Kezdőlap Címkék Kommunista Párt

Címke: Kommunista Párt

Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

A megfigyelt személyekről a hatalom olykor többet tud mint ők maguk hiszen az értékelésnél figyelembe veszik az eddig összegyűjtött információkat is, melyeket a szóban forgó személy esetleg már elfelejtett. Jelenleg a kínai kommunista párt negyedik számú vezetője irányítja a nagy társadalmi megfigyelési rendszert. Ő tanult az Egyesült Államokban is, és annak a Fudan egyetemnek a professzora, amely európai egyetemét Budapesten tervezi felépíteni. Ez a sanghaji egyetem Kína három legfontosabb felsőoktatási intézménye között helyezkedik el, a másik kettő Pekingben van. Mindhárom egyetemet külföldi vallási intézmények alapították. Kínában csak olyan politikus kerülhet be a felső vezetésbe, aki jó nevű egyetemen végzett: Hszi Csin-ping elnök például a pekingi Csinghua egyetem diákja volt. Ez az egyetem a pekingi Pejtaval együtt alkotja a nagy triót, amelyet a legkiválóbb kínai felsőoktatási intézmények képeznek.

Permanens értékelés

A városokban élő összes kínai állampolgár számíthat arra, hogy életét tökéletesen megfigyelik, és pontozzák. -50 pontot jelent, ha valaki beadvánnyal fordul a hatalomhoz. Abból ugyanis az tűnik ki, hogy valamivel nincsen megelégedve. Márpedig Kínában elvárás, hogy az alattvalók mindennel legyenek megelégedve, változtatni a dolgok menetén csakis a kommunista pártnak van joga. Minden fölülről érkezik, az alul lévők egyetlen és legfontosabb feladata az engedelmesség. Mindez nem újdonság Kínában Konfuciusz rendszere már a császárok korában  is így működött. Kínában 1911-ben bukott meg a császárság, majd hosszú polgárháborús időszak után 1949-ben a kommunista párt átvette a hatalmat Pekingben, és beköltözött a Tiltott Városba. A kommunista párt úgy működik mint a mandarinok kasztja a császári időkben.

A cél a Mennyei Harmónia – a Tien An, amelyről Peking központi terét elnevezték. Itt gyülekeztek a tiltakozó diákok 1989 tavaszán, és itt végzett velük a hadsereg a kommunista párt megbízásából. A diákok valamiféle reformokat akartak, amelyek közelebb viszik Kínát a nyugati modellhez, de a kommunista párt elitje viták után másként döntött. Teng Hsziao-ping, Kína akkori erős embere ezt úgy foglalta össze, hogy a politikában semmi, a gazdaságban minden megváltozhat. Megszületett a kommunista párt diktatúra és a piacgazdaság furcsa szövetsége. A modell a bukott Szovjetunió helyett Szingapúr lett, ahol az államkapitalista rendszer gazdasági csodát produkált. A kommunista kínai piacgazdaság hasonlóképp világraszóló eredményeket ért el a gazdaságban: második helyre hozta fel Kínát a világgazdaságban. Körülbelül félmilliárd kínai immár nyugati színvonalon él és fogyaszt, de az 1,4 milliárd lakos többsége még mindig nyomorog jórészt faluhelyen.

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Az európai jogrend szerint ez elfogadhatatlan, de a szükségállapot, melyet a szervilis parlament megszavaz és meghosszabbít, lehetőséget teremthet erre is. Rogán Antal nem véletlenül kapta meg az ellenőrzés jogát a titkosszolgálatok fölött is bár valószínűleg maga Orbán Viktor is rajtuk tartja a szemét. A hatalom mindent tudni akar, és a modern informatika erre szinte korlátlan lehetőségeket teremt. A problémát mindinkább nem is az információk megszerzése hanem az értékelése jelenti. Már 2001 szeptember 11-én is kiderült, hogy a különböző titkosszolgálatok és az FBI szinte mindent tudtak a készülő Al Kaida merényletről, csak épp nem állt össze a kép csak utólag. Ugyanez történt Franciaországban is, ahol egyszerre nyolc helyszínen hajtottak végre gyilkos terrorakciókat iszlamista merénylők, de ezt nem tudta megakadályozni a terrorelhárító rendszer Párizsban. A rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a terrortámadás miatt, melynek több mint 200 halottja és sok sebesültje volt, mert mindegyik szervezet tette a dolgát, csak épp a kép utólag állt össze.

Orbán Viktor hatalma jelenleg oly erős, hogy nincsen szüksége általános megfigyelési rendszerre. A hatalomtól való egzisztenciális  függés elég a rendszer stabilitásához. Egyelőre. Ezért aztán létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely jelenleg még fogatlan tigris, nincs intézkedési joga, de gyűjtheti az adatokat. Amelyeket azután bármikor elő lehet venni.

Az információ hatalom, és a kínai példa mutatja, hogy meghatározó fontossága lehet a rendszer stabilitásában. Orbán ezért is adta egy kézbe a médiát és a titkosszolgálatot, hogy szinte teljes legyen a kontroll. Némi gondot jelent Orbán Viktornak a világháló, melytől erős tűzfal óvja a kínai kommunista rendszert. Amíg a választópolgárok egzisztenciális függése a hatalomtól fennáll addig ez nem okoz különösebb gondot Orbán Viktornak, aki mindent meg is tesz azért, hogy továbbra is a szegényház királya maradjon az Európai Unió szegényházában.

Korrupció vietnami módra: 12,4 milliárd dolláros megvesztegetés – ez a GDP 3%-a

Jelenleg ez a rekord Délkelet Ázsiában, ahol Vietnam a leginkább korrupt államok közé tartozik – írja a yahoo finance portál. Korábban az 1MDB malajziai botránya volt a csúcs 4,5 milliárd dollárral. Abba belebukott a miniszterelnök, aki jelenleg is börtönben van.

304 ezer milliárd dongos megvesztegetés a vád Truong My Lant asszony ellen, aki többségi tulajdonosa volt a Saigon Commercial Banknek. Az évek során több mint ezer céget hozott létre, amelyek jelentős része kizárólag arra szolgált, hogy eltüntesse a korrupció nyomait illetve külföldön a pénzmosás tartozott a legfontosabb funkciók közé.

43 milliárd dollár értékben nyújtott hiteleket ingatlanfejlesztésre a Saigon Commercial Bank, és a vietnami rendőrség szerint ennek az összegnek körülbelül egyharmada nem szolgált más célt mint a korrupciót. Fantom cégek fantom városokat építettek, és ebből néhányan nagyon is szép pénzt csináltak a hatalom emberei közül is Vietnamban.

A 12,4 milliárd dollárnak megfelelő megvesztegetési piramis egy hosszú dolgos életút eredménye: a 79 éves nő évtizedek óta Vietnam legjelentősebb ingatlanfejlesztői közé tartozott. Már tavaly letartóztatták, de akkor még befolyásos támogatói kihozták a börtönből, de ezúttal már nem sikerült.

Mi a fő vádpont az ingatlanfejlesztő-bankár ellen? Az, hogy lefizette a kommunista párt és az állam ellenőreit, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy jelentsék a hitelpiramis furcsa állapotát a központi vezetésnek Hanoiban.

A mostani botrány megingathatja Vietnam egész gazdasági életét hiszen a 12,4 milliárd dollár a GDP 3%-át jelenti. A háttérben az országot irányító kommunista párt vezetőinek harca áll: idén januárban korrupció miatt lemondott Vietnam államfője is. A Covid pandémia idején két miniszterelnök-helyettes is lebukott, mert üzleteltek a koronavírust tesztelő eszközökkel illetve engedélyeket adtak ki a határ átlépésére a zárlat idején.

2016 óta permanens korrupció ellenes kampány Vietnamban

Ebben az óriási korrupciós botrányban 85 embert tartóztattak le köztük magasrangú kormány tisztviselőket és a nemzeti bank vezérkarának egy részét. A Vietnamot vaskézzel kormányzó kommunista párt 23 magasrangú állami vezető letartóztatásáról tett közzé jelentést.

“Nem állunk itt le” – hangsúlyozta a kommunista párt első embere. Nguyen Phu Trong főtitkár jelezte, hogy a kommunista párt legitimitása jelentős mértékben azon múlik, hogy milyen határozottan lépnek fel a korrupcióval szemben.

A korrupció ellenes kampány a hatalmi harc része Vietnamban éppúgy mint Kínában. Ez a botrány vezetett el ahhoz, hogy leváltották a gazdasági főváros, Ho Si Minh város – Saigon kommunista vezérét. Le Than Hai veszélyeztette a központi vezetés teljhatalmát hiszen Saigon súlya Vietnam gazdaságában meghatározó míg a politikai vezetés Hanoiból irányítja az országot. A másik célpontja a korrupcióellenes kampánynak Dung ex miniszterelnök lehet. Ők ketten Saigon ex kommunista vezérével együtt a két leggazdagabb ember hírében állnak Vietnamban, mert a kommunista párt nevében ők “nézték el” a korrupciót.

Dél Vietnamban, az ország fejlettebb részén a korrupció ellenes kampányok miatt félnek mostanában döntést hozni a vezetők, mert attól tartanak, hogy könnyen járhatnak úgy mint Ho Si Minh város – Saigon kommunista vezére, aki belebukott Délkelet Ázsia legnagyobb korrupciós botrányába.

Tovább az orbáni úton

A csőd előtti évtizedekben ez volt a kommunista pártok jelszava Európa keleti felén: tovább a lenini úton! Lenin 1924-ben meghalt, ezért a jelszó semmi mást nem mondott mint azt, hogy “folytatjuk azt, amit eddig csináltunk, mert nekünk magunknak semmilyen elképzelésünk sincsen semmiről”.

A szellemi impotencia még jóval a Szovjetunió bukása – 1991- után is meghatározza ezt a régiót. Mi sem mutatja ezt jobban mint Putyin háborúja Ukrajnában, melyet Blinken amerikai külügyminiszter az elmúlt kor vészes emlékének titulált.

Orbán Viktor életében vált klasszikussá egy olyan korban, melyben annyira gyorsak a változások, hogy a vezérek is csak tettetni tudják azt, amit elvárnak tőlük a saját rendszerükben: megmondják, hogy merre van előre?!

A jövőkép végképp elveszett – ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből a Várkert Bazárban. Orbán “jobbkeze” , Matolcsy György még nem is oly rég azt ígérte, hogy utolérjük Ausztriát. Aztán maga a Nemzeti Bank elnöke cáfolta meg ezt az optimista víziót a parlament gazdasági bizottsága előtt mondván immár a túlélés a tét. A nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében ez nem épp lenyűgöző perspektíva, de legalább reális.

Zsákutcában hol van előre?

A háború és az infláció a két legfőbb veszély – állapította meg Orbán Viktor a kincstári realizmus szellemében. A magyar miniszterelnök azt is bevallotta: valójában egy amerikai puccstól tart miközben abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Csakhogy a Biden-Blinken terv sikeresnek bizonyult: Putyin Oroszországa teljesen elszigetelődött, és Európa felzárkózott az Egyesült Államok mögé. Orbán játéktere minimálisra szűkült Európában. Ezért is fogadja a kínai diplomácia vezetőjét hétfőn, hogy megmutathassa: vannak még befolyásos támogatói külföldön. Csakhogy Kínának is százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország vagy pláne Magyarország.

Kína béketervet dolgozott ki az ukrajnai válság megoldására, de Blinken külügyminiszter Münchenben arról beszélt, hogy Peking Oroszország katonai támogatására készül, és óva intette ettől a kínaiakat.

Ami még kínosabb Orbán számára: Trump fő támogatói a hadiiparban és az energiaszektorban pompásan pénzelnek – hála a Biden adminisztráció hidegháborús politikájának. Miért változtatnának ezen, ha esetleg hatalomra kerülnének 2024-ben?

A rekord infláció fő oka az Orbán kormány gazdaságpolitikája

Erre legutóbb Surányi György mutatott rá, akire – név nélkül – célzott is beszédében a miniszterelnök. A Nemzeti Bank egykori elnöke arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy a magyar infláció azért a legmagasabb az Európai Unióban, mert annak jórészt belső okai vannak.

Az Orbán kormány így akarja visszaszedni a lakosságtól azokat a milliárdokat, melyeket a választások előtt kiadott annak érdekében, hogy újra kétharmados többséget szerezzen a parlamentben.

Az inflációval tehát Orbán pénzénél van. A szankciós inflációról szóló propaganda csak a figyelem elterelését és a bűnbak keresést szolgálja. Egyébként pedig az energiaárak emelkedése már jóval a szankciók előtt megkezdődött, mert az Egyesült Államok számára csak így kifizetődő a palagáz és palaolaj kitermelése. Ebből a szempontból az USA-nak kapóra jött Putyin agressziója hiszen kiszoríthatta jelentős részben  az olcsó orosz olajat és földgázt Európából.

Hszi Csinping Mao elnök nyomában?

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.

Mit akar Hszi Csinping?

A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?

Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.

Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Gyilkosság a Fudan Egyetemen Sanghajban

Egy matematika professzor azért szúrta le az egyetem párttitkárát, mert az ki akarta őt rúgni Kína egyik legnevesebb egyeteméről. Csinal Venhua matematika professzor állítólag nem jól végezte munkáját, ezért akarta őt eltávolítani a Fudan egyetem vezetősége. Vang Jongcsen párttitkárt gyanúsította a professzor azzal, hogy ő áll a döntés mögött, mert már régóta üldözi őt. A professzor beismerte tettét – tudatta a kínai sajtó.

Minden állami intézményt a kommunista párt irányít

Kínában alapszabály a kommunista párt vezető szerepe. Ennek megfelelően minden intézményben a fontos döntéseket a kommunista párt helyi végrehajtó bizottsága hozza meg. Ennek élén áll a párttitkár, aki egyértelműen az intézmény első számú döntéshozója.

Sanghajban alakult meg a kommunista párt – épp száz évvel ezelőtt. Ebből az alkalomból Hszi Csinping pártfőtitkár újra határozottan kijelentette: senki sem kérdőjelezheti meg a kommunista párt vezető szerepét Kínában!

A budapesti Fudan egyetemről is a párttitkár tárgyalt

2017-ben érkezett meg a Fudan egyetem küldöttsége, melyet fogadott Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke, aki szívesen tetszeleg Budapesten a Kína első számú magyar barátja szerepben. Még amikor a Fidesz ellenzékben volt, akkor kísérte el Matolcsy György Kínába, ahol hosszas utazást tettek. Pekingben magas szinten fogadták Orbán Viktort, mert a kiválóan értesült kínai vezetők tudták, hogy övé a jövő Magyarországon. Egyáltalán nem zavarták őket Orbán Viktor antikommunista kijelentései, és állásfoglalásai az elnyomott tibeti kisebbség mellett. Orbán Viktor 2010 után gyorsan változtatott Kína politikáján, és jó kapcsolatokat épített ki Pekingben. Nemrég büszkén közölte: Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Kínába!

Ez a pekingi protokoll szerint nagy megtiszteltetés egy kis ország vezetőjének.

“Nem leszünk kínai gyarmat!”

Ezt mondta Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Korábban Magyarország egykori washingtoni nagykövete szintén azzal vádolta Orbán Viktort, hogy kínai gyarmattá változtatta Magyarországot. Miután az ex nagykövet egy zenekarban muzsikált Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel, így valószínű, hogy álláspontja nem áll túlságosan távol a jelenlegi washingtoni hivatalos állásponttól.

Matolcsy Györgyöt már korábban is azzal gyanúsította a CIA, hogy túlságosan is jó kapcsolatba került Pekinggel. A nemzeti bankban kínai tanácsadókat alkalmaz. Erre a szovjet tanácsadók kivonulása óta nem volt példa.

Arról, hogy valójában hogy is állnak a magyar-kínai kapcsolatok csak nagyon kevés embernek lehet információja miután minden egyezmény titkos. Ehhez – állítólag – a kínaiak ragaszkodnak elsősorban, de egyáltalán nincsen ellenére Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki nem véletlenül hívta fel bírálói figyelmét arra, hogy“ ne azt figyeljék amit mondok hanem azt, amit csinálok!”

Derű és lelkesedés

Nem tudom, hogy mindazok, akik felhőtlen derűvel kacarásztak és lelkesen vastapsikoltak tegnap Orbánnak, azokból az ösztönös seggnyalás ősi forrása buzogott-e elő, avagy tényleg képtelenek voltak utánagondolni annak, amit a fülükbe duruzsolt a vezér?

Én nem értek a szociálpolitikához, de a hét pont egy józan kívülálló számára is alaphangon sok súlyos kérdést vet fel. Fertelmes demagógia, amelynek ígéretcunamijával legfeljebb a felső középosztály, az eddig is támogatott gazdagok járnának csak jól, habár középtávon már ők sem, vesd össze hitelspirál; a hiteleket törleszteni kell, amihez fedezet szükséges; nem elég megvenni egy autót kedvezményes áron, utána azt fenn is kell tartani stb.; az adócsalóknak tejjel-mézzel folyó kánaáni állapotokat teremt; vajon egy újabb Ratkó-korosztály megkérdőjelezhetetlenül és egyértelműen hatalmas előny-e a nemzetnek, a hazának (most nem a szülőkről beszélek, hiszen a program állami), avagy ezzel esetleg újabb terhek keletkeznének – lásd Ratkó-korosztállyal kapcsolatos valamennyi vizsgálódást; ha az elkövetkezendőkben hirtelen sok gyerek születne, ám az oktatási és az egészségügyi helyzet, az oktatásba, tudományba, művészetbe, az élet szinte valamennyi területébe történő diktatórikus beletenyerelés nem okozhatja-e majd azt, hogy az államnak igen „drága” gyerekek az első adandó alkalommal éppen úgy kezdenek majd elszivárogni és menekülni az országból, ahogy teszik ezt most is a legjobbak, s a „gyermekbefektetés” eredménye csőd lesz; vizsgálta-e bárki is a családvédelmi programnak a nyugdíjrendszerre való kihatását stb., stb.

Szóval, ha Botka egykor a „fizessenek a gazdagok” programjával állt elő, most Orbán a „fizessünk a gazdagoknak” programjával.

Aztán milyen duma volt az, hogy a pénzeket pótlandó, amit a multik innen kivisznek, a magyar nagyvállalkozók fektessenek be külföldön, és ők meg hozzák haza a kikerült tőkét? Egyrészt a multik rohadt nagy összegekért beruháztak itt, teremtettek munkahelyeket, a legkorszerűbb technológiákkal ismertették meg a magyar munkavállalókat, aztán leadózták azt, amit az Orbán-kormány rájuk szabott, majd az osztalékot kivitték. Mi ebben a csúnyaság, miért kell most őket ezért ellenszenvessé tenni? És az, hogy a magyar nagyvállalkozók külföldön befektetnek, hogy „visszahozzák” azt a korpát, amit a multik kivittek, egyrészt hazugság, mert a két összeg köszönőviszonyban sincs egymással, másrészt az a gyanúm, hogy azzal, hogy a magyar tőkét „nemzetköziesítik”,

valójában saját összelopott pénzüket próbálják imígyen megvédeni és hozzáférhetetlenné tenni egy esetleges hatalomváltást követően.

Nem beszélek most OV jövőképéről, ahol továbbra is meghatározó szerepe van az olajos kezű munkásnak, nem beszélek az oktatásról elhangzott ostobaságokról, mindössze azt jegyezném meg, hogy a cigányozással, spekulánsozással, háttérhatalommal és a tiszta, vagyis nem kevert nép fogalmának emlegetésével Orbán a Jobbik pozíciójába helyezte magát, s ugyanazt a retorikát alkalmazza. Vicces ez annak tükrében, hogy közben a vezér a kommunisták és a nácik együttműködésével riogatja a magyar választót, a vörös- és barnainges összefonódással, miközben maga büszkén feszít a barna ingében.
Orbán refrénszerű mondása, de nevezhetjük ráolvasásnak is, így hangzott: „Győzni fogunk, újra és újra győzni fogunk!”
A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1934-ben összehívott XVII. kongresszusát a „győztesek kongresszusának” nevezték el. Utána következett a sztálini diktatúra igazi terrorja és leszámolása.
Hát csak mondom.

Gábor György

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!