Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Tüntetés az abortusztörvény szigorítása ellen Lengyelországban

FüHü
-
0
Tüntetés az abortusztörvény szigorítása ellen Lengyelországban

„Az én testem – az én döntésem”, skandálta többezer nő Varsóban, ahol a parlament illetve a kormányzó párt székháza előtt tiltakoztak az abortusztörvény tervezett szigorítása ellen. Tiltakozó felvonulások voltak más városokban is. Több mint kétszáz emberi jogi szervezet petícióval fordult a parlamenthez, hogy ne szigorítsák a törvényt hiszen az már így is a legszigorúbb Európában. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa is tiltakozott a tervezett törvénymódosítás ellen.

2016-ban a kormányzó populista jobboldali párt teljes abortusztilalmat akart bevezetni, de a tiltakozások hatására meghátrált. Három kivétel van: ha a nő nemi erőszak vagy vérfertőzés áldozata lett, ha a szülés az anya életét fenyegetné illetve, ha a magzat súlyosan károsodott. Most ezt az utóbbit akarják kivenni a törvényből, lehetetlenné téve a magzat előzetes vizsgálatát. Ha ezt elfogadja a parlament, akkor mindenképp megnövekszik az illegális abortuszok száma.

Már így is sok nő utazik külföldre abortusz céljából abból a Lengyelországból, ahol az emberek 95%-a hívő katolikusnak vallja magát. A kormánypárt a hivatalos vatikáni álláspontra hivatkozik ebben az ügyben. A tiltakozással a lengyel nők – akiket egyébként sok felvonuló férfi is támogatott – azt kívánják elérni, hogy a parlament ne szigorítsa tovább az abortusz törvényt, mely amúgy is a legszigorúbbak közé tartozik a civilizált világban.

 

Patthelyzet a lengyel jogi reform körül

FüHü
-
0
Patthelyzet a lengyel jogi reform körül

A határidő lejárt: Lengyelországnak válaszolnia kellett az Európai Unió Bizottságának kétségeire az igazságügyi reform kapcsán. Viszont Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint ez érdemben nem történt meg.

Az EU azt kifogásolta, hogy a parlament a jövőben leválthatja a Legfelső Bíróság tagjait, vagyis befolyásolhatja az igazságszolgáltatást, melynek függetlenségét fontos uniós alapelvnek tekintik Brüsszelben. Frans Timmermans kedden arról beszélt, hogy az, amit Mateusz Morawiecki miniszterelnök prezentált, nem megfelelő válasz az EU aggályaira. A 94 oldalas dokumentum nem tesz mást, minthogy megismétli Varsó álláspontját – hangsúlyozta Timmermans. Szerinte volt egy kompromisszumos tárgyalási javaslat az asztalon, de ebből a lengyel kormány dokumentuma nem tartalmaz semmit sem.

Az Európai Bizottság decemberben indított eljárást az úgynevezett 7. cikkely szerint, ha Lengyelország nem változtatja meg álláspontját, akkor függesszék fel a szavazati jogát az EU döntéshozó szerveiben. Ez az a jogi atombombaként emlegetett szankció, amelyet még sohasem alkalmaztak az EU egyetlen tagállammal szemben sem.

Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy nem szavazza meg ezt, ami vétót jelentene, hiszen minden tagállam szavazatára szükség van.

Varsó hálás Magyarországnak az uniós fórumokon tanúsított szolidaritásáért – jelentette ki Jacek Czaputowicz külügyminiszter szerdán, a lengyel alsóházban mondott programbeszédében. A visegrádi csoporton belüli együttműködésről beszélve, Czaputowicz külön kitért arra, hogy Magyarország kiállt Lengyelország mellett az Európai Bizottság által tavaly decemberben elindított eljárás kapcsán.

Az Európai Parlament egyetért a lengyelek elleni „jogi atombombával”

FüHü
-
0
Az Európai Parlament egyetért a lengyelek elleni „jogi atombombával”

Következő fázisába lépett a Lengyelország elleni uniós eljárás: Az Európai Parlament üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben. 

Az EP március 1-jén tartott plenáris ülésén Lengyelország és a jogállamiság helyzete volt a fő téma. Még 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásukban a parlamenti képviselők azt jelezték, hogy szerintük veszélyben vannak az alapvető demokratikus és európai értékek a közép-európai országban. Ezért aztán a 7. cikk alkalmazását kérték, hogy így akadályozzák meg a helyzet továbbromlását. Tavaly decemberben az Európai Bizottság pedig egyetértett az EP álláspontjával, és „kilőtték az uniós atombombát Varsó ellen”.

Lényegében az EP csütörtöki plenáris ülése arról szólt, hogy az európai törvényhozók elfogadják-e az EB által indított eljárást és milyen véleményt fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban.  A képviselők ismét megerősítették, hogy a lengyel belpolitikai intézkedések a jogállamiság, az értékek súlyos megsértését jelentik. 422-en támogatták a határozatot, 147-en ellene szavaztak, 48-an pedig tartózkodtak.Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de elemzők szerint tovább fokozza majd a nyomást az Európai Unió tagállamain.

A lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) párt az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak azt tartja, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Négy ajánlást adott ki az elmúlt időszakban, amelyek célja, hogy megakadályozzák a helyzet romlását, de egyelőre nem elégedett a lengyel kormány reakciójával.

Infografika a 7-es cikkről. (Forrás: Európai Parlament oldala)

A főrabbi is megszólalt a lengyel-izraeli vitában

FüHü
-
0
A főrabbi is megszólalt a lengyel-izraeli vitában

A lengyel főrabbi arra kéri Izrael vezetőit, hogy ne bojkottálják az országot a holokauszt-törvény miatt.

A Háárec szerint Izraelben szaporodnak azok a felhívások, melyek Lengyelország bojkottjára szólítanak fel azt követően, hogy a varsói parlament olyan holokauszt-törvényt fogadott el, amely relativizálja a lengyelek felelősségét, például bünteti, ha valaki a „lengyel haláltáborok” kifejezést használja.

Mateusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök még rontott is a helyzeten azzal, hogy Münchenben egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy nemcsak a németek a felelősek a holokausztért, hanem voltak ott orosz, ukrán, lengyel és zsidó tettesek is.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vérlázítónak nevezte ezt a kijelentést,

de nem hívta vissza Izrael lengyelországi nagykövetét. A lengyel külügyminiszter-helyettes igyekezett tompítani a feszültséget, mondván, senkit nem fognak majd perbe a törvény alapján, legfeljebb helyreigazításra kötelezik.

Lengyelország többmilliós zsidó közösségét a holokauszt gyakorlatilag megsemmisítette, akik túlélték a tömeggyilkosságot, jórészt emigráltak. Ma csak néhány ezer zsidó él Lengyelországban. Ők természetesen aggodalommal figyelik az antiszemita megnyilvánulásokat, amelyek a harmincas-negyvenes évekre emlékeztetik őket. Attól azonban

még jobban félnek, hogy Izrael és Lengyelország között elmérgesedik a viszony.

Ha Izrael bojkottálni kezdi Lengyelországot, akkor ezzel pontosan a kívánttal ellentétes hatást ér el, mondta Michael Schudrich lengyelországi főrabbi. Szerinte a Lengyelországban élő zsidó közösség érdeke a párbeszéd.

Pikettyre hivatkozva hirdet új „szubjektív gazdaságpolitikát” a lengyel miniszterelnök

FüHü
-
0
Pikettyre hivatkozva hirdet új „szubjektív gazdaságpolitikát” a lengyel miniszterelnök

Az elmúlt 25 évben gazdaságunk nagyrészét eladtuk a külföldnek. Évente 75-80 milliárd zloty áramlik ki emiatt az országból – hangsúlyozta Mateusz Mazowiecki. A lengyel miniszterelnök a francia Piketty tanulmányára utalt, mely néhány munkatársával együtt azt vázolta fel, hogy a volt szocialista országokból óriási pénzek áramlanak ki a korábbi befektetés eredményeként.

Mit akar most Lengyelország nemrég kinevezett közgazdász miniszterelnöke? „Szubjektív gazdaságpolitikát”! Ez kevesebb külföldi beruházást jelent, és a hazai tőke előtérbe helyezését. Emiatt megállítanák a privatizációt. Növekedne az állam újraelosztó szerepe. Ez összefügg azzal, hogy a kormányzó párt jelentős összegű szociális támogatással kívánja növelni politikai tőkéjét. Ez eddig be is jött, mert a kormánypárt népszerűsége és elfogadottsága magas annak ellenére, hogy sok olyan új törvényt hoztak, melyek ellenérzéseket szültek Brüsszelben és másutt külföldön.

Egyelőre megy a szekér: tavaly a GDP 4,6%-al növekedett.

Az államadósságot sikerült lejjebb vinni a GDP 60%-ról 50%-ra. Csakhogy, mondják a kritikusok, mindez összefügg a jó európai konjunktúrával és az uniós pénzekkel, melyekből Lengyelország kap a legtöbbet. A következő években aligha érkezik ennyi uniós pénz hiszen a brexit miatt baj van az EU költségvetésével. Ezenkívül Varsó kötelezettségszegési eljárás alatt áll jogrendjének reformja miatt. A varsói kormány és Brüsszel viszonya pocsék, és ez nem bátorítja a külföldi befektetőket, akik a miniszterelnök szavaival ellentétben nélkülözhetetlenek Lengyelországban! Miért? Mert nincs hazai tőke! A lengyelek képtelenek pénzt félretenni, mert a fizetésük olyan alacsony, hogy a többség örül, ha megél! Ennek következtében pénz csakis külföldről jöhet. Illetve az államtól!

Mateusz Morawiecki miniszterelnök – valószínűleg a magyar példán felbuzdulva –

állami támogatással kíván megteremteni egy hazai tőkés osztályt.

Amely aztán nyilvánvalóan hűséges támasza lenne a kormánypártnak. A hazai vállalkozóknak eddig nem voltak meg az eszközeik a külföldi vetélytársakkal folyó versenyben – mondta a miniszterelnök. Ebből érthető meg a jogrend reformja is: a hatalom olyan jogot akar, mely előnyben részesíti a hazai vállalkozókat! Ezért megy szembe Brüsszellel! Sikerre vezethet-e a lengyel miniszterelnök „szubjektív gazdaságpolitikája”, mely sok tekintetben Matolcsy György nemortodox nézeteire emlékeztet? A liberális reformközgazdászok szerint a varsói kormány feléli a jövőt: olyan pénzeket oszt el politikai és szociális alapon, melyeket jelentős részben külföldről kap. És melyeket talán jobb lenne a versenyképesség javítására költeni hiszen például az informatikai forradalomban Lengyelország messze lemarad az uniós átlag mögött, és akkor még nem beszéltünk Észtországról, mely az egész államigazgatást átállította a digitális rendszerre…

Bemelegítés a csúcs előtt: Franciaország feltételekhez kötné EU hozzájárulását

FüHü
-
0
Bemelegítés a csúcs előtt: Franciaország feltételekhez kötné EU hozzájárulását

Emmanuel Macron egyik tanácsadója az EU csúcstalálkozója előtt fejtette ki a hivatalosnak tekinthető álláspontot. A tisztségviselő nem rejtette véka alá, hogy elsősorban Lengyelországra és Magyarországra gondol, mert ez a két állam – amellett, hogy a legtöbbet veszi ki a közös alapból – rendszeresen megsérti az EU előírásait.

Angela Merkel kancellár hasonló gondolatokat fogalmazott meg az EU csúcs előtt, melynek fel kell vázolnia a következő költségvetést. Kínos a dilemma hiszen a brit kilépés 10-12 milliárd eurós veszteséget jelent miközben az EU fokozni szeretné kiadásait olyan fontos ügyekben, mint a migráció vagy a közös védelem. A szegényebb közép- és kelet-európai tagállamok Budapesten megígérték Oettinger költségvetési biztosnak, hogy hajlandók növelni a befizetésük mértékét, de ez viszonylag elhanyagolható tétel az EU össz költségvetésében.

Németország a legnagyobb befizető, már jelezte, hogy hajlandó növelni a hozzájárulását. Ugyanígy nyilatkozott Olaszország is, de Itáliában választások lesznek március elején, ezért semmit sem lehet biztosra venni a római kormány ígéretei közül.

Négy állam már egyértelműen jelezte: nem akar többet költeni az Európai Unióra!

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország mind nettó befizető és a hazai költségvetés állapota miatt nem tud és nem is akar többet fizetni. Hajlik erre az álláspontra néhány más tagállam is: Belgium, Finnország vagy Luxemburg.

Angela Merkel kancellár nem sokkal az uniós csúcs előtt találkozott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel. A hírek szerint megmondta neki, hogy

a jövőben Lengyelország kevesebb pénzre számíthat,

ha nem működik együtt Brüsszellel. Mindez nem hatotta meg a lengyel kormányfőt, aki kitartott korábbi álláspontja mellett. Sőt azzal lőtt vissza, hogy Németország jobban tenné, ha teljesítené a NATO előírását, mely a GDP 2%-át kívánja hadi célokra fordítani. Németország évtizedek óta nem teljesíti ezt – sok más európai tagállamhoz hasonlóan. Donald Trump amerikai elnök ezt nehezményezi is.

Lengyelország mint Trump fontos szövetségese, ezért bírálhatja Németországot.

Mennyire fenyegető az orosz medve?

FüHü
-
0
Mennyire fenyegető az orosz medve?

Az Európai Unió sem egységes Oroszország szerepének megítélésében, s ez meghatározhatja az EU jövőjét is. Hiszen az Unióban vezető szerepet vivő német-francia tandem békülni kíván Moszkvával, míg Lengyelország és a balti államok – az USA támogatásával – fegyverkeznek az általuk fenyegetőnek vélt Oroszországgal szemben.

 

A NATO és az EU exkluzív szervezet, mindkettő ki akarja zárni Oroszországot Európából, Oroszország azonban Európa – hangsúlyozta Konsztantyin Kozacsev, a moszkvai parlament külügyi bizottságának elnöke. Az orosz politikus egy müncheni biztonságpolitikai konferencián azt fejtegette, hogy a Nyugat nem tartja be a hidegháború utáni európai helyzetet szabályozni hivatott 1990-es párizsi egyezményt.

Az Eurasia csoport rendezte a vitanapot Münchenben, mégpedig azoknak a kis egykori szocialista államoknak, amelyek Oroszország és az EU között keresik a helyüket Európában.

Ezzel ellentétes véleményt fejtett ki Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa. Egyrészt utalt arra, hogy mind a NATO, mind pedig az Európai Unió tett korábban ajánlatot Moszkvának  a kapcsolataik rendezésére. Akkor az oroszok ezt elutasították, mert nem felelt meg a nagyhatalmi céljaiknak. Most pedig kívülről próbálják meg bomlasztani a NATO-t és az Európai Uniót.

Ebből a vetélkedésből semmi jó sem sül ki – hangsúlyozta az örmény elnöke. Szerzs Szargiszjan szerint csakis az együttműködés lehet a megoldás.

Meg kell nézni, hogy milyen területen esnek egybe az érdekek, és meg kell ragadni az alkalmat az együttműködésre.

Moldova miniszterelnöke ennél konkrétabb volt. Pavel Filip azt ecsetelte, hogy jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de ennek az az előfeltétele, hogy az oroszok vonják ki a fegyveres erőiket a Dnyeszteren túli területekről.

Persze az Európai Unió sem egységes Oroszország szerepének megítélésében –  ez kiderült akkor is, amikor Angela Merkel német kancellár Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tárgyalt.

Varsó – a balti államokhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan – komolynak ítéli az orosz fenyegetést, míg Németország, Franciaország, Olaszország vagy Magyarország nem tart Moszkvától. Oroszország természetesen igyekszik kihasználni ezt a véleménykülönbséget a maga javára.

Mindez meghatározhatja az EU jövőjét is hiszen az Unióban vezető szerepet vivő német-francia tandem békülni kíván Moszkvával, míg Lengyelország és a balti államok – az USA támogatásával – fegyverkeznek az általuk fenyegetőnek vélt Oroszországgal szemben.

Antiszemitizmus Lengyelországban?

FüHü
-
0
Antiszemitizmus Lengyelországban?

Befagyasztja az elkobzott zsidó javak visszaadásáról szóló törvényt Lengyelország, amely az egyetlen olyan állam, mely 73 évvel a második világháború lezárulta után még nem rendezte a holocaust idején elkobzott zsidó javak visszaadásának az ügyét. A II. Világháború előtt az akkori Lengyelország területén élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amelynek tagjaiból csak nagyon kevesen maradtak életben.

 

A zsidó javak visszaadására vonatkozó törvényjavaslat tavaly októberben készült el, s széleskörű nemzetközi bírálatot váltott ki, mert korlátozta azoknak a zsidóknak a körét, akik valamiféle kárpótlásra számíthatnak. Előírta ugyanis, hogy csakis azok számíthatnak erre, akik lengyel állampolgárok voltak, illetve akiknek az utódai ma is Lengyelországban élnek. A holocaustot túlélő lengyel zsidóság döntő többsége azonban kivándorolt. A többi között így került az Egyesült Államokba a Kushner család is: Jared Kushner pedig Donald Trump elnök vejeként jelenleg a Fehér Ház elsőszámú közel-keleti tanácsadója. Így nem csoda, hogy Trump is tiltakozott a törvénytervezet ellen. Azután jött a botrány a holocaust törvény miatt, és így most jegelik a törvényt a zsidók javainak visszaadásáról Lengyelországban.

Ráadásul a kétértelmű holocaust törvény után rögtön jött a kóser vágás tilalma – figelmeztet a Yedioth Ahronoth című lap internetes oldala. Az állatok jólétével foglalkozó új lengyel törvénytervezet egy alpontja kizárja a kóser vágást, mivel az állatkínzásnak minősülhet. Ezért pedig akár négyéves börtönbüntetést indítványoz.

Mindez nemcsak erkölcsi problémákat vet fel Izraelben, de piaci aggodalmakat is. A kóser hús jelentős része ugyanis Lengyelországból érkezik Izraelbe. A kereskedők ilyen módon tudják lenyomni az árakat.

Ha nem jön kóser hús Lengyelországból, akkor elkerülhetetlen az áremelkedése a kóser hús piacán – figyelmeztet az izraeli lap.

Amely arra is rámutat: más államok zsidó közösségei is Lengyelországtól vettek eddig kóser húst.

A törvényjavaslat megtiltja a kóser vágást, ezért Izrael államnak tiltakoznia kell – követeli Menachem Margolin rabbi. Az Európai Zsidó Szövetség (European Jewish Association) vezetője Netanjahu miniszterelnökhöz fordult. Kérdés, hogy Izrael lép-e az ügyben, és ha igen, lesz-e foganatja.

A kétértelmű holocaust törvény esetében Netanjahu felhívta lengyel kollégáját telefonon, de semmilyen változást nem tudott elérni.

A törvényt elfogadták és hatályba is lépett, miután aláírta a köztársasági elnök.

Netanjahu tavaly Budapesten találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel, akik szentül megígérték: elszántan küzdenek minden antiszemita megnyilvánulás ellen. Azután jött a Soros kampány erősödése Magyarországon, Lengyelországban a kétértelmű holocaust törvény és most a kóser vágás tilalma.

Új orosz rakétatelepítés Kalinyingrád körül – fél Európát fenyegeti

FüHü
-
0
Új orosz rakétatelepítés Kalinyingrád körül – fél Európát fenyegeti

Erről nyilatkozott Litvánia elnöke, aki szerint különösen hazája, Lettország, Észtország és Lengyelország fenyegetettsége nőtt meg amiatt, hogy az oroszok Iszkander típusú rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén.

Az egykori Kelet-Poroszország 1945 óta tartozik Oroszországhoz, és be van ékelve Lengyelország és Litvánia közé. Nemcsak Dalia Grybauskaite bírálta az orosz rakétatelepítést, de Lengyelországban, Lettországban és Észtországban hasonló kritika hangzott el. Sőt a NATO brüsszeli központjában is kifogásolták az orosz döntést.

Az oroszok nem tagadják, hogy a Nagy Sándorról elnevezett rakétákat Kalinyingrád köré telepítették, de Moszkva szerint ezzel csak a NATO keleti nyomulását akarják ellensúlyozni. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: Oroszország szuverén joga, hogy a saját területén rakétákat helyezzen el.

Oroszország és a NATO viszonya az ukrajnai válság miatt vált problematikussá. 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, mely 1954-től Ukrajnához tartozott. Ezt követően az USA és az EU szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben. Párhuzamosan a NATO megerősítette a keleti határvidéket: amerikai és más nyugati csapatok érkeztek Lengyelországba és a balti államokba, hogy fokozzák az elrettentést. Az USA az orosz fenyegetésre hivatkozva növeli katonai költségvetését és ezt várja el a többi NATO tagállamtól – így Magyarországtól is.

„Lengyelország beleköpött Izrael képébe!”

FüHü
-
0
„Lengyelország beleköpött Izrael képébe!”

Hiába bírálta Izrael és az Egyesült Államok – számos zsidó szervezettel együtt – Lengyelország új holocaust-törvényét, Andrzej Duda államfő jelezte: aláírja azt. A törvény tagadja a lengyelek részvételét a holocaustban.

Varsóban a parlament mindkét háza korábban megszavazta a törvényt, melyet a kormányzó jobboldali populista párt terjesztett elő. Jaroslaw Kaczynski, a párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy külföldön félreértették a törvényt, különösen Izraelben voltak nagyon hevesek a reakciók.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal hívja vissza Varsóból Izrael nagykövetét – így reagált Ysrael Katz miniszter arra a hírre, hogy Lengyelországban a szenátus is jóváhagyta a törvényt. Korábban Netanjahu telefonon tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel arról, hogy változtassák meg a törvényt, mely tagadja a lengyelek bármifajta felelősségét a zsidók meggyilkolásában.

A törvény szerint tilos lengyel haláltáborokról beszélni, pedig Auschwitz, a legnagyobb ilyen tábor Lengyelország területén volt.

Cipi Livni egykori külügyminiszter emiatt igen keményen fogalmazott: „Lengyelország beleköpött Izrael arcába!” Hiába kérte az izraeli vezetés, hogy módosítsák a törvényt, azt a szenátus végül megszavazta az eredeti formájában. Végül már csak a köztársasági elnökben bíztak külföldön, de most kiderült, hogy hiába.

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amely szinte teljes mértékben elpusztult. A náci halálbrigádok – gyakran helyi segítséggel – tömegesen gyilkolták le a zsidókat a keleti területeken. A haláltáborok csak ezt követően épültek meg – szinte kizárólag Lengyelország területén.

Ma Varsóban arra hivatkoznak, hogy Lengyelország 1939 ősze után megszállt ország volt, ahol a lengyeleket is üldözték.   

Amikor Netanjahu Budapesten járt, találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Mind a négy állam vezetői megígérték, hogy nem lesznek elnézőek az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelországban meghozták az új holocaust törvényt, Magyarországon pedig egyre hevesebb a Soros-ellenes kampány, melynek antiszemita felhangjaira korábban Izrael budapesti nagykövetsége is felhívta a figyelmet. Igaz, még Netanjahu budapesti látogatása előtt, aztán pedig a kormány vissza is vonatta a bírálatot.

1...111213...1712. oldal a 17-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan