Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

A korrupció ellenes harc vezetője lett Vietnam új kommunista vezére

“Felgyorsítom a küzdelmet a korrupció kiirtására!” – hangsúlyozta a Vietnamot kormányzó kommunista párt hétvégén megválasztott főtitkára. A keménykezű egykori belügyminiszter, To Lam sok magasrangú vezetőt kényszerített lemondásra korrupció miatt, néhányan közülük börtönbe is kerültek.

“Emiatt elnyertük a nép támogatását és külföldi barátaink bizalmát” – mondta az új főtitkár  aki ezzel mindenekelőtt Hszi Csin-ping kínai elnökre célzott, aki maga is a korrupcióellenes harccal erősítette meg politikai hatalmát. A kínai elnök idén is járt Vietnamban éppúgy mint Biden amerikai elnök, legutóbb pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Vietnam bambusz diplomáciát folytat vagyis mindenkivel igyekszik jó kapcsolatot teremteni nehogy az egyik nagyhatalom túlságosan is nagy befolyásra tegyen szert a délkelet-ázsiai országban. A 67 éves To Lam a kínai elnököt utánozza: minden fontos pozíciót megszerzett magának: a párt főtitkári tisztséget, amely a legfontosabb, ezenkívül ő az államfő, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elnöke. Ez nyilván átmeneti állapot. Elődje is halmozta a tisztségeket, de ennyire nem. To Lam két elnököt is eltett az útból leleplezve korrupt politikájukat, rajtuk kívül sok miniszter és gazdasági vezető vált a kampány áldozatává éppúgy mint Kínában.

Jó-e egy rendőr az ország élén?

Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten 1956-ban a forradalom leverése idején, a KGB élén állt 1967 és 1982 között. 1982-ben az agyhalott Brezsnyev után lett a mindenható kommunista párt főtitkára, és kidolgozta a hibrid rendőr állam modelljét, melyet hűséges tanítványa, Putyin valósít meg a gyakorlatban. Andrej Babis, Csehország ex miniszterelnöke éppúgy a tanítványok körébe sorolható mint Bojko Boriszov, Bulgária sokszoros kormányfője, sőt Orbán Viktor is.

A rendszer lényege az, hogy a titkosszolgálat veszi át az irányítást átszervezve a gazdaságot, amely hibrid piacgazdaság, ahol a köz és a magánszféra nem válik el egymástól.

A rendszerben a vezér dönt, a többiek együttműködnek vagy úgy járnak mint Hodorkovszkij, aki Oroszország leggazdagabb emberéből számozott rab lett Szibériában.

To Lam a rendőrtiszti főiskolát végezte el a kommunista Észak Vietnamban, majd a rendőrségnél illetve a belügyminisztériumban csinált karriert. A titkosszolgálat Vietnamban éppúgy kulcsszerepet tölt be mint a KGB a Szovjetunióban. To Lam mindent tudott a kommunista vezetésről míg a többiek alig ismerték őt. Egyetlen botránya volt csak: miután megkoszorúzta Karl Marx sírját egy méregdrága londoni étteremben a legdrágább steaket fogyasztotta el. A rövid videót gúnyos felirattal közzétette egy vietnami kereskedő, akinek emiatt ötéves börtönbüntetést sóztak a nyakába.

Vietnam – Kínához hasonlóan – gyorsan fejlődött az elmúlt évtizedekben, de ezt óriási korrupció kísérte. To Lam főtitkárnak úgy kell ez ellen küzdenie, hogy ne állítsa le a gazdasági növekedést. Vietnam nemzetközi helyzete jelen pillanatban kedvez a növekedésnek hiszen Kínát számos szankció sújtja az Egyesült Államokban, ezt pedig Vietnamon keresztül próbálja meg kikerülni sok kínai vállalat. A diplomáciában járatlan To Lamnak ügyelnie kell arra, hogy Vietnam ne váljon függővé nagy északi szomszédjától, Kínától. Ezért fogadták lelkesen Hanoiban Biden amerikai elnököt.

Vietnam gazdasági növekedése gyorsabb mint Kínáé: 6,5 illetve 5% évente.

A 100 milliós Vietnam GDP-je mindössze 465 milliárd dollár vagyis a lakosság döntő többsége még borzasztó nagy szegénységben él. Az egykori rendőrminiszternek kezelni kell tudnia a növekvő egyenlőtlenséget, amely szinte automatikusan kiváltja a korrupciót. Miután a csúcsra ért, To Lam számára már nem annyira a korrupció elleni harc lesz fontos hanem annak ellenőrzése: azok gazdagodhassanak, akik a vezér  sziklaszilárd támogatói. Éppúgy mint Oroszországban vagy Magyarországon…

A korrupciót vizsgáló orosz tábornok rejtélyes halála

0

A 61 éves Magomed Handajev tábornok rejtélyes körülmények között villámgyorsan távozott az élők sorából noha nem a fronton szolgált: ő volt a hadügyminisztérium ellenőrző bizottságának a feje, aki felelős volt a korrupciós ügyek kivizsgálásáért is.

Csakhogy a legfontosabb korrupciós ügy jelenleg Timur Ivanov tábornoké, aki a hadügyminiszter egyik helyettese volt. Ő felelt a hadfelszerelésért, ahol Oroszországban hagyományosan óriási a korrupció. A probléma az volt, hogy Handajev tábornok Timur Ivanov beosztottjaként szolgált vagyis a saját főnökének kétes ügyeit kellett volna kivizsgálnia. Öngyilkos lett vagy meggyilkolták? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. A hadügyminisztérium Moszkvában csak annyit közölt, hogy Magomed Handajev tábornok váratlanul elhunyt, temetésére szülőföldjén, Dagesztánban kerül sor.

Timur Ivanov hadügyminiszterhelyettest április 23-án tartóztatták le korrupció gyanújával. Már a Prigozsin lázadás egyik oka is az volt, hogy

az ukrajnai fronton harcoló katonák azt tapasztalták, hogy nem kapják meg a hadfelszerelést, mert a raktárakban számontartott fegyverkészlet egyáltalán nem egyezik meg a valóságos helyzettel.

Fejétől bűzlik a hal – mondogatták a lázadó katonák, akik Sojgu hadügyminiszter leváltását sürgették elsősorban.

Putyin miután megölette a lázadó Prigozsint, hozzá is látott a rendcsináláshoz a hadügyben: Sojgu helyett új minisztert nevezett ki, aki nem katona hanem a hadiipar vezetője, Andrej Belouszov. A hadügyminisztériumban pedig hullani kezdtek a fejek: májusban letartóztatták Jurij Kuznyecov tábornokot, a személyzeti főnököt, aki állítólag pénzért osztogatta a szolgálati helyeket és az előléptetéseket. Egymillió dollárt találtak a törekvő Kuznyecov tábornoknál. Két üzletembert is letartóztattak, akik nagy szállítói voltak a hadseregnek. Állítólag messze túlszámlázták az árukat.

Putyin kinevezte Alekszej Djumint hadiipari tanácsadójának, aki ezentúl felügyeli a hadigazdaságot, melyre Oroszország mindinkább átáll.

Putyin békülni akar?

A korrupciós tisztogatás alkalmat adott Putyinnak, hogy megszabaduljon a héják vezérétől, Nyikolaj Patrusev tábornoktól. Ő régi KGB-s bajtársa Putyinnak, aki átvette tőle az FSZB vezetését amikor az egykori KGB alezredes megindult felfelé, hogy minden oroszok ura legyen. Nyikolaj Patrusev a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanács titkára volt vagyis a második ember Putyin után abban a testületben, amely eldöntötte az ukrajnai elleni “korlátozott hadműveletet”, amely tökéletes kudarcot hozott Oroszországnak.

Bár Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője ellenezte az Ukrajna elleni átfogó támadást, Nyikolaj Patrusev tábornok, a héják vezéreként rábeszélte Putyint “a villámháborúra”, amely már csaknem két és fél éve tart, és senki sem látja a végét. Az árát viszont nagyon is megérzi Oroszország, amely gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenképp el akarta kerülni.

Patrusev repült, a jövőben a hajózásért felel majd. Ki lett az utóda? Az engedelmes Sojgu, aki a hadügyminisztériumban Putyin szeme volt, most pedig a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanácsban az elnök engedelmes szolgája, akinek véletlenül sincsen egyetlen önálló gondolata sem.

Putyin valószínűleg békülni szeretne a Nyugattal, és az amerikai sajtó szerint el is juttatott egy béketervet Washingtonba. Ez a területért békét javaslat kicsapta a biztosítékot Kijevben. Zelenszkij elnök, akit Biden tévedésből mint Putyin elnököt mutatott be a NATO csúcsértekezleten, Washingtonban ünnepélyesen újra elvetette a területet békéért elvet, és a mentális problémákkal küzdő Biden irányításával az egész NATO kiállt mellette.

A NATO éppúgy zsákutcába jutott Ukrajnában mint Putyin: semmifajta elképzelése sincs a kibontakozásra. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne kockáztatná hatalmát sőt talán az életét is. Biden egy gyenge pillanatában elárulta, hogy Ukrajna támogatásának valóságos célja Putyin megbuktatása. Az amerikai elnök azután visszavonta ezt a kijelentést, de a CIA azóta is keresi azt az orosz puccsistát, aki a Nyugattal való együttműködés reményében leváltaná Putyint.

Végül is az ukrajnai háború arról szól, hogy ki szerzi meg Ukrajna ásványi kincseit

– vallotta be Lindsey Graham republikánus szenátor. Aki hozzátehette volna: tulajdonképp Oroszország és Ukrajna hatalmas ásványi kincse a tét: ki szerzi ezt meg?
Az USA vagy Kína?

Ezekután már csak egyetlenegy kérdés marad: Európának mi köze mindehhez?

Miért van neoliberális konszenzus Romániában, amely megelőzte Magyarországot?

Az európai választás azt igazolta, hogy a neoliberális konszenzus tovább tart Romániában: a két nagy párt, a szociáldemokraták (egykori kommunisták) és a liberálisok megőrizték vezető szerepüket, és az RMDSZ is jól szerepelt, mert bőven megugrotta a mércét: 7%-ot ért el.

Miért? A szociáldemokraták megpróbáltak kilépni a neoliberális konszenzusból amikor Liviu Dragnea vezette őket, de a korrupcióellenes ügyészség véget vetett ennek. A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság börtönbe is juttatta Liviu Dragneat.

A korrupcióellenes harc hősnője Laura Codruta Kövesi az amerikai nagykövetség támogatásával tisztította meg a román elitet a neoliberális konszenzus ellenzőitől és az oroszbarát politikusoktól. Laura Codruta Kövesi jelenleg az európai ügyészség vezetője. Orbán Viktor úgy tart tőle mint a tűztől, ezért Magyarország nem is lépett be a szervezetbe.

“A demokratikusan megválasztott vezetők és a törvényhozás felett a korrupcióellenes ügyészségnek ellenőrzést kell gyakorolnia! Ez a felfogás igen népszerű Romániában”

– nyilatkozta a Mércének Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kissebségkutató intézet vezető elemzője.

Románia miért igen, Magyarország miért nem?

A rendszerváltás előtt a reformkommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia voltak a Nyugat kedvencei. Ezekben az országokban sokkal magasabb volt az életszínvonal mint amit a gazdasági teljesítményük lehetővé tett volna, de a Nyugat ily módon akarta ösztönözni a konzervatív kommunista államokat (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Románia stb.) a nyitásra mind a kül- mind a belpolitikában, és elsősorban a gazdaságban. A kommunizmus kelet-európai bukása után változott a koncepció Washingtonban, ahol megállapították:

  • a térség Németország és Oroszország között számukra gazdaságilag nem fontos
  • stratégiai szempontból viszont két állam jelentős: Lengyelország és Románia.

Mi történt az elmúlt 34 évben? Magyarország lefelé szánkázott a régiós listán éppúgy mint a szétesett Jugoszlávia tagállamai.

Kik váltak bajnokká a régióban? A rendszerváltáskor gazdasági mélyponton levő Lengyelország és Románia. Míg Ceausescu Romániája és Jaruzelski Lengyelországa elmaradt életszínvonalban Kádár Magyarországa mögött, ma már Orbán Viktor megérkezett az Európai Unió szegényházába miközben Lengyelország és Románia tör előre. Mind Varsó mind Bukarest 100%-ban Amerika barát, eszük ágában sincsen Putyinnal paktálni mint Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rádöbbenhetett arra, hogy Magyarországot az USA le se szarja, ezért vágott bele kontra politikájába, amely a Nyugat ellenfeleinek táborában keres szövetségest. Nem feltétlenül sikerre ítélt vállalkozás ez hiszen a nemzeti együttműködés rendszere 14 év alatt azt érte el, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett.

Ezt a legjobb propagandával sem lehet eladni.

Orbán látvány diplomáciája épp ezt a kudarcot van hivatva elfedni éppúgy mint Ceausescu külföldi útjai a hazai nyomort próbálták feledtetni – nem sok sikerrel. Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezték életüket, a román elit átállt az USA oldalára, és ezzel egész Románia sokat nyert. Magyarország miniszterelnökének maradt a lázadó lúzer hálátlan szerepe, amelyet kevés történelmi előadásban követett zajos siker.

Kivándorlási rekord Magyarországról

Orbán Viktor tizennégy éve épülő földi paradicsomából tavaly rekord számban távoztak a magyarok: 35736-an. A kivándorlók fele Ausztriát célozta meg, egynegyede pedig Németországot.

Az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. Így aztán hiába szeretne a magyar kormány 5 millió foglalkoztatást, az beragadt 4,7 milliónál. Mit lehet tenni? Importálni a munkaerőt, jöjjenek a vendégmunkások, akiktől Orbán Viktor annyira óvja Európát.

Magyarország rohamtempóban importál vendégmunkásokat

Erre hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico, amely idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a migránsválság csúcspontján még így szónokolt:

”a magyar gazdaságnak egyetlenegy migránsra sincsen szüksége ahhoz, hogy jól működjön. Ahhoz sem kellenek migránsok, hogy az országnak legyen jövője.”

Szelényi Zsuzsa, a Central European University Democracy Institute program igazgatója ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Politiconak, hogy “a bevándorlás és a demográfia ugyanannak a kérdésnek a két különböző oldala.”

Az Orbán kormány már 2015-ben rendezett egy “demográfiai csúcstalálkozót” hiszen Magyarország lakossága már régóta csökken. Fekete Gyula író már a kilencvenes években kampányt indított: fogy a magyar! Azóta a népesség tovább csökkent. Egyébként  Európa többi országában is ugyanez a helyzet kivéve ott, ahol a bevándorlás ezt ellensúlyozza.

A magyar kormány sokféleképpen segíti a család alapítását, de így sem tudja elérni azt, hogy egy magyar családnak 2,1 gyereke legyen pedig ennyi lenne szükséges ahhoz, hogy a lakosság létszáma ne csökkenjen.

Jelenleg Magyarország lakossága 9,6 millió miközben a rendszerváltás előtt még meghaladta a 10 milliót. Az előrejelzések szerint 2050-ben 8,5 millióra fogyatkozik Magyarország lakossága. Az elöregedés egyre inkább jellemzi a társadalmat – éppúgy mint másutt Európában.

Ki dolgozik majd a nagy kínai és dél-koreai gyárakban?

Magyarország ambiciózus iparosítási programot hajt végre, melyet elsősorban külföldi cégek becsalogatásával kíván elérni. Régebben ezek elsősorban németek voltak, az új trend a kínai és dél-koreai technológiai import. A cégek toborzói jelezték: nincs elég hazai munkaerő. Az Orbán kormány válasza: három évre hosszabbította meg azt az időtartamot, melyet egy vendégmunkás Magyarországon tölthet. Természetesen az Európai Unión kívüli munkaerőre számít az Orbán kormány hiszen a legszegényebb uniós tagállam bérszínvonala csak a szegény országokban számít vonzónak. Hol toboroznak elsősorban? Ázsiában, mert ott még mindig viszonylag olcsó a munkaerő. Ezen belül is a Fülöp szigetek a magyar toborzók kedvence, mert keresztény hagyományokkal rendelkezik, és minden vendégmunkás beszél angolul. A Mongóliából vagy Kazahsztánból érkező vendégmunkások azért okozhatnak gondot, mert nem tudnak angolul, így a beilleszkedésük jóval nehezebben megy. Érdekes, hogy a távoli latin-amerikai országokból is érkeznek vendégmunkások Magyarországra: Brazília, Kolumbia és Venezuela munkaerő feleslegének egy töredéke itt csapódik le.

400 ezer külföldi állampolgár

Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor már több mint tíz éve harcol a bevándorlás ellen, és a legutóbbi európai választáson is fontos jelszava volt a kormánypártnak, hogy No migration!, ez nagyon magas szám egy nem egészen 10 milliós országban. Az európai trend itt is érvényesül, és nemcsak a gyárakban, de a vendéglátásban vagy a szociális gondozásban is.

“A múltban 2% körül volt a külföldiek száma Magyarországon, ma ez a több mint 4% meglehetősen drámai változást mutat”

– nyilatkozta a Politiconak Vadasi Vivien, a Menedék jogi tanácsadója. Különösen, mert a vendégmunkások beáramlása viszonylag rövid idő alatt történt, és koncentrált formában: Budapesten aránytalanul sokan vannak. A pizzafutárok jelentős része már közülük kerül ki. Ráadásul a kormányzati propaganda annyira megcélozta a színesbőrű bevándorlókat, hogy az emberek ösztönösen is jobban figyelnek erre.

A nemzeti együttműködés rendszere multikulturális várossá változtatta Budapestet bár Orbán Viktornak egyáltalán nem ez volt az eredeti szándéka.

Jelenleg évi 65 ezer a vendégmunkás limit, Afrika és a Közel Kelet ki van zárva. Az Orbán kormány szeretné elválasztani a vendégmunkásokat a hazai lakosságtól, de ez csak kis létszám mellett lehetséges.

“Ha százezerszámra élnek és dolgoznak vendégmunkások Magyarországon, akkor nem lehet őket szétválasztani a helyi lakosságtól, és ebből még gondjai támadhatnak az Orbán kormánynak” – hangsúlyozza Szelényi Zsuzsa.

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

0

A kormány pragmatikusságáról nyilatkozott a brüsszeli Politiconak Bóka János az európai ügyek minisztere, aki hozzátette: ”Semmi sem igazolja azt, hogy közel állnánk Moszkvához.”

A baj az, hogy az Európai Unió többi tagállama pontosan ezt gondolja, és az Egyesült Államok szintúgy. Márpedig Magyarország július elsejétől az Európai Unió elnöke, és a kijelölt prioritások között van az európai katonai erő és a hadiipar fejlesztése.

Magyarország ugyanakkor nem támogatja Ukrajna önvédelmét, Orbán Viktor miniszterelnök attól tette függővé Rutte NATO főtitkári megválasztásának támogatását, hogy garantálják: a NATO nem kér magyar katonákat és fegyvereket Ukrajnának. Ez szimbolikus gesztus hiszen a NATO alapszabálya csak akkor teszi kötelezővé a támogatást, ha egy tagállamot ért támadás, de Ukrajna nem tagja az észak-atlanti szervezetnek.

Magyarország ugyanakkor intenzíven fejleszti fegyveres erejét és hadiiparát: tavaly a GDP 2,11%-át költötte erre a költségvetés. A NATO 2%-ot vár el a tagjaitól.

Magyarország rohamtempóban fegyverkezik részben úgy, hogy importál fegyvereket részben pedig intenzíven fejleszti hadiiparát.

Csak két példa: Magyarország 44 Leopard tankot vásárolt, és több harci helikoptert az Airbustól.

Orbán Viktor megállapodott a svéd miniszterelnökkel négy Grippen vásárlásáról. Az ilyenkor szokásos kenőpénzekről mindenki hallgat, de a hadiszállítások mindenütt a korrupció melegágyát jelentik. Benjamin Netanjahu azért is folytatja elszántan a gázai háborút, mert ellene korrupciós vizsgálat van folyamatban ilyen ügyben. Pekingben most jelentették be, hogy két leváltott hadügyminisztert is kizártak az országot kormányzó kommunista pártból korrupció miatt.

“A fegyverek 85%-át európai cégektől vásároljuk meg” – nyilatkozta a Politiconak Ódor Bálint uniós nagykövet. Lengyelország és Románia – a két NATO tagállam térségünkben, melyeket az USA fontosnak tekint – jórészt amerikai fegyvereket vesz. Egy később kialakítandó közös európai hadsereg, melyet Orbán Viktor támogat, komoly problémákkal kerülhet szembe az eltérő fegyverzet miatt.

Néhány európai cég fegyvergyárat telepít Magyarországra, ezek közül a legjelentősebb a Rheinmetall zalaegerszegi üzeme. A Rheinmetall a Panther tankok új változatát Magyarországon fejleszti majd ki.

“Hiszünk abban, hogy ezzel erősítjük az európai hadiipart, mely az előfeltétele egy európai biztonságpolitikának” – nyilatkozta Bóka János uniós miniszter.

Putyin árnya Magyarország fölött

Orbán Viktor miniszterelnök mindinkább Putyin ügynökének tűnik Washingtonban és Brüsszelben, ezért a bizalom a magyar kormány iránt a mélypontra süllyedt. A biztonságpolitika különösen érzékeny terület, ahol nem számít jó pontnak, hogy Orbán Viktor parolázott Pekingben Putyin orosz elnökkel. Orbán az egyetlen olyan uniós vezető, aki ezt megtette azóta, hogy az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Szijjártó külügyminiszter, aki megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, a Barátságot, rendszeresen találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Oroszországban. Vajon miről beszélgetnek? Annál is inkább érdekli ez a CIA-t és a többi NATO tagállam hírszerzését, mert az orosz hírszerzés hekkerei feltörték a magyar külügy kódjait, és vígan hosszú hónapokat töltöttek el ott mielőtt amerikai figyelmeztetésre végül megszüntették az információ szivárgást.

Az orosz hírszerzést természetesen nem annyira a magyar külügy titkai érdekelték hanem azok a kapcsolatok, melyek a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kötik Magyarországot.

Még Trump ex elnök is, akinek a választási sikeréért imádkozik Orbán Viktor, megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem helyesli orosz és kínaibarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök egyelőre kitart Moszkva és Peking barát diplomáciája mellett, de ez problémákat okozhat abban a félévben amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Stoltenberg távozó és Rutte érkező NATO főtitkár Budapesten figyelmeztette Orbán Viktort, hogy komoly kockázatot vállal azzal, hogy együttműködik Oroszországgal és Kínával hiszen mind a két nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti már 2021 óta, és nem valószínű, hogy Trump ezen lényegesen változtatna, ha novemberben megnyerné az elnökválasztást.

Miért vállal mégis ekkora kockázatot Orbán Viktor? Mert a magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Biden elnök csapata le akarja őt váltani. Orbán viszont mindenáron maradni akar, mert

nem kíván úgy járni mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki 75 éves korában azzal néz szembe, hogy börtönbe kerülhet korrupcióért.

Orbánnak a családja is vastagon érintett a korrupciós ügyekben, ezért számára az orosz és a kínai együttműködés ellensúlyt jelent az Egyesült Államokkal szemben, amely hidegháborús időkben különösen rosszul tűri a renitens magatartást a NATO szövetségesektől.

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri  Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak  a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia  a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

Pesten dekkol Lengyelország legkeresettebb jobboldali oligarchája

A Vsquare szerint az Andrássy úton egy luxus lakásban tengeti napjait Lengyelország állami olajvállalatának ex főnöke, aki kulcsfigurája volt a nemzeti együttműködés rendszerének, melyet a Tusk kormányzat megpróbál lebontani.

Tiborcz István közeli üzleti partnere újította fel a lepukkant házat az Andrássy úton, ahol most már méregdrága luxuslakások várják a bérlőket vagy a vevőket. Az a luxus lakás, ahol az Orlen olajvállalat ex főnöke meghúzza magát 147 négyzetméteres, az ára 1,6-2 millió euró. Az Orlen kiváló kapcsolatot ápolt a MOL-lal amíg Daniel Obajtek állt az élén. A lengyel oligarcha ügyei iránt igencsak érdeklődnek az ügyészek Varsóban, mert az Orlen hatalmas veszteséget halmozott fel. Obajtek inkább kereket oldott mintsem válaszoljon az ügyészek kínos kérdéseire.

NER – lengyel módra

Kaczynski rendszere Lengyelországban sokban hasonlított Orbán Viktor szisztémájához, melyet a magyar miniszterelnök 2010-ben vezetett be, de sokban különbözött is tőle. Az egyik leglátványosabb különbség az eredményesség: míg Lengyelország dinamikusan felzárkózott a fejlettebb uniós tagállamokhoz addig Magyarország lejtmenetbe került, és így mára már az Európai Unió legszegényebb tagállamává vált. Egyben a legkorruptabb is lett míg Kaczynski rendszerében a korrupció távolról sem ért el oly magasságokat mint Orbán esetében. Kaczynski egy lakótelepi lakásban él egy macskával míg Orbán Viktor Mészáros Lőrinc álnéven Magyarország leggazdagabb embere csaknem 1000 milliárd forintos vagyonnal.

Mi után nyomoznak az ügyészek jelenleg Lengyelországban? Miért menekült el az Orlen ex főnöke?

Az első ügy azzal kapcsolatos, hogy miképp egyesült az állami Orlen a Lotos energia szolgáltatóval, és hogy adták el a gdanski olajfinomító 30%-át a világ legnagyobb olaj társaságának, a szaúdi Aramconak. A Közel Keleten minden nagyobb üzletkötés körül ott lebeg a korrupció gyanúja, mert ezekben az országokban ez az ügyintézés természetes módjának számít.

A másik ügy, melyben a varsói ügyészek vizsgálódnak az Orlen hatalmas veszteségeihez  kötődik. Ennek fő oka a rezsicsökkentés, amellyel a PiS meg akarta nyerni a választásokat. Orbán receptjét követve a lengyel kormány is lényegesen csökkentette a rezsit 2023 őszén amikor már az ország a választásokra készült. A jobboldali kormány elveszítette a választást, de a rezsicsökkentés óriási lyukat ütött az Orlen kasszáján.

A harmadik ügy: hatalmas összeget – 1,5 milliárd zlotyt – utalt át az Orlen a svájci leányvállalatának minden indok nélkül.

A szejm is vizsgálódik Obajtek ügyében ugyanis az olaj óriás jelentős számú külföldi munkaerőt alkalmazott miközben a jobboldali kormány éppúgy a No migration – zéró migráns jelszóval kampányolt mint Orbán Viktor.

Obajtek egyelőre nem vádlott, de biztos, ami biztos Budapesten él egy luxuslakásban, és a PiS jelöltjeként részt vett az európai választáson a mentelmi jog reményében.

Orbán Viktor egyik embere mindenesetre rendszeresen felkeresi Obajteket az Andrássy úton. Héjj Dávid tartja a kapcsolatot a lengyel oligarchával a magyar miniszterelnök megbízásából.

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

0

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

Korrupt kormányfő, aki megölette az oknyomozó újságírónőt

A háromgyermekes újságírónő autóját 2017-ben maffiózók robbantották fel, akik egy kormányhoz közelálló oligarcha utasításait hajtották végre. Az oligarcha az akkori kormányfő kabinetfőnökével együtt bíróság elé kerülhet – írja a londoni Guardian. A miniszterelnök is távozni kényszerült a gyilkosság miatt Málta szigetén.

A miniszterelnök kabinetfőnökének és az energia ügyek miniszterének off-shore cégei vannak Panamában és  Dubajban – derítette ki Caruana Galizia, aki halála előtt abban az ügyben nyomozott, hogy az Electrogas miért kapott igen előnyös szerződést a kormánytól. Az Electrogas résztulajdonosát és főnökét gyanúsítják azzal, hogy kiadta a parancsot az újságírónő meggyilkolására, de minden bizonnyal tudott erről a miniszterelnök kabinetfőnöke, sőt egyáltalán nem kizárt, hogy maga a kormányfő is. Az oligarcha, Yorgen Fenech tagadja, hogy ő ölette volna meg az oknyomozó újságírónőt. A gyilkosság olyan nagy port vert fel, hogy Máltára utazott az Európai Parlament elnöke is. Pár hónappal később a kormányfő is lemondott tisztségéről.

Muscat miniszterelnök egy korrupciós piramis tetején ül – állította az újságírónő, aki a többi között feltárta az Azerbajdzsánhoz fűződő kétes kapcsolatokat is. Máltán még egy azeri bank is működött, mely az arany útleveleket intézte olyan azeri “üzletembereknek”, akik szabad mozgást akartak az Európai Unión belül. Az Európai Unió és az Európai Központi Bank végülis megunta a dolgot, és véget vetett az azeri aranyéletnek, mely Alijev elnök kaviár diplomáciájának szerves részét  alkotta. Ennek lényege európai politikusok megvásárlása volt. Muscat akkori miniszterelnök szerint “mindez  a fantázia szüleménye és kitaláció illetve hazugság.”

Az ex miniszterelnököt több korrupciós üggyel is gyanúsítják.

A legnagyobb pénz a kórházak privatizációjában volt: 4 milliárd eurós korrupció ügyében nyomoz az ügyészség

– írja a Guardian. Amely hozzáteszi, hogy a kormányfő kabinetfőnöke ebben az ügyben is kulcsszerepet játszott.

Az újságírónő meggyilkolása nem állította le az oknyomozó sajtót

Caruana Galizia egyszemélyes intézmény volt Máltán, aki bátran küzdött a kormányzati korrupció ellen annak ellenére, hogy többször is halálos fenyegetést kapott. Amikor a gyilkosok beváltották fenyegetésüket abban reménykedtek, hogy leáll a kétes kormányzati ügyek vizsgálata a sajtóban, de tévedtek. Más újságírók folytatták a leleplezéseket, és dokumentumokkal igazolták:

a kormányfő kabinetfőnökének és az energia miniszternek off-shore cégei működtek Dubajban, ahol jelentős összegű kormányzati pénzek tűntek el.

Az Electrogas ügyében a vizsgálóbírónő befejezte a nyomozást, és lezárta jelentését. Az ellenzék követeli, hogy tegyék ezt közzé, de a kormány szerint még nem ért véget a vizsgálat abban az ügyben, amely egy oligarcha, az energia miniszter és a kormányfő kabinetfőnökének korrupciós kapcsolatait tárta fel. Korrupción túl pénzmosásról is szó van ebben az ügyben, amely a kormány és a magántőke összefonódását mutatja Málta szigetén.

Bulgária újra választ, a “tökfilkó” maffia állama valószínűleg marad

Június 9-én országos választást rendeznek Bulgáriában, ahol továbbra is Todor Zsivkov egykori testőre, Bojko Boriszov ex miniszterelnök – Orbán Viktor nagy barátja – a maffia állam atyja mozgatja a szálakat – írja a brüsszeli Politico. Három éven belül ez lesz a hatodik országos választás a balkáni államban.

Bulgáriának már csak 6,5 millió lakosa van míg a kommunista diktátor, Todor Zsivkov idejében még 9 millió volt, mert az emberek a lábukkal szavaznak: futólépésben hagyják el hazájukat a jobb élet reményében. Jelenleg Magyarország és Bulgária verseng az utolsó helyért az Európai Unióban, a korrupció tekintetében viszont az a kérdés: hol lopnak többet? A Transparency International szerint Magyarország az első, Bulgária a második a korrupciós listán az Európai Unióban. Az USA nagykövetsége intenzíven támogatja a liberális korrupció ellenes mozgalmat Szófiában, de nekik

nehéz maguk mögé állítani a lakosság többségét, amely nem piacgazdaságot és demokráciát vár az elittől hanem valami kis koncot a zsákmányból.

Jól tudja ezt Bojko Boriszov, aki már a kommunista diktátor oldalán megfigyelhette: hogy működik a hatalom valójában a koldusszegény országban, amelynek sorsa minden nagyhatalmat valójában hidegen hagy. Az amerikai nagykövetség is csak azért támogatja intenzíven a liberális mozgalmat nehogy Bulgária visszakanyarodjon a hagyományos oroszbarát vonalhoz. Bulgáriában ennek nagy hagyománya van, mert a cárok csapatai szabadították fel az országot a török szultán több évszázados uralma alól. Ezért Hitlernek is nemet mondtak amikor a Szovjetunió megtámadását “kérte” Bulgáriától. Todor Zsivkov javasolta a kommunista diktatúra idején, hogy Bulgária csatlakozzon a Szovjetunióhoz mint tizenhatodik tagállam. Moszkva nem fogadta el a felajánlkozást, de tudatta azt Ceausescu román elnökkel, aki felrobbant hiszen így a Szovjetunió északról és délről is körülölelte volna a szuverenitására oly kényes román diktátor államát.

A maffia állam csodafegyvere a média

Deljan Peevszki a média ura Bulgáriában, ahol az elit a titkosszolgálat tisztikarából érkezett. Pejevszkit kitiltották az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából, de Bulgáriában szinte korlátlan úr a médiapiacon, ahol minden erővel Bojko Boriszov maffiaállamát segíti. Boriszov, a “tökfilkó” már  többször is volt miniszterelnök, és most is az ő pártja áll a legjobban.

Folytatjuk a változást – ezzel kampányol Boriszov és Peevszki, a médiamágnás maffiózó. Miért van esélyük a sikerre? Mert két külön pártot vezetnek egy közös célért: a maffiaállam fenntartása érdekében. Peevszki ugyan nem muzulmán, de ő vezeti a török kisebbség mozgalmát, amely Boriszov pártjával együtt többséget szerezhet Bulgáriában. Peevszki, a titkosszolgálat tábornoka irányítja a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Boriszovnak  azért létfontosságú ez a szövetség, mert számtalan korrupciós ügyben volt és van nyakig benne vagyis számára minden vizsgálat végzetes lenne. 2020 óta tömegtüntetéseken tiltakozott a lakosság a maffiaállam korrupciója ellen, és rövid időre hatalomra juttatta a liberálisokat, akik elszánt harcot hirdetnek a maffiaállam ellen. Csakhogy nem maradtak hatalmon elég ideig ahhoz, hogy a harcot komolyan megkezdjék hiszen a titkosszolgálat, a rendőrség és az igazságszolgáltatás már régóta a maffiaállam kezében van. Tulajdonképp a kommunista idők óta folyamatosan. Aki ellenszegült azt meggyilkolták.

Elég erős fegyver-e a Magnyitszkij törvény a maffia állam ellen?

Bár Brüsszelben mindenki tisztában van azzal, hogy a bolgár elit nyakig merül a korrupcióban, de nem fordítanak erre különösebb figyelmet, mert Boriszov miniszterelnök mindig szorgosan bólogatott az uniós csúcstalálkozókon – ellentétben Orbán Viktorral.

A korrupcióellenes harcot ezért az USA vállalta fel Bulgáriában, ahol Peevszki a Magnyitszkij törvény miatt került fekete listára. Ez az amerikai törvény lehetővé teszi a külföldi korrupció szankcionálását is. Ettől tart Orbán Viktor is hiszen Malajzia miniszterelnöke jelenleg 12 éves fegyház büntetését tölti. Abdul Razak először a Magnyitszkij törvény kapcsán akadt horogra hiszen 900 millió dollárt vágott zsebre hazája fejlesztési alapjából, melyből nagyvonalúan finanszírozta a többi között a Wall Street farkasa című filmet is. Leonardo di Caprio a film főszereplője is bajba jutott emiatt.

A probléma az, hogy Bulgáriában éppúgy a titkosszolgálat irányítja az államot mint a kommunista időkben, és ez ellen a Magnyitszkij törvény, amely korrupt politikusokat vagy oligarchákat céloz meg, nem jelent igazán megoldást.

A bolgár rendszer nagyon hasonlít a Putyinéhoz, melyet Orbán Viktor is lelkesen követ

Peevszki tábornok tudja, hogy nagy a tét, ezért a nyilvánosság előtt kijelentette:

”nem engedem meg a liberálisoknak, hogy tönkre tegyék a titkosszolgálatot és az igazságügyi rendszert! Én, Deljan Pejevszkij megakadályozom ezt!”

Miközben Boriszov és Peevszki Putyin maffiaállamát védelmezik Bulgáriában, a NATO-ban és az Európai Unióban csatlakoznak a fővonalhoz: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Itt szereposztás működik: a hivatalos oroszbarát vonalat Rumen Radev elnök képviseli miközben a Boriszov-Peevszki páros szervilisen bólogat Washington és Brüsszel irányvonalának Oroszországgal szemben.

Mindeközben Bojko Boriszov ex miniszterelnök, aki vissza akar térni a hatalomba, kikéri magának, ha a maffiaállam fejének nevezik:

”európai politikus vagyok, nem akarom, hogy visszatérjenek a gengszter évek a bolgár belpolitikában!”

A liberális ellenzék erre azzal válaszol, hogy “a gengszter évek igazában sosem múltak el Bulgáriában” hiszen a maffiaállam vígan folytatta működését a kommunista rendszer bukása után is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK