Kezdőlap Címkék Koalíció

Címke: koalíció

Áttör – e a szélsőjobb az AfD mozgalomban?

Nagy a tét az AfD hétvégi konferenciájánn, ahol megújítják a szélsőjobboldali szervezet vezetőségét. A 600 küldött 40%-a szimpatizál a Szárnnyal, ezzel a szélsőséges frakcióval, amely igen népszerű különösen az egykori NDK területén. Két tartományban is nagy sikerrel szerepeltek a helyi választáson megszorítva a CDU-t is.

Alexander Gauland, a párt 78 éves alapítója lemond társelnöki posztjáról. Az utódlásért nagy harc folyik az Alternative für Deutschland mozgalomban, mely népszerűségét tekintve Németországban második, és a legjelentősebb ellenzéki erő a Bundestagban. A hagyományos pártok egyelőre tartják magukat ahhoz, hogy nem kötnek koalíciót a szélsőjobboldali párttal, de helyi szinten megindult az egyezkedés. A CDU igencsak megosztott abban a kérdésben, hogy lehet-e koalíciót kötni tartományi szinten a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalommal.

A koalíció merkeli ereje

Angela Merkel nincs akkora bajban, mint azt sok magyar olvasó szeretné. Kormányválság van, pontosabban a nagykoalíció került veszélybe. Szinte pont egy éve (2017. szeptember 24) volt a német parlamenti választás, mely a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalapítása óta a demokratikus parlamenti pártok legrosszabb eredményét hozta. A legnagyobb meglepetést a néhány hónappal korábban párttá alakult migráns-ellenes mozgalom, az Alternatíva Németországért (AfD) bejutása a berlini parlamentbe (Bundestag) volt, méghozzá 12,6 százalékos eredménnyel. Az első reakciók: valójában nem a többi pártoktól csábították el a szavazókat, hanem olyan szavazók jelentek meg, akik eddig nem vettek részt a választásokon.
A parlamentáris pártok már a 2017-es választás előtt jelezték, hogy nem hajlandók ezzel a szélsőséges alakulattal koalícióra lépni. Épp úgy elzárkóztak az kormányzási együttműködéstől, mint a kommunista (NDK) utódpártnak tartott Baloldaltól (die Linke). Ez tavaly ősszel nehéz helyzetbe hozta a kormányzásra engedélyt kapott addigi kancellár asszonyt, Angela Merkelt (CDU). Félévig tartott, míg egyezségre tudott jutni a csúfos vereséget szenvedett szociáldemokratákkal (SPD), amiben segítségére volt addigi külügyminisztere, a jelenlegi államelnök Frank-Walter Steinmeier (SPD). A megegyezés, a nagykoalíció megalakulása borítékolható volt, mert a német választók szerint a német gazdaság nem engedhet meg egy újabb választást, hiszen az nemcsak rengeteg (felesleges) pénzkidobást jelent, de az újabb kampány vagy másfél hónappal meghosszabbítja a kilátástalan tétlenséget, azaz a cégek, vállalatok nem tudnak tervezni, hiszen nincs költségvetés, hiányoznak az adótörvények, a kedvezmények, a szigorítások, azaz a gazdasági élet mozgató elemei.
Végül, Merkelnek idén (2018) márciusra sikerült fedél alá hozni a klasszikus (CDU/CSU + SPD) nagykoalíciót. A kancellár asszony eddig nagyon ügyesen kormányzott, vagy inkább lavírozott a koalíciós partnerek között. Napjainkra azonban nem csak a baloldallal, a szociáldemokratákkal (SPD), kell megküzdenie, hanem a testvérpárttal, a keresztényszociálisokkal (CSU) is. Horst Seehofer a bajor testvérpárt elnöke, és egyben a Merkel kormány belügyminisztere. Történelmi tény: a konzervatív, katolikus bajorok mindig is külön utas politikát és gondolkodást képviseltek. Furcsa nyelvjárásuk (akcentusuk) biztosítja, hogy sohasem lesz bajor kancellárja Németországnak. Ezt megpróbálta a modern idők legnagyobb bajorja, a keresztényszociális Franz-Josef Strauss (FJS) is, akinek be kellett látnia, hogy csak Bajorországban tud érvényesülni, de ott nagyon. Az NSZK többi része (különösen az északiak) képtelen elfogadni egy „déli” vezetést. Így állami, szövetségi szinten Seehofer is esélytelen.
Merkelnek, pedig nincs alternatívája. Még nem született meg. Vagy, ha igen, még nem lépett a színre. Az első komoly esélyt a hamarosan esedékes bajor és hesseni tartományi választások hozhatják. Már rebesgetnek neveket, sőt Berlinben már azt is kérdezik, hogy „ezt (a merkeli politikát) meddig lehet még csinálni?” A válasz egyértelmű: rövidtávon senki sem tervezi a kancellár asszony megbuktatását. Viszont az „uniós pártok” (CDU/CSU) veresége új helyzetet teremtene. Olyannyira, hogy sokan kizártnak tartják Merkel újraválasztását a CDU következő kongresszusán. A kancellár asszony párton belüli ellenfelei kivárnak, ill. várják a megfelelő pillanatot, ami csak a két őszi tartományi választás utánra várható, ill. következhet be. Ergo, a nagykoalíció továbbra is fenn fog állni, maradni.
Habár a legutóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 58 százaléka elégedetlen a nagykoalícióval, 54 százalék pedig Angela Merkellel. A közhangulatra jellemző, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem bízik a jelenlegi kormányzás fennmaradásában a parlamenti ciklus végéig. Ilyen rossz eredményt csak Trump elnöknél tapasztalt eddig a Szabadvilág.  Ez azért is érdekes, mert jelenleg mindkét ország (USA, Németország) gazdasága szárnyal.
Politikai (szélső)„jobbra” tolódás Németországban szinte kizárt dolog, mivel a parlamenti pártok (legalábbis eddig) nem hajlandók a szélsőségesekkel (die Linke, AfD) koalícióra lépni. Ez a nagykoalíció igazi összetartó (merkeli) ereje.

Stephen Elekes

Karácsony: koalíciós kormányzás a DK-val és az LMP-vel

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje felajánlotta a közös koalíciós kormányzás lehetőségét a Demokratikus Koalíciónak (DK) és az LMP-nek. A Párbeszéd társelnöke abból az alkalomból állt a nyilvánosság elé, hogy a párt honlapján közzéteszik az MSZP-Párbeszéd szövetség száz pontból álló kormányprogramját.

Közlése szerint a kormányprogramot, amelyet a következő országgyűlésben a demokratikus ellenzéki pártokkal közösen kíván megvalósítani, elküldi a DK-nak és az LMP-nek.

“Azt a sorsfordító programot, ami vissza akarja adni az embereknek a szociális demokrácia Magyarországán a sorsválasztás szabadságát” – fogalmazott Karácsony Gergely.

Fontos lépés a német koalíció irányába

0

Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.

Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.

A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.

Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.

Némtország “új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.

Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.

Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.

Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

Délután megkezdődtek a cseh parlamenti választások

0

A populista Babiš győzelme szinte biztos, de nehéz lesz összeállítania egy koalíciós kormányt. Segíthet neki a kiszámíthatatlan államfő, Zeman, aki akár parlamenti többség híján is kinevezheti.

A voksolás hagyományosan kétnapos. A választóhelyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lesz nyitva. A mintegy 8 millió cseh választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várják az urnákhoz. A választás eredményének bejelentése szombaton az esti órákban várható.

A választások nagy esélyese az Andrej Babiš vezette ANO mozgalom. A prágai sajtó szerint győzelme szinte biztosra vehető. A legújabb felmérések szerint kétszer annyi mandátuma lehet a populista politikusnak, aki nem mellesleg az ország második leggazdagabb embere, mint az eddig legerősebb pártnak, a szociáldemokratáknak.

A választási kampány során a nagy pártok szinte mindegyike azt állította, hogy nem hajlandó együttműködni Babissal, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban EU-támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt.

Emiatt hosszú koalíciós tárgyalások várhatók a választások után. Bizonytalansági tényező Miloš Zeman oroszbarát államfő is, akinek italozási szokásai és sokszor modortalan viselkedése a cseh sajtó bulvárrészét gazdagítják. Nos, Zemannal már megesett, hogy olyan kormányalakítót bízott meg, aki mögött nem volt parlamenti többség. Ez most is megtörténhet, ha Babišsal esetleg senki sem akarnak koalícióra lépni.

A második helyen a felmérések szerint várhatóan a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vagy Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) végez. Nyolc-kilenc párt parlamentbe jutásával számolnak.

Németország: készül a Jamaica-koalíció

0

Kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a liberális FDP-vel és a Zöldekkel a CDU/CSU német jobbközép pártszövetség – jelentette be Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke a hétvégén. Eddig rendre arról beszélt, hogy valamennyi lehetséges koalíciós partnerrel, így a szociáldemokratákkal (SPD) is egyeztetni kell a kormányzati együttműködés lehetőségéről.

A kancellár a CDU/CSU közös ifjúsági szervezetének (Junge Union, JU) drezdai konferenciáján szombaton elmondott beszédében jelentette ki először, hogy a pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) elnevezett Jamaica-koalíció megkötése a célja. Eddig rendre arról beszélt, hogy valamennyi lehetséges koalíciós partnerrel, így a szociáldemokratákkal (SPD) is egyeztetni kell a kormányzati együttműködés lehetőségéről.

A JU tanácskozásán azt mondta, hogy

az SPD “belátható időn belül nem lesz kormányképes szövetségi szinten”,

ezért az FDP-vel és a Zöldekkel kell tárgyalni.

A tárgyalások nehezek lesznek, de mindent meg kell tenni azért, hogy “megbízható és stabil kormány” alakuljon – hangoztatta a CDU elnöke. Rámutatott, hogy ez a négy párt még soha nem kormányzott együtt szövetségi szinten.

CDU/CSU-FDP összetételű koalíció már volt, de a Zöldekkel még nincsenek tapasztalatok, ezért – mondta Merkel – a CDU-nak a JU kezdeményezésének megfelelően rendkívüli pártkongresszuson kell elfogadnia a koalíciós szerződést, ha sikerre vezetnek a tárgyalások.

Előbb viszont a CDU és a CSU viszonyát kell rendezni, legfőképpen

a bajor CSU által követelt menekültbefogadási felső határ ügyében kell megállapodásra jutni

– mondta a CDU elnöke. Kiemelte, hogy a két párt vezetőinek vasárnapi tárgyalásán “egy kis jó szándékkal” rendezni lehet a vitákat.

A testvérpártok egyeztetése vasárnap délelőtt kezdődött a CDU berlini székházában. A CDU küldöttségét Angela Merkel, a CSU küldöttségét Horst Seehofer pártelnök, bajor kormányfő vezeti.

Az első tárgyalások az FDP-vel és a Zöldekkel várhatóan csak az október 15-ei alsó-szászországi tartományi parlamenti választás után kezdődnek,

ha a CDU-nak és a CSU-nak sikerül megállapodnia a vitatott ügyekben és egységes irányvonalat tudnak kidolgozni a koalíciós tárgyalásokra. Arról egyelőre nem szivárogtak ki információk, hogy a CSU által követelt évi 200 ezer fős menekültbefogadási felső korlát kérdésében milyen kompromisszumról lehet szó.

MTI/FüHü

Nyitott mecsetek Németországban a nemzeti egység napján

0

Közben a migráns kérdés továbbra is megosztja azokat a pártokat, melyekkel Angela Merkel együtt kíván kormányozni. A bajor CSU továbbra sem lelkesedik a migránsokért, és felső határt szeretne míg a potenciális koalíció liberális tagjai: a zöldek és a liberális párt ezt elutasítják.

Több mint ezer mecset tárja ki a kapuit azzal a jelszóval, hogy “jó közösség jobb társadalom”. A muzulmán közösség igyekszik, hogy megismertesse a szokásait a más vallású polgárokkal. Ez különösen most fontos amikor az iszlamista merényletek miatt felerősödtek az előítéletek a muzulmánokkal szemben. A választásokon a harmadik helyen végzett az Alternative für Deutschland párt, mely nyíltan az iszlám ellen agitál.

A mecsetekben ezen a napon mindenkit szívesen látnak.

Például katolikus apácák is ellátogatnak ilyenkor a mecsetekbe,

hogy megismerjék azt a vallást, melynek egyre több híve él Németországban.

Duisburgban van Németország legnagyobb mecsetje, melyet 2008-ban építettek. Itt idegenvezető várják az érdeklődőket, akiket bevezetnek nemcsak a mecsetbe, de az iszlám gondolkodás néhány részletébe is. Drezdában is nyitottak a mecsetek pedig ott a Pegida nevű szélsőjobb szervezet gyakran lép fel a muzulmánokkal szemben.

Általában megfigyelhető, hogy a muzulmán ellenesség jóval nagyobb az ország keleti felében, mely egykor az NDK volt.

Itt az Aktetnative für Deutschland a második helyen végzett a választásokon.

Közben a migráns kérdés továbbra is megosztja azokat a pártokat, melyekkel Angela Merkel együtt kíván kormányozni. A bajor CSU továbbra sem lelkesedik a migránsokért, és felső határt szeretne míg a potenciális koalíció liberális tagjai: a zöldek és a liberális párt ezt elutasítják. A sajtó szerint még hetekig elhúzódhat a kormányalakítás Németországban. Hollandiában hat hónapja tartottak választást, melyen a liberálisok legyőzték a szélsőjobb iszlám ellenes pártot, de kormányt alakítani azóta sem sikerült …

Nem bukik a Fico-kormány: marad a szlovák kormánykoalíció

A kormánytöbbséget alkotó három párt (Smer-SD, Szlovák Nemzeti Párt, Híd-Most) vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája. Korábban Andrej Danko (SNS) egyoldalúan felmondta a koalíciós szerződést. EU-s pénzek kifogásolt kezeléséről lehet szó.

A Koalíciós Tanács mintegy másfél órás pozsonyi tárgyalása után a kormánypártok nevében Bugár Béla (Híd-Most) nyilatkozott:

„A három párt vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája.”

Bugár szerint meghallgatták Danko érveit. Elemzik a koalíciós szerződést, és pénteken folytatják a tárgyalásokat. Bugár hangsúlyozta: a három párt kész folytatni a kormányzást.

A SITA hírügynökség beszámolt arról is, hogy Danko csak elismételte a tegnapi levelében írtakat. Szerinte a koalíciós szerződés teljes átdolgozásra szorul.

A Paraméter úgy tudja, hogy a brüsszeli pénzek elosztása áll a viszály hátterében:

… a brüsszeli dotáció helytelen elosztását a kormányhivatalból szellőztették meg. Robert Fico tanácsadói köréből jött a leleplező szándékú levél és mivel a tárca az SNS-hez tartozik, a párt ezt a lépést tisztességtelen betámadásnak fogta fel. Ez a bizonyos levél aztán a kormányfői tanácsadók köréből átkerült más egyetemi oktatókhoz, hogy aláírásukkal tiltakozzanak az uniós pénzek illetéktelen elosztogatása miatt.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK