Kezdőlap Címkék Liberálisok

Címke: Liberálisok

A Liberálisok szerint Soros György megérdemelné a béke Nobel-díjat

0

A párt szerint a gyűlöletkeltő propagandával szemben Soros tettei miatt megérdemli a kitüntetést.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola öt professzora: Iványi Gábor lelkész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás teológus, Nagy Péter Tibor szociológus és Szilágyi Gál Mihály filozófus döntött úgy, hogy levélben

kezdeményezik a Nobel-békedíj odaítélését Soros Györgynek.

Erre reagálva írja közleményében a Magyar Liberális Párt, hogy támogatják a javaslatot. Szerintük az Orbán-kormány mindent megtesz, hogy Sorost „Magyarország és Európa ellenségeként állítsa be”, pedig ő évtizedek óta küzd azért, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek az alapvető szabadságjogok és a demokratikus értékek.

Azt írják:

„Soros György a hazugságoktól hemzsegő, gyűlöletkeltő propagandával szemben számos olyan tettet vitt véghez, amely miatt megérdemelné a kitüntetést.”

A Liberálisok szerint az Orbán-kormány Soros-kampánya „ízléstelen és méltatlan, Magyarországnak hálásnak kellene lennie Soros Györgynek a demokratikus átalakulásban nyújtott támogatásáért és a társadalmi egyenlőség érdekében tett erőfeszítéseiért”.

Soros György nemrég többször is üzent a magyar kormánynak.

Pártok támogatottsága: Magasan vezet a Fidesz, zuhan az MSZP

A Závecz Research felmérése szerint nagy előnnyel vezet a Fidesz a pártok között, a második a Jobbik, csak utána jön az elmúlt hónapokban folyamatosan visszaeső MSZP. A mostani állás szerint a parlamentbe még a DK és az egyre jobban erősödő LMP jutna be.

A felmérést a Závecz Research a HVG megbízásából készítette. Az derül ki belőle, hogy az összes választó között 30,6 százalék támogatja a Fideszt, 10,1 százalék a Jobbikot, 8 százalék az MSZP-t, 5,9 a DK-t, 4,8 az LMP-t. 1,7 százalék szavazna a közösen induló Együttre és Párbeszédre, 1,2 százalék a Momentumra, 0,7 a Liberálisokra, 0,6 a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, a KDNP támogatottsága pedig mérhetetlen.

1,4 százalék mondta azt, hogy egyéb pártot támogat, és

magas, 14,6 százalékos a bizonytalanok aránya is.

8 százalék pedig nem árulta el, melyik pártra szavazna.

Forrás: Závecz Research

A pártot választani tudók között a Fidesz 47,1, a Jobbik 15,5, az MSZP 12,4, a DK 9, az LMP  7,5, az Együtt-Párbeszéd 2,6, a Momentum 1,8, a Liberálisok 1, a Kutyapárt 0,9 százalékon áll, a KDNP itt is mérhetetlen. „Egyéb pártot” 2,2 százalék jelölt meg.

Forrás: Závecz Research

A biztos pártválasztók között még jobban kiemelkedik a Fidesz: 49,4 százalék szavazna a kormánypártra. A Jobbikot 17,9, az MSZP-t 12, a DK-t 10,1, az LMP-t 5,7 százalék nevezte meg, a Momentum 2,1, az Együtt-Párbeszéd 1,3, a Kutyapárt 0,9, a Liberálisok 0,6, a KDNP pedig itt is nulla százalékon áll.

Ami érdekesség, hogy míg az előző két csoportban alig, itt viszont jelentősen nőtt a Fidesz támogatottsága az előző hónaphoz képest: akkor 45,1 százalékon állt a párt.

Forrás: Závecz Research

A Závecz Research felmérései alapján azt is meg tudjuk nézni, hogy változott az egyes pártok népszerűsége 2016 februárja óta.

Ezekből az látszik, hogy a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag stabil volt, egy-egy hónapban volt némi visszaesés, például idén április-májusban, ami összefüggésbe hozható a CEU és a civil szervezetek elleni törvényekkel kapcsolatos tiltakozással.

(A grafikonokon a kék szín mindig az összes választót, a piros a pártot választani tudókat, a zöld a biztos pártválasztókat jelöli.)

Forrás: Závecz Research

A Jobbiknál szintén tavasszal volt egy mélypont, utána emelkedett a párt népszerűsége, az utóbbi időszakban pedig stagnál, az előző hónaphoz képest most épp csökkent.

Forrás: Závecz Research

Az MSZP-nél viszont az elmúlt hónapok kaotikus eseményei a népszerűségen is meglátszanak. Míg tavasszal a pártot választani tudók és a biztos pártválasztók között is elérték a 20 százalékot,

az elmúlt időszakban folyamatos visszaesés jellemzi a szocialistákat.

Így a legnagyobb ellenzéki erőnek már egy ideje a Jobbik számít, a fordulópont nyár elején volt.

Forrás: Závecz Research

Elégedett lehet viszont a DK és az LMP, mindkét párt, növelni tudta szavazóbázisát az elmúlt hónapokban,

az LMP szavazótábora jelentősen nőtt.

a jelenlegi állás szerint mindketten biztosan bekerülnének a parlamentbe.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Nem mondható ugyanez el a választásra közösen készülő Együttről és a Párbeszédről. Őket a Závecz most először mérte közösen. Külön-külön egy százalék körül álltak az elmúlt időszakban.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

A kisebb pártok népszerűsége ingadozó, de nincsenek közel a parlamenti küszöbhöz. A KDNP támogatottsága pedig már hónapok óta mérhetetlen.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Az is látszik, hogy a választásokhoz közeledve csökken az egyéb pártot választók aránya – a bizonytalanok aránya viszont nem igazán.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Örökélet, plusz ingyen sör?

Örök életet, s ingyen sört nem ígértek, de a jelenleginél jobban működő gyógyító rendszer kialakítását tervezi az a tíz ellenzéki párt, amelynek elnökei megfogalmazták a nemzeti egészségügy fejlesztéséhez szükséges minimum követelményeket. Az MSZP, DK, Jobbik, Momentum, LMP, Együtt, Párbeszéd, MoMa Liberálisok, Két farkú kutyapárt elnöke által aláírt dokumentumot azért tartja fontosnak a kezdeményező Kincses Gyula egészségpolitikus, mert ennek révén kormányokon átívelő, távlatos programja lehet a hazai gyógyító rendszernek. A rendszerváltás óta regnáló kormányok ugyanis időnként ellentétes irányokba, pazarló módon fejlesztették a hazai egészségügyet, amelynek mai teljesítményével szinte mindenki – beteg, orvos, ápoló, politikus is – elégedetlen. A minimum program a szolidaritásra épül, tehát a legszegényebb számára is gyógyulást ígér, de lehetővé teszi a legdrágább, legkorszerűbb eljárások alkalmazását is a hazai egészségügyben.  

 

Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár átlagban 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás várhatóan 12 évvel rövidebb ideig él, mint egy diplomás.  Ez a helyzet romolhat még?   

Romlás nincs, de sajnos javulás se.  A magyarok jó ideje négy évvel élnek rövidebb ideig, mint az európai nemzetek, ebben nincs változás. Viszont a Magyarországon belüli különbségek sajnos növekednek, elsősorban a szegényebbek élnek rövidebb ideig.

Egy jobb egészségügyi rendszerrel elkerülhető lenne a korai halál?

Igen, de csak részben. Ugyanis a legnagyobb gond az úgynevezett megelőzhető halálozások területén van. Hozzávetőleg 32 ezer ember halála az életmód és a mélyszegénység miatt következik be, amin az egészségügy nem sokat segít. Viszont

az egészségügy számlájára írható, elkerülhető halálozások száma is magas, eléri a 18 ezret,

de itt is nagyobb szerepet játszik az egészségügyi ellátáshoz való nehézkes hozzáférés, mint a gyógyítás minősége.

Egy nemzetközi tanulmány szerint öt súlyos kórkép – az infarktus, a stroke, a combnyaktörés, a rák, és a koraszülések – esetén a magyarok életben maradási esélyei a legrosszabbak közé tartoznak az európai országok között. Azért, mert kevés pénz jut az egészségügyre?

A legnagyobb problémát a daganatos-, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a stroke okozza a társadalom számára, ezeknek a gyógyítására kéne koncentrálni. De bármilyen meglepő: az egészségügy jelenlegi struktúrájában hiába költene bármennyit is drága, korszerű gyógyításra az aktuális kormányzat, csak kisebb mértékben javulna a helyzet. Ha ugyanis a súlyos beteg időben eljut a megfelelő kórházba, akkor ma is jó eséllyel meggyógyítják. A megfelelő intézmény elérésére azonban már keveseknek van esélye.

A sürgősségi osztályokról elküldött betegek biztos vitatkoznának önnel. Egyes kutatók szerint ezermilliárdokban mérhető az egészségügytől elvett pénz. Egyetért?

Természetesen állandó a pénzhiány, de elsősorban azért, mert az egész ágazat működése korszerűtlen, minden pénzt elnyelne.

Akkor hol kezdődik a baj?

A baj ott kezdődik, hogy az egészségért felelős miniszter a birkapörköltet ajánlja a magyaroknak, mint kívánatos nemzeti eledelt, amire persze kortyolgatni kell néhány pohárral; jobb esetben bort, rosszabb esetben pálinkát.

Az egészségtelen táplálkozás, az égetett szesz fogyasztása a legtöbb betegség alapja, de a bajok forrása még a mozgáshiány is. A százmilliárdokért épülő stadionok nem a sportolni vágyó tömegek számára készülnek, hanem néhány focista és jelentéktelen számú néző számára. Ráadásul az egészségügy dolgozóit évtizedek óta nem fizetik rendesen, ezért, és a rossz munkakörülmények miatt el is mennek az országból.

Évek óta halljuk, hogy a magyar egészségügy a csőd felé robog, alig van ma olyan intézmény, amely megfelel a gyógyítás minimális szakmai követelményének.

Ennek ellenére nem mehet csődbe az egészségügy, mert mindig van lejjebb! Számos ország példája bizonyítja Romániától Bulgárián át a fekete Afrikáig. Nincs határpont, csak folyamatos romlás. Persze jó lenne, ha az ágazat csődbe mehetne, mert akkor a hatalom rákényszerülne, hogy csináljon végre valamit.

A kormányzat szerint már javul az ellátás, viszont az emberek még nem érzik. De miért nem?

Tényleg sok minden megújult, a vidéki kórházakban ötszáz milliárdot költöttek korszerűsítésre. Ami a Gyurcsány kormány döntése alapján történt, ráadásul nem a hazai költségvetésből, hanem uniós pénzből. De hiába festették ki a kórtermeket, cserélték le a nyikorgó ablakot és ajtót, ez önmagában még nem számít szerkezetváltásnak az egészségügyben.

Egy új modellre lenne szükség, meg kéne erősíteni az alap- és a járóbeteg ellátást, koncentrálni kéne a legkorszerűbb high-tech ellátásra. Csak ez tenné lehetővé, hogy a szervezettség javuljon, gyorsuljon a sürgősségi ellátás, rövidebb legyen a tűrhetetlenül hosszú várólista.

Az ön kezdeményezésére tíz párt képviselői a közelmúltban aláírtak egy dokumentumot, amely egy működő egészségügy tervét körvonalazza. Ott volt a Jobbik, az MSZP, a Kétfarkú kutyapárt. Aláírt Hadházy Ákos és Gyurcsány Ferenc, illetve Bokros Lajos is. A kormánypárt, Orbán Viktor távol maradt a tanácskozástól. Volt így értelme?

Feltétlen. Szimbolikus jelentőségűnek tartom, ha tíz párt elnöke – akik egyébként egymás versenytársai is – az egészségügy érdekében félreteszi a szembenállást és tárgyalóasztalhoz ül. A cél az volt, hogy legalább egy közös minimumban megegyezzenek. A reális szembenézés igényével fogalmazták meg azokat az alapelveket és javaslatokat, amelyek egy korszerűbb egészségügy alapjai lehetnek.  Az aláírt dokumentum szerint egy fenntartható egészségügyben mindenki számára biztosítani kell a gyógyulást, amelyet az ország gazdasága és a technológia megenged, tehát nem a Kétfarkú kutyapárt szlogenjét emelték be, hogy „örökélet, plusz ingyen sört”, hanem a lehetséges jövő kialakítását mérlegelték.

Ezt az alaptörvény is tartalmazza, csak nem tartják be!

A reális lehetőségekről beszéltünk, ami nem azt jelenti, hogy holnapra a világ legmodernebb eszközei is elérhetővé válnának, de azt igen, hogy ami ma az országban létezik, azt mindenki számára elérhetővé kell tenni. Igazságosságra, és szolidaritásra van szükség. Ezt mindenképp ki kell mondani, mert szemünk láttára szakad ketté az ország, így az életesélyek között is óriási a különbség.

De ki kell mondani azt is, hogy az egészség az nemcsak a társadalom, hanem az egyén felelőssége is, aki életmódjával védi az egészségét, betartja a terápia előírásait.

Ennek tudomásul vétele alapvető szemléletváltást követel meg, amit a pártok által aláírt dokumentum is tartalmaz.

Az egyezség valóban politikatörténeti jelentőségű, de azért tudjuk jól, hogy a megállapodást aláíró ellenzéki pártok, így a választás előtt bármit megígérnek, hogy hatalomhoz jussanak. Aztán majd lesz valami…?

Ez nem ellenzéki kerekasztal volt. Az egyezség nem a Fidesz ellen, hanem a Fidesz nélkül jött létre.

A szakmai kerekasztalhoz meghívtuk természetesen Orbán Viktort is, de ő nem élt a lehetőséggel. Ha valaki belepillant az elfogadott dokumentumba, akkor nem ígéretözönt talál.

Kétségtelen, vállalták, hogy egyértelműen ki kell dolgozni majd, hogy milyen egészségügyi szolgáltatás jár az eddig befizetések fejében, mi lesz ingyenes, s miért kell majd fizetni. Ebből nagy vita lesz?!

Valóban, ezt őszintén eddig nem vállalta fel senki, most viszont tíz párt elnöke képviseli az ügyet.

Azért van itt olyan kampányígéret-szerű bejelentés is, hogy meg akarják szüntetni a hálapénz-rendszert.

Hangsúlyozni kell, hogy ezt tíz párt vállalta. Egyébként a hálapénz-rendszer megszüntetésének előfeltétele egy jelentős béremelés, de pusztán a fizetések rendezése nem oldja meg a problémát. Minderre egyébként az orvosi elvándorlás miatt is mielőbb szükség van. Ezen kívül meg kell szüntetni az egészségügy belső feudalizmusát, amely nélkül nincs átlátható rendszer, marad a hálapénz és az orvosok elvándorlása. Ha ugyanis a várólistát nem az interneten, hanem a főorvos úr zsebében lévő noteszben vezetik, akkor semmi nem változik.

Fél év múlva parlamenti választás, ön megtalálja a versengő pártok programjában azokat a kezdeményezéseket, amelyeket valamennyien vállaltak?

Igen, bár programot még nem mindenki hirdetett.

Gondolja, hogy ha a Fidesz kerülne hatalomra, akkor rákényszerülne az alá nem írt szakmai minimum betartására?

A társadalombiztosítás önállóságát biztos nem állítaná helyre, de az ellátórendszerrel nem tudnak mást kezdeni, mint ami a tízpárti megállapodásban van..

A mai kormány a magánegészségügy felé nyomja a társadalmat, hogy ne az államnak kelljen a gyógyítás számláját fizetni. A társadalomban még a legszegényebb is rákényszerül, hogy elővegye a megtakarított pénzét, így mentse az életét. Megállítható ez a folyamat?

Igen, erre mindenképp szükség lenne, és a dokumentum fontos megállapítása, hogy a magánegészségügy ne kényszerből választott alternatívája, hanem kiegészítője legyen a közösségi egészségügynek.

Vannak kutatók, akik szerint a társadalombiztosítási befizetés mellett plusz majdnem ezer milliárd kerül a magánpraxisba. Ez lehetséges?

Nem tudjuk. Bizonyosan sokat fizetünk, de ezt a számot túlzónak tarom. A tíz párt által aláírt szöveg egységesnek tekinti a magán- és a közösségi egészségügyet. Eszerint a beteg a saját döntése alapján veheti azt igénybe, tehát nem azért, mert az állami várólista rákényszeríti.

Ma a várólista, vagy a magánegészségügy között lehet választani. Miközben mindenki fizeti a járulékát, tehát kétszer fizet a gyógyításért. Ezt meg lehet szüntetni?

Igen, feltéve, ha tényleg létrejön az egységes egészségügyi rendszer. Ellenkező esetben Magyarországon két gyógyító hálózat alakul, ami senkinek nem jó, sem a szegénynek, sem a gazdagnak. A mélyszegénységben élő ugyanis képtelen lesz kifizetni a drága magánkórház szolgáltatásait, de a gazdag sem jut bizonyos gyógymódhoz. Ugyanis nem lesz olyan magánkórház, ahol komoly szívműtétet végeznek, nem lesz magánonkológia, sem maszek szervátültetés. Nálunk ugyanis nincs annyi gazdag ember, amennyi fenn tudna tartani egy plusz egészségügyi rendszert, ezért egyetlen gyógyító rendszerre van szükség, amely mindkét igényt ki tudja elégíteni.

A tíz párt aláírta a szakmai minimumot, de gondolja, hogy betartják a megállapodást?

A szavukat adták, de kikényszeríteni csak a társadalom tudja.

De a társadalom látszólag belenyugszik abba, hogy négy, vagy akár 12 évvel kevesebbet él…

Valóban, jól elvagyunk ezzel. Az egészségügy működése miatt a fekete nővér, Sándor Mária kiment az utcára. Heteken keresztül tüntetett, a kollégák még követték, de a betegek már nem. Ha majd mi, tízmillióan gondoljuk úgy, hogy ez nem mehet így tovább, akkor a hatalomnak elemi érdeke lesz majd az ígéretek betartása. Addig pedig minden marad úgy, ahogy most van.

Orbán-ellenes alternatíva alakult Pozsonyban

0

„A regionális együttműködés széttöredezett, ilyen formában nem lehetséges konstruktívan együttműködni Európa jövője érdekében. Különösen a visegrádi csoport az, amire ráfér egy tatarozás és új kihívások.”

A Visegrádi Csoport (V4) regionális alternatívája, a Slavkovi Háromszög (S3) beindulása után a V4-en belül is alakul egy új választási lehetőség az orbáni illiberális úttal szemben: Közép-Európa liberális pártjai találkoztak Pozsonyban és hirdettek meg közös regionális szintű, EU-barát politikát, amellyel visszaterelnék országaikat az európai közösségbe és újra életet lehelnének a halott V4 együttműködésbe is.

“Néhány ország szembe megy az európai értékekkel, és aláássa az európai szolidaritást és egységet.

Mások csak rövidtávon gondolkoznak. A regionális együttműködés széttöredezett, ilyen formában nem lehetséges konstruktívan együttműködni Európa jövője érdekében. Különösen a visegrádi csoport az, amire ráfér egy tatarozás és új kihívások”

Többek között ez áll abban a közleményben, amelyt négy kis közép-európai liberális párt képviselője írt alá a múlt héten, Pozsonyban. A találkozó apropója a tavaly zászlót bontott szlovákiai mozgalom, a Progresszív Szlovákia (PS) projekt párttá alakulása volt. Az eseményen Magyarországot a Momentum Mozgalom (Soproni Tamás), Ausztriát a Neos (Angelika Mlynar), Lengyelországot a Nowoczesna (Ryszard Petru) képviselte, de eljött Pozsonyba a belga Guy Verhofstadt, az európai liberálisok gyújtó hangú beszédjeiről elhíresült frakcióvezetője is.

Átlátszó/FüHü

A Liberálisok is Botkát támogatják

0

A Független Hírügynökség információi szerint Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt – Liberálisok elnöke ma hivatalosan bejelenti, hogy pártja beáll Botka László mögé.

Az együttműködésről szól döntést várhatóan ma délben, a Fodor Gábor és Szent-Iványi István (a párt külügyi kabinetjének vezetője) rendezett háttérbeszélgetéssel összekötött sajtótájékoztatón jelentik be.

 

Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

0

Az MSZP szerint Magyarország tovább gyengül az Unióban. A Jobbik felháborítónak tartja a bírósági döntést. A DK úgy véli, Orbán Viktor majd erre az ítéletre hivatkozik, amikor kilépteti az országot az EU-ból. Az LMP szerint hiszti, amit a kormány művelt, a Párbeszéd szerint félreértették az uniós jogot. A Liberálisok a kormány vereségeként értékelték a döntést.

Az MSZP közleménye szerint „Orbán hazardírozott és vesztett”. Azt írják, mindegy, Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban. Ezt pedig

a magyar családok fogják megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt.

A párt szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Azt írják: „Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül – miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért”, amennyit ők fizettek a letelepedési kötvényekért.

Az MSZP szerint

Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem „a történelmi léptékű kivándorlás” fenyegeti:

több mint 600 ezer magyar menekült nyugatra, és még kétszer ennyien tervezik, hogy követik őket.

A Jobbik véleményét  Mirkóczki Ádám szóvivő ismertette sajtótájékoztatón. Szerinte az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban;

elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.

A Demokratikus Koalíció úgy véli, a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert

Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból

– mondta Gréczy Zsolt szóvivő.

Úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az „állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a sorosozás is a kilépést készítette elő. Szerinte a miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az „egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba.

Az Együtt politikusa, Hajdu Nóra azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy „az elmúlt két napban két nagy pofont is kapott Orbán Viktor és kormánya” – a bírósági ítélet mellett a Juncker-levelet említette. Szerinte mindkettő súlyos állításokat fogalmaz meg.

Úgy fogalmazott:

az Európai Bíróság ítélete egyértelműen mutatja Orbán Viktor és kormánya Európa-politikájának a kudarcát.

Hajdu Nóra szerint ez tragikus Magyarország számára is. Arról is beszélt, hogy míg a kormány politikai döntésről beszél, valójában jogi állásfoglalás született, és „úgy tűnik, a kormány már nem tudja a jogállami működést hova tenni.”

Az Orbán-kormány részéről „a szájkarate mellett” az érdekérvényesítés már a nullával egyenlő.

Az LMP részéről Demeter Márta

hisztinek nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban művelt.

A következőket mondta: az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül.

Hadházy Ákos, a párt társelnöke pedig a fuhu.hu-nak kijelentette: egyértelműen be kell tartani a döntést, hiszen az Alaptörvényben is az szerepel, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője közleményében írta: egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat szerinte világos: az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A párt szerint

a döntés elutasítása az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené,

így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Azt is írják: az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak.

A Magyar Liberális Párt a kormány vereségeként értékelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Szentiványi István szerint a döntés várható volt.

 

Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája,

 

értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben. Szerinte Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja.

A kormány álláspontját itt olvashatja.

Vlagyimir Putyin és a Debreceni Egyetem díszpolgári címe (frissítve)

0

Körbekérdeztük az ellenzéki pártokat, mit gondolnak arról, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet ad a Debreceni Egyetem.

Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem, így döntött a szenátus. Ilyen címet az egyetem közleménye szerint az kaphat, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését.

Putyin kitüntetését azzal indokolták, hogy

„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről.

A DK közleménye szerint “Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem”. A párt azt írta:

„Szánalmas, ahogy a debreceni egyetem vezetői, odadobva a saját becsületüket, az általuk vezetett egyetem autonómiáját, ismét, immár sokadjára is, a Fidesz bábjává, az orbáni-diktatúra szekértolóivá váltak

azzal, hogy Putyinnak a Civis Honoris Causa díjat adományozzák.”

A közlemény szerint „szégyen, hogy a debreceni egyetem vezetői végzik el Orbánnak a piszkos munkát. Ha kell, érdemtelenül professzori rangot adományoznak, ha kell, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, és a CEU ellen fordulnak, de ha az a megrendelés, akkor díszpolgári, vagy egyéb címet osztogatnak, saját egyetemük, és Debrecen becsületét taposva ezzel a sárba.”

Közleményben reagált az LMP is. Ők azt írták:

„A Fidesz-kormány két dologban roppant kreatív tud lenni: a korrupcióban és az orosz elnöknek való szürreális hízelgésben.”

A párt szerint „miközben a szomszédos országok az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai döntésekről egyeztetnek a francia elnökkel, a magyar kormány Vlagyimir Putyint várja Budapestre, és egyetemi díszpolgári címet adományoz neki.”

Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy kiderítsék, milyen indoklással jutalmaz a kormány. Vasárnap estére pedig Putyin-ellenes tüntetést szerveznek Budapesten.

Orbán és Putyin Budapesten
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Párbeszéd azt írta a fuhu.hu-nak, hogy „a paksi atomerőmű-bővítés – ami a díszpolgári címről szóló előterjesztés szerint Putyin kitüntetését indokolja – fölösleges, veszélyes és drága.

Az ebben való közreműködés szégyen, nem dicsőség.”

A párt szerint ahelyett, hogy „évtizedekre eladósítanának minden magyar családot és hozzáláncolnák a magyar energiatermelést egy elavult technológiához, inkább az energiatakarékosságba és a megújuló energiatermelésbe kéne beruházni.”

A Liberálisok szerint „azok után, hogy a Debreceni Egyetem vezetése kiállt a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása mellett, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy az iskola díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak.” A fuhu.hu-nak azt írták:

„Vlagyimir Putyin díjazásával az egyetem vezetése hátat fordít a demokrácia alapértékeinek; az oktatás szabadságának és az intézmények függetlenségének.

Az orosz elnök jutalmazásával a diktatórikus politikát, a civil szervezetek felszámolását, a nemzetközi törvények semmibevételét tünteti ki és állítják például a diákoknak.”

A párt szerint, ha a diákokat kérdezték volna, ők kitiltják Putyint. Azt is írják: „Vlagyimir Putyin szívesen viseli a fekete övet a judoban: lehet, hogy a sportban ezt nem érdemelte ki, de az illiberális despoták között vitathatatlanul fekete övesnek számít.”

A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt írta a fuhu.hu-nak, hogy a kitüntetés

„szégyene a városnak, szégyene a magyar államnak”.

Úgy fogalmazott: „Vlagyimir Vlagyimirovics, dzsúdóhős kémfőnök a szolgalelkű lakájtól megkapta, ami neki bizonyára kijárt.”

Azt írta: „Le tetszettek menni kutyába (elnézést az ebektől, ha sértő a hasonlat). Szét tetszettek tárni hátsó felüket, hogy könnyebben fogadhassák az orosz medve felhorgadó nyers energiáját. Biztos valamiért megérte. Mi, jóérzésű magyar állampolgárok azonban undorodva fordulunk el ettől a gyomorforgató jelenettől.”

Szerinte Putyin elpusztította az orosz demokráciát, széttaposta a jogállamot, kárt okoz az orosz gazdaságnak, erőszakosan megváltoztatta a határokat a Krím bekebelezésével, és az orosz ellenzéki sajtó szerint politikai gyilkosságokra adhatott megbízást. Azt írja: „Magyarországra emberemlékezet óta nem tette be a lábát civilizált ország civilizált politikusa.

Putyin idén másodszor jön, hogy megsimogassa legjobb magyar tanítványának, Orbán Viktornak a fejét.”

Megkérdeztük a pártoktól azt is, hogy ők milyen címet adnának Putyinnak. Erre a kérdésre  a Párbeszédtől is kaptunk választ. Azt írták:

„Vlagyimir Putyinnak a 21. század leginnovatívabb diktátora címet adományoznánk.

A demokrácia kulisszái mögött kegyetlen módszerekkel építette ki teljhatalmát: belpolitikai okokból kirobbantott háborúk, ellenzékiek bebörtönzése, meggyilkolása, a választások elcsalása vagy ártatlan oroszok százainak élete sem volt túl nagy ár Putyin számára, ha a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról volt szó. Mégis, sikerült elérnie, hogy a világ legtöbb országában úgy kezeljék, mintha egy valódi demokrácia legitim vezetője lenne, nem pedig úgy, ahogy az egy véreskezű diktátornak kijár.” A párt szerint Orbán Viktor is példaképének tekinti, és „az orbáni Magyarország egyre inkább felzárkózik a putyini Oroszországhoz”.

Az Együtt válasza:

Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, Magyarország fejlett, nyugati szövetségesei szerint is bizonyítottan szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel, amely a politikai hatalom által kitüntetett oligarchák uralmán alapul. Vlagyimir Putyin erőszakkal foglalta el a Krímet, melyet aztán egy nevetséges, a nemzetközi szervezetek által el nem ismert népszavazással hitelesített, majd háborút robbantott ki Ukrajnában, ahol sok ezer ember, köztük kárpátaljai magyarok is áldozatul estek. Vlagyimir Putyin információs háborút folytat Magyarországon és a nyugati szövetséges országokban az orosz titkosszolgálatok által keltett álhírekkel és tudatos zavarkeltésekkel.

Vlagyimir Putyin rendszerét mindezek miatt szövetségeseink, az Európai Unió bojkott alá helyezte.

A szabad világ fejlett országainak egyetemein Vlagyimir Putyin nemhogy díszpolgári címet nem kaphatna, de be se tehetné a lábát egyik épületbe sem.

Az Együtt nem adományozna semmit Putyinnak.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK