Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

0

Putyin elrendelte a legfelső katonai vezetés megtisztítását a korrupciótól, és leváltotta régi hívét, Sojgu hadseregtábornokot a hadügyminiszteri posztról, mert nem ellenőrizte beosztottjait, akik egyre másra kerülnek börtönbe a hadügyminisztériumból illetve a hadsereg felső vezetéséből.

A korrupció az amerikai hadsereget sem kerüli el: letartóztatták Burke négy csillagos admirálist, aki a hadi megrendeléseket úgy intézte, hogy neki is haszna legyen belőle. Békeidőkben a négy csillag a tábornoki vállapon a legtöbb amit amerikai katona elérhet, öt csillaga csak Eisenhower tábornoknak volt, aki az európai hadszíntéren irányította az amerikai erőket a második világháború idején illetve az ázsiai – csendes-óceáni erők főparancsnokának, Douglas MacArthur tábornoknak.

Miért csukták le Burke admirálist, aki korábban az amerikai haditengerészet parancsnokának a helyettese volt?

Robert Burke admirális 2022-ben vonult nyugdíjba, de előre kívánt gondoskodni öreg napjairól: egy nagy hadiszállítóval olyan üzletet kötött, melynek eredményeképp ő olyan állást kapott a cégnél, amely évi 500 ezer dolláros fizetéssel járt, és ezenkívül még 100 ezer részvénnyel.

Két évvel később mindez kiderült: nemcsak Robert Burke admirális került előzetesbe, de a megvesztegetésben érintett cég néhány vezetője is. Az admirális akár 30 éves börtönbüntetést is kaphat korrupcióért.

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Eisenhower tábornok nyolc évig az Egyesült Államok elnöke volt 1952 és 1960 között, és ebben a hidegháborús időszakban többször is megemlítette, hogy a katonai-ipari komplexum túlságosan is nagy szerepet játszik az USA életében, és hátráltatja a feszültség csökkentését a világban. A Pentagon költségvetése mindmáig szent tehén az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság minden egyéb szempontot felülír, ezért az ellenőrzés sem túlságosan szigorú. A Pentagon költségvetése meghaladja a 800 milliárd dollárt messze magasabb mint az orosz és a kínai katonai költségvetés együttvéve. A béke évek azonban nem kedveztek sem a hadügyminisztériumnak sem a fegyvergyáraknak az Egyesült Államokban, ahol a hidegháború megnyerése és a Szovjetunió felbomlása után nem volt igazán fontos ok a fegyverkezésre.

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában napfelkeltét jelentett a Pentagonnak, a NATO-nak és az amerikai hadiiparnak.

Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, de nem sikerült világossá tenni, hogy mégis miért? Putyin agressziója pompás utólagos bizonyítékot jelentett, és erről nem is akar lemondani a Biden kormányzat.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

A hidegháború után a washingtoni stratégiai tervezők áttekintették régiónk helyzetét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egykori kis szocialista országok védelmi zónát alkothatnak Oroszország esetleges revansista szándékaival szemben. Két állam stratégiai fontosságát emelték ki a a régiónkban: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország jól teljesített az elmúlt évtizedekben ellentétben Magyarországgal, amely éllovasból sereghajtó lett. Elkerülte viszont Ukrajna sorsát, amely szinte mindent fel kell, hogy áldozzon a Nyugat védelmében cserében kétes ígéretekért. A régiónkban élő emberek sorsa tökéletesen közömbös a washingtoni vagy moszkvai stratégiai tervezők számára de hát ez eddig is így volt.

“A háborúból az jár a legjobban, aki kimarad belőle”

– állapította meg Szun Ce mester, a világ első nagy stratégája, akinek a könyve fenn is maradt.

Megtanulták ezt Washingtonban is az iraki és az afganisztáni kudarcból. Washingtonból nézve ez olcsó háború, amely hatalmas piacot teremt az amerikai fegyvergyáraknak. Az áldozatok pedig régiónk lakói. Amikor az USA és Nagy Britannia feladta Lengyelországot Sztálinnak, akkor sokan tiltakoztak Churchillnél, de az öreg róka visszakérdezett:

“miért ott akar élni ?!”

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

0

A magyar miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában pénteken így fogalmazott: ”Soros György is az első sorban bukkan fel a háborút pártolók között. A magyar baloldalt kilóra megvették a háborúpárti erők. Aki adja a pénzt, az rendeli a zenét” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke.

 

Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így 660 milliárdról 990 milliárdra nőtt.

“Ilyen nincs még az Egyesült Államokban sem” – háborgott Gyarmati István nagykövet, aki az első Orbán kormány idején még adott tanácsokat a fiatal miniszterelnöknek.

Most viszont rámutatott arra, hogy

“ Mészáros Lőrinc villámgyors vagyongyarapodását elsősorban az okozta, hogy a földgáz rendszerhasználati díj java neki hajt hasznot.”

Vagyis a rendszert megkenték az oroszok. Paks 2 esetében is ugyanez a helyzet – utalt rá a nagykövet, aki jól ismeri az oroszokat hiszen az első csecsen háború idején ő közvetített a lázadó csecsenek és Moszkva között. Egykori tárgyalópartnere ma Putyin diplomáciai tanácsadója.

Az orosz és a kínai szerződések szigorúan titkosak, ezért senki nem tud meggyőződni arról, hogy mit is kap Orbán Viktor cserébe azért, hogy aláírta a Moszkvának és Pekingnek kedvező különböző egyezményeket. A magyar állam például óriási adókedvezményeket ad a kínai cégeknek, melyek akkumulátorokat és elektromos autókat állítanak majd elő Magyarországon. A kínaiaknak ez azért nagyon előnyös, mert Magyarország az Európai Unió tagja vagyis az itt előállított árukat nem sújtják a kínai export szankciók.

Mit kap cserében Orbán Viktor?

Feltevések szerint a kínaiak néhány magánszámlára utalt összeggel fejezik ki őszinte nagyrabecsülésüket a magyar miniszterelnöknek. Hol lehetnek ezek a számlák? Egyre nehezebb olyan bankot találni, amelyet nem köteleznek együttműködésre az amerikai bűnüldöző hatóságok. Márpedig tőlük óvakodik a magyar miniszterelnök, aki visszaemlékezhet malajziai “kollégája” kínos ügyére: 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyet lepleztek le az amerikai hatóságok, és Abdul Razak jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti egy fegyházban.

Kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik. Pedig ez is benne van David Pressman nagykövet mosolyában. Ezért is imádkozik Donald Trump választási győzelméért a magyar miniszterelnök. Annak idején Trumpról is voltak olyan hírek, hogy megvették őt az oroszok, akik lehet, hogy zsarolják is, mert Lenin ágyában orosz prostituáltakkal szórakozott Moszkvában még a nyolcvanas években.

Ha Biden nyer a novemberi választáson, akkor Pressman nagykövet megkaphatja a kilövési engedélyt Orbán Viktorra.

Kell-e erre jobb ürügy mint olyan korrupciós ügyek, amelyekben Oroszország és Kína kente meg a magyar miniszterelnököt?!

Mészáros Lőrinc 330 milliárd forinttal növelte vagyonát

0

A leggazdagabb magyar még “csak” 660 milliárd forintot mondhatott magáénak a megelőző évben, de idén ez már 990 milliárdra nőtt. 50%-os növekedés egy olyan évben amikor Magyarország lakosságának a döntő többsége azzal nézett szembe, hogy az életszínvonala stagnált vagy csökkent.

Csányi Sándor sem panaszkodhat: 610 milliárdról nála 700 milliárdra nőtt a vagyon. Mindketten elsősorban egy banknak köszönhetik a gazdagodásukat: Mészáros Lőrinc az MBH-nak míg Csányi Sándor az OTP-nek.

Magyar Péter mozgalmának támogatása kapcsán elterjedt a hír, hogy Csányi Sándor pénze is erősíti az Orbán kormányt bíráló villámgyorsan népszerűvé váló politikust. Csányi Sándor, a rendszerváltás nagy túlélője azt gyanítja, hogy Orbán Viktor épp vele szemben hozta létre az MBH bankot, hogy meggyengítse az OTP piacvezető pozícióját. Csányi Sándor egy trió tagja, amely rajta kívül a MOL elnök vezérigazgatójából, Hernádi Zsoltból és Pintér Sándor belügyminiszterből áll. Ők eddig támogatták Orbán Viktort, de tisztában vannak vele, hogy a kormányfő elszigetelődése a nyugati világban és főként az Európai Unióban árt az üzletnek és a nemzeti együttműködési rendszer stabilitásának. Nem kerülte el a figyelmüket, hogy David Pressman amerikai nagykövet mindent megtesz azért, hogy gyengítse Orbán Viktor hatalmát. Az amerikai kormány kezében hatékony fegyver a Magnyitszkij törvény, amely lehetővé teszi külföldi politikusok illetve intézmények vagyoni vizsgálatát. Ilyenbe bukott bele Malajzia miniszterelnöke, aki 12 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel Orbán Viktor nem siet dicsekedni. Épp ezért a választási kampány politikai – ideológiai kérdésekre koncentrál, amelyek népszerűek a választók körében: béke, bevándorlás ellenesség, családvédelem. A baloldali-liberális ellenzék álláspontja e három kérdésben népszerűtlen Magyarországon, ezért nem véletlen, hogy Magyar Péter nem ebben hanem a korrupcióban próbálja megtalálni Orbán Viktor gyenge pontját. Mindeddig a magyar közvélemény elnéző volt a kormányfő és családtagjai valamint hűséges oligarchái gyors meggazdagodásával szemben, de elsősorban azért, mert a miniszterelnök a választások előtt igyekezett mindenkinek juttatni valamit. Most azonban elfogyott a pénze, mert az uniós euró milliárdok jórésze be van fagyasztva épp a korrupció miatt, a magyar gazdaság teljesítménye pedig nem teszi lehetővé az osztogatást, sőt valószínű, hogy a kormány megszorításokra kényszerül az év második felében, mert annyira elszaladt a költségvetési deficit. Orbán Viktor a 2022-es fölényesen megnyert választás tudatában hét szűk esztendőt jósolt majdnem úgy mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban az őszödi beszéd idején. A szűk esztendők végzetesnek bizonyultak a baloldali-liberális tábor számára. Orbán Viktornak minden politikai tehetségére szüksége lesz, hogy a Fidesz ne így végezze. A miniszterelnök csakis úgy távozhat, hogy kialkudja utódától: nem lesz vagyonosodási vizsgálat, korrupció miatt börtön!

Ben Ali tunéziai diktátor így távozott hazájából – tele bőrönddel. Nemrég halt meg Szaúd Arábiában, amelynek nincsen kiadatási egyezménye a nyugati világgal. Ilyen lehetőséget Orbán Viktornak is felkínálhat az amerikai nagykövetség. Mi lesz alteregójával Mészáros Lőrinccel? That’s an other story – ez már egy másik történet…

Tisztogatás a moszkvai hadügyminisztériumban

0

Jurij Kuznyecov altábornagy a vád szerint pénzért osztogatta a magas katonai tisztségeket. Lakásán több mint 100 millió rubel értékben foglaltak le aranyat, készpénzt, értékes órákat stb.

Korrupció miatt került előzetesbe Timur Ivanov tábornok, akihez a hadfelszerelések tartoztak a hadügyben. A korrupció királyának tartották őt régóta, de minisztere, Sojgu elszántan védelmezte. Aztán Putyin elnök lépett, és leváltotta hűséges miniszterét, Sojgut, aki puhára esett hiszen a nagyon fontos Nemzetvédelmi Tanács titkára lett. Ebben a minőségben ő lett Nyikolaj Patrusev tábornok utóda. Patrusev volt korábban az FSZB vezére, a posztot még magától Putyintól örökölte. Belőle stratégiai főtanácsadó lett. Vagyis Putyin fontos embereivel csak körbe forog a ringlispil, de valódi tisztogatás nincsen. Megmaradt posztján Geraszimov vezérkari főnök, aki pedig ellenezte az Ukrajna elleni támadást 2022-ben, majd miután Putyin kinevezte őt az ukrajnai hadművelet parancsnokának is, titkos tárgyalásokat folytatott ukrán partnerével, Viktor Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Állítólag már a tűzszünetről egyezkedtek amikor Zelenszkij ukrán elnök közbelépett, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki jelenleg Ukrajna londoni nagykövete.

Miről tárgyalt Blinken külügyminiszter Kijevben?

Az USA diplomáciájának vezetője megerősítette azt az elképzelést, hogy a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból lehetne támogatni Ukrajna katonai erőfeszítéseit illetve újjáépítését. Blinken külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok hosszú háborúra készül Ukrajnában, mert tízéves stratégiai együttműködési egyezményt kötött a háborúban álló országgal. Az Egyesült Államok jelenleg egy 61 milliárdos dolláros támogatási csomagból küld fegyvereket Ukrajnába, de a további finanszírozásról egyelőre senki sem tud semmit. Donald Trump fogadkozik, hogy megszüntetné Ukrajna támogatását, és így kényszerítené béketárgyalásokra a kijevi vezetést. Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában kihasználva fölényüket, melyet a NATO segítsége csak ellensúlyozni képes, de arra nem alkalmas, hogy az ukrán erők ellentámadását elképzelhetővé tegye.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Az orosz elnök pekingi látogatása előtt dicsérte a kínai béketervet, és hangsúlyozta: kész a párbeszédre a Nyugattal. Ahol az a hivatalos NATO álláspont: támogatjuk Ukrajnát, ahol Zelenszkij elnök kijelentette, hogy mindaddig nem lehet a fegyverszünetről tárgyalásokat kezdeni amíg orosz csapatok állomásoznak az ország területén. Minthogy a reális erőviszonyok lehetetlenné teszik, hogy az ukrán erők kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, így a háború végtelenítve van, az amerikai és az európai fegyvergyárak legnagyobb örömére. Júniusban ukrajnai békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint 130 állam részvételével. Az oroszokat nem hívták meg, és ez önmagában jól mutatja a NATO békevágyát. Biden elnök korábban kijelentette, hogy az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása. Később visszavonta ezt a kijelentést belátva, hogy talán túlságosan is őszinte volt.

A demokrata adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Washingtonban Kínát és Oroszországot. A washingtoni diplomácia új hidegháborút akar, hogy megerősítse az USA vezető szerepét a világban. Ezt sokkal inkább Kína mint Oroszország fenyegeti, de Pekingben mindig hangsúlyozzák: Moszkvával ellentétben Kína gazdasági eszközökkel akar változtatni a világrenden nem pedig katonailag mint az oroszok. Pekingben levonták a tanulságot az USA és Oroszország külföldi katonai kudarcaiból: Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az USA Kína ellen kereskedelmi háborút folytat: Biden elnök kedden jelentette be, hogy 100%-os vámot vet ki a kínai elektromos autókra. Ez nyílt megsértése a Világkereskedelmi Szervezet – WTO előírásainak -, de Biden kényszerhelyzetben van, mert Donald Trump 60%-os vámot helyezettet kilátásba a kínai árukkal szemben. Biden rosszul áll a választási kampányban, és ezért igyekszik keménynek mutatkozni Kínával szemben.

A kínaiak viszont hosszú távra játszanak: Mexikón keresztül kerülik ki az USA vámokat, Európában pedig Magyarországon építenek elektromos autógyárat az Európai Unión belül, mert tudják, hogy globalizált rendszerben viszonylag könnyen kijátszhatók a nemzeti védővámok.

Korrupció miatt letartóztatták Ukrajna agrárminiszterét

0

Pénteken egy ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, mert illegálisan szerzett meg egy értékes állami földbirtokot.

75,7 millió hrivnya óvadékot állapított meg a bíró, ez 1,9 millió dollárt jelent – hatalmas összeg ez a háború sújtotta Ukrajnában. A korrupciós vád is súlyos, de azt az időszakot érinti amikor Mikola Szolszkij még nem volt agrárminiszter Volodimir Zelenszkij rendszerében, ahol eddig ez a legsúlyosabb korrupciós ügy. Mikola Szolszkij 2022 márciusában vette át az agrártárca irányítását tehát röviddel azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24.

Jogilag most furcsa helyzet alakulhat ki, mert a parlament még nem fogadta el Mikola Szolszkij lemondását, így hivatalosan továbbra is ő az agrárminiszter miközben a bíró döntése alapján június 24-ig előzetesben kell maradnia.

Az agrárminiszter, a gabona kereskedelem kulcsfigurája, mindent tagad

A szóban forgó földbirtok értéke mintegy 7,35 millió dollár, ezért az ügyészség szerint ez minősített korrupciós esetnek számít. Ha elítélik, akkor akár 12 éves börtönbüntetést is kaphat Ukrajna lemondott agrárminisztere.

A 44 éves Mikola Szolszkij kulcsfigura volt Zelenszkij elnök rendszerében hiszen ő intézte a gabonaexport ügyét. Korábban Ukrajna – a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre -a Fekete tengeren keresztül szállította ki a termést a világpiacra, de a háború kezdete óta ezt az orosz hadiflotta akadályozza, ezért más utat kellett keresni.

Az Európai Unió vámmentességet adott az ukrán gabonának, hogy ily módon is segítse a háborúban álló Ukrajnát, de több határmenti uniós tagállam köztük Magyarország sérelmezi ezt, mert az ukrán gabonát  nemcsak átszállítják az Európai Unió területén, de gyakran ott el is adják, ez pedig rontja a magyar, a lengyel, a szlovák stb. gazdák esélyeit a piacon.

A Reuters hírügynökség munkatársa megkereste a lemondott agrárminisztert illetve az ukrán gazda szövetséget, de sehol sem akartak nyilatkozni a kacifántos ügyről, mely kapcsolatban áll a háborúval ugyanis az ukrán állam a veteránoknak juttatott állami földeket, és ezekből szerzett meg a vád szerint egy csinos földbirtokot Mikola Szolszkij még azelőtt, hogy Ukrajna mezőgazdasági minisztere lett volna.

Zelenszkij elnök zéró toleranciát hirdetett meg a korrupcióval szemben a nyugati szövetségesek kérésére: hadügyminiszterét is elbocsátotta noha őt magát nem gyanúsították korrupcióval, de helyetteseit és a minisztérium sok magasrangú munkatársát viszont igen. Zelenszkij elnök közölte: amint Ukrajna bejut az Európai Unióba, az első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

Letartóztatták a katonai korrupció királyát Moszkvában

Timur Ivanovot katonai egyenruhában mutatta a közszolgálati televízió amint az FSZB emberei a börtönbe kísérik a hadügyminiszter helyettesét. Ki volt ő? A katonai infrastruktúra főnöke, ez pedig szinte korlátlan lopási lehetőséget jelent különösen háború idején.

Mariupol városát Ukrajnában hosszú harc után foglalta el az orosz hadsereg. Timur Ivanov ellenőrizte az ukrajnai város “újjáépítését”. Rubel milliók tűntek el nyomtalanul. Már Putyin elnöknek is feltűnt, hogy hűséges katonái lopnak mint a szarka. Ez nem újdonság: Zsukov marsall, aki elfoglalta Berlint 1945-ben, Németország oroszok által megszállt részéből vonatszám vitte haza a zsákmányt. Putyin utasította az FSZB-t: leplezze le a korrupciót a hadseregben!

Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, de valószínűleg nem is az a cél. Putyin példát akar statuálni. Ezúttal sikerült: Timur Ivanov ugyanis a hadügyminiszter, Sojgu jobbkeze volt. Sojgu pedig a legrégebbi minisztere Putyinnak: 2012 óta hadügyminiszter, előtte a katasztrófavédelem minisztere volt. Ő nem katona hanem ex KGB-s éppúgy mint Putyin, aki tart a hadseregtől. Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok a külföldi hírszerzés főnöke állítólag nem támogatta az ukrajnai háború ötletét 2022-ben. Ennek ellenére mindketten a helyükön maradtak. Nariskin a hírek szerint rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Geraszimov tábornok pedig tárgyalt Zaluzsnij akkori ukrán vezérkari főnökkel egy lehetséges fegyverszünetről. Azóta Zaluzsnijt leváltották, jelenleg ő Ukrajna londoni nagykövete.

“Nem sokra megy Ukrajna a 61 milliárd dolláros USA segéllyel”

Sz. Bíró Zoltán az Aréna vendége volt az Inforádióban, ahol kifejtette, hogy nem várhatunk csodákat a hatalmas összegű amerikai támogatástól.

“Ez a csomag, amelynek viszonylag nagy része gyorsan az ukránokhoz, a frontra kerül, valószínűleg alkalmas lehet arra, hogy feltartóztassa az orosz támadást, és megváltoztassa a most már nagyon kritikus helyzetet, amely a front több szakaszán is kialakult. Segítség lehet abban, hogy esetleg bizonyos helyeken az ukránok visszaszerezzék a kezdeményezést, de nagy átfogó támadás indítására az év vége előtt aligha lesz alkalmas”

– hangsúlyozta a jeles Oroszország szakértő.

A háború megnyerhetetlen – ebben a katonai szakértők zöme egyetért. Diplomáciai megoldásra lenne szükség, de erre sem Moszkvában sem Kijevben sem pedig Washingtonban nem mutatkozik semmilyen hajlandóság. Putyin Trumpra vár, aki azt ígérte: egyből tárgyalásokat kezdene az orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról.

Miért tűzött ki az USA 10 millió dolláros vérdíjat egy miniszter fejére Venezuelában?

Sokmillió dolláros korrupciós hálózat vezetésével vádolják Venezuela ex olajminiszterét. Venezuelában az állami olajvállalat finanszírozza a költségvetést, szerepe meghatározó a baloldali populista rendszer fennmaradásában. Az elnök egykori leghűbb szövetségesét most korrupcióval vádolják Venezuelában. Az USA 10 millió dollárt tűzött ki az ex miniszter fejére.

“Gazdasági összeesküvéssel” vádolja a főügyész Tareck el Aissami ex olajminisztert és társait Venezuela főügyésze. A vádlottak között szerepel Simon Zerpa egykori pénzügyminiszter. Mi a vád lényege ? Az, hogy a miniszterek irányításával úgy adtak el olajat külföldön, hogy az érte járó pénzt nem fizették be a Nemzeti Bankba, ahogy ez kötelező Venezuelában, hanem saját folyó számlákon helyeztek el többszáz millió dollárt. A főügyész a korrupción túl politikai célt is lát a hálózat működésében, melynek célja szerinte az volt, hogy “lerombolja Venezuela egész gazdaságát.”

El Aissami egykori olajminisztert már bukása óta – 2023 március – nem látták a nyilvánosság előtt megjelenni, de most a szigorúan ellenőrzött állami televízió azt mutatta, hogy csuklyás fegyveresek kísérik a börtönbe a megbilincselt ex olajminisztert. Akinek érdekes múltja van: a rendszer alapító Chavez tábornok kedvence volt Venezuelában, ahol a baloldali populista rendszer az olajjövedelemre alapozta jövőjét, de nem számolt azzal, hogy az USA szankciói megakadályozhatják a világ legnagyobb olaj kincsének kiaknázását. Az amerikai gépekkel működő venezuelai olajipar egyre kisebb hatékonysággal működik, de a leleményes venezuelai vezetés folyamatosan keresi az alternatívát, és ebben volt kulcs szereplő a közel-keleti származású olajminiszter, aki jó kapcsolatokat ápolt a Közel Keleten túl Kínával és Oroszországgal is. Ez a két nagyhatalom nyújt diszkrét támogatást Nicolas Maduro folyamatosan gyengélkedő rendszerének, ahonnan emberek milliói menekülnek a  csökkenő életszínvonal miatt.

A leleményes olajminiszter az USA célkeresztjébe került: 10 millió dollárt tűztek ki a fejére kábítószer csempészés miatt.

Az energiaválság fordulatot hozott Venezuela megítélésében

Biden elnök tudja, hogy a benzin ára meghatározó az amerikai választópolgárok számára, ezért feloldotta a szankciókat Venezuela olajipara ellen. Évtizedes lemaradást persze nem lehet gyorsan pótolni, de Venezuela olajexportjának felfuttatásával némiképp enyhíteni lehetne a globális olaj hiányt, melyet az OPEC+ mesterségesen idéz elő, hogy Szaúd Arábia és Oroszország a többi tagállammal együtt megtölthesse az államkasszát az emelkedő árakból befolyó jövedelmekből.

A politikai per mindenkinek jó

Venezuelában elnökválasztást rendeznek júliusban, és Nicolas Maduro elnök mindenképp meg akarja tartani a hatalmat. Egy nagy korrupciós per azt mutathatja be a népnek, hogy a hatalom keményen fellép a saját emberei ellen is, hogyha azok túllépik a törvényes kereteket. Maduro az Egyesült Államoknak is prezentálhatja El Aissami ex olajminisztert, akire nem véletlenül tűztek ki ilyen magas vérdíjat. Az USA 10 millió dollárt terrorista vezetékre szokott kitűzni, ezért lebukását Biden elnök is elkönyvelheti mint sikert a nemzetközi bűnöző hálózatok elleni harcban, mert a Közel Keleten az olaj kereskedelem szorosan összefonódik a droggal és a fegyverekkel, melyeket gyakran terrorista szervezeteknek adnak el.

A terrorizmus elleni harc Nicolas Maduro elnöknek is szívügye lett az utóbbi időben: Putyin mintájára Venezuelában is nemes egyszerűséggel terroristának nevezik a hatalom ellen fellépő embereket vagy szervezeteket.

Venezuelában nemrég letartóztattak egy népszerű You Tube influenszert, akit terroristának neveznek, mert támadta Nicolas Maduro elnök baloldali populista rendszerét – írja a londoni Guardian.

Netanjahu, Erdogan és Orbán, a három jómadár együtt szomorkodik az ágon

0

Bajban vannak az illiberális államról álmodó egyaránt korrupt, és mára a felelősségre vonás elől menekülő miniszterelnökök.

Izraelben nagy tüntetést rendeztek a gázai terrortámadás féléves évfordulóján: azok a polgárok mozdultak meg, akik Netanjahu távozását követelik.  Netanjahu bűne sokszoros. Egyrészt azért, mert hagyta felnőni a Hamászt, melynek terrortámadását elnézte, másrészt pedig azért, mert hat hónap alatt sem ért el eredményt. Nem tudta kiszabadítani a túszokat, nem volt képes megsemmisíteni a Hamászt. A terrorszervezet viszont elérte célját: Izrael újra magára maradt a Közel Keleten, és mindinkább a világban is.

Biden elnök ultimátumban követelte a gázai hadműveletek leállítását a túlságosan sok polgári áldozat miatt. Netanjahu retirált, a csapatok nagy részét kivonták a gázai övezetből. Hogyan tovább? Netanjahu zsákutcába manőverezte Izraelt, és előre menekül. Nem állhat félre, és nem mondhat le, mert akkor megindul újra a korrupciós vizsgálat, amely akár börtönbe is küldheti a 75 éves kormányfőt, aki minden elődjénél hosszabb időt töltött a miniszterelnöki székben.

Erdogan és Orbán sem állhat félre, mert akkor megindulhat a korrupciós vizsgálat

Az öreg és beteg Erdogan közölte a nagy nehezen megnyert országos választás után, hogy ez a ciklus az utolsó. Most elveszítette az önkormányzati választásokat pedig ő maga is Isztambulban kezdte meg politikai pályafutását. Csakhogy rendszere sokáig sikeres volt, az emelkedő életszínvonalat meghálálta a vallásos vidék, melynek fiatalabb nemzedékei megtöltötték a nagyvárosokat. Erdogan, akinek fejébe szállt a dicsőség hiszen hívei szultánnak  nevezték, önálló diplomáciába kezdett: szembefordult Izraellel és az USA-val, sőt még Kínával is az ujgur lázadók támogatása miatt. A következmény: a sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. Egy ponton Peking egymilliárd dollárt ajánlott a kétségbeejtő helyzetbe került Erdogannak: ha nyilvánosan szakít az ujgur iszlamista mozgalommal, akkor megtámogatják megingott rendszerét. Erdogan el is ment Urumcsiba, hogy felhívja az ujgurok figyelmét: Hszi Csin-ping atyai gondoskodásának vessék alá magukat!

Washington először puccsal akarta elűzni Erdogant, de a török elnök ezt kivédte ám a gazdasági válságot már nem tudta. Az óriási infláció felemészti társadalmi bázisát, de nem állhat félre hiszen rendszere velejéig korrupt. Annak idején fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon.

Orbán sem állhat félre

Amikor az USA meg akarta buktatni Abdul Razak miniszterelnököt Malajziában, akkor korrupciós pert indított ellene New Yorkban. Nem volt ez oly nehéz hiszen Malajzia fejlesztési alapjából több mint százmillió dollárt költöttek a Wall Street farkasa című filmre, Leonardo di Caprioval a főszerepben. Polt Péter malajziai kollégája rezzenéstelen arccal közölte: nincs itt semmi látnivaló. A korrupciós per végösszege 4,5 millárd dollárra rúgott, ebből csaknem egymilliárd Abdul Razak miniszterelnök magánszámláján landolt. Eljött a választási időszak, és a korrupt miniszterelnök megbukott. Az új főügyész első dolga az volt, hogy korrupciós pert akasztott a bukott kormányfő és még jobban utált neje nyakába. A pár több mint ötven bőrönddel száguldott a repülőtér felé, de megállították őket. Abdul Razak 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Ne ily véget adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek rokonai, barátai és üzletfelei számolatlanul nyúltak le eurómilliókat.

Ezért ódzkodik attól Brüsszel, hogy eurómilliárdokat utaljon ki a magyar kormánynak. Az Európai Parlement a korábbi átutalások miatt perli a brüsszeli bizottságot. Az Európai Parlement utolsó ülésszakán két témában is foglalkoznak Magyarországgal. Ezért imádkozik Orbán új Európai Parlamentért és új brüsszeli bizottságért, meg persze új elnökért Washingtonban. A baj az, hogyha imái meghallgatásra találnak, pénze akkor sem lesz elég. Kívülről senki sem akarja finanszírozni rendszerét, mely gyengén muzsikál. A választópolgárok jóindulatát viszont valamiből meg kellene vásárolnia. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Ez okozta a rekord magas inflációt. Ami viszont megrendítette a választói bázist.

Ingyen Orbán trónját sem őrzi senki,

legfeljebb Mészáros Lőrinc, aki attól retteghet, hogy Orbán Viktor zárkatársa lehet egy korrupciós ítélet sorozat után.

Aki Magyar, velünk tart!

0

Először bírálta név szerint Orbán Viktor miniszterelnököt Magyar Péter, aki a jövő hétre nagygyűlést hirdetett meg Budapesten.

“Magyar Péter hangfelvétele azt bizonyítja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás a hatalom befolyása alatt áll, állami kulcsfigurák beavatkoznak az ügyészi vizsgálatba, és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter tudott erről” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlametben.

Orbán Viktornak egyszerre hármas kihívással kell szembenéznie – politikai pályafutása során először: Magyar Péter a leginkább látható belpolitikai kihívás, de ott áll mögötte az Egyesült Államok nagykövetsége, és ez már komoly külpolitikai fenyegetés a hatalom számára. Végül ott a harmadik kihívás, a gazdasági válság, amely Orbán Viktor választóit elsősorban érinti hiszen kiderült: az életszínvonal javulására nemigen számíthatnak. Orbán Viktor minden politikai tehetségére szükség lesz, hogy megküzdjön e hármas kihívással.

Magyar Péter feltűnt, Gulyás Gergely letűnt

Török Gábor elemző azt mondta a Partizánban, hogy Gulyás Gergely politikai pályafutása egyelőre véget ért. Ő volt a vezetője annak a protestáns frakciónak a Fideszben, amely igyekezett a hatalom emberi arcát képviselni, és látványosan nem lopni. Gulyás Gergely mentora, Pokorny Zoltán visszavonul. Nem vesz részt a következő polgármester választáson a Svábhegyen pedig valószínűleg lenne esélye a folytatásra. Ehelyett a Toldy Gimnáziumban folytatja mint tanár. A protestáns frakció szellemi vezére, Balog Zoltán súlyosan kompromittálta magát a kegyelmi válságban, és a politikai túlélésért küzd. Novák Katalin megbukott, talán nagykövet lehet valahol jó távol a pedofil botránytól. Magyar Péter barátja volt Gulyás Gergelynek, a protestáns frakció politikai vezetőjének, aki benne volt a legfontosabb döntéshozó testületnek mint kabinet miniszter. A hírek szerint Orbán Viktor kizárta ebből a testületből Gulyás Gergelyt miközben fő ellenfele Rogán Antal továbbra is vígan benne maradt a legfelső döntési testületben annak ellenére, hogy a Schadl-Völner ügyben Tóni és Barbara is szerepel. Már az ügyészségnek is feltűnt, hogy Rogán Antalról és a nejéről van szó. Rogánra viszont szüksége van Orbán Viktornak míg Gulyás Gergely nélkül is eldöcög a hatalom szekere. A titkosszolgálatokra és a médiára, melyeket Rogán Tóni felügyel, minden eddiginél nagyobb szüksége lesz Orbán Viktornak. Miért?

Orbán szakít Putyinnal vagy…

Ezt üzente az Egyesült Államok a magyar miniszterelnöknek, akit Biden elnök diktátornak nevezett. Az Egyesült Államok elnökét egyáltalán nem Orbán Viktor diktátori hajlamai zavarják hanem a magyar miniszterelnök barátkozása Donald Trumppal, és méginkább: Orbán parolázása Putyinnal.

“Az USA döntött: kész javítani a kapcsolatokat a magyar kormánnyal, de ennek az a feltétele, hogy Magyarország alkalmazkodjon a NATO vonalához”

– üzente David Pressman nagykövet. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy az USA-nak olyan Magyarország kell, amely együttműködik a NATO-val, és amelynek kormányfője nem parolázik Putyinnal. Ha Orbán hajlandó változtatni oroszbarát politikáján, akkor maradhat. Ha nem, akkor itt van Magyar Péter mozgalma, amely potenciálisan belülről is destabilizálhatja a hatalmat.

A magyar medián jövedelem nem éri el az 1000 eurót

342 ezer forintot keres nettó egy átlag magyar egy hónapban. Ez még az Európai Unió szegényházában is siralmas. Különösen minthogy a rekordmagas infláció már behozta az európai árakat Magyarországra miközben a bérek maradtak a béka popója alatt. Csaknem egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon! Orbán Viktor az ő szavazataikkal szokott nyerni a választásokon: 2022-ben ezértis költött erre a célra több mint 1500 milliárd forintot. Mára viszont elfogyott a kormányfő pénze. Az uniós pénzek csak csordogálnak, a gazdaság gyengén teljesít. Mindeközben a költségvetésből egyre többet kell az államadósság törlesztésére fordítani.

Mészáros Lőrinc, aki tavaly újra Magyarország leggazdagabb emberévé vált, mert a jövedelme 150 milliárd forinttal nőtt miközben a magyar lakosság életszínvonala csökkent, hozzájárulhatna a gondok megoldásához, de a haza első számú oligarchája még nem árult el ilyen hajlamokat.

A gazdasági, a bel és külpolitikai válság egyszerre jelentkezik, ezért nem csoda, hogy Orbán Viktor, aki büszke villámgyors döntéseire, most kivár. Csodaszere nincsen. Választói egy megroggyant bokszolót látnak, aki csak annyit tud felhozni mentségére, hogy vetélytársai tökfilkók. Ez igaz lehet, de Magyar Péter feltűnése a politikai pályán azt mutatja: nagy a választói igény valami újra. Azt ugyanis már majdnem mindenki látja, amit Magyar Péter is fennen hangoztat:

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és egyben legkorruptabb állama!”

Ez a nemzeti együttműködés 14 éves rendszerének a szegénységi bizonyítványa. Orbán Viktor nem ilyen pályavégről álmodott …

Orbán az épülő kínai gyárak exportjával hatalmát bebetonozhatja be

A gazdaság, a pénz, és a politika alárendelése folyik Magyarországon mindazért a szent célért, hogy Orbán és tettestársai hosszú távra bebetonozhassák hatalmukat. Kerüljön ez bármennyibe is az országból el nem menekülőknek.

“Az akkumulátorgyárak építése és működése évtizedekig tartó környezetvédelmi problémákat okozhat Magyarországnak, ahol lakosságcsere is zajlik hiszen az új gyárakban egyre több vendégmunkás dolgozik majd” – hangsúlyozta Győrffy Dóra, a Corvinus egyetem professzora, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

“A magyar állam elképesztő mennyiségű pénzt tesz bele ezekbe a kínai beruházásokba, amelyekről már ma is pontosan tudni lehet, hogy soha nem fognak megtérülni”

– fűzte hozzá. Győrffy Dóra professzor elmondta, hogy a kínai gyárakban “elsősorban alacsonyan képzett és igen elkötelezett munkavállalókra van szükség, akik elsősorban

Ázsiából érkeznek majd miközben a jólképzett magyar fiatalok ezerszámra hagyják el az országot – javarészük végképp.

“A magyar államnak rengeteg pénzébe kerül majd a környezetvédelem a kínai gyárak környezetszennyező tevékenysége miatt, vizet és energiát kell biztosítani nagy mennyiségben. Orbán Viktor már jelezte, hogy két földgáz erőmű épül elsősorban azért, hogy energiával lássa el az új kínai gyárakat. Miért támogatja ily elszántan Orbán Viktor az új kínai és nemcsak kínai gyárak építését, ha ily sok problémát okoznak?

Orbán hosszútávra bebetonozhatja hatalmát

Sokan azzal magyarázzák Orbán Kínabarát politikáját, hogy Peking lefizeti a magyar miniszterelnököt, aki szívesen játssza el a trójai faló szerepét az Európai Unióban vagy a NATO-ban. A kínaiak előszeretettel alkalmazzák a korrupciót az üzleti kapcsolatokban otthon éppúgy mint külföldön.

Orbán Viktor sohasem vetette meg a gazdagodásnak ezt a módját, de politikai oka is van annak, hogy maximálisan támogatja az új kínai gyárak építését noha a helyi lakosság ellenállása népszerűségvesztést okozhat.

Ha megindul a kínai gyárak exportoffenzívája Magyarországról, akkor ez tartós kiviteli többletet eredményezhet. A nagy hitelminősítő intézetek számára ez igencsak fontos mutató. A pozitív külkereskedelmi mérleg a nemzetközi fizetéseket is kedvezően befolyásolhatja: a Magyar Nemzeti Bank előnyösebb feltételekkel juthat kölcsönhöz. Jelenleg a magyar államadósság a GDP 80%-a körül ingadozik, ez messze meghaladja a 60%-os limitetet, de az Európai Unióban az átlag hasonló eltérést mutat miközben Franciaország már meghaladja a 100%-ot, Olaszország pedig a 140%-ot. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg 2,5%-kal drágábban jut külföldi hitelhez mint az uniós átlag.

“Magyarországon nincs pénzügyi válság, az Orbán rendszer 3-4 évig  még jó eséllyel elkerülheti ezt”

– hangsúlyozta Surányi György. A Nemzeti Bank ex elnöke arra mutatott rá a Pénzügykutató Intézetben megtartott előadásában, hogy a lassú növekedés, a magas infláció csak a hazai lakosság számára nagy probléma.

Magyarország immár az Európai Unió legszegényebb állama lett

– mutatott rá Győrffy Dóra professzor.

A külföldi hitelminősítőket mindez hidegen hagyja amíg a magyar fizetőképesség megfelelő, és az évekig fennmaradhat. Orbán Viktor tehát bebetonozhatja hatalmát megakadályozva az ellenzék bármifajta alternatív kezdeményezését, amelytől nem is nagyon kell tartania hiszen az alkatilag szellemi impotenciában szenvedő ellenzéki pártok nemigen tudhatnak ésszerű programot összeállítani, amely mind a szavazópolgárok mind pedig a nagy hitelminősítő intézetek tetszését elnyerhetik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK