Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Senki sem pótolhatatlan: Séjourné az új francia biztos jelölt

Thierry Breton nagy dirrel durral távozott – Ursula von der Leyent hibáztatva. Bár Macron elnök eredetileg őt jelölte, de habozás nélkül váltott: Séjourné külügyminiszter az új francia biztos jelölt.

“Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Uniót szolgálhatom” – írta X-en a 39 éves Stephane Séjourné. Akkor már tudhatta: szerdán már Strasbourgban lesz, hogy megkezdhesse a munkát az uniós csúcson.

Miért távozott oly dühösen Thierry Breton? Mert Ursula von der Leyen nem ígért neki olyan jelentős biztosi posztot, melyet a franciák elvártak volna. Macron elnök ezért megvitatta a cserét Ursula von der Leyennel, és látszólag most már minden rendben van. Vagy mégsem? Macron elnök túlságosan is sokat akar: egyrészt a brüsszeli bizottság első alelnöki posztját, másrészt oly széles portfoliót, mely magába foglalná az európai ipar fejlesztéstől kezdve a hadiipar koordinálásáig azokat a területeket, melyek meghatározók lehetnek a következő öt évben. Mit kap Séjourné illetve Franciaország? Mindenekelőtt az első alelnöki posztot, majd pedig széles portfóliót, amelyben benne van a belső piac és az iparfejlesztés, de a hadiipar már nem – árulta el egy magát megnevezni nem kívánó francia diplomata a brüsszeli Politiconak.

Személyes tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Thierry Bretonnak végülis távoznia kellett: túlságosan is agresszíven képviselte a francia érdekeket holott a biztosok elvben az uniós álláspontot kell vallaniuk. Minden szentnek persze maga felé hajlik a keze, de Thierry Breton francia ügybuzgalma zavarta a németeket és sok más uniós tagállamot is. Séjourné viszont diplomata tehát sokkal ügyesebben képviselheti Franciaországot és az Európai Uniót egyszerre.

Nemek egyensúlya

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a nők nagyobb szerepet kapnának az új brüsszeli bizottságban. Ezért arra kérte Romániát és Szlovákiát, hogy vonják vissza biztos jelöltjeiket, akik az erősebb nemhez tartoztak. Bukarest és Pozsony készségesen visszavonulót fújt, és immár jelöltjeik a szebbik nemhez tartoznak.

Ki lesz a francia külügyminiszter?

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy Michel Barnier miniszterelnök meghosszabbítja Séjournét a diplomácia élén. Az új helyzetben máris megindult a harc a Quai d’Orsay feletti uralomért. Michel Barnier maga is tapasztalt diplomata, kétszer is volt uniós biztos, és ő irányította a brexit tárgyalásokat. Csakhogy Franciaországban a külügyek, a belügyhöz és a hadügyhöz hasonlóan, királyi portfóliót jelentenek vagyis közvetlenül a köztársasági elnökhöz tartoznak. A külügyminiszter neki jelent, és őt képviseli Brüsszelben és másutt. A francia sajtó szerint Darmanin belügyminiszter máris jelezte: szívesen átvenné a külügyet. A francia belügyminiszter presztízse nagyon megnőtt a párizsi olimpia után hiszen sokan tartottak valamiféle merénylettől, de semmi ilyen nem történt miközben a nagy rendőri készültség ellenére rengetegen tekintették meg nyugodtan az olimpiát és a paralimpiát Párizsban.

A NATO le akarja állítani a kínai infrastruktúra fejlesztéseket Európában

0

Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de immár azzá vált amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. A NATO is lépett.

“Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki a véleményét egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú NATO tisztviselő a CNN tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor jött pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csiapao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem tapsoltak Athénben amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja törleszteni a kínai hitelt, és cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút innen indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád – Budapest vasúton.

A NATO nemrég véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát azért, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyag kincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Putyinnal. Így a nagy kínai – orosz földgáz üzlet egyelőre nem jött létre.

Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO partnereket

A három magasrangú NATO tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azokkal a tagállamokkal, melyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak illetve épülnek.

Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasút vonalakról, melyek Kelet Európát kötik össze az Északi és a Balti tengerrel.

“Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképp államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni“ – mondta az egyik magasrangú NATO tisztviselő, aki rámutatott arra, hogy hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben mint az oroszokkal Putyin 2022-és Ukrajna elleni agresszióját követően.

Antony Blinken külügyminiszter kijelentette:

”az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással.”

Jens Stoltenberg a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború “akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.

Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette:

”a NATO agyhalott!”

Mára, Putyin agresszióját követően megváltozott a véleménye, de úgy véli a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye hanem az Európai Unióé.

A NATO tagállamok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Trump lenne az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette:

”engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”

„Ha az Ötödik Köztársaságot nem reformálják meg, akkor kudarcra van ítélve”

Patrice Gueniffey történész, a School of Advanced Studies in Social Sciences (EHESS) tanulmányi igazgatója a Le Point számára megvitatja Emmanuel Macron június 9-i európai választások estéjén hozott döntését a Nemzetgyűlés feloszlatásáról. Szerinte tökéletes szemléltetése  „a rezsim prezidencializálódása által rejtett veszélyeknek”.

A történész szerint „az ötéves mandátum felállítása, majd a hiperprezidencializálás (egy adott állam hatalmi berendezkedése egyre inkább elnöki vezetésűvé válik a gyakorlatban, méghozzá annak ellenére, hogy a kormányforma típusának megváltoztatásáról szó lenne.) megszünteti az államfő funkcióját”, a valódi kormány rovására.

Tanúi vagyunk ma az elnöki rezsim végének?

A történész szerint inkább egy újabb epizód egy súlyos válságról van szó, amely az ötéves mandátum 2002-es bevezetése óta tombol, és de facto megszüntette a miniszterelnöki posztot. Chirac alatt még jól mentek a dolgok, aztán a Sarkozy-tól kezdődően a hiperelnöki gyakorlat miatt az államfő elvesztette pozícióját, ami az V. Köztársaság lényege kellene, hogy legyen. A miniszterek már nem mások, mint államtitkárok. Annak ellenére, hogy jelentős hatalommal bírt, az elnök megőrizte domináns pozícióját. Ma, ha Emmanuel Macron elindítaná a 16. cikkelyt [amely az államfő kivételes jogkörét határozza meg, a szerk. megjegyzése], már nem államfőként, hanem egy vitatott legitimációjú kormány fejeként tenné ezt. Befejezte a denaturációs folyamatot, amely jóval előtte kezdődött.

Hogyan fejezte be ezt a folyamatot?

A köztársaság egy olyan rezsim, ahol az elnököt megillető hatalom olyan nagy, hogy az azt gyakorló személy személyisége tőketényezővé válhat. Az alkotmány által oly sok szimbolikus és valós hatalommal ruházott elnök azt kockáztatja, hogy kilóg a sorból. De Gaulle személyisége ellenére 1965-ben beleegyezett, hogy ott marad, betartva a megállapított szabályokat, demonstrálva erényét, államérzékét. Utódai is többé-kevésbé játszották a játékot.

Mit tesz Macron a választások elvesztése után? Ahelyett, hogy átalakította volna a kormányt, feloszlatta. Ez a konzultáció eredményének megtagadása. 

A belpolitikában Emmanuel Macron soha nem vette figyelembe a franciák véleményét. Mint ilyen, nem értette ezt a kulcsmondatot Napóleontól:

az igazi képviseleti kormány az, amelyik a többség politikáját folytatja.

Külsőleg soha nem hagyta abba, hogy az országot európai intézményekben akarja feloldani. Alapvetően nem szereti Franciaországot és főleg a franciákat. Védelmében egy 2007 óta nagyon meggyengült rendszert örököl, és az európai alkotmányról szóló népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyását. Káros hatású reform, ötéves mandátum, válás az elit és nép között, alapból és két évre többség nélkül megválasztott és újraválasztott elnök… Ez az eredmény.

A Köztársaság meghalt?

A jelenlegi rendszer túlságosan vertikális, már nem egy olyan sokszínű társadalom számára készült, ahol a választók nem a forradalom iránti vágyat fejezik ki, hanem végérvényesen elege van az egész rendszerből. A franciák nem kérik a holdat: kevesebb bűnözőt szabadlábon, kevesebb bevándorlás, kevesebb szabályozást, és egy olyan kormányt, amely kevésbé mutatja magát a televízióban, de… kormányoz.

Mindenki győzött Franciaországban csak Európa veszített

Macron elnök számítása bevált: a választások második fordulójában sikerült megakadályozni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának áttörését: győzött a baloldali Új Népfront.

Abszolút többségről szó sincs: koalíciós kormánynak kell következnie, addig marad a jelenlegi, amelynek már eddig sem volt parlamenti többsége most pedig végképp nincsen hiszen Macron mozgalma feláldozta magát a közös győzelem oltárán.

A vesztes Marine Le Pen megduplázta képviselőinek számát a francia parlamentben, de messze elmaradt az abszolút többségtől pedig a szélsőjobb vezére kikötötte: csakis akkor alakítanak kormányt, ha ehhez nem kell koalíciót kötniük. Marine Le Pen megmutatta az oroszlán körmeit, de valószínűleg nemigen bánkódik azon, hogy nem alakíthat kormányt hiszen az számtalan népszerűtlen intézkedéssel járna. Marine Le Pen pedig 2027-re készül az elnökválasztásra, ahol be akarja söpörni az összes proteszt szavazatot, amelynek egy része most az Új Népfrontot erősítette. Macron elnök már korábban jelezte, hogy nem kíván együtt kormányozni az Új Népfront egyik fő erejével, melyet a demagóg és oroszbarát Mélenchon vezet. A többiekkel: szocialisták, zöldek stb. viszont igen. Ezenkívül ott van a hagyományos jobboldal, a republikánusok, akikkel szívesen paktálna Macron elnök.

Európa a vesztes

Macron elnök kezdettől fogva az európai reformok legfőbb támogatója volt Brüsszelben.

A reformokat megakadályozta Merkel kancellár, a Covid pandémia és Putyin agressziója Ukrajna ellen. A problémák viszont megmaradtak: Európa immár versenyképtelen – állapította meg Mario Draghi a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében. Az Európai Központi Bank ex elnöke, aki nemrég még Olaszország miniszterelnöke is volt azt javasolja, hogy az Európai Unió hozzon létre nagy közös alapokat a digitális fejlesztésre, a zöld átmenetre, az ukrajnai háborúra stb. Ezeket az alapokat közös kölcsön felvételeiből finanszíroznák. Ennek az elképzelésnek Európában a legfőbb támogatója Emmanuel Macron elnök volt és maradt is, csak épp jóval kevesebb erőt tud ehhez felmutatni hiszen ideje és energiája jórészét felemészti a belpolitika. A reformok erői egy nagy táborban gyülekeznek:

Patrióták vagy idióták?

Orbán Viktor az osztrák Szabadságpárttal és a cseh Anoval létrehozott egy új szent szövetséget, amelyhez sok más párt után a választások után Marine Le Pen is csatlakozott. Ez 30 képviselőt jelent az Európai Parlamentben, összesen több mint hetvenet a 720 tagú szervezetben. A fő irányt továbbra is a néppárti – szocialista blokk határozza meg, melyhez csatlakozhatnak a liberálisok, a zöldek sőt olykor a Meloni által vezetett mérsékelt szélsőjobb is ahova nem vették be Orbán Viktort. Elsősorban azért nem, mert a magyar miniszterelnök oroszbarát vonala számukra elfogadhatatlan, de az sem tetszik nekik, hogy Orbán Viktor elutasítja Draghi tervét. Az ex miniszterelnök Meloni gazdasági főtanácsadója, aki arra emlékeztet mindenkit, hogy Olaszország 200 milliárd eurót kapott a közös hitelfelvételből.

Orbán Viktor viszont még a magyar alkotmányba is beleíratta: még egy közös uniós hitelfelvétel nem lesz!

Hogy akarják megoldani a patrióták az Európai Unió sokasodó problémáit? Rejtély! A francia pénzügyminiszter kiszámolta Marine Le Pen gazdasági programjának következményeit: az eredmény pénzügyi válság lett volna hiszen Franciaország államadóssága már így is meghaladja az éves GDP 100%-át!

A patrióták idióták – erre a következtetésre jutottak a vezető francia üzletemberek, akik a hétvégén tanácskoztak a francia Davoson Aix en Provence-ban. Most nagy a megkönnyebbülés: Macron elnök fő támogatója Franciaország és Európa leggazdagabb embere Bernard Arnault, akinek vagyonát több mint 200 milliárd euróra becsülik.

Politikailag Macron meggyengült így aligha valószínű, hogy keresztül tudja vinni a reformokat Brüsszelben. Ahol tisztában vannak azzal, hogy a reformokra szükség van, de azt is tudják, hogy azok népszerűtlenek, ezért nehéz hozzájuk politikai támogatást találni. Így jó esély van arra, hogy minden úgy megy tovább mint eddig Brüsszelben: miközben majdnem mindenki a változások szükségességét hangsúlyozza, a gyakorlatban nem történik semmi, mert nincsen meg hozzá a politikai akarat a 27 tagállamban.

Mit keresnek hős honvédaink Csádban miközben nem segítjük a szomszédos Ukrajnát?

0

Arra a kérdésre még a nagy stratéga, Orbán Gáspár őrnagy is csak keresheti a választ –  méghozzá kettős minőségben, hisz ő az összekötő tiszt a csádi hadsereg és a magyar honvédség között, másrészt pedig ő szervezi a Nemzetbiztonsági Hivatalt a karmelita kolostorban -, hogy miért nem Ukrajnának nyújtanak segítséget honvédőink.

Csádban éppúgy önkényuralom áll fenn – ez indokolhatja az egyezményt Magyarország és az afrikai állam között. Ez ugyanis nem ENSZ vagy NATO misszió hanem kizárólag a két állam ügye. A hivatalos indoklás az, hogy magyar érdekeket védenek a honvédek Csádban. Ez nem lehet túlságosan nehéz hiszen magyar érdekeltségek nincsenek Csádban, még diplomáciai képviselet sincsen. Rejtő Jenő tollára kívánkozik Orbán Gazsi afrikai kalandja: az afrikai állam az egyetlen a térségben, amely kitart a régi gyarmatosítók mellett.

“Nem vagyunk rabszolgák, nem váltunk urat külső parancsra”

– nyilatkozta most öntudatosan az ország államfője. Mire célzott Idriss Déby tábornok elnök, akinek édesapját, aki 30 évig szolgálta a francia érdekeket, egy puccs során megölték. Fia vette át a hatalmat. Demokráciát ígért a Nyugat megnyugtatására, de ebből valahogy nem lett semmi. A tábornok elnöknek azért kellenek a francia és magyar katonák, hogy megvédjék az orosz zsoldos hadseregtől, a Wagnertől, amely egyre vérszomjasabb amióta Putyin elnök közölte velük:

“fiúk, tartsátok el magatokat, mert Oroszországnak az ukrajnai konfliktus miatt erre nincsen pénze!”

A Wagner hadsereg már a spájzban van

A Csáddal szomszédos Szudánban sajátos proxy háború dúl: a helyi hadsereg egyik részét a Nyugat támogatja, a másikat Oroszország és Kína. Az aranybányák Kína kezében vannak – ezeket védelmezi szép pénzért az orosz zsoldos sereg. Kik küzdenek a front másik oldalán? Az SZBU, az ukrán titkosszolgálat fegyveres osztagai.

A Wagner hadsereg Csád másik szomszédjában, Nigerben kiszorította a franciákat. A tét itt az urán, melynek legnagyobb afrikai szállítója Niger. Csád szomszédja Líbia is, ahol 2011 óta káosz uralkodik, akkor tépte darabokra a nép Kadhafi elnököt, aki 42 évig uralkodott az olajban gazdag országban. Most nyugaton a Nyugat uralkodik míg keleten a Kelet Líbiában iszlamisták. Amikor az USA nagykövete nem vette figyelembe az ország kettéosztását, akkor iszlamista erők meggyilkolták a keleti fővárosban, Benghaziban. A negyedik szomszédban, a Közép Afrikai Köztársaságban a Wagner hadsereg az úr: jó pénzért védelmezik a diktátort.

Macron – Orbán paktum

Csád ügyében a magyar miniszterelnök Macron francia elnökkel kötött üzletet. Az övezetből kiszoruló franciák számára egy jelképes magyar kontingens is támogatást jelent.

A paktumnak ez csak mellékszála volt, a lényeg a közös európai hadsereg és hadiipar létrehozása. A cél az volt, hogy Európát fokozatosan katonai nagyhatalommá tegyék a francia atom ütőerőre támaszkodva. Macron elnök ekkoriban jelentette ki: Európa nem lesz az USA vazallusa! Orbán megígérte: az ügy érdekében elfelejt vétózni Ukrajna támogatása kérdésében. Aztán mégiscsak vétózott a magyar miniszterelnök. Mire a francia államfő kijelentette: Orbán becstelen! Február elsején aztán Macron is ott volt amikor az európai nagyhatalmak vezetői megfenyegették Orbánt: leszámolnak vele, ha újra megvétózza az ukrajnai támogatást. Orbán kapitulált.

Macron terve is megbukott: Orbán Viktoron kívül senki sem támogatta az európai katonai hatalom ötletét. Ezért a francia elnök is váltott: immár az USA elsőszámú vazallusa kíván lenni Európában! Francia katonákat akar küldeni Ukrajnába! “Ez világháborús kockázat“ – közölte Putyin, aki kizárólag az USA-val hajlandó tárgyalni.

A fegyver gyárak profitja az egekben

A stockholmi Békekutató intézet szerint a világon még sohasem költöttek olyan sokat fegyverekre mint tavaly. Ferenc pápa fel is hívta a figyelmet arra, hogy a háború elhúzódása Ukrajnában kizárólag a fegyvergyáraknak hajt hasznot.

Ady Endre az első világháború előtt hét évvel így írt erről:

“megmentik újra és újra a hazát valahányszor saját profitjukat kell megmenteni. Ha háborút nem csinálhatnak, akkor csinálnak háború félelmet, hogy a nép elhiggye: veszélyben a haza!”

Párizs rekord mennyiségű cseppfolyósított földgáz vesz Moszkvától miközben csapatokat kíván küldeni Ukrajnába

Minden uniós tagállamnál több cseppfolyósított orosz földgázt vett Franciaország Oroszországtól derítette ki a Centre for Research on Energy and Clean Air – CREA – kutató intézet a brüsszeli Politico felkérésére.

Franciaország idén már 600 millió eurót fizetett ki Moszkvának cseppfolyósított földgázért szép csendben miközben Emmanuel Macron elnök azzal sokkolta a nemzetközi közvéleményt, hogy “nem tartja kizártnak: NATO tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.” Ezt az elképzelést az USA és a NATO tagállamok többsége elutasította, de Lengyelország és a balti államok helyeslik. Putyin úgy nyilatkozott, hogy emiatt újra kell értékelni Oroszország stratégiai elképzeléseit. Putyin hűséges szövetségese, Lukasenka belorusz elnök már egyenesen harmadik világháborúval fenyegetőzik.

“Az nem megy, hogy Franciaország azt mondja az Európai Uniónak, hogy lépjen fel keményen Oroszországgal szemben miközben Párizs nagy pénzeket fizet ki az orosz cseppfolyósított földgázért”

–  kommentálta a helyzetet egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok.

Mire hivatkozik Párizs? Arra, hogy hosszú távú gázszállítási szerződése áll fenn Oroszországgal, melyből jogilag nehéz lenne kikecmeregnie, és nagy szüksége van földgázra hiszen a francia háztartások jelentős része ezzel fűt.

Mit mondanak erre Párizs bírálói? Azt, hogy a francia kormány többet is tehetne, ha akarna az orosz gázfüggés csökkentése érdekében, de azért nem buzgólkodik nagyon, mert védelmezi a francia energia óriás, a Total Energies érdekeit.

Az Európai Unió az Egyesült Államokhoz hasonlóan szankciókkal akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy fejezze be agresszióját Ukrajna ellen. Oroszország költségvetésének felét az olaj és földgáz export adja, ezért ennek a jelentősége óriási mind Putyin mind pedig ellenfelei számára. Az oroszok igen leleményesek a szankciók megkerülésében, de az olajnál ez könnyebben megy mint a földgáz esetében.

Párizsban azzal intézik ezt el, hogy “nem túlságosan könnyű a helyzet, mert a Total Energies-nek hosszútávú szerződése van a cseppfolyósított orosz földgáz szállítására vagyis fizetnünk mindenképp kell” – mondták a francia fővárosban.

A Total Energies-nek nagy orosz érdekeltségei is vannak, ez is indokolja Párizs “óvatosságát”.

A Total Energiesnek 20%-os részesedése van a Yamal LNG orosz vállalkozásban.

Ez működtet egy cseppfolyósító üzemet Észak Szibériában, mely a Novatek tulajdonában áll. Ez magánvállalat, és 2032-ig szerződése van a Total Energies-szel cseppfolyósított földgáz vásárlására. Mi áll a szerződésben? Évi 4 millió tonna cseppfolyósított földgáz megvásárlása.

Így nem csoda, ha a Total Energies főnöke irreálisnak nevezte az uniós szankciókat az orosz cseppfolyósított földgázzal szemben 2027 előtt.

Franciaország távolról sincsen egyedül az orosz földgáz vásárlásával az Európai Unióban, ahol tavaly összesen 8 milliárd eurót fizettek a tagállamok összesen az importért Oroszországnak. Legkevesebb kilenc uniós tagállam vásárol orosz cseppfolyósított földgázt, Franciaország áll az első helyen. A CREA kimutatása szerint Franciaország mellett különösen Belgium és Spanyolország számít az orosz cseppfolyósított földgáz jelentős importőrének az Európai Unióban.

Az uniós tagállamok még az ukrajnai agresszió előtt kötöttek szerződést a cseppfolyósított földgáz szállításáról Oroszországgal, mely olcsóbban kínálta a földgázt mint az Egyesült Államok, ahol a palagáz kitermelés meglehetősen drága. Putyin Ukrajna elleni agressziója után az uniós tagállamok döntő többsége mérsékelni akarja az orosz gáz függést: ”nincs más út előttünk, minthogy közösen határozzunk arról, hogy miképp csökkentsük vagy szüntessük meg az orosz cseppfolyósított földgáz importját” – hangsúlyozta Spanyolország energia minisztere a legutóbbi uniós tanácskozáson.

Csökkenteni az orosz gáz függést, de hogyan?

“Azonnal cselekednünk kell ezen a téren”- mutatott rá Teresa Ribera energia miniszter, aki joggal utalt arra, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója már több mint két éve tart tehát az orosz államkassza feltöltése enyhén szólva problematikus.

Nem így látja a helyzetet Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron elnök utóda szeretne lenni, tehát a francia belpolitikában nyomul:

”Fokozatosan kell leállnunk az orosz cseppfolyósított földgáz importjával nehogy annak hatása túlságosan is brutális legyen a piacra és a fogyasztók pénztárcájára.”

Franciaország kettős játékot űz: szavakban támogatja Ukrajnát, de a valóságban az orosz cseppfolyósított földgáz legnagyobb vásárlója az európai unióban: “ez szégyenletes” – mondja a párizsi Jacques Delors intézet szakértője.

A Politico megkérdezte a párizsi energia minisztériumot is, ahol arra utaltak, hogy Franciaország nagy elosztó központ Európa nyugati felén, ezért figyelembe kell vennie más országok érdekeit is. Mindenekelőtt Olaszországról van szó, amely jelentős részben Franciaországon keresztül importálja az orosz cseppfolyósított földgázt.

“Nem gazdasági érdekről van szó“ – hangsúlyozza a Jacques Delors intézet szakértője finoman arra utalva, hogy Macron elnök fő politikai ellenfele, Marine Le Pen asszony, aki Putyin európai kedvencei közé tartozik, egyre népszerűbb Franciaországban. Korábban Marine Le Pen mozgalmát Putyin nyíltan támogatta, de erre hoztak egy törvényt Franciaországban, mely megtiltotta az unión kívülről érkező támogatás elfogadását. Ekkor lépett a színre Orbán Viktor miniszterelnök, akinek utasítására egy bank 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen mozgalmának.

Párizs jelenleg húzza az időt, mert nem akar támadási felületet nyújtani Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának.

“Azzal egyetért a francia kormány, hogy minden uniós tagállam szüntesse meg az orosz cseppfolyósított földgáz importját 2027-ig”

– nyilatkozta a párizsi energia minisztérium szóvivője.

Komoly ellenállás a cseppfolyósított földgáz szankcióval szemben

A brüsszeli bizottság új szankciós csomagot készít elő, de ebben valószínűleg nem lesz benne a cseppfolyósított földgáz – jósolja a Politico. Miért nem hiszen Lengyelország és a három balti állam ezt javasolja? Magyarország hagyományosan ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgáz importjára, de más tagállamok is a fenntartásaikat hangoztatják márpedig konszenzusra lenne szükség.

“Kételkedem abban, hogy az orosz cseppfolyósított földgáz importja ügyében konszenzus alakulna ki. Azt viszont elérhetjük, hogy olyan jogszabályt hozzunk, amely megtiltja Oroszországnak: az uniós tagállamok területén cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas terminálokat vásároljon” – mondta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak.

Mit javasol a CREA kutató intézet? Ársapkát a cseppfolyósított orosz földgázra. Ha egy megawattóra cseppfolyósított földgáz árát 17 euróban állapítanák meg, akkor ezzel egyharmaddal csökkenne az oroszok bevétele.

Akárhogy is dönt a brüsszeli bizottság Franciaország álláspontja döntő lehet: ”most kiderülhet, hogy Franciaország Ukrajnát támogató retorikája komolyan vehető-e? Nagyon nehéz azt feltételezni, hogy ebben a fontos kérdésben továbbra is némák maradnak. Valamit mondaniuk kell, és kérdés, hogy mi lesz az?” – nyilatkozta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós hivatalnok.

Macron az első európai vazallus szerepében

A francia elnök annak idején szenzációt keltett azzal a bejelentésével, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”. Pekingből visszatérve jelentette ezt ki Macron elnök, aki időközben rájött: túl sokat akart túlságosan is kis erőforrásokkal.

Az USA túl erős, Európa pedig túlságosan gyenge a világpolitika színpadán. Ezért Emmanuel Macron váltott: célja immár az, hogy az Egyesült Államok első vazallusa legyen Európában. Saját honfitársaival kissé furcsa módon tudatta ezt: afrikai példát hozott fel, és a finom célzást csak szakértők értették meg igazán Párizsban is.

Macron : Franciaország megakadályozhatta volna a népirtást Ruandában

Egymillió embert irtottak ki a polgárháborúban az afrikai országban harminc évvel ezelőtt – méghozzá úgy, hogy a francia elnök tudott arról, hogy mire készül ruandai szövetségese, de mégsem akadályozta azt meg. Mi tartotta vissza a cselekvéstől Francois Mitterrand elnököt? Az, hogy pontosan tudta: szövetségesének, a hutu többség vezetőjének fő ellenfelét, Paul Kagame tábornokot az USA támogatja. Miközben a hutu többség a hadsereg irányításával lemészárolta a tutszi kisebbséget, Paul Kagame tábornok az USA segítségével készítette elő a nagy hazatérést Ugandában. Franciaországról ország – világ előtt kiderült, hogy egy népirtó rezsimet támogatott – erről gondoskodott az amerikai sajtó, amely egyúttal beharangozta Afrika új hősét is Paul Kagame tábornokot. Aki visszatérése óta kőkemény diktatúrát alkalmaz, de mégiscsak az USA első számú kedvence Afrikában. Kagame nem is lehet demokrata hiszen egy kisebbség nevében gyakorolja a hatalmat.

30 év késéssel Macron levonta a tanulságot: ne szálljunk szembe az USA-val, mert akkor alaposan pofára eshetünk, inkább működjünk együtt vele.

Közös amerikai-francia-lengyel nyilatkozat az ukrajnai háborúról

A három külügyminiszter megerősíti a NATO álláspontját: nem tárgyalunk Putyinnal! Macron elnök beállt a sorba: míg az ukrajnai háború korábbi korszakában vígan tárgyalt az orosz elnökkel telefonon, most egyszer csak csatlakozott a NATO állásponthoz, sőt túl is dobja azt: csapatok küldését indítványozta a gyengélkedő ukrán front támogatására.

Miért változott meg Macron elnök politikája? Mert hét éve van hatalmon, és semmilyen elképzelését sem tudta megvalósítani miközben fő hazai ellenfele, Marine Le Pen asszony folyamatosan erősödik. Ezért

Emmanuel Macron felkínálja  Washingtonnak azt, hogy első számú vazallus lesz az Európai Unióban, ahol eddig az európai függetlenség zászlóvivője volt.

Az Európai Uniónak sem gazdasági ereje sem pedig hadserege nincs meg ahhoz, hogy világhatalommá váljon. Ha két táborra szakad a világ mint a hidegháború idején, akkor a Nyugat egyértelműen az USA mögé áll. Itt akar kedvező pozíciót elfoglalni Emmanuel Macron kihasználva Németország gyengélkedését, és sarokba szorítva Marine Le Pen asszonyt mondván ő Putyin embere. A francia szélsőjobb vezérét Putyin nyíltan támogatta a 2017-es választáson Macronnal szemben. Ezért törvényt hoztak Franciaországban arról, hogy elnökjelölt csakis uniós tagállamban szerezhet pénzügyi támogatót. Így került a képbe Putyin nagy barátja, Orbán Viktor, akinek egy intésére egy hatalomhű bank 10 millió eurót kölcsönzött Marine Le Pen asszonynak. Ezzel együtt a szélsőjobb elnökasszonya ezt a választást is elveszítette, de megszorította Emmanuel Macront, aki búcsút inthetett parlamenti többségének. A következő elnökválasztáson Emmanuel Macron már nem indulhat, de liberális utódát nagyon megszorongathatja Marine Le Pen asszony vagy az utóda. Macron va banque-ot játszik egész Európa bőrére. Putyin legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “Macron elnök fenyegetései miatt át kell gondolnunk a stratégiánkat.” Macron elnök semmiképp sem akar háborút a NATO és Oroszország között, mert tudja, hogy a francia közvélemény azt nem fogadná kitörő lelkesedéssel.

A fenyegetőzés viszont a nyugati értékrend védelmének európai bajnokává teheti őt, ezért vígan felvállalja az amerikai vazallus szerepet, melyet korábban elszántan bírált.

Mi lesz, ha jön Trump? Macron szívesen idézi Napóleont, aki ilyenkor azt szokta mondani:

”majd, ha odaérünk a hídhoz, akkor meglátjuk, hogy mit tegyünk.”

Stratégiának ez kissé kevés, de taktikának beválhat hiszen senki sem sejtheti, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye novemberben. Azt pedig még kevésbé, hogy mihez kezdene Donald Trump, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne Washingtonban.

Az ukránoknak kevesebb mint fele hisz abban, hogy visszaállítják a régi határokat

A Kiiv Independent ismerteti a közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezettek csak 45%-a hisz abban, hogy a háború után Ukrajna visszaállítja 1991-es határait.

Ukrajna határait annak idején még Sztálin elvtárs rajzolta meg mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa. Minthogy azonban egyidejűleg már a kommunista párt főtitkára is volt, ügyelt arra, hogy minden szovjet tagállam vegyes nemzetiségű legyen, és ezért ne legyen képes egységesen fellépni Moszkvával szemben. Így a holodomor idején amikor több millióan haltak éhen Ukrajnában, a zsidó Kaganovics állt Ukrajna élén. Kaganovics indította el Hruscsov karrierjét, aki Sztálin utóda lett a kommunista párt élén. A hatalmi harc során kiderült: Ukrajna kommunista pártszervezetének komoly súlya van. Innen került ki Hruscsov utódai közül Leonyid Brezsnyev és Konsztantyin Csernyenko. Minthogy a hatalmi harcban Ukrajna kommunista pártszervezete Hruscsovot támogatta, ezért jutalmul a Szovjetunió akkori vezetője nekik ajándékozta a Krím félszigetet. Ezt foglalta el Putyin 2014-ben. A Krím félszigeten sohasem volt ukrán többség: Dzsingisz kán utódainak kezén maradt sokáig a stratégiai fontosságú félsziget, ezért a többség tatár volt hosszú időn keresztül. Az orosz cárok azután oroszokat telepítettek be, így alakult ki az orosz többség. Sztálin azzal gyanúsította a krími tatárokat, hogy együttműködtek a nácikkal , ezért brutálisan kitelepített mindenkit. Sztálin halála után lassan visszaengedték a tatárok egy részét őseik szülőföldjére.

Putyin 2024 február 24-én támadta meg Ukrajnát abban a reményben, hogy egy háromnapos villámháborúval oroszbarát rendszert hozhat létre Kijevben. Tévedett. A kudarc láttán az oroszok diplomáciai tárgyalásokba kezdtek az ukránokkal Törökországban. Schröder német ex kancellár felügyelte az alkut. Szerinte létre is jött a megállapodás egy tűzszünetről a 2014-es határon vagyis a Krím kivételével minden ukrán kézen maradt volna miközben Kijev jelentős autonómiát ígért az orosz többségű tartományoknak.

A megállapodásból semmi sem lett, mert a NATO közölte Zelenszkij elnökkel, hogy csak akkor számíthat támogatásra, ha tovább folytatja a háborút.

Zelenszkij elnök akkor kijelentette, és mindmáig az a hivatalos ukrán álláspont, hogy

“nem tárgyalunk Putyinnal csak azt követően, hogy kivonta összes csapatait az 1991-es Ukrajna egész területéről!”

Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára, ezért folyik tovább a háború immár több mint két éve, és senki sem látja a végét miközben mind Moszkvában mind pedig Kijevben sejtik:  a háború megnyerhetetlen.

Miért lehet a Hamász-szal tárgyalni és Putyinnal nem?

Erre a kérdésre az amerikai diplomáciának nincsen válasza. Biden elnök legutóbbi telefonbeszélgetése során felszólította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt arra, hogy kössön fegyverszünetet a Hamász-szal, mert ily módon megkímélheti a polgári lakosság életét a gázai övezetben. A CIA és a Moszad vezetői rendszeresen tárgyalnak Katarban a Hamász politikai vezetőivel.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij és a NATO válasza az, hogy nem fogadják el a területért békét elvet, melyhez Putyin ragaszkodik. Így viszont sosem ér véget a háború hiszen Ukrajna hadserege képtelen arra, hogy az oroszokat kiszorítsa Ukrajnából. Ferenc pápa ezért is szólította fel Ukrajnát a fehér zászló felmutatására, és a tárgyalások megkezdésére. A józan javaslat visszatetszést keltett: Zelenszkij elnök tiltakozott. Az amerikai, a francia és a lengyel külügyminiszter közös nyilatkozatban szögezte le: Oroszország nem győzhet. Szerintük a jelenlegi frontvonalon megkötött tűzszünet Putyin győzelmét jelentené. A NATO főtitkára 100 milliárd eurós alapot akar létrehozni Ukrajna találgatására. Sok tagállam szívja a fogát ugyanis nem akar és nem is tud fizetni. A német hadiipar felfuttatására évente legkevesebb 50 milliárd eurót kellene költeni, de Németországnak, melynek gazdasága stagnál nincsen ehhez elegendő pénze. A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokraták közölték: nem hajlandók csökkenteni a jóléti kiadásokat a fegyverkezés kedvéért.

Az Európai Unió előbb vagy utóbb újabb kollektív hitelfelvételre kényszerül, ha finanszírozni akarja az ukrajnai háborút.

Macron – Napóleon hadsereg nélkül

A francia elnök már arra készülődik, hogy Trump visszamegy a Fehér Házba, és megállapodik Európa és Ukrajna feje fölött Putyinnal. Ebben a helyzetben Macron európai nagyhatalmat álmodik, amelynek Franciaország a vezetője hiszen csakis neki van atomfegyvere. Igaz, hogy nevetségesen kevés Oroszországhoz és az USA-hoz képest, de mégiscsak lehetővé teszi a vezető szerepet Macron számára az Európai Unióban. Csakhogy nemcsak a háborúhoz, de a fegyverkezéshez is pénz kell. Sok történész szerint Napóleon azért veszítette el az oroszországi hadjáratot 1812-ben, mert a párizsi tőzsde megtagadta a pénzügyi támogatást. Ezért a francia csapatok féléves késéssel indultak útnak, nagyon hideg lett mire Moszkvába értek, ahol elfogyott az utánpótlás. A Grande Armée megfagyott az orosz hómezőkön, Napóleon birodalmi álmai pedig szertefoszlottak.

Macron egységes európai hadsereget szeretne, és ebben olyan támogatóra akadt mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Csakhogy Európa népei nem akarnak nagy háborút, nem akarnak fegyverkezni, és főként azt nem akarják, hogy a nagyhatalmi álmok miatt csökkenjen az életszínvonal. Az Európai Unió gazdasága stagnál, az olcsó orosz nyersanyagok nélkül egyre kevésbé versenyképes a világpiacon. A stagnáló életszínvonal szinte mindenütt politikai válsággal fenyeget. A háború felé masírozó Európai Unió nem más mint dead man walking. Napóleon még hihetett európai világbirodalomban, Macron esetében ez már szánalmas paródia. A francia elnök érzi ezt, de előre menekül hiszen a hazai fronton mind erősebb a szélsőjobboldal, melyet sokáig Putyin finanszírozott.

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.

Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés  éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”

A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy

“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”

Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”

Moszkva kőkeményen reagált

Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába  hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.

Miért állt rá a békére Sztálin?

Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.

Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK