Kezdőlap Címkék Klubrádió

Címke: klubrádió

A Klubrádió elkaszálva

Pár perccel ezelőtt Média1 portál közölte elsőként, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a mai napon, a Médiatanács  megvizsgálta a Klubrádió pályázati ajánlatát, és megállapította, hogy az több szempontból sem felel meg a pályázati előírásoknak.

“Rendkívül erőltetett, végtelenül aljas, gyáva” – kommentálta a Klubrádió elnöke, Arató András a Médiahatóság csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését.

A pályázati kiírás alapján vizsgálni kellett a pályázó gazdasági megfelelőségét. A nyilvános cégadatok vizsgálata alapján

az NMHH szerint a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében kényszertörlési eljárás indítható ellene.

A hazai és európai médiaszolgáltatási pályáztatási gyakorlat alapvető és általános elvei szerint a korlátosan rendelkezésre álló rádiós frekvencia működtetésére egy bizonytalan és törvénysértő gazdasági helyzetben lévő vállalkozás nem megfelelő – írja a Média1 a Médiatanács döntésének indoklásáról.

Megállapította a Médiatanács azt is, hogy a pályázat lényegi műsortervi hibákat tartalmaz. A benyújtott műsorterv a Médiatanács szerint nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott, melyek az eddigi bírósági döntések alapján nem mérlegelhető, objektív hibák, így egyetlen pályázat esetében sem fogadhatók el.

A hazai következetes bírósági joggyakorlat, a médiatörvényben megfogalmazottak és az egyenlő elbánás kötelező elvei alapján a Médiatanács nem tekinthetett el a pályázati anyagban ejtett hibák megállapításától.

A fentiek alapján a Médiatanács nem látta biztosítottnak a közösségi célra kiadott frekvencia jogszerű és hatékony hasznosulását, ezért megállapította a pályázati ajánlat érvénytelenségét és a pályázati eljárás eredménytelenségét.

A Klubrádió a döntés ellen tizenöt napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet.

A Klubrádiót 2021. február 15-én némította el a médiahatóság, azóta csak az interneten tudják eljuttatni műsoraikat hallgatóikhoz. A rádió elnémítása téma volt tegnap az Európai Parlamentben, korábban az amerikai és a francia kormány, valamint az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki -olvasható a portálon.

Deutsche Welle magyarul

A magyar média helyzete romlott az utóbbi években, ezért a német közszolgálati média hozzálátott magyar nyelvű tartalmak készítéséhez – nyilatkozta Peter Limbourg vezérigazgató.

Németországban a közszolgálati média független vagyis nem a kormány dönt ilyen ügyekben, de nyilvánvaló, ha Merkel kancellárnak ellenvéleménye lenne, akkor a Deutsche Welle aligha próbálkozna a magyar közvélemény befolyásolásával a jövő évi választások előtt. Hasonló elképzelései vannak a Deutsche Wellenek Lengyelországgal kapcsolatban is – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Kritikus hangvétel

A Deutsche Welle eddig is gyakran igen határozottan bírálta az Orbán kormány akcióit a média megrendszabályozására. Legutóbb a Klubrádió ügyében foglaltak határozottan állást, mert annak a folyamatnak az előrehaladását látták benne, hogy az Orbán kormányzat a közelgő választások előtt el akarja némítani a számára kellemetlen kritikus médiát.

A Deutsche Welle vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy történelmi összeállításokat is készítenek magyarul, hogy ily módon ellensúlyozzák a magyar kormányzat elképzeléseit, melyek alárendelik a történelem folyamatait az épp aktuális politikai elvárásoknak. Ezenkívül kiemelten foglalkozni kívánnak a kisebbségek helyzetével, mert róluk a hivatalos média vagy nem vesz tudomást vagy pedig előnytelen képet rajzol róluk.

A magyar kormányzat korrupciós ügyeit a német vezérigazgató nem említette noha ez az egyik legfájóbb pont Brüsszel szemében.

A magyar közvélemény számára is ez jelentene igazi újdonságot, de a közszolgálati média keze ezen a ponton eléggé meg van kötve. Itt csakis akkor lenne előrelépés, ha Merkel kancellár vagy az utóda elengedné Orbán Viktor kezét.

Brüsszel – Orbán – Klubrádió

A brüsszeli bizottság arra kéri a magyar kormányt, hogy ne némítsák el a Klubrádiót. A Reuters hírügynökség ismertette a levelet, melyet Magyarország nagykövetének küldtek el.

A budapesti bírósági döntés szerint a Klubrádiónak február 14-én kell befejezni sugárzását. A Klubrádió interneten folytathatja ugyan, de ez a hallgatóság és a reklámbevételek jelentős csökkenésével jár.

A magyar kormány válasza

A brüsszeli nagykövetség megerősítette, hogy megkapták a brüsszeli bizottság üzenetet. Azt igérték, hogy idővel válaszolni fog. Aligha kétséges, hogy a válasz ez lesz: Magyarország jogállam. Ezért a kormány nem szólhat bele az érvényes bírói döntésekbe. Orbán Viktor már gőzerővel készül a jövő évi választásokra. Ennek a kampánynak keretében igyekszik minden eszközzel gyengíteni az ellenzéki sajtót. A Klubrádió mellett felemelte szavát Biden elnök éppúgy mint a francia és a német külügy. Orbán Viktor tart ugyan a nagyhatalmak kedvezőtlen reakcióitól, de mindent felülír a jövő évi választások megnyerése. Ennek érdekében a hatalom nemigen válogat az eszközökben.

Washington és Visegrád

Az amerikai külügy is üdvözölte a négy közép-európai állam együttműködésének 30-ik évfordulóját. Washington ugyanakkor párbeszédet javasol olyan fontos kérdésekben mint a covidjárvány elleni küzdelem, a klímaváltozás, a demokrácia továbbfejlesztése, a jogállamiság és a sajtószabadság erősítése. Az utóbbival kapcsolatban az USA is tiltakozott amiatt, hogy a Klubrádió működését igyekszik ellehetetleníteni a hatalom Magyarországon.

Amerika újra vezetőszerepet akar

Ezt hangsúlyozta Joe Biden amikor látogatást tett a külügyminisztériumban. Ahol korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Tony Blinken a miniszter. Akinek az édesanyja magyar holocaust túlélő. Édesapja pedig Budapesten volt nagykövet. Maga Biden a Balatonnál töltötte nászutját vagyis a mai amerikai adminisztráció jóval komolyabban ismeri Közép Európát és benne Magyarországot mint a korábbiak.

Az USA nem vár választást Washington és Peking között

Kedden rendezték meg a 17+1 virtuális csúcstalálkozót, melyen Hszi Csinping elnökkel cserélhettek eszmét a közép-kelet-európai államok vezetői. Már akik résztvettek. A visegrádi négyek legfelső szinten képviseltették magukat bár a lengyelek az államfőt delegálták, akinek kisebb a súlya mint a miniszterelnöknek. A három balti tagállam, Bulgária, Románia és Szlovénia viszont alacsonyabb szinten képviseltette magát. Észrevették ugyanis, hogy Joe Biden elnök az USA stratégiai vetélytársának és ellenfelének nevezte Kínát.

A Politico tudósítója megkérdezte az amerikai külügyet: hogy értékelik a virtuális csúcstalálkozót Hszi Csinping elnök és a kelet-európai vezetők között?

„Nem akarjuk választásra kényszeríteni a kelet-európai államokat az USA és Kína között. Megértjük a szempontjaikat. Azt viszont nehezményezzük, ha nemzetközi testületekben Kínát támogatják, amely a saját érdekeit a másoké fölé helyezi.”

A magyar diplomáciára nem várnak könnyű évek hiszen Washington, Peking és Moszkva között úgy kell manővereznie, hogy egyik nagyhatalom se érezze úgy: a másik kettő közül valamelyik prioritást kap  vele szemben!

Miért vették el a Klubrádió frekvenciáját?

A bíróság elutasította a Klubrádió keresetét a Médiatanács tavalyi döntésével szemben, amikor nem hosszabbították meg a Klubrádió frekvencia-jogosultságát. Vajon miért?

Az évtized elején még egy darabig csak rövid időszakokra folytathatta sugárzását, amit újra meg újra meghosszabbítottak, de nem adtak a független rádióadónak stabilan frekvenciát. Nagy volt a nemzetközi visszhang, itthon tüntetéseket tartottak, és végül hét évre megkapta a rádió a sugárzási jogot.

Most másképpen történt: tavaly a Médiatanács mondvacsinált okkal nem hosszabbította meg a frekvencia-jogosultságot, új pályázatot írt ki, amelyben viszont – hiába pályázott szabályosan a Klubrádió, és hiába nem volt befogadható a másik két pályázat – azok benyújtói fellebbeztek, így nem hirdettek eredményt. Így a Klubrádió most frekvencia nélkül marad, kiszorult az éterből.

A kérdés, ami most sokakat foglalkoztat: vajon miért?

A közszolgálati média elfoglalásának, Fidesz-szócsővé tételének nyilvánvalóan az a célja, hogy a politikailag kevésbé iskolázott emberek gondolkodását vonják ellenőrzésük alá a hatalmon levők. Lássuk be: a maguk szempontjából igazuk volt, ez kell ahhoz, hogy az emberek ne lássanak alternatívát velük szemben. Ugyanez a célja a megyei lapok, a helyi rádiók és tévék megszállásának is. Ezért kellett felszámolni a legnagyobb példányszámú napilapot, a Népszabadságot, ezért kellett elrabolni az olyan, széles szakmai olvasói kör által olvasott hetilapokat, mint a Figyelő vagy a Szabad Föld.

Önkényuralmi rendszerek fontos támasza a szellemi életben elért és fenntartott hegemónia: ehhez van szükség a szellemi élet olyan műhelyeinek ellenőrzésére, mint az akadémiai intézetek vagy az egyetemek, köztük a legutóbb leigázott Szinművészeti.

A Klubrádió frekvenciáját szerintem más megfontolásból kellett elvenni. Akik a Klubrádió rendszeres hallgatói, azok nagy többségéről pontosan lehet tudni: sosem lesznek a Fidesz szavazói, az Orbán-rendszer hívei. Számukra bizonyos lelki komfortot jelent a Klubrádió hallgatása, és a Fidesz számára szavazatszerzési szempontból nincs annak hozadéka, ha ezt tőlük elveszi.

Mégis elveszi: vajon miért?

Egy önkényuralmi rendszer akkor lehet stabil, ha hívei azt tudják, hogy biztosak lehetnek hatalmának tartósságában, míg azoknak, akik nem a hívei, sőt ellenfelei, azt kell látniuk: a hatalommal szemben nincs semmi esély, fel kell hagyniuk minden reménnyel.

Ahogy a Horthy-korban az emberek nem reménykedhettek változásban, ahogy a Kádár-korban, amikor az ország a szovjet birodalom része volt, az emberek nem gondolhattak arra, hogy ez még az életükben megváltozhat, úgy üzeni a Klubrádió megszüntetésével is a Fidesz: tetszik, nem tetszik, a hatalom a mi kezünkben marad, 2022-ben is, 2026-ben is és azután is az történik Magyarországon, amit Orbán Viktor elhatároz. Ugyanezért számolta fel az 56-os intézetet, ugyanezért lehetetleníti el a Politikatörténeti Intézetet vagy az Evangéliumi Testvérközösséget és szociális intézményrendszerét, ezért veszi el a levegőt minden, vele szemben álló intézményt, melyek csak szűkebb kör számára jelentenek igazodási pontot, és ezért veszi el most a százezrek számára orientációt és lelki komfortot nyújtó Klubrádió frekvenciáját is.

Nem választói támogatottságát kívánja bővíteni a Klubrádió hallgatóinak köréből, hanem a hatalomból való kimozdíthatatlanságát kívánja mindenkinek a fejébe verni.

Andy Landy mosolyalbuma – Az adott szó…

A Klubrádió a Médiatanács ellen indított perének jövő keddi itélet hozatalától függ a Klubrádió sorsa. A negatív döntés azt jelentené, hogy mostantól 14-én várhatóan le kell kapcsolni a Klubrádió adását az FM 92,9 MHz-en, és csak az interneten folytathatja.

AL

Innen szép nyerni – avagy szól a rádió!

A legkeményebb Rákosi és Kádár időkben az egyetlen hiteles rádiós hírforrásunk a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása volt. Negyvenkét éven át hallgathattuk, a 16, 19, 25, 31, 41 és a 49-es rövidhullámon.

A Szabad Európa Rádió adását csak nagyon jó minőségű rádiókészülékeken lehetett fogni, sőt külön tetőantennát is érdemes volt használni a vételhez, mivel az akkori magyar kormány mindent megtett, hogy megakadályozza a korrekt tájékoztatást.

A kezdetektől fogva rádióhullám zavaró állomásokat telepítettek, amelyek folyamatos füttyel, erős zúgó hanggal zavarták az adásokat. Pedig a mai kormányfelfogás szerint, mennyivel könnyebb lett volna betiltani, igaz, ez akkor nehezen ment volna, hiszen az adóállomás Münchenből sugárzott, a tulajdonos pedig nem más mint az Amerikai Egyesült Államok kormánya.

Mint az ismeretes, az NMHH /médiatanács/ nem újította meg a Klubrádió jogosultságát így a rádiónak újra pályáznia kellett a Budapest 92,9 MHz frekvenciára. A Media1 megerősítést nyert információi szerint a Klubrádión kívül két további pályázó is jelentkezett a Budapest FM 92,9 MHz közösségi rádiós frekvenciára.

A friss, az NMHH a Media1-hez eljuttatott közleménye szerint a frekvencián jelenleg is szolgáltatást nyújtó Klubrádió Zrt.-től a Médiatanács hiánypótlást kér, míg a Közösségi Rádiózásért Egyesület (a Spirit FM tulajdonosa) és az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. (a néhai Andy Vajna kormánybiztos ügyvédjének, Biró Balázs idén létrehozott cégének) az ajánlatát alakilag érvénytelennek (formai hibásnak) minősítette, azaz őket kizárta a pályázatból.

Ők még bizonyára jogorvoslatot kérnek. Nagyon reméljük, hogy a 2021.február 21.-ig hallgatható Klubrádiónak a pályázat korrekt elbírálását követően nem kell tulajdonost váltani és külföldről sugározni.

Bár a kormányunknak ez sem jelentene gondot, bőven találnának vállalkozókat a zavaró állomások felújítására.

Márki-Zay félreérti

Azt mondja Márki-Zay Péter Bolgár Györgynek a Klubrádióban: „Nagyon nehéz rávenni zsidókat és cigányokat is arra, hogy egy akár jobbikos jelöltre szavazzanak, akit jogosan lehet, abszolút jogosan lehet bírálni a korábbi megnyilvánulásaiért.”

A teljes ellenzéki összefogásról, a Borsod 6. választókerületben állított jobbikos jelöltről beszélgetve tartotta fontosnak ezt mondani.

Azt hiszem, Márki-Zay Péter valamit félreért. Ha nem szavaznék Borsodban a jobbikos Bíró Lászlóra mint közös jelöltre, ha nem szavazok olyan közös listára 2022-ben, amelyen ott vannak a Jobbik politikusai és amelyről a többi párt a Jobbikkal egyezett meg, az nem azért van, mert cigány vagyok vagy zsidó vagyok.

A származásomnak a szavazásomhoz semmi köze. A szavazatom a Jobbik politikájának szól. Nem a korábbi, hanem a mai politikájának.

Tudjuk, a Jobbik mai elnök-frakcióvezetője talán a leggorombább módon támadja Orbán Viktort az Országgyűlésben, a Jobbik a többi ellenzéki párttal vállvetve ostorozza a Fideszt amiatt, hogy az emberek nem élnek jobban, és a többi ellenzéki párttal együtt kéri számon a Fideszen azt, hogy mit tesz a közpénzekkel. Mindez azonban nem több annál, ami az ellenzéki pozícióból mindig is következik. Azt mondja ellenzékből a Fidesz-kormányra, amit az ellenzéki Fidesz is mondott az MSZP–SZDSZ kormányra. Ez nekem nem elég ahhoz, hogy jobbikos politikusra mint közös jelöltre, illetve a Jobbikkal közös listára szavazzak.

A Fidesszel nemcsak, és – remélem – nem is elsősorban azért állunk szemben, mert a bérek, a nyugdíjak, a családi pótlék nem magasabbak az Orbán kormányozta Magyarországon, mint amilyenek.

Más minőségű világot szeretnénk Magyarországon, mint amilyet a Fidesz teremtett. Nem tökéletes világot, mert olyan nincs, de – ahogy azt annak idején a rendszerváltással kifejeztük – többé-kevésbé olyan országot szeretnénk, mint amilyen a gazdagabb, békésebb, nyitottabb, emberibb nyugat-európai világ.

Olyat, ahol az állam – ahogy a német alkotmány első mondata hirdeti – érinthetetlennek tartja az emberi méltóságot, mégpedig mindenkiét. Olyat, ahol a korábban egymással háborúzó népek békében élnek egymással és kölcsönösen egymást gazdagítják. Olyat, ahol Európa országait a mind szorosabb integráció teszi versenyképessé más kontinensek országaival. Olyat, ahol tisztességes feltételek mellett hatékonyan működik a piacgazdaság.

Ezért szemben állunk a Fidesz nacionalizmusával, kiállunk az európai integráció, annak mind szorosabbá tétele mellett, elutasítjuk a gazdasági, piaci feltételek haveri alapon történő manipulálását, ragaszkodunk az etnikai, vallási, szexuális és életforma-kisebbségekhez tartozó polgártársaink egyenlő méltóságához, az elesettek, a hajléktalanok, a háború és üldözés elől menekülők jogaihoz. Európa azon normáit követjük tehát, amelyekkel Orbán mind szavakban, mint a hatalomgyakorlás tényeiben folyamatosan szembefordul.

Olyan ellentétek ezek köztünk és a Fidesz között, amelyekkel kapcsolatban a Jobbik ma is sokszor a Fidesszel ért egyet. A Jobbik ugyanazt a radikális, a magyarokat a szomszéd népekkel szembeállító sérelmi nacionalizmust képviseli a parlamentben és a nyilvánosságban, mint a Fidesz, és ebben az úgy nevezett „néppártosodás” sem jelent változást.

Ahogy a Fidesz elutasítja a szorosabb európai integrációt, ahogy ellenzi az euró bevezetését, mindmáig nem pártolja azt a Jobbik sem. A Jobbiktól ugyanazt a tőkeellenes, bankellenes populizmus halljuk, mint amit egykor az ellenzéki Fidesztől hallottunk, s a kormányzó Fidesz is alkalmaz azokkal szemben, akiket ki akar szorítani a magyar piacról.

A Fidesszel együtt a Jobbik is megszavazta az Országgyűlésben – már a 2018-as parlamenti választás után – az alaptörvény hetedik módosítását, amellyel többek között a hajléktalanság szankcionálását, a közigazgatási felsőbíróság – időközben félretett – létrehozását és a menedékkérők elutasítását tette „alkotmányossá”. A Jobbik a Fidesszel együtt utasítja el menekültek befogadását, s csak amiatt bírálja a Fideszt, hogy miközben a nincstelen menekülőket elutasítja, gazdag migránsokat jó pénzért beenged az országba.

Nem tudok róla, hogy ezekben a kérdésekben a Jobbik felülvizsgálta volna a politikáját.
Márpedig egy-egy politikusra, egy-egy pártra annak alapján szavazunk, hogy milyen politikát követ.

Orbán média háborúja folytatódik

Az ellenzéki Klubrádió frekvenciáját elveszi a médiahatóság, melyet a hatalom kézi irányítással működtet. A magyar miniszterelnök – miután elhárult a közvetlen veszély, hogy az Európai Unió pénzmegvonással büntetheti a demokrácia csorbítását – Magyarországon – újabb offenzívát indított a független intézmények ellen.

Először jött a színművészeti egyetem, majd pedig most a Klubrádió. A Reuters hírügynökség foglalta össze az eseményeket, beszámolva arról, hogy az európai szervezetek ezúttal is tiltakoznak mindkét hatalmi akció ellen, de a korábbi tiltakozások nemigen késztették meghátrálásra az Orbán kormányt.

„Demokráciákban fenn kell tartani a média sokszínűségét”

Erre hívta fel a magyar miniszterelnök figyelmét az Európa Tanács jogi biztosa a Klubrádió kapcsán. Dunja Mijatovics utalt arra is, hogy a sajtószabadság korlátozása az egyik oka annak, hogy az Európai Unió vizsgálódik a jogállami követelmények be nem tartása miatt a magyar kormánnyal szemben. Csakhogy az Európa Tanács tiltakozásának általában nem sok foganatja van, nem több erkölcsi ítéletnél.

A Der Spiegel a Klubrádió kapcsán arról írt, hogy az Orbán kormány szisztematikusan bedarálta a kritikus médiát az elmúlt 10 év során: először a közmédia következett 2011-ben, majd a Népszabadság, most pedig az Index és a Klubrádió.

Miért nyomul ily elszántan a miniszterelnök?

A médiában már hatalmas a kormányzati túlsúly. Orbán Viktor már csak a látszat kedvéért is ügyelhetne arra, hogy megmaradjanak a tiltakozás kis szigetei, melyeket fel lehet mutatni Brüsszel és az egész világ előtt. Csakhogy 2022-ben választások lesznek, és a jelenlegi gazdasági válság addig egyáltalán nem biztos, hogy elmúlik.

Akkor pedig a hatalomnak nemigen lesz módja, hogy a választók jóakaratát megvásárolja. Ráadásul az ellenzéki média arra figyelmeztetheti a kormánypárti szavazókat, hogy ők sem kapnak semmit. A nemzeti együttműködés rendszere ugyanis csak nagyon szűk körnek nyújt nagyon sokat.

A döntő többség a kormánypárti oldalon is csak morzsákat kap. Ha pedig nem lesz morzsa sem, akkor meginoghat a többség.

Putyin, Lukasenka és Erdogan népszerűségvesztése egyáltalán nem finom figyelmeztetés a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor tehát előre menekül , hogy biztosítsa hatalmát, amely mögött nem állnak testvéri tankok mint Lukasenka mögött.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!