeti Bankban.

Amikor a deviza hitelesek problémáit Nagy Márton jól rosszul megoldotta, akkor Orbán azt mondta neki: egyszer majd kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szívbeteg: Matolcsy székét kérte, és egyelőre nem kapta meg. Közben Nagy Márton Orbán tanácsadója majd minisztere lett. Őt küldte a miniszterelnök Putyinhoz olyan megbízással, amelyről nem szivárgott ki semmi. Orbán bizalma Matolcsyban megrendült, de Nagy Mártonban egyelőre teljes. Csakhogy Nagy Márton most mint gazdasági csúcsminiszter az első számú válságmenedzser a kormányban. Politikailag ebbe is belehaltak már páran.

Putyin és a magyar rezsi

Az orosz elnök az elsők között gratulált Orbán Viktornak az újabb kétharmados győzelemhez. „A nehéz nemzetközi helyzet ellenére a két oldalú partnerség továbbfejlesztése teljes mértékben megfelel Oroszország és Magyarország érdekének.”

Mit jelent ez az orosz gázszállítás szempontjából? Orbán Viktor azzal kampányolt, hogy az alacsony magyar rezsit csakis úgy tudjuk megvédeni, ha olcsó orosz földgázt kapunk. Kevesen tudják, hogy mennyibe is kerül valójában az orosz földgáz, de mindenképp olcsóbb mint a cseppfolyósított amerikai. Erről is beszélt Orbán Viktor a kampány során.

Bokros Lajos is megnyilvánult a kampány utolsó napjaiban, és nagyon valószínű, hogy jelentkezése jelentős mértékben befolyásolta a szavazókat. Az ex pénzügyminiszter új Bokros csomagot hirdetett meg: a rezsicsökkentés megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavételét. Aligha akadt olyan választópolgár, akit ez a perspektíva különösebben lelkesített volna.

A válság itt van

Ezt Orbán Viktor sem tagadta, de közölte: a rezsi csökkentéssel és a többi húsbavágó gazdasági problémával csak a választások után foglalkoznak. Naponta állítólag egymilliárd forintjába kerül az állami MVM-nek az olajár stopp fenntartása. Az energia költségek is milliárdokkal terhelik meg naponta az állami számlákat. Ezzel valamit kezdeni kell. Putyin különleges elbánást biztosíthat Orbán Viktornak, de kérdés, hogy mit szól ehhez az Európai Unió és a NATO. Mindenekelőtt kellene egy olyan külügyminiszter, akit nemcsak Moszkvában fogadnak el, de Brüsszelben és Washingtonban is. Nevek bőven vannak Orbán Viktor listáján Navracsics Tibortól Lázár Jánosig. Szijjártó Péter, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának Rogán Antal helyére kerülhet. Rogán újra igazolta jó szervező képességét hiszen a választási eredmények Orbán reményeit is felülmúlták. Ő a Nemzeti Bank élén folytathatja tovább. Matolcsy György mind kevésbé vesz részt az operatív munkában, ez pedig válság idején megengedhetetlen. Rogán gyakornok volt a Nemzeti Bankban, de inkább politikai karrierre vágyott. Állítólag megjósolta, hogy ilyen kerülőúton gyorsabban eljuthat az elnöki posztra mintha a Nemzeti Bankban keccsölne.

Új kancellária miniszterre is szükség lehet hiszen Gulyás Gergely békeidőkben megfelelt, de most olyan válság ígérkezik amilyen még sohasem volt a magyar demokrácia történetében.

Régi nevek is felbukkanhatnak mint Lázár János vagy Stumpf István, de Orbán új emberrel is kísérletezhet a válságmenedzseri székben.

Pintér Sándor belügyminiszter kulcs figura a kormányban, ezt a járvány idején is igazolta. Bár jóval túl jár a nyugdíj korhatáron, de Orbán számára nélkülözhetlennek látszik – nemcsak menedzseri képességei miatt. Egyrészt, mert az USA számára garancia a zökkenőmentes együttműködésre, másrészt pedig mert túl sokat tud Orbán Viktor múltjáról. Ugyanez a helyzet Putyin orosz elnökkel is. Aki minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy kedves barátja, Orbán Viktor békejobbot akar nyújtani Biden elnöknek is. Ehhez a manőverhez is ügyes diplomata kell, aki aligha lehet Szijjártó Péter, akit Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tüntetett ki a Barátság érdemrenddel.

Újabb oroszbarát Orbán vétó

0

Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az „Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.

Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.

Orbán magánya

Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.

Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.

Orbán és az USA

A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy „sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.

Mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy „az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de „karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.

Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

A korrupció elleni harc lenne az új kormány első feladata

Király Júlia, a Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, aki jelenleg Márki Zay Péter első számú gazdasági tanácsadója a korrupció elleni harcot jelölte meg az új kormány elsődleges feladatának.

„Akár a Mészáros és Mészáros Kft is nyerhet egy tisztességesen kiírt közbeszerzésen” – hangsúlyozta Király Júlia, aki a 444-nek adott hosszú interjút. Márki Zay Péter tanácsadója elmondta, hogy ilyen pályázaton a Mészáros és Mészáros Kft. már nem indulna el, mert az ár számára túlságosan is alacsony lenne. Az új kormány korrupció ellenes harcát megkönnyítené, hogy az Európai Unió hétéves költségvetése most indul el. Vagyis az új uniós pályázatokat már tisztességes feltételekkel lehetne kiírni, és így nemcsak a hatalom kedvezményezettjei vehetnének részt rajta valós eséllyel. De mi lesz a NER birodalommal?

„Amíg a gazdaságnak vannak egészséges részei, addig ennek a mély gazdaságának a leépítése meglepően gyorsabban hozna eredményt mint azt sokan gondolnák.” Miért? Mert jelenleg egy vállalkozó megnézi, hogy melyik az a hatalomhoz közelálló cég, amely minden bizonnyal elnyeri majd a fővállalkozást, így megpróbál annak alvállalkozójaként boldogulni. Csakhogy így 30%-ot át kell adnia a fővállalkozónak. Az új rendszerben ettől megszabadulna, és ez megkönnyítheti a korrupció elleni harcot.

Belépés a bankunióba?

Mi lesz a bankokkal hiszen Orbán elképzeléseit jelentős részben innen finanszírozzák?Kormányváltás esetén Magyarország azonnal csatlakozna az európai Bank Unióhoz, és ez azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bankokat ők ellenőrizhetnék. Ezen kívül ezzel a lépéssel közelebb kerülne Magyarország az euró bevezetéséhez.

5 év múlva euró

Márki Zay Péter szerint legkorábban öt év múlva lehet reális cél a belépés az euró övezetbe. Miért?

„Négy év alatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Magyarország ugyanis jelenleg nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek. A nálunk fejletlenebb Bulgária és Horvátország csatlakozik az euró övezethez.”

Hogy tudna együttműködni az új kormány Matolcsy Györggyel, aki szerint csakis akkor lehetne belépni az euró zónába, ha Magyarország már elérte Ausztria fejlettségének 90%-át? Magyarországnak belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ilyen gyorsan felzárkózzon Ausztriához.

„Matolcsyt nem érdekli a monetáris politika. Soha nem is érdekelte. A stábot és a Monetáris Tanácsot viszont igen. Matolcsy György szavazata csak egy a Monetáris Tanácsban” – válaszolta Király Júlia, a Nemzeti Bank ex alelnöke.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK