Kezdőlap Címkék Kongresszus

Címke: kongresszus

Állampárti kongresszus, pártállami ajánlat

A külsőségek a szemlélőt az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházára, az egykori MSZMP-kongresszusokra emlékeztették. Vörös zászlók ugyan nem voltak, csak piros-fehér-zöldek, de egyébként… Sorra szólaltak fel a párt nagy emberei Kósa Lajostól Németh Szilárdig, mint egykor a Politikai Bizottság tagjai, és senki sem vitatkozott, mindenki egy irányba beszélt.

Az egyetlen különbség, hogy az MSZMP kongresszusai a főtitkár beszámolójával kezdődtek, a kongresszus formailag arról vitatkozott, míg a Fidesz kongresszusán Orbán csak az újjáválasztása után beszélt. Még a látszatát is kerülték annak, hogy vitatkozni lehetne arról, amit Orbán kijelent.
Orbán beszédéből végre megtudhattuk, mi is az a „keresztény szabadság”. Lejegyeztem, íme.
„.A keresztény szabadság a politikában nem valami elvont dolog. Nagyon is konkrét, érthető és kézzelfogható. Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet. Azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család. Drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme. Migráció helyett határvédelem. Bevándorlók helyett magyar gyerekek. Multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra. Erőszak és terror helyett rendezettség és biztonság. December 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés. Ez a keresztény szabadság.
Hogy mi ebben a keresztényi, az még csak-csak érthető, az azonos neműek kapcsolatának elutasítása. A menekültek elutasítása aligha, hiszen a római pápa és a nagy nyugati egyházak vezetői a menekültek befogadása mellett vannak. De azt, hogy mi ebben a szabadság, az végképp érthetetlen. Orbán „keresztény szabadsága” körülbelül annyira jelent szabadságot, amennyire a második világháború utáni kelet-közép-európai „népi demokrácia” demokrácia volt. Vagyis semennyire. Ahogy a „népi demokrácia” a kialakuló kommunista diktatúra álneve volt, úgy az orbáni önkényuralom álneve az „új államelméleti modell”, a „kereszténydemokrata állam”, melyet Orbán a liberális demokrácia alternatívájaként ajánl nekünk, s amelynek jellemzője a „keresztény szabadság” lenne.

A kongresszusi beszéd legfontosabb eleme a nyugati világnak, ha tetszik Brüsszelnek szóló üzenet volt.

Miután megállapította, hogy Magyarország nincs már egyedül a „keresztény szabadság” politikájával, hanem egyike azoknak az országoknak, amelyek „nem hagyják magukat bevándorló társadalommá, kevert néppé alakítani”, ajánlatot tesz a Nyugatnak a békés európai együttélésre: fogadjanak el bennünket, magyarokat és szélesebben véve közép-európaiakat a magunk „kereszténydemokráciájával”, önkényuralmával. Íme az ajánlattétel, melyet hosszabban kell idéznem:
Mi az Unió tagja vagyunk, és azok is maradunk. Nem akarjuk kenyértörésre vinni a dolgot azokkal az országokkal, akik multikulturális országgá alakították a saját otthonukat. Elvégre az ő hazájuk, az ő otthonuk, az ő életük. De ez itt a mi hazánk, a mi otthonunk, a mi életünk. E fölött a magyarokon kívül más nem rendelkezhet, soha senki más. Éppen ezért megegyezésre kell jutnunk Európa két fele között, és mi meg is akarunk egyezni, Pontosan úgy, ahogy a magyar és közép-európai népek érdeke megkívánja. Bár az Unió nyugati és keleti fele láthatóan más utat követ, más eszmények vonzásában él, és más erényeket tisztel, az együttélés formái még ilyen körülmények között is kialakíthatóak. Azt reméljük, hogy a bizottság új elnökasszonya megbirkózik ezzel a méretes feladattal. Ránk számíthat. Egy ilyen együttélésnek persze világos feltételei vannak. Először is odaát el kell fogadniuk, hogy nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal.

Nem vagyunk hajlandók többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját.

Mi nem küldünk hozzájuk efféle fizetett politikai aktivistákat, hát ők is vigyék haza Közép-Európából a sajátjaikat. A megegyezés föltétele az is, hogy fel kell hagyni a közép-európai kormányok kormányai elleni rejtett akciókkal is. Nem juttathatnak hatalomba nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Ibizából egy is elég volt. Az Európai Unió költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, a nekik tetsző médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki és vessenek be nálunk. Mi is látjuk, legfeljebb nem mondjuk, hogy Macedónia belpolitikai instabilitásáért, Románia évek óta tartó kormányzati bajaiért és térségünk néhány más országának nehézségeiért az ő rejtett támadásaik a felelősek. Igen, a nemzetközi baloldal, Washington és Brüsszel nemzetközi politikába beépült liberális hálózatai jelentik a legnagyobb veszélyt a közép-európai térség békés, nyugodt életére és gazdasági fejlődésére. Politikai trükkökkel és fake news hálózatok tucatjaival kell szembenéznünk. Ha valóban egyben akarjuk tartani Európát, akkor ezekkel a praktikákkal fel kell hagyni. Ezért volt helyes, sőt méltó és igazságos, hogy a Soros-megbízott Timmermans alól kirántottuk a bizottsági elnöki széket.”
Magyarul: hagyjanak fel azzal, hogy számon kérik tőlünk azokat a jogállami normákat, amelyek teljesítése egykor uniós csatlakozásunk feltételei voltak, s amelyeket 2010 előtt az ország teljesíteni igyekezett, most azonban elutasít, hiszen mi itt „más utat” követünk, „más eszmények” vonzásában élünk.
Ha tudomásul veszik, hogy mi a „keresztény szabadság törvényei szerint rendezzük be az életünket”, vagyis önkényuralmat vezettünk be, ha nem támogatják többé a nálunk tevékenykedő, az önkényuralmi rendszert megkérdőjelező civil szervezeteket, akkor továbbra is benn maradunk az EU-ban.
A hazai ellenzéket, akiket Orbán egyszerűen csak „a szocialistákként” említ Orbán, ellenségként kezeli, a rendszerével szemben, az emberi jogokért fellépő civil szervezeteket pedig ügynökként jellemzi, akiket a Nyugatnak vissza kell vonnia.

Az ellenzék és a külföld ilyen kezelését a kommunista pártállamokból ismerjük.

Szomorú, de sok jel mutat arra, hogy Ursula von der Leyennél és más uniós vezetőknél lehet erre fogadókészség.
Senkinek sem javaslom, hogy legyintsen Orbánnak erre a beszédére, vagy hogy gyengének gondolja őt. Az EP-választás előtt Orbán – legalábbis akkori szavaiból ítélve – még abban reménykedett, hogy egész Európában megváltoznak az erőviszonyok a szélsőjobb javára, a demokratikus centrumpártok rovására. Azt hitte, hogy szövetségeseivel egész Európának szabhat új irányt. Az EP-választáson csalódnia kellett, ez a várakozása egyelőre nem teljesült. Ebben a helyzetben most arra törekszik, hogy visegrádi szövetségeseivel együtt, a kört lehetőleg Ausztria és Olaszország felé kiterjesztve („… remélem, ma estétől az osztrákok újra, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson, és utánuk több is jön talán”) létrehozza a „keresztény szabadság” övezetét, amelyben az Unió jogállami normái nem érvényesek. Ezt hirdette meg ideológiai alapvetésével összekötve a pártkongresszuson.

Frissítve!!! Nézze élőben az MSZP kongresszusát

0

A párt európai parlamenti listájáról döntött az MSZP kongresszusa Budapesten. Az atv.hu Facebook-oldala élőben közvetítette az eseményt, az mszp.hu oldalon is ez volt látható.

A párt kongresszusa Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének felszólalásával kezdődött, majd beszédet mondott Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje, az Európai Bizottság alelnöke. A beszédek elhangzása után a kongresszus zárt ülésen szavazott az EP-listáról és a programról.

ÉLŐ: MSZP kongresszus

ÉLŐ: MSZP kongresszus

Közzétette: atv.hu – 2019. február 16., szombat

A voksolás után a megválasztott listavezető szólt a kongresszushoz. Tóth Bertalan korábban az MTI-nek azt mondta, az MSZP elnöksége és a választmánya tesz javaslatot a listára, amely az MSZP EP-képviselőjelöltjeinek sorrendjét határozza meg. A kongresszuson a választmány várhatóan felhatalmazást kap arra, hogy a listát a későbbiekben véglegesítse, abba beillessze a szövetségesek jelöltjeit – közölte, hangsúlyozva: a Párbeszéddel közös listát szeretnének.

Tóth Bertalan: Orbán Viktor az európai közösséget is szét akarja szakítani

Az MSZP elnöke szerint az egyik legfontosabb lesz a most májusi európai parlamenti választás, mivel „Orbán Viktor és populista szélsőjobboldali barátai saját nemzeteik után az európai közösséget is szét akarják szakítani”.

Az EP-listáról döntő MSZP-kongresszuson Tóth Bertalan közölte, a Fidesznek azért jó a nemzetállamok Európája, mert így kevesebb szabályt kell betartania, az MSZP ezzel szemben Európa egységéért, a jólétért és a biztonságért fog küzdeni.

A szocialista politikus több közös uniós szabályt szorgalmazott, olyanokat, amelyek megvédik az európai, köztük a magyar dolgozókat a tőke kizsákmányolásától. Szorgalmazta a közös uniós nyugdíjminimum bevezetését is.

Karácsony Gergely:az EU válságban van

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott, az EU válságban van, de ahogy eddig, úgy most is ki tud jönni ebből a gödörből a további egységesülés útján haladva. Az EP-választás egyik nagy tétje, hogy az Európai Unió vagy szociális lesz, vagy nem lesz – fogalmazott, hozzátéve, a szociális feszültségek feloldása nélkül az „Orbán Viktorhoz hasonló senkiházik tönkre fogják tenni ezt a közösséget”.

Timmermans: igazságos bérek kellenek az EU-ban

Az igazságos béreket, a nők és férfiak bére közötti különbség nullára csökkentését nevezte a legfontosabb céljainak az Európai Bizottság (EB) szocialista alelnöke, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje.

Frans Timmermans az MSZP EP-listájáról döntő rendezvényen rögzítette azt is: az Európai Bizottság elnökeként sohasem kötne megállapodást a szélsőjobboldallal.

A politikus szerint a szocialistáknak a fiatalok felé kell fordulniuk, melléjük kell állniuk, és olyan körülményeket kell teremteni Magyarországon, hogy a fiatalok ne távozzanak külföldre.

Frans Timmermans a nacionalizmus helyett a hazafiságot javasolta, azt mondta: mindannyiunknak patriótának és hazafinak kell lennünk.

Hozzátette: a nacionalizmus az emberekben történő félelemkeltést jelenti; nacionalisták olyan emberek, akik félnek, meg vannak sértődve, mindenhol ellenséget látnak, a szomszédaikat is ellenségnek tekintik.

Kifejtette, senki sem úgy születik, hogy gyűlöl, senki nem születik antiszemitának, gonosznak, az embereket azzá teszik. Úgy folytatta: a gyűlöletre azonban ne gyűlölet legyen a szocialisták válasza.

Szerinte a mostani EP-választás Európa szívéről szól, most dől el, hogy szolidaritásalapú Európát építenek-e.

Szólt arról is, hogy szívesen leülne Orbán Viktorral megvitatni azt, miben értenek egyet és miben nem.

„Sose legyünk puhányok! Követeljük az akadémiai szabadságot, a sajtó szabadságát, a civil szervezetek szabadságát!” – szólított fel. Azt mondta, nem kötnek kompromisszumot a bíróságok függetlenségével, az állampolgárok egyenlőségével kapcsolatban és a jogállamiságot illetően.

Frans Timmermans elmondta, ha EB-elnöknek választják meg, soha nem köt megállapodást a szélsőjobboldal. Szerinte ugyanezt gondolja mindenki a szocialista mozgalomban.

Tóth Bertalan vezeti az EP-listát

Tóth Bertalan, az MSZP-elnöke, frakcióvezető vezeti a szocialisták európai parlamenti (EP) listáját. Az MSZP kongresszusa 72 százalékos többséggel fogadta el a listát.

A lista következő helyein sorrendben Ujhelyi István, majd Szanyi Tibor EP-képviselő áll, őket követi Tüttő Kata, az országos elnökség tagja, Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, majd Harangozó Gábor elnökségi tag.

A következő a listán a Gurmai Zita, az elnökség tagja, a nőtagozat vezetője, Mester Barnabás, a párt uniós szakértője.

A kilencedik és a tizedik helyen két volt uniós biztos: Andor László és Kovács László szerepel.

Tóth Bertalan elmondta, a most elfogadott listát nem tekintik véglegesnek, ahhoz ugyanis más pártok csatlakozását is várják. A Párbeszéd már jelezte is, hogy velük közösen kíván indulni az EP-választáson – közölte az MSZP elnöke, majd jelezte, nem kívánja felvenni brüsszeli mandátumát, sőt a visszalépéstől sem zárkózik el, ha erre szükség adódik a későbbi egyeztetéseken.

Kunhalmi Ágnes: sorsdöntő az EP-választás

Kunhalmi Ágnes, a szocialisták választmányi elnöke a lista ismertetését követő beszédében sorsdöntőnek nevezte az EP-választást, mivel az szerinte Magyarország, az EU, a baloldal és a mindenkori ellenzék történelmi sorsát is meghatározza majd.

Az ellenzéket ugyanis lényegében a politikai rendszer egészéből, a teljes parlamentarizmusból kizárták – mondta Kunhalmi Ágnes, aki a második világháború utáni Európa és Magyarország legnacionalistább, legfasisztább kabinetének nevezte az Orbán-kormányt.

Hiller István: az Európai Unió a béke garanciája

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke a 74 éve véget ért második világháború veszteségeire emlékeztetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió a béke garanciája, ezért aki a hazáját szereti, annak Európát és az uniót is szeretnie kell.

Kiemelte, az MSZP az Európai Unióban mindent meg kíván tenni az egységes európai bér- és nyugdíjrendszer létrehozása, valamint a nők és férfiak közötti bérkülönbségek felszámolása érdekében.

Hiller István egyértelművé tette azt is, pártja nem bontja le a déli határkerítést, de soha nem tesz le arról, hogy az országban és Európában se legyen szükség kerítésekre. Az MSZP emellett migránsokat sem telepítene be, sőt hatályon kívül helyezné a „pénzes migránsok ezreinek” letelepedését lehetővé tevő törvényt – mondta a szocialista politikus. „Migránsokat nem mi, hanem ez a kormány hozott a letelepedési kötvényekkel” – tette hozzá.

Az MSZP korábbi elnöke elmondta, pártja 30 év távlatában is büszke arra, hogy a rendszerváltás békésen zajlott le. Közölte továbbá, az MSZP három évtized után új fejezetet kíván nyitni, hogy ismét sikeres lehessen a helyi és országos politikában. Hiller István ennek érdekében kezdeményezte, hogy a kongresszus kérje fel a pártelnököt egy olyan javaslat 2020 nyaráig történő kidolgozására, amely alapján teljesen megújulhat az MSZP. „A jövő sikeréért most kell változtatni” – jelentette ki Hiller István, aki szerint „Horn Gyula és társai” példája alapján kell megalapozniuk a magyar baloldal sikerét.

 Donald Trump ismét feltétlen támogatásáról biztosította a fegyverlobbit

0

A kampányfinanszírozást ellenőrző Center for Responsive Politics nevű intézet adatai szerint az NRA 55 millió dollárral támogatta Trumpot és más republikánus jelölteket a 2016-os elnök- és kongresszusi választásokon.

Alig három hónappal a parklandi iskolai vérengzés után Donald Trump amerikai elnök ismét feltétlen támogatásáról biztosította a fegyverlobbi legjelentősebb szervezetét annak éves kongresszusán pénteken Dallasban.

Noha az elnök a 17 halálos áldozatot követelő februári lőfegyveres ámokfutás hatására szemmel láthatóan hajlott arra, hogy kezdeményezze a fegyvertartási törvények szigorítását – például a fegyvervásárlási korhatár megemelését -, és hogy erről tárgyal a Nemzeti Fegyverszövetséggel (NRA), Trump a kongresszuson ígéretet tett arra, hogy amíg ő az államfő, megvédi a fegyvertartás jogát mostani formájában. Ismét felvetette azt a korábbi javaslatát, hogy fel kell fegyverezni a tanárokat, és még jobban meg kell erősíteni az iskolák biztonságát, hogy ne fordulhassanak elő a floridaihoz hasonló esetek. Az NRA támogatja Trump eme javaslatait, és semmilyen korlátozást nem akar, mert azt az alkotmány fegyvertartásra vonatkozó, második módosítása megsértésének tartja.

A kampányfinanszírozást ellenőrző Center for Responsive Politics nevű intézet adatai szerint az NRA 55 millió dollárral támogatta Trumpot és más republikánus jelölteket a 2016-os elnök- és kongresszusi választásokon.

Tekintettel az idén novemberi részleges kongresszusi választásokra Trump azzal a fenyegetéssel biztatta az NRA tagjait a republikánusokra való szavazásra, hogy ha a demokraták ellenőrzése alá kerül a szövetségi törvényhozás, akkor ők „el fogják venni az amerikaiak fegyvereit”. „Ha az ország meghozná ezt a drasztikus lépést, akkor akár a teherautókat is be lehetne tiltani, mert ezek a mániákus terroristák új fegyverei” – jelentette ki.

A fegyvertartás joga mellett azzal is érvelt az elnök, hogy a 130 halálos áldozatot követelő, 2015. november 13-i párizsi terrortámadás sokkal kevesebb áldozattal járt volna, ha nem csak a merénylőknek lett volna lőfegyvere, hanem bárkinek, aki jelen volt és visszalő.

A demokraták valóban szigorítani szeretnék a fegyvertartás szabályait, de ez nem ásná alá a második alkotmánymódosítást – jegyezték meg hírügynökségek.

Noha számos, sok halálos áldozattal járó lőfegyveres ámokfutás történt az Egyesült Államokban, a február 14-i parklandi tragédia hatására úgy tűnt, hogy fordulat történt a fegyvertartásról szóló társadalmi vitában.

Az NRA éves kongresszusán várhatóan több mint 70 ezer tag vesz részt a hétvégén. Az esemény ellen valószínűleg több tüntetést is lesz a fegyvertartást szigorítani akarók részéről.

Karácsony: Itt vagyok, készen állok

Az együttműködéssel elérhető kormányváltásról beszéltek az MSZP kampánynyitóján felszólaló politikusok. A legerősebben Kunhalmi Ágnes bírálta a kormányt, Karácsonyi Gergely, a Párbeszédtől igazolt miniszterelnök-jelölt inkább a jövőről beszélt. A szociális demokrácia koncepcióját fejtette ki beszédében, amelyet az MSZP-Párbeszéd-MLP választási együttműködés elfogadása után tartott.

Hiller István választmányi elnök arról beszélt, hogy lesz új magyar köztársaság. Hangsúlyozta, hogy örül, hogy egymásra találtak a Párbeszéddel és Karácsony Gergellyel, és jelen vannak a Liberálisok is, hiszen együtt alkotják a változás közösségét. Az MSZP programjáról azt mondta, hogy az a szociális demokrácia programja, míg a Fidesz illiberális felfogása csak megosztja a társadalmat.

Utána Kunhalmi Ágnes következett, aki sokkal keményebben beszélt. Azzal kezdte, hogy sorsdöntő a szocialisták, a magyar baloldal és az ország számára is a mostani kongresszus. Szerinte már négy évvel ezelőtt is kormányváltást akart az ország, és egyértelmű, hogy a Fidesz nem a nép akaratából kormányoz. „Ez egy beteg helyzet” – mondta Kunhalmi arra, hogy a Fidesz szerinte elcsalt választáson nyert, és úgy bontja le a demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen gyógyír erre, ha az emberek áprilisban elmennek szavazni. Hozzátette, hogy a magyar demokrata szavazók egész Európáért is felelősséggel tartoznak, mert meg kell állítani ez előre törő szélsőjobboldali és újjobboldali erőket.

Orbán saját választóit is becsapta, egyszerűen hülyének nézte a magyarokat

– mondta Kunhalmi. Arról is beszélt, hogy büszke az MSZP-re, amiért felismerte, hogy változnia kell, és meghozta a nehéz döntéseket az együttműködés szükségességéről is.

Kunhalmi először elfelejtette felkonferálni az őt követő Molnár Gyulát, majd visszatért a mikrofonhoz, és közölte, hogy a csapatkapitány következik. Az MSZP elnöke a beszédet azzal kezdte, hogy ebben a teremben alakult meg a szocialista párt, most pedig újabb történelmi tettként egy új szocialista párt megszületését jelenti be, amely a Párbeszéddel kiegészülve képes legyőzni a Fideszt.

„Érdekházasságnak indult, de kezd alakulni a kémia”

– mondta az együttműködésről. Szerinte az MSZP és a Párbeszéd összefogása „a tradíció és az innováció házassága”.

Azt mondta, hogy három ok miatt optimista az április választásokkal kapcsolatban. Az első az, hogy a fontos időközi választásokon meg lehetett verni a Fideszt, a második pedig, hogy a felmérések szerint a változást akarók többen vannak, csak még nem tudják, hogy mihez csatlakozzanak. De mától ezt is tudhatják, mert létrejött a változás szövetsége – mondta Molnár Gyula. Harmadik okként azt említette, hogy most már a Fidesz szavazói is tudják, hogy a kormánynak csak önmaga fontos.

„Egy esélyünk van, ha mi magunk elhisszük, és el tudjuk hitetni, hogy meg lehet ezt a választást nyerni”

-mondta a jelenlévőknek. Ők vagy mi – szerinte ez a választás tétje, és ez nem a jobboldali és baloldali szavazókat jelenti, hanem a Fidesz kormányzása alatt gyarapodó elitet, és az egyre rosszabbul járó többieket, akiknek az MSZP, Párbeszéd, LMP összefogása jelenti a megoldást.

Molnár Gyula után a miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely mondott egy nagyon magabiztos beszédet. Azzal kezdte, hogy büszke arra, hogy itt lehet, és közösen elindítják a változást. Végre a magyarok azt a Magyarországot kaphatják, amit régóta megérdemelnek – mondta. Arról beszélt, hogy sokan akarnak változást, de félnek attól, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert azt „károgják” nekik, hogy nincs valódi alternatíva. Pedig igazából valódi kormánya nincs az országnak, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogy visszaéljenek a hatalommal. „Az a rendszer, amiben most érünk, szocializmus a fideszeseknek, kapitalizmus mindenki másnak” – mondta.

Április 8-a kormányváltás és rendszerváltást lesz, de végre nem csak nemet mondhatnak a magyarok, hanem igent is valamire: ez pedig a szociális demokrácia Karácsony szerint. Ezután részletezte a szociális demokrácia programját az oktatás, az egészségügy és a társadalmi igazságosság szempontjából. Karácsony szerint a változást ott kell elkezdeni, hogy meg kell változtatni a politikát. Emlékeztetett, hogy Göncz Árpád születésnapja van, és példaként állította a volt köztársasági elnök mondatát: azokat akarom szolgálni, akiknek nincs szolgájuk.

„Itt vagyok, készen állok, azt kérem, hogy gyertek velem, és változtassuk meg közösen Magyarországot”

– mondta. Hozzátette még, hogy büszke arra, hogy az MSZP pirosa és a Párbeszéd zöldje összeért, de még valami hiányzik: a fehéret, a tiszta lapot a változást akarók képviselik, őket kell megszólítani. Karácsony Gergely, aki egyre jobban belelendült, a beszéd végén felállította a kongresszust, és a Talpra magyar első két sorát szavaltatta el velük, hogy ezzel üzenjenek a választóknak. Végül pedig egy csapat dobos ütemes zenéje mellett a színpadra szólította a többi vezető politikust is, akik úgy ünnepeltek, mintha legalábbis már megnyerték volna a választást.

Elfogadták az MSZP-Párbeszéd választási megállapodást

Elfogadta az MSZP kongresszusa a Párbeszéddel kötött megállapodását a 2018-as országgyűlési választásra: a két párt közösen indít képviselőjelölteket, közös országos listán indul, a miniszterelnök-jelölt pedig Karácsony Gergely. A Liberálisoktól Bősz Anett kapott helyet az MSZP-Párbeszéd országos listáján.

A Budapesti Kongresszusi Központban zajlik az MSZP listaállító és kampányindító kongresszusa, ahol 207 igen, 14 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Szövetség az igazságos Magyarországért című dokumentumot, amelyet Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP választmányának elnöke, valamint Karácsony Gergely és Szabó Timea, a Párbeszéd társelnöke írt alá.

A megállapodás szerint a Párbeszéd képviselőjelöltjei indulnak Budapest 1-es (V. kerület), 10-es (III. kerület), Hajdú-Bihar megye 5-ös (Hajdúszoboszló) és Fejér megye 3-as (Bicske) választókerületében. Az országos lista 1., 11., 19., 33., 44., 55., 66., 77., 88., 99. és 110. helyén is a Párbeszéd politikusai szerepelnek. A kongresszus az országos listát a megállapodásnál kevesebb, 164 igen, 42 nem szavazattal és 21 tartózkodással hagyta jóvá.

A két párt közös listáját értelemszerűen a miniszterelnök-jelölt,

a párbeszédes Karácsony Gergely vezeti, az első tízben rajta kívül MSZP-s politikusokat találunk.

Íme tehát az első tíz jelölt az országos listáról:

  • Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke
  • Molnár Gyula, az MSZP elnöke
  • Hiller István, választmányi elnök
  • Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök
  • Tóth Bertalan, parlamenti frakcióvezető
  • Gőgös Zoltán, elnökhelyettes
  • Tóbiás József volt pártelnök, pártigazgató
  • Mesterházy Attila volt pártelnök
  • Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke
  • Gurmai Zita volt európai parlamenti képviselő

A 11. helyen megint egy párbeszédes politikus, Tordai Bence áll, de Szabó Tímea, a párt másik társelnöke csak a 99.

A Magyar Liberális Párttól csak Bősz Anett ügyvivő kapott helyet az országos listán a 15. helyen.

Mivel még vannak üres helyek, elképzelhető, hogy Fodor Gábor pártelnök is rákerül majd, ebben azonban egyelőre nincs döntés. Fodor maga is azt mondta, nyitott kérdés, hogy kapnak-e még helyeket. Az MLP elnöke úgy fogalmazott, hogy a kongresszuson létrejött a „változás szövetsége, amelynek tagja a liberális párt is”, méghozzá befutónak tartott helyen. Hozzátette, tudják hogy egy ilyen helyzetben minden pártnak kell kompromisszumokat kötnie, és a Liberálisok azok, akik a legtöbb kompromisszumot kötötték.

A listát pénteken éjszakába nyúló vitán fogadta el az MSZP választmánya, és felhatalmazták Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytassanak tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.

120 perc – 2018. január 20. 16:00

0

Meddig áll az amerikai kormányzat?

Utoljára 2013 őszén történt meg az Egyesült Államokban, hogy leálltak a kormányhivatalok. Most ismét ez történt, miután a kongresszusnak nem sikerült határidőre elfogadnia a kormányzat működéséhez szükséges költségvetést. A kormányzati leállás nem okozna különösebb károkat, ha a pártok a hétvége során tető alá hoznának egy mindkét oldal számára elfogadható javaslatot.  A kormányzati leállás idején a nem nélkülözhetetlen szövetségi közintézmények – könyvtárak, nemzeti parkok – nem működnek, az alkalmazottak fizetés nélküli szabadságon vannak. Bár ennek a vesztesége önmagában nem nagy, a tőzsdék általában érzékenyen reagálnak a bizonytalanságra. (Euronews)

Gorka Sebestyén szerint nincs is ellene elfogatóparancs

Az egyik legnagyobb Trump-párti amerikai portálon magyarázkodik magyar körözése miatt Gorka Sebestyén. Az amerikai elnök egykori biztonsági tanácsadója a Breitbartnak azt mondta: nincs is elfogatóparancs ellene Magyarországon, azt csak a helyi radikális sajtó terjeszti. Pedig az információ a rendőrség honlapján is szerepel. A külügy épp amiatt kényszerült magyarázkodni, mivel Szijjártó Péter úgy egyeztetett tavaly Gorkával, hogy akkor már körözték. A tárca azzal magyarázta, hogy nem dolga ellenőrizni a Police.hu-t.  Gorka Sebestyén ellen lőfegyverrel való visszaélés miatt van érvényben elfogatóparancs.(Hír TV)

Elhunyt Paul Bocuse  a gasztronómia pápája

91 éves korában elhunyt a francia konyhaművészet szimbolikus alapja, akinek a nevét a gasztronómia iránt kevéssé érdeklődik is ismerik, köszönhetően annak, hogy róla nevezték el a konyhaművészek legrangosabb versenyét, a Bocuse d’Or-t. Tavalyelőtt nálunk rendezték meg a verseny európai döntőjét, amelyet Széll Tamás nyert meg, aki a tavalyi világdöntőn különdíjat kapott és 4. helyezést ért el. (FüHü)

 

MSZP: Jövő héten program, Kunhalmi az arca, jövőre kongresszus

0

A Magyar Szocialista Párt „Tegyünk igazságot” című programját december 9-én mutatja be a választóknak. A párt a kongresszusát a jövő év elején tartja, amikor szándékai szerint bemutatja a demokratikus ellenzéki pártok közös ajánlatát Magyarországnak.

Az MSZP szerint mindenkire szükség van, aki Magyarországért akar tenni, aki hisz a demokráciában, az európai Magyarországban és hajlandó dolgozni azért, hogy több millió magyar jobban éljen a jövőben, mint ma.

Molnár Gyula pártelnök javaslatára az MSZP Országos Elnöksége Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselőt, a párt budapesti elnökét bízta meg, hogy ő legyen az MSZP választási programjának arca.

Pénteken az MSZP küldöttsége újabb tárgyalási fordulón vett részt a Demokratikus Koalícióval. Ezen a tárgyaláson az MSZP bemutatta javaslatát az ellenzéki együttműködésre.

Az MSZP továbbra is közös ellenzéki listát, közös miniszterelnök-jelöltet és közös képviselőjelölteket szeretne, ugyanis matematikailag így van legnagyobb esély a kormányváltásra – a koordinált indulás 27 körzet feladását jelentené.

MSZP: Nem a Fideszre, nem a Jobbikra

0

Az MSZP soha nem lépne koalícióra a Fidesszel és elveti az együttműködést a Jobbikkal, ugyanakkor azt nem zárja ki, hogy egy olyan választás után, amelyen a Fidesz elveszíti a kormányzási többségét, az alkotmányozó nemzetgyűlésként funkcionáló Országgyűlésben közösen teremtsék meg az Új Magyarország alapjait, hogy utána tisztességes választásokon a pártok megmérettessenek. Erről beszélt a Hír TV-ben Molnár Gyula az MSZP elnöke.

A szocialisták elnöke beszélt arról is, hogy finisben vannak a tárgyalások pártja és a DK között. Többszöri kérdésre, megközelítésben és megfogalmazásban is oda lyukadt ki, hogy egyelőre ugyan arról tárgyalnak, hogy nem indulnak egymás ellen, de szerintük ennél több kellene. Nem akarnak kapaszkodni,

de jelezni szeretnék, hogy nyitottak arra, hogy közös miniszterelnök-jelölttel vágjanak neki a választásoknak,

ha van olyan, aki bevállalja a miniszterelnök-jelöltséget, s aki mögé odaállnak a pártok.

Ami Gyurcsány Ferenc személyét illeti, Molnár szerint be kellett látniuk, hogy van egy olyan szavazói kör, amely szerint a DK elnökének helye van a közéleten.

Az összefogás, az együtt indulás igénye pedig felülírja, hogy a szereplők kicsodák

– tette hozzá, kiemelve, hogy nagyon nagyok az ilyen irányú várakozások, ráadásul remény lenne rá, hogy a bizonytalan szavazók visszaálljanak mögéjük.

A kérdésre, hogy lát-e még esélyt a komolyabb összefogásra az egyéni körzetek koordinált jelöltállításán  túl akkor, amikor a DK többször is kinyilvánította, hogy nem óhajt egyéb téren közösködni az MSZP-vel, Molnár Gyula emlékeztetett arra, hogy 1994-ben, egy héttel a választások előtt Magyar Bálint még kizárta az SZDSZ szerepvállalását egy Horn-vezette kormányban, illetve 1998-ban Orbán is kizárta az együttműködés a kisgazdákkal. Ő a maga részéről

bízik abban, hogy amikor már közelednek a választások, s látszanak a számok, akkor a kormányváltást akarók is meggondolják magukat.

Egy félreértést is eloszlatott: december 9-én nem lesz jelöltállító kongresszus. Kétfordulós kongresszust tartanak, amelynek programjában négy napirendi pont szerepel. Decemberben bizonyára a választási programot fogják elfogadni, a következő, januárin kerülhet sor a többire.

 

Így reagált az ellenzék a Fidesz-kongresszusra

A kongresszuson újraválasztották Orbán Viktort pártelnöknek, és rengetegen tartottak beszédet. Erre válaszoltak ellenzéki pártok.

Orbán Viktor és a Fidesz alelnökei
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az MSZP közleménye szerint a Fidesz azt üzente, hogy folytatni akarják, és „ha újra hatalomra kerülnek, semmi nem fog változni:

marad a lopás és a problémákat elfedő gyűlöletpropaganda”.

A szocialisták szerint az elmúlt hét évben teljesen leépült a magyar egészségügy, „Fidesz-közeli oligarchák zsebébe” jutnak az adók, tönkre teszik az oktatást, elüldözik a szakembereket. Azt írják:

„Századszor is kiásták a csatabárdot az EU ellen, a Nyugat ellen, de ez csak egy szánalmas kísérlet arra, hogy takargassák az ország valódi állapotát.”

A párt szerint az ellenzék „történelmi felelőssége”, hogy teljes körű megállapodásra jusson, lehetőséget adva a választóknak a Fidesz leváltására.

A DK közleménye szerint

„a Fidesz-kongresszus színpadára felvonult a Büntető Törvénykönyv”:

Azt írják, a színpadon ott volt „az áldoktor bukott elnök, a debreceni Miszter 20 százalék, a trafikmutyi, a helikopter- és ingatlanmutyi gazdái, meg a strómanokon keresztül gazdagodó fővezér”

A párt szerint, ha „az országot tönkre tevő Orbán Viktor” még négy évig maradna, „nem félmillió, hanem egymillió magyar menekülne el az országból”, és 3 millió szegényből 4 millió lenne.

Az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett közleménye szerint Orbán beszéde „csupán egy újabb gyenge próbálkozás volt” arra, hogy elfedje:

kormányzása képtelen a 21. század problémáit kezelni.

Szerinte Orbán Viktor kormányzása „rossz béreket, leépülő oktatást, lerobbant kórházakat és soha nem látott korrupciós mélys​é​get hozott” Magyarországnak.

Az Együtt alelnöke, Hajdú Nóra a frissen megválasztott Fidesz-alelnöknek, Novák Katalinnak írt nyílt levelet. Azt írja: „itt az első házi feladat”. Szerinte a Fidesz

„egyike Európa legmacsóbb pártjainak”,

ezért nehéz dolga lesz.

A levélben olyan intézkedéseket sorol fel, amelyek „negatívan és súlyosan negatívan” érintették a nőket és a családokat. Említi többek között a családi pótlék emelésének elmaradását, azt, hogy a Fidesz nem támogatja a nőket érő erőszak elleni fellépésről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálását, a család fogalmának kirekesztő értelmezését, gyűlöletkeltő szervezetek támogatását.

Az Együtt elnöke, Juhász Péter azt írta, a miniszterelnök mai, „még maradibb és még bezárkózóbb” beszédében ismét bebizonyította, hogy

„fél a modern, szabad és fejlődő világtól”

és fogalma sincs mitől lesznek Magyarország polgárai boldogabbak, sikeresebbek a mindennapok során.

Fidesz-kongresszus: Újraválasztották Orbánt, szerinte globális elit uralja Európát

Orbán Viktort újraválasztotta a Fidesz elnökének a párt kongresszusa. Azt mondta: elérték a 2014-ben kitűzött céljaikat, de újabb négy évre van szükség, hogy az eredmények visszafordíthatatlanok legyenek. Szerinte Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van. Az Európát „uralma alatt tartó globális elitről” is beszélt, és persze sorosozott is.

A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt, itt és itt olvashat.

A kongresszus a Fidesz alelnökének választotta az összes jelöltet: Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort, Novák Katalint és Németh Szilárdot. Orbán Viktort pedig újraválasztották a Fidesz elnökének.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán szerint „közös szenvedélyünk” Magyarország. Azt mondta, a Fidesz már ma is készen áll a választásokra, de

nem elégszik meg a választások megnyerésével, ennél jóval többet akar.

Szerinte három feladat kell a választási győzelemhez: meg kell erősíteni az elért eredményeket, el kell mélyíteni a szellemi-lelki alapokat, meg kell védeni Magyarország jövőjét, „mert ismét van jövőnk”.

Szerinte elérték a 2010-ben kitűzött célokat, stabilizálták a gazdaságot, felmondták a „pénzügyi gyámságot”, a „média, az energia és a bankrendszer többségét magyar kézbe” vették. Azt is mondta, 2014-ben azt akarták elérni, hogy a változások kézzelfoghatóak legyen.

Azt állította: a leszakadt régiókban „felszámoltuk az elterpeszkedő bűnözői életformát”, és

mindenkinek adtak esélyt „a becsületes és törvénytisztelő életre”.

Szerinte már nincs helye annak az „életformának, amelyik nem a gyerekekért, hanem a gyerekekből akar megélni”.

Azt is mondta: „gatyába rázták” a közbiztonságot, felszámolták a „tartós és tömeges” munkanélküliséget. Szerinte a legnagyobb vállalkozás a bérek érezhető növelése volt, a minimálbér emelése után „emelkedő pályára állították” a tanárok, a rendvédelemben és az egészségügyben dolgozók jövedelmét is. Azt mondta:

„ma Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik.”

Szerinte a kormánynak még legalább négy évig hivatalban kell maradni, mert ez kell az eddigi eredmények megerősítéséhez, hogy azok „visszafordíthatatlanná” váljanak. Azt mondta, az ellenzékre nem lehet számítani, mert ők egy fontos törvényt sem szavaztak meg.

Szerinte a szocialisták összeroskadtak és önmarcangolásba süllyedtek, a Jobbik pedig (amelynek ki se mondta a nevét)

pénzért és hatalomért mindenre képes, „nemzeti radikálisból cicapárttá vedlett”.

Nagyhatalmú globális cégekről, globális politikai szervezetekről, és „hangszóróikból áradó andalító melódiákról” is beszélt, amelyek szerint „fogyasztási őrületre”, „korlátlan önzésre” biztatnak. Szerinte európaiak tízmilliói vágyakoznak „biztonság és rend után”.

„Mi vagyunk többségben, sőt elsöprő többségben”,

mondta, és szerinte az egész nyugati világban győzni fognak. Azt mondta: ezt a „globalista elitek, az őket kiszolgáló bürokraták, az ő zsoldjukban álló politikusok, az ő érdekeiket megtestesítő Soros-féle hálózat ügynökei” is tudják.

Szerinte ezért találták ki a populizmus „varázsigéjét”, hiába a „politikai vudu”, a valóság le fogja győzni a globalista elitet, amely jelenleg „uralma alatt tartja Európát”. Azt mondta, nem állnak „se faji, sem osztályalapon”, hanem nemzeti alapon állnak. Szerinte van egy, identitásából kiforgatott embertípus, a „homo brüsszelicus”.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán szerint sokáig egyszerű volt, „az ember nő volt és férfi”, de ma olyan világot akarnak létrehozni ahol nincsenek biztos pontok. Azt is állította, hogy egy birodalom fenyeget minket, ami „fel akarja számolni a nemzeteket”, és ennek „útjában állunk”.

Szerinte a Soros-terv érdekében „egész Európában el akarják takarítani az útból a nemzeti érdekeket képviselő kormányokat”.

Szerinte Sorosnak vannak „NGO-i”, amelyek behálózták egész Európát, de ők már „szagról” megismerik őket. Azt mondta, a Soros-tervnek a migráció eszköze, nem célja. Azt állította, hogy meg akarják gyengíteni a nemzeteket, és végső csapást akarnak mérni a kereszténységre. Orbán szerint

„a Soros-terv veszélyezteti a mindennapi biztonságunkat”.

Szerinte a mai Fidesz annyiban azonos az alapításkori Fidesszel, amennyiben egy 30 éves ember azonos egyéves önmagával.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!