Kezdőlap Címkék LMP

Címke: LMP

Szél Bernadett hivatalosan is miniszterelenök-jelölt

A párt történetében először állított miniszterelnök-jelöltet, mégpedig Szél Bernadett társelnök személyében. A párt szombati kongresszusán a immár hivatalosan is megválasztott kormányfő-jelölt a többi között arról beszélt, hogy az országnak új irányra, politikára és vezetőkre van szüksége. A kongresszus előtt megjelent Facebook posztjában hétpontos programot mutatott be.  

 

Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, frakcióvezetője, a párt miniszterelnök-jelöltje és Hadházy Ákos, a párt társelnöke, frakcióvezető-helyettes 
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Magyarországon a változások legfőbb akadálya az emberek reménytelensége és elkeseredettsége – hangoztatta már a párt miniszterelnök-jelöltjeként Szél Bernadett, aki azt ígérte, hogy nem lesznek a választások előtt üres ígéretek, a Szél-kormányban pedig nem kapnak helyet sem újracsomagolt politikusok, sem oligarchák s nem lesz terepük aljas alkuknak.

A hétpontos program

Szél Bernadett hétpontos programot hozott nyilvánosságra Facebook oldalán:

Vissza. Vissza kell foglalnunk a Parlamentet, az önkormányzatokat, vissza kell kérnünk az iskoláinkat, a kórházainkat. De mindenekelőtt vissza kell vennünk a pénzünket: az LMP által benyújtott antikorrupciós 12 pont intézkedései garantálják, hogy a korrupció Magyarországon néhány év alatt a fejlett nyugat-európai államok szintjére csökken. Akik az elmúlt évtizedekben a magyar emberektől lopott pénzből gazdagodtak meg, azok börtönbe fognak menni.

A bérválság felszámolása. Törlesztjük közszférával szemben felhalmozódott adósságokat, átalakítjuk az igazságtalan és rossz egykulcsos adórendszert és a terhek csökkentése révén lehetőséget adunk a magyar dolgozók többségét foglalkoztató kis és középvállalkozásoknak a béremelésre.

A magyar kkv-k. Nem az amúgy is erős külföldi nagyvállalatok fognak kedvezményeket kapni, hanem a magyar kis- és középvállalkozások, mert ők foglalkoztatják a magyar emberek többségét a versenyszférában. Tartósan kedvező, stabil környezetet teremtünk számukra, ahol az oktatás, szakképzés, adórendszer és vidékfejlesztés úgy van felépítve, hogy a jól teljesítő kisvállalkozások, egymással versenyezve, meg tudnak élni, és nem ütköznek úton-útfélen a multik erőfölényébe.

Világszínvonalú oktatás. Minden száz költségvetési forintból 20 forintot oktatásra kell fordítjuk. Növeljük a pedagógusok önállóságát, és visszaadjuk azoknak az önkormányzatoknak a fenntartói jogokat, amelyek akarják és képesek iskoláikat működtetni. Ingyenessé tesszük a diplomaszerzést.

Családközpontúság. Minden gyereket vállaló családot egyformán támogatunk. Megemeljük a családi pótlékot, állami bérlakás-programot indítunk a fiatalok lakásproblémáinak enyhítésére.

Működő és ingyenes állami egészségügy. Új finanszírozási rendszerrel biztosítjuk az egészségügyi béremelést és a hálapénz visszaszorítását. Minden háziorvosi körzetben biztosítjuk az ott élők ellátását.

Okosforradalom. Felmondjuk a drága, fölösleges és veszélyes paksi hitelszerződést, a felszabaduló pénzből a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb beruházási programját indítjuk el, ami orosz helyett magyar munkahelyeket teremt és magyar vállalkozásokat hoz helyzetbe. Felélesztjük a megújuló energia ipart Magyarországon, az elavult multik helyett pedig az innovatív kis- és középvállalkozásokat fogjuk támogatni. Olyan hatékony mezőgazdaságot teremtünk, ami nem a Fideszes hűbérurakat hanem a sikeres magyar családi gazdaságokat fogja támogatni. Összeszerelő üzem helyett innovációs központtá tesszük Magyarországot.

LMP: Botka még nem kérte fel őket, de ha megtenné, elutasítanák

0

Kanász-Nagy Máté, a lehet Más a Politika szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt hivatalosan még nem kereste meg az LMP-t a választási együttműködésről szóló ajánlatával, de ha ez meg is történne, azt pártja elutasítaná. Ezt azzal indokolta: a múlt pártjaival nem lehet leváltani a kormányt.

A szóvivő arról is beszélt, hogy pártja egy 50 milliárd forintos bérlakásalapot hozna létre, amelyre önkormányzatok pályázhatnának. A politikus szerint szükség van az albérleti piac szabályozására, illetve annak „kifehérítésére” a közterhek és az adminisztrációs feladatok csökkentésével.

A lakás- és bérlakás-felújításokat az LMP a szolgáltatás áfájának 5 százalékra csökkentésével is segítené.

A szóvivő rámutatott: sokan valóban a lakhatási nehézségek miatt nem tudnak lakóhelyüktől távol munkát vállalni. A kormány azonban szerinte rossz választ ad a problémára azzal, hogy munkásszállók építését támogatja 9 milliárd forintos keretösszeggel, a munkásszálló ugyanis szerinte nem 21. századi megoldás.

MTI/FüHü

Botka megtette ajánlatát

Listás helyeket ajánlott fel az MSZP potenciális szövetségeseinek: ha ezt elfogadják, akkor az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd közösen a listás helyeknek valamivel kevesebb, mint a felére állíthatna saját jelöltet. A javaslatukat a nap folyamán elküldik mind a hat ellenzéki pártnak.

Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje jelentette be ajánlatát hétfő délelőtti budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet közösen tartott Molnár Gyula pártelnökkel és Hiller Istvánnal, az MSZP választmányának elnökével. „A demokratikus pártok együttműködéséről címmel tartott” tájékoztatón kiállt Botka mellé Komáromi Zoltán, az Együtt egészségügyi szakpolitikusa, Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt politikusa és Büttl Ferenc, a Párbeszéd tagja is.

Ajánlat listás helyekre (harmadonként):

MSZP: 16-17,

DK: 5-6

LMP: 4

Momentum: 2-3

Együtt: 2

Liberálisok: 1

Párbeszéd: 1

A konkrét arányokat Botka a választói támogatottsággal indokolta, a március és augusztus közötti közvélemény-kutatási adatok alapján határozták meg – idézte szavait az MTI. A szocialista politikus közölte,

ha ajánlatukat elfogadják, akkor minden demokratikus ellenzéki párt ott lehet a parlamentben, nagyon jó választási szereplés esetén pedig önálló frakciójuk is lehet.

Ami pedig a 106 választókörzetet, a közös jelöltek állítását illeti – a szocialista miniszterelnök-jelölt szerint erről már régebb óta folynak a tárgyalások, abban meg fognak tudni állapodni. A választást a 106 egyéni körzetben lehet megnyerni. Az a fontos, hogy mind a 106 körzetben olyan jelöltet találjanak, aki leginkább alkalmas a győzelemre.

„Megvan az ideje a versengésnek és megvan az ideje az együttműködésnek”

– fogalmazott Botka László, hozzátéve: a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus ellenzéki oldalra szavazni, ha egyértelműen azt látja, hogy ezek a politikai erők valóban győzni akarnak.

Szavait némileg megkérdőjelezheti, hogy Molnár Gyula egy,  Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepét firtató kérdésre  azt mondta, egy tárgyalás kezdetére készítettek ajánlatot, s az út elején nem szeretnék az út végét meghatározni

Elmondta, nem változtak azok a feltételek, amelyek „áldozatokat követelnek mindenkitől”.

Az Együtt is ajánl

Elévágott Botka ajánlatának Juhász Péter, aki vasárnap tudatta: ezen a héten az Együtt megkeresi az LMP, a Párbeszéd és a Momentum vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások https://fuhu.hu/wp-admin/post.php?post=9905&action=edit

– fűzte hozzá.

Amiben megvalósult az ellenzéki összefogás

0

Egyelőre nem tették közzé azt a memorandumot, amelyet tegnap este írt alá nyolc demokratikus ellenzéki párt egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszerről. A cél, elfogadtatni a Parlamenttel az új szisztémát. Ehhez azonban kétharmados többség kellene.

Egyelőre annyi ismert, hogy a durván három hét alatt kidolgozott, konszenzusos rendszer hasonlít a németországihoz, az egyéni körzetek és a felállított országos listák kombinációjából áll. Hírek szerint a kidolgozott szisztéma kitér a külföldön élőkre és női kvóta is szerepel benne.

Ahogy a FüHü korábban megírta, a terv az, hogy a dokumentumot a nyilvánossággal is ismertetik, egyfajta társadalmi vitát kezdenek róla, majd a végleges, a pártok által elfogadott tervezetet beviszik a Parlamentbe, s megpróbálják átverni. Kétharmados törvény lévén, erre szinte nullával egyenlő az esélyük, viszont ebben az esetben – ahogy Gulyás Márton, a kezdeményező és szervező Közös Ország Mozgalom vezetője pénteki televíziós interjújában jelezte – békés, erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak.

A Demokratikus Koalíció záradékkal látta el a dokumentumot – ezt Gyurcsány Ferenc Facebook posztjában meg is indokolta. „Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy azok, akik nem itt élnek életvitelszerűen (vagy nem itt éltek az elmúlt években), szavazhassanak. Ne dönthessenek rólunk – mondjuk mi -, mert nem viselik döntésük következményeit. Azé a jog, akié a kötelesség.

Ne határozhassa meg, hogy milyen lesz a magyar nyugdíjrendszer, oktatás, vagy az adószabályok, akinek később nem ezen szabályok között kell élnie.

Juhász Péter élőben jelentkezett be az aláírási ceremónia után, s arról beszélt, hogy a végül elfogadott dokumentum két dologban tér csak el az általuk előzetesen munkaanyagként beterjesztettől: ők nyílt listát szerettek volna mind az egyéni jelölteknél, mint pedig a pártlistákon.

Molnár Gyula, a szocialisták elnöke – a Hír TV-nek nyilatkozva – kifejtette, hogy a jelenlegi törvények miatt kényszerülnek az ellenzéki pártok tömbösülni, ráadásul a szavazók sem értik a választási rendszert. „Tegyük világossá mindenkinek hogy van más választási rendszer. Van lehetőség más választási rendszert elfogadni Magyarországon.

Nem vagyunk naivak, nincsenek illúzióink, a régi választási rendszerben fogjuk 2018-ban legyőzni a Fideszt és majd utána elfogadjuk ezt a választást”

– szögezte le.

„Ez egy nevetséges és kétségbeesett kezdeményezés.”

Így kommentálta – az ATV tudósítása szerint – az ellenzéki kezdeményezést a kereszténydemokrata Hollik István. A kormánypárti képviselő szerint az ellenzék nem okolhatja saját kudarcaiért a választási rendszert.

Az Együtt megtette az első lépést

0

„Tárgyalásokat kezdeményezek az Együtt nevében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal” – jelentette be Juhász Péter vasárnap délelőtti Facebook bejelentkezésében. Fontos, hogy ez a négy párt és további pártok is együttműködjenek a választásokon, a közös cél, Orbán leváltása érdekében.

Juhász Péter már a jövő héten megkeresi a pártok vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások – fűzte hozzá.

A nép szava

Az Együtt közleménye a többi között emlékeztet arra, hogy a párt megrendelt részletes, átfogó és hiteles kutatás szerint jól látszik: az új pólus pártjainak vezetői messze a legelfogadottabbak a magyar politikai palettán. De az együttműködés melletti érv, még ennél is népszerűbb az új pólus szavazóinak körében. Egyértelműen látszik, hogy a választók együttműködést várnak el tőlünk: az önálló indulást az új pólus szavazói nagyon nem szeretik.

Juhász Péter Facebook bejelentkezésében is azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a választók számára az elsődleges a kormány leváltása, s másodlagos csupán, hogy melyik párt, mit képviselne az Országgyűlésben. Ám ezt a mai választási rendszer keretei között nem fogják tudni megmutatni az Országgyűlésben – összefogás nélkül semmiképpen sem – derült ki szavaiból.

Nem véletlenül alakította így a szisztémát a Fidesz, mert csak így képes egy kisebbségben lévő párt kordában tartani a többséget – húzta alá Juhász Péter.

Az Együtt-nek ismert a programja, s a párt már összeállította a 106 jelöltjét tartalmazó listáját is, tehát, ha sikerülne megváltoztatni a választási rendszert, képes lenne önállóan indulni.

Megszületett az aláírás az Agorában – Frissítve

0

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában.

A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.

Az egyeztetések indulásakor még csak abban volt egyetértés, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, igaz, abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere október 23-ig áll,  s az induláskor azt ígérték, hogy addig mindenképpen elkészül a közös álláspont.

Ha nem, polgári engedetlenség lesz

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a választási rendszer módosítására vonatkozó közös javaslatot közzéteszik majd véleményezésre, s mihelyst a pártok is elfogadták a végleges szöveget, azért dolgoznak, hogy a Parlamenten átmenjen a törvényjavaslat.

Kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Gulyás azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

 

LMP: Semmi alapja a civilek elleni nemzetbiztonsági vádaknak

0

Egyértelmű, hogy a Fidesz a nemzetbiztonságot politikai kampánycélokra használja. Ezért az LMP társelnöke felszólította a kormánypártokat, hogy a politikai blöff kategóriába eső kijelentéseiket haladéktalanul hagyják abba.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje az Eötvös Károly Intézet vezetőségével tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Fidesz civilek elleni boszorkányüldözésének nincs nemzetbiztonsági alapja.

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt hetek fejleményei alapján megállapítható, hogy

a civilek elleni kormányzati hadjáratnak semmilyen ténybeli és jogi alapja nincs.

A civil szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak intenzív jogvédelmi funkciót kell ellátnia. Többek között ezért fordultak Szél Bernadetthez, a bizottság tagjához.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésein semmilyen olyan információ nem hangzott el az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel, vagy más „Soros-hálózathoz” köthető civilekkel kapcsolatban, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Ezért egyértelmű, hogy a Fidesz a nemzetbiztonságot politikai kampánycélokra használja.

Nyilatkozatában felszólította a kormánypártokat, hogy a politikai blöff kategóriába eső kijelentéseiket haladéktalanul hagyják abba. Álláspontja szerint

kellenek ugyanis olyan nemzeti minimumok, amelyeket nem pártpolitikai célúak:

a civil társadalom erősítése, a nemzet biztonsága, a szakszolgálatok és rendvédelmi szervek politikai befolyástól való mentesítése ilyen.

Szél Bernadett kiemelte, hogy az LMP az őszi ülésszakban több jogszabály-módosítást is kezdeményez a minősített adatok hatékonyabb védelme érdekében. Továbbá

2018-ban a Szél-kormány első lépése a nemzetbiztonsági bizottság paritásossá tétele lesz

– tehát az ellenzéki és kormánypárti képviselők egyenlő arányban foglalnak helyet a plénumon.

Nem tárgyal az LMP Botkáékkal

0

A hvg.hu írta meg még szerdán, hogy csütörtökön az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter megbeszélést folytat Botka Lászlóval, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével.

A tárgyalás tényét mindkét pártban tagadták, ám a hvg.hu továbbra is állítja, hogy több egybehangzó forrásuk szerint lesz tárgyalás a két párt között.

Hadházy Ákos, az LMP alelnöke ma a FüHü-nek elmondta, hogy nincs tárgyalás a két párt között. Ha valaki az LMP politikusai közül találkozik valamelyik szocialista politikussal, azt csakis magánemberként teheti meg.

Mindezt egyébként Ungár Péter is megerősítette. Tegnap a Facebook oldalán közölte: egy CD-ben fogad bárkivel, hogy csütörtökön nem találkozik Botka Lászlóval.

Ha szőrszálhasogatók lennénk, akkor most azt írnánk: ebből a mondatból mindössze annyi következik, hogy Ungár és Botka csütörtökön nem találkoznak. De a hétnek ugye még van hat másik napja, amikor még minden előfordulhat.

Mindenesetre Hadházy Ákos a FüHü-nek megerősítette: az LMP jelenleg egyedül a Gémesi György vezette Új Kezdet párttal áll tárgyalásban, velük készül együttműködni a 2018-as választásokra.

LMP: A legfőbb ügyész nem látja el a feladatait

0

Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez. Kérdése arra vonatkozott, hogy az ügyészség lépett-e bármit az azeri guruló dollárok magyarországi banki tranzakcióival kapcsolatban.

Az LMP szerint a legfőbb ügyész ismét nem csinált semmit.

Az LMP képviselőjének kérdése arra tért ki, hogy történt-e bármilyen hatósági intézkedés akkor, amikor az azeri Ramil Safarov kiadása, illetve a magyar és azeri kormány képviselőinek találkozói idején gyanús, offshore-hátterű pénzügyi tranzakciók történtek, amelyek a pénzmosásról és terrorizmus finanszírozásáról szóló törvény hatálya alá esnek.

Polt Péter legfőbb ügyész válasza szerint, mivel hivatalosan semmilyen megkeresés nem érkezett, ezért konkrét hatósági intézkedés nem történt az ügyben.

Az LMP álláspontja szerint a válasz három dolgot jelenthet: Polt Péter valóban nem tudott hivatalosan semmit a hétmillió dolláros offshore tranzakciókról: ebben az esetben újfent igazolta, hogy alkalmatlan a feladatának ellátására.

Ha viszont tudott a tranzakcióról, és nem jelezte azt a kormányzati szerveknek, ismét bebizonyította felkészületlenségét és hozzá nem értését.

Amennyiben viszont tudott a tranzakcióról és jelezte is azt, akkor a büntetőjogi felelőssége merül fel, amelyért a 2018-as rendszerváltás után a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia.

Elkezdődött a korrupcióellenes aláírásgyűjtés

0

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.

A népszavazási kérdés így szól:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”

Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész „hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.

Szerinte

a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,

és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:

azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, „tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.

Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.

Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:

a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.

Szerinte „az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy

aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.

Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, „már megéri”.

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:

a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.

Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, „elég volt, takarodó”.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint

az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.

Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, „apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában „ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom „teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.

A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.

Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:

a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,

ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK