Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

A Hableány tragédiája: Felháborító koreai követelések

9

A dél-koreai kormány nem átallja azt követelni, hogy Magyarország nevezze meg a végzetes dunai hajóbaleset felelőseit. Hát nem tudják, hogy ilyesmi nálunk nem szokás? Hogy ez mennyire idegen a mi hagyományainktól?

Csak a naiv koreai gondolkodásmód foglalkozhat komolyan azzal a lehetőséggel, hogy  a pénzéhségből eredő szabályozatlanság okozta tömeges halál miatt magas beosztású személyt felelősségre vonjanak, vagy esetleg – ez még nevetségesebb elképzelés – valaki önkéntes lemondással vállalja a felelősséget.

Mi ezt – jogállamunk kifinomultságával, kerülve a nyers koreai módszereket – úgy szoktuk megoldani, hogy ősi magyar módon áldozati báránnyal engeszteljük ki a felháborodott népet – klasszikus példa, ahogy a Gyurcsány-féle gyilkos tüzijáték/ vihar kombó öt halálos áldozatáért folytatott “azonnali, gyors és alapos” vizsgálat eredményeként kirúgtak egy meteorológust és egy tűzoltót.

Hatalmas balszerencse azonban, hogy most nem az egyszerű magyar populust  kell gyógyszövegekkel altatni, hanem a koreai állam – magyar fülnek furcsán hangzó –  tisztességes és gyors eljárást kérő nyilatkozatának eleget tenni.

Az is baj hogy a múltban ragadt koreai erkölcs szerint nem elegendő egy hajókapitányt börtönbe küldeni; barbár szokásaik azt diktálják, hogy ilyen esetben valaki vállalja a politikai felelősséget is; azaz, a terület felelős vezetője mondjon le, mivel az ő figyelmének kellett volna kiterjednie szakterületének biztonságos működésére.

Aki meghajolva kér bocsánatot és vállalja felelősségét – a koreai utazásszervező (Daily Mail)
Különösen igaz ez jelen esetben, amikor a folyami közlekedés szabályozásáért felelős magyar állam még magában a dunai hajózásban is profitérdekeltséggel rendelkezik:  A balesetben érintett Viking Cruises  közösen tulajdonolja a Magyar Turisztikai Ügynökséggel a legfőbb dunai hajós céget, a Mahart Passnave-t.

Miniszter, főpolgármester, kataszrófavédelmi főmufti – félek, hogy ilyen sötét irányokba kalandoznak a mindenáron felelős személy után kutakodó koreai gondolatok.
A koreai kommandós már keresi a felelősöket

Hátborzongató csak rágondolni is, hogy a 2014-es koreai kompkatasztrófa miatt Csung Hongvon miniszterelnök nem átallott lemondani olyan átlátszó kifogással, miszerint
“az eltűntek családjának sírása még mindig ébren tart éjjelente”.

Értelmezhetetlen volt a koreai miniszterelnök azon kijelentése is, hogy a hajókatasztrófához “a társadalom minden szegletére jellemző különböző szabálytalanságok és rossz gyakorlatok” vezettek.

Absolute Beginner – ez a politikus lemondott egy kompbaleset miatt Koreai barátainknak meg kell érteniük: nem vagyunk (még) olyan gazdagok, mint ők, értékes káderek elvesztését egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak.

Turistaként azonban továbbra is szívesen várjuk koreai barátainkat:

a precízen kidolgozott jogszabályok és a szigorúan biztonsági előírások következetes alkalmazásának köszönhetően a jövőben már egészen biztosan nem fordulhat elő, hogy békés turisták leljék halálukat a magyar Országház árnyékában, akár tűzijáték élvezése (2006), akár sétahajózás közben (2019).

A felelősség alóli kibújás megelőzése érdekében indokoltnak tartom egy szerhasználatos katasztrófaügyi államtitkári poszt létrehozását. Ezen államtitkár egyetlen feladata az lenne, hogy értékes politikustársai megmentése érdekében állami hanyagság okozta katasztrófahelyzetben (pl. vörösiszap-elszabadulás)  bocsánatot kérjen a polgároktól és lemondjon.
Dr. Györei Péter ügyvéd

Nyílt levél a miniszterelnökhöz

Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz.

Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok!

A „Lendület” kutatási kiválósági program tudományos csoportvezetőiként teljes értetlenséggel olvastuk a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, amely a magyar tudományos kutatást – ezen belül a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát – kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.

Nyomatékosan kérjük Önöket, hogy ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák! Nem szolgálhatja Magyarország érdekeit egy olyan átalakítás, amelyet a magyar tudományos közösség túlnyomó többsége szakmai alapon ellenez és elutasít. A törvénytervezet sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit, és élesen szembemegy az MTA Közgyűlése által elfogadott, a Kormány nyilvánosan kommunikált szakmai igényeit is figyelembe vevő átalakítási javaslatokkal.

A Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemei a következők:

  • Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év károkozását.
  • A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
  • A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos közösség és az MTA testületi álláspontját.

Konkrétan:

a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;

b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;

c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;

d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;

e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;

f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;

g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;

h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.

A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi (“feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati sikerességet.

A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget.

Budapest, 2019. május 29.

A nyílt levél és az aláírók folyamatosan bővülő listája a Lendületes kutatók oldalán olvasható. Május 30-án kora délutánig a nyílt levelet már több mint 100 kutatócsoport-vezető, azaz a nagy többség aláírta.

Mai kérdés – Ön szerint meddig maradhatna egy demokratikus országban kormányon olyan párt és csatolmánya amelyik tanulmány készíttetésének álcája alatt négyszázezer euróval veszteget meg korrupt politikust?

Klikkelj a képre és szavazz!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint meddig maradhatna egy demokratikus országban kormányon olyan párt és csatolmánya amelyik tanulmány készíttetésének álcája alatt négyszázezer euróval veszteget meg korrupt politikust?

Kormányinfó – Élő közvetítés

Kormányinfó 04.18.

ÉLŐ: Megszűnő gyerekotthonok, kilakoltatások, dugódíj. Gulyás Gergelyt kérdezzük a Kormányinfón

Közzétette: atv.hu – 2019. április 18., csütörtök

„A CEU-t kiszorították Magyarországról”

“A CEU-t kiszorították Magyarországról” – nyilatkozta a mai napon Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. “A magyar kormányzat ezzel ellentétes állításai hamisak és félrevezetők” – tette hozzá Ignatieff.

Január elsejével a magyar kormányzat saját törvénye, a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat a világszerte elismert amerikai akkreditációjú mester és doktori képzéseire Budapesten. Ez valójában azt jelenti, hogy a CEU-t elüldözték abból a városból, amely több mint 25 éve az otthona. Bár a magyar akkreditációját megőrizte, Budapesten nem működhet amerikai akkreditációjú intézményként. Ennek eredményeképpen 2019 szeptemberétől kénytelen Bécsbe áthelyezni minden amerikai akkreditációjú programját.

„Egy egyetem elüldözése az országból támadás a felsőoktatás ellen és súlyos csapás az

akadémiai szabadságra” – mondta Ignatieff. A helyzet megoldása azonban még most sem lehetetlen. Ha a kormányzat azt akarja, hogy a CEU Budapesten maradjon, akkor a miniszterelnöknek biztosítania kell a CEU-t arról, hogy nem vonják vissza az egyetem működési engedélyét. Amíg ezt nem teszi meg, addig azok a kormányzati állítások, amelyek szerint a CEU Budapesten maradhat, nem felelnek meg a valóságnak.

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 5.

Arról jutott eszembe, hogy megjelent az első kormány-kifestőkönyv.

Nem vicc. A Facebookon 2000 forintért megrendelhető egy felnőtteknek szóló színezőfüzet, amely kormánypolitikusok körvonalait tartalmazza – olyanra festheted ki őket, amilyenre akarod. „Stresszoldó színezőként” hirdetik, márpedig stresszből jut nekünk bőven. Igazi tömegtermelésre, nagyüzemi kifestő-gyártásra lehet tehát szükség. Ha valahol ki kell majd használni az évi 400 túlórát, hát itt igen. Még jó, hogy a törvényhozás ilyen előrelátó volt.

A gyártók pontos használati utasítással igazítanak el: „Unod? Színezd ki, változtasd őket saját képedre, rajzolj nekik lila hajat, bajuszt és aranyfogat. Mindjárt felrobbansz? Lyukaszd ki a szemüket, rajzolj rájuk böris ruhát!” Na, ez a „böris” rabruha-ötlet különösen inspirálólag hatott többekre. Nem véletlen, hogy először egy ellenzéki képviselő kezében láthattuk a könyvecskét, aki a parlament szünetében – előzőleg nyilván jól felpaprikázva – szemmel látható élvezettel éppen rácsokat rajzolt Rogán Antal figurája elé. Tényleg kisimultak az arcvonásai, még arról is elfeledkezett, hogy a tiszteletlenségért a Ház nagyhatalmú ura újabb havi fizetését vonhatja el.

Ezen túl még annyit tudhatunk a kifestőről, hogy természetesen benne van a kormányfő is („Magyarország első színes miniszterelnöke” – reklámozza a kiadó) és Mészáros Lőrinc is. Nekem már ez a három szereplő is megéri, hogy szerezzek egyet, noha eddig semmiféle képzőművészeti tehetséget nem fedeztem fel magamban. De egyéb problémáim is vannak. Jó, hogy elcsórom az unokák színesceruza készletét, de milyen színűre tervezzem a miniszterelnököt? Kézenfekvő volna ugyebár a narancs, mint a Fidesz színe, de egyrészt még májbajosnak néznék sárga képpel, másrészt mindenkinek a „kicsi, savanyú, de a miénk” jutna eszébe. Máris többen idegesen sóhajtozni kezdenének, hogy jó-jó, de miért pont a miénk, és a stresszoldásnak annyi.

A piros ceruzát eszembe sem jutna elővenni, felségsértés volna a kormányfőt komcsi gyanúba keverni. Pláne, hogy az 1919-es plakátok vörös kalapácsos emberére emlékeztetne, na persze szemben a plakáttal, illedelmes öltönyben. A zöld a környezetvédők színe, akik folyton a kivágott fák meg a Liget miatt hisztériáznak, még a paksi bővítéssel se lehetett nekik örömet szerezni, hát igazán méltatlan volna Magyarország miniszterelnökét zöldnek képzelni. A kékről ne is beszéljünk, az a liberálisok és Európa színe, még jó, hogy nem akarnám a csillagokat is odapingálni.

Jut eszembe, múltkor az évértékelő beszédét fekete leplek mögött tartotta meg, talán kedveli ezt a színt. De ez sem jó, pesszimizmust sugall épp most, amikor mindjárt utolérjük Ausztriát. Nem beszélve arról, hogy némi rosszindulattal valaki úgy dekódolhatná, hogy ez itt a Sötét Erők fejedelme a Csillagok háborújából.

Jó, magam is rájöttem, igaziból nemzetiszínűre kellene színezni. Ha a trafik, az adóhivatal és a szemétszállító holding is nemzeti, akkor a miniszterelnök hogy ne lenne az! Ideológiailag így rendben is volna, na de akinek csak egy mákszemnyi vizuális fantáziája van, az rögtön rájön, hogy milyen előnytelenül festene egy fent vörösképű, pont középen, a deréktájon kellemetlenül kövérítő fehérbe öltözött, lent viszont az erdészek vagy fináncok zöld nadrágját viselő figura.

Ha ez a feladat meg is haladja képességeimet, azért az alapötletet továbbfejlesztendőnek tartom. Ha valami nem tetszik, oldjuk fel a stresszt rajzzal! Ha kikészültünk az egészségügy állapotától, ide nekünk egy kórtermet ábrázoló kifestőt, rajzoljunk bele mosolygós, kipihent nővéreket, orvosokat, és satírozzuk láthatatlanná a plafonon a beázás foltjait. Igényesebbek rajzolhatnak a mellékhelyiségbe WC-papírt is, bár ez már komolyan ártana a valószerűségnek. Rajzoljunk a gyereknek könnyebb iskolatáskát, érdekesebb tankönyvet, jobb kosztot a menzán! Rajzoljunk tüzet télen a fagyos kályhákba, húst a főzelékre, fedelet a kilakoltatott feje fölé.

Rajzoljunk maguknak országot! Használjunk fel minden színesceruzát, legyen minél sokszínűbb, egyik színét, árnyalatát se akarja kiradírozni senki! Ezt a kifestőt kérem inkább. A miniszterelnöki nem érdekel.

Tényleg nem lesz szükség migránsokra Magyarországon?

Aszongya valamelyik ügyeletes gazember, hogy a kormány – az EU-bizottsággal szemben – előrelátó, ezért harcol a migráció ellen. Értem. Hadd ne firtassam most, hogyan értelmezhető az előrelátás a legtöbb releváns statisztika szerint leszakadó, néhány szempontból pedig stagnáló ország kormánya esetében, mert nem akarom legitimálni az propagandát azzal, hogy vitatkozom vele. Aki nem akarja, ne olvassa tovább a cikket, de e cikk alapvetése bizony az, hogy ez a rendszerváltás történetének legsilányabb kormánya, az elért pürrhoszi sikereinek költségét a jövő generációi fogják megfizetni, egyébként meg semmi máshoz nem ért, mint a szellemi és anyagi nyomor visszafogottan is csak aljasnak nevezhető kihasználásához.

Hogy a címben feltett kérdésről is essen szó, a trendek – akár a születések számát, akár a halálozások számát, akár a nettó elvándorlást, akár a munkaerőpiac minőségi romlását és szűkösségét nézzük – nem azt mutatják, hogy ebbe az országba boldog-boldogtalan be akarná fektetni az életét. Ellenkezőleg, a racionalitás amellett szól, hogy az ember minél kisebb kockázattal vészelje át e kártékony senkiháziak tobzódását. Mármost tegyük fel, hogy a 6-8 éves trend az erőforrásvesztésben a következő tíz évben stabil marad (ami szerény becslés, gondoljunk a nemzeti romlás még megfizetendő költségeire!) és 2030 körül – amikor éppen Ausztriát kéne utolérnünk (drámai, hogy valakik pironkodás nélkül ki tudnak ejteni egy ilyen mondatot a szájukon, persze miért ne, ha van az a közönség) – a mainál további félmillióval kevesebb munkavállaló áll majd rendelkezésre (és nem azért, mert ezek mind szülni fognak), akkor milyen objektív lehetőségek állnak majd rendelkezésre a munkahelyek betöltésére? (A miheztartás végett, a nem jegyzett, a Nyugaton feketén foglalkoztatott munkavállalóink száma jóval megdobná a hivatalos statisztikát.)

A lehetséges stratégiák tehát:

Egy, Rogán Antal és Deutsch Tamás dolgozni fog. Máris kettővel kevesebb produktív állás miatt fájhat a fejünk. De ez még így se tűnik elég robusztus stratégiának, habár azt a pillanatot azért megnézném, amikor a magyar dolgozók túlórára vonatkozó preferenciáiról első kézből tájékozott MEP Deutsch bekerül egy öltözőbe a békéscsabai öntöde délutános műszakával – amelynek egy része jó eséllyel már ma is ukrán. Tolmácsot fog kérni. Miként sok helyen már ma is tolmácsot kérnek a munkaterületeken.

Kettő, robotizáció. Ez lesz, de előbb fog a felére zuhanni az egyáltalán robotizálható KKV-k száma, egyszerűen mert a mai tőkeellátottságuk és versenyképességük mellett nem tudnak fejleszteni, hiába kap egy kis részük hozomra EU-s forrásokat (amelyek szűkülni fognak), nem tudják értelmesen befektetni ezeket, úgy mármint, hogy képesek legyenek kitermelni legalább a költségüket. A befektetés csak versenyképesség mellett járható út – erről azonban fogalma sincs a kormánynak, se – túl gyakran – a cégvezetőknek. Ez a problémahalmaz mind abba a rubrikába tartozik, amit az orbánista tobzódás elhalasztott költségeként jellemeztem korábban.

Három, jól képzett, tömegesen rendelkezésre álló, piaci alapon foglalkoztatott magyar munkaerő. Ja, ilyen egyre kevésbé van és ez kb. húsz évig így is marad. Nézze meg az olvasó még egyszer ez a komplex jelzős szerkezetet, vajon melyik jelző az a felsoroltak közül, amelynek realitása van a hazai Matolcsy-Varga-Parragh univerzumban?!

Bingó, marad a migráns mint olcsó munkaerő

Per miraculum, a magyar gazdaság éppen abban a trackben mozog – olcsó bérek, közepes szakképzettség, közepes életszínvonal-igények – amely a keleti és déli migránstömegeket fel tudja szívni, miközben a magyarok újabb része áll odébb egy házzal. Nem mellesleg ez a nemzetközi tendencia a fejlett világban akár ha a svéd orvosok Amerikába áramlását, a magyar lakatosok németországi munkavállalását, vagy az ukrán munkások magyarországi karrierjét nézzük. Drang nach Westen.

Érdekli e trendet az, hogy a kormányunk 2019-ben mit hazudozik a kereszténydemokráciáról? (Édes Istenem, Németh Szilárd és a kereszténydemokrácia! Kövér László és a kereszténydemokrácia! Usw. Belegondolt már valaki ebbe?) De tovább megyek, érdekelni fogja ezt a kormány 2025-ben, hogy mit hazudozott a kereszténydemokráciáról 2019-ben (és ante)? A migráció a (jelenleg még elhanyagolható) reális problémáknál nagyságrendekkel erősebb politikai eszköz az EU-n belüli erőviszonyok átalakítására, amelynek legközelebbi próbája természetesen az EP-választások lesznek.

Közben megnyugtatom az etnonacionalista, most kereszténydemokratának hazudott olvasót is, rokonszenvezem a nehézségeivel (hacsak nem érdekelvű etnonaci, akkor persze a rokonszenv nem vonatkozik rá), Magyarországon nagyjából száz éve, de talán még korábban, befellegzett a civilizatorikus igényeknek, a demokrácia, szocializmus és a nacionalizmus ellenben olyan nyelv, amelyen az artikulálatlan szó is anyanyelvi közegben érzi magát. A tisztelt etnonacionalista olvasó miért állna ellent ennek a kísértésnek? Könnyebb, mint angolul megtanulni. Nem beszélve a latinról. Meg a programozásról.

Nem, nem szeretném a migrációt, de a migrációt ez a legkevésbé sem érdekli

Nem vonz a multikulti, de a multikultit se érdekli ez. És a migráció érdeke találkozni fog az országéval, ami egy röpke, odavetett miniszterelnöki fordulattal válik majd nyilvánvalóvá az MTV nézőinek („mi sosem tagadtuk, hogy eljön az idő, amikor ki kell nyitnunk az ajtókat az arra érdemesek előtt”, something like that), akik ezért alkalmasint feltételes reflexként a miniszterelnöki bölcsesség magasztalásába fognak. Az elkerülhetetlen majdani hatását éppen a kormány erősíti azzal, hogy most gyengíti a magyar társadalmat. Én ellenben azt mondom, addig kellene felkészülni a migrációra – nem mellesleg azért, hogy el lehessen kerülni a dezintegratív erejű multikultit -, felkészülni (hogy is mondják?) úgy társadalomstratégiailag, mint a nyilvános WC-k számában, ameddig még van idő. Nem megkésve bámulni, hogy a NER-t heveny utazási iroda-alapítási láz veszi birtokba afrikai relációban, a mai ellenzék pedig kivonul a Duna-partra és szimbolikusan megszáll egy szárnyashajót. Vagy lehegeszt egy csatornafedelet. Vagy mindegy.

Felkészülni most. Nem verni a palávert. Nem rombolni az ország forrásait. Nem gyilkolni a népét. Tudom, lehetetlen. De ennyi időt mégis megért nekem.

Amatőr hazudozók – Déli kávé Szele Tamással

Ma feketén kérem a kávét, észnél kell lenni, komoly témáról lesz szó, ha könnyeden is. Arról ugyanis, hogy hazudni mégiscsak egy mesterség, ha jól csinálják, lehet művészet is (akkor irodalomnak hívják vagy filmnek). Nem ártana, ha a kormány az ilyesmiket, amikhez kell némi ismeret, szakértőkre bízná, nem amatőrökre. De hiába beszél ezeknek az ember…

Három hírt fogunk vizsgálni, mindhárom az elmúlt huszonnégy óra termése, egyik szőke, másik barna, harmadik meg csodaszép. Mindegyik a kormánymédia ügyetlenségét, amatőrségét mutatja a hazugság, ferdítés, manipuláció terén – hogy is mondjam csak, azt, hogy nem mondanak igazat, mindenki tudja, de legalább tennék profi módon.

Az első történet egy sajtótájékoztatóról szól

Az olvasó nem járatos ilyen helyeken, én bezzeg annál inkább, sajnos, többnyire feleslegesnek is találom őket, hiszen sok okosat ezeken nem tud meg az ember – de el kell menni egyikre-másikra. Kivéve persze, ha a kormány valamely oszlopa tartja őket, azokra el sem érdemes, úgysem engednek be, nehogy véletlenül valamelyik magáról megfeledkezett sajtómunkás még kérdezzen valamit. Mármint olyan valamit, amire nincs kész a válasz és amit nem rágtak előre a szájába. Épp ezért a kormánypárti sajtótájékoztatókra leginkább csak a saját médiájukat engedik be, de van, amikor még őket sem.

Ezt a lehetőséget vitte a végletekig Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A Média1 fedezte fel ugyanis, hogy a Hír TV közvetítésében, mely nevezett úr tökéletesen érdektelen, sorosozó, uniószapuló sajtótájékoztatójáról szólt, az ilyenből tizenkettő plusz áfa egy féltucat mostanság, összesen négy ember vett részt, ebből ketten operatőrök voltak, ketten talán újságírók, habár az sem lehetetlen, hogy beültettek hamarjában két ártatlan járókelőt, mégis legyen valaki az államtitkár előtt, mikor beszél… Különben a kormánymédiának speciel abban igaza volt, hogy nem küldték ki az embereiket. Minek? Az esemény vége után egy órával úgyis kijön a beszéd az MTI-n, további fél óra múlva a kormany.hu-n, kérdezni sem nem szabad, sem nem lehet, sem nem mernek – akkor minek odamenni?

Bár az mindig kínos, mikor két operatőr kínjában egymást veszi, hogy legyen vágóképe…

Hát, ha már közvetítik, illett volna közönségről is gondoskodni, de ezek, kérem, amatőrök.

Amatőrök a Pesti Srácok is

Tegnap hatalmas dörgedelemmel közölték, miszerint vége a magyar sajtószabadságnak (mondjuk nagyjából vége is van, csak páran próbálunk még vigyázni rá) de ezt nem onnan tudják, hogy kivételesen jól értesültek, hanem onnan, hogy országos körözést adtak ki a főszerkesztő-helyettesük ellen. Elolvasván a történetet, már tegnap este is hümmögtem: ha az embert beidézik, menni kell vagy ha nem tud, szólni kell, mert jön a rendőr – de ezt pontosabban leírja kollégám lapunk másik helyén. Meg hát bírósággal, bíróságról nem jó füllenteni, azok komolyan veszik a tekintélyt, reggelre meg is cáfolták az egész történetet. Az esetet csak azért vettem elő, mert bizony ez is azt mutatja: hazudni tudni kéne, de ezek ahhoz is tehetségtelenek, sajnos.

Szoros kapcsolat fűzi Kásler emberminisztert a gyíkemberekhez

Akkor menjünk tovább, művészibb és fejlettebb kamubirodalmak irányába, ahol már komoly pénzek forognak. Az Index számol be arról, milyen különös és szoros kapcsolat fűzi Kásler emberminisztert a repülő csészealjakhoz és az alakváltó gyíkemberekhez, illetve nem is hozzájuk, hanem az ellenük folyó világméretű küzdelemhez. Ha még Ashtar parancsnokot is belekeverték volna, szebb lenne, de így is olyan figurák tűnnek fel a miniszter és kedvenc tévécsatornája környékén, hogy az ember hátán feláll a szőr. Vagy a pikkely, ha már.

Arról lenne szó, miszerint a konteó – amit sokan kevernek az álhírrel, van ugyan átfedés, de nem azonos a két fogalom –, tehát az összeesküvés-elmélet hatalmas üzlet az egész világon. Már a hatvanas években folyóiratok éltek az ufóhívők tömegeiből (a tudományos-fantasztikus irodalom akkori virágzása is annak köszönhető, aminek az ufó-legendakör: az emberek az űrkutatásról szóló hírek hatására elkezdtek az ég felé figyelni). Született ezer tanulmány a repülő csészealjakról és legalább feleannyi arról, hogy ez az egész nem vélemény kérdése, ez kezd egyfajta vallásszerű hitvilággá alakulni, ez hamistudat és üzlet – aztán mindenki gondolt, amit akart, a fejlett társadalom egészen nyugodtan bír létezni úgy is, hogy van benne pár szamárság.

A konteók kora az internet világméretű elterjedésével jött el igazán: akkor már, az információs robbanás hatására nem csak pár folyóiratot tudtak eltartani a hívek és néhány, közismert gurut (mint Däniken), hanem iparággá fejlődött, amiben dollármilliárdok vannak. Most nem mennék bele részletesebben, de például az alakváltós-gyíkemberes rémmesét eredetileg nem az orosz hírszerzés találta ki, ahogy a chemtrail és a HAARP legendáját sem, hanem tehetséges amerikai szélhámosok, csak hát hazugságot nem lehet bejegyeztetni, levédetni, így aztán ezek a legendák is átcsúsztak mára azok kezébe, akik politikai célokra használják őket. Viszont a QAnon-történet kifejezetten mai, alt-rightos találmány – azt tetszenek ismerni? Csak pár szóban mutatnám be.

QAnon egy fiktív személy,

aki azonban elég aktív egyes közösségi médiumokban, saját állítása szerint olyan valaki, akinek „Q szintű”, tehát az elnökénél is magasabb hozzáférése van az államtitkokhoz. Mondjuk ez az Egyesült Államokban kissé nehezen megoldható, jogi lehetőség nem nagyon van rá, fizikai viszont igen, hiszen nem minden elnök ért mindenhez, mondjuk a genetikai kutatásokat vagy a húrelméletet Trumpnak hiába is magyaráznánk, így az valószínű, hogy van ember, aki többet tud egyes államtitkokról az elnöknél. Különben a Q szintű hozzáférés nem is erre vonatkozik: így nevezik a legmagasabb szintű hozzáférés kódját az amerikai atomarzenált is felügyelő energetikai minisztériumnál. Ezért is lett ennek a titokzatos személynek – ha ugyan egy személy – Q a neve a 4chanen és 8chanen.

Miért pont ezeken a közösségi oldalakon? Azért, mert a 4chan és az 8chan a felhasználóitól tényleg nem kér semmiféle személyes adatot, így aztán a teljes névtelenségben ott gyűlt össze az internet legelmebetegebb társasága, akik között nincs tabu, minden belefér a témáikba. Q magát egyszerűen csak „hazafinak” nevezi, aki az elnök megbízásából „szivárogtat ki apró információmorzsákat”, aki ezeket összerakja, megkapja az egész kenyeret. Ezért nevezik magukat a Q-hívők pékeknek.

Az összerakott morzsákból egy minimum őrült világkép áll össze

Tehát: az Egyesült Államokat és az egész bolygót elmebeteg, kannibál pedofilok összeesküvése irányítja, akik minden hatalmi központot és ágat a kezükben tartanak, kivéve az Egyesült Államok hadseregét. Az valahogy kimaradt nekik. A hadsereg kérte fel Trump elnököt, hogy induljon a választásokon, amiket meg is nyert, ámde most megjátssza a bolondot, hogy ne tűnjön fel a pedofil kannibáloknak, milyen okos is ő, és míg látszólag őrültségeket művel, a háttérben a pedofilok vezetőinek letartóztatását készíti elő.

A Mueller-bizottság Q szerint nem Trump ellen vizsgálódik, az csak a legenda, valójában Barack Obama és Hillary Clinton körül szorul a hurok, és már csak napok kérdése, hogy rács mögé kerüljenek. Mondjuk elég rég óta napok kérdése, de senki sem mondta, főleg Q nem, hány napról van szó. Ezen kívül Angela Merkel Adolf Hitler unokája, a Las Vegas-i mészárlást a Clintonok szervezték, és a célja Mohammad Bin Salman szaúdi trónörökös meggyilkolása volt, szóval tombol a paranoia.

Azért részleteztem ennyire ezt a konteót, hogy tessenek látni: sem ez, sem a többi nem ártatlan hóbort

Márpedig nem csak Kásler miniszter, de még a környezete is kezd ezeknek a kóklereknek a befolyása alá kerülni, illetve ott is van már régen, csak most derült ki. Akkor kellett volna megszólaljon a vészcsengő az agyakban, mikor olyanokat mondott, hogy az ősrobbanás csak spekuláció, a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető lenne a tízparancsolattal, az Árpád-házi dinasztia pedig genetikailag nem finnugor. Mondjuk igaz, hogy egyik kérdés sem tartozik a szakterületéhez, az onkológiához, de mindegyik téma kedvence a magyar konteó-hívőknek. Jó, hülyeségekben hisz, de kit bánt ez? Ha magánember volna, senkit sem zavarna, de rá van bízva a teljes magyar egészségügy és oktatás példának okáért. Ehhez tiszta fej kívántatna.

Márpedig a konteókat és babonákat terjesztő Hatoscsatorna nevű kábeltévét már nem csak rokonszenv fűzi a miniszterhez, hanem anyagi szálak is. Kásler Miklós nyilvános szerepléseit 2018-ban ennek a Hatoscsatornának a kreatív igazgatója videózta közpénzért, pontosabban havi 450 ezer forintért, a kapcsolat létrejöttében pedig fontos szerepe lehetett a tévé egykori műsorvezetőjének, aki jelenleg Kásler sajtófőnöke. Szintén nem ingyen.

Kis válogatás a Hatoscsatorna visszatérő vendégei közül: Egely György (ő még viszonylag ártalmatlan a többihez képest), Szűcs Róbert ufókutató és Bácsi Boglárka.

De ki az a Bácsi Boglárka?

Így csak a konteósok és a kérdés szekértői ismerik a nevét, a nagyközönség nem tudja, hogy ez Bácsfi Diána polgári neve. Aki a 2000-es évek közepén az ELTE filozófus-egyiptológus hallgatójaként a hungarista Magyar Jövő Csoport vezetőjeként tűnt fel. Katonai egyenruhában pózolt, Szálasit éltette, karlendítéssel köszöntötte a Terror Háza előtt megjelenteket, nyilaskeresztes plakátokat ragasztott, és arról szónokolt, hogy mindazokat kivégezné, akik elveivel ellentétes nézeteket vallanak. Bácsfi ellen rendőrségi, majd bírósági eljárás indult, és az ELTE is kirúgta. Ez nem zavarja abban, hogy manapság Bácsi Boglárka néven „mítoszkutatóként” működjön és Avatára néven YouTube csatornán ossza az igét. A csatorna különben

„Saját reklámjában azzal büszkélkedik, hogy műsorainak 80 százaléka saját gyártású, és 2017-ben a kb. 3,8 millió háztartás 47 százalékában volt elérhető. Átlagos nézettsége azonban csak 0,5-1,5 százalék, így nem lehet mondani, hogy tömegek tapadnának rá a műsoraira.” (Index)

Hát ilyen körökben forog a mi Kásler miniszterünk, ezekkel ért egyet, nekik ad sok milliós megbízásokat. Azt már nem is mondom, hogy a Trianoni Szemle oszlopos támogatója is.

Kérem, az egy dolog, hogy szemmel láthatóan a hazugság lett államrendünk alapja és fő mozgatórugója. Olyan államrend még nem volt soha és sehol, amiben ennek ne lett volna szerepe, bár a sikeres társadalmakban csak mellékszereplő, nálunk főhős. Sőt: rendezési alapelv.

De ha már hazugságra, propagandára, manipulációra épül az állam, legalább csinálnák elviselhetően. Igaz, hogy mint említettem volt, manapság már Amerikában is röhejesen és pocsékul hazudoznak, de akkor is: tessék már profikra bízni.

Vagy, ahogy a halaskofa mondta a vevőnek a piacon:

– Uram, vagy vegyen fel hosszabb dzsekit, vagy lopjon rövidebb halat!

Itt már minden kilóg mindenhonnan, már nem lólábakról van szó, nem is lovakról, hanem egész ménesekről…

Kiderült: a kormány is migránssimogató Soros-bérenc

Na most minek fogja minősíteni az Orbán-kormányt a fideszes propaganda, a kormányzati média? A Vezér is migránssimogató Soros-bérenc? Mint kiderült, a kormány teljesen titokban venezuelai migránsok menekültek százait fogadta be.

Ráadásul (mint azt az Index kiderítette) rendkívül nagyvonalú támogatásokat kapnak:

  • Ingyen repülőjegyet Budapestre
  • Legalább egy évig ingyenes lakást
  • Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal
  • Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak

Az persze helyeselhető (nem a kormányzati médiában, hanem itt), ha befogadunk néhány bajba jutott családot, akik egy évek óta válságban vergődő, rövidesen akár polgárháborúba süllyedő országból menekülnek. A kormánynak azért volt egy fura kikötése, amivel szelektált a menekültek között: az jöhet, akinek van valamilyen magyar felmenője. Aki jött, annak többnyire az egyik nagyszülője magyar volt, de már a szülei sem tudtak magyarul, ő pláne nem, inkább igazi venezuelai.

Ennél is furcsább elvi megközelítésben, a magyar valóságot és a kormány politikáját ismerve viszont már egyáltalán nem meglepő, hogy ezt a humanitárius akciót teljesen titokban tartották. A közpénzből tízmilliárdokat sorosozó és migránsozó propaganda kampányokra költő kormány nem dicsekedhet a menekültek befogadásával, bármennyire is indokolt lenne az.

Nem ez az első ellentmondás a kampányok és a rezsim lépései között

Mint azt korábban már magam is megírtam, egyetlen párt van Magyarországon, amely sok pénzért ezrével hoz be komoly ellenőrzés nélkül bevándorlókat, köztük veszélyes embereket, maffiózókat és terroristákat is, ez pedig a Fidesz. A fideszesekhez köthető offshore cégek milliárdokat kaszálnak a letelepedési kötvényeken, rengeteg ukrán és orosz meg a fekete piacon vett magyar származást „igazoló” hamis papírokat, amivel megkapták a magyar állampolgárságot.

A szlovák kommandósok már fogtak el olyan terroristát, aki magyar papírokkal került be az Európai Unióba, az amerikai hatóságok meg hivatalosan tiltakoztak az ellen, hogy ukrán maffiózók magyar papírokkal tucatjával léptek be az Egyesült Államokba vízum nélkül. Még ennél is felháborítóbb, hogy a kormánypárt vezetői találkoztak, sőt üzleteltek azzal a szaúdi milliomossal, aki korábban az egyik legveszélyesebb terroristát, Oszáma bin Ládent finanszírozta.

A venezuelai menekültek befogadása természetesen egészen más történet, csak a kormánypropaganda cáfolata közös bennük.

Itt most felszólítom a fideszes lapokat, tessék a fentiek miatt a megszokott stílusukban migránssimogató Soros-bérencnek nevezni Orbán Viktort és alvezéreit. Arról se feledkezzenek meg, hogy a Fidesz az egyetlen párt, amely jórészt Soros Györgynek köszönheti a létrejöttét, hiszen ő finanszírozta kezdetben a párt legtöbb vezetőjét.

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 4.

Arról jutott eszembe, hogy megszületett a kormányhatározat: „Lázár Ervin Program” indul az iskolások ismeretszerző kirándulásainak támogatására. Az elhatározás nem is egymagában öltött testet: meghirdették négy milliárdért a „Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában” akciót is.

Utóbbi célja világos. A stadionok nézőterét a mérkőzések idején az istennek nem lehet megtölteni, ez egyre kínosabb, az önkormányzatok is jajgatnak, hogy jegybevétel nélkül nem tudják fenntartani a kacsalábon forgó új építményeket. Hát most próbálnak – ahogy a Magyar Közlöny írja – „történelmi és irodalmi nagyprodukciókat” odavinni. Mivel eközben az Operettszínház pályázatot írt ki a trianoni békével foglalkozó nemzeti operett alkotására, hétszentség, hogy a kormány évfordulós politikájába illően a Trianon-operett végighaknizza majd az egyébként üres stadionokat.

Egyelőre ugyan nehezen tudom elképzelni, hogyan szolgálja majd a születendő mű annak az alapigazságnak a bemutatását, hogy a mohácsi vésztől kezdve mindig mindenről a baloldal tehet, és hogyan áll majd elő az operettek végén általában elvárt hepiend, de majd megoldják ezt is. Lehetne mondjuk az egészet a Marica grófnőből ismert Zsupán alakja köré építeni, ő olyan szépen szokta énekelni, hogy „Szép város Kolozsvár”, de sajnos Kálmán Imre nem volt elég előrelátó, és Zsupánt komikus figuraként alkotta meg. Rémes, hogy ennyire nem lehet számítani még legtehetségesebb szerzőinkre sem!

De ha félresöpröm a gyanút, hogy a két kormányhatározat összefügg, és a „Lázár Ervin Program” keretében szervezett osztálykirándulások majd a stadionokba vezetnek, akkor el kell ismernem: ez most jó dolog. Lázár Ervin zseniális gyerekkönyvek szerzője, megérdemli, hogy nevét megörökítsék. Jó az is, ha az általános iskolásokat – mert erről van szó – a program segítségével évente egyszer elviszik valamilyen kulturális produkcióra, színházba, hangversenyre, cirkuszba avagy állatkertbe.

Az az érzésem, a kormány a saját köreiben egészen más célokkal, de már rég működtet egy saját, külön bejáratú Lázár Ervin Programot. Vegyük pl. „A négyszögletű Kerek Erdőt”, ahol Lázár mesehősei élnek. Nem venném a bátorságot, hogy őket egyenként megfeleltessem egy-egy államférfiúnak. Nem állítom, hogy van köztük olyan telhetetlen, akinek mindig több kell, mint ami más földi halandót megillet. De ha van ilyen, az „Vacskamati”-tól kaphatott ihletet, aki kevesellte, hogy évente csak egy születésnapja legyen, és úgy döntött: neki minden kedden jár egy. Lázár Ervin „Vadkan Valdemár”-ját sem hoznám szóba, hiszen a kormánypártoknak már enélkül is van egy elhíresült Voldemorfja, akire nem nagyon büszkék. Bár ő egyáltalán nem mondható vadkannak. Ez onnan is látszik, hogy nem várt arra: az etesse, aki az erdők vadjait és a mezők liliomait. A gyanú szerint inkább az állami pályázatok megsarcolásából hizlalta magát és felső kapcsolatait.

Azt viszont erősen valószínűsítem, hogy „Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl” valahol Habonyék stábjában munkálkodik az újabb és újabb elképesztő propagandafogásokon a fékezhetetlen agyvelejével. Szegény „Szörnyeteg Lajos” – most ne firtassuk, hogy a Lázár Ervin-mese kormányzati adaptációjában ő kicsoda – nem véletlenül fordul orvoshoz a könyvben azzal a panasszal, hogy „beletört az agyveleje” Aromo észjárásának követésébe. Talán már a hutukat és tuszikat sem tudja megkülönböztetni, nemhogy az édesanyja vagyonát a sajátjától.

De az elég egyértelmű, ki vett példát „Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon”-ról. Hiába mondták neki a többiek, hogy a Négyszögletű Kerek Erdőben köztársaság van, (nem vicc, tényleg azt mondják – ez a Lázár Ervin tudott valamit!). Ő csak parancsolgatni akar, a maga szabályait ráerőltetni a társaságra. Főleg azt nem bírja, ha mindenféle csoportosulások vannak, ahol ezt-azt megbeszélnek, közösen csinálnak, jól érzik magukat. Szerencse, hogy a „civil szervezet” kifejezés az erdőben nem használatos, mert akkor még törvényt is hozna ellenük. De azért így is rájuk dörren:”Hrrr, miféle pusmorgás, mocorgás, sutymorgás volt itt? Talán megszegtétek a parancsomat?”

De mivel így sem sikerül mindenkin uralkodnia, támad egy sokkal jobb ötlete. Kitalál egy nemlétező ellenséget, a „pomogácsokat”, akikkel szemben csak ő védheti meg az erdőlakókat. Cserébe persze követeli az engedelmességüket és a kincseiket. „A pomogácsok rövidesen megindítják a döntő támadást. Széttépnek, kinyírnak, átpasszíroznak, miszlikbe vágnak benneteket… Egy dolog segít csak: a harc!” Amely harcot természetesen neki kell vezetnie.

Ez a pomogácsozás – mondanom se kell – beválik. Van olyan jó, mint migráncsozni vagy sorosozni. A többiek be sem merik vallani, hogy még nem láttak az erdőben pomogácsot. Inkább haditanácsot tartanak, összevesznek szegény hitetlenkedő „Dömdödöm”-mel, árulónak, renegátnak (pomogács-simogatónak) nyilvánítják, és könyörögnek: „Segíts rajtunk, kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon!”

Szóról szóra ezt a mintát követi kormányunk saját külön Lázár Ervin Programja is.
A mesében persze minden jól végződik. Jön „Mikkamakka”, az okos macska, kiszabadítja Dömdödömöt, és leleplezi Zordonbordon trükkjét.

Jó-jó, remek a mese, meg a Lázár Ervin Program is, de azért tényleg jöhetne már az a Mikkamakka.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK