Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Amazon: rekord bevétel

A Covid pandémiat az Amazonnak találták ki – jelentette ki Párizs egyik legnagyobb ruha kereskedelmi hálózatának vezére, aki bezárt boltjaiban kesergett a járvány profit gyilkos hatásán – írja a Le Figaro. „Mi vásárló centrikusak vagyunk” – büszkélkedett az Amazon vezérigazgatója a karácsonyi vásár elképesztő eredményeivel.

Az Amazon több mint 1,5 milliárd csomagot vitt házhoz karácsonykor.

1,5 milliárd karácsonyi ajándék és háztartási cikk kiszállítása pár nap alatt csakis úgy ment, hogy az Amazon saját vírus protokollt alkalmazott – nyilatkozta a vezérigazgató. Jeff Wilke azt is elmondta, hogy a cég, amelynek korábban sok munkaügyi vitája volt, 2,5 milliárd dolláros bónuszt osztogatott az év végén. Korábban sok Amazon alkalmazott sérelmezte, hogy a kiszállítás során óriási a fertőzés veszély: emiatt még sztrájkok is voltak az USA-ban éppúgy mint Európában. Erre találták ki a sajátosan Amazon vírus protokollt, amely jelentős mértékben csökkenti a fertőzés veszélyét a kiszállítás során.

4,8 milliárd dollár értékű árut adott el az Amazon a világban a Fekete Péntektől kezdődő ünnepi vásár időszakban. Ez 60%-os növekedés a múlt évhez viszonyítva.

Az európai kereskedők meg szeretnék állítani az Amazont

Az USA-ban az Amazon piaci részesedése immár meghaladja a 40%-ot és Európában is rohamtempóban száguldanak, mert a Covid-19 hihetetlen mértékben fokozta a házhoz szállítási igényeket – állapítja meg a Le Figaro rámutatva, hogy nem véletlenül lett Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere.

Csakhogy a nagy kérdés az: mi lesz így a hagyományos kereskedelemmel? A pandémia csaknem halálos fenyegetést jelent, mert a vásárlók elmaradása profit helyett veszteségeket eredményez. Párizsban különösen megérzik a pénzes külföldi turisták hiányát hiszen ők jelentették a legjobb vásárlókat a luxus fellegvárában, ahol a legtöbb helyen már kínaiul is folyékonyan beszélő eladók fogadták a vastag pénztárcájú klienseket.

A kereskedők Macron elnököt illetve az Európai Uniót ösztönzik arra, hogy korlátozza az Amazont, amely letarolhatja az európai piacokat éppúgy mint az amerikait.

A legjobb védekezés a támadás

Így gondolja Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere. A francia luxus koronázatlan királya hosszú töprengés után azért vette meg a New Yorki Tiffanyt, mert rájött arra: az egyre pénzesebb kínai elit imádja az ékszereiket. A kínaiak nem utazhatnak New Yorkba vagy Párizsba, de otthon vásárolhatnak amerikai vagy francia luxust.

Mindez persze nem segít az európai kereskedőkön…

Az Amazon tovább nyomul

Jeff Bezos, a cég alapító elnöke a világ első 1000 milliárd dolláros üzletembere lehet. A Forbes előrejelzése szerint az Amazon vezére, aki a pandémia idején túllépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt, már 2026-ban eljuthat az 1000 milliárdig, de hogyha újabb vírus válság lesz, akkor ez előbb is bekövetkezhet.

Macron: mi nem Magyarország vagyunk!

Rémy Buisine internetes újságírót megverték a rendőrök amikor Place de la République elfoglalására tett kísérlet után a migránsok és támogatóik Párizsban demonstráltak. Macron elnök az újságíró portálján digitális sajtókonferencián magyarázta el a kormányzat álláspontját a rendőrség akcióiról, melyeket sokan bírálnak Franciaországban.

A francia köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország rendszere nem autokratikus:

„Mi nem vagyunk Magyarország vagy Törökország!”

Macron arra utalt, hogy ezekben az országokban szisztematikusan megfélemlítik az ellenzéket. Franciaországban szólás és tüntetési szabadság van, de ez is problémákat vet fel. A francia elnök arra célzott, hogy a vallásszabadság megítélésében kevesen követik a francia álláspontot. Macron szerint alapvető emberi jog, hogy az ember szabadon választhassa meg: hisz-e vagy sem valamilyen vallásban vagy ideológiában? Ez a laikus felfogás nem irányul egyetlen vallás ellen sem viszont maximális mértékben elveti az erőszakot.

Indul-e Macron a következő választáson?

Bár Párizsban szinte mindenki biztosra veszi, hogy igen, de az elnök kitérő választ adott.

„Ha elnökjelölt lennék, akkor nem tudnám meghozni a szükséges döntéseket a megfelelő hatékonysággal” – jelentette ki arra utalva, hogy a Covid-19 járvány és a gazdasági válság sok népszerűtlen döntést is elkerülhetetlenné tesz Franciaországban.

Csak a legszükségesebb dolgokat árusíthatják a szupermarketek

Keserű pirulát kellett lenyelniük a hiper- és szupermarketeknek Franciaországban, ahol a vírus tilalom lezárja a polcok jó részét a vásárlók elől. A párizsi Le Figaro riportjából kiderül: a vásárlók enyhén szólva  nincsenek elragadtatva a korlátozástól.

Ez már aztán mindennek a teteje – fakad ki egy családanya, aki egy pár zoknit szeretett volna vásárolni a kisfiának. Párizs környékén egy szupermarketben közölték vele: a zokni nem létszükséglet!

Márpedig a hiper- és szupermarketek csakis azt árusíthatják nehogy jogtalan versenyelőnybe kerüljenek a boltokkal szemben, amelyeknek viszont be kellett zárniuk.

Azt a megoldást választottuk, hogy az árut kint hagytuk a polcokon, de rajta a tiltó felirat. A pénztárosok pedig kaptak egy listát, hogy mi az, amit nem adhatnak el a vevőknek – mondja a szupermarket menedzsere. Aki persze utal arra, hogy telefonon vagy interneten korlátlanul lehet rendelni ezekből az árukból.

Az Auchan ezenkívül azt a szolgáltatást is bevezette, hogy a vásárlók leadhatják a listát a kasszánál azokról az árukról, melyeket szerettek volna megvenni. A házhozszállítás a megoldás. Minden bolt és szupermarket az Amazontól retteg, amely Franciaországban is rakéta sebességgel növeli eladásait az interneten.

Játék piac

Ilyenkor karácsony előtt ez már fontos tétel az eladásokban a szupermarketekben, de most a játékok a tilalmi listán szerepelnek. Velük az a nagyon nagy gond, hogy többségük szezonális vagyis, ha nem sikerül eladni a karácsonyi vásárok során, akkor az üzletek nyakán maradnak. A hiper- és szupermarketek emiatt komoly veszteséggel számolnak éppúgy mint a virág piacon.

A könyvkereskedők lázadása

A könyv igenis létszükségleti cikk – állítják nem épp érdekmentesen- a legnagyobb francia könyvkereskedők, akik közös levélben fordultak Macron elnökhöz. Arra hivatkoznak, hogy a nagy francia forradalom óta a könyv olyan mint a mindennapi kenyér! Ezért a könyvesboltok bezárása sérti a franciák jogait!

Macron elnök nincs könnyű helyzetben, mert a járvány adatok riasztóak, ezért az egészségügyi vészhelyzetet februárig meghosszabbították. A kormány pedig újabb támogatási csomagot készít elő miközben Párizsban is nagyon várják a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő alap nekik szánt euró milliárdjait.

Búcsú a Szürke Farkasoktól Franciaországban

Ali Agca a Szürke Farkasok mester gyilkosa volt amikor rálőtt II. János Pál pápára a Szent Péter téren Rómában. A szélsőjobboldali terrorszervezetet, melyet a titkosszolgálat manipulált, Franciaországban azzal gyanúsítják, hogy Erdogan megbízásából cselekszik, hogy káoszt okozzon.

Macron elnök és Erdogan „szultán” nyilvános viszálya vezetett a betiltáshoz – hangsúlyozza a párizsi Le Monde. A franciák már régóta azzal gyanúsítják a Szürke Farkasokat (a szervezetről itt olvashat részletesen), hogy támogatják az iszlamista merényleteket Nyugat Európában. Méghozzá a török kormány jóváhagyásával! Erdogan és emberei természetesen mindent cáfolnak, de a franciák már egyáltalán nem hisznek nekik.

Az orosz kapcsolat

Miért lőtt rá Ali Agca II. János Pál pápára a lengyelországi válság kellős közepén? Mert Moszkvában a döntéshozók őt gyanúsították azzal, hogy a CIA-vel együttműködve irányítja a Szolidaritás mozgalmat, amely életveszélyes fenyegetést jelentett a rendszer számára Lengyelországban. Az oroszok olyan végrehajtót kerestek, aki semmiképp sem utal a Szovjetunióra. Ezért esett a választásuk a Szürke Farkasok mester gyilkosára. Akinek végül is nem sikerült megölnie a pápát, aki azután megbocsátott neki.

A Szürke Farkasok dicstelen pályafutása két fronton folytatódott: egyrészt a török titkosszolgálat rájuk bízta a piszkos munkát. Ez az aktuális hatalom politikai ellenfeleit jelentette. Így végezte például az az örmény aktivista, aki Törökország Nobel díjas írójával együtt megpróbálta feleleveníteni az örmény népirtás tragédiáját.

A másik piszkos munka az iszlamista terroristák támogatása mindenütt a világon. Az Iszlám állam fennállása idején Erdogan fia árusította az iszlamista terroristák olaját a világpiacon. Ezt a kereskedést védték a Szürke Farkasok. A másik megbízatásuk a franciaországi iszlamista merényletek támogatása volt. Párizs ezt több ízben is nehezményezte. A legutóbbi merényleteket követően betelt a pohár.

A Szürke Farkasok Lyon közelében megtámadták a Franciaországban élő örmények központját. A rendőrség 250 törököt vett őrizetbe. A Szürke Farkasok megrongálták a helyi örmény temetőt, ahova felírták a nevüket is.

A francia kormány ezek után döntött úgy, hogy betiltja a Szürke Farkasokat, de sajnos nem kizárt, hogy helyükre más néven új csapat szerveződik a hatalom piszkos ügyeinek végrehajtására Törökországban és azon kívül is.

Miért fejezte le a tanárt?

Az üzenet Macron elnöknek célba ért, de kérdéses  a levágott fejjel ki üzent. Abdullah A. csak postás lehetett a csecsen Kadirov közbenjárásával Putyin üzent?

„A könyörületes Allah nevében kivégeztem egyet a pokol kutyái közül, hogy így üzenjek a hitetlenek vezérének, Macron elnöknek!”

A 18 éves Abdullah A. írta ezt a levágott fej alá Twitteren. A csecsen fiú 12 éve élt Párizs mellett, a francia tanár nem tanította őt. Mi volt a „bűne”? „Merészelte lealacsonyítani Mohamed prófétát!” – írta a csecsen gyilkos. Vagyis utalt az osztályban arra a merénylet sorozatra, amelyre azt követően került sor, hogy a Charlie Hebdo karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Az iszlamista merénylet sorozatban több mint százan meghaltak és sokan megsebesültek. Franciaországban most folyik a Charlie Hebdo terroristák pere. Már akkor felmerült: egyszerre nyolc helyszínen fegyveres támadást végrehajtani Párizsban olyan komoly hátteret sejtet, mely nem lehet meg titkosszolgálatok támogatása nélkül. A törökök és az oroszok titkosszolgálata került szóba a sajtóban.

Franciaországban jelentős csecsen kolónia él. A francia terrorelhárítás a 18 éves fiún kívül még még kilenc csecsent letartóztatott az ugyanebben az ügyben.

Lehet, hogy Putyin így üzent?

Kadirov, az orosz elnök kedvenc csecsene, aki vaskézzel kormányozza szülőföldjének lázadásra mindig kész népét, kétértelmű üzenetet fogalmazott meg a merénylettel kapcsolatban.

Kadirov hosszas üzenetében leszögezi : „Mohamed próféta karikatúráinak bemutatása az osztályban provokáció a muzulmánok ellen. Franciaország demokráciának nevezi magát, de viselkedése elfogadhatatlan a muzulmánok számára! A fiatal csecsen azért cselekedett így, mert azt vette észre, hogy a francia állam nem hallgatja meg a muzulmánokat!”

Az üzenet végén Kadirov elítéli ugyan a tanár lefejezését, de hangsúlyozza, hogy mindezért Franciaország a felelős.

Putyin régóta támogatja a szélsőjobboldalt Franciaországban: a legutóbbi elnökválasztás idején a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, Macron ellenfelét. A francia elnök most nincsen könnyű helyzetben, mert a Covid-19 járvány súlyos gazdasági válsággal is jár. Ebben a helyzetben egy ilyen látványos iszlamista merénylet nyilvánvalóan a szélsőjobboldalnak kedvez. Az orosz titkosszolgálat alaposan beépült az emigrációba Franciaországban.

A terrorelhárítás figyelmét viszont elkerülték az orosz emigránsok, mert nem gondolták, hogy közöttük iszlamista fanatikusok lehetnek jelentős számban.

Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy a 18 éves csecsen fiú miért is vállalkozott szörnyű tettére hiszen nyugodtan élhetett volna Franciaországban, mely őt befogadta. A rendőrök lelőtték, így vallomást nem tehet.

Hasonló fanatikusokat korábban is felhasznált az orosz titkosszolgálat: gondoljunk csak II. János Pál török merénylőjére. Ali Agcsa, a szélsőjobboldali szürke farkasok mester gyilkosa volt, akit a török titkosszolgálat manipulált, és aki végül is a Kreml utasítását hajtotta végre – szerencsére sikertelenül …

Meghalt a tüntető, aki „a börtönben leesett az ágyról”

Belaruszban Lukasenka kormányzata folytatja a kíméletlen elnyomást: a rendőröknek kiadták a parancsot, hogy csapjanak oda! A tüntetések során is brutálisak, de az igazi verés a börtönben következik.

Meghalt egy tüntető Minszkben, akiről hivatalosan azt állítja a hatóság, hogy a börtönben leesett az ágyáról.

Gyenyisz Kuznyecov átlagember volt, politikailag nem különösebben aktív. De részt vett egy tüntetésen, ahol tiltakoztak Lukasenka elnökké választása ellen. Elkapták. Rendőri minősítés: huliganizmus! Mint a szovjet időkben …

Bevitték a hírhedtté vált minszki börtönbe, ahonnan azután be kellett szállítani a központi kórház intenzív osztályára. A rokonoknak az orvosok elmondták, hogy minden bizonnyal brutális verés áldozata lett. Koponyája több helyen is betört, testét véraláfutások borították. Eltört a jobb csípőcsontja is. Amikor beszállították a kórházba még az eszméleténél volt, és elmondta az orvosoknak: a rendőrök verték meg a börtönben! Azután elveszítette az eszméletét, és négy napra rá meghalt.

Az ellenzék külföldi segítségben bízik

Szép szavakban nincs is hiány: a nyugati nagyhatalmak nem ismerik el Lukasenka elnökségét. Macron francia elnök amikor a Baltikumban járt, találkozott a belarusz ellenzék néhány vezetőjével. Utána felhívta Putyin elnököt, akitől azt kérte: közvetítsen az ellenzék és Lukasenko között. Minden oroszok elnöke erre nem volt hajlandó: ő a maga részéről maximálisan támogatja Belarusz elnökét. A belarusz rendőrség tisztikarának jó részét az oroszok képezték ki. Putyin tanácsadói ma is nagy szerepet töltenek be a belügyben Minszkben.

Putyin pozíciója is egyre bizonytalanabb

A gazdaság mélyrepülése és a Covid-19 vírus válság megrendítette a bizalmat minden oroszok elnökében is, aki ennek következtében egyre jobban támaszkodik a fegyveres erőkre – mindenekelőtt a titkosszolgálatra. Mindent el is követnek az ellenzék megfélemlítésére – éppúgy mint Belaruszban. Navalnijt, az ellenzék egyik vezetőjét Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól. Csak Merkel kancellár közbeavatkozásának köszönheti az életét. Nyizsnyij Novgorodban az ellenzéki sajtó ellen indítottak offenzívát. Brutális házkutatás során életveszélyesen megfenyegették egy ellenzéki portál főszerkesztőnőjét, aki ezt követően a helyi rendőrség székháza előtt felgyújtotta magát! A halálomért Oroszország a felelős – írta  búcsúlevelében az ellenzéki újságírónő, aki éppúgy Putyint vádolta mint Oroszországban Navalnij a rendőrség brutális fellépéséért.

Az EU jövő áprilisra ígéri a Covid-19 védőoltást

Az Európai Unió az AstraZeneca gyógyszergyárral kötött szerződést. A brüsszeli bizottság ezenkívül a francia Sanofival is szerződni akar, amely ugyancsak a jövő év első felében ígéri a Covid 19 védőoltást.

10 euró alatt a Covid-19 védőoltás ára

„Még nem határoztuk meg a pontos árat, mert fel akarjuk mérni az előállítási költségeket a következő hónapokban, de az biztos, hogy 10 euró alatt leszünk” – nyilatkozta a France Inter rádiónak a hétvégén a Sanofi főnöke. Olivier Bogillot-t megkérdezték, hogy az AstraZeneca miért ígérgeti a védőoltást 2,50 euróért? „Ők azért tudják olcsóbban adni, mert külföldön végeztetik el a munka egy részét /outsourcing/. Mi viszont mindent a saját embereinkkel a saját telephelyünkön végzünk el.” Érdemes itt megemlíteni, hogy Macron elnök is változtatott politikáján ezen a területen: a korábbi globalista elkötelezettséggel szemben immár azon az állásponton van, hogy az ilyen stratégiai jellegű termékeket jobb hazai földön előállítani.

Hogy áll az oltóanyag tesztelése?

Megkezdődött a második fázis vagyis a Covid-19 védőoltást most klinikákon próbálják ki. Ha a tesztek eredményesek, akkor indulhat a harmadik szakasz decemberben. Amennyiben a harmadik fázisban is meggyőzőek az eredmények, akkor 2021 első félévében engedélyezhetik a Covid-19 védőoltást. Ugyanezt mondta Ausztrália miniszterelnöke is, aki az első állami egyezményt kötötte a vírus elleni védőoltásról. Ausztráliában a lakosság 95%-át be akarják oltani, emiatt ingyenes lesz a védőoltás, amelyet viszont kötelezővé tesznek.

A Sanofi a brit Glaxosmithandkline gyógyszergyárral együtt dolgozik ezen a vakcinán – írja a Reuters, de van egy másik közös vállalkozása is a Translate Bio amerikai céggel. Ez egy más típusú oltóanyag. Közben az Egyesült Államokban nyíltan politikai játszma lett a Covid- 19 védőoltás ügye:

Kamala Harris nem bízik Trump védőoltásában

A demokraták alelnökjelölt asszonya hangsúlyozta, hogy az USA elnöke mindenáron keresztül akarja hajszolni, hogy novemberig legyen védőoltás az Egyesült Államokban. A gyors engedélyeztetési eljárás viszont nagyon is veszélyes lehet az amerikai polgárok egészségére.

Donald Trump kezdetben igyekezett elviccelni a Covid-19 vírus járványt, amely a legtöbb halálos áldozatot eddig az USA-ban szedte: több mint 190 ezer ember halt meg eddig. A járvány miatt kibontakozó gazdasági válság miatt megcsappantak Trump elnöki reményei. Ezért hajszolja mindenáron a gyors engedélyezését a Covid-19 védőoltásnak Donald Trump, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt fel tudjon mutatni valamilyen eredményt az elkezelt korona vírus válság megoldásában.

Merkel: továbbra is párbeszédet kell folytatnunk Moszkvával

A német kancellár nem titkolta, hogy komoly ellentétek állnak fenn: elsősorban a belorusz helyzet megítélésében és Navalnij ellenzéki politikus ügyével kapcsolatban. Az orosz ellenzéki politikust egy németországi kórházban ápolják miután rosszul lett egy orosz belföldi járaton.

Munkatársai szerint megmérgezték, az oroszok tagadják ezt. A német orvosok szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz ellenzéki politikust megmérgezték.

Merkel és Macron tárgyalni akar Putyinnal Beloruszról

Míg az USA és európai szövetségesei, Lengyelország és a balti államok teljes mellszélességgel kiállnak a tüntetők mellett Beloruszban addig Franciaország és Németország kivár. Szemük előtt Ukrajna példája lebeg: az USA támogatásával megbuktatták az oroszbarát rendszert Kijevben, de azóta sem jött létre jól működő demokrácia és korrupciómentes piacgazdaság az országban. A jelenlegi válságos világgazdasági helyzetben senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Márpedig Belorusz lakossága több mint 10 millió, az ország gazdaságát Putyin támogatása tartja a felszínen. Oroszország stratégiai okokból ragaszkodik Beloruszhoz, mert nem szeretné, ha az ország a Nyugathoz közeledne, és felvenné a kapcsolatot a NATO-val, ahogy azt Ukrajna tette.

Putyin elnök egy hazai rádió interjúban megerősítette: Lukasenka kérésére különleges orosz alakulatok állnak készenlétben, hogy megvédjék az ingadozó rendszert. Beloruszban az ellenzék már régóta célozgat arra, hogy a fegyveres erők soraiban orosz alakulatok is vannak. Belorusz Nobel díjas írónője több interjúban is azt állította, hogy épp ezek az orosz alakulatok a felelősök azokért a brutális akciókért, melyeket a hatalom elkövetett a tüntetőkkel szemben Beloruszban.

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: „el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a „törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK