Hát nehéz eldönteni, hogy most sírjunk vagy nevessünk. A Kétfarkú Kutya Párt időutazása tökéletes eredményt hozott, az Origo pontosan így működött volna 1848 március idusán. Szóval ez remek tréfa, csak az a baj, hogy pontosan leképezi a mai magyar valóságot. Igen, a kormánypropaganda így működik és ezzel tönkreteszi az országot…
Címke: március 15
Az ellenzék és a civilek tüntetnek – élő videó
Nemzeti egységet! – Ezzel a címmel hirdették meg a ma délutáni tüntetést az ellenzéki pártok és a civilek. A Szabad sajtó útján rendezett demonstráció szervezői azt írták: „összegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt.”
A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!
A tüntetésen rengetegen szólalnak fel:
- Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
- Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
- Molnár Péter slammer
- Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében
- Káposznyák István a Szolidaritás színeiben,
- Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
- Sipos Ferenc Norbert egyetemista
- diákok olvassák fel a 12 pontot
- Lakatos Béla roma közéleti személyiség
- Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete
- Márki-Zay Péter
- Dobrev Klára
- Szél Bernadett a független képviselők nevében
- Jakab Péter
- LMP-től Turcsán Szabolcs,
- Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
- Az MSZP-től Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el
- A Momentum nevében Donáth Anna
- A Párbeszéd nevében Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetője
- A rendezvényt a Szabadságkórus zárja
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás mellett az ellenzéki pártok
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás fontossága mellett a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
A Szabad sajtó úton felállított emelvényen a pártok képviselői közül elsőként a Demokratikus Koalíció (DK) EP-választási listáját vezető Dobrev Klára szólalt fel, aki elmondta, normális, élhető Magyarországot kell felépíteni, ehhez el kell kergetni „Orbán rendszerét”.
Kiemelte, aki ma magyar hazafi, az lázad a Fidesz-kormány ellen, ezért nem szabad abbahagyni a „rabszolgatörvény” ellen megkezdett tüntetéseket.
Lázadni kell a tárgyalótermekben, a pedagógusoknak az iskolákban és mindenkinek, aki teheti, mert „nem lehet alku az önkényuralommal” – fejtette ki, majd hozzátette, aki a mai megélhetéséért mégis alkut köt „Orbán önkényével”, a jövőjét teszi tönkre.
Dobrev Klára szólt arról is, hogy Európa erősebb és egységesebb lesz a májusi európai parlamenti választást követően. Megerősítette, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatát nem lázálomnak, hanem egy megvalósítandó programnak tartják, amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e.
A DK jelöltje megjegyezte, azt tartják lázálomnak, hogy „magyarok törtek magyarokra”, amikor a kormány elvette a normális oktatáshoz, a rendes egészségügyhöz való jogot, továbbá nem üldözi azokat, akik a közösből lopnak.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, sok beszéd helyett sok munkára, az egymás elleni szervezkedés helyett saját maguk megszervezésére, a lemondó beletörődés helyett pedig kitartó elszántságra van szüksége az ellenzéknek.
Kezdeményezte, hogy az EP-választáson minden szavazókörben legyen legalább egy ellenzéki ellenőr. Bejelentette továbbá, hogy országgyűlési képviselőkkel rövidesen „blokád alá veszik” a köztévét.
„Szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igazságtalanul gyalázzanak és alázzanak bennünket az adófizetők milliárdjaiból” – mondta erről.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, a mai hatalom joggal retteg, mert valami megváltozott, „itt és most létrejött a nemzeti egység”.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke azt kérte a pártoktól, hogy az őszi önkormányzati választáson „pártkatonák” helyett mindenhol a legalkalmasabb, lehetőleg független jelöltet támogassák, akire a „fideszes szavazók is örömmel szavaznak”.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője azt mondta, Orbán Viktor nem érti a márciusi ifjak üzenetét, március 15. ugyanis nem a zsarnok, hanem a nép ünnepe. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz mindössze Brüsszelt akarja eltörölni, miközben szabadság helyett szolgaságot, egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, testvériség helyett pedig gyűlöletet hozott.
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja szerint az ellenzéknek a sokszínűségéből kell előnyt kovácsolnia, mert csak akkor lehet sikeres, ha megtanul nem egymás kárára, hanem mindenki előnyére politizálni.
Bősz Anett, a Liberálisok ügvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a demonstrálók ma is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint Petőfi Sándor: a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, felelős kormányért.
Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, az MSZP EP-listájának ötödik helyezettje arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a fiatalok nem dönthetnek jövőjükről, addig azt ellopják tőlük. Szerinte nem igaz, hogy a fiatalok kiábrándultak a politikából, inkább a politika távolodott el az emberektől, főleg a fiataloktól.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke rámutatott, az ellenzéki összefogás sikeréhez olyan közös értékeket kell megnevezni, amelyek képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy a résztvevők egy jobb, igazságosabb országot szeretnének.
Jávor Benedek, a Párbeszéd brüsszeli képviselője elmondta, a májusi EP-voksoláson minden választó megüzenheti a hatalomnak, hogy keleti elnyomás helyett Európát, zsarnokság helyett pedig szabadságot akar.
A rendezvényen mások mellett felszólalt még Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, Káposznyák István, a Szolidaritás debreceni politikusa és Fehér Tibor, a Város Mindenkié csoport tagja.
A demonstrálók az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Ferenciek teréig megtöltötték a Szabad sajtó utat. A tömegben nemzeti és uniós lobogók mellett az ellenzéki pártok zászlóit lengették. A résztvevők a rendezvény befejeztével továbbvonultak a Kossuth térre, ahonnan egy kisebb csoport tovább folytatja útját a közmédia székháza felé.
Orbán ki- és átjelentkezett?
Brüsszelezés nem, migránsozás alig, birodalmazás bőven volt Orbán beszédében. Ellenben az „új kezdet” igénye, az „erős nemzetek új erős vezetőkkel”, akik szakítanak a további integrációval, mintha azt sejtetné: Orbán már a néppárton túli időre készül.
Ha nem fog brüsszelezni, visszavesz Junckerék ekézéséből, akkor miről fog szólni a beszéd? Talán arról, hogy „kinyílott a pitypang” – gondoltam az elmúlt napokban.
A szónoklat részben beteljesítette a várakozást, legalábbis ami a közhelyeket és a semmitmondást illeti.
Toposzok…
Ami nem volt: brüsszelezés. Ami volt helyette viszont, az az évekkel ezelőttről felmelegített birodalmazás. Migránsozás mindössze egyszer, amikor Orbán 1848-cal és 1956-tal egy szálra felfűzve dicsekedte el a „migránsinvázió megállítását”, persze megint csak egyes egyedül a glóbuszon.
Előjöttek még a térség feldicséréséről szóló toposzok, nyilván nem függetlenül attól, hogy Mateusz Morawiecki személyében lengyel miniszterelnöki vendég volt, az elmaradhatatlan több száz fős lengyel turistahallgatósággal együtt.
Tehát
„látványos közép-európai reneszánszra készülünk”,
és amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és Magyarországot is támadják, és a birodalomépítőknek mindig számolni kell az erős lengyel-magyar kötelékkel.
Ebben a szerkezetben és megközelítésben a „birodalom” kellően elkent ahhoz, hogy senki se vegye magára konkrétan (meg ezt már amúgy is megszokták tőle). Vagyis „a birodalmak árnyékában a háborúkat megnyertük, voltunk, vagyunk és leszünk, ez a legnagyobb diadal, amit egy nemzet a birodalmak felett arathat”
nem több lózungnál, amit Orbántól már fel se vesznek az EU-ban.
…és iránykijelölés
Amit azonban ebből kiindulva le- és felvezetett, az kijelöl egy határozott irányvonalat és utat saját magának és (szándéka szerint) az országnak.
- Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól, vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat. Szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója.
A közelgő európai parlamenti választás ürügyén:
- erős Európát akarunk, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda,
- és új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak.
Megítélés kérdése, hogy ezt a szónoklatot erős visszafogottságnak tekintsük-e, annak, hogy kerülni akarta a további konfrontációt az Európai Néppárt fősodrával, benne a német uniópártokkal. S hogy ne szaporítsa a Fidesz eltávolítását követelők sorát.
De az erős nemzetállamok kontra liberális európai birodalom, az Európai Egyesült Államok lázálomkénti beállítása, s az ilyen Európa élén új (!) és erős vezetők éppenséggel arra mutat, hogy Orbán bejelentkezett az EPP-től jobbra álló konglomerátumba. Sőt, annak legalábbis egyik vezetőjének.
Látva az elmúlt napok folyamatait, s nem ismervén, amit Orbán már tudhat, de még nem került nyilvánosságra, ez már inkább program, semmint helyzetértékelés.
Frissítve!!! Orbán a „birodalomépítő” Brüsszelt szidalmazta a Múzeumkertben
Orbán Viktor a „birodalomépítő” Brüsszelt szidalmazta a Múzeumkertben tartott ünnepi beszédében, és hangsúlyozta a támadásoknak ellenálló lengyel-magyar barátság fontosságát.
Viktor-Viktor skandálás fogadta a miniszterelnököt. Orbán Viktor a lengyelek köszöntésével kezdte. Ma itt vannak velünk a lengyelek, ahogy a történelem folyamán már többször is – mondta.
A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. Ők adták II. János Pál pápát és a Szolidaritást is. Megváltoztatták ezzel a történelmet – mondja Orbán, hozzátéve, hogy kalapot emelve tisztelgünk a lengyel nép előtt. Másfajta jövőre készülünk, látványos, közép-európai felemelkedésre – tette hozzá.
A napokban járt Lengyelországban, ha lépést akarunk tartani a lengyelek fejlődésével, össze kell kapnunk magunkat – tette hozzá. „Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak.” A birodalomépítőknek mindig számolni kell az erős lengyel-magyar kötelékkel.
Március 15 a nemzeti egység ígérete. Arra emlékeztet, hogy a hétköznapi könyöklés, szócsaták fölött legyen közös cél, nemzeti, ami összetart bennünket. A közös akarat, hogy szabad nemzet élhessen a saját független államában. 1848 óta az idő eldöntötte, mi igaz és mi nem az. Kiszórta, ami könnyűnek találtatott, a rostán csak az igazság maradt fenn. A magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, saját magyar életükhöz, ahogy az a kedvük szerint való – ez az igazság.
Nehéz időkben is élni kell – folytatja. Voltak idők, mikor nem élhettünk úgy, ahogy akartunk, csak ahogy lehetett. De az igazság ilyenkor is igazság maradt. Van, hogy a kiegyezés árnyékában kell élni, de Kossuth Lajossal álmodunk, van úgy, hogy szétszóratásban kell élni, de közös hazáról álmodunk. Nem lesz olyan agyafúrt birodalom, ami ezen változtatni tudhat.
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy „hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor hangoztatta: „azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól”.
Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! – tette hozzá.
Mint mondta, „szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”.
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, „valójában sohasem győztek le bennünket”: „itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük”.
„Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett” – mondta a miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki: Ez a szolidaritás ünnepsége!
A lengyel kormányfőt nagy taps köszöntötte, amikor a színpadra lépett. Morawiecki a szolidaritás ünnepségének nevezte az eseményt, amelyre Orbán Viktor meghívta.
Arról beszél, hogy a magyar és a lengyel népet ezer éve, Szent István uralkodása óta barátság köti össze. Sorolja a történelmi példákat.
A magyarok és lengyelek az igazságért harcolnak, Európa érdekében – tért rá az aktuálpolitikára a lengyel miniszterelnök. Mondott egy turulos és fehér sasos hasonlatot is az összefogásra, az kapta a legnagyobb tapsot.
Nemcsak lengyelek, hanem szélsőjobbos németek is eljöttek meghallgatni Orbánt
A német szélsőjobboldali AfD zászlaját és tagjait vette észre az Azonnali az Orbán Viktort hallgató tömegben a Múzeum körúton. Mint kiderült, a párt berlini szervezete által szervezett buszos kirándulás keretében jöttek el ide a németek.
Andreas Wild, az AfD berlini tartományi képviselője az Azonnalinak a helyszínen elmondta, azért buszoztak el Budapestre, mert nagyon tisztelik Orbán Viktorban, hogy törődik a népével, és lezárta a határokat.
A Himnusz eléneklésével elkezdődött a hivatalos ünnepség a Múzeumkertben
A rendezvény két felszólalója Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő lesz. Az előtte zajló felvezető műsort Vidnyászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte.
Sokan vonultak a körúton, legalább annyi volt a lengyel zászló, mint a magyar. A Múzeumkert környékén sok a rendőr és a biztonsági őr. Valószínűleg civil ruhás rendőrök is figyelik a tömeget.
Csak a Fidesz által kiosztott fehér karszalaggal lehet bemenni a Múzeumkertbe nézőként. Két embert a biztonsági szolgálat emberei még a beszédek előtt már ki is vezettek a kordonon kívülre, mert hangosan szidták a lengyeleket.
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták.
A téren sok család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát viselt, többen magyar zászlót tartottak kezükben.
A Kossuth térről a lovas díszőrség felvezetésével átvonulnak az ünneplők a Nemzeti Múzeum kertjéhez, ahol fél 11-kor Orbán Viktor mond beszédet. Az ünnepség vendégeként Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is felszólal.
Délután összellenzéki tüntetés lesz Budapesten
Délután 15 órától összellenzéki tüntetés lesz a Szabad sajtó útján. Ezen az eseményen az összes parlamenti ellenzéki párt és a Momentum is képviselteti magát. Előtte a pártok külön is tartanak megemlékezéseket.
Országszerte lesznek megemlékezések
Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik az egész ország, szinte valamennyi településen tartanak megemlékezéseket.
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján tartott központi rendezvények keretében a Magyar Nemzet Múzeumnál délutántól, a budai Várban egész nap több rendezvénnyel várják az ünneplőket, családokat.
Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
A Momentum Orbánnak üzent
Széchenyi-idézettel üzent Orbánnak a Momentum a Nemzeti Múzeummal szemközi ház ablakából:
„Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”
Tóth Bertalan: ma újra a sajtószabadságért kell küzdeni
Az MSZP elnöke szerint csakúgy, mint 1848-ban, most is a sajtószabadságért kell küzdeni Magyarországon, mivel a mai kormányzó pártok mindent megtesznek, hogy ne legyen szabad sajtó.
Tóth Bertalan a Szabad sajtó-díj március 15. alkalmából tartott budapesti átadásán az 1848-as forradalom eseményeire utalva azt hangoztatta, hogy a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert nélküle nincs szabadság.
Az ellenzéki párt elnöke szerint ma sok mindent ki lehet mondani, le lehet írni.
El lehet mondani például, hogy ennek az országnak olyan miniszterelnöke van, aki saját kiváltságait a nemzet egészének érdeke elé helyezi, vagy azt, hogy a kormány „lábbal tiporja a jogállamot” és semmibe veszi az európai normákat – mondta.
Kitért arra, hogy a sajtó szabadsága ugyanakkor nemcsak a közlés, hanem a befogadás szabadságáról is szól, arról, hogy a polgárok hozzájutnak-e a véleményformáláshoz szükséges információkhoz, megkapják-e a tényeket.
Ha ezt nézzük, akkor ma Magyarországon nincs sajtószabadság – jelentette ki Tóth Bertalan, hiszen „az uralmon lévők szinte a teljes magyar médiarendszert ellenőrzésük alá vonták, kiépítették a maguk patrónusi, kliensi rendszerét”. Úgy folytatta, nincs sajtószabadság ott, ahol a társadalom felének véleményét nem közli a média, ahol a kormányzati média sokkal inkább hasonlít „politikai szórólapra”, mint bármilyen sajtótermékre.
Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, ez a kormányzati politika ellehetetleníti a tényszerű és értelmes párbeszédet a fontos sorskérdésekről.
Ma ott vagyunk, ahol 171 éve voltunk, ha változást akarunk, akkor megint a vissza kell szerezni a szabad sajtót – hangoztatta.
Azt mondta: az őszi önkormányzati választásokon a sajtó szabadságáért és annak érvényesüléséért is küzdeni fognak. Szólt arról is, hogy az ellenzéki pártokkal és a független újságíró-szervezetekkel közösen ki kell dolgozni az álhírek és a manipuláció elleni törvény szövegét.
Tóth Bertalan kitért arra, hogy két hónap múlva mindenkinek módja lesz választani azok között, akik az európai normákat magukra nézve kötelezőnek tartják, illetve azok között, akik megsértik az egyik legfontosabb európai normát, a sajtószabadságot.
Mi magyarok és európaiak vagyunk, és ragaszkodnunk kell az európai normákhoz, hiszen erre szavazott az EU-csatlakozáskor a magyarok 80 százaléka. Aki ezt nem veszi figyelembe, a népakarattal helyezi szembe magát – mondta a politikus, hozzátéve, ma Magyarországnak olyan kormánya van, amely szembekerült ezzel a népakarattal.
Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, elődeink nem gondolták volna, hogy 2019-ben Európa középén még van értelme a szabad sajtóról beszélni.
1848-ban sem a mai sajtóviszonyokért küzdöttek, hiszen ma a kormányzó pártok mindent megtesznek azért, hogy ne működhessen szabadon a sajtó. „Elvesznek, bezárnak, megszüntetnek, összevonnak, saját pénzzel tömik ki vállalkozásaikat” – mondta.
A Szabad Sajtó Alapítvány díját hárman vehették át: Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Gál J. Zoltán újságíró, politikus, volt kormányszóvivő, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztője és Rózsa Péter Déri János-díjas újságíró.
LMP: szabadságunkat és függetlenségünket ma is kihívások fenyegetik
Az 1848-as hősök rendíthetetlen hite és akarata ma is példát mutat, amikor szabadságunkat és függetlenségünket újabb és újabb kihívások fenyegetik – mondták az LMP társelnökei a párt március 15-ei ünnepi sajtótájékoztatóján a budai Várban, Táncsics börtöne előtt.
1848 nemzeti forradalom volt, amelynek üzenete, a nemzeti önrendelkezés és a polgári öntudat, olyan érték, amely most, a 21. században is érvényes és védendő – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt.
Úgy fogalmazott: a magyarság nem tűrheti az idegen hatalmak befolyását, nem tűrheti szabadságának és gondolatainak lábbal tiprását, hangjának elfojtását.
„A magát nemzetinek hazudó kormányunk áruló politikája révén egyre inkább erősödik az idegen, főleg az orosz befolyás” – jelentette ki.
Emlékeztetett: a polgári forradalomnak köszönhetően először állt fel nemzeti kormány Magyarországon, amely a magyar nemzetnek és nem külföldi hatalmaknak volt felelős. Ma sem tűzhetünk ki kisebb célt, mint újra olyan nemzeti kormány felállítását, amely valóban a magyar nép érdekeit szolgálja – közölte Keresztes László Lóránt.
Demeter Márta szerint ma is harcolni kell a 12 pontban foglaltak érvényesüléséért, mert sérül a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, nem független a nemzeti bank, az Országgyűlésben pedig nem a nemzeti érdekek érvényesülnek.
Kijelentette: újra meg kell teremteni az ország biztonságát és szuverenitását, el kell távolítani a hatalomból „a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”.
A társelnök azt mondta: „ma is az önkény, a tetten érhető nemzetárulás, a jövő felélése és az ostobaság ellen kell harcolnunk.”
Lapszem – 2018. március 17.
Ma a Gertrúdok és a Patrikok ünneplik a névnapjukat. A tél még egyszer lecsap az országra: országszerte kiadós lesz, az esőt egyre többfelé hó, helyenként ónos eső, fagyott eső váltja fel. A késő esti órákra a délkeleti megyék kivételével jelentősebb összefüggő hótakaró alakulhat ki, erős hófúvásokkal. 1-8 fok között alakul a hőmérséklet, ami késő estére 0 és -6 fok közé hűl le.
Magyar Nemzet – Lelkes ügynök volt Szita Károly
Újabb vezető fideszes politikusról rántja le a leplet a lap – ezúttal Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere áll a célkeresztben, akit azonban nem korrupcióval, hanem az ügynökmúltjával, annak bizonyítékaival soroz meg a terjedelmes cikk. A lap megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktáját, valamint Szita kézzel írt jelentését is, az első 1980. július 2-i, a nyilvántartó kartonja alapján pedig tudható, hogy Szita 1989. május 9-ig állományban állt. A titkos minősítéseket a papírokon látható bélyegző szerint 2008. július 12-én törölték.
A Krakus Péter néven jelentő Szita Károly 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. A dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Megnyilatkozásaiból azonban jól látszik, a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.
A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől – szögezi le a Magyar Nemzet.
Népszava – Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt
Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, a lap birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.
Az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás.
„A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását;
felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.
A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett.
Magyar Idők – Soros embere Berlinben lobbizok a magyarok munkahelyei ellen
Magyar munkahelyeket veszélyeztet Soros György amerikai milliárdos egyik embere, aki német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet vezetője bevallotta, hogy most is keményen dolgoznak azon, hogy elérjék: Németország gazdasági nyomás alá helyezze Magyarországot – írja a lap a Jerusalem Post nevű izraeli hírportál alapján az Origóra is hivatkozva.
Az információkat a lobbista is megerősítette, egy bizalmas beszélgetésen uganis bevallotta: arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja az Orbán-kormányt.
Amikor arról kérdezték, hogyan tud nyomást gyakorolni a magyar kormányra, akkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. Dénes az akcióját a Soros-szervezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozás visszavonása érdekében látta szükségesnek.
A korábban a – szintén Soros által fenntartott – TASZ-t vezető Dénes Balázs elmondta, hogy keményen dolgoznak. „Ezen a héten találkozom egy agytröszt képviselőjével, akinek befolyása van a német kormányra és külügyminisztériumra, viszek nekik egy példányt a törvényből, frissen lefordítva magyarból, és elmagyarázta nekik, mit tehetnek ellene.”
A Soros Györggyel régóta kapcsolatban, korábbi TASZ-vezető arról is nyilatkozott beszélgetőpartnerének, hogy a magyar származású amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa a szervezete fő támogatója.
Magyar Hírlap –Aktivizáló, tartalmas beszéd
„Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban börtönnel fenyegetik a kormányoldalt” – fejtették ki egyebek között a lap által Orbán Viktor március 15-is beszédek elemzésére felkért politológusok. Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója kiemelte, hogy a fiatalok megszólítása nóvumnak számít a kormányfőtől, Deák Dániel úgy véli, értő fülekre talált az ifjaknak célzott üzenet.
„A kormányfő beszéde aktivizáló beszéd volt, ami a néhány hét múlva tartandó választás szempontjából kiemelten fontos”
– mutatott rá Deák Dániel. Úgy vélte, várható volt, Orbán Viktor szavait igyekszik kiforgatni az ellenzék. Az erkölcsi, politikai és jogi elégtétel ugyanakkor nem fenyegetés, hanem a valós társadalmi elvárás teljesítése. „A magyarok ugyanis párthovatartozástól függetlenül ellenzik a kötelező betelepítési kvótákat és a Soros-terv végrehajtását.” – fogalmazott a politológus. Ráadásul azoknak a szervezeteknek, amelyek propagálják és szervezik az illegális bevándorlást, a választást követően elfogadandó Stop Soros törvénycsomag-javaslat értelmében be kell majd szüntetniük tevékenységüket. Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban azzal fenyegetik a kormányoldalt, hogy egy estleges kormányváltást követően mindenféle jogi alap nélkül elkobozzák a vagyonukat, és börtönbe zárják őket.
Boros Bánk Levente ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy nemzet- és hazaárulókat, azokat, akik országuk, annak állampolgárai ellen fordulnak, minden egészséges közegben megbüntetik.
Jelenleg jól be lehet azonosítani azt a kört, amely identitásunk felszámolására törekszik. Őket nem lehet már politikai ellenfélként definiálni, ehelyett a közösségre, a nemzetre veszélyt jelentő aktorokként kell kezelni őket – jelentette ki az elemző.
Kit fenyeget Magyarország miniszterelnöke?
Március 15-én Orbán Viktor megfenyegette a nemzet egy részét. Úgy fogalmazott: „Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is fogunk venni a választások után”.
De kit fenyeget konkrétan a miniszterelnök? Kikre vonatkozik az a kijelentése, hogy a választás után elégtételt veszünk? A még megmaradt független sajtót fenyegeti? Mely sajtó éppen azt teszi, ami a dolga, és ami a közmédiának is feladata lenne? Hogy tájékoztasson arról, hogy mi történik Magyarországon és a világban, valamint, uram bocsá’, ellenőrizze a hatalmon lévőket?
Ez a sajtónak mindenhol és minden időkben a feladata. Nem holmi úri huncutság a valóság bemutatása, hanem munkaköri kötelesség.
Ha azt látja, hogy a kormányfő helyettese helikopterrel jár vadászni – ami túl azon, hogy gusztustalan, a korrupció gyanúját is felveti, – megírja.
Ha a volt debreceni polgármester – jelenleg miniszter – ezerháromszáz milliárd forintos üzletről tárgyal egy „csengeri háziasszonnyal”, köteles ezt is megírni. Mint ahogyan azt is, ha a miniszterelnök veje kétes üzleti ügyletekbe keveredik, milliárdos kárt okoz Magyarországnak, miközben ő maga milliárdokat keres az ügyleten.
Azokat fenyegeti az ország miniszterelnöke, akik bemutatják a valóságot? Ahelyett, hogy a magyar sajtó napján köszönetet mondana a sajtó munkatársainak, hogy feltárják a visszásságokat, és ezzel segítik a közélet megtisztulását?
Kit fenyeget Magyarország miniszterelnöke?
Az ellenzéki pártokat és azok politikusait? Akiknek természetes állapotuk, hogy bírálják a kormányt, mert úgy gondolják, hogy ők másként, jobban csinálnák? Demokratikus viszonyok között erről szól a politika. Hogy a pártok megmutatják a programjaikat, elmondják, hogy mit kezdenének az egészségüggyel, az oktatással, a gazdasággal és úgy általában: Magyarországgal. Kiteszik a pultra a portékájukat, hogy a választók láthassák, mit kínálnak nekik, és kiválaszthassák a számukra legszimpatikusabbat.
Nem haragudni kellene, nem harcolni és másokat fenyegetni, hanem kormányozni.
Magyarország miniszterelnöke miért fenyegeti Magyarország polgárait?
Egyest kapott a diákoktól a kormány, áprilisban pótvizsga
Ezúttal is több ezren mentek el a diákok által szervezett tüntetésre, amely egyben március 15-ei megemlékezés is volt. A rendezvényt az Operánál tartották, majd átvonultak a Nemzeti Múzeumhoz. A demonstráció főként az oktatásról szólt volna, de a legnépszerűbb rigmus a résztvevők között az Orbán, takarodj! volt. A szervezők nyolc óra előtt jelentették be, hogy vége a tüntetésnek, de egy főként fiatalokból álló csapat sokáig az utcán maradt, rengeteg rendőrtől körülvéve.
Öt órára hirdették meg a Diákvagyok mozgalom tüntetését, de lassan gyűlt a tömeg a Magyar Állami Operaház előtt felállított színpadnál. A szervezők bejelentették, hogy fél órával csúszik a kezdés, így sokan át tudtak jönni a Fővám téri ellenzéki tüntetésről, és rengeteg résztvevőn látszott, hogy már a Kétfarkú Kutya Párt ellen-békemenetét is megjárták. A végül több ezresre duzzadt tömeg (a szervezők tízezer embert emlegetettek) a Székely Mihály utcáig állt, és nagyjából felét tették ki a diákok.
A főként diákparlamentes felszólalók őket a márciusi ifjakhoz hasonlították: többször is elhangzott, hogy diákok a ma hősei, illetve mindenki, aki ki mer állni magáért. A szervezők elmondták, hogy még mindig nem hallgatta meg a kormány az első, januári tüntetésen megfogalmazott 12 pontjukat az oktatás korszerűsítésére, de ezúttal korántsem csak ez volt a téma.
„Ti vagytok a megoldás az ország összes problémájára” – mondta Ország Olivér, aki szerint nagy tévedés leírni őket annyival, hogy unatkozó gyerekek csinálják a tüntetéseket.
Rendet teszünk az oktatásban és az országban, elvezetjük a 21. századi Európába
– mondta arról, hogy a fiatalok jelentik a jövő zálogát.
Az egyik kedvelt rigmus a tüntetésen a „Felébredtünk!” volt, amely arra utalt, hogy az Y generáció is hallatni akarja a hangját a politikában.
A legnagyobb ovációt viszont az váltotta ki, amikor a szervezők „tantárgyanként” értékelték a kormányzat eddigi tevékenységét az oktatással kapcsolatban. Kijelentették, hogy mindent összevetve a kormány oktatáspolitikája megbukott, a pótvizsga pedig április 8-án lesz.
Az egész tüntetésen nagyon sok szó esett a választásokról. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem akarják megmondani, kire szavazzanak a résztvevők, de mindenképpen éljenek demokratikus jogukkal. Egy olyan felszólalót is meghívtak Tiszai Anett személyében, aki a szavazz.info.hu nevű oldalt népszerűsítette, ahol a pártok programjait lehet egyszerűen összehasonlítani, és az alapján döntést hozni.
Színpadra hívták a diákok mozgalmát támogató oktatási és civil szervezetek képviselőit is, és közösen énekelték el a Himnuszt.
A szervezők időről időre az oktatással, illetve a demokráciával kapcsolatos jelszavakat skandáltak a résztvevőknek, de a tömegből rendre felhangzott a spontán Orbán, takarodj! is. A színpadról ezeket megpróbálták túlharsogni, de
a tüntetők nagy részét érezhetően jobban lázba hozta a kormányzat szidása, mint a diákok által előadott reformtörekvések,
például az ezúttal is felolvasott 12 pont.
A rendezvény első részét Gyetvai Viktor beszéde zárta le, aki arról beszélt, hogy a demokrácia nem csak politikai berendezkedés, hanem össztársadalmi ügy is, amelyért mindenkinek tennie kell. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindenki menjen el szavazni, hanem hogy támogassa a civil kezdeményezéseket, és álljon ki a véleménye mellett. Gyetvai szerint borzasztó, hogy milyen sok fiatal hagyja el az országot, de ők pont azért tüntetnek, mert nem akarnak kivándorolni, szeretik ezt az országot. Szerinte azt a döntést kell mindenkinek meghoznia, hogy lemond-e az országról, mert ha nem, akkor igenis ki kell állni bizonyos ügyekért, és ilyen az oktatás is. Gyetvai arról beszélt, hogy nem megoldás, hogy „az utolsó kapcsolja le a villanyt”. Ők azt szeretnék, ha
külföldre menni nem kényszer lenne, hanem lehetőség,
mert elsősorban a saját hazájukban szeretnének tanulni és dolgozni.
Beszéde végén arra kérte a résztvevőket, hogy együtt vonuljanak át a Nemzeti Múzeumhoz, hogy elszavalják a Nemzeti Dalt. A tömeg nagy része meg is indult, és útközben folyamatosan szólt az Európa, Európa, meg a Demokráciát!, illetve rendszeresen felhangzott az orbánozás is. A transzparenseken is gyakran elővették a kormánytagokat: volt „Viktor, kicsengettek”, „Orbán Viktor takarodj, vidd az összes haverod”, de a legutóbbi Kósa-ügy is előkerült. Egy kreatív páros pedig Semjén Zsoltot ábrázoló maszkokban vonult, miközben plüssrénszarvasokat hurcolt magával.
Mivel a Nemzeti Múzeum kertje be volt zárva, a diákok nem tudták a terveiknek megfelelően a lépcsőn elszavalni a Nemzeti Dalt, csak a menetet vezető teherautó platójáról. Újra elmondták a 12 pontot is, de a résztvevők egy része tovább akart vonulni, és a demokráciát éltető rigmusokat egyre inkább elnyomták a miniszterelnököt szidó szövegek, illetve a „helikopter” vagy a „rénszarvas”.
Néhányan bemásztak EU-s zászlókkal felvértezve a Nemzeti Múzeum kertjébe,
de a rendőrök felsorakozása megakadályozta a további ilyen akciókat.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A szervezők is igyekeztek kordában tartani az indulatokat. Gyetvai Viktor a program lezárásaként nagyon sokszor megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek. „Rabok legyünk, vagy szavazattok” – mondta, illetve arról beszélt, hogy Petőfi örömében sírna, ha mindezt látná. Végül nyolc óra előtt bejelentette, hogy a tüntetés hivatalos részének ezennel vége, és mindenki békésen menjen haza. Akkor azonban már jó ideje ment a tanakodás, hogy hová vonuljon tovább a kemény mag: a Fidesz székháza és a rádió épülete került szóba, és mivel ez utóbbi volt közelebb, erre esett a választás.
Több százan indultak el a múzeumtól a Bródy Sándor utcai épülethez, ami egyébként már nem funkcionál a Magyar Rádió székházaként. Időközben rengeteg rendőr összegyűlt, és a sorfalat álltak a vonulók mellett. A rádiónál volt egy kis kakaskodás, mert az egyik tüntető mindenáron át akarta törni a rendőrsorfalat, hogy bejusson, de nagyobb balhé nem történt. Ekkora már főként a diákok maradtak az utcán, az idősebbek pedig hazamentek. Ők viszont mindenáron menni akartak még valahova, ezért hosszas tanakodás után a Blaha Lujza tér felé indultak, de a Rákóczi úton a rendőrök megelégelték az úttesten vonulást és közbeléptek.
A Szabadság árnyékában
Amikor feljöttem a Fővám téri metróállomásból, aggódva néztem széjjel. Az égen nehéz felhők közeledtek, kicsit csepergett az eső is, de az ellenzéki nagygyűlés gyülekező közönsége mit sem törődött mindezzel. A színpadon már a Pa-dö-dö nyomta a műsort, s ahogyan Falusi Mariannt és a kerekes székes Lang Györgyit sem izgatta mindez, egyre jobb hangulatban énekeltek velük idősebbek és a fiatalabbak: Hé-hé-hó-hó, nyaralni volna jó…
A gyorsan sok ezresre bővült tömeg hamar megtöltötte az utcát. Sokaknak már csak hátul, valahol a Kálvin tér bejáratánál jutott hely. Az a sok ember, aki ezen a délutánon vette a holmiját, és eljött a Szabadság-híd lábához, egytől egyig arra volt kíváncsi, vajon jó lesz-e nekünk itt élni ebben az országban. Mi vár ránk néhány hónap, néhány év múlva?
Kinek van kölcsön táblája?
– kérdezősködött egy huszonéves-forma fiú. Figyeltem, még véletlenül se az idősebbektől próbált kunyerálni, a maga korúakat kereste. Egy piros orkándzsekis csapat csinos, szőke vezetője megszánta. Nem kérdezte „kinek a színeiben” jött ide, kezébe nyomott egy Karácsony-képes „Talpra magyar!” táblát, és egy perc múlva már együtt skandálták a tömeg éppen felkapott jelszavát.
Egy másik társaság kis DK-zászlókat lobogtatott. Látszott, nem a „központból” kapták ellátmányként, maguk fabrikálták. Amikor rákérdeztem, jót mosolyogtak. „Akkor sikerülhetett volna jobban is, ha egyből kiszúrta” – próbálta a kabátja alá dugni az egyik asszony és még bele is pirult az igyekezetbe. Látszott, nem pestiek, Mezőkövesdről jöttek.
Busszal hozták önöket? – faggattam. – Csoportosan?
„Ezt nézi ki belőlünk? Az egy másik rendezvény!”
– morgott tettetett sértődöttséggel egy idősebb férfi. Benyúlt a zsebébe, elővette a vonatjegyeket. – Oda vissza fejenként 5400 forintot fizettünk ezért.
Hányan jöttek? – kérdeztem. Negyvenöten – mondta és bemutatkozott: Guti Árpádnak hívják.
Kicsit odébb egy fiatal szocialistákból álló csapat rendezte éppen a sorait. A lányok álltak előbbre a fiúk mögöttük, ők átlátnak a fejük felett is. Halásztelekről jöttek, a képviselő-jelöltjüket kísérték el a gyűlésre. Vagy tízen, tizenöten lehettek, de néhányan leszakadtak tőlük, valahol hátrább kaptak csak helyet a tömegben.
Ekkora csapat már megérdemelt volna egy különjáratot – próbáltam kipuhatolni, hogyan kerültek ide a Belvárosba. „Busszal villamossal jöttünk” – mondták. „És vetettek jegyet?” – kérdeztem. Itt van! – tiltakozott az egyik lány és mutatta is sebtiben.
Egy idősebb hölgy a DK kék kabátjában néhány gazdára váró papírzászlót lobogtatott. Kereste, kinek adhatna belőle. Szinte csak térült-fordult és már üres is lett a keze.
Ez gyorsan ment – próbáltam szóba elegyedni vele, de amikor meglátta a kezemben a magnetofont, hátat fordított. „Nincs kedvem beszélgetni” – vetette oda a válla felett meglehetősen barátságtalanul.
Több szerencsém volt azzal a ferencvárosi, festett hajú fiatalemberrel, akibe a metró bejárata előtt botlottam. A szó szoros értelmében, ugyanis a tömegben nem vettem észre a járda peremét, ő kapott el. Nála is egy „Talpra magyar”” tábla volt, kérdeztem is, melyik párt „színeiben” van itt? Nem is egészen értette a kérdést, miért kellene bármelyik párthoz tartoznia annak, aki szeretné, ha áprilisban jobbra fordulna az élete?
Budai Bernadett, az MSZP szóvivője is így látja: Jó érzés látni, hogy ilyen sokan jöttek el a demokratikus ellenzéki pártok rendezvényére. Megtelt a Fővám tér, a környező utcák is, pedig
közülünk egyetlen pártnak sem volt pénze arra, hogy hivatalos tapsolókat utaztasson az ünnepségre.
Aki vette a fáradtságot, hogy a nemzeti ünnep délutánját velünk töltse, az azért jött, mert a szíve így diktálta. Nem tudom megsaccolni mennyien vagyunk, de azt gondolom elegen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Végre hitet adott az embereknek a vásárhelyi győzelem. Ez a hit hozta ide az embereket, és remélem április 8-án is ezzel a hittel mennek majd el a szavazásra – mondta.
A véletlen úgy hozta, hogy néhány perccel később egy kis társaságra lettem figyelmes. Negyvenes, középkorú családot vettek körbe az emberek és arról faggatták őket, milyen érzés most Vásárhelyen élni? Kiderült, azért jöttek fel erre a budapesti rendezvényre, mert úgy gondolták, talán itt lesz a frissiben megválasztott polgármesterük is, és köszönetet mond a támogatásért. Szerettek volna kicsit elbüszkélkedni a „vásárhelyiségükkel”, gondolták, talán a színpadra is felszólítják Márki-Zay Pétert. De ő nem jött el. Valaki – egy jól értesült – azt mondta, úgy tudja, ahhoz kötötte a „szereplését”, ha a Jobbikot is meghívják a Szabadság hídhoz. De jól is tették talán Vonáék, hogy megmaradtak a maguk köreiben, hiszen amikor a Párbeszéd elnöke arról beszélt, akár még az ördöggel is tárgyalni kell a választási siker érdekében, meglehetősen hangos nemtetszés söpört végig a tömegen.
Egy sötét bőrű, szakállas fiatalembert is láttam a közönség soraiban. Szíriából jött, itt tanul a szomszédos egyetemen már negyedik éve. Jól beszél magyarul, a menyasszonya is idevalósi, évfolyamtársak. Kérdeztem a nevét, de mosolyogva csak annyit mondott: érjem be annyival: Hasszán.
Mostanában túl sok atrocitás éri őt az egyetemen is,
pedig amikor az első nyelvtanfolyamra beiratkozott meghatóan nagy szeretet vette körül. De hol van az már– mondta szomorúan. – Mostanában félni is meg kellett tanulnia.
Mire a rendezvényen képviselt valamennyi párt felszólalója elmondta, mit gondol az ország sorsáról, az idősebbeknek már sajgott a dereka, fájt a lába. Kicsit hosszúra sikerültek a beszédek, a szervezők ilyen „apróságokra” talán nem is gondoltak.
De mire Karácsony Gergely a pódiumra lépett, a Nap is kisütött. A Gellérthegy tetején megcsillantak a sugarai a híd kandeláberei között idelátszó Szabadság-szobor kinyújtott karjain. Egy mellettem álló fiatal anyuka a nyakába vette kislányát, és neki mutatta: Látod kicsim, mintha a szabadság árnyékában állnánk.
Karácsony: A zsarnokság Felcsútról jön
Le kell dönteni Orbán Viktor bálványát, ezt mondta Karácsony Gergely, aki szerint ehhez akár az ördöggel is szövetkezni lehet. Azt ígérte: kitapossa a pártokból a szélesebb ellenzéki szövetséget.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta a közös ellenzéki tüntetésen: a mai nap főszereplői azok, akik hitet tesznek a szabad, igazságos Magyarország mellett. Szerinte az elmúlt 170 évben keveset éltünk szabadságban, és akik zsarnokoskodtak az ország felett, külföldi katonákkal érkeztek.
Most viszont szerinte nem lehet azt mondani, hogy nem rajtunk múlik:
„a szabadság nem külföldi erők miatt van veszélyben, (…) a zsarnokság Felcsútról jön”.
Azt mondta: ma sokan élnek az országban, akik lemondtak magukról az elmúlt évtizedek csalódásai, kétségbeesése miatt, és egy bálványt imádnak. Szerinte ők is a nemzet részei, még ha ők másokról nem is gondolják ezt, de
„Orbán Viktor bálványát le kell dönteni.”
Szerinte a Fidesz, bár kisebbség, de jól szervezett kisebbség, és sok mindennel rendelkeznek, ami kell a kampányhoz, csak egy dologgal nem: nincs igazuk.
Azt mondta: elmegy arra a tárgyalásra, amelyre Gyurcsány hívta, és
kész arra, hogy újabb áldozatokat hozzanak,
hogy csak egy ellenzéki jelölt legyen a választókerületekben, kész újabb pártokat beemelni a választási szövetségbe. Az MSZP-Párbeszéd is kész egyoldalúan visszaléptetni jelölteket, és megígérte, hogy „ki fogja taposni” a pártokból a szélesebb szövetséget.
Azt mondta: igazuk van azoknak, akik szerint az ördöggel is szövetkezni kell, de közben nem szabad kis ördögökké válni, nem szabad, hogy a gyűlölet vezesse az országot, hanem az igazságos, szolidáris, európai Magyarországra kell igent mondani. Ugyanakkor azt mondta:
ha Vona Gábor nyeri a választást, az is Orbán Viktor győzelme lesz,
mert Orbánnak 20 évbe telt, hogy liberálisból illiberális legyen, Vonának az ellenkező út három évig tartott. Szerinte csendes forradalomra van szükség, és vissza kell hozni a békét, amit Orbán elsőként vett el.
Azt is megígérte: ha ő lesz a miniszterelnök, nem fog esküt tenni a mostani Alaptörvényre, és hogy „levágják a kezét” annak, aki a közös kasszába akar nyúlni. Szerinte itt az esély, hogy új országot építsünk magunknak, és itt az ideje, hogy a sarkára álljon az ország.
Gyurcsány tárgyalásra hívja az ellenzék vezetőit
A DK tárgyalásra hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnapra, és visszalépteti jelöltjét Szél Bernadett ellenében – jelentette be Gyurcsány Ferenc a szocialistákkal közös ünnepségen. A fanyalgók pedig nem érdeklik.
Nincs okunk tűrni, nincs okunk megalkudni, nincs okunk nem cselekedni – mondta ünnepi beszédében a DK elnöke. Mint mondta, távol tartották magukat a Fidesz pénzétől, ez adja erejét a tiszta szónak.
Győzelemre készülünk, hogy igazságot szolgáltassunk a kisemmizetteknek, elégtételt a kifosztottaknak, reményt a reményteleneknek, esélyt a nemzetnek – mondta Gyurcsány.
Hosszasan beszélt a Fidesz bűneiről, „Orbán átkozott rendszeréről”.
„Se az igazságszolgáltatás, se a történelem nem lesz kegyes Orbán Viktorékhoz”
– mondta Gyurcsány.
Felolvasta Czeglédy Csaba börtönből írt levelét arról, hogy nem fog megtörni, nem adja fel elveit. „Ha harc, hát legyen harc” – mondta erre Gyurcsány.
Elismételte, hogy az új kormány az első napon bejelenti csatlakozását az európai ügyészséghez.
Ezután azt ecsetelte, hogy egy párt se győzhet egymagában, de együtt igen. Mire várunk? – kérdezte, majd leszögezte: meg kell állapodni abban, hogy helyben mindenhol csak egy jelölt legyen. Ez kötelesség – tette hozzá.
Ezután bejelentette, hogy
a DK visszalépteti jelöltjét, az LMP-s Szél Bernadett ellenében
(a budaörsi-budakeszi kerületben Tóth Zoltánt).
Azt kérem, hogy engedjenek utat a legesélyesebbnek – üzente a többi pártnak Gyurcsány. Ez után közölte: készek megtenni azt, amit korábban soha, tárgyalni a Jobbikkal. Nem választási együttműködésről, kormányzásról, hanem parlamenti együttműködésről, hogyan törik le Orbán bűnös rendszerét.
Ezt követően elmondta, hogy tárgyalásra hívja a parlamentbe bejutni esélyes pártok, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnap 17 órára. „Ugorjanak be” – mondta. A fanyalgók nem érdeklik, a haza érdekli, ez pedig megér egy tárgyalást. Még többet is – fűzte hozzá.
