Kezdőlap Címkék Mali

Címke: Mali

Putyin az afrikai urántól vágja el Európát

Niger után Gabonban is puccsot hajtott végre a hadsereg, amely őrizetbe vette mindkét országban az elnököt. A két koldusszegény afrikai állam egy szempontból igazán fontos a világgazdaságban, ez pedig az urán.

Az Európai Unió urán importjának jelentős része eddig innen érkezett. Putyin afrikai karja eddig a Wagner hadsereg volt, mely igen aktív Líbiában, Szudánban, a Közép Afrikai Köztársaságban és Maliban. Niger fővárosában orosz zászlókkal tüntettek a hatalom hívei és Putyint éltették. Csakhogy a Wagner hadsereg főnöke fellázadt Putyin ellen Oroszországban, majd hamarosan repülőgépe felrobbant. Már el is temették. Vége lenne Oroszország afrikai nyomulásának? Szó sincs róla! Egy orosz miniszterhelyettes körbejárta Putyin afrikai vazallusait, és közölte velük: immár az orosz állammal állnak kapcsolatban és nem a Wagner Hadsereggel.

Kínai-orosz együttműködés

A gaboni puccs után gyorsan megszólalt Hszi Csin ping kínai elnök is, aki nyugalomra hívott fel, és megkérte a katonákat, hogy ne öljék meg Ali Bongo elnököt. A kínai államfő gyors reakciója nem meglepő hiszen az oroszokkal együtt nyomulnak Afrikában, hogy átvegyék a Nyugat pozícióit. Szudánban a kínaiak aranybányáit a Wagner zsoldosok védelmezik. Moszkva és Peking között munkamegosztás jött létre Afrikában: mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az oroszok katonáskodnak, a kínaiak üzletelnek. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere.

Az urán stratégiai nyersanyag, ezért a bányák ellenőrzése nemcsak pénzügyi érdek.

Csakhogy Putyinnak az Ukrajna elleni agresszióval sikerült szembefordítani Oroszországgal olyan korábbi szövetségeseket mint például Kazahsztán. Amelynek elnöke sietett tájékoztatni Brüsszelt arról, hogy a kieső afrikai uránt szívesen szállítanák ők az Európai Unióba.

Mindeközben Afrikában a gyorsan szaporodó lakosság életszínvonala katasztrofálisan alacsony. Ennek következtében könnyű puccsot szervezni, és demagóg ígéretekkel elkábítani a lakosság egy részét. Hosszútávra pedig senki sem gondol az érintettek közül – kivéve a kínaiakat. Ők nem látványosan nyomulnak, de annál hatékonyabban. Fegyverük a pénz márpedig ez nemcsak Afrikában mindenható.

Az oroszok már a spájzban vannak

Kilenc év után kivonják a francia  és szövetséges csapatokat Maliból. Macron elnök jelentette be a döntést  az uniós Afrika csúcs előtt. Az iszlamista erőket épp a franciák űzték ki 2013-ban Maliból, amelynek korábban az északi részét elfoglalták.

Maliban a franciák mellett más uniós katonák sőt kanadaiak is jelen vannak – köztük kis számban magyarok is. Mindenki távozik. Jönnek az oroszok.

„A Task Force Takuba számára jelenleg nincsenek meg a működési feltételek. Ezért összehangoltan kivonják erőiket Mali területéről”

– fogalmaz a közlemény, amely arra utal, hogy Mali kormányával immár oly rossz a viszony, hogy nincs mód a katonai együttműködésre.

Macron elnök nem tartja kudarcnak a kivonulást

„Ha nem avatkozunk be 2013-ban, akkor mi lett volna Maliból?”

Akkoriban a tuareg törzsek az iszlamista lázadókkal együttműködve átvették a hatalmat az ország északi részén, és előrenyomulásuk már a fővárost, Bamakot fenyegette. A gyors francia katonai akció kisöpörte az iszlamista lázadókat, akiknek vezetője felrobbantotta magát. Azóta is a francia csapatok, és a később hozzájuk csatlakozó szövetségesek biztosították az észak-afrikai ország rendjét és garantálták biztonságát. Aztán két puccs következett gyors egymás utánban, és a kapcsolat nagyon megromlott Párizs és Mali kormányzata között. A mostani hatalom jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

Kivonulás

Augusztust jelölte meg távozási dátumként a francia vezérkar, amelynek 2400 katonát és jelentős mennyiségű hadfelszerelést kell elszállítani. Ezenkívül fel kell számolni három támaszpontot is. Semmit sem akarnak hátrahagyni, mert egyáltalán nem bíznak Mali mostani rendszerében.

Mali nemrég kiutasította Franciaország nagykövetét, hogy teljessé tegye a szakítást.

Franciaország az iszlamista terrorizmus elleni harc székhelyét Maliból Nigerbe helyezi át – közölte Macron francia elnök.

Az oroszok már a spájzban vannak

Macron azt is elmondta, hogy „a katonai vezetés Bamakoban együttműködik a Wagner hadsereggel, amely üzleti érdekeket védelmez.”

A Wagner hadsereg Putyin zsoldosainak elnevezése, Afrikában sok országban jelen vannak például Líbiában vagy a Közép Afrikai Köztársaságban. Az elmúlt évben Maliban is megjelentek, ezt nemcsak Franciaország, de az Európai Unió is elítélte.

A Wagner hadsereg először 2014-ben került be a hírekbe amikor Ukrajna keleti részén a szakadár tartományokban katonai akciókat hajtott végre. Jevgenyij Prigozsin, Putyin „szakácsa” szervezte meg ezt a magán hadsereget leszerelt elit katonákból, akik a világ minden részén szerepet vállalnak – jó pénzért. 2014 óta felbukkantak Szíriában, Mozambikban, Líbiában, a Közép Afrikai Köztársaságban és tavaly már Maliban is.

Az Európai Unió felmérte nemrég az oroszok nyomulását Afrikában, és azt találta, hogy „stratégiai vetélytársaink egyre nagyobb szerepet játszanak a Szahel övezettől a Horn fokig.” Az EUobserver utal arra is, hogy az orosz érdeklődés leginkább Afrika ásványi kincseinek szól: Oroszországban képzett geológusok kutatásait védelmezi a Wagner hadsereg Maliban – ahogy erre Macron francia elnök is célzott.

Két csúcs Brüsszelben

0

Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.

„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.

„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.

„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.

Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.

Nem szavaztak a szankciókról

Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.

Afrika csúcs

Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.

A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.

Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.

Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.

Mit keresnek a magyar katonák Maliban?

A magyar honvédség külföldi missziói gyakran életveszélyesek ugyanakkor az eredményességük ugyancsak kérdéses. Afganisztánból például 20 év után vonultak ki a külföldi békefenntartó erők, hogy utánuk visszajöjjenek a tálibok.

A magyar honvédség Maliban vállalt szerepet: a katonák a harcokban nem vesznek részt, a kiképzésben viszont igen. Benkő Tibor honvédelmi miniszter erről így nyilatkozott a minisztérium portálján:

„Akárcsak Afganisztánban vagy a Balkánon, a kulturális és vallási különbségek ebben a térségben is sok feszültséget eredményeznek. Minden problémát a keletkezési helyén kell orvosolni, hogy aztán később ne Európában kelljen kezelni ezeket a nehézségeket.”

Maliban az Európai Unió fegyveres erőinek keretében vesznek részt a helyi csapatok kiképzésében a magyar honvédség tisztjei és katonái. Korábban francia csapatok tartották fenn a rendet, akik az iszlamista rendszert megdöntötték.

Líbiai hatás

2011-ben Kadhafit, Líbia diktátorát 42 éves uralom után, saját népe darabokra tépte – nyugati világ lelkes támogatásától kísérve. Kadhafi tuareg segéd csapatai kivonultak Líbiából Maliba, ahol az ország északi részén szintén tuaregek élnek. Ők az úgynevezett kék emberek. Algériából megérkezett az Al Kaida helyi fegyveres ereje, amely a tuaregekkel együtt megteremtette az iszlám államot Mali északi részén. Őket győzték le a francia csapatok, akiket Mali kormánya hívott be.

Wagner hadsereg

Mali új vezetése összetűzésbe keveredett a franciákkal, és ezért az oroszokhoz fordult. Putyin kapva kapott az alkalmon, és Maliba küldte a Wagner hadsereg katonáit. Ez a magán hadsereg az orosz fegyveres erők elit alakulatainak kiszolgált veteránjaiból áll. Putyin parancsait követik, de ezért kiemelt zsoldot kapnak. Jelen pillanatban ők a Maliban működő hadsereg hivatalos kiképzői. Párizs emiatt többszöris tiltakozott, de az orosz diplomácia erről nemigen vett tudomást mondván, hogy magánhadseregről van szó.

A Wagner hadsereg nemcsak Maliban, de Libiában és a Közép Afrikai Köztársaságban is igen aktív. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ez az afrikai kivándorlók egyik legfőbb útvonala Európa irányában.

Kadhafi diktatúrája a migráció elleni küzdelem védőbástyája volt. Az embercsempészeket Kadhafi idejében elevenen megnyúzták az oázis közepén.

Putyin azért akarja kontrollálni a migráció útvonalait, hogy ezzel is zsarolni tudja az Európai Uniót. Belarusz és Lengyelország határán próbálták ki ezt a módszert.

Kérdés, hogy az Európai Unió fegyveres ereje – benne 80 magyar katona – mit tehet ez ellen Maliban?

Wagner Timbuktuban

Orosz kiképzők vették át a franciák helyét Mali északi részén ahonnan a francia hadsereg jórészt kivonult. 2013-ban érkeztek ide a francia katonák, hogy kiverjék az iszlamista lázadókat Mali északi részéről. Ez többé kevésbé sikerült is, de a helyzet nem stabilizálódott a sokvallású és soknemzetiségű koldus szegény afrikai országban.

A jelenlegi puccsista vezetés rosszban van Párizzsal, és ezért Putyinhoz fordult. Aki szíves örömest oda küldte a Wagner hadsereget – tudósít az Al Dzsazira. Afrika több országában küzdenek a Wagner hadsereg katonái, akik Putyin zsoldosai. Líbiában és a Közép Afrikai Köztársaságban már teljesen berendezkedtek, és igyekeznek Moszkva érdekeinek megfelelően befolyásolni az eseményeket.

Wagner és Putyin

Az elnök „szakácsa ” alapította a Wagner hadsereget, melyet először Adolf Hitlerről akart elnevezni. Azután emlékeztették arra, hogy a Szovjetunió 20 millió emberét áldozta Hitler legyőzéséért, ekkor Richard Wagner nevét választották, aki a nácik kedvenc zeneszerzője volt. Nem véletlen ez a lelkesedés a nácikért: a Wagner hadsereg szintén a „kiválasztott északi faj nevében cselekszik.” Emlékeztetnek arra, hogy az orosz uralkodó dinasztia nem szláv hanem a skandináv hódítóktól származik. Rurik minden bizonnyal varég vezér volt, aki megalapította a kijevi Oroszországot, a mai orosz állam elődjét.

A Wagner hadsereg katonáit a leszerelt elit katonák közül választják ki, akik nem szívesen térnének vissza a civil életbe. Inkább a kalandot keresik a hazájuktól távoli területeken, jelenleg jórészt Afrikában.

Putyin fizeti őket és érte halnak meg, de az orosz elnök hivatalosan elhatárolja magát tőlük. Titokban tüntette ki a parancsnokukat is. A kép azután évekkel később szivárgott csak ki.

Mit akar Putyin Afrikában?

Az orosz államfő nagyhatalmi álmokat kerget noha nincsenek meg ehhez az anyagi eszközei. Jól érzékeli azonban, hogy az orosz közvélemény katasztrófaként élte meg a Szovjetunió bukását, a világhatalmi státusz elveszítését.

A Wagner hadsereg jelenléte Timbuktuban és Afrika egyéb részein azt mutatja az orosz közvéleménynek, hogy még mindig „világhatalom vagyunk”, „velünk számolnia kell a Nyugatnak”.

Valójában a Nyugat egyre inkább a sorsára hagyja Afrikát, és a kínaiak azok, akik átveszik a szerepét nem pedig az oroszok. A kínaiak ugyanis pénzzel operálnak és nem fegyverrel. Pénze viszont Putyinnak nincsen, ezért ő csak a Wagner hadsereget tudja küldeni a puccsista diktátorok hadseregének kiképzésére Afrikába.

A saria a vádlottak padján Maliban

0

Személyesen vágta le a rablók karját vagy lábát az iszlamista főrendőr, akinek pere pénteken, az iszlám szent napján kezdődött a mali fővárosban, Bamakoban. A sariat alkalmazó, Gao városának ex-rendőrfőnöke elleni perre négy éve vártak az áldozatok.

„Korbácsütésekkel büntetendő az az asszony vagy lány, aki fátyol nélkül lép ki az utcára!”- idézte a sariat az egykori bőrkereskedő, aki akkor lett szülővárosának rettegett ura amikor azt 2012-ben dzsihád harcosok elfoglalták. Ekkortól szigorúan elkezdték alkalmazni Mohamed próféta kegyetlen törvényeit: a piactéren rendszeressé vált a megkorbácsolt nők sikoltozása és a rablás miatt karjukon, lábukon megcsonkított férfiak üvöltése. Ha éppen nem akadt alkalmas hóhér, akkor a rendőrfőnök maga vállalta a rémes feladatot. A házasságtörőket halálra ítélték és megkövezték. Ebben nem jutott szerep a rendőrfőnöknek, ezt a feje felett intézte az imámok bírósága.

Erre is hivatkozott az ügyészség előtt az ex-rendőrfőnök, arra, hogy

ő csak az imámok bíróságának döntéseit hajtotta végre.

A döntések pedig a saria alapján születtek, amely jogforrásnak számít a muzulmán többségű Maliban (is).

Négy éve szabadok, de…

A francia csapatok 2013-ban kiűzték a dzsihád harcosokat Mali északi részéről, s ekkor az egykori rendőrfőnök menekülőre fogta. Végül a sivatagban találtak rá, s tűzpárbajban elfogták. Az áldozatok abban reménykedtek, hogy ugyanott , a gaoi piactéren ítélik majd el, ahol korábban korlátlanul uralkodott. De a per a fővárosban Bamakoban zajlik, miután négy évvel a dzsihád harcosok kiűzése után Gao továbbra sem számít biztonságos helynek. Az államhatalom továbbra is gyenge Északon, ahol annak idején a dzsihád harcosok uralkodtak.

Az egész országban várják az ítéletet hiszen a saria nevében nőket korbácsoltató főrendőr állandóan a Koránra és a vallási bíróságra hivatkozik. A közvélemény példás ítéletben reménykedik, mert különben megmarad a félelem: egyszer még visszatér Mohamed próféta szigorú törvénye a saria Maliba.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!