Kezdőlap Címkék Köztévé

Címke: köztévé

A köztévé beismerte: egyoldalúan tájékoztatta a nézőket!

0

Ismét egyoldalúan tájékoztatott és hamis információkat közölt az M1 híradója – olvasható a TASZ közleményében. A köztévé május 14-i délelőtti híradójában szólaltatta meg az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazásokkal kapcsolatban.

Törcsi Péter az interjúban azt állította, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felelőtlenül járt el az üggyel kapcsolatban, és hogy az európai parlamenti választásokat szerette volna befolyásolni. A M1 riportere az üggyel kapcsolatban a TASZ-t nem kereste meg, esélyt sem adott arra, hogy a szervezet képviselje álláspontját vagy cáfolja az Alapjogokért Központ vádaskodását. Végül a TASZ fellépésére mégis bekerülhetett a köztévé híradójába a civilek álláspontja is.

A TASZ többször emlékeztetett rá, hogy egy napig sem tartották vissza a bántalmazásokról készült felvételeket. A felvételek a TASZ szerint 2018. augusztus 2-án egy pendrive-on kerültek hozzájuk, és még aznap el is küldték őket az ombudsmani hivatalnak. Ennek meg is volt az eredménye, hiszen az ombudsmani hivatal munkatársai két héten belül bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést tartottak.

A szervezet tájékoztatása szerint a TASZ célja a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme, az intézeti abúzusokkal szembeni rendszerszintű fellépés. Úgy vélik, hogy nem ők azok, akik politikai célokra használják fel ezt az ügyet, hanem éppen ellenkezőleg, a kormány érdekeit képviselő Alapjogokért Központ és az annak álláspontját egyoldalúan közvetítő propagandamédia. A valótlan tények híresztelése és az egyoldalú tájékoztatás miatt a TASZ álláspontja közzétételét kérte az MTV-től.

Az MTV helyt adott a TASZ kifogásának és a május 18-i reggel 10 órás Híradóban beismerték: egyoldalúan tájékoztatták a nézőket.

“Nem ritka jelenség ma Magyarországon, hogy a közpénzből finanszírozott állami tévécsatornák, rádiók egyoldalúan, a kormánnyal kritikus hangokat kizárva számolnak be hírekről, történésekről, sokszor arra sem adva lehetőséget, hogy egy szervezet vagy aktivista saját magát megvédhesse. A fenti példa is jól mutatja, hogy ilyen esetekben is van megoldás. Ha a tudomására jut, hogy egy civil szervezetet, vagy aktivistát az őt érintő ügyben nem szólaltatta meg egy állami tévé vagy rádió, forduljon a TASZ-hoz!” – nyilatkozta ma Dojcsák Dalma, a TASZ Politikai Szabadságjogok projektjének vezetője.

Aki nem panaszkodhat – Déli Kávé Szele Tamással

Kérem, én így kávé mellett nem erről akartam beszélni, azt hittem, túltárgyaltuk már tegnapelőtt, de nem lehet megfeledkezni a témáról: ez Magyarország, itt minden nagy botrány több kis botrányt fial, folytatódik, örökkön-örökké, ráadásul ami a homoszexuális emberek „gyógyításával” foglalkozó tévéműsor utóéletét illeti az bizony tanulságos is.

Ott hagytuk abba a múltkor, hogy ugyebár beszélgetős műsort közvetített a közszolgálati M5 arról, miszerint lehet is, kell is gyógyítani az azonos neműek iránti vonzalmat. Sem nem lehet, sem nem kell, mert nem betegség, de elég annyit mondani magáról a műsorról, hogy meleg résztvevője nem is volt, innentől kezdve tulajdonképpen a minimális szakmai objektivitás hiánya miatt nyugodtan tekinthetjük propagandának, részletezése nagyjából felesleges is. (Meghívták ugyan a Háttér Társaságot, csak épp gondosan az adás napján, hogy semmiképp se érhessenek oda – én is kaptam már meghívót sajtótájékoztatóra az esemény kezdete előtt tíz perccel, hasonló okokból. Oda ne érhessek, de ne is mondhassam, hogy nem hívtak. Így megy ez.) Tévtanokat népszerűsítettek benne, alacsony hatásfokkal, de botrányt sikerült vele kavarni, hiszen a kérdés kényes, és igen ostobán nyúltak hozzá.

No, de mit szólt a kitört szóviharhoz – mert nem kevés indulat szabadult el – maga a műsorvezető, Trombitás Kristóf Keresztély?

Érdekesen reagált a Facebook-oldalán (később levette, de megmaradt az utókornak).

„Nos, mindent összevetve mindenki úgy hagyott ebben az egészben benne – kivéve a Mandinert -, mintha én akartam volna azt a bizonyos műsort vagy én hoztam volna tető alá. Az egész balhét a hátamba kaptam, a baloldali médiumok napi több cikkben ágálnak, míg a mi oldalunkról semmi, sőt, az elemi bajtársiasság nevében vannak, akik innen is rúgnak egyet. Korábban nem egy baromságot számos vezércikk és kiállás követett, mert olyankor nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem az ellenfelek kartácstüze alatti összezárás. A tudat, hogy ez bizony nem olyan frankó, de nem hagyjuk hátra a másikat. Mindkettő jó tanulópénz és egyiket sem felejtem.”

Ettől azért félrenyeltem a kávét.

Az ifjú kultúrharcos számára „nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, hanem az ellenfelek kartácstüze alatti összezárás”. Hát a sajtóban – és a televízió is az, pláne egy közszolgálati csatorna az kéne legyen – mindig az a lényeg, mi igaz, mi nem és kinek van igaza. Az összezárást reklamálja az ifjú levente? Tényleg nem veszi észre, hogy zsoldosokkal van ő egy seregben, azok nem fognak külön pénz vagy külön utasítás nélkül összezárni, azok magukra gondolnak első-, másod- de még harmad- és utolsó sorban is? Ott rúghatják szét a fenekét mellettük, nem fognak segíteni, nem is dolguk, de nem is természetük nekik a szolidaritás. „Elemi bajtársiasság”? Na, ne tessék röhögtetni, még a betyárbecsület is idegen tőlük.

Hány éves vagy, királyfi, hogy még hiszel a mesékben?

De reklamál mást is a szegény, elhagyott jobboldali sajtómunkás.

„Semmi közöm a problémához, életemben nem foglalkoztam vele – nyilván ez sem érdekel senkit. Nem én hívtam a vendégeket, nem én szerveztem a műsort, egy kész feladatot kaptam az adás napjának délutánján. És minekutána beültem a kész szituációba és lehoztuk a műsort, ez már senkit sem érdekelt. Ami rendben is lenne, az embernek néha katonaként kell viselkednie, maximum elront valamit, de ahogy ő kiáll mások mögött, bizton számíthat erre másoktól is. Vagy nem. (A direkt ferdítő, hazudó és perelhető cikkektől meg tekintsünk is el, amik egyfelől olyanokat állítanak, amiket nem mondtam, másfelől vitapartnernek állítanak be.)”

Kérem, ez a szegény ember tényleg katonának képzeli magát és azt hiszi, hogy egy háborúban harcol. Azért annyiban igazat kell adnom neki, hogy adás előtt pár órával adást lemondani nem lehet: ilyenkor kínos a helyzet, mert a műsor nem maradhat el, az benne van a programban, de meg lehet oldani, hogy legalább látszódjon: a műsorvezető nem ért egyet a témával, és törekedne a tárgyilagosságra, ha módjában állna.

Ezt sokféle módon el lehet érni, lehet azt mondani a műsor elején a bevezetőben, hogy „egy különös megközelítést mutatunk be”, hogy „sajnos az érintetteket nem tudtuk időben értesíteni, egy következő adásunkban mondhatják el véleményüket a kérdésben”, „ma kicsit egyoldalúak leszünk, szervezési problémák miatt” – egyszóval ezer és egy lehetőség van, csak éppen emberünk nem élt vele. Igaz, nem ő találta ki a műsort, ő csak vezette a beszélgetést, nem vett benne részt vitapartnerként, de lettek volna eszközei, mármint egy normális tévében. Értem én, hogy őt csak ad hoc beültették a stúdióba, rászignálták a melót és hajrá, vágtat a hatszáz, egyenesen az ágyútűzbe bele, de jelezni akkor is lehet az egyet nem értésünket.

Vagy – és sok jel mutat erre is – nem lehet.

A köztévé működése egyre különösebb:

már az Öt Pont be nem olvasásakor elméláztam azon, hogy mi a fenének nem ismertették harminc másodpercben – legfeljebb éjjel háromkor, mikor úgysem látja, hallja senki. Vagy szólhattak volna előtte pár szót, szidhatták volna, mondhatták volna, hogy kényszerhelyzetnek engednek, nem volt feltétlen szükség arra, hogy kössék az ebet a karóhoz és ezzel kiváltsanak egy több napos tüntetéshullámot. Akkor arra jutottam, hogy bizonyára nem a sajtómunkások felelnek az adásért, hanem a biztonsági főnök (azért is keresték napokig a szerkesztőt, mert nem volt). Pedig egy profi szerkesztő fél perc alatt megoldotta ezt a válságot, elegánsan. De nekik dilettáns módon keménykedni kellett: lett is belőle, ami lett.

Feltehetően senki sem merte vállalni a felelősséget az esetleges következmények miatt. Az állásukat, kenyerüket félthették.

Ebben az esetben is valami hasonlót látok: a műsorvezető, bár megtehette volna, mégsem mondott semmit azon kívül, amit elvártak tőle.

Miért nem tette?

Valószínűleg azért, mert tilos volt neki.

Valószínűleg még az összekötő szövegek is előre meg vannak írva és tilos eltérni tőlük, büntetés terhe mellett. Most meg mentegetőzni kényszerül, megfogadja, hogy életében nem foglalkozik többet soha ezzel a témával – azt el is hiszem, most csúnyán kikapartatták vele a gesztenyét a tüzes parázsból.

Egy régi vicc jut eszembe a dologról: Kohn telefonját lehallgatják, ő is tudja, mindenki más is, egyszer csak felhívja őt Grün Amerikából:

– Helló, hogy vagy, hogy érzed magad?
– Tudod mit? Nem panaszkodhatok…

Hát így van most ezzel a botrányt kiváltó adással a Trombitás nevű műsorvezető is. Azt ugyan nem tudjuk, ő maga mit gondol a kérdésről, azt sem, hogy neki hogy tetszett a saját szereplése ebben a kényes ügyben, szabadkozik és morog – de nem panaszkodhat.

Azt neki tilos.

Sőt, még az inkriminált bejegyzését is eltüntette a közösségi oldalról, csak addigra már százan lementették.

Sokan hiszik, hogy a kormánymédia munkatársai kiválóan fizetett zsoldosok, akik a legnagyobb fényűzésben élnek, de ezek a jelek arra mutatnak, hogy jól csak keveset fizetnek közülük, valahol a piramis csúcsán, és megbecsülést is csak azok kapnak a gazdáiktól. A nagy tömeg, akik nem a csúcson vannak, vasfegyelemben tartott, közepesen honorált zsoldos.

És akad, aki még csak nem is tudja, hogy zsoldos: azt gondolja, a hitéért, a véleményéért teszi, amit tesz.

Meggyőződéses, küldetéses balek.

Aztán csodálkozik, hogy ott hagyják egyedül a kartácstűzben.

Így járt.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Miután kikerült egy videó Varju László és a fegyveres biztonsági őrök összecsapásáról, az M1 csatorna híradójából megtudhattuk (29.38-tól), hogy nincs abban semmi új, az látszik, hogy a DK parlamenti képviselője támad a biztonsági őrökre. Az Origóból és a Magyar Hírlapból pedig megtudhatjuk, hogy teljes kudarc volt az ellenzéki tüntike.

Varju László támad

A DK-s politikus órákat töltött az épületben, közben folyamatosan provokálta az őröket. A képeken semmi más nem történik, mint amit eddig is mutattunk: Varju László támad, az őrök pedig próbálják végezni a munkájukat. Mivel többször is megpróbálta megzavarni az üzem működését és a televízió élő adását, az őrök feladata az volt, hogy kivigyék az épületből. Ehhez Varju Lászlónak lábra kellett volna állnia, erre azonban nem volt hajlandó, helyette dulakodni kezdett. Többször is próbálta elgáncsolni az őröket. (M1: Nem verték meg Varju Lászlót az MTVA székházában)

Bukás volt az ellenzék tüntikéje

Bár a mai tüntetésbe mindent beleadtak az ellenzéki pártok, és az őket támogató balliberális propagandamédia – hetek óta hirdették, megmozgatták minden megmaradt szimpatizánsukat –, mégsem sikerült sem nagy tömeget, sem forradalmi hangulatot teremteni a demonstráción.

Pedig a teljes ellenzék, a Jobbiktól Gyurcsány pártjáig mind felvonult és képviseltette magát. Az egészet pedig – ahogy leleplező írásainkból kiderült – a Soros Györgyhöz köthető szervezetek irányították. Az utcára vonulók között végig látszott a fásultság, egy részük már a beszédek közben elkezdett szivárogni, majd röviddel az esemény hivatalos végét követően már mindenki hazament. Ez egyértelműen az ellenzék óriási kudarca. Viszont egy dolog innentől kezdve teljesen nyilvánvalóvá vált: a sorosista ellenzék már minden álca és palástolás nélkül egy masszává olvadt, nem jelent sem Gyurcsány, sem a jobbikosok múltja visszatartó erőt.

Nyugodtan kijelenthető, hogy óriási bukás volt az ellenzék számára a tegnapi nap. (Origo: Mindenki a tüntikézők zagyva transzparensén nevet)

Még az ellenzék hívet sem nagyon érdekelte a tüntetés

Hiába szervezkedett a Soros-média, harsogták szimpatizánsaiknak a baloldali pártok, hogy ma aztán tényleg mindenki menjen tüntetni, mert különben a kormány oldalán állók azt fogják hinni, hogy lankadt a kitartás, nem sikerült túl nagy tömeget felvonultatni a Hősök terén, és a Parlamenthez érve sem duzzadt fel a tábor.

Kijelenthetjük, az ünnepek előtti hangulat megváltozott. A “nagy összefogás” forradalmat egyértelműen nem hoz, ha azt nem számítjuk annak, hogy LMP-s, DK-s, Jobbikos, Momentumos, kutyás egymás mellett sétált a szemerkélő esőben. Ott lobogott a kommunista emlékeket idéző sztrájkos zászló a Jobbikossal, a liberális a DK-ssal, persze voltak a Soros-egyetemre utaló CEU-s kitűzők és árpádsávos zászlókat is lehetett látni, de mondhatnánk, hogy még az ellenzéknek is inkább csak az apraja mint nagyja volt a helyszínen. (Magyar Hírlap: Kudarcba fulladt az sorosista seregszemle)

Kósa inkább a milliókkal számolna el

Nagy Navarro Balázs a leghatározottabban visszautasítja Kósa Lajos vádjait, hogy a közévé előtti tüntetés résztvevői bérelt lakókocsikban élő fizetett hajléktalanok voltak. A mintegy hat éve kezdődött demonstráció egyik legnagyobb sikerének azt tartja, hogy bebizonyosodott: békés, jogállami eszközökkel is el lehet sikert érni, még a mai magyarországi viszonyok között is. Kósáról pedig azt tartja, hogy minden megnyilatkozása közröhej tárgya, egy olyan politikusról van szó, aki „sem a saját, sem a felesége cégügyeivel nem tud elszámolni: milliók, milliárdok repkedne a csengeri ügyben”.

„A magam és a sajtószabadságért, s az alapvető emberi jogokért folytatott demonstráció többi résztvevője nevében a leghatározottabban visszautasítom, hogy fizetett emberek, felbérelt hajléktalanok tüntettek a Kunigunda utcában” – szögezte le a Független Hírügynökség megkeresésére Nagy-Navarro Balázs Kósa Lajos szavaira válaszul. A (jelenleg) a Fidesz önkormányzati kampányáért felelős politikusa a Népszava szombati számában, a gyülekezési törvény módosítása kapcsán azt állította, hogy „négy éven át demonstráltak a köztévé előtt egy bérelt lakókocsiban néhány bérelt hajléktalannal. Az egész csak a balhé kedvéért ment”. Nagy Navarro leszögezte:

„Kósa balhéról beszél, miközben a magyar törvények szerint nem balhéból, hanem egy jogsértő cselekedet miatt indult a demonstráció a köztelevízió előtt.

Az Ítélőtábla a Lomniczi kitakarása miatt indult perben született jogerős ítéletében ugyanis kimondta: tényleges hírcsalás történt, s jogsértés nélkül lehetett azt hírcsalásnak nevezni”.

Mint emlékezetes, a Duna Televízió 2012. december 3-i híradóiban volt egy bejátszás, amelyben az egyik embert kitakarták –a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, Lomnici Zoltánt, aki a Fidesz-kormány számára kényelmetlenné vált. Ennek nyomán kezdődött el egy éhségsztrájk, majd évekig tartó demonstráció Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka vezetésével, az MTVA felelőseinek – köztük Élő Gábornak, az MTI Hírcentrum akkori igazgatójának és az MTVA Hír- és Hírháttér főszerkesztőjének, Papp Dánielnek – az elbocsátását követelve. Az évekig tartó demonstráció véget vetése érdekében a hatalom nagyon sok mindent megtett, a többi között erőszakosan eltávolították a demonstrálókat, erőszakkal megpróbálták visszavenni a lefoglalt területet, amelyet konténerekkel körbevettek, hogy ne lehessen látni a tüntetőket, stb.

Számos per indult az ügyben (a többi között birtokháborítás, jó hírnév megsértése, sőt, bűnvádi eljárás is), s ezeket az MTVA sorra jogerősen elvesztette.

Nagy Navarro szerint „Lex jogállam kontra Kósa Lajos és tsa.” néven is futhatott volna a fenti per („ha már Kósa jogszabályt akar magáról elneveztetni”), amely „nem balhé volt, hanem botrány:

a demokrácia botránya volt, hogy hírcsalás történhetett, s azok, akik ezt elkövették még mindig a színen vannak. Ez felháborító, s Kósának ezen és azon kellene szégyenkeznie, hogy az MTVA visszaélt a joggal” – szögezte le.

A Kósa-féle vádakra válaszként leszögezte: volt ugyan bérelt lakókocsi is, de volt saját is, „s miután titkosszolgálati eszközöket is bevetettek, pontosan tudják, hogy még mindig a tulajdonomban van a jármű” – szögezte le. Az pedig, hogy bárki pénzt kapott volna azért, hogy az MTVA előtt tüntessen? Nagy Navarro szerint a vicc kategóriájába esik, hogy ezt egy olyan politikus állítja, aki sem a saját, sem a felesége cégügyeivel nem tud elszámolni. „Milliók, milliárdok repkedne a csengeri asszony ügyében” – szögezte le, hozzátéve:

Kósa bizonyára magából indul ki, ő biztosan kap pénzt, hiszen megélhetési politikus.

Pedig jobb lenne, ha azzal a sok-sok tízmilli forinttal foglalkozna, amit az adófizetők pénzéből  a köztévé előtt demonstrálók elleni műveletekben részt vett biztonsági cégek, illetve a közmédiát sikertelenül védő ügyvédi irodák kaptak. Kósának és társainak el kellene számolniuk ezekkel a pénzekkel – mondja Nagy Navarró, aki ezután az interjú után elgondolkodik azon, hogy

„meg kellene látogatni Kósát, és emlékeztetni őt arra, hogy miről is szólt a köztévé előtti demonstráció”.

Kérdésünkre, hogy végül is értek-e el sikereket a lassan hat éve indult Kunigunda utcai demonstrációval, Nagy Navarro Balázs az egyik legfontosabb sikernek a magyar demokrácia leckéjének azt nevezte, hogy bebizonyították:

békés, jogállami eszközökkel is el lehet sikert érni még a mai magyarországi viszonyok között is, a legfontosabb üzenete az akciónak az, hogy ezt jogi szinten is kimondták.

Siker az is, hogy belebukott az ügybe az egyik felelős, Élő Gábor, az azonban persze már más kérdés, hogy máig vezető pozícióban szolgálja ezt a kurzust. A demonstráció nélkül nem mondták volna ki a hírhamisítás tényét Papp Dániel ügyében – az már más kérdés, hogy ő máig is a magyar közmédia vezetői tartozhat.

Továbbra sincs túl sok barátunk Európában

A várakozásoknál kicsit rosszabbul szerepelt az AWS Viszlát nyár című dala az Eurovíziós Dalfesztiválon. A Portugáliában megrendezett döntőben 21. lett a magyar metálzenekar, a versenyt az izraeli induló, Netta nyerte.

 

A magyar zenekar eléggé a mezőny végén, a 26 versenyzőből 21.-ként mutatta be a produkcióját. A fogadóirodák előzetesen nem várták az első tizenötbe az AWS dalát, amely műfajával nagyon kilógott a jobb híján eurodance-ként leírható, és már évek óta tipikusnak nevezhető euróvíziós hangzású popdalok közül, amelyek most is dominálták a mezőnyt. Persze, volt egy-két kivétel, és még rocknak szánt dal is a Viszlát nyáron kívül, de azért azok sokkal inkább a poprock felé kacsingattak.

Az AWS amúgy korántsem új zenekar, 2006-ban alakult, de ismertségét A Dal című műsornak köszönheti, amelyen a magyar eurovíziós indulót szokták kiválasztani. Idén a Schell Judit, Frenreisz Károly, Both Miklós, Mező Misi alkotta zsűri által a döntőbe jutatott produkciók közül a nézők a metálzenekar Viszlát nyár című dalát szavazták meg győztesnek, így az AWS utazhatott Lisszabonba.

Az AWS a döntőben (MTI/EPA/José Sena Goulao)

A magyar zenekar a sok langyos popdal után a rendelkezésre néhány perc alatt elég meggyőző rockkoncert hangulatot varázsolt a színpadra. Nemcsak a nu metal hangzás, hanem a zenekar ugrálós, rohangálós, headbangelős előadása is teljesen más volt, mint az őket megelőző és követő produkciók, Kökényes Dániel gitáros pedig még egy rövid stage divingot is bemutatott.

A magyar produkción kívül a Duna tévé közvetítése volt a legnagyobb érdekessége az idei Eurovíziónak. „Olyan kislányról szól a dal, aki a nyílt tengeren született” – mondták a kommentátorok a francia Madame and Monsieur nevű páros Mercy című daláról, amely a migrációs válságról szól egy olyan kislány nézőpontjából, aki valóban a nyílt tengeren, de ami ennél fontosabb, menekülés közben született. A dalnak ezt az aktualitását sikerült nagyjából elhallgatni a közvetítésben, hiszen a nyílt tengeren születés azért mást is jelenthetett volna, mint azt, hogy a kislány édesanyja a háborús állapotok miatt volt kénytelen állapotosan elhagyni szülőhazáját (ez így van benne a dalszövegben). Bezzeg azt sikerült hangsúlyozni, hogy az olasz indulók, Ermal Meta és Fabrizio Moro Non Mi Avete Fatto Niente című, utolsóként elhangzó dala a világban tomboló terrorizmusról szól. A dal végén még meg is jegyezték, hogy ez a komoly téma pont jól is jött a produkciók lezárásaként.

Így zavarták meg a brit énekesnőt Storm címû dala elõadása közben (MTI/EPA/José Sena Goulao)

A döntő egyébként a szokásos módon zajlott, mindössze egy szokatlan esemény történt: az angol énekesnő, SuRie dala alatt egy férfi felmászott a színpadra, és elvette tőle a mikrofont, ezért a szervezők felajánlották neki, hogy miután az összes szám elhangzott, megismételheti a produkcióját. Az énekesnő azonban a stábjával együtt úgy döntött, hogy erre nincs szükség, mert büszkék a produkcióra.

A pontozásnál nagyon szoros volt a verseny Ausztria, Izrael és Ciprus között, illetve a svédek is feljöttek egy idő után, akiket egy volt eurovíziós győztes képviselt. A magyar zsűrinek viszont Dánia vikingjellegű produkciója tetszett legjobban, a legtöbb pontot nekik adtuk, a második legtöbbet pedig Izraelnek. A közönségszavazatok előtt az AWS a 22. helyen állt, végül ezen egy helyet javítottak.

Az Izraelt képviselő Netta MTI/EPA/José Sena Goulao)

A nemzeti zsűrik és a közönségszavazatok pontjait összesítve 20 év után ismét Izrael nyerte a versenyt, Netta Toy című számával, amely extravaganciájával tényleg kitűnt a többi popszám közül (Netta pont az AWS után lépett színpadra). Nettát egyébként a fogadóirodák is az egyik legesélyesebbnek tartották a ciprusi Eleni Fouriera mellett, aki végül második lett.

Hiába szokatlan műfaj egyébként a hard rock és a metál az Eurovízión, nem lehetetlen vele nyerni: a finn Lordinak sikerült a Hard Rock Hallelujah című számukkal 2006-ban, igaz, ők voltak a verseny történetében az egyetlenek.

Az eddigi legjobb magyar helyezést pedig Bayer Friderika érte el az Eurovízión, aki 1994-ben negyedik lett, Kállay-Saunders András pedig az ötödik helyen végzett Running című dalával 2014-ben. Tavaly Pápai Joci képviselte Magyarországot, aki nyolcadik lett Origo című számával.

A köztévét kell nézniük a csepeli rendelőintézetben várakozó betegeknek

0

A csepeli önkormányzat több mint 3 millió adóforintból nemrég nagyképernyős tévéket helyezett ki a csepeli szakorvosi rendelőintézet (SZTK) folyosóira.

Összesen harminckét darab televízióról van szó, így aztán nem is igen lehet elbújni sehova sem a köztévé elől, melyet egyébként csak a sokszor hibás feliratozással lehet nézni.

Arra a kérdésre, hogy miért van ez így, az ott dolgozók azt válaszolták, hogy „felsőbb utasításra” csak a köztévé adását szabad lejátszani. Vagyis, várakozás közben a kormány óriási összegből fenntartott propagandaműsorait vetítik folyosónként 10 televízión azoknak, akik gyógyulni érkeznek a rendelőintézetbe.

Forrás: Dukán András Ferenc, elnökségi tag, Momentum

A hazudós Boczkó – nemzeti népmese

Azzal kezdeném, hogy hol volt, hol nem volt. Talán igaz sem volt. Volt egyszer a vívóknak egy megbízott főtitkára. Ezt a megbízott főtitkárt úgy hívták, hogy Boczkó Gábor.

Aztán kiderült erről a Boczkóról, hogy hazudós.

Elmondom, hogyan volt. Úgy mondom el, ahogy hallottam. Hozzá nem teszek, el belőle nem veszek.

Volt Németben egy vívó világbajnokság, amelyen a magyar vívók is részt vettek. A Boczkó is velük volt, nyilatkozott is a magyar köztévének.

Hogy az a Boczkó miket mondott!

Azt mondta a Boczkó, hogy Lipcse, mert így hívták a várost Németbe, ahol voltak, annyira nem biztonságos, hogy ők nem is mertek sötétedés után közlekedni. Se egyedül.

Csak csoportosan és nappal.

Állandóan volt valami balhé a migránsok miatt. A Boczkó látta, hogy egy férfi, valószínűleg migráns, hadonászott egy bajonettel. Egy másik férfi, aki színes bőrű, el akart rabolni egy fehér nőtől egy 2-3 hónapos csecsemőt.

Ezeket mondta a köztévében a Boczkó. Akkor még nem tudtuk róla, hogy hazudós. Csak sejtettük, mert nagyon necces volt ez a történet. Aztán az MTI is kiadta a hírt, hogy mik mennek odakint Németbe. Pokol az életük az ottaniaknak, elhihetitek. Ki se mernek menni a lakásukból, mindenki mindig otthon van.

Az MTI-től meg átvette a hírt egy csomó újság. Csakhogy ám kiderült, hogy az egészből semmi sem igaz. A Boczkó találta ki az egészet. A 444 járt utána, megkérdezte a lipcsei önkormányzatot, mit tudnak ők erről.

Meg a lipcsei rendőrséget is megkeresték, de ők sem hallottak semmiről.

A hotelben sem tudtak ilyenről, ahol a magyar vívók, Boczkó megbízott főtitkár vezetésével laktak. Pedig, több más csapat is ott lakott, de csak a Boczkó hallotta és látta a rémségeket.
Az ottani önkormányzat azt mondta a 444-nek, hogy Lipcse igen barátságos és biztonságos város. Sötétedés után is lehet közlekedni, meg egyedül is. De ha valaki csoportosan szeret közlekedni, azt sem tiltják.

Senkitől sem akartak semmilyen csecsemőt elrabolni.

Most kérdezhetitek, hogy a Boczkó hogyan magyarázta meg, amikor a közmédiánál és az MTI-nél számon kérték, hogy hazugságba hozta őket.

Nem magyarázta meg sehogy a Boczkó, mert nem kérdezték. De azért biztosan van olyan köztetek, akit érdekel, hogy miért hazudott a Boczkó. Így nevelték odahaza, ezt tanították neki az iskolában? Akkor dicsérték meg, ha nem mondott igazat?

Nem tudom, nem voltam ott, amikor a Boczkót nevelték. Talán, meg akart felelni a főnökeinek, azt akarta, hogy ne csak megbízott, hanem rendes főtitkára lehessen a vívóknak.

Ha most azt mondjátok, hogy ez a Boczkó túltolta a biciklit, nem tudok vitatkozni veletek. Viszont van egy jó tanácsom nektek: vigyázzatok a hazudós emberekkel! Már annak idején Nagy Feró bácsi zenekara, a Beatrice is megénekelte, hogy „aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop, hazudni, csalni csúnya dolog.”

Ne legyetek hazudósak, ne legyetek olyanok, mint Boczkó Gábor!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK