Kezdőlap Címkék LMP

Címke: LMP

Teljes tisztújításra készül az LMP, még Szél Bernadett is távozhat!

„Heteken belül teljes tisztújítás lehet a pártban, mert a jövő évi önkormányzati- és uniós választásokra megújult vezetéssel akar készülni az LMP” – ezt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Schmuck Erzsébet, aki szerkesztőségünknek is megerősítette, hogy Ungár Péter társaságában ő maga is lemondott elnökségi tagságáról. A párt vezérkara ugyanis mielőbb rendezni akarja a politikai közösségben kialakult feszültséget. Emlékezetes, hogy Hadházy Ákos a választás éjszakáján távozott a társelnöki pozícióból.

Némileg váratlan hír, hogy Ungár Péterrel együtt lemondott elnökségi tagságáról. Mi ennek az oka?

Ennek elsősorban technikai oka van. Ugyanis a hivatalban lévő elnökség 18 hónapra kapott mandátumot. Ez idén, a nyár közepén lejár, ezért legkésőbb júliusban teljes körű tisztújítást kell tartanunk. De miután Hadházy Ákos társelnök a választás éjszakáján váratlanul bejelentette lemondását, posztja csak két hónapig maradhat betöltetlen. Emiatt egy hónapon belül két választást is kellene tartani, ami csak zavart okozna. Ennek elkerülése érdekében döntöttünk úgy Ungár Péterrel, hogy mindketten lemondunk elnökségi tagságunkról, korábban egy társunk ezt már megtette. Ugyancsak az alapszabály írja elő, hogy

ha a lemondások száma eléri az ötöt, akkor teljes körű előrehozott választást kell tartani.

Ezzel a döntésünkkel megteremtettük a lehetőséget, hogy várhatóan május 26-án, vagy 27-én teljes körű tisztújító kongresszust tartson az LMP. Ezen majd a társelnököket és valamennyi tisztség betöltőjét újraválasztjuk, még a delegáltakat is.

Akkor Szél Bernadett is lemond?

Nem, a pártot a kongresszusig is vezetni kell, de a teljes körű tisztújítás a női társelnök személyére is érvényes. Természetesen, a kongresszus újra is választhatja Szél Bernadettet

Ezek tehát a technikai okok, de egy pártban mindennek van tartalmi oka is. Hetek óta érezhető, hogy párton belül elég nagy a feszültség. Elég, ha a Sallai R Benedek erőszakos fellépése szóba kerül, meg a fegyelmi eljárások. Mi tehát a tartalmi ok?

Kétségtelenül vannak a pártban feszültségek. Ezek rendezésére is szükség van, de azt visszautasítom, hogy a Fidesz azért kapott volna kétharmadot, mert nem léptünk vissza a választáson. A választás előtt mi egyértelművé tettük, hogy teljes körű koordinálásra törekszünk annak érdekében, hogy a Fidesz kormány leváltható legyen.

Ennek érdekében mi tárgyaltunk a baloldallal, és a Jobbikkal is, de ezek a pártok az együttműködésre nem voltak hajlandók.

Elfogadhatatlan számunkra, hogy az LMP-re fogják a választási kudarcot, illetve azt, hogy mi lennénk az okai a Fidesz újbóli kétharmados kormányzásának, úgy, hogy mi vagyunk az egyetlen ellenzéki párt, aki több mint százezerrel több szavazatot kapott, mint négy éve.

A másik ok – amit már említettem -, hogy vége van a kampánynak, új időszak kezdődik, jó egy év múlva önkormányzati, illetve európai parlamenti választás is lesz, ezért az a helyes, ha az új feladatnak frissen megválasztott elnökséggel, és tisztségviselőkkel megyünk neki. A teljes körű tisztújításra tehát azért van szükség, hogy mielőbb elkezdhessük a választási felkészülést.

Hadházy Ákos nemrég azt nyilatkozta, hogy ha megfelelő számú képviselőjük visszalép, akkor ma a Fidesznek nincs kétharmada.

Jó, de számtalan eset, például Hadházy Ákosé is bizonyítja, hogy az MSZP visszalépett, mégsem tudott az egyéni körzetben nyerni. Egyébként azt is felvethetné bárki, hogy ha a Jobbik tíz helyen visszalép, akkor az ellenzék győzhetett volna. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem lehet ennyire leegyszerűsíteni.

Mindenesetre számomra megdöbbentő volt, hogy a titkári posztot betöltő Sallai R Benedek az alapszabályra hivatkozva nem volt hajlandó a képviselői visszaléptetésekről szóló javaslatot az elnökség elé terjeszteni. Akik persze döntés híján nem mertek visszalépni.

Azt nem is titkoljuk, hogy lesznek alapszabály módosítások, strukturális változások a pártban, de ezt a munkát már az új elnökségnek kell elvégezni. Gondolom, hogy a párt működési reformja, tehát az alapszabály átfogó megújítása kora ősszel meg is történhet.

Tehát egy ember ősszel már nem tarthatja sakkban a pártot?

Természetesen minden tisztség hatás-és feladatkörét is át kell gondolni.

A választás eredményének tehát nincs szerepe abban, hogy az LMP teljes vezérkarát újraválasztják?

Az eddigi legjobb választási eredményt értük el, hiszen a párt 7, 1 százalékos támogatottságot még soha nem szerzett.

Legkésőbb nyáron mindenképpen tisztújítást tartottunk volna amúgy is.

Valóban most lesz a legtöbb képviselőjük, de volt olyan cél is, hogy a Fidesz kormányt leváltsák.

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy mi egyedül képesek vagyunk leváltani a kormányt. Ehhez kellettek volna a baloldali pártok, tehát az MSZP, DK, de a Jobbik együttműködése is. Kormányváltás csak széleskörű összefogás esetén valósulhatott volna meg.

Egyáltalán elképzelhető olyan összefogás, amely az ellenzéki pártok között kialakulhat és kormányképes?

 A pálya lejt, mert a Fidesz ördögi választási törvényt írt. Nyilván ma minden párt első számú feladata a megújulás, mi az LMP-ben a tisztújítás után azonnal elkezdjük el ezt a munkát, amely lehetővé teszi, hogy legyen esélyes kihívója az Orbán-kormánynak. 

Nincs béke az LMP-ben – lemondott az elnökség két tagja

0

A választás óta a nyilvánosság számára is érzékelhető a feszültség az LMP-ben, ám a történtek még korábbra nyúlnak vissza. Hadházy Ákos, a párt társelnöke azzal vádolta Schiffer Andrást, az LMP korábbi vezetőjét, hogy a zöldpárt képviselőjelöltjei az ő nyomására nem léphettek vissza más pártok javára. Hadházy ellen a párt etikai vizsgálatot indított, Sallai Róbert Benedek éppen egy ilyen bizottsági meghallgatáson támadt rá Hadházy Ákosra, és fizikailag is bántalmazta őt. Az LMP közleményét cikkünk végén olvashatják.

Az LMP-saga legújabb epizódjában sajtóinformációk szerint két elnökségi tag, Ungár Péter és Schmuck Erzsébet is bejelentette lemondását. Ungár Péter, aki Schmidt Mária fia, a legutóbbi időkben azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy az édesanyja és általa (is) tulajdonolt Figyelő listát közölt a lap szerint Soros György által fizetett ügynökökről.

Ungár Pétert a párton belül is több támadás érte emiatt, ő maga kijelentette, hogy nem ért egyet a listázással, és bár a szerkesztésbe nem szól bele, nem tartja jó ötletnek, hogy lista készült az állítólagos „Soros-bérencekről.”

Ezzel együtt, a két elnökségi tag mostani lemondása állítólag nem függ össze közvetlenül a párton belüli botrányokkal. Az Index értesülései szerint valójában technikai kérdésről van szó, és a lemondások közvetlen oka a közelgő rendkívüli tisztújítás.

Kerestük Ungár Pétert, de jelenleg nem elérhető.

Az LMP sajtóosztálya az elnökségi tagok lemondásával kapcsolatban a következőket közölte: „Az LMP Országos Elnökségének négy tagja az előrehozott tisztújítás érdekében lemondott. A párt fontosnak tartja, hogy minél előbb teljes tisztújításra kerülhessen sor. Ungár Péter, Schmuck Erzsébet, Ábrahám Júlia és Ferenczi István lépése azt a célt szolgálja, hogy a teljes tisztújítás már a legkorábbi időpontban, a párt május végi Kongresszusán megtörténhessen.”

Hadházy: elismerem, hogy részünkről újabb visszalépésekre lett volna szükség

Feljelentette az őt tettleg is bántalmazó Sallai Róbert Benedeket Hadházy Ákos. Az incidens az LMP fegyelmi tárgyalásán történt, rövid szóváltás után Sallai először fellökte Hadházyt, aki a fejét beverte egy radiátorba, ezért mentővel kórházba szállították.  Hadházy Ákos, az LMP lemondott társelnöke azt nyilatkozza a Független Hírügynökségnek, hogy pártjának képviselői a választásokon azért nem léptek vissza az esélyesebb induló javára, mert Sallai R. Benedek– Schiffer Andrással együtt – milliós perekkel fenyegette meg a képviselő-jelölteket. A visszalépések elmaradása viszont kétharmados többséget eredményez a Fidesznek.

 

Jobban van már, képviselő úr?

Fizikailag rendben vagyok, lelkileg viszont nem teljesen hevertem ki a történteket.

Az igaz, hogy miután Sallai R Benedek meglökte, vagy megütötte, ön ráesett a radiátorra és elvesztette az eszméletét?

Elnézését kérem, de én nem szeretnék a részletekbe belemenni. Szerencsére komoly bajom nem történt, a mentő csak elővigyázatosság miatt vitt el.

Egykori párttársa Sallai R Benedek bár bocsánatot kért, az állítja, hogy ön „rájátszott” az esésre. Majdnem azt mondta, hogy szimulált. Hallott erről?

Nem magamtól kerültem a földre, annyi bizonyos. De van nyolc tanú, ez elegendő lesz a részletek tisztázása. Rövidesen megindul a párton belüli eljárás, s a feljelentésem alapján az igazságszolgáltatás is tisztázhatja a történteket. Itt mégiscsak garázdaság történt.

Korábban kerestem már telefonon, mert olyan hírek terjedtek, hogy a visszalépésekben játszott szerepe miatt a pártja már fegyelmi eljárást indított ön ellen. S ha igaz, akkor ezt az ütést is a fegyelmi eljáráson kapta.

Igen, de amikor először keresett, akkor nem tudtam a fegyelmiről. De az kétségtelen, hogy egy másik eljárás során sérültem meg. Sallai R. Benedek kezdeményezésére felelősségre akarták vonni azokat a politikustársaimat, akik a választáson az esélyesebb ellenzéki jelölt javára visszaléptek.

Ön ellen is azért indult eljárás, mert a visszalépések mellett volt?

Igen.

Valamennyi visszalépő képviselő ellen eljárást indítottak, vagy csak ön ellen?

Többen voltak, de ennek részleteiről nem szeretnék nyilatkozni.

Mi volt a párttestület döntése?

Végül nem született ítélet. Az eljárás félbeszakadt az erőszakos események miatt. De végül Sallai ellen is elindult az eljárás.

Azért nem született ítélet, mert önt kórházba szállították?

Nézze, nem szeretnék ennek részleteiről többet mondani, mert ez a történet nemcsak az LMP-t járatja le, de kompromittálja az egész ellenzéket. Végső soron pedig az egész ország jövőjét veszélyezteti, ha most, egy beláthatatlan következményekkel járó választási eredmény után miatt az emberek elfordulnak a politikától.

Ha jól értem ezt a fegyelmi tárgyalást akár folytatni is lehet?

Ez a párt belügye, ezért nem szívesen beszélek róla. Azért is kell okosan lezárni az ügyet, mert ami történt, az egyenes következménye annak a folyamatnak, amit a Fidesz művel ebben az országban. A legnagyobb kormánypárt ugyanis hosszú évek óta csöpögteti a gyűlölet mérgét a társadalomba. A Fidesz szembefordítja egymással a pártokat, az embereket, s még ez ellenzék erői között is képes viszályt teremteni. A diktatúrába hajló kormány uralni akarja az egész társadalmat. Meggyőződésem szerint Magyarország jövőjét az dönti majd el, hogy akad-e még olyan ember, aki az ellenzéki oldalon hajlandó politikával foglalkozni.

Nincs kétségem, hogy az ellenzék feladata a jövőben az lesz, hogy a Fidesz társadalomba juttatott mérgét hatástalanítsa.

Mindenesetre, ha nem sikerül az LMP belső konfliktusait rendezni, az a párt végét is jelentheti. Ugye a rendszerváltás óta eltűnt már néhány párt a Fidesz környezetéből, elég csak a Kisgazdákat, az MDF-et említeni, s a KDNP-ről már ne is beszéljünk.  Erre gondol?

Csak részben, inkább arra gondoltam, hogy Fidesz elsőrangú érdeke, hogy sikerüljön felkorbácsolni az érzelmeket és az indulatokat az ellenzék, és ezen belül az LMP soraiban is. Ha nem sikerül ezen túljutni, akkor

a Fidesz jegyet váltott az örökös hatalomgyakorlásra.

A politizáló tömegeket egyelőre azt foglalkoztatja, hogy az LMP miért nem tudta a visszaléptetésekkel megakadályozni a Fidesz kétharmadát. Csak a fővárosban újabb öt mandátumot szerezhetett volna az ellenzék, ha önök nem csak mondják, de valóban visszalépnek. Ennek mi a magyarázata?

Akár visszalépések nélkül is lehetett volna ellenzéki győzelem, ha az ellenzék pártjai meg tudják győzni az emberek többségét, hogy készek és képesek gyökeresen új irányt adni az országnak. Az LMP ezen dolgozott, értünk is el sikereket, hiszen soha ennyi szavazónk nem volt, szemben pl a baloldali pártokkal, akik szavazókat veszítettek. De kétségtelen,

miután a választások előtt már látszottak a várható eredmények, visszalépésekkel nagyobb volt az esélye a sikeres ellenzéki szereplésnek.

Főleg, ha a pártok a megfelelő helyen léptek volna vissza egymás javára. Az is egyértelmű volt, hogy a kormányváltás esélye akkor nő csak meg jelentősen, ha széles körben, sok helyen és a Jobbiktól a baloldalig terjed. Ennyit láthattunk a választások előtt.  A választások után viszont valóban egyértelmű, hogy ha jobban döntenek az LMP képviselői, akkor talán a kétharmadot sikerülhetett volna megakadályozni.

Ismétlem: csak a fővárosban öt plusz ellenzéki mandátumot jelenthetett volna, ha visszalépnek.

Így igaz, de ezt előre nem lehetett tudni és én kicsit máshogy fogalmaznék: szinte csak a fővárosban jelenthetett plusz mandátumot a visszalépés. De úgy gondolom, hogy a „felelős keresése” rendkívül céltalan, és félrevezető. A választási kudarc valódi oka nem a visszalépések körül keresendő. Sokkal inkább abban, hogy

az ellenzéki pártok nem tudtak olyan alternatívát nyújtani, hogy a választók elhiggyék: képesek új pályára állítani az országot. Ha az ellenzék hitelesen tudja képviselni a gyökeres változások szándékát, és a kormányzóképességet bizonyítani, akkor a visszalépésekre sem lett volna szükség.

Tehát azok a pártok felelősek a választások kudarcáért, melyek nem tudtak alternatívát felmutatni. Ismétlem: baloldal pártjai nem szereztek több szavazót, mint az előző választásokon, az LMP viszont korábbi önmagához képest jól szerepelt, ugyanis annyi szavazatot kaptunk, mint még soha.

Ez viszont a kormány leváltáshoz, vagy a kétharmad megakadályozásához kevésnek bizonyult.

Azt elismerem, hogy részünkről újabb visszalépésekre lett volna szükség, amit az LMP elnöksége támogatott ugyan, de – ahogy korábban már elmondtam – a visszalépők polgári perekkel történő fenyegetése akadályozta ezt a folyamatot.

Viszont Schiffer a maga részéről cáfolta, hogy ő bárkit perrel, kártérítéssel fenyegetett volna. Hazugságnak nevezte, amit ön állít.

Holott csak a tényeket ismertettem, ugyanis jegyzőkönyvek, e-mailek születtek a történtekről. Sallai R. Benedek előterjesztést is készített erről. Mindez még akkor volt, amikor egyetlen visszalépőnk sem volt, a titktár 150 milliós perrel fenyegette meg azt, aki elsőként vállalja. Ezt ugyan az elnökség nagy többséggel elutasította, és a párt jogásza is jogi nonszensznek nevezte. Ezt követően

Sallai felkereste a Schiffer és társa ügyvédi irodát, ahol kérésére készítettek egy vállalhatatlan szakvéleményt, amely akadályozta a visszalépést. Ezt köröztették, s így persze, kevesen merték vállalni a visszalépést.

Mindenesetre az látszik, hogy az LMP ugyan beszélt, sőt tárgyalt a visszalépésekről, de aztán mégsem tette meg.

Igaztalanul vádolták Szél Bernadettet, hogy ő akadályozta a visszalépéseket, hisz kifejezetten komolyan gondolta a széleskörű együttműködést.

A látszat viszont ez ellen szól, ma már az LMP számlájára írják, hogy a Fidesz túlhatalmát biztosította. A szavazóknak majdnem mindegy, hogy ez Schifferen, Sallain, vagy Szél Bernadetten múlt. 

Valóban ez a látszat, amiért felelősnek is érzem magam, részben ezért mondtam le. De ez részletkérdés. A lényeg az, hogy a pártok nem tudták magukról elhitetni, hogy valóban változást akarnak. De ez a múlt, viszont jövő csak akkor lesz, ha az ellenzék semlegesíteni tudja a Fidesz által gerjesztett, a társadalomra ömlő gyűlöletet.

Komolyan vehető információim szerint a Fidesz-kormány arra készül, hogy a parlamenti pártok támogatását alaposan megemelje. Mégpedig azért, hogy az ellenzék kényelembe helyezhesse magát. Nagyon logikus lenne, hisz úgy tűnik az újonnan kialakult ellenzéki pártstruktúra nagyon kellemes a Fidesz számára. Pedig

az alakuló parlament nem egy demokratikus parlament, egészen elképesztően nagy az egyensúly hiánya a kormány és az ellenzék között. Ezért ma már nem az a kérdés, hogy mi történt, hanem az, hogy ebben a helyzetben mi a helyes magatartás az ellenzék részéről.

A kormánypárt kétharmados többsége azért fontos, mert ennek birtokában a Fidesz eldöntheti, hogy ki lesz a Kúria új elnöke, kik lesznek alkotmánybírák, illetve marad-e legfőbb ügyész Polt Péter. Az ő hivatalban tartása elsimíthatná az elmúlt nyolc év tíz-, száz-, vagy ezermilliárdos korrupcióit. Ez önt nyilván érzékenyen érinti.

Igen, ez tragédia. Sallai valószínű még ma sem fogja fel, hogy mit művelt, de még az ellenzékben sem döbbentek rá erre. A tény azonban tény: a kétharmadnak beláthatatlan következményei lehetnek gazdasági, de közjogi értelemben is.

Valóban lehet olyan érzése az embernek, hogy szinte valamennyi ellenzéki párt gátja volt az együttműködésnek. Ebből következően mintha mindenki a Fidesz kétharmadát építette volna.

Ezt így érzem én is, magabiztosan elzárkózott a Jobbik, de az MSZP vezetői között is akadt olyan politikus, aki azt mondta, hogy a teljes körű összefogást a Fidesz nem fogja engedélyezni. Nem is engedték, engem pedig az utóbbi két hónapban hazugságokkal próbáltak lejáratni.

A pártja társelnöki posztjáról lemondott, a mandátumát felveszi?

Ezt még nem döntöttem el, sok mindent át kell gondolnom, de a parlament nyitóüléséig ezt is el fogom dönteni.

A Fidesz a jelenlegi választási rendszerben legyőzhető?

Sokszor elmondtam, hogy szerintem ez volt az utolsó olyan lehetőség, amikor a Fidesz legyőzhető demokratikusnak nevezhető választáson. Miután ez nem sikerült, úgy érzem, hogy normális választáson ez már nem következhet be. Éppen ezért kell nagyon-nagyon átgondolni a felelős ellenzéki magatartás módját. A kétharmaddal folytatják a jogállam leépítését, mert nem szeretnék még egyszer átélni, amit a hódmezővásárhelyi eredmény és a választások között megéltek. Megcsapta őket a vereség szele, valósággal rettegtek, mert tartottak a börtöntől. Ezt aligha akarják még egyszer kockáztatni, ezért szerintem a következő négy évben azon dolgoznak majd, hogy minden változás lehetőségét ellehetetlenítsenek. Elképesztő dolgok jönnek. És sajnos jó esély van arra is, hogy az Európai Unióból kizárják az országot, ami a teljes gazdasági összeomlással járhat. Csak remélni tudjuk, hogy ez nem következik be.

Fizikai támadás Hadházy ellen – Frissítve

0

Sallai Róbert Benedek egy LMP-s fegyelmi tárgyaláson megragadta a széken ülő Hadházyt és a földre lökte. A HVG több helyről megerősített információja szerint Hadházy agyrázkódást szenvedett, a mentőket és a rendőröket is a helyszínre hívták. Sallai ellen eljárás indul.

 

Hadházy az LMP választások után lemondott társelnöke Facebook posztjában megerősítette az incidens tényét.

Bár nem örülök neki, de a sajnos meg kell erősítenem a sajtóban megjelent hírek egy részét: Sallai Titkár Úr ma…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. április 14.

Az Indexnek pedig azt mondta, hogy nem jelentette fel Sallait.

A két politikus azon az etikai eljáráson vett részt, amelyen a Kunhalmi Ágnes MSZP-P jelölt javára visszalépő LMP-s Kassai Dániel fegyelmi ügyét tárgyalták.

Később Sallai R. Benedek Facebook posztban reaglt a történtekre, azt állítva, nem bántotta Hadházyt, politikustársa játszotta el a „hattyú halálát”.

Nem vertem meg Hadházy Ákost. Aki ezt állítja, az hazug. Nem véletlen tudta végig haknizni a médiát sérelmével. Ha…

Közzétette: Sallai Róbert Benedek – 2018. április 14.

 

Az LMP nem sokkal az incidens után közleményben tudatta, hogy a mai napon történt eseményeket követően azonnal megkezdődött a párton kívüli jogi és a párton belüli fegyelmi eljárás Sallai R. Benedekkel szemben. Az LMP az erőszak minden formájával szemben a zéró tolerancia elvét vallja – szögezi le a dokumentum. 

Hadházy többször is vitába keveredett az LMP vezetőségének több tagjával, Sallaival legutóbb azon, hogy a nyilvánosság felé kommunikálta: Sallai és a korábbi LMP-elnök fenyegetéseinek a hatására hiúsult meg több LMP-s jelölt visszalépése a választások előtt.

Hadházy meredek információja

„Kaptam egy elég hitelesnek tűnő információt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a választás napján is ügyeletet tartott a nyomda és vasárnap délután gőzerővel el is kezdtek nyomtatni” – írja Hadházy Ákos, az LMP lemondott társelnöke Facebook bejegyzésében. Egy óra alatt több, mint négyszázan osztották meg a posztot.

 

Mint kifejti, az elég meredek információt igyekeznek  hivatalosan ellenőrizni. Ugyanakkor két dolgot ennél fontosabbnak tart.

 

kaptam egy elég hitelesnek tűnő indormációt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. április 14.

Egyrészt az, hogy a választás eleve tisztességtelen volt. Ha egy választáson nem egyenlő az ellenzék és a kormány esélye, az a választás nem szabad és nem tisztességes – mutat rá.

A másik tény, amit kifejt az, hogy még mindig nem tudjuk, hogy rendszerszintű csalás vagy a lezüllesztett közigazgatás rendszerszintű inkompetenciája okozta a rengeteg törvénytelenséget és szabálytalanságot, de az biztos: akár így, akár úgy, ezek a rendellenességek alapvetően és joggal rendítik meg a választásba vetett bizalmat.

A következő évekről vitázott Gulyás Gergely és Molnár Gyula

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint a gazdaság teljesítményét és a kormány migrációval kapcsolatos fellépését díjazták vasárnap a választók. Molnár Gyula, az MSZP lemondott elnöke azt mondta, hogy aljas volt a kampány, amely a kormány részéről kizárólag a migrációról szólt, de bírálta a DK-t és az LMP-t is. Lakner Zoltán politikai elemző szerint a választási csalás-nem csalás kérdése „az ellenzéki pártok újabb önfelmentő hisztériájának kezdete is lehet”.

A két politikus a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital által rendezett Magyarország 2018-2022 című budapesti konferencia panelbeszélgetésén vitázott egymással. Meghívták Szél Bernadettet, az LMP társelnökét is, ő viszont lemondta részvételét.

Gulyás Gergely azt mondta,

ő a pesszimisták közé tartozott,

nem számított ekkora győzelemre. Szerinte két fontos téma volt: a gazdaság és a migráció. Előbbiről azt mondta: az országnak már kiegyensúlyozott költségvetése van, 2010-hez képest 740 ezerrel többen dolgoznak, „a választópolgárok többsége úgy érezte, hogy sikerül egyről a kettőre jutni”.

A migrációval kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy ez volt a közelmúlt európai választásainak egyik legfontosabb témája. Ez szerinte „elsősorban tartalmi kérdés”, amiben

„tartalmilag a kormánynak száz százalékig igaza van”,

és a probléma „velünk fog élni a követező években, évtizedekben”.

Molnár Gyula szerint viszont

„minden idők legaljasabb kampánya zajlott”,

amelyben a Fidesz sokkal több pénzt is költhetett. Ugyanakkor elismerte, hogy a migráció valóban fontos téma Európában.

Molnár emellett bírálta az LMP-t és a DK-t, mert a két párt szerinte bundázott, és valójában már a 2022-es választásra készült, elfogadták, hogy idén a Fidesz nyer.

A következő négy évről Gulyás Gergely azt mondta, hogy a demográfiai helyzet javítása és a családok erősítése a fő feladat. Molnár Gyula szerint viszont Magyarország előtt az a kérdés áll, hogy a kontinens összeszerelő üzeme lesz vagy mozdul az innováció irányába. Szerinte a tömeges kivándorlás azt bizonyítja, hogy

„a fiatalok számára nem vonzó és nem is működőképes”

az elmúlt nyolc év kormányzati gazdaságpolitikája. Az is kérdés szerinte, hogy a Fidesz tovább faragja-e a parlament jogkörét.

A vitát moderáló László Róbert választási szakértő megkérdezte Gulyástól, miért nem oldották meg a kamupártok problémáját, mire a fideszes politikus elismerte, hogy tévedtek, amikor azt hitték, elég lesz, hogy az egy százalékos eredményt el nem érő pártok vezetői vagyonukkal felelnek az állami kampánypénzekért. Szerinte tovább kell szigorítani a szabályokon.

Arról, hogy például Gőgös Zoltán nem veszi át a parlamenti mandátumát, Molnár Gyula azt mondta, nem ért vele egyet. Gulyás Gergely egyetértett vele, és hozzátette: Gyurcsány Ferenctől egy hasonló lépés példátlan önkritika lenne, de

Gyurcsány nélkül nehezebb lenne a Fidesz helyzete a következő választáson.

A konferencián László Róbert ismertette a Political Capital kutatását, amely szerint a válaszadók csupán 60 százaléka tudta a választás előtt, hogy két szavazatot adhat le. Az is kiderült, hogy a választópolgárok jelentős többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhatnak. A Fidesz szavazóinak az 56 százaléka támogató, az MSZP és a Jobbik szavazóinak 80 százaléka, a DK szavazóinak 92 százaléka elutasító ezzel kapcsolatban.

A konferencián mások is beszéltek arról, milyen négy évre számítanak. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője teljesen tartalom nélküli, kiürült közbeszédre számít és nyugtalanságot vár. A migráció mindent uraló témája szerinte egészségtelenné teszi a társadalmat szociálpszichológiai értelemben. Ha a kormányzat „nagyon keményen tolja ezt tovább” akkor szerinte

ez nem egy békés társadalom képét vetíti előre,

és nagyon messze leszünk, hogy Magyarországon egy polgárosult értékrend uralkodjon.

Unger Anna politológus, az ELTE oktatója szerint a kétharmaddal „finomra lehet igazítani” újra a választókerületi határokat, az önkormányzati rendszerben lehet változtatásokat eszközölni, továbbá a bírósági rendszerhez is hozzá akarnak nyúlni. Úgy fogalmazott, hogy a kétharmad zúzására számít, szerinte

a kormány csúcsra járatja majd az idegengyűlöletet.

A közjogi rendszer „pofásítása” is meg fog történni szerinte.

Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese azt mondta, bár Orbán Viktornak „nincs programja, teljesen nyíltan közöl velünk mindent azzal kapcsolatosan, amit csinálni akar”. Szerinte ezt végre érdemes lenne komolyan venni, nem megvárni, hogy mi történik majd a következő négy évben. Szerinte kérdés az is, hogy lesz-e akcióképes ellenzék vagy ez a „teszetoszáskodás” tovább folytatódik.

Unger Anna beszélt arról is, hogy a Nemzeti Választási Iroda képtelen volt ellátni a feladatát, és nincs magyarázat az aggodalmakra. Lakner Zoltán ugyanakkor azt mondta: nagyon óvatos lenne a választási csalás, nem csalás dologban, mert

ez az ellenzéki pártok újabb önfelmentő hisztériájának kezdete is lehet.

Ugyanakkor szerinte az államigazgatás működése lehetetlenné teszi, hogy megtudjuk, pontosan mi történt. Azt viszont csodának nevezte, hogy miközben teljesen nyíltan folyik a civilek üldözése, újabb és újabb civil kezdeményezések nőnek ki a földből; szerinte ez az, ami okot ad bármiféle reményre.

Több megyében teljesen összeomlott a baloldal

Többen mentek el szavazni most vasárnap, mint 2014-ben, de gyakorlatilag csak a Fidesz, illetve kisebb mértékben az LMP tudta növelni támogatói számát. Vannak olyan választókerületek, ahol 10 százalékponttal többen szavaztak most a Fideszre, mint négy évvel ezelőtt. És vannak olyanok is, ahol a baloldalhoz sorolható pártok jelöltjei együtt sem értek el 10 százalékos eredményt.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A szavazatok közel 100 százalékának összeszámlálása után a Fidesz nagyjából 2 600 000 listás szavazatnál jár (ebben benne vannak a határon túliak szavazatai is, a külföldön szavazó magyaroké viszont még nincs). Ez azt jelenti, hogy a párt

több mint 335 ezerrel több szavazatot szerzett, mint 2014-ben.

Valamelyest a Jobbik is növelni tudta a szavazatai számát, de csak minimális mértékben: most 1 028 000 szavazat körül járnak, négy éve ennél 8 ezerrel kaptak kevesebbet.

A baloldali pártok viszont sok szavazót vesztettek.

2014-ben az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok alkotta Összefogás nevű koalícióra 1 290 806-an szavaztak. Most, ha összeadjuk az MSZP-Párbeszéd kb. 652 000, a DK 295 ezer és az Együtt 34 ezer szavazatát, akkor 981 ezerhez jutunk – vagyis úgy szavaztak több mint 300 ezerrel kevesebben a baloldali pártokra, hogy közben nagyjából ugyanennyivel, vagyis 300 ezerrel többen mentek el szavazni, mint négy éve.

Ugyanakkor az összefogásból négy éve kimaradó, és most is csak néhány helyen koordináló

LMP jelentősen tudta növelni szavazói számát.

2014-ben 269 414 listás szavazatot kaptak, most viszont nagyjából 365 ezret.

Az ellenzéki szavazókhoz hozzávehetjük még a Momentum 150 ezer, valamint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 90 ezer szavazatát. Így

összesen nagyjából 2 600 000-en szavaztak tegnap a kormányváltásra,

nagyjából ugyanannyian, mint a Fideszre – a többi szavazat a kisebb pártokra ment el, köztük több kamualakulatra. A Political Capital gyorselemzése szerint ugyanakkor rájuk most kevesebben szavaztak, mint négy éve: 181 ezer helyett „csak” 68 ezren.

Az intézet szerint a magas részvétel csak a fővárosban kedvezett az ellenzéki pártoknak, országos szinten

a Fidesznek sikerült jobban a mozgósítás.

Ráadásul az ellenzéki szavazatok közül a Momentumra, Együttre, MKKP-ra adottak gyakorlatilag elvesztek (mivel nem jutottak be a parlamentbe), ezért hiába veszített el a Fidesz öttel több egyéni kerületet, mint négy éve, mégis legalább ugyanannyi, sőt, a legfrissebb állás szerint eggyel több, 134 mandátumra számíthatnak.

Néhány választókerületben ráadásul jelentősen nőtt a Fideszre szavazók száma, térképünkön azokat ábrázoltuk, ahol a kormánypárt legalább 10 százalékponttal jobb eredményt ért el, mint 2014-ben.

A kisvárdai körzetben 14, Dombóváron és környékén 12, az ózdi, salgótarjáni és szekszárdi körzetben 11-11, míg a tiszaújvárosi, gyöngyösi, sárvári és zalaegerszegi körzetben 10-10 százalékkal többen szavaztak a kormánypártra a négy évvel ezelőttihez képest.

Feltűnő, hogy ezek közül több az ország legszegényebb régióiban van. Ezt mutatta ki a G7 elemzése is, amely szerint

a legszegényebb magyarországi településeken több mint 80 százalékot szerzett a Fidesz.

A GKI adatai szerint legszegényebbnek számító falu Csenyéte, itt most 79%-ot ért el a kormánypárt, a második a Magyarországi Cigánypárt lett 18%-kal, míg a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 1-1%-ot kapott. A többiek még ennyit se. Az eredmény azért is érdekes, mert 2014-ben még a baloldali koalíció kapott itt 83 százalékot.

Vannak olyan választókerületek is, ahol gyakorlatilag megsemmisült a baloldal.

Térképünkön azokat jelöltük meg, ahol az MSZP-Párbeszéd illetve a DK jelöltje az LMP-s indulóval együtt sem ért el még 10%-os eredményt sem.

A leggyengébben Szabolcsban szerepeltek a baloldali pártok. Mátészalkán a DK-s Csomáliné Rácz Erika 4,22, az LMP-s Tárkányi Sándor pedig 1,62%-ot kapott, vagyis közösen is mindössze 5,84%-ot értek el. Kisvárdán a szintén DK-s Rakóczki Dénesné 4,86, az LMP-s Makranczi István 2,2%-ot kapott (összesen 6,88%).

Az ország nyugati felében is vannak olyan körzetek, ahol nagyon gyengén szerepeltek a baloldali pártok. Körmenden 7,25%-ot (Balogh Tibor, DK: 4,29, Bogáti András, LMP: 2,96), Barcson 7,69%-ot (Remes Gábor, DK: 5,9, Sipos Zoltán, LMP 1,79) értek el közösen.

Még összesen nyolc hasonló körzet volt: Kiskunhalason 8 (Molnár László, DK: 5,87, Midi Melánia, LMP: 2,13), Sárbogárdon 8,59 (Szilveszterné Nyuli Ilona, DK: 5,87, Lapos Péter, LMP: 2,72), Karcagon 8,74 (Bodó Jánosné, DK 5,53, Sallai Róbert Benedek, LMP: 3,21), Marcaliban 8,92 (Mészáros Géza József, MSZP-P: 7,13, Filák Péter, LMP: 1,79), Hódmezővásárhelyen 9,08 (Rója István, MSZP-P: 7,43, Pongrácz Gergely, LMP: 1,65), Vásárosnaményben 9,48 (Bihari Miklós, MSZP-P: 8,65, Tempfli József, LMP: 0,83), Egerben (Kertészné Kormos Noémi, DK: 6,86, Komlósi Csaba, LMP: 2,98) és Nagykátán (Török Zsolt, MSZP-P: 7,07, Szalay Sándor, LMP: 2,77) pedig 9,84%-os eredményt értek el együtt.

Az viszont gyakorlatilag az egész északkeleti részre igaz, a nagyvárosokat leszámítva, hogy önmagában szinte mindenhol 10% alatt szerepelt az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltje.

Nyert a Fidesz, nem kicsit, nagyot

A hét végére lesznek végleges választási eredmények, annyi már most látható, hogy nagyon kaszáltak a kormányzó pártok. Bejutott Mellár Tamás, ami azt mutatja, hogy országosan is működhetett volna a Hódmezővásárhely-effektus.

 

A Fidesz-KDNP 91 egyéni és 42 országos listán szerzett mandátumával 133 képviselőt juttatott az Országgyűlésbe, ez a szavazatok több mint kétharmada, 66,83 százalék.

A második legerősebb párt a Jobbik lett, amelynek összesen egy egyéni mandátumot sikerült megszereznie, listán pedig 25-öt.

Az MSZP-Párbeszéd egyéniben 8, listán 12 mandátumhoz jutott – ezzel éppen hogy megugrotta a 10 százalékos küszöböt.

A DK megelőzte az LMP-t: az előbbi 3 egyéni és 6 listán, az utóbbi pedig 1 egyéni és hét listán bejutott képviselővel rendelkezik.

Ott lesz még az Együtt is az új Országgyűlésben: egy mandátumot sikerült szereznie egyéniben, Budapesten, miként egy független, illetve egy nemzetiségi (német) képviselő is ott lesz a törvényhozásban (ez utóbbit bátran hozzá lehet azonban csapni a Fidesz-KDNP-csapathoz, mivel fideszes politikusról van szó.

A független képviselő egyébként Mellár Tamás. Az, hogy ő  – igaz a legkevesebb szavazati különbséget eredményező legszorosabb versenyben és vidéken – nyerni tudott, a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy  Hódmezővásárhely-effektus megbuktathatta volna a kormányt, ha az ellenzéki pártok országosan ezt a módszert követik.

Szél: Kétszer olyan keményen kell küzdeni

Szél Bernadett körzetének Budakeszin még nem dőlt el a sorsa, amikor értékelte a választások eredményét éjfél után az LMP eredményváróján. Hadházy Ákos lemondott.

Szél megköszönte mindenkinek, aki elment szavazni, és kiemelten az LMP-szavazóknak. Ezután arról beszélt, hogy a Fidesz nagyarányú győzelme azt mutatja, hogy

a küzdelem új szintjét és új minőségét kell megvalósítani,

mert nem sikerült a kormányváltás.

Kétszer olyan keményen és kétszer annyit kell küzdeni, mint eddig – mondta. Hozzátette, hogy nem az LMP programján kell változtatni, mert az jó, hanem azon, ahogy megközelítik a választópolgárokat. Minél több emberhez el kell juttatni a programot, „mostantól ezen fogok dolgozni” – mondta Szél.

Az LMP társelnöke mindenkit arra kért, hogy ne adják fel a küzdelmet, bármit is mutatnak most az eredmények.

Egy dolgot tudunk tenni, hogy még nagyobb megértéssel, türelemmel viseltetünk egymás iránt, és a szekértáborokat felszámoljuk

– mondta Szél, aki nem gratulált Orbán Viktornak és a Fidesznek.

Az LMP listán valamivel 6 százalék felett végzett, egyéniben pedig biztosan csak Csárdi Antal jutott be Budapest 1-es választókerületében.

Szél Bernadett Budakeszin néhány száz szavazattal volt elmaradva a beszéd pillanatában a fideszes jelölthöz, Csenger-Zalán Zsolthoz képest, így neki még van esélye nyerni. Hadházy Ákos viszont biztosan nem győzött Szekszárdon, és korábban megígérte, hogy a Fidesz abszolút többsége esetén lemond, amelyet meg is tett.  

Hangsúlyozta, hogy nagyon nem volt tisztességes és egyenlő a verseny. „Abban ne legyen biztos a Fidesz hogy megszabadult tőlem” – tette még hozzá.

Ami lehet: szakértő kormány

Terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi választásokkal a New York Times, ami azt is jelenti, hogy a világ egyik legtekintélyesebb újságja sem tartja marginálisnak, ami ebben az országban történik. Orbán Viktor tehát joggal lehet büszke erre a figyelemre, hiszen ezt jórészt ő érte el. Más kérdés, hogy ez az érdeklődés inkább fakad abból a politikából, amelyet ő követ, és amelyet maga a new yorki lap is, bár nem ezzel a kifejezéssel, fertőzőnek tart. Az illiberális szemlélet, amelyet a magyar miniszterelnök hozott be a politikai életünkbe, ma már jelen van Erdogan Törökországában, Kaczynski Lengyelországában, de általában is: a jobboldali populizmus erősödését látjuk szerte a világban, Trump Amerikájában is.

 

Izgalmas tehát, hogy mi történik vasárnap Magyarországon, már csak azért is, mert e pillanatban megjósolhatatlannak tűnik a végeredmény. Az ellenzék szempontjából ez is haladás, hiszen a hódmezővásárhelyi polgármester választás előtt senki nem adott esélyt sem a baloldalnak, sem a Jobbiknak, biztos és egyértelmű Fidesz győzelmet várt mindenki, még csak az újabb kétharmadot sem kérdőjelezték meg az elemzők. Jórészt persze ez az ellenzéki politizálás tehetetlenségének, hadd ne mondjam tehetségtelenségének köszönhető; bár arról beszéltek folyamatosan, hogy el fogják kerülni a 2014-es bénázást, amikor is még az összefogás szót is sikeresen lejáratták, a valóság éppen az ellenkezője lett: folyamatos egyet nem értés a pártok között, de némely pártoknál belül is.

Hagyjuk azonban most a múltat; az eredmények függvényében úgy is fogjuk még elemezni a bőven a történteket, koncentráljunk a jelenre. Arra a jelenre, amely egy nappal a választások előtt azt mutatja, hogy bár a baloldalinak tartott, de inkább nevezzük Orbán-ellenes pártok az utolsó napokra kötöttek jó pár reménydús megállapodást, mégis megtartotta a kiszámíthatatlanság tartományában a lehetséges végeredményt. A legvalószínűbbnek változatlanul a Fidesz sikerét tartják, mégpedig a kétharmadot el nem érő, de az abszolút többséget magabiztosan szállító módon. Ha így lesz, ne legyen kétségünk, Orbán folytatni fogja azt a politikát, amelyet eddig követett; láthatóan, érzékelhetően nincs is más a fejében. Az intenzív migráns-ellenes pályáról nyilván leszáll némiképp, de annyiban muszáj lesz fenntartania, hogy beválthassa ígéretét, azaz kimutassa: itt valóban Soros-zsoldosok ármánykodtak az ország ellen. Márpedig velük le kell számolni, különben itt maradnak közöttünk bomlasztani, elveszejteni a nemzetállamot. Fidesz győzelem esetén bizton állíthatjuk: az orbáni rendszerben nincs már tartalék, kibocsájtotta magából az összes mérgező anyagot, sem a kormányzásban, sem pedig a politikájában nincs már innovációs lehetőség. Azért nincs, mert a vezérelvű illiberális, autoriter rendszer könyörtelenül megy tovább a maga útján, ebből nincs visszaút. Erre a kormányfő személyisége a garancia; ennek a személyiségnek immár a hatalom megtartása, illetve folyamatos felmutatása a lényege. Hogy ez a rendszer meddig élhet így, az Unió és a demokratikus világ meddig fogadja el, azt nehéz megjósolni, kiváltképp akkor, ha a belpolitikai helyzet alig-alig változik, azaz a magyar lakosság többségének semmi problémája nincs azzal, ha a szabadságjogainak egy részét elveszik tőle. Ebben az esetben az ország egyre inkább marginalizálódik, halad a kétsebességes Európa pereme felé.

Az ellenzék pedig? Nos, feltehetően szétmarcangolja egymást és magát, köldöknézővé válik: elindul egy olyan élve boncolás, amely kényelmessé teszi a Fidesz kormányzás nélküli kormányzását. A Jobbik elnöke már most bejelentette, hogy kudarc esetén lemond, ugyanezt közölte a feltörekvőnek ígérkezett, aztán középszerűvé vált Momentum vezető, kinyílik a harc az LMP-n belül is, hogy a szocialistákról már ne is szóljunk. Úgy is fogalmazhatnék: a Fidesz győzelme hosszú pangást hozhat az ellenzéki oldalon, és könnyű leszámolást a kormánypárt oldalán. Szépen elhal az összes olyan botrányos ügy, amely, normálisan, bíróság után kiált; legfeljebb Kósa Lajost tolják, átmenetileg, félárnyékba.

Egyelőre teoretikusnak tűnik, de mégis izgalmas a kérdés: mi lesz akkor, ha az ellenzék megszerzi a többséget? Képes lesz-e kezdeni valamit a nyakába szakadt sikerrel? Leülnek-e egymással tárgyalni, és eredményesen tárgyalni azok, akik erre négy, vagy nyolc év alatt képtelenek voltak? Hiszen most is azt látjuk: ha ez a lehetőség az asztalra kerül, teljesen különböző módon látják az április 9-i folytatást. Egyesek azonnal új választások előkészítését tartanák üdvösnek, olyan választási rendszerben, amely tükrözi az ország politikai tagoltságát, mások a kormányzóképesség bemutatását, a négy éves ciklusban való gondolkodást tartják az üdvözítő megoldásnak.  A pártvezetők hivatalos nyilatkozatai alapján meglehetősen elszomorító a helyzet: sehogy se lehetne összeállítani egy kormányképes erőt. Azt valamennyi fontosabb szereplő hangsúlyozza, hogy a Fidesszel semmiképpen nem hajlandó összeállni, miképpen a Fidesz is kijelentette: nem hajlandó – a KDNP-n kívül – koalíciós kormányzásra. Nem tudni, hogy ezeket a deklarációkat komolyan kell-e venni, a magam részéről inkább hajlok a nem felé. A politikában sokféle olyan határozott nemmel találkozhattunk már, amelyek az utolsó pillanatban igenné változtak. (Lásd Fidesz Kisgazda Párt 1998-ban, vagy MSZP-SZDSZ 1994-ben.) Hivatkozás mindig van; az ország érdeke kellően rugalmas érv ahhoz, hogy bármikor bevethető legyen.

De maradjunk csak az ellenzéknél: a Jobbik azt állítja, legfeljebb az LMP-vel állna össze, az LMP jobbra és balra is nyitott, a maga sokszor kissé nehezen értelmezhető módján, de fő szabályként a XXI. századi pártok partnerségéről beszél, míg az MSZP a Jobbikon kívül mindegyik ellenzéki pártot szívesen látná a Karácsony-kormányban. Ez tehát a teória. Hogy mi a valóság, azt nyilván csak a bennfentesek tudják. A Független Hírügynökség információi mindazonáltal arról szólnak – noha, ismételjük, hivatalosan elvetik ennek lehetőségét -, hogy a pártok számolnak egy esetleges szakértői kormány felállításával. Ebbe, a mi tudásunk szerint, ha a körülmények ezt indokolják, a Jobbik is belemenne. Többen ezt a technikai koalícióként aposztrofáljak, azaz a parlamenti többséget arra felhasználva, hogy egyrészt vissza lehessen állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, azaz a jogállami normákat, másrészt meghozhassák azokat a személyi döntéseket – Polt Péter! -, amelyek nélkül ezek a normák nem helyreállíthatók. Kétségkívül fontos lenne egy ilyen megegyezés, de hogy stabil, hosszabb távú kormányzást nem biztosít, az egyértelmű. Még, ha az első időszakban a mézesheteiket élnék a ma még ellenzéki pártok, az ellentétek alig pár hónap alatt felszínre, a nyilvánosság elé kerülnének, könnyű fegyvert adva a Fidesz kézébe.

És, ha már itt tartunk, érdemes egy pillanatra eljátszani azzal a gondolattal is, hogy mi lesz, mi történhet Orbán Viktorral a választási vereség esetén, és mi azzal a csaknem monolit sajtószerkezettel, amelyet a Fidesz épített ki magának.

Orbán viselkedése, lépései egyértelműen attól függnek, hogy milyen mértékű lesz az a vereség. Ha szoros lesz a verseny – ez a forgatókönyv csakis így képzelhető el -, akkor biztosak lehetünk abba, hogy a rajongói tábor, a tettre kész Bayer Zsoltokkal az élükön, az utcára vonulnak, és olyan tüntetéshullámmal öntik el, elsősorban Budapestet, amely egyrészt megrettentheti a győzteseket, másrészt a fedélzeten tartja Orbán Viktort. A Fidesz elnöke, ha akarja, ha nem – márpedig akarja – ennek a helyenként csőcselék módjára viselkedő tömegnek az emblematikus vezérévé, szimbolikus atyjává vált, tehát nem léphet le a színről, egy újfajta háborúba kezd, amelynek célja az új hatalom mielőbbi megbuktatása, lemondásra kényszerítése. Ebben a sajtója is partner lesz; ne feledjük, ezek az emberek neki köszönhették pozíciójukat, nem tudnak és nem is akarnak másnak megfelelni.

Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy az ország nyugalma érdekében az lenne a legjobb, ha maradna a jelenlegi rendszer. Ellenkezőleg: olyan választási eredményre van szükség, amely helyreállítja a jogállamot, és visszaviszi az országot Európa szívébe. Ehhez pedig mindenkinek el kell menni szavazni, és lehetőleg jól választani. Azt mondják, a nép bölcs, az emberek okosak.

Meglátjuk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK