Kezdőlap Keresés

4iG - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke  épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

4iG itt, 4iG ott, de Orbán keze tiszta…

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Egészen véletlenül az Alpac cégnek vezetője az a Pedro Vargas David, aki benne van Orbán kedvenc cégének, a 4iG-nek igazgatótanácsában. Tudjuk, véletlen az egybeesés. Vargas Pedro ugyancsak tagja a Metalcom igazgatótanácsának is, akinek ilyen szerencsés egybeesései vannak ajánlom a már több mint kétmilliárdot fizető lottót! Persze ezen a szinten ez peanuts összeg, de hátha érdekli az urat az aprópénz is!

Ami még érdekesebb: az ügyletet Orbán kedvenc bankja, a Bankholding finanszírozta – legalábbis részben. Ez természetszerűleg egybeesések csalóka játéka csupán.

Aki pedig bármilyen összefüggést mer találni abban, hogy Pedro Vargas David édesapja néppárti politikus és Orbán politikai szövetségese azt azonnal bíróság elé fogják citálni a rosszindulatú rágalmazás bűntettének főbenjáró bűnével. Hogy jön ahhoz egy nyikhaj újságírócska, hogy a magyar miniszterelnök által adományozott Magyar Érdemrend közép keresztjével tüntett politikus családjával összefüggésben rút politikai cselszövést feltételezzen? Hallatlan.

A Euronews erősen veszteséges vagyis nyilvánvalóan nem a nyereség reményében vették meg Afrika leggazdagabb családjától. A cél csakis politikai lehetett: olyan médiabirodalmat létrehozni Magyarországon, amely teljesen marginálissá változtatja a nem kormánypárti sajtót, amely amúgy is pénzügyi gondokkal küszködik.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Uniónak létérdeke a média sokszínűségének biztosítása különösen azokban a tagállamokban, ahol az állam domináns szerepet játszik a tájékoztatásban. A Euronewst pontosan ezért hozták létre, de a pénzügyi támogatásáról elfelejtettek gondoskodni.

Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy miközben Brüsszel bírálja a nemzeti együttműködés rendszerének médiabirodalmát, az alternatívaként elképzelt Euronews olyan üzleti vállalkozás kezébe került, amely szövetségben áll Orbán Viktorral.

Miniszterelnökünknek incsen szüksége újabb médiára Magyarországon, de az alternatíva megszüntetése nagyon is megfelel az érdekeinek. Az Európai Unió más tagállamaiban a Euronews Orbán nézeteinek szócsövévé válhat épp akkor amikor a francia, a német és az olasz kormány – Brüsszel egyetértésével – lépéseket kíván tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Az új Euronews ezt a tendenciát akadályozhatja. Ráadásul mindez növelheti Orbán önbizalmát hiszen Brüsszel csak fenyegetőzik a média korlátozása miatt, ő azonban cselekszik. Tovább csökkenti a kritikus médiát. Felerősítheti az euroszkeptikus tendenciákat az egész Európai Unióban. Orbánnak túlságosan sok más mondanivalója nincs is, de a populista propaganda az Európai Unió sok frusztrált polgárát elérheti, akik a pandémia miatt kialakult válságban egyre rosszabbul érzik magukat a bőrükben.

Az Orbán család és a ferihegyi repülőtér

A New York-i Bloomberg médiaügynökségének is feltűnt, hogy Tiborcz István egyik cége is ott sürgölődik a Budapest Airoport megvásárlása körül. Orbánnak ez régi álma, de hogy kerül bele a veje? Eziránt tudakozódott a Bloomberg az Equilornál, amely tanácsokat ad a kormánynak a ferihegyi repülőtér megvásárlása ügyében.

Választ természetesen a Bloomberg nem kapott pedig az Equilor igen szorgos tanácsadó: korábban a Vodafone 4ig kormányzati üzletben is részt vett.

Orbán vásárol, de miből?

Tiéd az ország, magadnak építed – nyilvánvalóan az ötvenes évek jelszavát valósítja meg a magyar miniszterelnök, aki gondos családfőként elsősorban szeretteire gondol. De hát ők kapják a pénzt, de ki adja?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 800 milliárd forintos összeget említett a Ferihegyi repülőtér kapcsán. Ez igencsak csinos összeg főként úgy, hogy továbbra sem érkeznek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ez csak a tanárok fizetésének emelését akadályozza, Orbán Viktor nagy bevásárlásait semmiképp sem. A magyar kormány állítólag már ezért adta el részesedését az Erste Bankban, de ez persze távolról sem elég.

A Bloomberg azt is megírja, hogy a magyar kormány a franciákkal közösen akarja megvenni a ferihegyi repülőteret vagyis 51%-os részesedésről van szó.

Hol van mindeközben az állami korrupciót ellenőrző új hatóság, melyet a magyar állam az Európai Unió kívánságára hozott létre? Sehol! Mélán hallgat, ez a dolga Orbán Viktor szereposztása szerint.

Mennyit ér meg Magyarországnak Orbán Viktor?

Brüsszelben világossá tették a magyar diplomaták előtt, hogy a jelenlegi bizottság nemigen kíván pénzt juttatni Orbán Viktornak. A brüsszeli bizottság mandátuma a jövő évben jár le amikor új Európai Parlamentet választanak. A választás után kezdődik meg a hosszas procedúra az új biztosok jelölésére. Múltkor a magyar biztos jelölt elbukott, de egyáltalán nem azért, mert alkalmatlan volt, hanem, mert Brüsszelben Orbán Viktort rá akarták venni: támogassa Ursula von der Leyen asszony jelölését a bizottság elnöki posztjára. Miután ez megtörtént, a következő magyar biztos jelöltet meg is választották. Most hasonló kínos porcedurára lehet számítani, és ez jókora időt vesz igénybe. Az új brüsszeli bizottság ha végre összeül majd, egyáltalán nem a magyar pénzek kiutalását tekinti majd abszolút prioritásnak. Így hát az uniós eurómilliárdok nagy részének megérkezése még jó messze van. Nem tudná ezt Orbán Viktor? Dehogynem. Ezért nem költ sokat az Európa Parlamenti választásokra. Miben reménykedik? Egyrészt abban, hogy a stagnáló vagy egyenesen csökkenő életszínvonal felhozza a proteszt pártokat szerte Európában. Ezek közül sokan Orbán Viktor ideológiai szövetségesei. Csakhogy Giorgia Meloni példája mutatta meg: az ideológia szövetség háttérbe szorul a politikai és gazdasági érdekekhez képest.

Orbán másik reménye Donald Trump visszatérése a Fehér Házba. Erre legkorábban 2025 januárjában kerülhet sor. Az még messze van. Orbán Viktor azt is biztosra veheti, hogy Trump első dolga a Fehér Házban nem barátjának megsegítése lesz.  Az ideológiát mind Orbán mind Trump “a helyén kezeli” vagyis egészen egyszerűen hasznos népámításnak tekinti a választási időszakban. Trump nem híres arról, hogy pénzt ad bárkinek is, de profi üzletemberként ideológiai alapon nem költ el egy centet sem. Orbán Viktor barátsága így is ingyen megvan, az amerikai magyarok pedig nem jelentenek olyan választási erőt mint például a lengyelek.

Hét szűk esztendőt jósolt Orbán Viktor egy őszinte pillanatában nem sokkal a 2022-es választások után.

Minden politikai ügyességére szükség lehet ahhoz, hogy hatalmon maradjon ebben a hét szűk esztendőben különösen úgy, hogy

családja, barátai és üzletfelei közben is szépen gyarapodnak
“a haza javára.”

Orbán személyesen irányítja az informatikai piac lenyúlását

0

A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint “nem foglalkozik üzleti ügyekkel“, de a Direkt36 portál hosszú oknyomozó írásban bizonyítja ennek ellenkezőjét: a magyar miniszterelnök döntő szerepet játszott abban, hogy a 4iG kulcspozícióba kerüljön a hazai informatikai piacon.

Maga Orbán Viktor köztudottan technofób, külön csapata van az okostelefonok és a Facebook, Tiktok kezelésére, de profi politikusként rájött arra, hogy a hatalom számára létfontosságú az informatika. Ezért rábízta azt Rogán Antalra, aki egyben a titkosszolgálatokat is felügyeli. Nem véletlen, hogy a Direkt36 egyik szerzőjének okostelefonját Pegazus programmal lehallgatta a nemzetbiztonsági szolgálat. A hatalmi harcnak persze vannak vesztesei is: Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics László korábbi technológiai fejlesztési miniszter, aki emiatt távozott is a kormányból. Pintér Sándor maradt, de

szépen csendben elindította a Schadl korrupciós ügyet, amelyiknek az igazi célpontja maga Rogán Antal lett volna.

Hiába szerepel “Tóni” mint felső kapcsolat a nyomozati anyagokban, aligha valószínű, hogy a magyar igazságszolgáltatás lenne oly bátor, hogy felelősségre vonná Orbán Viktor kabinetminiszterét, aki így vígan irányíthatja a digitális szektor átszervezését is a hatalom érdekeinek megfelelően.

Miért a miniszterelnök tárgyalt a 4iG nevében Londonban?

Az Európai Unióban példa nélküli, hogy a kormányfő egy magáncég nevében vegyen részt üzleti tárgyalásokon, de 2021-ben mégiscsak ez történt Londonban.

Orbán Viktor hivatalosan Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt , de “beugrott” arra az üzleti megbeszélésre, melyen a 4iG megpróbálta megszerezni az Invitech informatikai céget. A jelenlevők kissé csodálkoztak, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak öt percre ugrott be, de több mint egy órán keresztül győzködte a vonakodó partnert az eladásról. Orbán végülis sikerrel járt. Ezen felbátorodva ment aztán a nagy Vodafone üzlet. A cég vezérigazgatója maga jött el Budapestre, hogy a Karmelita kolostorban magával Orbán Viktorral tárgyalja meg a Vodafone eladását. A találkozón jelen volt Rogán Antal és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Maga Orbán terjesztette elő a vételi ajánlatot, melyet a Vodafone nagyfőnök elfogadott.

Aztán a Vodafone Magyarország főnökasszonya állomány gyűlést hívott össze – online, mert a pandémia még tartott. “Ez nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – hangsúlyozta Amanda Nelson. Aki a többi között olyan kérdést kapott online, hogy “Miképp lehetséges, hogy a Vodafone eladja magyarországi cégét a magyar államnak és a 4iG-nek amikor

mindenki tudja, hogy ezt az országot Orbán Viktor korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób bandája irányítja?!”

A kérdező természetesen nem kapott választ a kérdésére. A Vodafone dolgozók között ekkor kezdett terjedni az a mondás, hogy

“Andi csak egy új okostelefont kért Lőrinctől, aki félreértette a csodálatos nejét, és megvette neki a Vodafone-t.”

Mészáros Lőrincnek akkor már nem volt köze a 4iG-hez, de annak főnökét, Jászai Gellértet ő futtatta fel. Jászai ugyanis profi pénzügyes, így a nemzet gázszerelője nagy hasznát vette a dörzsölt üzletembernek gyorsan bővülő birodalmában, melyet szemmel láthatóan képtelen áttekinteni, de nem is ez az ő küldetése.

A Financial Times a diktátorok piramisáról

A Türkménbasi és Putyin kapcsán írt a londoni üzleti lap a poszt szovjet modellről, melyben minden fontos ügyben az első számú vezető dönt. A piramis pedig a KGB utódszervezeteinek izmos vállain nyugszik. A brit lap azt tanácsolja az üzletembereknek, hogy csakis az elsőszámú vezetővel tárgyaljanak ugyanis minden döntés legfelül születik. Orbán Viktor sokat tanult a Türkménbasi és Putyin rendszeréből. Nemrég Pekingben újra találkoztak egymással méghozzá Putyin elnök pekingi rezidenciáján.

A hely szellemének megfelelően Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Nem veszélytelen ez a nagy orosz barátság, Pressman amerikai nagykövet rögtön tiltakozott is emiatt.

A 4iG is megszívhatja Orbán nagy  orosz barátságát  ugyanis a magyar miniszterelnök még Merkel német kancellárral állapodott meg arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvenc informatikai cége részt vegyen a magyar-német közös hadiipari fejlesztésekben. 2019-ben még nem folyt háború Ukrajnában, de 2022 február 24 óta emiatt Oroszország pária lett Nyugaton. Orbán ettől még nyugodtan parolázhat Putyinnal, de kérdés: ezek után ki parolázik vele a NATO-ban, mely teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben.

Repülőtér

Mikor az embernek valamire kedve támad, az nem sorolható a rideg, racionális döntések közé, ahol a praktikusság, a kiadás-bevétel, veszteség-haszon megfontolások és számítások játsszák a főszerepet.

A „kedve támad” mondás azt jelenti, hogy az a valami érzelmileg fogta meg az illetőt, azért horgadt fel benne a birtoklási vágy. Az érzést nyilván mindenki ismeri, ahogy azt az általában szorosan hozzátartozó másik érzést is, amikor tudja, hogy a vágyott akármi sohasem lehet az övé, és ez a frusztráltság nagyon nehezen múlik, sőt néha még erősödik is.

Persze vannak, akiknek anyagilag nincsenek korlátjaik. Itt most nem C. Ronaldóra meg az ő Bugatti Centodieci-jére (3 milliárd) gondolok, mert az komolytalan, nem is a mostanában sokat emlegetett jacht (27 milliárd) derék tulajdonosára, mert az a hajó ugyan már menőbb darab, de még mindig keveset ér, hanem például a magyar miniszterelnökre, aki egy majdnem 40.000 milliárd értékű, országos költségvetés fölött rendelkezik, mégpedig korlátlanul.

Sőt.

Újabb adók kivetésével akár növelheti is az összeget, mert a magyar GDP-ben van még tartalék. Mindenesetre a mostani magyar költségvetésből 1841 darab jachtot lehetne venni, ha a miniszterelnök úgy döntene, igaz, akkor a nyugdíjasok nem kapnak még csak szimpla inflációkövetést se, ahogy a rezsitámogatásra szintén keresztet vethetnénk, a minimálbér emelésre meg szintén, de már kezdünk az ilyesmikhez hozzászokni, pláne, ha magas az inflációnk. Az pedig magas. Úgy nyertünk vele EB-t, hogy a többiek a fasorban se voltak.

Az így beszerzett 1841 darab 62 méteres kishajót az arra érdemesek közt szétosztva jól mulathat a szűkebb társaság a napsütéses nyári tengeren, de azért a kikötőbe érve ne Abramovics Solárisa mellé parkoljanak, ha nem akarnak közröhej tárgya lenni.

Ebből következően az amcsi meg az orosz milliárdosok és a keleti despoták mellett a magyar miniszterelnök az, akinek nem kell magát nagyon visszafognia, ha megkívánna valamit. Ilyen volt például az úszó meg az atlétikai VB megkívánása után a Vodafone megkívánása is, amely a magyar piac kb. negyedét birtokolja, és mivel a megkívánást tett követte, a magyar állam a részvények 49 százalékáért januárban átutalt a korábbi tulajdonosnak úgy 320–330 milliárdot. A maradék 51 százaléknyi Vodafone új tulajdonosa a 4iG Nyrt.

„A magyar állam és a 4iG stratégiai együttműködése a tranzakcióban a piac átalakulása mellett a versenyképesség javulását és a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását is eredményezheti

– jelentette ki Jászai Gellért, a 4iG elnöke.

Fogalmunk sincs róla, hogy egy ilyen részvénytársaságban a kisebbségi tulajdonosnak milyen jogosítványai vannak (esetleg vétójog is, mint az EU-ban – persze szerződése válogatja), de mint tudjuk, az állam az az állam, és sokféle eszköz áll rendelkezésére hogy akár a konkurenseit, akár a partnerét tönkretegye. Pláne, ha a kormányfőben vannak ilyen hajlamok. A Yettel és a Telekom helyében ideje lenne félni (ők birtokolják a magyar piac maradék háromnegyedét), de ilyen társtulajdonossal a 4iG Nyrt. helyében sem lehetnénk teljesen nyugodtak, hiába van többségi részvénypakettünk.

Az állam számára a megvétellel elérhető haszon miféleségét illetően semmifajta konkrétumot nem tudunk mondani. Az az érzésünk, hogy a miniszterelnökben maradtak halvány nyomok iskolai tanulmányaiból (például amint a költő írja: „Számon tarthatják, mit telefonoztam”), és úgy gondolja, jobb, ha az információforgalom egy része Pintér kezében van, akkor a telefonálások számon tartása sokkal könnyebb, ahogy az egyes beszélgetések eltitkolása is, ha olyan, és ha kell, mert hogyha egy államtól független magáncég beszélgetésébe hallgatnának bele, vagy tiltanának le náluk valamit, az igencsak kellemetlen nyivákolással járhat, ami Brüsszelben is hallható.

Abban sajnos nem tudunk hinni, hogy ez az állami tulajdon jobban biztosítaná „a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását”, mintha a vállalat magánkézben maradt volna, ugyanis az egypárti államdiktatúrában (szocializmus) voltak ezzel rossz tapasztalatok (illetve csak azok voltak), az üzlet az anyagi vonzatot tekintve pedig most igényelt egy nagyobb összeget, mikor az állam úgyis csehül áll, a szép haszon meg majd csak később jön (ha ugyan egyáltalán), ezért a miniszterelnöki megkívánás legvalószínűbb oka mégiscsak a számon tartás igénye. Még ha ezzel nem jót gondol is.

Persze mindegy mi van, amit ő akar, annak teljesülni kell.

Itt van aztán a repülőtér, amely anyagilag nem áll jól. A COVID járvány a forgalom drasztikus csökkentésével komoly veszteséget okozott, a fölfutás lassú, és ami a fő dolog, a miniszterelnök megkívánta. Már régebben is megkívánta, csak akkor jól ment nekik, és nem akarták eladni. A helyzet mára megváltozott.

Mint írják, az Államadósság Kezelő Központ 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, ebből pont lehet venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró (770–1150 milliárd HUF) körül lehet. A fentiek szerint a vételről szóló tárgyalások jól haladnak. A maradék részvényre, mint Nagy Márton említette volt, a kormány baráti társbefektetőt keres (többek között Katarban, ha jól tudom – ott nem üldözik a keresztényeket?). A vevőnek persze a vételáron felül át kell vállalni a cég meglévő adósságállományát is, azaz a mainál jóval több bevétel kellene az üzemeltetésre, a karbantartásra, a fejlesztésre, az átvállalt adósság törlesztőrészleteire, na meg a haszonra, amelyből a vételárra felvett hitelünk visszafizethető. Ebből következőn még nullszaldó sem nagyon ígérkezik, pláne megtérülésről nem beszélhetünk, ami egy gazdaságilag amúgy is bajban lévő ország esetében egyrészt a vezetés dilettantizmusát, másrészt az egyszemélyi vezető mindenen átgázoló akarnokságát mutatja be.

Hogy a megvételben mi a jó? Hááát… vagy húsz percet gondolkoztunk azon, milyen stratégiai jelentősége van annak, ha a repülőteret az állam üzemelteti, de csak egyet találtam: az állam nyilván nem zárná be egyik napról a másikra rossz üzletmenetre hivatkozva, de ismerve az államot, ezt semmilyen magáncégnek sem javasolnám, és még ha megpróbálkozna is vele, állami intézkedésekkel öt perc alatt lehetne helyreállítani a normál működést. A „stratégiai előny” tehát csak a miniszterelnök fejében létezik:

„Hm, hm, jobb az, ha a miénk. Ahogy minden. Is. Majd Varga előteremti azt a harminc jachtnyi összeget, elvégre ezért alkalmazom súlyos pénzekért!”

Végeredmény: hogy megvesszük, az tuti. A tanulságot mindenki maga vonja le.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Ferit… illetve Ferencet semmilyen kötöttpályás közlekedési eszköz nem köti össze a várossal, mert az I. Terminál melletti, a II. Termináltól légvonalban 2,5 kilométerre lévő vasútállomás nem nevezhető annak. Ez Európát tekintve Hungarikum. Sajnos úgy néz ki, hogy a hagyományokhoz ragaszkodó miniszterelnök, miután ezt az állapotot 13 éven keresztül (Tarlós alatt is) megtartotta, nyilván spórolási célból továbbra is meg akarja tartani, de hogy akkor mifenéért kell neki az összekötés kiépítésénél sokkal drágább repülőtér, amelyik magánvállalkozásként 18 évig rendben üzemelt, azt nem én fogom kitalálni. Pedig az összekötés sokkal hasznosabb, mint a mindenki számára láthatatlan, a magyaroknak viszont egyelőre plusz kiadást jelentő vétel.

Az összekötésre már készültek tervek. Az állam a vasúti kapcsolatot favorizálja, amely kb. 27 km hosszan a meglévő vasúttal párhuzamosan futna, és Monornál csatlakozna vissza a meglévő vonalhoz. A megálló úgy 350–500 méterre lenne a 2a és 2b Termináloktól (nem semmi!).

A KÖKI-től a 3. metró meghosszabbításaként megépített, egyvágányos, kezdetben a vasút mellett a felszínen futó, a vasutat és a ferihegyi gyorsforgalmit Miklóstelep keleti sarkánál egy felüljárón keresztező, a repülőtér területén könnyen építhető kéregvasútként haladó, és közvetlenül a 2b. Terminál előtti parkoló alá épített végállomásra befutó, kb. 9 kilométeres metrószakasz a nyolcadába-tizedébe kerülne a többszáz milliárdos vasúti fejlesztésnek.

További előnye a metrós megoldásnak, hogy a 3. metró nem a vasútállomásokra érkezik, hanem sok megállója van a városban, ahogy közvetlen kapcsolata is mindhárom másik metróval. A 20 percenkénti járatsűrűség esetén egy vágány elegendő (nem mindegyik metró megy tovább a repülőtérre), a repülőtéri végállomáson való 25 perces tartózkodás pedig bőven elég a kényelmes ki- és beszállásra. Óránként ezzel a megoldással mindkét irányban kb. 2500 utas szállítható.

Hogy akkor miért nem ebben gondolkodik a szakértők garmadájával rendelkező állam, és miért a vasutat preferálja?

A becsült összeg duplájáért, 8,6 milliárdért építi Mészáros cége az 1,35 km-es érdi vágányt“,

és ha ehhez hozzávesszük, hogy Mészáros a vasúthoz is ért, a metróhoz meg nem, akkor hamar világossá válik minden. Ja, így már mindjárt más.

Az persze öröm, hogy ha magyar ember nyeri az állami versenytárgyalást, akkor nem viszi ki a (dupla annyi?) hasznot, hanem azzal is hazánk további épülését-szépülését segíti elő. Aztán megnézi az ember a híradást a jachtos nyaralásról, és kétségei támadnak.

Tényleg nem viszi ki?

Orbán haveri államkapitalizmusa

Arról ír a londoni Financial Times annak kapcsán, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone-t méghozzá oly módon, hogy az állam által feltőkésített 4iG a többségi partnerével közösen, de természetesen ahogy szokásos az orbáni kapitalizmuban.

1,8 milliárd euró a Vodafone üzlet értéke, és ez hatalmas pénz egy kis országban, amely gazdasági válság előtt áll amennyiben nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ennek egyelőre semmilyen jele sincsen. A magyar gazdaság megítélése, a forint árfolyama elsősorban ettől függ. Orbán Viktor viszont mindettől függetlenül tovább építi haveri államkapitalizmusát, amely jobban emlékeztet a poszt szovjet rendszer országaira mint az Európai Unióra – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap utal arra, hogy a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan törekszik arra, hogy visszaszerezze az irányítást a stratégiai szektorokban. Ily módon sikerült 50% fölé emelnie a részesedését a bank, az energia és a média szektorban.

Orbán olyan rendszert akar kiépíteni a gazdaságban, amely túlélheti azt is, hogy a Fidesz elveszíti a politikai hatalmat.

Az oligarchák olyan haverok, akik elnyerik az európai tendereket, és ebből gazdagodnak.

Az előnyei ennek a rendszernek nyilvánvalóak: a lojális bankok szívesen hiteleznek a hűséges oligarcháknak. A média a kormány propaganda része.

Csakhogy a rendszernek vannak komoly hátrányai is – figyelmeztet a lap.

Miért dolgozzak hatékonyan, ha az eredmény nem ettől függ hanem attól, hogy milyen a kapcsolatom Orbán Viktorral?

A korrupció itt a rendszer lényege, ezért is tart vissza az Európai Unió 15 milliárd eurót. Orbán Viktor lehet, hogy taktikai engedményeket tesz Brüsszelnek, hogy megszerezze ezt a hatalmas összeget, de a Vodafone üzlet azt mutatja, hogy tovább épül az Orbán birodalom.

Putyin lenne a minta?

Erre céloz a Financial Times, de ez korántsem biztos. Politikai szempontból lehet vonzó Putyin példája hiszen az orosz diktátor korlátlan úr otthon, de Oroszország látványos gazdasági kudarca azt mutatja, hogy ez bizony zsákutca. Ezért Orbán Viktor számára a kínai modell gazdaságilag sokkal vonzóbb, mert az sikeres. A kínaiak épp most hoztak Debrecenbe egy óriási beruházást, amely a legnagyobb lesz Magyarországon. A kínai modell mintája Szingapúr, amely ragyogó gazdasági felzárkózást produkált azóta, hogy Li Kuanjü miniszterelnök kitalálta a kis tigris modellt. Teng Hsziao-ping elsősorban tőle vette át az ázsiai modellt, amely az autokrata politikai vezetést kombinálja a piac gazdasággal. Bár Kína jelenleg gondokkal küzd, de az elmúlt negyven évben villámgyorsan zárkózott fel a világszínvonalhoz, és vált az USA vetélytársává a világpiacon. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy új szerződést kell kötni a Magyarország jövőjét meghatározó négy nagyhatalommal: az Európai Unióval, az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Ezek közül Oroszország belezuhant a háborús szakadékba, ahonnan nemigen van kiút. Az Európai Unió a recesszió határán, az USA éppúgy. Kína sem áll igazán jól, de még mindig gyorsabban növekszik mint vetélytársai. Peking az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amikor megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor lezserül így válaszolt: majd adnak a kínaiak! Persze Peking ennek megkéri az árát hiszen ingyen ebéd nincsen a globális gazdasági versenyben.

BALOLDALI

Tordai Bencét, a Párbeszéd tehetséges és bátor képviselőjét, a párt néhány hónapja megválasztott társelnökét és átmeneti frakcióvezetőjét, tehát ez idő szerint a Párbeszéd első számú arcát láthattuk-hallhattuk ma reggel az ATV-ben.

Hősiesen küzdött az úgynevezett házépítkezési ügyével a beszélgetést indító Pindroch Tamás fideszes újságíró támadásával szemben, ahogy kell, jólesett. A beszélgetés vége már kevésbé. A műsorvezető arról a tegnap nyilvánosságra került tranzakcióról kérdezte a véleményét, mely szerint a 4IG nevű Fidesz-közeli informatikai „magáncég” és az állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Tordai így válaszolt:

„Szerintem minden józan ember azt gondolja, hogy egy ilyen válságos helyzetben a kormánynak nem arra kéne százmilliárdokat fordítania, hogy egy olyan tulajdont szerezzen, amely semmilyen döntésre nem jogosítja fel. 49 százalékos tulajdonrészt vásárol egy NER-es céggel közösen, tehát gyakorlatilag megint az történik, hogy az államkasszából finanszírozzák meg, támogatják, megsegítik a Mészáros-birodalomnak a további gazdasági térhódítását,

és én nem látom, hogy ez a magyar adófizetőknek, a magyar polgároknak hogyan lenne jó biznisz. De hogyha van bármilyen szakmai, vagy akár politikai természetű érv, akkor én nyitottan, kíváncsian hallgatom.’

Pindroch erre azt kérdezi: „az állam, úgy látszik, ilyen stratégiai területeken tulajdont szerez. Ezzel sem értenek egyet. Önök a privatizáció oldalán állnának még más stratégiai területeken is, például gáztározók, ahogy a Gyurcsány-kormány csinálta, vagy mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban?”

Tordai újabb válasza az, amiért mindezt leírom a képernyőről:

„A Párbeszéd zöld, tehát baloldali pártként nyilvánvalóan a szélesebb körű közösségi tulajdon, adott esetben állami, önkormányzati, szövetkezeti és így tovább tulajdon pártján áll, de ha már egy területet a piaci működésre bízunk, akkor viszont nem kéne piactorzító működésre átállni. Tehát nyilvánvaló, innentől kezdve az állam, amely egyszerre tulajdonos és szabályozó az adott területen, most már a három nagy mobilszolgáltatóból Magyarországon kettőben állami tulajdon van, illetve NER-es tulajdon van. Innentől kezdve elég érdekes az a piac, ahol az állam résztulajdonosként egy NER-es céggel közösen százszázalékos tulajdonosként, illetve nem tulajdonosként ezt a három egymással versengő, ugye ez az oligopol piac a közgazdászok szerint, egy ilyen oligopol piacon szabályozóként is fellép, ez legalább aggályos. De nem nekem kell nyilvánvalóan mondjuk a Magyar Telekom helyett aggódnom, én a magyar adófizetők pénze miatt aggódom.”

Tordai Bencének természetesen igaza van, amikor az adófizetők pénzét félti. Nemcsak azt a több mint háromszázötven milliárdot, amit az állami részesedésért fizetnek majd, hanem azt is, amivel a kivásárlás másik felét, a NER-es cég részesedését finanszírozzák majd, hiszen azt is, mint ilyen ügyleteknél máskor, az így vagy úgy közpénzt költő állami illetve NER-es bankok hitele finanszírozza majd. Igaza van abban is, amikor azt

kifogásolja, hogy az állam egyszerre lesz tulajdonos és szabályozó egy egyébként is oligopol piacon.

Csakhogy második válaszának kezdetén fontosnak tartja leszögezni: a Párbeszéd mint zöld, mint baloldali párt a „közösségi” tulajdon híve, amely lehet állami, önkormányzatii vagy szövetkezeti. Mivel szemben? Természetesen a magántulajdonnal szemben. A baloldaliság Tordai számára antikapitalizmust jelent: idegenkedik a magántulajdontól, és a „közösségi” tulajdon híve.

Régi hagyomány ez. „Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, Miolta a miénk nevezet elűle. Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált, Per és lárma nélkűl annyi embert táplált, S többet: mert még akkor a had és veszettség Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség. Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek, Nem született senki gazdagnak, szegénynek.” Csokonai filozofikus versében olvashattuk, tanulhattuk ezt annak idején az iskolában, s az ő korában, s az azóta eltelt időben is elterjedt a magántulajdon-ellenes, szocialista gondolkodás. A huszadik század tapasztalata azonban arra tanít, hogy az embertársainkkal való szolidaritás, a francia forradalom hármas jelszavából a harmadik, a testvériség érvényre juttatásában nem a tulajdon közösségisége az alkalmas eszköz. A modern baloldali politika évtizedek óta túljutott ezen az évszázados hiedelmen, s ez mind a szociáldemokráciára, mind a zöldekre igaz Nyugat-Európában. Egyaránt

tisztában vannak azzal, hogy a jólét növeléséhez a gazdasági növekedés, ahhoz pedig a verseny és magántulajdon hajtóereje nélkülözhetetlen.

Amikor Orbánék az elmúlt tizenkét évben tíz- és százmilliárdokat költöttek az állami tulajdon körének kiterjesztésére, hogy maguk igazgathassák a magyar tőkeállomány mind nagyobb részét, s maguk sokszor politikai szempontjait érvényesíthessék abban, jó lenne, ha az orbáni hatalomgyakorlással szemben álló magyar baloldaliak nemcsak az államosítás konkrét körülményeit helytelenítenék, mint azt ebben az interjúban Tordai tette, hanem elvileg is elutasítanák a termelő és szolgáltató tőke állami kivásárlását, „nemzeti” kézbe vételét.

Jó lenne, ha a magyar politikáiban modern, és nem archaikus baloldalt láthatnánk.

350 milliárdos baráti segítség Orbán kedvenc cégének

A Nemzeti Bank bejelentette: megszünteti a kötvény vásárlási programot, hogy így küzdjön az infláció és a forint leértékelés ellen. Félórával a bejelentés előtt a 4iG – Orbán Viktor kedvenc informatikai cége – 350 milliárd forintos kötvény kibocsátást jelzett a Nemzeti Bank kötvényprogramja keretében. 350 milliárd forint az csaknem egymilliárd euró vagyis nagyon nagy összeg egy ilyen kis ország nemzeti bankjának. Dehát hogyha Orbán Viktor kedvenc cégéről van szó, akkor Matolcsy György a forint elszánt védelmezője sem mondhat nemet.

Mire kell a pénz a 4iG-nek?

Egyrészt a Digi megvásárlására másrészt pedig olyan programokra, amelyeket Izraelben és másutt valósítana meg. A Digit romániai tulajdonosától 625 millió euróért vásárolja meg a 4iG, ez több mint 230 milliárd forint. A választási időszakra ez mindenképp jól jön Orbán Viktornak, akinek aggódnia kell: meglesz-e a szükséges többség?

A 4iG korábban Mészáros Lőrinc neve alatt futott, most pedig Jászai Gellért a névleges tulaj, de régóta azt beszélik, hogy valójában magáról a miniszterelnökről van szó.

Mi sem igazolta ezt fényesebben mint az, hogy Németország fontos hadiipari cége pénzt fektet be a 4iG-be: 120 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre. Miért? A Rheinmetall Zalaegerszegen tankokat gyárt, melyeket exportál az egész világon. Orbán Viktor a német hadiipar legnagyobb vásárlója: legutóbb Magyarország az első helyen végzett a vásárlók között. Miért jó ez a Rheinmetallnak? Egyrészt, mert kormányzati kedvezményeket kap Orbán Viktortól, másrészt pedig kicselezheti saját kormányát. Berlinben a kormányba bekerültek a zöldek is. Társelnökük, Annalise Baerbock az új külügyminiszter , aki értékalapon  kívánja irányítani a német diplomáciát. Ez azt jelenti, hogy a német hadiipari cégek nem adhatnak el fegyvereket akárkinek. Tilalmi listák készülnek, melyek akadályozzák az üzletet. De hogyha a tankok Magyarországon készülnek, akkor mindjárt más a helyzet …

4iG állami és magántőke kombinációja

Ez Orbán kedvenc ideája: az állami és magánpénzek összekeverése, amely igencsak megnehezíthet mindenfajta korrupciós nyomozást. A stratégiai fontosságú cégnél ugyanis minden titkos vagyis a külvilág nemigen tudhat meg semmit sem róla. Például azt sem, hogy van e és mekkora Orbán részesedése az üzletben? A miniszterelnök – üzletember úgy gazdagodhat, hogy ennek nyomát nagyon nehéz követni. Persze Malajzia miniszterelnöke is így gondolta. Abdul Razakra rászállt a New Yorki korrupció ellenes ügyészség. Amíg hatalmon volt, addig a hazai főügyész a füle botját sem mozgatta. Mihelyt megbukott a miniszterelnök, megindult a lavina. 12 év fegyház korrupcióért már biztos, de több más hasonló per is folyamatban van a bukott miniszterelnök ellen Malajziában.

Orbán bevásárol Izraelben?

Stratégiai fontosságú műholdas céget akar venni a 4iG vállalkozás, amely mögött a magyar miniszterelnököt sejti a Haaretz. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, mert a cég nemrég még Mészáros Lőrinc tulajdona volt. Most ugyan már Jászai Gellért neve díszeleg a névtáblán, de nemcsak Magyarországon tudják, hogy ez pusztán formaság. A valódi tulaj maga a miniszterelnök.

Ez annál is inkább valószínűsíthető, hogy nemrég az 4iG-be bevásárolta magát Németország egyik vezető hadiipari vállakozása. A Rheinmetall korábban óriási megrendeléseket kapott a magyar kormánytól olyannyira, hogy Magyarország Németország legnagyobb fegyvervásárlójává vált.

Miért zavarja Izraelt Orbán terve?

A magyar miniszterelnök korábban kiváló kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu ex kormányfővel, aki Budapesten is kiállt Orbán Viktor mellett. Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbánt a Fehér Házban. Netanjahu engedélyezte azt is, hogy a Pegasus kémprogramot adják el Magyarországnak. Ebből az alkalomból fogadta Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot noha a protokoll ezt nem írta elő.

Csakhogy Benjamin Netanjahu megbukott. A mostani koalició sietve levette Magyarországot azoknak a megbizható kormányoknak a listájáról, melyeknek a Pegasus kémprogram eladható.

Most pedig itt a 4iG, amely olyan izraeli cégre feni a fogát, melyet stratégiai fontosságúnak tekint a zsidó állam.

Izrael nem adja “instabil és antidemokratikus entitások kezébe adja Izrael műholdas kommunikációját.”

A Spacecom még júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a 4iG-vel, de egyelőre a szándékból nem lett semmi.

A 4iG 69,9 millió dollárt ajánlott a Spacecom részvények 51%-áért. A hadügyi tisztviselő elmondta azt is a Haaretznek, hogy erről szó sem lehet, mert 20%-ban maximálták a külföldi tulajdont a stratégiai fontosságú cégekben. A Spacecom bajban van: idei várható vesztesége 11 millió dollár. El is van adósodva: összesen több mint 40 millióval tartozik.

Honnan jön a pénz?

Izraelben azt is gyanítják, hogy Putyin állhat az üzlet hátterében. Az oroszok még mindig bent vannak Szíriában, amelynek a légvédelmét ők irányítják. A műholdas információs rendszer ezért stratégiai fontosságú Izrael számára. Az USA és Izrael gyanúja szerint a magyar titkosszolgálat adatokat szivárogtathat ki az oroszoknak. Ez békeidőben is komoly probléma, de az elmúlt hetekben nagyon megnőtt a feszültség a belorusz-lengyel határon illetve Ukrajna körül. Az USA azzal gyanúsítja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát.

Ebben a helyzetben az orosz kapcsolatot egészen másképp értékelik Washingtonban és Izraelben is, amely az Egyesült Államok első számú szövetségese a Közel Keleten.

Orbán és a német hadiipar

A Rheinmetall, német hadiipari cég beszáll 120 millió euróval a 4iG-be, a nemzeti együttműködés rendszerének informatikai zászlóshajójába , közös céget is alakítanak. Vajon miért ?

A Merkel kancellárral megkötött paktum nemcsak a német autógyárak maximális támogatását írta elő Orbán Viktor számára hanem a hadiipari együttműködést is. Még a német közszolgálati Deutsche Welle is meglepődött azon, hogy Magyarország vált a német hadiipar első számú vásárlójává a világon! Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magyar hadsereget elsősorban a németek fegyverzik fel hanem például azt is, hogy a Rheinmetall Zalaegerszegen tankgyárat épít. Ezenkívül a Rheinmetall 120 milliárd forinttal beszáll a 4iG-be, amely a nemzeti együttműködés rendszerének zászlós hajója függetlenül attól, hogy már nem Mészáros Lőrinc hanem Jászai Gellért neve ékesíti a zászlót. Amely különben is Orbán Viktoré. Az így megerősödött cég megveszi a nála jóval nagyobb Digit csekély 232 milliárd forintért. Így működik a nemzeti együttműködés rendszere akkor, ha valamit Orbán Viktor valóban fontosnak tart.

Korrupciós szálak

5%-os részesedéssel bír a 4iG-ben egy gyanús portugál cég, a Bartolomeu Investment, melynek tulajdonosa egy jobboldali portugál politikus fia – írta meg a Telex. Mario David Merkel kancellár és Orbán Viktor régi kedves ismerőse és politikai szövetségese, akit többször meggyanúsítottak már korrupcióval. A gyanú szerint a németek lefizették, hogy hadiipari megrendelésekért lobbizzon Portugáliában.

A hadiipar a hatalmas összegek és a titkolózás miatt majdnem mindig korrupció gyanús. Magyarország a Rheinmetall-tól 300 millió euróért vásárolt tankokat és ágyukat 2019-ben, tavaly pedig 2 milliárd euróért! Egy kis ország esetében ez hatalmas összeg.

Magnyitszkij törvény?

Az USA ennek bevetését készíti elő Orbán Viktor megbuktatására – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Financial Timesnak. A londoni lap feltárcsázta az amerikai külügyet, ahol nem siettek ezt megcáfolni. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé az amerikai hatóságoknak, hogy külföldi korrupciós ügyekben is nyomozhassanak.

A Rheinemetall – 4iG üzlet nyilvánvalóan kompenzáció, de feltehető a kérdés: kinek volt haszna mindebből? A döntéshozók miért így döntöttek és nem másképp? Végül kicsoda Jászai Gellért, akinek a cégét ilyen óriási tőkeinjekcióval támogatják a Rheinmetalltól?

Mindez márcsak azért is érdekelheti az amerikaikat, mert a fegyver piacon is óriási a verseny: ezeket a hatalmas pénzeket kaphatta volna az amerikai hadiipar is.

Orbán Viktor – mindenki meglepetésére – a svéd Grippen vadászgépeket választotta az ezredfordulón az amerikai Lockheeddel szemben, és Washingtonban nagyon megorroltak rá ezért. Lehet, hogy 2002-ben részben emiatt veszítette el a választást.

Mit mond Scholz?

A Merkel korszak végetért, Orbánnal kötött paktuma immár a múlté. Az új szociáldemokrata kancellár számára Magyarország nyilvánvalóan nem prioritás, de előbb vagy utóbb döntést kell hoznia Orbán Viktorral kapcsolatban. A visegrádi országok együtt már nagyobb súlyt képviselnek a német gazdaság számára mint az USA.

Létrejön-e Scholz-Orbán paktum vagy pedig az új német kancellár csatlakozik Bidenhez, aki nem is nagyon titkolja, hogy egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz: Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét a jövő évi választások után is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK