Kezdőlap Címkék Külügyi bizottság

Címke: külügyi bizottság

Orbánt bíráló szenátor a külügyi bizottság elnöke

Bob Menendez demokrata szenátor elsősorban azt rótta fel a magyar miniszterelnöknek, hogy meggyengítette a demokrácia alkotmányos garanciáit, korlátozta a sajtó és az oktatási szabadságot. Diplomáciai tekintetben pedig azért bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök jó kapcsolatokat ápol az orosz és a kínai vezetéssel, melyeket az USA stratégiai ellenfeleknek tekint.

Orbán és Trump

Bob Menendez szenátor tavaly októberben így írt a nemzeti együttműködés rendszeréről:

“Magyarország miniszterelnöke egyre inkább szorongatja a demokráciát és annak képviselőit. Trumphoz hasonlóan fake news (álhír) kampányokat folytat ellenfeleivel szemben.”

Ez nyilvánvalóan célzás a Soros György elleni kampányra, melyet az amerikai demokraták nagyon rosszul fogadtak.

“A NATO a demokrácia védelmére jött létre, és épp ezért aggasztó, hogy olyan tagállamai is vannak mint Törökország és Magyarország, ahol leépül a demokrácia”

– írta Bob Menendez szenátor Trump diplomáciáját bírálva.

Joe Biden a választási kampány során ugyancsak említést tett arról, hogy Trump támogat olyan rendszereket mint amilyenek Törökországban, Lengyelországban és Magyarországon létrejöttek.

A demokraták arra kérték Trumpot, hogy vesse fel Orbán Viktornak: miért korlátozza a nemzeti együttműködés rendszere a demokráciát és a szólásszabadságot? Miért tart fenn jó kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel? Trump ezeket a kérdéseket nem vetette fel amikor találkozott a magyar miniszterelnökkel, és utána elismerően beszélt Orbán Viktorról. Mindezt azzal indokolta meg, hogy ily módon Magyarországot közelebb hozta az USA-hoz és eltávolította Kínától és Oroszországtól.

Bob Menendez felhívta telefonon az elnököt, aki “jó srácnak ” nevezte a magyar miniszterelnököt.

Menendez nem újonc a diplomáciában

A kubai származású szenátor már ült a szenátus külügyi bizottságának elnöki székében: 2013 és 2015 között. Ekkoriban az Obama kormányzat kritikusan ítélte meg a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Miután a demokraták elveszítették a többséget a szenátusban, Menendez sem őrizhette meg elnöki székét, de a demokraták képviseletében továbbra is hallatta a hangját a külügyi bizottságban.

Joe Bident január 20-án iktatják be, és ezt követően foglalhatja el székét Bob Menendez. A szenátusnak fontos szerep jut az elnöki kinevezett embereinek jóváhagyásában. A demokrata többség meggyorsíthatja a többi között Antony Blinken külügyminiszter kinevezését is, akinek édesanyja és nevelőanyja egyaránt magyar holokauszt túlélő családból származik.

Nyugalom, a Fidesz csak Trócsányi helye miatt hisztizik!

Tegyünk tisztába néhány dolgot, mielőtt megint beleragadunk a fideszesek által erjesztett közéleti dagonyába. A kormánypárt verbális fogdmegjei az elmúlt napokban hazaárulást kiáltottak, amiért az ellenzéki magyar EP-képviselők is kiálltak a fideszes EP-tisztségviselők  bojkottja mellett.

Volt olyan kormánypárti tollnok, aki szerint innentől kezdve velünk szemben „minden eszköz megengedett”, de volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy ezzel a „jogállami szokásjogot” szegjük meg.  Utóbbi megjegyzés különösen

szánalmas egy olyan párt kitartottjától, amelyik téglánként bontotta le a jogállamot, és amely kéjes büszkeséggel rúgta fel az európai csúcsjelöltek szokásjogának rendszerét a saját pártcsaládjuk győztes jelöltjének, Manfred Webernek a legyilkolásával.

Erről akkor ennyit, a papírkutya megmondóemberek hülyeségei nem érdemelnek ennél többet.
Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, milyen hevesen reagáltak a kormánypárt vezetői, sőt, maga a kormányfő is arra, hogy EP-képviselőik bizony bukdácsolnak Brüsszelben. Amolyan rendes maffiaként megfenyegették az ellenzéket, hogy – visszaélve kétharmados hatalmukkal – bosszúból elveszik tőlük országgyűlési pozícióikat. Komolyan megütötte a narancsos fiúkat, hogy az Európai Unióban nem mindenki úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek.

De, hogy ebben se legyen félreértés, néhány fontos tényt szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani:

Az Európai Parlamentben nem pusztán az ellenzéki magyar képviselők – közöttük a DK, az MSZP és a Momentum politikusai – bojkottálják az Európai Uniót lebontani akaró Fidesz képviselőinek a bizottsági kinevezését, hanem a sok száz tagot számláló EP több, meghatározó frakciója döntött így.

Lássuk be őszintén, maroknyi ellenzéki magyarként nem is lennénk képesek mindezt véghez vinni egy ekkora gépezetben; az Európa-párti frakciók viszont egységbe tömörültek a szélsőségesen EU-ellenes neristákkal szemben.  Fontos tény, hogy nem a jobboldali Néppárt pozícióit ellenezzük (ily módon a „szokásjog” és frakciók közötti megállapodás nem is sérül; az már a Néppárt baja és szégyene, hogy fideszeseket jelöltek például a jogállamisággal foglalkozó bizottságba), hanem Orbán rendszerének kiszolgálóit. Ahogyan tettük azt korábban a néppártiakkal, benne a fideszesekkel közösen az EU-ellenes szélsőségesekkel szemben az elmúlt években. Ugyancsak fontos tény, hogy a Fidesz politikusait nem is feltétlenül a magyarok szavazzák le a bizottságokban, hiszen alelnöki helyeikről nem a Parlament egésze, hanem a szakbizottságok tagjai döntenek; nem egy esetben olyan testületekben, ahol rajtuk kívül nincs is más magyar. Én például a közlekedési és turizmus bizottság tagjaként nem vagyok jogosult szavazni a hörögve brüsszelező Hidvégi Balázs brüsszeli alelnökségéről az állampolgári jogi bizottságban. De, hogy a lényeget se veszítsük szem elől:

ez az egész hisztéria valójában Trócsányi László egyre közeledő bukásáról szól.

A volt igazságügyi minisztert akarja ugyanis Orbán az Európai Bizottságba delegálni uniós biztosnak. Az már régóta tudható, hogy fajsúlyos portfólióra nem számíthat, az is csoda lesz, ha átmegy majd a meghallgatásán a jogállamiság lebontásához vígan asszisztáló, a közigazgatási bíróságok rendszerét visszaépítő, az Európai Ügyészséget vadul elutasító közig-stróman. Jobb, ha mindenki tudja:

a Fidesz mesterterve az volt, hogy Trócsányi megkaparintja a valóban rendkívül fajsúlyos külügyi szakbizottság (AFET) elnöki posztját – tessék visszakeresni, nyilatkozataikban be is jelentették az igényüket erre -, mondván innen könnyebb lesz átzsilipelni az Európai Bizottságba.

De Trócsányiból végül nem hogy elnök nem lett, alelnöknek is csak a legutolsó helyre jelölték, méghozzá a külügyi helyett az alkotmányügyi bizottságban. Az AFCO ülésén ráadásul inkább elhalasztották a szavazást róla, köszönhetően az Európa-párti frakciók kiállásának. Ez fáj leginkább Orbánnak, nem a többi EP-képviselőjének névjegykártyáján szereplő titulus. Ha Trócsányi ezt sem tudja megugrani, akkor uniós biztos sem lesz belőle. Annál nagyobb blama pedig nincs, hogy Orbán Viktor nagytiszteletű indiánfőnök személyes potentátja már a rajt előtt elhasal. Ez még a nagyobb óvodai játszótereken is rém ciki. Erről, egyszerű pitiáner presztízsféltésről szól tehát a felháborodás, nem – a fideszesek szájából amúgy is nevetségesen hangzó – jogállamiságról, bármilyen szokásjogról, vagy a magyar választókkal szemben bárminemű tiszteletlenségről. Tartsák nyitva a szemüket, ezek a narancsos fiúk már megint hazudnak!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Mesterházy Szijjártónál érdeklődik a berni nagykövet offshore-botránya miatt

0

“Magyarországi berni nagykövetének van-e olyan tevékenysége, ami összeférhetetlen nagyköveti szerepvállalásával?”  – tette fel a kérdést Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja, a Kövér László országgyűlési elnöknek írt levélben, amelyben Szijjártó Péter külügyminiszterhez intéz kérdést.

A szocialista politikus korábban még azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy “óvatosan kell bánni” azokkal az információkkal, amelyek a legutóbbi offshore-botrány magyar érintettségével kapcsolatosak. Most viszont mégis írásbéli kérdéssel fordult a Kövér Lászlóhoz, hogy adjon választ a kérdésre és segítsen tisztázni a Mesterházy szavai szerint “Orbán Viktorral személyesen is jó viszonyt ápoló Nagy István svájci nagykövet” szerepét a több mint 13 millió dokumentumot kiszivárogtató Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok ügyében.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK