Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

Az MKB perel az őt érintő cikk miatt

0

Az MKB Bank az üzleti jó hírnevének súlyos sérelmét jelentő, alaptalan rágalomnak tartja a Magyar Nemzetnek a bankra vonatkozó állításait, ezért rágalmazás miatt büntető feljelentést tesz a cikk kapcsán – tudatta az MKB. Az állítólagos 3-4 milliárd euró összegű pénzmosási ügy áll a háttérben.

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az FBI egy védett magyar tanú ügyében arról nyomoz, hogy Magyarországról 3-4 milliárd euró összeget vittek ki és mostak tisztára. Olyan pénzt, amelyet uniós támogatásokból szereztek. A pénzt az MKB-ból és más, kormány által ellenőrzött pénzintézetből vették ki – írta a lap.

A magyar bankrendszer jogszerű működésébe vetett általános állampolgári bizalom megerősítése, valamint az ügyfelek MKB Bankkal kapcsolatos bizalmának fenntartása és a bank üzleti hírnevének megvédése egyaránt megköveteli, hogy a bank határozottan visszautasítson minden olyan próbálkozást, melynek célja az, hogy a nevét lejárató kampányokba belekeverjék, a bankot politikai célokra – eszközként – használják – áll az MKB közleményében.

A bank szerint az összeg se stimmel. Míg a cikk szerint „ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról”, addig az MKB szerint az elmúlt három évben, szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett – 250 ezer eurót meghaladó egyedi készpénzes kifizetés keretében – mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.

Orbánról és a „kiszivárogtatások csatájáról” ír a Politico

Nagy a tétje a választásnak Orbán Viktor számára, mert veresége akár büntetőeljárásokat is maga után hozhat – olvasható a Politicoban. Az amerikai hírmagazin sorra veszi az elmúlt idő magyarországi korrupciós ügyeit és a civil szervezetekkel szembeni lejárató kampányt.

Orbán Viktor miniszterelnök számára a jövő havi általános választások tétje igen nagy. A korrupcióval kapcsolatos vádak új kérdéseket vetnek fel, hogy kormánya szerepet játszott-e a civil társadalom vezetőivel szembeni kiszivárogtatásokban és ez meglepetés veszteséget okozhat Orbán számára – írja az elismert amerikai politikai hírmagazin.

Cikkében a Politico arról ír, hogy Simicska Lajos, Orbán egykori barátjának újságjai és a kormány médiája között kölcsönös lejárató írások jelennek meg. Felerősödtek az Orbán által ellenőrzött médiában azon vádak, hogy külső erők, azaz Soros György beavatkoznak az ország belügyeibe. Legújabban civil szervezetek állítólagos titkos nyilvántartásairól szóló cikkek jelentek meg – utal a Politico a Migration Aidet ért támadásra.

A Fidesz erős pozícióban van a választások előtt, vele szemben pedig egy mélyen megosztott ellenzék áll – fogalmaz az amerikai portál. Ismerteti a Medián március eleji közvélemény-kutatásának eredményét, amely a az összes szavazó körében 39 százalék, a biztos szavazók körében 54 százalékos Fidesz-támogatottságot mutat. De a szavazók 29 százaléka nem rendelkezik párt preferenciával, és

a versengő kiszivárogtatások jelzik, hogy a kormány aggódik.

Eztán a Politico leírja, hogy a Magyar Nemzetben a Fideszről szóló korrupciós írások jelentek meg, szót ejt – név nélkül – a Semjén Zsolt svédországi vadászatáról szóló jelentésről. Ismerteti a legutóbbi ügyet, az FBI védett tanújával kapcsolatos korrupciógyanút, azt, hogy a Fideszt érintő, 3-4 milliárd euró összegű, uniós pénzből származó pénzmosási ügyről számolt be a magyar újság.

Ismerteti a Politico a Migration Aid, a Helsinki Bizottság, a berlini Civil Szabadság Uniója Európáért és a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok elleni kampányt, amely a kormánypárti Magyar Időkben jelent meg. Részletesen taglalja a MigAid egyik vezetője által elmondott történetet arról, hogyan próbálták meg őket beugratni gyanús külföldi, az angolt különféle akcentussal beszélő emberek.

Végül idézi Orbán Viktort, aki egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy „ezért az a feladatom, hogy megpróbáljam mozgósítani az embereket, és figyelmeztessem őket, hogy mi folyik, mi történik”. És hogy „nagyon sok tudást gyűjtöttünk erről a hálózatról, és ezt nyilvánosságra hozzuk”.

Virágzik az európai szélsőjobb – így ír Orbánról a Newsweek

0

Hosszú cikkben elemzi a Newsweek a magyarországi helyzetet, írnak a bevándorlásellenes kampányról, arról, hogy Orbán és a Fidesz hogyan használja ki a félelmet, de a korrupciós ügyekről is. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: folytatódni fog a bevándorlás- és Soros-ellenes kampány.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Lázár János hírhedté vált bécsi videójának a felidézésével kezdődik az egyik legelismertebb amerikai hetilap cikke. Leírják, hogy a miniszter arra panaszkodott, hogy egyre kevesebb a „fehér keresztény”, a „muszlim migránsok” pedig „lerombolják a várost”, és ez fenyegetné Budapestet is, ha Magyarország beengedné őket.

A Newsweek szerint

Orbán egy már sokszor használt, klasszikus lépést követett:

a szavazók iszlámtól és bevándorlástól való félelmére játszik. Ezzel a lap szerint Orbán az európai szélsőjobboldal kedvence lett – ugyanakkor „mindenki utálja, aki Marine Le Pentől balra áll”.

A lap felidézi, hogy ez a csata 2015-ben kezdődött, amikor menekültek százezrei érkeztek Európába, Orbán pedig szögesdrót-kerítéssel zárta le az útjukat a határon. Angela Merkel, aki a berlini fal árnyékában nőtt fel, akkor azt mondta: csak kerítésépítéssel nem lehet megállítani a menekülteket. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig „helló, diktátor” kiáltással köszöntötte Orbánt az uniós csúcson.

Orbán és Juncker
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Newsweek azt írja, a magyarok eleinte sajnálták a kétségbeesett menekülteket, akik parkokban és vasútállomásokon aludtak, mielőtt tovább indultak Francia- vagy Németországba.

Ez az érzés azonban gyorsan megváltozott.

Az Iszlám Állam európai terrortámadásai félelmet és dühöt váltottak ki a menedékkérők iránt, akik többsége muszlim. Elemzők szerint Orbán és a Fidesz ezt használta ki.

Az elmúlt három évben Orbánék a fókuszban tartották a bevándorlás ügyét, és közben az Európai Unió és Soros György is célponttá vált. Ez pedig sokáig úgy tűnt, hogy működik, bár többek szerint csökken a miniszterelnök támogatottsága. Mégis a lap azt írja:

a választásokon nem az a kérdés, hogy nyer-e a Fidesz, hanem az, hogy mennyivel.

Ez pedig a többi szélsőjobboldali pártnak is reményt adhat.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Newsweek felidézi Orbán politikai pályájának kezdeteit és a kilencvenes évek fordulatát is, amikor rájött, hogy a nacionalizmussal nagyobb sikereket érhet el. Azt írják, retorikájában fontos helyet foglal el Trianon, és 2010 után egyik első döntése volt, hogy szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak. Ezután

átírta az alkotmányt és szövetségeseit ültette az Állami Számvevőszék és az ügyészség élére,

majd az Alkotmánybíróságot a Fidesz jelöltjeivel töltötték fel, bírák százait küldték az új törvénnyel nyugdíjba, és a választási törvényt is úgy írták át, hogy nekik kedvezzen.

Közben pedig

Orbán gazdag barátai sorban felvásárolták az egyre csökkenő számú független médiumot.

Paul Lendvai azt mondta a lapnak: „Magyarországon nincs New York Times vagy CNN. Nincs független újság vagy tévé. Ezeket megszüntették.”

A Newsweek ír a korrupciós ügyekről is, megemlítve a Forbes elemzését, amely szerint az Orbán-család vagyona 23 millió euró lehet (ez átszámítva 7 milliárd forint). Írnak arról is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF vizsgálatot kezdett Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az ügyei miatt, és felidézik a Jobbik (amely a lap szerint akár természetes szövetségese is lehetne a Fidesznek, hiszen ugyanúgy szélsőjobboldali) „Ti dolgoztok, ők lopnak”-kampányát.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a korrupció nem nagyobb probléma itt, mint máshol Európában. „Tudjuk, hogy a korrupcióval küzdeni kell, és az ezért felelős hivatalok mindent meg is tesznek.”

A Newsweek szerint a hírekre válaszul

Orbán bevándorlásellenes retorikája csak egyre keményebb lett,

és most már az ország megmentőjének mutatja magát, aki a „keresztény Európát védi a muszlim hordáktól”, és a „migráns” kifejezés mára már valóságos szitokszóvá vált. A lap azt is írja, hogy ez a kampány évekig bejött a Fidesznek, és a február 25-ei, hódmezővásárhelyi választás sokk-ként érte a pártot.

Többek szerint ennek az volt az oka, hogy az embereket jobban érdeklik a gazdasági nehézségek és a korrupció, mint a bevándorlók elleni gyűlöletkeltés. Végh Zsuzsanna, a European Council on Foreign Relations elemzője azt mondta:

„Oktatásra, egészségügyre alig jut pénz, és ezek nagyon rosszul teljesítenek. (…) Az embereknek elege van a stadionépítésekből.”

A Newsweek megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap újságíróját, Őry Mariannt is, szerinte viszont csak azért vesztett a Fidesz Hódmezővásárhelyen, mert minden más párt Márki-Zay Pétert támogatta. Szerinte országosan nem lesz ilyen összefogás. Kovács Zoltán szerint is anomália volt az eredmény. Ő azt is mondta, hogy

folytatódni fog a bevándorlásellenes és Soros-ellenes kampány,

„mert így tudják megértetni az üzeneteiket”. Szerinte ők csak nyíltan beszélnek.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Orbán mostanra már egyfajta minta a szélsőjobbnak egész Európában, de van, akinek még Európában is. Steve Bannon például hősnek nevezte. Ugyanakkor a lap arra is emlékeztet, hogy Orbán több szövetségese is gyengül Európában: Marine Le Pen és Geert Wilders elvesztette a választást, más országokban viszont sikeresnek tűnik a hasonló ideológia: például Olaszországban vagy Ausztriában.

A Newsweek szerint Orbán hírhedt tusnádfürdői, az illiberális államot meghirdető beszéde óta a szélsőjobb erős emberei idealizálni kezdték Orbánt. Azt írják: megmutatta, mit lehet kezdeni a retorika, a körülmények és a hataloméhség koktéljával. A cikk Paul Lendvai szavaival zárul, amelyek szerint a Fidesz a választás esélyese, de „minden, ami gyengíti Orbánt és rezsimjét, a demokratikus erők győzelmének számít”.

Őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt

0

Egy líbiai kampányfinanszírozással kapcsolatos ügyben hallgatják ki Nicolas Sarkozy volt francia elnököt, akit kedden őrizetbe vett a rendőrség.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai botránya lehet Franciaországban Sárkozy illegális kampányfinanszírozási ügyéből.

Azzal gyanúsítják, hogy

Moammer Kadhafi rezsimjétől és más líbiaiaktól kapott támogatást Sarkozy 2007-es választási kampányára. 

A konzervatív politikust a Párizs mellett Nanterre-ben székelő, korrupcióval, pénz- és adóügyi csalásokkal foglalkozó rendőrségi központban hallgatják ki. Sarkozyt, aki 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, most először hallgatják ki az ügyben. Őrizetben 48 óráig tarthatják, ügyvédje nem kommentálta az intézkedést.

Egy korábbi minisztert és Sarkozy közeli szövetségesét, Brice Hortefeux-t is kihallgatják kedden az ügyben.

Sarkozyt 2014-ben egyszer már rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták, mert a gyanú szerint megpróbált megvesztegetni egy bírót, ha információkat ad át neki a szóban forgó kampányfinanszírozási vizsgálatról.

Lapszem – 2018. március 17.

0

Ma a Gertrúdok és a Patrikok ünneplik a névnapjukat. A tél még egyszer lecsap az országra: országszerte kiadós lesz, az esőt egyre többfelé hó, helyenként ónos eső, fagyott eső váltja fel. A késő esti órákra a délkeleti megyék kivételével jelentősebb összefüggő hótakaró alakulhat ki, erős hófúvásokkal. 1-8 fok között alakul a hőmérséklet, ami  késő estére 0 és -6 fok közé hűl le. 

 

Magyar Nemzet – Lelkes ügynök volt Szita Károly

Újabb vezető fideszes politikusról rántja le a leplet a lap – ezúttal Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere áll a célkeresztben, akit azonban nem korrupcióval, hanem az ügynökmúltjával, annak bizonyítékaival soroz meg a terjedelmes cikk. A lap megszerezte a politikus állambiztonsági nyilvántartó kartonját és a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. osztályának több (eredetileg) szigorúan titkos minősítésű aktáját, valamint Szita kézzel írt jelentését is, az első 1980. július 2-i, a nyilvántartó kartonja alapján pedig tudható, hogy Szita 1989. május 9-ig állományban állt. A titkos minősítéseket a papírokon látható bélyegző szerint 2008. július 12-én törölték.

A Krakus Péter néven jelentő Szita Károly 1994 óta Kaposvár fideszes polgármestere, 2014-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. A dokumentumok alapján nem jelentett eget verő ügyekről, valószínűleg lehetősége sem volt erre, nem is állították komolyabb próbák elé. Megnyilatkozásaiból azonban jól látszik, a Kádár-rendszer elkötelezett híveként tűnt fel, vele szembeni kényszerítésnek nincs nyoma. Ügynöki munkáját lelkesen végezte, megbízóinak folyamatosan beszámolt környezete élete mellett saját körülményeinek változásairól is.

A Fidesz többször hangoztatta, hogy a pártban egykori ügynökök nem viselhetnek pozíciót. Több mint tíz évvel ezelőtt Szita Károly pedig azt mondta, bírósági úton tisztázza magát. Ez azóta sem történt meg, ahogyan a Fidesz sem lépett, hogy a párt megszabaduljon kommunista örökségétől – szögezi le a Magyar Nemzet.

Népszava – Bukhatjuk az EU-s pénzt a korrupt kormány miatt

Súlyos következtetéseket fogalmaz meg jelentéstervezetében a magyarországi korrupciós viszonyokat és az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság – értesült a Népszava. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság által készített, a lap birtokában lévő dokumentum szerint az uniós támogatásokat az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.

Az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról. A cél annak kiderítése, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként ugyanakkor a költségvetési bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. Ez utóbbi testület most arra jutott, hogy indokolt a mielőbbi beavatkozás.

„A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását;

felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok nem hajlandóak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”.

A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokkal indokolta a véleményét. Jelezte, hogy az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent (így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentéstevője az Európai Néppártban (a Fidesz pártcsaládjában) ülő Ingeborg Gräßle, aki korábban a felcsúti kisvasút ügyében is vizsgálódott idehaza, és meglehetősen békülékeny álláspontra helyezkedett.

Magyar Idők – Soros embere Berlinben lobbizok a magyarok munkahelyei ellen

Magyar munkahelyeket veszélyeztet Soros György amerikai milliárdos egyik embere, aki német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet vezetője bevallotta, hogy most is keményen dolgoznak azon, hogy elérjék: Németország gazdasági nyomás alá helyezze Magyarországot – írja a lap a Jerusalem Post nevű izraeli hírportál alapján az Origóra is hivatkozva.

Az információkat a lobbista is megerősítette, egy bizalmas beszélgetésen uganis bevallotta: arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyeivel zsarolja az Orbán-kormányt.

Amikor arról kérdezték, hogyan tud nyomást gyakorolni a magyar kormányra, akkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. Dénes az akcióját a Soros-szervezetekkel kapcsolatos törvényi szabályozás visszavonása érdekében látta szükségesnek.

A korábban a – szintén Soros által fenntartott – TASZ-t vezető Dénes Balázs elmondta, hogy keményen dolgoznak. „Ezen a héten találkozom egy agytröszt képviselőjével, akinek befolyása van a német kormányra és külügyminisztériumra, viszek nekik egy példányt a törvényből, frissen lefordítva magyarból, és elmagyarázta nekik, mit tehetnek ellene.”

A Soros Györggyel régóta kapcsolatban, korábbi TASZ-vezető arról is nyilatkozott beszélgetőpartnerének, hogy a magyar származású amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa a szervezete fő támogatója.

Magyar Hírlap –Aktivizáló, tartalmas beszéd

„Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban börtönnel fenyegetik a kormányoldalt” – fejtették ki egyebek között a lap által Orbán Viktor március 15-is beszédek elemzésére felkért politológusok. Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója kiemelte, hogy a fiatalok megszólítása nóvumnak számít a kormányfőtől, Deák Dániel úgy véli, értő fülekre talált az ifjaknak célzott üzenet.

„A kormányfő beszéde aktivizáló beszéd volt, ami a néhány hét múlva tartandó választás szempontjából kiemelten fontos”

– mutatott rá Deák Dániel. Úgy vélte, várható volt, Orbán Viktor szavait igyekszik kiforgatni az ellenzék. Az erkölcsi, politikai és jogi elégtétel ugyanakkor nem fenyegetés, hanem a valós társadalmi elvárás teljesítése. „A magyarok ugyanis párthovatartozástól függetlenül ellenzik a kötelező betelepítési kvótákat és a Soros-terv végrehajtását.” – fogalmazott a politológus. Ráadásul azoknak a szervezeteknek, amelyek propagálják és szervezik az illegális bevándorlást, a választást követően elfogadandó Stop Soros törvénycsomag-javaslat értelmében be kell majd szüntetniük tevékenységüket. Különösen annak fényében érdekes az ellenzéki politikusok felháborodása, hogy éppen ők azok, akik minden megszólalásukban azzal fenyegetik a kormányoldalt, hogy egy estleges kormányváltást követően mindenféle jogi alap nélkül elkobozzák a vagyonukat, és börtönbe zárják őket.

Boros Bánk Levente ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy nemzet- és hazaárulókat, azokat, akik országuk, annak állampolgárai ellen fordulnak, minden egészséges közegben megbüntetik.

Jelenleg jól be lehet azonosítani azt a kört, amely identitásunk felszámolására törekszik. Őket nem lehet már politikai ellenfélként definiálni, ehelyett a közösségre, a nemzetre veszélyt jelentő aktorokként kell kezelni őket – jelentette ki az elemző.

A korrupció miatt felfüggeszthetik Magyarország uniós szavazati jogát?

Megindítaná Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.

Ingeborg Graessle néppárti politikus percekkel ezelőtt kiadott jelentés-tervezetében úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a korrupció jelenlegi magas szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya jellemző a közpénzügyekre. Ami veszélyezteti az uniós támogatások elköltésének tisztaságát is. A költségvetési bizottság elnöke szerint ez az Európai Unióról szóló szerződés elveinek megsértése, ami indokolja az uniós atombombának tartott 7. cikkely szerinti eljárás megindítását. Ez pedig Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.

A Bizottság országspecifikus ajánlásai már korábban is felhívták a figyelmet a magyar államháztartás átláthatóságának javítására, továbbá a közbeszerzések követhetőségének megteremtésére, a korrupció ellenes fellépések szigorítására. Eddig nem sok sikerrel, ugyanis az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) 2013 – 2016 között 41 országos vizsgálatot végzett – a második legtöbb az unióban – a vizsgálatok 85 százalékát igazságügyi és pénzügyi ajánlások követték, amelyben megfogalmazták a tennivalókat. A magyar nemzeti hatóságok azonban ezeknek az ajánlásoknak csupán 33 százalékát vették figyelembe.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke szerint az is aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a közbeszerzési eljárások után odaítélt szerződések közel 40 százalékában csak egyetlen pályázó van – ami visszaélésekre ad lehetőséget – ez a legmagasabb arány az Unióban.

Ingeborg Graessle felhívja figyelmet arra is, hogy az uniós támogatások összege a magyar GDP 1.9- 4.4 százalékát teszi ki, tehát az állami beruházások több, mint felét európai forrásokból biztosítják. Ugyanakkor 2008 óta Magyarországon a korrupciós index 19 ponttal csökkent, így hazánk a legrosszabbul teljesítő tagállam. Ennek érzékeléséhez elég egyetlen újságot a kézbe venni, amely Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, Kósa Lajos és Orbán Viktor vejének gyors karrierjéről, továbbá Matolcsy György és családjának sikereiről számolnak be.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Ingeborg Graessle arra is felhívta a Bizottság figyelmét, hogy ösztönözze a tagállamokat az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, és amennyiben a tagállamok erre nem hajlandóak, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni.

Mélyül a kormányválság, előrehozott választás lehet Izraelben

0

Nem sikerül megoldani Izraelben a kormányválságot, egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupciós botrányokba keveredett Benjamin Netanjahu feloszlathatja kormányát és előrehozott választásokat írhat ki. Amivel több szakértő szerint nem is járna rosszul.

Benjamin Netanjahu
(MTI/EPA/Abaca/Olivier Douliery)

A válságot a kormánykoalíció ultraortodox pártjainak bejelentése váltotta ki egy héttel ezelőtt, miszerint csak akkor szavazzák meg a 2019-es költségvetést, ha cserébe a parlament elfogadja azt a törvényt, amely biztosítja az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését. Mose Kahlón pénzügyminiszter viszont azt közölte, hogy ha nem sikerül megszavazni a költségvetést (amely főleg az pártjának bázisát jelentő középrétegeknek biztosít kedvezményeket), akkor lemond, pártja pedig kilép a koalícióból.

Márpedig

a katonai szolgálatról szóló törvényt nem valószínű, hogy elfogadják, így költségvetés sem lesz.

Az előbbit ugyanis az ellenzék mellett az egyik kormánypárt, a szélsőjobboldali Izrael a Hazánk sem támogatja. A párt vezetője, Avigdor Liberman védelmi miniszter a Twitteren azt írta: nekik fontosabbak az elvi politikai kérdések az esetleges gyakorlati politikai haszonnál. Vagyis, nem hajlandó engedményekre a vallásos pártokkal szemben, hiszen azzal a saját, főleg oroszajkú bevándorlókból álló szavazótáborával menne szembe.

Vagyis, egyre nagyobb az előrehozott választás valószínűsége, amivel viszont

Benjamin Netanjahu is jól járhat.

Ha ugyanis a jövő héten feloszlik a kormány, akkor a választás várhatóan júniusban lehet, nem sokkal azután, hogy az ígéret szerint az Egyesült Államok Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét, ami nagy győzelem Netanjahunak.

Így kevesebbet beszélnének a korrupciós ügyeiről is, amelyek miatt nemrég feleségével együtt kihallgatták. Az együttes kihallgatás miatt rengetegen bírálták a Netanjahu szövetségesének számító legfőbb ügyészt, mondván, a kormányfő védelmében felrúgta a törvény előtti egyenlőség alapelvét, és lehetőséget teremtett a házaspár vallomásainak összehangolására.

Szara Netanjahu ellen egyébként szintén vádat emeltek, sőt, a Netanjahu fia, Jair is sokszor kerül be a hírekbe – például azért, mert egy sztriptízbár előtt apja korrupciós ügyeiről beszélgetett a barátaival.

Benjamin Netanjahu hiába számíthatott eddig a legfőbb ügyészre,

az ellene való vádemelés már korántsem csak távoli lehetőség.

Már több barátját őrizetbe vették, és közülük többen vádalkut is kötöttek.

Az izraeli törvények alapján a miniszterelnöknek nem kell lemondania, ha vádat emelnek ellene (a minisztereknek igen), csak akkor, ha elítélik.

Izraeli elemzők szerint Netanjahu nem sokat tett a kormányválság megoldásáért. Eleve, az első napokban Amerikában volt, hazatérése után pedig a vallásos pártokkal tárgyalt, majd bejelentette: csak akkor tartja együtt kormányát, ha a benne szereplő pártok vállalják, hogy mindenképp kitartanak mellette a 2019 novemberében esedékes választásokig.

Az előrehozott választásokkal az ultraortodoxok járhatnak rosszul.

Eddig ugyanis, a koalíció egyben tartása miatt, szinte minden követelésüket teljesítették. Jelentős pénzeket kaptak intézményeik működtetésére, egy új választás után viszont gyengülhetnének a pozícióik.

A feszültségek erősödnek is a koalíció pártjai között. A szintén szélsőjobboldali, de vallásos Zsidó Otthon vezetője, Naftali Bennett például a Twitteren üzent Netanjahunak és pártjának a Likudnak. Azt írta: ha személyes okokból megbuktatja a kormányt, akkor elveszíti őket. Mire a Likud úgy válaszolt: Bennett akarja megbuktatni Netanjahut és új állást keres magának.

Pénzmosással vádolják Brazíliában a román kormánypárt elnökét

0

Liviu Dragneát korábban elítélték választási csalás miatt, ezért nem ő a miniszterelnök, de ő irányítja a kormányzó szociáldemokrata pártot.

A hétvégén választották a szociáldemokraták ügyvezető elnökké Viorica Dancila miniszterelnököt, de ez csak a második legfontosabb pozíció a pártban: az igazi hatalom továbbra is az elnöké, Liviu Dragneáé.

Akit most a Rise Project nevű oknyomozó portál szerint Brazíliában azzal vádolnak, hogy

kétes eredetű pénzekből vett ingatlanokat a tengerparton.

Ehhez fantomcégek közvetítését vette igénybe a brazil ügyészség szerint. Dragnea szerint ez régi ügy, most csak felmelegítették.

A román korrupcióellenes ügyészség egyébként mással is vádolja Dragneát, például azzal, hogy uniós pénzeket sikkasztott el bűnszövetkezetben. A Dragneához és köréhez köthető korrupció miatt korábban tömegtüntetések is voltak Romániában, amire ő a népszerű receptnek megfelelően válaszolt: szerinte Soros György állt mögöttük.

Ezt tennék a pártok a korrupció ellen

A korrupcióról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a magyarországi pártok. Kiderült, hogy nagyrészt egyetértenek abban, mit kellene tenni a mérsékléséért. Az igazán érdekes persze a Fidesz véleménye lett volna – csakhogy hiába hívták meg a szervezők őket is, egyedül tőlük nem jött el senki.

A Civitas Intézet rendezett beszélgetést a magyarországi korrupciós helyzetről, amelyre

a meghívott pártok közül egyetlen egynek a képviselője nem jött el: a Fideszé.

Ott volt viszont Hadházy Ákos (LMP), Bárány Balázs (MSZP), Szilágyi György (Jobbik), Gönczi Gergely (Momentum), Ráczné Földi Judit (DK) és Pataki Márton (Együtt), akik mindannyian el is mondták, hogy a pártjuk milyen lépéseket tenne a korrupció visszaszorítása érdekében.

Fotó: FüHü

Ahogy az a Fidesz távollétében várható volt: nagy vita nem is alakult ki. Bárány Balázs utalt is erre már az elején, amikor azt mondta: 99 százalékban egyet fognak érteni. Így is történt, a hat párt képviselője csak részkérdésekben nem értett egyet.

Földi Judit például arról beszélt, hogy a DK első dolga lenne Polt Péter azonnali felmentése, amelynek a jogi hátterét is már „összerakták”, de nem akar erről beszélni, nehogy a Fidesz ezt megakadályozza. Szerinte minden párt egyetért azzal, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, Azt is mondta:

„azokat az embereket, akik a magyar adófizetők pénzét ellopták, börtönbe kell zárni.”

A momentumos Gönczi Gergely szerint az államnak van erkölcsi felelőssége, neki kell visszaállítani az intézményes garanciákat. Szerinte biztató jel, hogy felmérések szerint a 18-29 évesek 84 százaléka azt gondolja, hogy nem szabad belenyugodni a korrupcióba. Azt is mondta: a korrupciós esetek bejelentőit védeni kellene.

Hadházy Ákos arról beszélt, hogy

minél hangosabban mondta eddig valaki, hogy elszámoltat, utána annál többet lopott.

Szerinte inkább igazságszolgáltatásról kellene beszélni, és bizonyos értelemben most könnyebb dolguk lenne, mint korábban, mert a korrupciós esetek jóval nyíltabban történnek, ugyanakkor nehezebb is, mert annyi embert kellene igazságszolgáltatás elé vinni. Emiatt szerinte fontos lenne a vádalku ezekben az esetekben: sokszor ugyanis köztisztviselők voltak kénytelenek asszisztálni az ügyekhez, ők ha elmondják, amit tudnak, elkerülhetik a büntetést.

Szilágyi György a korrupcióellenes ügyészséghez annyit tett hozzá, hogy ezt ők már évek óta javasolják, mint ahogy azt is, hogy a korrupcióba keveredett politikusok kapjanak dupla büntetést. Emellett szerintük teljesen

át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert,

és vagyonosodási vizsgálatot is szükségesnek tartanának a képviselőknél a ciklus elején és a végén, amelyet az addigra függetlenné tett NAV végezhetne. Hiszen például most nem lehet tudni, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miből tud helikopterekről rénszarvasokra vadászni.

Az MSZP-s Bárány Balázs erre csatlakozva azt mondta:

„én azt gondolom, hogy Semjén Zsolt nyilvánvalóan családi összefogásból ment vadászni”.

Szerinte a Fidesz-rendszerben nem hiba a korrupció, a hiba a rendszer maga. A párt szerint a jogszerűtlenül magánvagyonosított közvagyont vissza kell venni. A vagyonnyilatkozatokat ők is átalakítanák. Azt is mondta: a teljes politikai elit alapvető érdeke a korrupció visszaszorítása, a Fidesszel együtt, hiszen

„minket jobban utálnak, mint bárkit ebben az országban, csak azért, mert politikusok vagyunk.”

Pataki Márton szerint a fő kérdés, hogy vannak-e következmények: ő maga 15 feljelentést tett az elmúlt években, volt olyan, amelynek az lett a vége, hogy az ügyészség szerint törvénytelen volt ugyan egy kifizetés, de félreértették a jogszabályt. Szerinte az alapvető probléma az ügyészségi hierarchia, az egyes ügyekben eljáró ügyészeknek autonómiát kellene biztosítani, nyugati modell szerint.

Gönczi Gergely a legfőbb ügyészről hozzátette: Polt Péter úgy be van betonozva, hogy nehéz lenne eltávolítani, kétharmad kellene hozzá, ezért szerinte olyan változtatások kellenek, hogy

ne tudjon egymaga ügyeket blokkolni.

Földi Judit szerint emellett olyan, nem kétharmados törvények is kellenek, amelyekkel a helyzetet kezelni lehet. A Fideszről azt mondta: családbarát kormánynak hívják magukat, és valóban azok: „két-három család barátai.”

Hadházy Ákos szerint a kontroll a kulcskérdés, ahol van, ott kevesebb a korrupció. Szilágyi György szerint ez igaz, de fontos az egyéni döntés is – pont Hadházyra hivatkozott, hogy nála is egyéni döntés volt, hogy nem vesz részt Szekszárdon korrupciós ügyekben, inkább leleplezi őket. Bárány Balázs erre azt mondta, számára is meglepő módon egyetért a jobbikos képviselővel, az egyéni döntéshez viszont szerinte nem csak az tartozik hozzá, hogy valaki nem lop, hanem az is, hogy

nem szavaz olyanra, aki lop.

A Jobbik is és az Együtt jutalmazná is a feljelentőket, Pataki Márton ezt sikerdíjként fogalmazta meg. Szerinte a btk-hoz is hozzá kell nyúlni.

Bárány Balázs próbált optimista lenni: a dohányzáshoz hasonlította a korrupciót. Azt mondta, pár évtizede még az asztalnál is mindenki rágyújtott volna, de aztán változott a szabályozás, felvilágosító kampányok készültek, sokak véleménye megváltozott. Bízik benne, hogy

„előbb-utóbb ugyanannyira ciki lesz korruptnak lenni, meg korrupt emberekre szavazni, mint rágyújtani egy terhes nő mellett a buszmegállóban.”

A politikusok közül többen is visszatértek a hódmezővásárhelyi választásra, hogy az megmutatta: igenis zavarja az embereket a korrupció, és tisztában vannak vele, hogy tarthatatlan a helyzet.

Arról, hogy mekkora problémát jelent Magyarországon a korrupció, szakemberek beszéltek. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója különböző méréseket idézett: a World Justice Project alapján a régióban a 24-ből a 23. helyen áll Magyarország, a kormányzat iránti bizalmat mérő Government at a Glance felmérése szerint Magyarország rosszabbul teljesít az OECD átlagánál, a Világbank pedig 2006 és 2016 között folyamatos visszaesést mért.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint

„nem kell sokat gondolkodni, ha korrupciós eseteket akarunk előhúzni.”

a Transparency listáján Magyarország az elmúlt tíz évben kb. 30 helyet zuhant, most a 66. Ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy korábban is voltak gondok, nem csak a Fidesz-kormány alatt: megemlítette 2004/05-ben a PSZÁF elnökének ellehetetlenítését, és azt, hogy 2010-ben már több mint egy éve nem volt elnöke az Állami Számvevőszéknek. A szervezet már 2007/08-ban jelezte a korrupció intézményesített formáit.

Most viszont Magyarországon alig van olyan állami szereplő, amely kontroll alatt tudná tartani a hatalmat, kivéve talán a bíróságokat.

Több példát is felsorolt:

  • az MNB alapítványait, amelyek 267 milliárd forint közpénzt, a GDP 1 százalékát költötték el;
  • a letelepedési kötvényeket, amelyeknél a közvetítők profitjából mintegy 59 milliárd forint volt közpénz;
  • a sportnak adott tao-t, ami csak tavaly 80-90 milliárd forint volt, „leginkább hűbéri kifizetésként”, mivel nem az egyes szervezetek társadalmi beágyazottsága indokolta;
  • a trafikmutyit, ahol törvénnyel rendezték át a piacot és államosították a szabadpiaci tevékenységet;
  • valamint a takarékszövetkezeteket, ahol kényszerintegráció, trükkös államosítás és haveri privatizáció követte egymást.

Mint mondta: a szervezet korrupcióérzékelési indexében 180 országot rangsorolnak, 12 nemzetközi intézet kutatása alapján. Eszerint Magyarország az EU-ban csak Bulgáriát előzi meg.

Népszavazást akar az alaptörvényről Karácsony

Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a  szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.

 

„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a  második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.

„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,

hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.

Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon  elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.

„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”

– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.

Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.

„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.

Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.

Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.

„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”

– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.

Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy

Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.

Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban

„könnyítünk lent és nehezítünk fent”

– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.

A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte  sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.

A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.

A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.

S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de

„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”

– szögezte le.

Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.

Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!