Kezdőlap Címkék Közbeszerzés

Címke: közbeszerzés

Praktikus segítség a közbeszerzés területének megválasztásához

0

Milyen szempontok, ismérvek és számadatok elemzésén keresztül célszerű arról döntést hozni, hogy mely területen induljunk el közbeszerzéseken? A felsoroltakon túl, mit érdemes még számításba venni a döntésnél? A cikkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg.

Miként mérhető fel, hogy mely területen célszerű közbeszerzésen indulni?

Azt előre le kell szögeznünk, hogy a kérdés meglehetősen komplex, ennek megfelelően összetett gondolkodást igényel a megközelítése. Célszerű többféle szemszögből mérlegelni a lehetőségeket, majd a kapott eredmények fényében mérlegelni, mely területen indokolt közbeszerzésen indulni.

  • Lényeges szempont például, hogy a kiszemelt területeken mekkora nagyságrendben adottak a lehetőségek az ajánlattételre.
  • Szintén rámutathat az egy-egy területben rejlő potenciál nagyságára, ha a rá vonatkozó közbeszerzések összértékét vesszük alapul.
  • Indokolt lehet továbbá szemügyre venni ágazatonként a közbeszerzések átlag értékét, összevetve ezeket az értékeket a potenciális versenytársak számával. Magyarul a szektorban beérkezett ajánlatok számának átlaga is hangsúlyos.

Ezek tehát a fő szempontjaink. Most vessük össze őket a 2020-as év releváns statisztikáival és adataival!

Legmagasabb összérték, kis verseny

Ebben az összevetésben az energiaforrások területe magasan kiemelkedik a maga mintegy 500 milliárd forintos összértékével. Ebből kiindulva mondhatnánk, hogy a kőolaj és egyéb fosszilis, illetve a megújuló energiaforrások közbeszerzése felé kellene mozdulnunk.

A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy az energia piac zárt szektor. Az új belépők elvétve rúgnak labdába, egy KKV számára pedig nem sok esélye van a próbálkozásnak. A „milyen területen érdemes közbeszerzésen indulni” kérdés megválaszolása kapcsán nem javasolt egyetlen tényező alapján dönteni, a releváns statisztikákon túl az adott iparág specifikus sajátosságait szintén ismerni kell.

A közbeszerzések lehetséges területei, ahol nagyarányú az ajánlattételi lehetőség

Nyilván ott találkozhatunk viszonylag magasabb számú ajánlattételi lehetőséggel, ahol eljárásból és eljárási részből is akad bőven. A 2020-as adatok alapján ebből a szempontból az orvosi felszereléseknél lehet keresnivaló, feltéve, ha ez releváns terület a számunkra.

Ezen felül az élelmiszerek, a laboratóriumi felszerelések, vagy pedig a gépjármű közbeszerzések kapcsán akad nagyobb számú ajánlattételi lehetőség. Utóbbi azért rejthet kiemelt potenciált, mert a tartozékok és alkatrészek is ide sorolandók.

Az ajánlattételi lehetőségek számán túl azt sem árt felmérni, hogy a szóba jöhető területeken mennyire éles versenyhelyzetre számíthatunk.

Az egyes területeken beadott ajánlatok, illetve a piacon lévő szereplők arányának fontossága

Hiteles mutatószáma lehet a versenynek, illetve a versenyben indulók számának az előzetes felméréséhez a beérkezett ajánlatok számára vonatkozó átlagérték. A legtöbb ajánlat az informatikai eszközök, számítógépek és tartozékok kapcsán kiírt közbeszerzésekre érkezik, de hasonlóan éles a konkurencia a bútorokra vonatkozóan is.

Persze ezt a képet is lehet tovább árnyalni úgy, hogy az egyes területen a nyerteseinek az összetételét vizsgáljuk. Értelemszerűen minél több különböző cég pályázott sikerrel egy adott időszakban, annál kedvezőbb lehetőségek mutatkozhatnak az adott szektort tekintve.

Ebből az aspektusból tekintve a lehetőségekre, az ipari gépek és villamos gépek szektora mellett a gépjárművek, számítógépek és a bútorok közbeszerzési piaca mindenképp kedvező lehetőségekkel kecsegtet.

Utóbbi három ráadásul akár kisvállalkozásként, akár új belépőként is reális opciót jelenthet. Ellenben az orvosi eszközök, vagy az energiaforrások területén pontosan az ellenkező tendencia rajzolódik ki. Fontos megjegyezni viszont, hogy míg az energiaforrások piacán a termékek változatossága nagyon szűk, addig az orvosi felszerelések esetén nagyon magas.  Így számos kisebb területen, például olyan fogyóáruk esetén, mint a fertőtlenítők vagy tisztítószerek, védőfelszerelések, munkaruhák a közbeszerzések jó lehetőséget kínálnak sok pályázható felhívással és nagyobb versennyel.

Összegzés

Konklúzióként elmondható, hogy tudatosan megközelítéssel megalapozott választ adhatunk a fentebb taglalt kérdésre. Érdemes olyan területre fókuszálni, ahol sok ajánlattételi lehetőség, de relatív alacsony az ajánlattevők száma. A megfelelő adatok elemzésével egyes iparágakon belül is tovább bontható, hogy milyen területek vagy akár termékcsoportok milyen üzleti lehetőséget kínálnak.

A közbeszerzések adatai nyilvánosak így az elektronikus közbeszerzési rendszerből vagy a közbeszerzési értesítőből is elérhető minden adat, aminek segítségével áttekinthető a piac tagoltsága és a szereplők tevékenységei.

A cikk alapjául szolgáló teljes elemzés: Milyen területen érdemes közbeszerzésen indulni?

7 milliárd euró – Orbán kontra Brüsszel

Miért nyerik mindig ugyanazok a közbeszerzési pályázatokat Magyarországon? Miért van igen gyakran csak egyetlenegy pályázó, aki olyan magas árat kér, amilyet csak akar? Ezt tudakolja Brüsszel az Orbán kormánytól – jelezve, hogy a jövőben változásokat akar ezen a téren.

A Reuters hírügynökség megszerzett egy ezzel kapcsolatos dokumentumot, amely igen rosszul jöhet az Orbán kormánynak, amely jelentős részben uniós pénzekből akarja fedezni a fellendülési csomagot, mellyel viszont meg akarja nyerni a jövő évi választásokat.

7 milliárd euró nagyon sok pénz a magyar gazdaság méreteihez képest, de a vírusválság idején különösen nagy szükség van rá. Jelenleg ugyanis Magyarország hónapok óta mínuszban van.

Macska-egér harc

Az európai unió brüsszeli központja meg akarja fogni a magyar miniszterelnököt, aki uniós pénzekből finanszírozza Brüsszel ellenes politikáját.

Az Unió csalásellenes szervezete, az OLAF jelentése szerint Magyarország 2015–2019-ben az uniós források felhasználásának csaknem 4%-ában volt szabálytalanság, szemben az EU 0,36% -os átlagával.

Ebből a célból mellékelték a válságkezelő alaphoz azt a jogi mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését a tagállamokban. A magyar kormány az európai bírósághoz fordult, hogy késleltesse az ellenőrző mechanizmus hatályba lépését. Orbán Viktor abban bízik, hogy előbb kioszthatja az uniós pénzeket minthogy az ellenőrző mechanizmus beindulna. Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke figyelmeztette Magyarországot és Lengyelországot, hogy az ellenőrző mechanizmus elfogadása után indíthatnak visszamenőleges vizsgálatokat is a pénzek elköltéséről.

Most pedig itt a közbeszerzési ötlet, amely megcsapolhatja a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyon növelési terveit pedig az átlátszó szerint eddig már több mint 800 millió uniós euró került hozzá, és ezzel valószínűleg ő az az uniós polgár, aki személy szerint a legjobban profitált az uniós alapokból az elmúlt 5 esztendőben.

Nyugi, a pénz azért dől

Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.

A NAV számára szállíthat informatikai eszközöket (Oracle ZFS Tárolóbeszerzés és Storage TEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítés) a 4iG – tudatta a cég reggel a tőzsdén. A megbízás értéke nettó 669 999 824 forint.

A NER egyik kedvence, az informatikában a piacvezetői helyre törő 4iG múlt hétfőn jelentette be, hogy mégse veszi meg a multinacionális Deutsche Telekom itteni egyik leányát, a T-Systemst. Az ügylet a fordított Dávid és Góliát üzleti esete lett volna. Ennek lehetséges hátteréről itt írtunk bővebben.

De aggodalomra semmi ok, a nyáron (mielőtt a T-Systems-ügyletet bejelentették) Mészáros Lőrinc egykori üzleti jobbkeze, Jászai Gellért felügyelete alá került 4iG (Mészárosnak maradt kevesebb, mint tíz százaléka) nem esett ki a pikszisből. Csak e pár nap alatt több, mint nettó 2,8 milliárdért nyert el közbeszerzést. Kiépíthet wi-fi-rendszert az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az Egészséges Budapest programban részt vevő intézményekbe, tegnap a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési, Innovációs Hivatal genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszköz beszerzését jelentették be nettó 829,8 millióért.

Közbeszerzési „verseny”: beintésre feleződött a kézicsarnok ára

„Váratlanul” feleáron építi a Garancsi-féle Market Zrt. a 20 ezres budapesti sportcsarnokot, amivel a 2022-es kézilabda Eb-re pályázott az ország. Miután a kormány nemrégiben „beintett”, 153 milliárd helyett 78 milliárdra ment le a nyertes ajánlat.

A Fradi-stadionnal átellenes oldalon, a népligeti Volán-pályaudvar mellett fog felépülni az a multifunkciós aréna, amely a 2022-es, szlovák-magyar rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A kivitelező a Garancsi István tulajdonolta Market Építő Zrt. lesz nettó 78,717 milliárd forintért – tudatta a Magyar Építők.

Csak „közeliek” indulhattak

Az nem volt vitás, hogy Fidesz-közeli cég lesz a nyertes, mert a sport- és rendezvényközpont kivitelezésére júliusban eleve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Olyanokat, amelyek rendre nagy nyertesei az építési közbeszerzéseknek. A megvalósítás határideje 2021. november 30.

Augusztusban a kormány arról hozott határozatot, hogy a beruházás költsége maximum bruttó 101 milliárd 544 millió forint, nettó 74 milliárd 127 millió forint lehet. Ez előtt az öt felkért „versenytárs” által benyújtott ajánlatok a következők voltak. Fejér B. Á. L. Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége): 115,78 milliárd, KÉSZ Építő Zrt.: 116,7 milliárd, Market: 153,8 milliárd, metALCOM Zrt. (a déli határkerítés jelzőrendszerének kivitelezője és üzemeltetője, nemrégiben a Bp. Honvéd focicsapat megvásárolója): 159,9 milliárd, West Hungária Bau Zrt.: 158,2 milliárd.

A homlokukra csaptak

A második ajánlati körben ezután mindegyik cég rájöhetett, hogy sokkal olcsóbban is ki lehetne hozni az építést. De függetlenül attól, hogy az első körben 44 milliárd volt a különbség a két szélső ajánlat között, mindannyian a kormányhatározatban előírt plafon közelében értek célba, bár ezek szerint egyik se teljesítette a 74,127 milliárdot.

Így aztán orrhosszal a Market nyert 78,717 milliárddal, 20 milliárddal „legyőzve” a Mészáros-utódokat; a többiek ennél valamivel magasabb árat közöltek – derült ki a napi.hu korábbi írásából.

Vagyis Garancsi az eredeti ajánlat 51 százalékáért vállalta a közbeszerzést.

Az árra rákerül még az áfa, a teljes költséget (ha nem drágul időközben a kivitelezés) az állam által megvett telek vételára, 13,6 milliárd teszi teljessé. Időközben a

kerületi fideszes többségű önkormányzat kétmilliárd forint értékű területet ingyenes átengedéséről

döntött az aréna és egy atlétikai csarnok kivitelezéséhez – írta meg a 24.hu.

A Fradié lesz a csarnok kezelése

És a legszebb a dologban, hogy egy tavaszi törvény egy fordulata alapján a csarnok a Ferencváros sportegyesület vagyonkezelésébe kerül, amelynek elnöke Kubatov Gábor Fidesz-alelnök. Vagyis az új csarnok a tervezett Fradiváros része lesz.

A napokban írtuk meg, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mindenkinél többet, az uniós támogatások 3,84 százalékát ajánlja visszakérni az Európai Bizottságtól a 2014-18-as évekből. Ennek oka a rekordszámú és értékű szabálytalanságok, túlárazások, előre lejátszott tenderek, ahogyan az már a 2017-es jelentésben is olvasható.

Kapott-e Heinrich Pecina közbeszerzési ajánlatot a Népszabadság megszerzéséért cserébe?

A botrányos ibizai videó miatt hétvégén lemondott osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache a felvételen beszél Heinrich Pecináról is, aki Magyarországon sem ismeretlen, illetve arra is utalást tesz, hogy az üzletember különböző közbeszerzéseket nyert el a magyar kormánytól.

Pecina 2016-ban bezárta a Népszabadságot, majd nem sokkal később a vidéki lapok nagy részét kiadó Mediaworksöt pedig eladta Mészáros Lőrincnek. Az általa felvásárolt további vidéki lapok is kormánypropaganda üzemmódba álltak át.

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdést nyújt be a kormánynak: kapott-e Heinrich Pecina közbeszerzési ajánlatot a Népszabadság megszerzéséért cserébe? Mi, európai magyarok nem fogjuk tovább tűrni, hogy korrupt gazemberek kezében legyen az irányítás, és ők irányítsák agymosó propagandájukkal a magyar közvéleményt. Továbbra is dolgozunk az Európai Egyesült Államok és az Európai Ügyészség tervének megvalósításának tervén, hogy ne menekülhessenek el azok, akik trükközéssel és csalással akarják irányítani az országot.

Sokba kerül a közbeszerzési trükközés

0

 „A fideszesek ismét sokat loptak, a magyar adófizetők pedig állják a cechet. A 2019-es költségvetésbe már betervezték a 100 milliárdos büntetést? Mire fog kevesebb jutni, a stadionokra, kommunikációra vagy az egészségügyre és oktatásra?” – teszi fel a költői kérdést az MSZP közleménye, amely egy mai sajtóhírre reagálva született.

A 24.hu írta meg, hogy nagyot kaszált Orbán Ráhel fideszes ügyvédje, miután Lázár János és társai átengedték a közbeszerzések ellenőrzését kormányközeli külső tanácsadóknak, és milliárdokat fizettek érte. A munkát pocséknak találta Brüsszel,  és most a tanácsadói díj sokszorosát fizetteti vissza Magyarországgal. Százmilliárd forintnál biztosan nagyobb lesz a számla. Az oknyomozó írásban a szerző a többi között arról ír, hogy az uniós támogatásokat menedzselő apparátus tagjai a 2017-es munkájuk után összesen mintegy 20 milliárd forint céljuttatásnak nevezett pluszpénzt kaptak, a területet felügyelő Miniszterelnökségen pedig 3,3 milliárdot osztottak szét. Az uniós projektek közbeszerzési ellenőrzését alaposan körbebástyázták külső szakértőkkel. Soha ilyen nagy értékű szerződéseket nem kötöttek tanácsadókkal: például a kancellária 4,8 milliárdos keretmegállapodást kötött erre.

Most azonban az derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy a magyar közbeszerzés-ellenőrzésen átcsusszant szinte minden, a szabálytalanságok zömét nem észlelték se a belső, se a külső munkatársak.

Vagy ha igen, nem tettek semmit. A brüsszeli auditorok az ellenőrzés nagymérvű kiszervezését indokolatlannak találták. A tanácsadódíjak egy részét nem fizetik ki, azt a magyar költségvetésnek kell állnia. Ennél is többet kell fizetni az elnézett szabálytalanságok miatt. Százmilliárd forintnál bizonyosan többet

Az MSZP közleményében pedig arra mutat rá, hogy

az Orbán-kormány ismét megdöntött egy európai rekordot: 29 közbeszerzésből 25-ben súlyos szabálytalanságokat találtak az uniós ellenőrök.

A megbundázott, az „alkotmányos költség” megfizetéséért elnyert pályázatokból elege lett az uniónak, a Fidesz visszaélései miatt több mint 100 milliárd forint büntetést kell fizetnie hazánknak.

Lapszem – 2018. május 14.

0

Ma a Bonifácok ünneplik a névnapjukat. Elő a melegebb ruhákkal és az esernyőkkel/esőkabátokkal: jön ugyanis a csapadékosabb, hűvösebb idő, helyenként erős széllel. A hőmérséklet kora délután ország nagyobb részén 20 és 24 fok között, a csapadékos délnyugati tájakon 18 fok körül várható. Késő estére 13, 18 fok közé csökken a hőmérséklet. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők: A migráció lesz az EP-választás központi kampányeleme

A 2019-es európai parlamenti választáson minden országban a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma, és az erőviszonyok átalakulásával az unió közelebb juthat majd a migrációs válság megoldásához – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint az Európai Parlamentben nyilvánvaló pártpolitikai csatározások folynak, ezért hangzanak el gyakran teljesen alaptalan vádak hazánk ellen a baloldali képviselőktől.

Navracsics beszélt arról, hogy folyamatosan tartja Orbán Viktorral a kapcsolatot, a válaszás óta telefonon is beszélt vele, s júniusra egy személyes találkozójuk is tervbe van véve. Több kérdés – például az Európai Parlament LIBE-bizottságának jelentése – kapcsán is beszélt függetlenségéről, mint uniós biztos, leszögezve:

amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólal, többször is volt példa erre.

A 7. cikkely szerinti eljárás esetleges megindítása esetére arról beszélt, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás.

A terjedelmes interjúban Navracsics nagyon sok kérdést érintett, közte a bevándorláspolitikát („Csak olyan megoldás működhet a bevándorláspolitikában, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat”); a kvótarendszert („azt az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják „Soros Györgyöt („Az uniós biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja”), s álláspontját a kormányhoz viszonyítva:

„A kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.

Magyar Hírlap: „Kiemelkedően jó a magyar közbeszerzések átláthatósága”

A brüsszeli adatokkal szemben hazánkban rekordalacsonyra, csupán 16,63 százalékra csökkent az egyszereplős közbeszerzések aránya. A közbeszerzések átláthatóságát tekintve is kiemelkedően teljesít Magyarország – állítja a lap, amely szerint téves adatokat közölt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága (CONT), amely szerint 36 százalék volt tavaly azon magyarországi közbeszerzések száma, ahol egy ajánlattevő volt – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arra reagálva, hogy a 2018. évi országjelentésben és a CONT véleményében egyaránt a hibás szám szerepel, amely az unió szerint a második legmagasabb érték a tagállamok között.

Javuló tendencia látszik az összes közbeszerzési eljárás, a nagy értékű uniós vagy a hazai ügyek tekintetében egyaránt – mutatott rá az elnök.

A CONT azon javaslatára, mely szerint „javítani kell a közpénz elköltésének átláthatóságát, valamint erősíteni a közbeszerzési struktúrákat és a korrupcióellenes programokat”, Rigó Csaba úgy reagált, az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblája alapján is az látszik, hogy

a magyarországi közbeszerzések átláthatósága százszázalékos.

Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérők elegendő információt tesznek közzé egy-egy eljárás során, az ajánlattételi felhívásokat vagy az elbírálás eredményeit és egyéb információkat tekintve egyaránt.

Az elnök szerint hazánk e téren is kiemelkedően teljesít, olyan országokat megelőzve mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy Svédország.

Népszava: Orbán emberei – A lojalitás dönthetett a kormány-castingnál

Komplett sorokat cserélt kormányában Orbán Viktor, és nagy neveket is kispadra küldött. A válogatón nem a szakmai vagy morális kiválóság, hanem a lojalitás a döntő. A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egy minapi interjúban. Orbán Viktor „önazonossága” jól látszik azon is, hogy hatalomgyakorlása ciklusok óta változatlan: amilyen könnyen emel fel bizalmi posztokra embereket, éppúgy löki is le onnan őket. Az új, negyedik kormányában is kevés a régi „arc”, és közülük is csak Pintér Sándor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Varga Mihály meg Szijjártó Péter számít alapembernek – emlékeztet a lap, amely konkrét példákkal veszi végig a 2010 óta a kormányban megfordul emberek névsorát, s megszólaltatja Ceglédi Zoltán politikai elemzőt, aki rámutat: a nagy túlélők, Rogán és Szijjártó nem tud többet, mint Lázár, Pokorni, vagy Navracsics, de előbbi kettő teljes mértékben függ a kormányfő akaratától.

Míg a másik három fideszes politikus lojalitása korlátosabbnak tűnik, ezért hosszabb távon nem kompatibilisek a kormányfő közvetlen közelségével.

Orbán Viktornak egyébként – folytatta a szakértő – nem bizalmasai, inkább végrehajtói vannak, és természetesen elvárt tőlük a maximális lojalitás. Nem szakmai, morális vagy politikai kiválóság, hanem a sorvezető követése a döntő. Ugyanakkor a siker nagyobb mozgásteret is jelent: Lázár János például teljesítményére büszkén többször is kibeszélt a hivatalos kormányzati kommunikációs kánonból, míg mondjuk a botrányokkal terhelt Rogán Antalnak erre semmi alapja nem lehetett – vélekedett Ceglédi.

Annak, akiben egyszer csalódik Orbán szinte lehetetlen visszatérnie az élvonalba, de erre is találunk példát.

 

Ezért nyert Andy Vajna cége Botkáéknál

0

Andy Vajna cége, a Lapcom nyert meg egy közbeszerzést a szegedi polgármesteri hivatalnál. A Független Hírügynökség megtudta, miért.

Eredetileg a 24.hu írta meg, hogy az Andy Vajna tulajdonában álló Lapcom Kiadó Zrt. nyert közbeszerzést Szegeden a helyi lap nyomtatására, összesen kb. 38 és fél millió forint értékben. (A Lapcom vette meg nemrég a megyei lapot, a Délmagyarországot is.)

A polgármesteri hivatalból származó információink szerint

nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.

A törvény értelmében ilyenkor is meg kell küldeni három szereplőnek az eljárást megindító felhívást, rajtuk kívül még hárman, vagyis összesen hatan jelezték érdeklődésüket. Végül azonban csak hárman tettek ajánlatot: a Lapcomon kívül az Oláh Nyomdaipari Kft. és a Szalprint Kft.

Mint a hivataltól megtudtuk, 52 megjelenésre kértek ajánlatot, megjelenésenként 76 500 példányban. Az Oláh Kft ajánlata 19,25, a Szalprinté 12,65, a Lapcomé 9,68 Ft/lap volt. Vagyis

Andy Vajna cége tette a legolcsóbb ajánlatot.

Ráadásul a másik két ajánlatot érvénytelennek is kellett nyilvánítani, az Oláh Kft. ugyanis nem adta meg a munka teljes elvégzésének a költségét, és a törvény szerint nem volt hiánypótlásra lehetőség, a Szalprint pedig egyetlen példány kinyomtatására vonatkozó árat adott meg, és nem a teljes feladat ellátására kért általányárat.

Így tehát egyetlen érvényes ajánlat maradt – ami egyébként a legolcsóbb volt. Mint a hivataltól megtudtuk, ezért nyerte a Lapcom a közbeszerzést, és, ahogy forrásunk fogalmazott, ez „független volt attól, mit gondolnak az Andy Vajna tulajdonában álló lapok szerkesztői gyakorlatáról”.

A drága volna olcsóbb

A napokban bejárta a sajtót a hír, hogy a Nagykörút mintegy két tucatnyi szakaszán ismét forgalomkorlátozást kellett bevezetni, mert törnek a sínek, nem bírják Európa talán legforgalmasabb villamosvonalán a terhelést.

Síneket javító munkások a Jászai téren, 2016-ban.
MTI Fotó: Lakatos Péter

Egyes szakaszokon ötven helyett csak 10-25 kilométeres sebességgel járhatnak a 4-es, 6-os villamosok.  A forgalom lelassul, késnek a járatok, az utasok elégedetlenkednek, a BKV Zrt. tehetetlen: már régen ideje lett volna bizonyos felújításoknak.

A terv az volt, hogy a pályarekonstrukció 2016-ban folytatódik, ez azonban még mindig nem indult el, tudtuk meg Dorner Lajostól, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökétől. A teljes vonalat több ütemben 1994 és 2000 között újították fel, de 2015-re annyira elhasználódott a pálya, hogy 2015-ben el kellett végezni bizonyos javításokat. A Combinók nagyobb tengelyterhelésűek a korábbi villamosoknál, amivel számoltak is a pálya felújításakor, de menet közben derült csak ki, hogy egy-egy szerelvény üresen 70 tonnás, utasokkal akár 90 tonna is lehet. Az év minden napján 24 órában, csúcsidőben két percenként közlekednek, így

idő előtt megviselik a pályaszerkezetet.

Nehezíti a helyzetet, hogy a sínek javításához nem lehet az év bármely szakában hozzákezdeni, mert a „fizika teszi a maga dolgát”. A melegben épített pályaszakaszok télen, a hidegben elvégzett javítások után a nyári melegben jelentkezik a hőtágulás romboló hatása. Az ilyen munkák elvégzésére azok a hónapok a legalkalmasabbak, amikor az átlaghőmérséklet 10-15 Celsius fok között mozog.

Mint általában az élet minden területén, a körúti pályafelújítás esetében is az olcsóról kiderülhet, hogy valójában a drágább megoldás. Dorner Lajos erre példát is említett: a Gellért téren, a Gellért rakparton, az 1-es villamos budai meghosszabbításánál alkalmazott drágább, úgynevezett műgyanta körülöntéses technológiájú vágányok élettartama bizonyítottan meghaladja a nagykörúti hagyományos technológiával épült szakaszokét. A fővárosi költségvetésben viszont néhány százmilliós tételeket még csak-csak lehet találni az ilyen felújítási célokra, de a drágább pályaszerkezethez szükséges

milliárdos felújításokról nem lehet szó.

Meglehetősen hektikusan kerül sor egy-egy szakasz lezárására, gyakran már csak akkor, amikor a pályamesterek a baleseti veszélyre hivatkozva szigorúan elrendelik a sebességcsökkentést. Bécsben például a villamos vonalak felújítására folyamatosan költenek, nem engedik annyira elhasználódni a síneket, mint amennyire Budapesten történik.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Az egyik, fővárosi önkormányzati ügyekben járatos informátorunk a Körúton kialakult helyzetért nem is annyira a közlekedési vállalatot, sokkal inkább a Fővárosi Közbeszerzési Kft-t okolja, ahol nem, vagy csak nagyon vontatottan születnek a döntések.  A hírek szerint a pályacserére már

rendelkezésre állna a pénz, de késlekednek a közbeszerzési pályázat kiírásával.

Ráadásul nem is a villamos-tender az egyetlen ügy, a legtöbb fővárosi önkormányzati kézben lévő vállalat panaszkodik a lomhaságukra, körülményességükre.

Maguk az ott dolgozók is érzik, hogy valami nincs rendjén a vezetés szakértelmével, igen nagy a dolgozók fluktuációja, és talán az is nehezíti a villamos-felújítás ügyének megoldását, hogy a bonyolult, műszaki kérdésekkel nehezen birkóznak meg.

A pályamesterek minden reggel újra és újra átvizsgálják az egyes szakaszokat, nincs kizárva, hogy a közeljövőben újabb szakaszokon is sebességkorlátozást kell majd elrendelni.

Mindenesetre az Oktogon és a Baross utca közötti szakaszra két év késlekedés után kiírták a közbeszerzési pályázatot.

Most államtitkárt talált meg az OLAF

0

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

Az „elmúlt nyolc év” kezdetéig nyúlik vissza az a két közbeszerzés, amelyről az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) azt állapította meg, hogy azokban a ma a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Homolya Róbert szabálytalanul – előkészítő tanácsadóként és később végrehajtóként egyaránt – vett részt. Ezért a teljes uniós támogatási összeget, 3,3 milliárd forintot visszavételét javasolja az Európai Bizottságnak – értesült a 24.hu.

Az OLAF nyolc beruházásnál talált összeférhetetlenséget, de a későbbi egyeztetések után hatban elfogadta a kormány érveit. Megmaradt azonban a kifogás a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárdos fejlesztése miatt.

A 3,951 összérték 85 százaléka az uniós támogatás,

a visszaélés súlyossága miatt a 3,35 milliárd egészének visszafizettetését javasolja az OLAF.

Homolya 2010 előtt közbeszerzési tanácsadó volt, ebbéli minőségében – személyesen, illetve érdekeltségei, a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. révén – vett részt a két beruházás előkészítésében, majd 2010-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyetteseként pedig a jóváhagyásra lehetett befolyása. (A 24.hu is megjegyzi, hogy az Euro-Procure neve ma Clandestino, magyarul illegális törvénytelen. Spanyolul az illegális bevándorlók kapcsán használatos kifejezés, a híres énekes, Manu Chao első lemeze is ezt a címet viseli.)

Az OLAF a 24.hu írása szerint lényegében kezdettől fogva, tehát nyolc éve vizsgálódott Homolya szerepéről, két alkalommal helyszíni ellenőrzést is tartottak. Az államtitkár összeférhetetlensége már évekkel ezelőtt szóba került a nyilvánosságban.

A vizsgálat lezárultáról hétfőn a HírTV tudósított, a végeredményről megkérdezte Homolyát, aki komolytalan, bagatell ügyekként jellemezte a kifogásoltakat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!