Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

120 perc – 2018. január 30. 16:00

0

A kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen volt és félbeszakadt a Parlament rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék azért kezdeményezett, hogy vizsgálóbizottság jöjjön létre a befogadott menekültek és a Soros-ellenes kampány miatt.

Megtartotta első ülését Karácsony Gergely 23 fős miniszterelnök-jelölti testülete.

Az MSZP szerint Lázár Jánosnak távoznia kellene a közéletből a közmunkásokról tett kijelentése miatt. Lázár szavai ellen a Jobbik is tiltakozik.

Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A Párbeszéd is részt vesz a népszavazási aláírásgyűjtésben, amelyet azért tartanak, hogy a hármas metró a teljes vonalán akadálymentes legyen.

Fodor Gábor: A Magyar Liberális Párt, az MSZP és a Párbeszéd nem fogja megengedni, hogy Magyarországon felszámolják az önkormányzati rendszert.

Megfelelő válaszlépések hiányában bíróság elé visz az Európai Bizottság kilenc uniós tagállamot, köztük Magyarországot is, a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség folytatja a parlamenti együttműködést a kormányzó szociálliberális koalícióval – jelentette be Kelemen Hunor elnök.

Megállapodtak a koalícióra készülő német pártok, hogy július 31-ig meghosszabbítják az oltalmazotti státuszban lévő menekültek családegyesítési jogát.

Andrzej Duda lengyel elnök aláírta a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényt: március elsejétől minden hónap második és harmadik vasárnapján, 2020-tól pedig bizonyos kivételekkel minden vasárnap zárva lesznek az üzletek.

Izrael a lengyel holokauszttörvény, az USA a német-orosz földgáz-megállapodás ellen emelt szót

0

Tiltakozik Izrael az új lengyel holokauszttörvény ellen, amely börtönbe küldené, aki a lengyelek felelősségét felveti. Az épp Lengyelországban lévő amerikai külügyminiszter szerint a német-orosz földgáz-megállapodás Európa biztonságát veszélyezteti.

„A történelmet nem lehet átírni.

Utasítottam a nagykövetet Varsóban, hogy tiltakozzon a miniszterelnöknél az új törvény miatt” – közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Szögesdrótkerítés az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor területén. (MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

Izraelben nagy felháborodást váltott ki az új lengyel holokauszt törvény, melyet a parlament pénteken szavazott meg. Az új törvény tiltja, hogy felvessék „a lengyel nemzet felelősségét” a zsidók tömeges kiirtásában, valamint, hogy „lengyel haláltáborokról” beszéljenek vagy írjanak. Válaszul Netanjahu hangsúlyozta: igaz, hogy a holokauszt gondolata Németországban fogant meg, de

zsidók millióit ölték meg Lengyelország területén.

Szégyenletes az új lengyel törvény –  nyilatkozta az ellenzéki centrista párt vezetője, a magyar származású Jair Lapid, aki azt is mondta, hogy a nagymamája is a holokauszt áldozata volt, ezért nem tart igényt semmifajta kioktatásra ezen a téren. Arra célzott, hogy Lengyelország nagykövetségének második embere igyekezett védelmébe venni az új törvényt, mely általános felháborodást váltott ki egész Izraelben.

Netanjahu tavaly Budapesten találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Akkor mind a négy állam ünnepélyesen megígérte, hogy semmifajta toleranciát nem enged az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelország tagadása a felelősségét illetően meglehetősen sajátos felfogást mutat.

Andrzej Duda lengyel elnök és Rex Tillerson
(MTI/EPA/Pawel Supernak)

Az USA közben Rex Tillerson külügyminisztert küldte Varsóba. A külügyminiszter nem a lengyel holokauszt törvény bírálatát tartotta a legfontosabbnak, hanem azt, hogy Németország Oroszországból kíván földgázt importálni az Északi áramlat 2 vezetéken.

Ez a német-orosz elképzelés Tillerson szerint veszélyezteti Európa energiabiztonságát.

Németország az Oroszország elleni szankciók feloldását szeretné elérni, míg az Egyesült Államok, Lengyelország és a három balti állam határozott fellépést akar Moszkvával szemben. Ezért morális kérdések helyett a politikai érdekek alapján szorosan együttműködik azzal a lengyel kormányzattal, mely tagadja a lengyelek felelősségét a holokauszt során.

120 perc – 2018. január 28. 8:00

0

Babosék kikaptak a vegyes páros döntőjében

Babos Tímea és az indiai Rohan Bopanna hatalmas csatában, 2:6, 6:4, 11-9-re kikapott a Gabriela Dabrowski, Mate Pavic kanadai-horvát duótól az Australian Open vegyes párosának döntőjében.

Polgármestert választanak Álmosdon

Időközi választást tartanak, miután a korábbi fideszes polgármester tisztsége méltatlanság miatt megszűnt. Heten indulnak: hat független jelölt (egyikük a volt fideszes polgármester), egyet pedig a Magyar Munkáspárt támogat.

Izrael bírálja a holokauszttal kapcsolatos lengyel törvényt

Az új törvény megtiltja, hogy bárki Lengyelország felelősségét említse a holokauszt alatt Lengyelországban elkövetett bűnökkel kapcsolatban, a „lengyel haláltáborok” kifejezést sem lehetne használni, három év börtön is járhat érte.

Túl a barátságon: vétózna-e Orbán?

0

December végén az Európai Bizottság megindította azt a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, amellyel Magyarországot fenyegették egész ősszel és többek között az Európai Tanácson belüli szavazati jog elvételével is járhat. A lépés számos kérdést vet fel, amelyek közül a legfontosabb kétségkívül az, hogy vajon meg fogja-e vétózni Orbán a lengyelek szankcionálását. A válasz keresésében kiváló kiindulási pontot kínálnak az Azonnali és a Politico elemzései, amelyek kisebb hibáik ellenére is rendkívül lényeglátóak.

Miért dobták le Lengyelországra az “uniós atombombát”, amikor ránk nem?

Ez volt talán az a kérdés, amely a leggyakrabban hangzott el a politikával foglalkozó médiában a 7-es cikkely kapcsán december végén. Az eljárás hivatalosan az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt indult, viszont ez korántsem nyújt kielégítő választ a kérdésre, hiszen a magyar kormány is bőven hozott már olyan döntéseket, amelyekre az unió vezető politikusai komoly értékalapú felháborodással reagáltak.

A nukleáris indítógomb megnyomása után hamar érkezett a megoldás az Azonnalitól: az Európai Bizottság azért csapott le rögtön Lengyelországra az időhúzás helyett, mert amíg Orbánék egyszerre csak néhány terület kisebb megváltoztatására fókuszálnak, Kaczyńskiék a teljes igazságszolgáltatást kivégzik és újramodellezik.

Az elemzés viszont nem áll meg az ok megtalálásánál, hanem feltárja az ok mögötti indítékot is:

az igazságszolgáltatás totális újratervezése nem az uniós alapértékek megsértése miatt böki az uniós vezetés csőrét, hanem azért, mert független bírák hiányában a Lengyelországban működő nyugati cégek érdekérvényesítő ereje jelentősen gyengül.

Ezzel szemben Orbán Viktor Magyarországán hiába bevett gyakorlat már, hogy a jogszabályokat kifejezetten egy-egy vállalatra szabják, a tőkeerős nyugati cégeknek jó alkupozíciójuk van, azaz nem áll a kormány érdekében, hogy kiszúrjanak velük. A szerző értékelése szerint Orbán is megérdemelné a 7-es cikkes eljárást, csak ez az egész nem az uniós értékekről, hanem a pénzről szól.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy a dolgok mélyére ható elemzés ezen végkövetkeztetés ellenére készpénznek veszi, hogy a szankcionálásból úgysem lesz semmi, mert Orbán Viktor meg fogja vétózni azt. Azért ennek ellenére, mert a vétó elleni érvek gyakorlatilag pontosan ugyanolyan gazdasági érdekekre alapoznak, mint amelyekkel a lengyelek elleni eljárást indokolták a cikkben.

Térjünk is át a legfőbb kérdésre: vétózna-e Orbán? Ahhoz, hogy egyáltalán el tudjunk indulni valamerre, meg kell érteni a miniszterelnök vétójának jelentőségét.

A 7-es cikk szerinti eljárás egy fölöttébb hosszadalmas folyamat, amely becslések szerint leghamarabb is csak másfél év múlva zárulhat le.

Ahhoz, hogy a lengyeleket valóban szankcionálja az unió, először az Európai Tanács négyötödös többsége szükséges, majd az Európai Parlament rábólintása. Ez jó eséllyel meg is fog történni, viszont ez még csak egyfajta figyelmeztetés, ezután ki is kell mondani az uniós alapértékek megsértését, amelyhez viszont már egyhangúság szükséges.

Itt jön a képbe Orbán, ugyanis az egyhangúság miatt elég, ha egyedül ő mond nemet és el is buknak a lengyelek elleni szankciók. A miniszterelnök által fennen hangoztatott lengyel-magyar barátság, a keresztény kultúra megvédése és az illiberális testvériség első ránézésre arra enged következni, hogy Lengyelország és Magyarország másik elleni szankciókat kölcsönös megvétózásával simán kijátszaná az uniót.

Csakhogy ez az elképzelés is azt feltételezi, hogy a nemzetközi politika magasztos értékekről szól. A valóság ezzel szemben az, hogy

ahogyan a 7-es cikk sem a demokráciáról és a jogállamiságról szólt, úgy Orbán vétója sem a közös kultúrán, ideológián és a barátságon fog múlni, hanem a gazdasági érdekeken.

Ezt bizonygatja a Politico elemzése, amely a két ország közötti alapvető különbségek, illetve Orbán és Kaczyński erősségeinek és gyengéinek leírásával és értelmezésével keresi a megoldást arra, hogy “hogyan oszlassuk fel Európa illiberális tengelyét”, azaz hogyan tudja az Európai Unió elérni, hogy Orbán ne vétózzon a 7-es cikk szerinti eljárás végén.

A két jobboldali populista illiberális demokráciája közötti legfőbb különbségként a szerző a rendszer legitimációját jelöli meg.

Magyarországon már lezajlott az illiberalizmus legitimációja, annak köszönhetően, hogy Orbánnak sokkal nagyobb a társadalmi támogatottsága, mint a Jog és Igazságosságot vezető Jarosław Kaczyńskinak.

Annak ellenére, hogy a cikk tévesen állítja, hogy a Fidesz legmagasabb népszerűségi mutatója 70 százalékos volt, az érv abszolút megáll a lábán és bizonyul a legjobb magyarázatnak arra, hogy mi miért is nem kaptunk a nyakunkba egy 7-es cikk szerinti eljárást.

Az orbáni rendszer tehát már be van betonozva, rég ki lett alakítva a megfelelő jogi környezet ahhoz, hogy a miniszterelnöknek ne kelljen alaptörvényt sértenie egy-egy vitatott lépésével.

A rendszer szilárdságának ellenére viszont gazdaságilag sokkal jobban függünk az Európai Uniótól, mint a lengyelek.

Lengyelország lakossága négyszer nagyobb Magyarországénál, ennek következtében nagyobb a belföldi felvevőpiacuk, mi viszont kénytelenek vagyunk az exportra fektetni a hangsúlyt. Nem véletlenül kezdte az évet Orbán Viktor Bajorországban a CSU-nál: Németország a legnagyobb gazdasági partnerünk, exportunk majd’ 30 százaléka oda irányul, belföldön pedig minden három új állásból egy német cégnek köszönhetően jön létre.

