Kezdőlap Címkék Magyar gárda

Címke: magyar gárda

A Jobbik útja – 5. A “dicsőséges” tatárszentgyörgyi hadjárat

„A Magyar Gárda sajnálattal fogadta, hogy Berente Imréné, Tatárszentgyörgy polgármestere a rá nehezedő politikai nyomás hatására a gárda vasárnapi rendezvényét a roma bűnözés és a roma társadalom elleni demonstrációnak minősíti és a békés demonstráció betiltását kezdeményezi.” Ezt a közleményt adta ki 2007. december 8-án a Magyar Gárda.

A gárdisták szerint ezzel a polgármester asszony nem csak az egyesület rossz hírnevét kelti, hanem az alkotmányosság kereteit is feszegeti, hiszen az érvényes rendőrségi határozattal szembeszállva önkormányzati hatáskör alá kívánja vonni azt a rendezvényt, amely „a Gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá esik. A Magyar Gárda Egyesület közölte: törvény adta jogával élve megtartja Tatárszentgyörgyre tervezett békés demonstrációját.”

S bár a tatárszentgyörgyi polgármester visszavonta a Magyar Gárda területfoglalási engedélyét a felvonulásra, a Pest megyei rendőrség szóvivője december 9-én délelőtt közölte: „A rendőrségnek nincs jogi lehetősége, hogy feloszlassa a tüntetést”.

Amint azt a sorozatunk korábbi fejezeteiben többször is említettük, a Magyar Gárda hivatalosan honvédsírok ápolására és parlagfű irtására, valamint más, a nemzeti identitás megtartására alakult. Legalábbis ezzel igyekeztek megnyugtatni azokat, akiket félelemmel töltött el az egyenruha, a katonás vonulás, valamint a nem éppen békésnek tűnő, főként a cigányságra nézve fenyegetésként felfogható jelszavak.

A tatárszentgyörgyi felvonulásnak – utólag elmondhatjuk -, nagyobb volt a füstje, mint a lángja. De azért, annak ellenére, hogy a helyszínen fizikai atrocitás nem történt, a lángja is elég nagy volt.

Helyszíni beszámolók szerint a „vidék közbiztonságáért és a cigány bűnöző csoportok” ellen tüntető gárdatagok három oszlopban felálló, több mint kétszáz méter hosszú menetet alkottak, és dobszóval vonultak be Tatárszentgyörgyre, majd beszédeket mondtak.

A falusiak nagyobb csoportokban az út széléről figyelték a menetet, mintegy száz roma pedig ellentüntetést tartott a falu központjában, majd annak végeztével egy többségében romák lakta utca egyik házának kertjében szalonnát sütöttek.

A helyszínen ott volt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat  elnöke, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, valamint több cigány önkormányzati képviselő. Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője vélhetően más fontos elfoglaltsága miatt nem élt a helyszíni megjelenés lehetőségével.

2007. december 9-én a – már és még működő – Független Hírügynökség a következőképpen számolt be az indulatoktól sem mentes, ám végül békésen végződő rendezvényről. „300 gárdista, fekete egyenruhában, árpádsávos zászlókkal, dobszó kíséretében vonult át a falun, a templomtól a rendezvény helyszínére. Őket néhány száz szimpatizáns és helybéli kísérte. A felszólalók a cigánybűnözés ellen tiltakoztak, amelyet az országot terrorban tartó járványnak neveztek.”

A gárda tagjai eredetileg azon az utcán vonultak volna, ahol a helybeli romák élnek, de a rendőrség figyelmeztette a szervezőket, hogy ebben az esetben nem tudják garantálni a település biztonságát. Ezért a főúton vonultak végig egy, a központtól körülbelül egy kilométerre lévő területre. A felszólalók egy kis emelvényről beszéltek.

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke szónoklatában a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette, valamint azt, hogy szüntessék „a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt” Bíber József Tibor állítása szerint ők nem a cigányellenesek, de elítélik a „cigánybűnözést”.

A Jobbikból azóta kilépett Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla – tette hozzá. Szerinte a kormány az adófizetők pénzén finanszírozza a “cigányság demográfiai robbanását”. Át kell alakítani a segélyezés rendszerét, hogy az “élősködők ne boldogulhassanak”.

A Magyar Gárda alapítója a rendezvény után közölte: demonstráció- sorozatot kezdenek, elmennek Borsod, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye egy-egy településére a közeljövőben, hogy ott is felszólaljanak a “cigánybűnözés” ellen.

Még aznap este szóvivője útján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elítélte a gárda demonstrációját.

Tragikus utózöngéje a történteknek, hogy nem egészen másfél évvel a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi „hadjárata” után, 2009. február 23-án hajnalban a település cigánytelepén fegyveresek lelőttek egy 28 éves cigány férfit és ötéves kisfiát, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő, Fenyves utcai házukat.

A Jobbik útját bemutató sorozatunk előző része itt olvasható. Sorozatunk következő részében a Jobbik és a sajtó kapcsolatát mutatjuk be.

A Jobbik útja 2. – Elindul a Magyar Gárda

A Jobbik története a kezdetektől összefonódik a Magyar Gárdával, sőt, látványos külsőségei és feltűnést keltő akciói révén, különösen az első időkben a Magyar Gárda volt az ismertebb.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek voltak. Mindkét szervezet 2007. augusztus 25-én alakult, a Magyar Gárda mozgalom elnöke Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt.

A bíróság 2009. július 2-án ugyan mindkét szervezetet feloszlatta, ám a nemzeti érzelmű ifjú és kevésbé fiatal emberek szomorúsága nem tartott sokáig: 2009. július 25-én gyakorlatilag ugyanazzal a tagsággal, vezetéssel és célokkal megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.

A Magyar Gárda egyenruháját Takács Zsuzsa iparművész tervezte. Ő szervezte meg a mellények, sapkák, kendők gyártását is. Amikor a sajtómunkások rákérdeztek, miért éppen a náci egyenruhára emlékeztető, és sokakban rossz érzéseket keltő viseletet választották, Vona Gábor, a Jobbik Magyarország elnöke azt válaszolta: azért, mert nekik ez tetszik.

A Magyar Gárda már a megalakulása előtt sokakban heves tiltakozásokat váltott ki. A nácik egyenruhájára hajazó öltözet valójában provokáció volt az éppen születendőben lévő demokrácia ellen. A Jobbik azzal érvelt, hogy semmi rossz sincs abban, amit képviselnek, ők egyszerűen hagyományőrzők, vagyis honvédsírokat gondoznak, és parlagfüvet irtanak.

A mozgalom nem sokkal a megalakulása után két részre szakadt, a közvélemény és a média nagy része a Kiss Róbert vezette gárdát tekintette „hivatalosnak”.

A Magyar Gárda megalakulása nem titokban, hanem gyakorlatilag a teljes nyilvánosság előtt zajlott. Ennek ellenére a közjogi méltóságok, élükön Sólyom László köztársasági elnökkel, nem szólaltak meg a politika iránt érdeklődő közvélemény nem elhanyagolható részét foglalkoztató ügyben.

Sólyom László csak két hónappal a Magyar Gárda megalakulása után, a szervezet hírhedt, tatárszentgyörgyi vonulása után szólalt meg először. A köztársasági elnök megkésve bár, de jó beszédet mondott, s egy rövid időre úgy tűnt, hogy sikerült a kedélyeket valamelyest megnyugtatni. Sólyom László ugyanis azt mondta, hogy a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi felvonulása cigányellenes volt.

Fotó: Független

Ugyanakkor sokakban aggodalmat keltett, hogy miért kellett eddig várnia a köztársaság elnökének? Amikor a Magyar Gárda az avatásakor gyakorlatilag az ablaka alatt masírozott, akkor még nem tudta, hogy mire megy itt ki a játék? Akkor még elhitte a parlagfű irtásáról szóló hazugságot? Hogy e fura maskarába bújtatott vitézek hagyományőrzésre szerveződtek és véradásra? Hogy gátakon pakolják majd a homokzsákot, és vak néniket vezetnek át a másik oldalra?

A Jobbikhoz akkor még igen közelálló Fidesz „szakpolitikusa”,  rasszistaügyi szakértője, Balog Zoltán – ma az igen sok feladatot átfogó Emmi minisztere – is elítélte a rasszizmust. Igaz, nem a Magyar Gárdát ítélte el, hanem a rasszizmust.

Sólyom László megszólalása után Vona Gábor arra kérte a köztársasági elnököt, hogy fogadja őt a hivatalában, mert el szeretné neki magyarázni, miért olyan fontos, hogy a többségi társadalom harcoljon a genetikailag kódolt cigánybűnözés ellen.

Sólyom azonban nem fogadta a Jobbik vezetőjét. Aki erre megbántottságában azt találta mondani, hogy a köztársasági elnök nem a Magyar Köztársaság, hanem az Országos Cigány Önkormányzat elnöke.

Sólyom László tehát megszólalt, de későn:

a szellemet már nem lehetett visszaszuszakolni a palackba.

Amikor 2009. szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, miszerint a Magyar Gárdát végérvényesen betiltották, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, a Magyar Gárda alapítója, az ítéletet követően kijelentette: a döntést tudomásul veszik, de nem fogadják el.

Mit jelent ez a mondat? Különösen az első része. Lehet egy döntést nem tudomásul venni? Úgy tenni, mintha meg sem történt volna?

A másik, ami a Jobbik és a Magyar Gárda ismertségét nagyon megnövelte, az a közvélekedés volt, hogy Vona Gábor pártja és a Magyar Gárda jól kezelte a sajtót. Amiben persze lehet igazság, de ennek az éremnek is van egy másik oldala: jelesül az, hogy a sajtó kezelte rosszul a Jobbikot és a Magyar Gárdát.

A közszolgálati televízió reggeli műsora – a Napkeltét különös módon felváltó Ma reggel – például már a bírósági döntést követő napon meghívta a stúdióba Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Nem tudni, milyen szerkesztői elgondolás állt az invitálás hátterében, főként annak fényében volt ez különös, hogy Vona néhány hónappal korábban – igaz, akkor még a Napkelte műsorában, de ugyanezen a csatornán -, Izraelbe küldte az őt kérdező Betlen Jánost.

Az akkor még az Orbán-közeli Széles Gábor magánvagyonából regnáló Echo tévé is meghívta Vonát, és a Fideszhez kötődő Hír TV is gyakran szerepeltette a Jobbik politikusait. (Érdekes, hogy a mostanság a Fidesszel nem éppen baráti viszonyt ápoló Hír TV-ben Vona és a Jobbik ugyancsak gyakori szereplői a csatornának. Igaz, egészen más okból, mint tíz évvel ezelőtt.)

A kereskedelmi tévék hozzáállásán persze nem csodálkozik senki. Az ő szemükben a profit a hitelesség, a bevétel a tisztesség – ha az akkor szélsőségesnek mutatkozó Jobbik által szállított politikai perverziótól remélhették a nagyobb bevételt, azaz attól, hogy egy szélsőséges, néhol náci nézeteket valló pártnak adnak megszólalási lehetőséget, akkor a néző, akinek ez a mutatvány nem a kedvére való, átkapcsol egy másik csatornára.

Az adófizetők pénzéből fizetett közszolgálati tévének azonban már akkor sem volt kötelező szélsőséges nézeteket képviselő pártok és politikusok propagálása. Bőségesen elegendő lett volna a Híradóban közölni a bírósági döntést, röviden és tárgyszerűen beszámolni a tárgyalóteremben történtekről.

A sorozat előző írása itt olvasható.

Tíz éve történt – Kezdeményezték a Magyar Gárda feloszlatását

0

2007. december 17-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Fővárosi Ügyészség a Magyar Gárda feloszlatását kezdeményezte a bíróságnál.

Az erről szóló keresetlevelet hétfőn már kézbesítették is – mondta el a Független Hírügynökségnek Morvai Attila, az ügyészség szóvivője. Véleményük szerint ugyanis a gárda működése több jogszabályba ütközik, sérti például az etnikai kisebbségekről szóló törvényt. Az ügyészség külön kiemelte a bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvényt, ahol

a gárdisták a cigánybűnözésről szónokoltak, illetve a szegregáció mellett érveltek.

A Fővárosi Főügyészség hétfőn kézbesítette a Fővárosi Bíróságnak azt a keresetlevelet, amelyben a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményezi – közölte Morvai Attila. Mint mondta: az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot a gárda bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvénye után, ahol olyan szavak és kijelentések hangoztak el, amelyek a több törvényt és az alkotmányt is sértik. Így például az emberi jogok Római Egyezményét, a faji megkülönböztetésről szóló New York-i Egyezményt, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről, illetve és az egyesülési jogról szóló törvényt. Ez utóbbinak egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy az egyesületi jog gyakorlása nem járhat mások jogainak, vagy szabadságának sérelmével.

A Független Hírügynökség korábban már beszámolt a tatárszentgyörgyi rendezvényről, ahol

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke egyebek mellett a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony “cigányprogram” kidolgozását sürgette.

Arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt és szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban.

Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója akkor mások mellett arról beszélt, hogy a “cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla.

Az ügyről szóló tárgyalási napot a Fővárosi Bíróság fogja kitűzni.

Tíz éve történt – Érpatakon vonult a Magyar Gárda

0

2007. december 15-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy békésen ért véget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon tartott demonstráció és ellendemonstráció.

A településen egy időben vonult fel a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat. A rendőröknek végül nem kellett közbeavatkozniuk, atrocitás nem történt

Az 1800 lelkes Érpatak polgármesteri hivatalában egy Árpád-domborművet, illetve Árpádról elnevezett termet avattak fel – erre az eseményre gyűlt össze a két demonstráló csapat.

Az eseményre körülbelül húsz beöltözött nemzeti őrsereg tag, valamint tucatnyi magyar gárdista érkezett.

Ezzel egy időben a helyi roma kisebbség is demonstrált a másik csapat tüntetővel szemben.

A falut a rendezvények idejére lezárta a rendőrség, az autókat átvizsgálták belépéskor, hogy kiszűrjék azokat az eszközöket, amelyekkel sérülést lehet okozni. A főutcán járőröztek, és kamerás megfigyelő autókat is feltűntek.

Tíz éve történt – Tatárszentgyörgyön vonult a Magyar Gárda

0

2007. december 9-én a Független hírügynökség beszámolt arról, hogy véget ért a Magyar Gárda rendezvénye a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. Atrocitás nem történt.

300 gárdista, fekete egyenruhában, árpádsávos zászlókkal, dobszó kíséretében vonult át a falun, a templomtól a rendezvény helyszínére. Őket néhány száz szimpatizáns és helybéli kísérte. A felszólalók a “cigánybűnözés” ellen tiltakoztak, amelyet az országot terrorban tartó járványnak neveztek.

A felvonulást eredetileg azon az utcán át tervezték, ahol a helybeli romák élnek, de a rendőrség figyelmeztette a szervezőket, hogy ebben az esetben nem tudják garantálni a település biztonságát. Ezért a főúton vonultak végig egy, a templomtól körülbelül egy kilométerre lévő területre. A felszólalók egy kis emelvényről beszéltek.

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony “cigányprogram” kidolgozását sürgette. Meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt – mondta a Bíber József Tibor. Szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban. A Jobbik alelnöke azt is mondta, hogy nem a cigányellenesek, de elítélik a “cigánybűnözést”.

Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója arról beszélt, hogy a “cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla – tette hozzá. Szerinte a kormány az adófizetők pénzén finanszírozza a “cigányság demográfiai robbanását”. Át kell alakítani a segélyezés rendszerét, hogy az “élősködők ne boldogulhassanak”. A Magyar Gárda alapítója a rendezvény után közölte: demonstráció- sorozatot kezdenek, elmennek Borsod, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye egy-egy településére a közeljövőben, hogy ott is felszólaljanak a “cigánybűnözés” ellen.

A demonstrációt körülbelül 50 rendőr biztosította.

Tíz éve történt: Vizsgálja az ügyészség a Magyar Gárdát

0

A parlamentben jelentette be Kovács Tamás legfőbb ügyész, hogy a Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Magyar Gárda működését – írta 10 évvel ezelőtt, 2007. szeptember 10-én a Független Hírügynökség.

Kovács Tamás Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes kérdésére válaszolva elmondta, hogy

a Magyar Gárda nyilvántartásba vételének nem volt törvényes akadálya, így azt nem lehetett megtagadni,

most azonban több bejelentés nyomán vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a gárda működésével kapcsolatban. Vizsgálják például azt, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a szervezetbe belépni szándékozóknak az adatlapon, amelyek adatvédelmi aggályokat vetnek fel.

Gusztos Péter viszontválaszában emlékeztetett arra, hogy

bíróság már egyszer oszlatott fel egyesületet,

a Vér és Becsületet, méghozzá azért, mert az egyenruha és a bajtárs megszólítás alapján bizonyítottnak látta, hogy katonai szervezetről van szó, a bejegyzés alapján egyébként “szegény zenészek megsegítésére” létrejövő egyesület esetében.

Tíz éve történt: Tisztavatást tartott a Magyar Gárda

0

56 gárdista tett esküt a budai Várban, írta tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 25-én a Független Hírügynökség. A rendezvény ellen tüntetést szerveztek.

A Magyar Gárda július óta toborzott, az első 56 tagja szombaton tett esküt a Budai Várban. Vona Gábor a Jobbik elnöke azt állította, a rendezvényen bebizonyították, hogy nem kell félni tőlük. Tagjainak javasolni fogják, hogy

szabadidejükben magánemberként sajátítsák el a honvédelmi alapismereteket és akár lőgyakorlatra is járjanak,

ha már a sorkatonaság megszűnt.

A gárdistákat a szervezet főparancsnoka, Usztics Mátyás eskette, az oklevelet pedig Für Lajos, korábbi honvédelmi minisztertől vették át.

A rendezvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is köszöntötte gárdistákat.

A tisztavatásra összegyűlt tömeg a rendezvény végére körülbelül 1500-2000 fősre duzzadt, sokan magyar vagy árpádsávos zászlóval jelentek meg. A tömeg többször is skandálta a 2006. őszi tüntetéseken megszokott “Gyurcsány takarodj” rigmust.

A Magyar Gárda megalakulása ellen több százan tüntettek. A megmozduláson többek között a Nagy Imre Társaság, a Bibó István Közéleti társaság és a Magyar Antifasiszta Liga képviseltette magát.

Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán elmondta: a romák a főváros mellett két vidéki helyszínen tüntetnek szombaton a kirekesztő eszmék ellen, több ezres létszámban. A Fiatal Baloldal elnöke, Varga László arról beszélt:

szélsőséges, kirekesztő, homofób csoportnak tartják a Magyar Gárdát, amely Magyarország legsötétebb időszakait idézi.

Tíz éve történt – Tom Lantos kitiltatja Amerikából a Magyar Gárda tagjait

0

Mostantól minden reggel a Független Hírügynökség egyik, tíz évvel ezelőtti hírével indítunk. Ma például azzal, 2007. augusztus 16-án a FH Tom Lantos és a Magyar Gárda szóváltásáról számolt be.

Az amerikai Képviselőház külügyi bizottságának elnöke csütörtökön kijelentette: garantálja, hogy a Magyar Gárda egyetlen tagja sem kap soha beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Tom Lantos Budapesten számolt be újságírók előtt az utóbbi hetekben tett útjairól és tárgyalásairól, amelyek elsősorban a terrorizmus elleni harcról és a közel-keleti helyzet békés megoldásának lehetőségeiről szóltak.

A magyar származású amerikai politikus a Független Hírügynökség vízumentességre vonatkozó kérdésére válaszolva hangsúlyozta: ő mindenképpen támogatja, hogy a magyarok vízummentességet kapjanak. Hozzátette azonban: 2001 szeptembere óta Amerikában elsőrendűvé vált a biztonság fontossága. Éppen ezért, az Egyesült Államok csak garanciák után hajlandó vízummentességet adni még az olyan baráti országnak is, mint amilyen Magyarország.

Mindenképpen ki kell szűrni, hogy terroristák kaphassanak beutazási engedélyt az Egyesült Államokba – mondta a politikus. „Az olyan őrültek például, akik szerint Magyarországot NATO-szövetségeseitől kell megvédeni, sohasem kaphatnak vízumot Amerikába, ezt garantálom – jelentette ki Tom Lantos. – Listát fogok kérni a Magyar Gárda mind az ötvenvalahány tagjáról és átadom az illetékeseknek”.

Az amerikai képviselő egyebekben ismét hangsúlyozta „az egész civilizált világ” összefogásának szükségességét a terrorizmus ellen. Mint mondta: a fasizmus és a sztálinizmus legyőzése után most az iszlám fanatizmus ellen kell egységesen fellépni.

A Magyar Gárda közleményben reagált

A Magyar Gárda arra kéri az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét, hogy határolódjon el Tom Lantos szélsőséges kijelentéseitől – így reagált a Független Hírügynökségnek közleményében az egyesület. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke ugyanis csütörtökön azt mondta Budapesten: garantálja, hogy a Magyar Gárda egyetlen tagja sem kap soha beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Emellett – mint mondta – egy listát is fog kérni az egyesület tagjairól, amit eljuttat az illetékeseknek.

Forrás: Független Hírügynökség, 2007. augusztus 16.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK