Régen volt már, hogy megírtam ezen az oldalon, hogy a Jobbikkal közös listára nem tudok és nem fogok szavazni. Amikor a 2018-as választás után sokan nehezteltek az LMP-re, a Momentumra és a Jobbikra, amiért nem léptek vissza a javamra a budapesti 3. választókerületben, és emiatt nem nyertem meg a választókerületben a választást a fideszes Gulyás Gergellyel szemben, azt mondtam: én ezt nem bánom, nem is fogadtam volna el a Jobbik és az LMP támogatását.
Sok okom volt arra, hogy fel sem merült bennem, hogy újra elinduljak ugyanabban a választókerületben, de az egyik fontos ok az volt, hogy ha történetesen megnyertem volna az előválasztást, el kellett volna fogadnom a Jobbik támogatását, és erre ma sem vagyok hajlandó. Amikor a szerencsi-tiszaújvárosi választókerületben időközi választás volt, és a jobbikos, korábban fannhangon zsidózó Bíró László lett az ellenzék közös jelöltje, és ott kampányoltak neki Karácsony Gergelytől Kunhalmi Ágnesig az ellenzék vezető politikusi, megerősödtem a véleményemben.
Azóta sorra derül ki a Jobbik jelöltjeiről, hogy milyen antiszemita, cigányellenes kijelentéseket tettek a közelmúltban. Nemcsak egy-egy jobbikos politikusról van szó: a Jobbik parlamenti frakciója – már a „néppártosodás” idején – a Fidesszel együtt megszavazta a kilencedik alkotmánymódosítást, benne a hajléktalanság kriminalizálásának, a menekültekkel szembeni fellépésnek és az igazságszolgáltatás kormányellenőrzés alá vonásának „alkotmányos” megalapozását, és megszavazta most a homofób pedofília-törvényt. A Jobbik ma sem fogadja el a nyugati világban érvényes demokratikus-humanista minimumot.
Most Jakab Péter olyan módon fenyegette börtönnel és a börtönbeli megerőszakolással Orbán Viktort az Országgyűlés plenáris ülésén, ami után az európai demokráciákban egy napig nem maradhatna meg a politikai életben.
Pártja azonnal lemondatná. Hogy Jakab ilyeneket beszél, az nem lep meg, eddigi nyilatkozatainak ez logikus folytatása. Bebizonyosodott: nemcsak egyik-másik jobbikos jelölt, de maga a pártelnök-frakcióvezető sem tudja, hogy mit jelent a másik ember méltóságának tisztelete.
Mások már megírták előttem – Hont András, Petri Ádám és most Tamás Gáspár Miklós –, hogy elfogadhatatlan, hogy az ellenzéki pártok politikusainak nincs szava Jakab parlamenti mondatára. Igazuk van, egyetértek velük.
Hallottam jobbikos politikusok magyarázkodását, és más ellenzéki politikusét is az ATV-ben. Hogy a vita hevébe, meg indulatból, meg szövegkörnyezetéből kiszakítva, meg irónia.
Nem, parlamenti politikus ilyet nem mondhat a parlamentben.
Ha pedig a többi pártvezetőnek nincs ehhez észrevétele, azzal saját demokratikus elkötelezettségüket teszik kérdésessé.
A helyzet még rosszabb, mint a hatpárti szövetség megkötésekor látszott. A többi párt idomul a szövetségben a Jobbikhoz. Más jelei is vannak ennek, de ez is ennek jele.
Gyurcsány Ferenc 14 pontban foglalta össze az általa helyesnek vélt ellenzéki politika lényegét és irányát. Azt nem tudjuk éppen volt e rajta sapka avagy sem, az azonban biztos minden oldalról megkapta a magáét. Nem is teljesen alaptalanul.
A DK elnöke ugyan nagyon pontos világos üzenetet küldött minden fél számára arról, mit kell a közös ellenzéki programnak tartalmazni ahhoz, hogy világos alternatívát kínáljon minden Fidesz kormányt leváltani kívánó pártnak és civil szerveződésnek, végső soron nem minden demokratikus polgárnak.
A legjobb szándék ellenére is kiviláglik, hogy az iránymutatással meg akarja szabni, vagy annak látszatát akarja adni, hogy mint legerősebb ellenzéki párt meghatározhatja a közös útirányt, a többiek meg követhetik őt.
Csakhogy ez a sokat emlegetett demokráciában nem így működik. Az erősebb kutya ba..ik elv egészen másfajta berendezkedés jellemzője.
Tisztában vagyok azzal most magamra szabadítom a fun-ok és mások dörgedelmét, de míg korábban más célok érdekében, most is a deklarált szándék mögött ott sejlik a „vezető erő” megerősítésének szándéka.
Annál az asztalnál ahol az összefogás kovácsolódik egyenlő felek párbeszédének kell érvényesülnie.
Márpedig Gyurcsány kibeszél. Nem először teszi, és nem is állítom, hogy a tárgyaló felek közül egyedüliként, de neki pontosan azért, mert pártja a legerősebb ellenzéki erővé nemesült önmérsékletet kellene tanúsítania, mondhatni szerénységet. Ez viszont eddig sem tartozott erősségei közé, s most sem bizonyítja az ellenkezőjét.
Mennyivel megkönnyíthetné az ellenzéki egyeztetés további sikeres működését, ha csak az összes tárgyalópartnerrel közösen tenne nyilatkozatot. Ez minden felet közelebb hozna a közös listához, és meggyőzővé tenné azt a kinyilvánított akaratot.
„Az ellenzék világképe egységes. Demokráciát, jogállamot, európai Magyarországot akarunk! Ez a közös világkép az ellenzéki együttműködés eszmei, politikai alapja.”
– ez az első pontja a Facebook-ra kitett bejegyzésnek. Touché, találat.
Telitalálat, s ha már ezzel kezdődik Gyurcsány Ferenc 14 pontja, a fentiek ellenére mindenkinek csak ajánlani tudom elolvasását.
Az ellenzéki szavazók 71 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedniük kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya – derült ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából december 9-16 között, 1009 fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatásból.
A megkérdezettek több mint fele hallott a közös ellenzéki EP lista indításának gondolatáról. A megkérdezettek több mint fele, az ellenzéki szavazók 80 százaléka egyetért a közös ellenzéki EP lista kezdeményezésével (leginkább a Jobbik szavazók – 88 százalék), és ugyanennyien gondolják azt is, hogy sikeres lenne. Amennyiben a pártok egy közös listán indulnak, 4 százalékponttal csökken a bizonytalanok aránya a külön induláshoz képest, az egyes pártok szavazói szavaznának rá, és összességében több szavazatot szerezne az ellenzék. Ám a megoldás a Fidesz szavazókat is mobilizálja.
Mindezen eredmények alátámasztják a Publicus három hete végzett modellezését, miszerint az ellenzék számára összességében eggyel vagy kettővel több mandátumot jelenthetne a közös ellenzéki EP lista.
A háromnegyed évvel ezelőtt, a választások után készített kutatásunkhoz képest 11 százalékponttal nőtt a baloldali együttműködést szívesen látók aránya. Egyedül a Fidesz szavazók körében csökkent (7 százalékponttal), ám ezt ellensúlyozta, hogy az összes többi párt és a bizonytalanok körében is növekedett (10-20 százalékponttal).
A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra.
„Közös lista kell Orbán Viktor legyőzéséhez”- nyilatkozta ma Karácsony Gergely. A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt reméli, hogy valamennyi ellenzéki párt belátja majd, hogy a siker érdekében együtt kell működni. A közös listán fontos helye lesz Gyurcsány Ferencnek, a DK politikusára az utolsó pillanatig várni kell – hangsúlyozta a Független Hírügynökségnek Karácsony Gergely. Ha viszont az ellenzék nem változtat jelenlegi stratégiáján, akkor a baloldal számára bohózatba fulladhat a választás. A szavazó számára egy ilyen helyzetben a viccpárt a legjobb alternatíva, tehát előfordulhat, hogy a Kétfarkú Kutya Párt komoly befutó helyet szerezhet a parlamenti választásokon.
Karácsony Gergely MTI Fotó: Illyés Tibor
Ma a legnépszerűbb magyar politikus Karácsony Gergely zuglói polgármester. A népszerűséget vajon be lehet váltani arra, hogy az ellenzék közös listát állítson, s ezzel növelje esélyét a választásokon?
Remélem, mert
sokkal inkább hasznos, mint népszerű akarok lenni.
A következő időben azon dolgozom, hogy a jövő év februárjában, amikor lezárul a jelöltállítás közjogi folyamata, akkorra a demokratikus ellenzék pártjai közös listát állítsanak, eközben a koordinált indulás részleteiről is szeretném, ha megállapodnánk.
Az mindössze két hónap, csakhogy a közvélemény-kutatások adatai nem túl hízelgőek. Miből gondolja, hogy ez sikerülhet?
Abból, hogy a választók kormányváltást akarnak, s erre buzdítanak bennünket is. Aki pedig ebben reménykedik, az összefogást akar, s úgy gondolom, hogy ebben bölcsebbek, mint a pártok vezetői. Nem szeretném, ha a demokratikus pártok belenyugodnának a közvélemény-kutatások jelenlegi méréseibe, s pusztán időmérő edzésnek tartanák a tavaszi voksolást a négy év múlva következő választásra, mert azt a választást nem biztos, hogy meg is tartják.
Gondolja, hogy ha a Fidesz a jövő évben is kétharmadot szerez, ahogy ma látszik, akkor utána már nem is lesz választás?
Bármi lehet, főleg ha az elmúlt nyolc év kormányzását, a jogállam felszámolásának lépéseit komolyan vesszük. Továbbá látjuk, hogy
a Fidesz nagyon közel van ahhoz, hogy betiltson egy ellenzéki pártot.
A napnál is világosabb, hogy ez a kormány nem kíván demokratikus versenyben részt venni, ezért ha lehetősége lesz rá, akkor meg is fogja azt szüntetni.
Jelen pillanatban ön számít Orbán Viktor kihívójának, s esetleg legyőzőjének. Mi kell ahhoz, hogy a ma még külön listán induló ellenzék a győzelem érdekében csatasorba álljon?
Úgy gondolom, hogy mindenkinek a közös lista lesz az érdeke.
Ha tudunk hitet és reményt adni a szavazóknak, hogy érdemes elmenni szavazni, akkor nem kétséges, hogy a többség a változásra szavaz majd. Tehát a pártok abban lesznek érdekeltek, hogy részt vegyenek a választás megnyerésében. Erre minden esély megvan, hisz az emberek kormányváltást szeretnének, csak az útját kell ennek közösen megtalálni, s remélem, hogy ezt a kalandos utat meg is találjuk majd.
Molnár Gyula és Karácsony Gergely MTI Fotó: Illyés Tibor
Komolyan mondja, hogy lehet közös listájája valamennyi ellenzéki pártnak, tehát meg tudnak egyezni az LMP, a DK, a Momentum, az Együtt, a Párbeszéd és az MSZP ma még külön utat járó politikusai?
Úgy gondolom, hogy
a DK politikusainak elvi ellenvetésük a közös listával szemben nem lehet, hiszen korábban leginkább épp ők támogatták.
A jövőben pont ezen fogok dolgozni, hogy olyan politikai helyzet alakuljon ki, hogy a többi párttal együtt a DK érdekeit is egy közös lista fogja leginkább szolgálni. Ennek érdekében nem fenyegetni, vagy zsarolni szeretném a politikusokat, hanem a választókat akarom meggyőzni.
A felsorolt pártok vezetőivel volt már alkalma erről tárgyalni?
Még nem, de remélem, hogy még ebben az évben sikerül közös asztalhoz ülni. Jelen pillanatban csak az MSZP és a DK között van tárgyalás, reményeim szerint a következő megbeszélésen már én is ott ülök majd az asztal mellett, és elmondhatom a véleményemet.
Önnek, mint a Párbeszéd-MSZP közös listavezetőjének van beleszólása azok kijelölésébe, akik a pártokat képviselik majd a választáson?
Természetesen nincs, nem is lenne életszerű. Vagy elfogadjuk egymást, vagy nem.
Az Együtt akkor csatlakozna a listához, ha 15 jelöltet állíthatna, miközben a párt tartósan egy-két százalékon van, mi erről a véleménye?
Szerintem minden elképzelésről tárgyalni kell, de ennek a javaslatnak az a gyenge pontja, hogy elengedné az ország körzeteinek 40 százalékát. Ez az ellenzék számára káros lenne, hisz azt üzenné, hogy lemondtak azokról a körzetekről. Olyan megállapodást kellene kötni, amely szélesebb összefogást eredményez, s az ellenzék erejét képes felmutatni.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Korábban azt nyilatkozta, hogy szeretne ismert szakemberekből egy árnyékkormányt létrehozni. Politikusokból, vagy szakemberekből állna a kormányzat?
Is-is, de erről februárig, amíg nem születik meg az egyezség a közös listáról, addig nem szeretnék beszélni, mert nem akarom a két dolgot egymással összekeverni. De azt nagyon fontosnak érzem, hogy hús-vér emberek személyükkel hitelesítsék azt a politikát, amit kormányra kerülve folytatni szeretnénk. Azt gondolom, hogy az árnyékkormány megléte bizonyítja majd, hogy a baloldal kész a kormányzásra. Elsősorban a kulcstárcák szereplőit szeretném kijelölni, olyan embereket, akik vállalják, hogy győzelem után már másnap bemennek a minisztériumba és teszik a dolgukat.
Neveket mondana?
Nem, ugyanis nem akarom az együttműködésben résztvevő pártok érzékenységét megsérteni, illetve a jelöltállítási folyamatot megzavarni.
Az árnyékkormányról leghamarabb februárban lesz szó. Addig azonban felállítok egy szakértői testületet.
Ez a tanácsadói testület nem politikusokból, hanem olyan szakemberekből áll majd, akiknek tudása, és respektje egyaránt van.
Neveket itt sem említ?
Egyelőre nem. Jelenleg is tárgyalok egy csomó emberrel, leghamarabb jövő év elején tudom majd bemutatni a csapatot, amelynek tagjai szívesen részt vesznek abban a vállalkozásban, amely Magyarország igazságossá tételét szolgálja.
Talán áttörésnek is lehet nevezni azokat a híreket, amelyek mostanság szivárognak ki a baloldali pártok háza tájáról. Jóllehet a tárgyalások zajlanak és zajlottak a Demokratikus Koalíció és az MSZP között a 106 egyéni körzet elosztásáról – hogy erre szükség van, abban nincs vita –, de a közös lista ügyében egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
A szocialisták mindeddig kitartottak a közös miniszterelnök, közös lista koncepciója mellett, amelyet viszont a több párt, a Magyar Liberális Párt kivételével, mereven elutasított. A Független Hírügynökség értesülései szerint most némi elmozdulás tapasztalható;
amolyan kecske is jóllakjon, káposzta is megmaradjon megoldás körvonalazódik.
Híreink szerint az MSZP, bár az utolsó pillanatig sem akarja feladni a közös indulás elképzelését, mégis hajlandónak mutatkozik egy kompromisszumos javaslatra. Eszerint elfogadná az önálló lista gondolatát, ami azt jelenti, hogy valamennyi párt állítana saját listát, ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt neve azonos lenne. Ez ugye azt jelentené a jelenlegi állás szerint, hogy az MSZP Karácsony Gergelyt állítaná erre a posztra, és ha eredményesek lesznek a tárgyalások, akkor ezt tenné a Demokratikus Koalíció is.
Az eddig publikus ismereteink szerint Gyurcsány Ferenc határozottan opponálta a zuglói polgármester személyét, aki ezt készséggel tudomásul vette, annak fenntartásával, hogy ez esetben a DK elnöke javasoljon más személyt, olyasvalakit, aki képes az integrációt megvalósítani. Gyurcsányéktól erre a felvetésre eddig nem érkezett választ, mint ahogy azt sem sikerült megtudnunk a DK-tól, hogy vajon tényleg elfogadnák-e az új koncepciót. Amennyiben igen, az nagyot lendítene a bemerevedett helyzeten, hiszen ez esetben tényleg csak a 106 egyéni körzetben kell megállapodniuk. Erről pedig mindkét szereplő azt állítja, hogy ez a megállapodás már nagyon közel van,
lehetségesnek látszik a karácsony előtti végeredmény.
Önmagában azonban még ez sem elegendő az üdvösséghez, szükség lenne arra is, hogy a többi párt is hajlandó legyen elmozdulni eddigi pozíciójától. Ma úgy látszik, hogy az LMP erre nem hajlandó, az Együtt pedig egyre furcsább ötletekkel áll elő, mintha képtelen lenne felmérni saját valós erejét. Elemzők szerint ugyanakkor reális az a forgatókönyv, hogy ha az MSZP-DK alku megköttetik, akkor a többiek lassan fel fognak csatlakozni hozzájuk.
Az ellenzék az egyéni választókerületben közös jelöltet állít, s a névsort már október 23-án nyilvánosságra hozhatja – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Az egykori közvéleménykutató szerint ez a módszer alkalmas arra, hogy megbuktassa a diktatúrát építő Orbán rezsimet, amelynek céljai között nem szerepel a szegénység felszámolása. Viszont lopakodva leépíti a közegészségügyet, helyébe engedve a tömegek számára megfizethetetlen magánegészségügyet, s az iskolákat pedig átengedi az egyháznak. Karácsony Gergely úgy látja, hogy a baloldal nem omlott össze Botka László távozásával, hisz mindössze egy politikus távozott, a szociáldemokrata, mélyszegénységet felszámolni akaró program megmaradt.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, a párt miniszterelnök-jelöltje. MTI Fotó: Marjai János
Alig lehet elérni telefonon, mert folyamatosan tárgyal. A politikát figyelő ember némi fantáziával ebből könnyen azt gondolhatja, hogy azért ennyire elfoglalt, mert már nemcsak a Párbeszéd nevű kispárt, hanem az egész baloldal miniszterelnök-jelöltje is. Így van?
Ezekben a napokban nem ilyesmiről tárgyalunk. Botka László távozása után úgy határoztunk, hogy mindenekelőtt kiválasztjuk az egyéni körzetek országgyűlési jelöltjeit. Ha sikerül minden párttal kompromisszumot kötni a 106 választó kerületben, akkor máris közelebb kerülünk a kormányváltáshoz. Erre a sikerélményre szüksége van az ellenék pártjainak és a kormányváltást akaró állampolgároknak. A politikai konstrukcióról, a listák számáról, vagy a miniszterelnök-jelölt személyéről ráérünk utána dönteni.
A jelöltek kiválasztását befejezik október 23-ig?
Bejelentjük, ha lesz eredmény. A részletekről, tehát az elfogyasztott kávé mennyiségéről, az éjszakába nyúló tárgyalások fáradalmairól nem akarunk beszélni, ezek ugyanis senkit nem érdekelnek. Ha elkészül a közös egyéni lista, akkor azonnal nyilvánosságra hozzuk, remélem október 23-ig ez be is következhet.
Szóval Botka László visszalépése után is lát esélyt Orbán Viktor megbuktatására, vagy az a hajó már elment?
Nem, abszolút reális esély van a kormány leváltására!
Azt akarja mondani, hogy saját miniszterelnök-jelöltje megbuktatásával nem omlott össze a baloldal?
Semmiképp. A baloldalon nincs vezérkultusz, tehát Botka visszalépésével mindössze egy politikus távozott. De a baloldali szavazók megmaradtak és továbbra is választani akarnak. Ha lesz végre béke – amikor lehet majd a jövőről is beszélni – akkor az egymással rivalizáló, de együttműködést is felvállaló ellenzéki pártlisták felszívják majd a kormányváltáshoz elégséges szavazatokat. A siker azért sem maradhat el, mert a győzelemhez – bármilyen meglepő – több út vezet, mi a legbiztonságosabbat választjuk. Először közösen kiválasztjuk az egyéni képviselő-jelölteket, majd minden párt igyekszik a maga eszközeivel, sajátos politikájával megszólítani a nagyon heterogén szavazótábort. A választók pedig megtalálják azt a pártlistát, amely ízlésüknek megfelel. Ez jobb modell, több szavazatot gyűjt, mint a négy évvel ezelőtt fogcsikorgatva létrejött összefogás.
Csakhogy a pártok még táboron belül sem akarnak egymással együttműködni, a Gyurcsány-Botka konfliktus jól mutatja ezt. Lehet így béke?
Egységre elsősorban a választókerületek közös jelöltjeinek kiválasztásában van csak szükség. Ha van eredmény, akkor húzhatunk egy képzeletbeli vonalat, s azt követően mindenki beszélhet arról, hogy milyen országot szeretne, s azt milyen politikával érné el. Az ellenzéki oldalon kétfajta politika érzékelhető. Az egyik azt vallja, hogy meg kell újítani a politikát, s ebben a munkában a régiekkel nem szabad együttműködni. Mások szerint a feltétlen és teljes összefogás a lényeg, mert akkor Orbán Viktornak vége van. Szerintem mindkét nézetben van igazság. Bár én is az ellenzéki politikai megújításáért küzdök, ennek az új politikai kultúrának nem lehet a része egy olyan kirekesztő hozzáállás, ami elutasít minden együttműködést azokkal, akiknek korábban is volt köze a politikához. Nem baj, sőt kifejezetten előny, ha az ellenzék sokféle. Magába foglalja a rendszerváltás óta született generáció, a Momentum híveit, s Gyurcsány Ferenc támogatóit is.
Vagyis ön nem tartja ártalmasnak Gyurcsány Ferenc politikai jelenlétét?
Azt gondolom, hogy a Gyurcsányozás ma már nem menő. Jobb teljesítményt kell nyújtani, mint annak idején a Gyurcsány Ferenc kormánya képes volt, de ma hagyni kell a Demokrata Koalíciót, hogy a listán megszólítsa saját híveit, s részt vegyen a Fidesz megbuktatásában. Más dolog, hogy az egykori miniszterelnök politikájával annak idején magam sem mindig értettem egyet, és másként képzelem a jövőt is. Ezért külön listán indulunk, de a kerültekben az ő jelöltjük mellett is szívesen kampányolok.
Amikor optimistán azt mondja, hogy a 106 egyéni körzetben megállapodnak, akkor már tudja, hogy hány kerületben egyeztek meg az ellenzéki jelölt személyéről? Negyedéről, feléről? Tudomásom szerint Mellár Tamást még mindig nem fogadta el a Momentum…
Jól állunk! De csak ismételni tudom, ha elkészült, bejelentjük majd a megállapodás tényét. Ha az ellenzék egy éve elfogadta volna az előválasztást, akkor már rég kialakult volna a választók által hitelesített győztes névsor. Most kicsit bíbelődni kell…
Miközben az emberek többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, nincs az ellenzéki pártok között olyan erő, amely önmagában is komoly esélyes lenne. Miért?
Azért, mert a magyar ellenzék pártjai még mindig nem elemezték a 2010 előtti baloldali kormányok kudarcainak okát és persze tanulságait sem. A szocialisták is elspórolták ezt a munkát, lám’ – megkésve ugyan – Botka László keményebben kritizálta a baloldali korábbi politikáját, mint némely kritikus politikus, s látott árulókat ott, ahol korábban senki sem. De elfogadhatatlannak látszik a DK mítosza is, mert szerintük 2010 előtt jól mentek a dolgok, de ezt egy Fidesz puccs megszakította. Ez nem igaz. Ugyanakkor a mai ellenzék nem boncolgatja az Orbán rezsim sikeres működésének okait sem. Mindez komoly zavart okoz a fejekben, mert össze nem egyeztethető nézetrendszerek képviselői között kéne verseny nélkül politikai szövetséget teremteni. Ezt a feszültséget oldja majd az egyéni jelöltekre, és a pártlistára leadott külön szavazat, mert esélyt ad a választó politikai világnézetének a megjelenítésére a listás szavazattal, és esély a kormányváltásra az egyéni jelöltre adott vokssal. Úgy látom, a sokak által hiányolt okos együttműködés viszont ma már elérhető távolságba került.
Ennek ellentmondani látszik, hogy csak az Együtt és a Párbeszéd között alakul valamiféle együttműködés, de nem jött létre az Új Pólus nevű szövetség, amelyben szerepet vállalna a Momentum és az LMP. Ez a végleges döntés?
Remélem nem! Várjuk a többiek csatlakozását, addig azonban mi dolgozunk, a Párbeszéd és az Együtt akár választási párttá is válhat, de nyitva álluk minden együttműködés előtt.
Gondolja, hogy ha Karácsony Gergelynek hívnák a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjét, akkor egykori kollégái, az LMP politikusai, esetleg a Momentum képviselői a kormánybuktatás érdekében könnyebben működnének egyet a múlt erőivel?
Nem tudok és nem is akarok más pártok vezetőinek fejével gondolkodni. Mi minden irányban nyitottak vagyunk, s az sincs kőbe vésve, hogy bármely szövetségnek csak én lehetek a vezetője. Egy olyan politikai formációban, ahol Szél Bernadett az első számú ember, ott én is látnám a helyemet. Sajnos az LMP nem Jó, hogy a baloldali pártok tárgyalása is elkezdődött, korábban azt mondtam, hogy nekem mindegy, hogy azon a térfélen húzom vagy tolom a szekeret. Botka László távozása után azonban nem látom, hogy a baloldalon ki az, aki rajtam kívül húzni tudná azt a bizonyos járművet.
De mikor lesz ön baloldali miniszterelnök-jelölt?
Most is én vagyok az egyedüli baloldali miniszterelnök-jelölt.
Vállalja?
Döntsék el a magyar választók, hogy ki lesz Orbán Viktor helyett. Nincs ma az ellenzéknek olyan vezetője, aki a sokféle erőt integrálni tudná, vagy akarná. Ha nincs, akkor ne várjunk rá, találjuk meg a döntés módját. Például úgy, hogy ha bukik a kormány, az adja a miniszterelnököt, aki a legtöbb listás szavazatot kapja.
Évekkel ezelőtt elsők között vetette fel a Jobbikkal kötendő technikai koalíció lehetőségét. Fenntartja még, esetleg tovább is fejlesztette az ötletet?
Azóta a Jobbikot már felvásárolta Simicska Lajos, aki másként is meg tudná buktatni Orbán Viktort, nem kellett volna neki pártot venni. Mindenesetre, ha a kegyvesztett oligarcha támogatásával Vona Gábor kormányra kerülne, akkor miniszterelnökként nem lenne semmilyen mozgástere, mert kénytelen lenne Simicska szája íze szerint, korrupt kormányzást folytatni. Ha ez így van, akkor ezért nem kell Orbán Viktort leváltani, korrupcióból van így is elég.
Nem győzi meg a Jobbik elnökékének az a szándéka, hogy néppártot épít, s közeledik a baloldali választókhoz?
A Jobbik ugyanaz a náci párt, ami volt. Csak most Simicskától azt a feladatot kapták, hogy bújjanak báránybőrbe. Amikor én technikai koalícióról beszéltem, akkor a közös kormányzás lehetősége fel sem merült, csak a rendszerbuktatás. Ma azonban a Jobbikot már nem tartom a rendszer ellenfelének. Pontosabban úgy érzem, hogy a szavát sem lehet elhinni annak a pártnak, amely évekkel ezelőtt még európai zászlót égetett, most pedig a legradikálisabb béruniós kampányba kezdett.
A közelmúltban programot hirdetett, ennek legpikánsabb része, hogy némely oligarcha vagyonát elkobozná. Mondana neveket?
A vagyonelkobzásról a mai büntetőtörvénykönyv is rendelkezik. Ha valaki jogi eszközökkel bizonyíthatóan csalárd módon gazdagodik, akkor vagyona elkobozható. Ha ez nem megoldható, akkor olyan különadókat kell kivetni, ami elvonja az elmúlt időszak állami beruházásokhoz kötődő extra nyereséget. Ezt neveztük el oligarcha adónak, amit azóta mások is átvettek. A lényeg, hogy a segítségével az ellopott pénz egy része visszaszerezhető.
Mészáros, Garancsi, Orbán?
Ebben a körben gondolkodom, bár valójában minden Orbáné, a többi csak stróman.
Visszatérve a programhoz, többekben felmerült, hogy vajon tudná vállalni Botka László gazdagokat fizetésre kényszerítő politikáját?
Olyannyira, hogy Botka vállalta fel a színrelépésekor már létező programunkat. Annak idején küldtünk is neki egy belépési nyilatkozatot. Mi arra alapoztuk a politikánkat, hogy a világban egyre nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek, amire baloldali válaszokat kell adni. Ez különösen érvényes Magyarországon, ahol a társadalmi különbségek hihetetlen mértékben nőnek, s az állam ezt a helyzetet még erősíti is, ahelyett, hogy igyekezne megszüntetni. A Fidesz például lopakodva leépíti a közegészségügyet, hogy átadja a terepet az egyszerű ember számára megfizethetetlen magánegészségügynek, ami legfeljebb a felső tíz százalék számára lesz elérhető. Az oktatásban van egy tudatos egyházasítás, erre utal a megemelt állami normatíva, illetve az egyházi iskolákban fenntartott tanszabadság. Közben láthatóan apró darabjaira hull szét a társadalom, pedig a sikeresség záloga – a világban erre több példa is van – a társadalmi kohézió helyreállítása. Ezt pedig csak egy jó szociáldemokrata programmal érhető el. A mélyszegénység felszámolása érdekében például emelni kéne a családi pótlékot, be kellene bevezetni – bár ebben az ellenzéki oldalon nincs konszenzus – az alanyi jogon járó alapjövedelmet, amelynek összege a tervek szerint 60 ezer forint körül alakulna. Továbbá emelni szükséges az alacsony nyugdíjakat, s az aktív dolgozók bérét is fel kell zárkóztatni; a minimálbér 150 ezer forintra emelnénk. S persze mielőbb meg kell szüntetni a központilag vezérelt gyűlöletpolitikát, az ellenségképek gyártásával együtt.
A programja meghirdetésekor nem beszélt a jogállam helyreállításának módjáról. Talán azért, mert ez nem elég vonzó a magyar választó számára, ezért nem is érdemes szót vesztegetni rá?
Természetesen feladatunk a jogállam helyreállítása. A Fidesz uralma alatt a köztársaság intézménye azért omlott össze kártyavárként, mert annak elvesztését a magyarok többsége nem érezte veszteségnek, nem is akarta azt megvédeni. Korábban ugyanis nem érzékelte, hogy az állam érte, tehát a polgáraiért van. Addig is félt kórházba menni, addig is nyomorgott a fizetéséből, s szomorúan látta, hogy gyerekeinek még nála is rosszabb élete lehet, az állam ugyanis nem próbálja az egyenlőtlenségeket felszámolni. Ahol nyomor és bizonytalanság van, ott nem lehet erős a demokrácia. A jogállam csak akkor stabil, és szerethető minden polgára számára, ha abban normális életet élhet. Ezért is meg kell szüntetni az embereket érő napi igazságtalanságokat, hogy ragaszkodjanak a saját köztársaságukhoz, veszteségként éljék meg, ha valaki elveszik tőlük és diktatúrát épít helyette.
Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció évek óta másról sem beszél, mint az összefogás szükségességéről. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc ma bejelentette, hogy hátat fordít az ellenzéki tárgyalásoknak, és önálló listát állít a 2018-as választásokon – szögezi le a szocialisták közleménye.
A DK álláspontjával szemben a miénk soha nem változott – áll a dokumentumban: az MSZP szerint az országot szétrabló Fidesz-kormány leváltásához
közös miniszterelnök-jelöltre, közös ellenzéki listára, és mind a 106 választókerületben egyetlen ellenzéki jelöltre van szükség
a két szélsőjobboldali párt, a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel szemben.
Mint a FüHü is beszámolt róla, a Demokratikus Koalíció ma közleményben jelentette be, hogy a továbbiakban nem folytatja a közös listáról az MSZP által elindított végnélküli vitát.
A DK koordinált egyéni jelöltállítást javasol és önálló listát állít a 2018-as választásra. A párt listáját Gyurcsány Ferenc pártelnök vezeti.
Tárgyalásokat az egyéni választókerületekben induló jelöltekről kell folytatni – írták.
A Demokratikus Koalíció a továbbiakban nem folytatja a közös listáról az MSZP által elindított végnélküli vitát, amely kilenc hónap alatt egyetlen hivatalos tárgyalást sem eredményezett az ellenzéki pártok között. Az MSZP stratégiája és az elmúlt kilenc hónapban követett politikája lehetetlenné teszi a közös listás indulást. A DK saját listát indít, Gyurcsánnyal az élen.
Ezt a DK szombaton kiadott közleménye szögezi le, hozzátéve:
Sajnáljuk!
A DK már nem tudja követni az MSZP álláspontjának változásait a demokratikus ellenzék választási együttműködésével kapcsolatban. Amit viszont látnak, az sok esetben nem találkozik a párt véleményével, kultúrájával és ellentétes a demokratikus ellenzék és a remélt új köztársaság érdekeivel.
Ezért a Demokratikus Koalíció Elnöksége úgy döntött, hogy a DK koordinált egyéni jelöltállítást javasol és önálló listát állít a 2018-as választásra. A párt listáját Gyurcsány Ferenc pártelnök vezeti.
Tárgyalásokat az egyéni választókerületekben induló jelöltekről kell folytatni. A választási győzelem egyetlen szervezeti előfeltétele, hogy az egyéni választókörzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt álljon a Fidesz jelöltjével szemben.
A DK készen áll ilyen tárgyalásokra valamennyi demokratikus ellenzéki párttal. Az arányosság, a méltányosság szempontjai alapján gyorsan megállapodásra juthatunk.
A Demokratikus Koalíció szerint semmi új nincs Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt ajánlatában, s ezzel ezért nincs is dolguk. A birtokunkba került, az ajánlatot tartalmazó Botka-levél külön is foglalkozik Gyurcsány Ferenc indulásával. Az Együtt elutasította az ajánlatot, mondván, az Új Pólusbeli összefogást támogatják.
A Demokratikus Koalíció szerint Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt ajánlatában nincs semmi újdonság a korábban elmondott javaslatához képest, amelyről a DK már többször, nyilvánosan is elmondta a véleményét, ezért úgy érzi, hogy most érdemben nem kell foglalkoznia azzal. A DK sajtóirodája által kiadott közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy – ahogy már a MoMa-val közösen megtette az első lépést az ellenzéki együttműködés irányába – szívesen részt vesz minden további tárgyaláson.
Nem véletlen, hogy az első nyilvános elutasítás a Demokratikus Koalíciótól jött. Ugyanis a FüHü birtokába került – az együttműködésbe az MSZP által bevonni kívánt hat ellenzéki párt vezetőinek címzett, Botka László mellett Hiller István és Molnár Gyula által is aláírt – MSZP-levél külön kitér a DK-ra és Gyurcsány Ferencre.
Leírva, hogy Gyurcsány a közvéleménykutatások szerint évek óta az ország leginkább elutasított politikusa, akivel nem lehetne az ellenzéki összefogáshoz vonzani a szükséges egymillió új szavazót.
Az MSZP viszont a biztos frakcióalakítás lehetőségét kínálja a DK-nak, Gurcsánynak pedig maximális támogatást ahhoz, hogy induljon el Budapest XV. kerületében, a baloldal számára nyerésre esélyes kerületben. Ha nyer, akkor megszerzi azt a legitimitást a társadalomban, amelyet most a pártjában élvez – szól a levél.
Az Együtt nemet mondott
Juhász Péter, az Együtt nevében elutasította Botka ajánlatát. Mint közölte: pártja inkább az Új Pólus összefogásában látja a kivezető utat.
A mandátumleosztás
A Botka-levél egyébként részletesen megindokolja a listás mandátumleosztás konkrét számaira vonatkozó ajánlatot, amelyet személyes megkeresésen alapuló két közvéleménykutató számainak átlaga alapján végeztek el, s figyelembe vették a lista első és utolsó harmada közötti bejutási esélykülönbözőséget is. Az arányokban kellene a szocialisták javaslata szerint megállapodni – nem tudni ugyanis, hogy pontosan hány listás és hány egyéni helyhez jutnak majd.
Ami pedig az egyéni körzeteket illeti, ott is törekedni kell a szocialisták szerint az országos listás arányokra, de mindenütt a legalkalmasabb, helyben már bizonyított jelöltnek kellene indulnia.
Azon a néhány helyen, ahol közel azonos támogatottságúak az együttműködésben részt vevő jelöltek, ott a MSZP nagyvonalúságot ígér.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra.