A kulcs tehát itt is a gazdasági érdek. A szerző szerint

ha az EU bekeményít és a magyar obstrukcionizmus fenyegeti az uniós támogatások áramlását Magyarországra, akkor Lengyelország nem számíthat az orbáni vétóra.

Jelenleg a vétó elmaradása reális opció annak ellenére, hogy Orbán körbeturnézta a hazai és a külföldi médiát is azzal, hogy vétózni fog és “megvédi Lengyelországot”. 2011 óta magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy nem arra kell figyelnünk, amit mond, hanem kizárólag arra, amit tesz. Azóta a kommunikáció és a valós cselekvés éles elválasztásáról szóló, elhíresült mondás számtalanszor igazolást nyert, legutóbb éppen csak pár napja, amikor kiderült, hogy a tavalyi év során 1300 bevándorlót fogadtunk be titokban – miközben nagyban zajlott a bevándorlásellenes kampány.

A politika helyét átvevő kommunikáció hivatott arra, hogy a miniszterelnök opportunizmusát leplezze – keresztény értékek így, keresztény értékek úgy, lengyel-magyar barátság ide vagy oda, Orbán Viktor valós cselekvését mindig az aktuális érdekek határozzák meg:

“Amíg Kaczyński fanatikus, addig Orbán pusztán cinikus. Kaczyńskinak a pragmatizmus az árulás vagy a gyengeség jele, Orbánnak pedig a politika lényege. A pragmatikus vezetők általában nem mennek szembe a saját érdekeikkel, és sosem követnek el politikai öngyilkosságot.”

– írja a Politico szerzője.

Emlékezzünk vissza, a miniszterelnök szűk egy éve már el is árulta illiberális barátját, amikor Kaczyński nyomatékos felszólítása ellenére támogatta annak ősellenségét, Donald Tuskot az Európai Tanács elnöki pozíciójára való újraválasztásában. Emellett az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki sem kapott látogatása során egyértelmű biztosítékot arra, hogy ha arra kerülne sor, akkor Orbán élne a vétó jogával.

Hiába tűnik valószínűbbnek a vétó elmaradása jelenleg, illetve az EU-s támogatások csökkentésének esetében, pontosan Orbán opportunizmusa miatt nem fogadnék nagyobb összegben a vétóról. Hogy lesz-e a vétó vagy nem, azt majd a dolgok aktuális állása fogja meghatározni és mivel az egyhangúságot igénylő döntés leghamarabb másfél év múlva lesz esedékes, addig még sok víz lefolyhat a Dunán.

Egy dolog viszont már most is biztos:

ha Orbán Viktor nem él a vétó jogával, azzal gyakorlatilag egy az egyben beismeri, hogy álláspontja, amely szerint nettó befizetői vagyunk az Európai Uniónak és egyáltalán nem vagyunk ráutalva anyagilag, nem több egyszerű hazugságnál.

Amerikai-orosz párharc az európiai földgázpiacért

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok azért akarja megfúrni egy új orosz gázvezeték megépítését, mert a saját drága cseppfolyósított földgázát akarja eladni Európának. 

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték kétszeresére növelné az orosz földgázszállítást Németországba. A Balti-tenger alatt húzódó vezetéken jelenleg 55 milliárd köbméternyi orosz gáz érkezik a nyugat-európai országba. Amennyiben megépülne a második vezeték is, akkor a felére csökkenhetne a tranzit költség. Ráadásul ez az útvonal 2000 kilométerrel rövidebb, mint amelyik jelenleg Ukrajnán keresztül látja el orosz földgázzal az EU néhány tagállamát, köztük Magyarországot is.

Németország, Ausztria és Magyarország helyesli ezt az orosz tervet

állapítja meg a hivatalos moszkvai véleményt tükröző Russian Today internetes weboldala. Ugyanakkor az uniós tagállamok közül  Lengyelország és a három balti állam (Litvánia, Lettország és Észtország) amerikai földgázt akarnak, hogy azzal váltsák fel az orosz földgázt és a jövőben ne függjenek többé Moszkvától. Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) pártelnöke és a lengyel kül- és belpolitika legfontosabb alakítója, korábban

a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította a német-orosz az Északi áramlat vezeték megépítéséről földgázegyezményt 

1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió Lengyelország felosztásáról állapodott meg egymással. Kaczynski nyilvánvalóan túldramatizálja a helyzetet, hiszen a lengyelek hagyományos orosz és németellenességére játszik rá. Az viszont tény, hogy a lengyelek és a balti országok szívesebben várják a távoli amerikai földgázt, mint a közeli oroszt.

Donald Trump amerikai elnök tavaly Varsóban meggyőződhetett arról, hogy mennyire fontos a térség vezetői számára az amerikai földgáz:  mind Lengyelország, mind pedig a balti államok elkötelezték magukat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) iránt annak ellenére, hogy az minden bizonnyal drágább, mint az orosz. A magasabb ár oka, hogy az LNG-t speciális kikötőkben lehet csak kiszivattyúzni a tankerekből.

Trump számára nemcsak amiatt lenne fontos ez az üzlet, hogy így több amerikai árut adjon el a partnereinek. Ez egyben egy stratégiai játszma is, hiszen a NATO szövetségesek energiafüggését csökkenteni lehet Oroszországtól, ha a tagállamok amerikai földgázt vesznek az orosz helyett. A legújabb washingtoni stratégiai irányelvek szerint Oroszországot Kínával együtt az USA fő ellenfelének neveztek a világban. Az USA számára gazdaságilag távolról sem annyira fontos a földgázexport, de gyengítheti vele Oroszországot, amelynek ez az energiahordozó a fő exportcikke az Európai Unióba.

A bolgár miniszterelnök szerint békén kell hagyni a lengyeleket

0

Bojko Boriszov először tartott sajtótájékoztatót azóta, hogy Bulgária lett az EU soros elnöke. Azt üzenete Donald Tusknak, hogy ne szóljon bele a lengyel belpolitikába.

Boriszov ugyanannak a pártszervezetnek a tagja, mint az Európa Tanács elnöke, és elmondta, hogy barátok is, de semlegesnek kell maradniuk a kérdésben. Ezzel arra utalt, hogy Tusk, aki korábban lengyel miniszterelnök volt, nemrég egy lengyel lapnak azt állította, hogy az ország akár ki is léphet az Európai Unióból.

Tusk szerint Varsóban a kormányzó pártot csakis a pénz érdekli, és ha nem kap elég támogatást az EU-tól, akkor népszavazást tarthatnak a kilépésről. Tusk a Tygodnik Powszecny című lengyel lapnak arról is beszélt, hogy Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője a törvények felett állónak tekinti magát arra utalva, hogy Brüsszel bevetette a hetes cikkelyt Lengyelország ellen a jogi reform miatt. Tusk szerint Kaczynski nyomasztó tehernek érzi az EU szabályait, melyek megkövetelik a demokrácia és a piacgazdaság törvényeinek a betartását.

Boriszov a Tusknak szóló üzenet mellé hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy Bulgária megvétózna bármilyen döntést Lengyelországgal szemben az EU-ban.

Csökkentené az Unióval való feszültséget a lengyel kormányfő

0

Az EU-val folytatott párbeszéd remélhetőleg csökkenti a lengyel bírósági reform kapcsán felmerült félreértéseket – ezt mondta Varsóban külföldi tudósítóknak Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

A nemrég hivatalba lépett kormányfő, akinek egyik első útja Budapestre vezetett, azt mondta: a párbeszéd szempontjából pozitív volt a tegnap este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Frans Timmermans bizottsági alelnökkel tartott megbeszélés. A lengyel kormány továbbra is arra törekszik, hogy részletesen megmagyarázza a folyamatban lévő bírósági reformmal kapcsolatos álláspontját.

Szerinte a bírósági reform a bírói függetlenség, a bíróságok hatékonysága, az eljárások objektivitása és átláthatósága miatt egyaránt fontos, ráadásul a lengyel bírósági rendszert az 1989-es rendszerváltás óta nem reformálták meg. Ennek következménye szerinte többek között az, hogy a bírák „egy zárt csoportot” alkotnak, és máig vannak köztük olyanok, akik még a kommunizmus idején kegyetlen ítéleteket hoztak.

Az EU szerint ugyanakkor az új törvény sérti a bírói függetlenség elvét

és az uniós alapszerződést. Ezért eljárás indult Lengyelország ellen. Az országban sem mindenkinek tetszik a törvény, tüntetéseket is tartottak ellene.

Morawiecki beszélt arról is, hogy Lengyelországban magas az Európai Unió támogatottsága. Szerinte a kormánya ragaszkodik a jogállamisághoz és a demokráciához.

Több elemző szerint egyébként Morawiecki azért került a kormány élére, mert a korábbi miniszterelnökkel, Beata Szydlóval szemben jobban szót tud érteni az uniós vezetőkkel. Az ország valódi vezetője azonban továbbra is Jaroslaw Kaczynski.

Magyarország és Lengyelország veszélyt jelent az Unióra

0

A Guardian véleményrovatának szerzője írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell megtenniük.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke Orbánnal
(MTI/EPA/Pawel Supernak)

Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója több mint 15 éve ír hetente véleménycikket az egyik legtekintélyesebb brit lapnak, a Guardiannek. Most Magyarország és Lengyelország illiberális szövetségéről ír.

Hutton szerint nem látni, hogy a konzervatív nacionalizmus térnyerése hogyan érhetne jó véget. Ahogy írja: ezek a rendszerek olyan „nemzeti közösségeket” akarnak létrehozni, amelyeket egy-egy ellentmondást nem tűrő vezér irányít, és amelyek küzdenek a külföldi befolyás ellen. Csakhogy

ez belpolitikai elnyomáshoz, haveri kapitalizmushoz, korrupcióhoz, a rasszizmus terjedéséhez és nemzetközi konfliktusokhoz vezet.

Hutton szerint Oroszország és Kína fektették le az ilyen rendszerek alapjait, de ilyenek működnek Törökországban és Indiában, a lengyel és magyar vezetők pedig valósággal csodálják ezeket a gondolatokat – ahogy szerinte Donald Trump és sokan a brexit-párti brit konzervatívok közül is. Szerinte arra a dolgozó rétegre támaszkodnak, amely félti a munkáját és fenyegetve érzi életszínvonalát. Ezekre a félelmekre építenek más európai konzervatív nacionalista pártok a német AfD-től a dán Néppártig. Ahogy Hutton fogalmaz:

„Európának újra a legsötétebb démonaival kell szembenéznie.”

Azt írja: az Európai Unión belül a Fidesz viszi ebben a vezető szerepet. Az alkotmány átírásával létrejött az a rendszer, amelyet Orbán Viktor „illiberális demokráciának” hív, írja Hutton, aki szerint az a célja, hogy olyan egypártrendszer jöjjön létre, ahol kisöprik a kereszténységgel nem összeegyeztethető értékeket, nincsenek fékek és ellensúlyok, kontrollálják a médiát, a baráti oligarchák pedig állami szerződésekből szerzik a vagyonukat.

Hutton szerint „bűzlik az egész”, Orbán mégis meg tudja tartani a hatalmát a muszlim bevándorlókkal való fenyegetés és a törékeny gazdaság miatt.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egyik első útja Magyarországra vezetett
MTI Fotó: Illyés Tibor

Arról is ír, hogy 2015 óta Lengyelország is egyre inkább erre az útra lépett, de decemberben az Uniónak elege lett: a hetes cikkely életbe léptetését a „legagresszívebb lépésnek” nevezi, amelyet az EU valaha egy tagállama ellen tett. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Magyarország valószínűleg megvétózna bármilyen szankciót Lengyelország ellen.

Hutton megemlíti Orbán 2014-es tusnádfürdői beszédét. Azt írja,

a magyar miniszterelnök számára a 2008-as pénzügyi válság a nyugat és a liberális értékek végét jelentette, amelyek ellen küzdeni kell.

Ezért indított harcot a jogvédők ellen, ezért támadja a CEU-t, amelyet Soros György alapított.

Hutton szerint 1989-ben az Európai Unió arra jutott, hogy ha erős demokratikus intézmények jönnek létre Kelet-Európában, akkor elterjednek a demokratikus értékek is. Ezért is vették fel tagnak, több más állammal együtt, 2004-ben Magyarországot és Lengyelországot is.

Azt írja: az Unió jogosan keménykedik Lengyelországgal, és meg kell nyernie ez a csatát:

„Ha Magyarország és Lengyelország illiberális demokráciát akar építeni, akkor ezt az EU-n kívül és az EU pénze nélkül kell megtenniük.”

Szerinte Orbán téved, amikor a kínai és az orosz gazdaságot ünnepli, beszédeivel pedig csak Magyarországnak okoz károkat. Az Uniónak ugyanakkor mindent meg kellene tennie, hogy csökkenjenek az emberek félelmei, amelyet a mozgás szabadságával kapcsolatban éreznek – minden tagállamnak meg kellene adni például a jogot, hogy ne engedjen be bevándorlókat.

Ahogy fogalmaz: nyitottnak kell lenni, de nem a végtelenségig, ez ugyanis csak a populista, nacionalista jobboldalnak ad muníciót, és olyan erőket hoz létre, amelyet az Uniót magát is fenyegetik.

Lengyel főbíró: a kormány jogi reformja államcsínyhez hasonló

0

Malgorzata Gersdorf, a Legfelső Bíróság első elnöke nyílt levélben ítélte el a jogi reformot, melyet Andrzej Duda lengyel elnök nemrég aláírásával szentesített Varsóban.

„Ez nem olyan államcsíny, melyet katonai vagy rendőri erők felhasználásával követnek el hanem olyan, amely az alkotmánnyal szembenálló jogi rendelkezések alkalmazását teszi lehetővé. Így

kialakulhat az intézményesített törvénytelenség állapota”

– hangsúlyozta a főbíró.

A parlament által elfogadott törvény lehetővé teszi azt, hogy a bírói testületek személyi összetételét módosítsák, és a kormányzathoz közelálló bírókat nevezzenek ki fontos posztokra, ezzel csökkentve az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban. „A kormánynak nemcsak a saját választóit kellene képviselnie hanem az egész országot és annak jogrendjét”- írta nyílt levelében Malgorzata Gersdorf főbíró.

Az Európai Unió a jogi reform miatt eljárást indított Lengyelország ellen: először próbálják meg alkalmazni a hetes cikkelyt. Ezt sokan jogi atombombának nevezik, mert egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztését eredményezheti. Ehhez azonban valamennyi tagállam szavazata szükséges, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök több ízben hangsúlyozta, hogy semmiképp sem szavazza meg azt, hogy Lengyelországgal szemben alkalmazzák a nevezetes hetes cikkelyt.

Ez volt ma – 2017. december 20.

0

Megindult az uniós eljárás Lengyelország ellen; Fapadostól vesz Airbusokat a honvédség; Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben; Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét; Nemzeti kincs lett a szadista gróf könyvéből.

Kilőtték az uniós atombombát Lengyelországra

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság szerdán megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Ez precedenst teremtett az EU történelmében, hiszen korábban arra még nem volt példa, hogy egy tagállam akár a szavazati jogát is elvesztheti.

„A két esztendeje zajló konstruktív dialógus ellenére megállapítottuk, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit”

– olvasható az EB hivatalos nyilatkozatában. Emiatt az uniós intézmény szerdán javaslatot tett a szerződés 7. cikkelyének alkalmazására Varsóval szemben.

MSZP-DK: 60-46 arányban osztoznak

Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben – jelentette be Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, akit viszont a DK nem támogat.

Jóváhagyta a két párt elnöksége, hogy a 106 egyéni választókerületből 60-ban az MSZP, 46-ban a DK állíthat jelöltet – ismertette a döntést Molnár Gyula MSZP-elnök.

Ezzel lezárták ezt a szakaszt a választások előtt, és szeretnék, ha kikerülnének a közbeszédből a különböző konstrukciós viták – mondta.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy január 2-ától valamennyi körzetben elkezdik a kampányt, 46-ban sajátjuk, 60-ban az MSZP jelöltje mellett.

Fapadostól vesz Airbusokat a honvédség

Két A319-es Airbust vásárol a Magyar Honvédség – jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán. Hetek óta tudható, hogy a csődbe ment Air Berlin gépparkjából vesz a kormány.

Két darab Airbus A-319-est vásárol a honvédség, a miniszter a pontos árat nem árulta el.  Simicskó csak annyit mondott, hogy ez a géptípus újonnan 70-80 millió euróba kerül, de ezeket a 8-9 éves gépeket ennek az árnak kevesebb, mint feléért sikerült megvenni.

Benkő Tibor vezérkari főnök szerint kedvező ár-érték arányban sikerült beszerezni az Airbusokat. A beszerzési összeg nemcsak a gépeket, hanem a pilóták, valamint a technikai személyzet kiképzését, felkészítését és a kecskeméti repülőtér üzemeltetési feltételeinek megteremtését is fedezi.

Mégis taxi az Uber

Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely másik taxis vállalkozásra – kommentálta az Európai Bíróság mai ítéletét Szimler Gergő, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda ügyvédje. Kérdés, hogy mi lesz ezután az önvezető autókkal.

Az EB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Uber a formabontó megoldása és működése ellenére éppúgy személyszállítást végez, mint a hagyományos taxicégek, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.

A szakértő szerint már május óta kevesen mertek volna fogadni a cég győzelmére. Akkor a bíróság főtanácsnoka előzetes indítványban fejtette ki, hogy az Ubert

személyszállítási szolgáltatónak kell tekinteni.

Nemzeti kincs lett a szadista gróf könyvéből

Donatien Alphonse François de Sade márki a mai napig úgy él a köztudatban, mint egy olyan zavart elme, aki a szexuális szabadosságot és az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangsúlyozta a műveiben. Az általa leírt módszerek és orgiák annyira hírhedté váltak már a XVIII. század végi Franciaországban, hogy a nevéből levezetve alkották meg a „szadizmus” szót.

Sade Szodoma 120 napja című regényét egy több mint tíz méter hosszú pergamentekercsre jegyezte fel akkor, amikor a börtönbüntetését töltötte a párizsi Bastille-ban. Most ezt a könyvét árverezték volna el, amelyben „tudományos alapossággal” mutatja be, hogy miképp kell „élvezetekre lelni” a kínzásokban. A kézirat az előzetes becslések szerint akár 6 millió eurót (1,9 milliárd forintot) érhet.

A márki kézirata a francia Aristophil-csoport birtokában van, amely iránt már évek óta kiemelt érdeklődést mutatnak az amerikai és az európai műgyűjtők. Az 1990-ben alapított szervezet mintegy 130 ezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik, 18 000 befektetője volt, de 2015 óta komoly nehézségeken megy keresztül, mert Gerard Lheritier-t alapítót csalásért letartóztatták és az eljárás még mindig zajlik ellene.

Amikor a francia kulturális minisztérium tudomást szerzett az aukcióról, azonnal lépett:

Párizs a héten nemzeti kincsé nyilvánította Sade márki kéziratát.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!