Kezdőlap Címkék Klímaegyezmény

Címke: klímaegyezmény

Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

A párizsi klímaegyezmény előírásait a nagy cégek alig veszik figyelembe – ez derült ki az ESG Book friss jelentéséből, melyet a CNN gazdasági rovata ismertetett.

A világ legnagyobb vállalatai közül mindössze 22% tartja be a párizsi klíma egyezményt, amely 1,5 Celsius fokban határozta meg a felmelegedés mértékét. 2018-ban ez 18% volt vagyis a változás minimális. A másik oldalon vannak azok a nagy cégek, amelyek karbonkibocsátása olyan nagy, hogy 2,7 Celsius fölé megy tőle a felmelegedés. Az 500 nagyvállalat többsége ide tartozott még 2018-ban amikor 61% volt ebben a kategóriában, ez mára 45%-ra csökkent.

“A jelentés üzenete világos: többet kell tennünk a klímacélok elérésére és ezt gyorsabban kell megtennünk!” – nyilatkozta a CNN-nek az ESG Book főnöke. Daniel Klier hozzátette:

”Ha nem lesz alapvető fordulat a vállalatok hozzáállásában, akkor nem világos, hogy mitől változna meg a világgazdaság karbonkibocsátása.”

Az energiaválság miatt tovább romlott a helyzet ahelyett, hogy javult volna, mert a legnagyobb környezetszennyező cégek mint a Shell vagy a BP jelentős mértékben visszaálltak a hagyományos kőolaj és földgáz kitermeléshez mondván, hogy óriási a piaci igény.

A jelentés olyan nagyvállalatok karbon kibocsátását vizsgálta, melyek piaci értéke nagyobb mint 10 milliárd dollár, és melyek az USA, Nagy Britannia, az Európai Unió, Kína és India területén vannak bejegyezve. A nagy közel-keleti vagy orosz környezetszennyező cégek tehát nincsenek benne, de így is kiábrándító a kép: Nagy Britannia, India és Kína óriási cégei alig csökkentették a karbonkibocsátást az elmúlt öt évben.

A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína viszonylag jól szerepelt, de ennek az az oka, hogy a bázis alacsony volt.

Az USA óriás cégei közül csak 11% tartotta be a párizsi klímavédelmi előírásokat 2018-ban, ez a szám 20%-ra nőtt öt év alatt. Kínában mindössze 3% volt a kiinduló adat, és ez öt év után felment 12%-ra.

“A jó az, hogy most már tudjuk, hogy merre kell menni, már csak a tempót kellene fokozni” – mondja az ESG Book főnöke. Szerint a kormányoknak szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk, és ezeket komolyabban kellene ellenőrizniük. A fogyasztóknak változtatniuk kellene a régi környezetszennyező szokásaikon. Ezenkívül pedig technológia áttörésre lenne szükség több területen, hogy be lehessen tartani a párizsi klíma egyezmény előírásait.

Már sokkal több pénz jut a zöld energiára

“Minden dollárra, melyet földgáz vagy kőolaj kitermelésre fordítanak a világban 1,7 dollár jut a zöld energiára. Öt éve még egy-egy volt az arány” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – vezetője. Fatih Birol elmondta, hogy az ő adataik szerint is jóval nagyobb a karbon kibocsátás mint amennyit a párizsi klímavédelmi egyezmény előírt.

“Idén a világ körülbelül 1000 milliárd dollárt költ a környezetszennyező kőolaj és földgáz kitermelésére, így nem érjük el a karbon semlegességet 2050-re”

– jelentette ki az IEA főnöke.

A World Meteorological Organization – világ meteorológiai szervezete – szerint 66% esélye van annak, hogy túllépjük a 1,5 Celsius hőmérséklet növekedést legalább egyszer a következő öt évben. Ez csak egyetlen jel, de azt mutatja, hogy gyorsul a felmelegedés üteme. Mi lehet ennek a következménye? A tengerszint gyors megemelkedése, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása és a létfontosságú ökorendszerek elpusztulása – írja a nemzetközi meteorológia szervezet jelentése.

Van még lejjebb? – 2. – 2019. június

Címeres gazember, aki az éghajlatváltozásnál, a globális felmelegedésnél előbbre helyezi a rezsicsökkentés hazug mítoszát. Aki megpróbálja Vitéz Jánosként beállítani önmagát, miközben minimálisan gyermekeink jövőjét játssza el értelmetlen kisded hatalmi játékaival.

Örömmel olvastam Orbán brüsszeli sajtóértekezletéről, ahol kijelentette, hogy a hazai klímacél-vállalással kapcsolatban, pontos menetrenddel rendelkezünk és ehhez megvan az anyagi fedezetünk is, ráadásul ezen költségek nem érintik a lakások rezsiköltségét. Megnyugodtam. Nyugalmam nem tartott soká mert a klímacélok kijelölése további húsz évre már veszélyeztetné  járulékos lakhatási költségeinket s pont ezért figyelmezteti a Európa tévelygőit:  „de arra vigyázni kell, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését.”

Egyetértek.

Nem probléma, ha olvadnak a gleccserek, ha árvizek pusztítanak, ha kontinensnyi területek sivatagosodnak el, ha szárazságról és vízhiányról valamint gyilkos hőhullámok fenyegetéséről kellene közös stratégiát kialakítani. Nekünk úgyis van saját határkerítésünk az ott portyázó éber őrségen túl még a katonaságot is odavezényeltük, tehát biztonságban vagyunk, amit a két nagybecsű biztonságpolitikai szakértőnk garantál, nevezetesen Nógrádi és Spöttle urak. Így senki nem gátolhat meg keresztényi kötelességeinek teljesítésében: mi, akik kerítésünkkel megvédtük a menekültektől Európát, most megvédjük a magyarok jól megérdemelt rezsicsökkentését is, ami nem az olcsó rezsiköltségekben mutatkozik meg, hanem abban, hogy a piacon elérhető árnál lényegesen magasabban tartjuk az energiaárakat!

Értjük.

Felelős miniszterelnökünk a 2050-es céllal, a vállalásokkal egyetért, „De amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – mondta.

Csak nem képzeltük, hogy a presztízsberuházásaink, pillanatnyi politikai hasznunk bármelyikéről is lemondanánk azért, hogy évenként csak kishazánkban néhányezer polgár ne haljon meg a környezetszennyeződés az időjárási viszonyok elviselhetetlenségének okán (nem említve, hogy akkor még nem is vizionáltunk gyerekeink, unokáink életéről) az nagyon téved, a rezsicsökkentés családsegítő vívmányát nem adhatjuk fel.
Nekünk „Magyarország az első”.

Különben is: „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk.”

Lefordítom magyarra: ha az Unió garantálja Miniszterelnökünk családjának és csatlósainak további feltőkésítését, akkor és csakis akkor tárgyalni is hajlandóak vagyunk.

Pénzről, csakis a pénzről.

A sorozat első része itt található.

Orbán: siker, a győzelem odébb

Nem győztünk, de esély van a későbbi győzelemre – kommentálta az uniós klímaegyezményt Orbán Viktor. Siker, hogy ne a szegény országok fizessék az árat. Úgy fest, sikeres volt a V4-ek zsarolása.

Sikeresnek nevezte pénteki Facebook-videójában Orbán Viktor kormányfő a brüsszeli klímavédelmi tárgyalást, mert sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a küzdelem árát.

Orbán a Brüsszelben rögzített üzenetben kijelentette: Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta. (Muszáj ismételten rámutatni arra, hogy a bő 30 százalékos emisszió-esés a 90-es évek legelején ment végbe a rendkívül környezetszennyező állami nagyipar egy részének csődje és bezárása nyomán. Az elmúlt években ezen a bázison éppenséggel nő a kibocsátás az országban.)

„Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi, magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van. Méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog” – fogalmazott. A kérdés az, hogy ki fizeti a számlát, erről szóltak a tegnapi viták – mondta. A miniszterelnök kifejtette, sikerült elérni, hogy

az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.

Ez arra utal, hogy a kormánynak – a visegrádiakkal együtt – sikeres zsarolási pozíciója volt. Akkor írják alá a megállapodást, ha a klímaátálláshoz szükséges pénzt nem az uniós felzárkózási támogatások rovására teremtik elő.

Olyan szabályok meghozatalára van lehetőség, amely

bátorítja a nukleáris energia felhasználását.

Továbbá esély van olyan szabályok megalkotására is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését – közölte a kormányfő. Ebben az atomenergiára vonatkozó rész is térségi igény. Nyugati országok szerették volna elérni, hogy a klímabarát megoldásokba ne számítson bele a nukleáris forrás. Magyarország mellett a csehek ellenezték ezt erősen.

Az is a visegrádiak sikereként könyvelhető el, hogy Lengyelország átmeneti haladékot kapott arra, hogy teljesítse a közös vállalások rá eső részét. Ezt a nagy arányú szénerőmű-részesedés miatt kérték a lengyelek.

„Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – fogalmazott Orbán Viktor. Az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön megkezdett kétnapos csúcstalálkozójának fókuszában az a terv állt, hogy Európa 2050-re a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.

Macron: Trump barátom meggondolja magát klímaügyben

0

A francia elnök a CBS-nek adott interjút az újabb párizsi klímacsúcs előestéjén. Emmanuel Macron hangsúlyozta: nagyon agresszív döntés volt az USA elnökétől az, hogy egyedül kilépett a nemzetközi klímaegyezményből.

„Nem vagyok hajlandó újratárgyalni a nemzetközi klímaegyezményt, de bármikor kész vagyok Trump elnököt visszafogadni a nemzetközi együttműködésbe bolygónk megmentése érdekében”- hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki az első francia államfő, aki jól beszél angolul. Ha valamiért Trump változtat a véleményén, akkor az az amerikai közvélemény lesz. Jerry Brown, Kalifornia kormányzója nyíltan megvádolta az USA elnökét azzal, hogy miatta pusztítanak katasztrofális erdőtüzek az USA legnépesebb államában. Közben Párizsban megnyílt a második klímakonferencia.

Most mintegy 50 állam- és kormányfő próbál megoldást találni arra, hogy az Egyesült Államok kilépése után mi lesz a két éve meghatározott rendszerrel. Sokan – köztük Jim Yong Kim, a Világbank elnöke – abban bíznak, hogy vállalatok, bankok lépnek az államok helyébe.

Nemcsak államok feladata az, hogy küzdjenek a klímaváltozás ellen, hiszen az mindenkit érint. Ezért is vállalták azt a gazdag államok, hogy segítik a szegényebb országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ebben a Világbanknak is fontos szerep jut.

Ma már egyre több helyen megértik azt, hogy nagy tétje van a klímaváltozásnak. Ezért mindenkinek tennie kell valamit, hogy a kedvezőtlen fordulatot megakadályozza – hangsúlyozta a Világbank elnöke, aki a Le Figaro-nak nyilatkozott. Mások is megértik, hogy milyen fontos a környezetvédelem – nyilatkozta a Világbank amerikai elnöke, aki maga is részt vállalt a csúcs szervezésében. Az Egyesült Államok viszont csak egy követségi tanácsost küld a csúcstalálkozóra.

Franciaország bezárja a szénerőműveket

0

További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Bonnba, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülésén.

Fotó: MTI/EPA/Armando Babani

Angela Merkel azt mondta:

a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás.

A 2015-ös Párizsi Megállapodás „csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elegendőek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta.

A nehezen haladó koalíciós tárgyalásokra utalva arról is beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Szerinte az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – vagyis a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet.

Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez,

ami „egyáltalán nem egyszerű” – mondta, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.

Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását  2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni.

Angela Merkel szerint nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, „klímasemleges” működésre.

Emmanuel Macron az Európai Unió tagországainak összefogását sürgette, kiemelve, hogy

EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben,

így a többi között pótolnia kell az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pénzügyi támogatásából azt az összeget, amelyet az amerikaiak megvontak. Bejelentette, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.

Azt is mondta: Franciaország a Párizsi Megállapodás sikeréhez azzal is hozzájárul, hogy

2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.

Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva azt mondta: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert „dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.

A konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, például arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják majd el, Katowicében.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodást megelőző szinthez képest.

Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

USA: Mégis marad a klímaegyezményben?

0

Az Egyesült Államok a megfelelő feltételek megléte esetén nem távozna a Párizsi klímaegyezményből – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Szavai elmozdulást jelentenek a Trump adminisztráció eddig álláspontjától.

 A CBS egyik műsorában az első számú amerikai külügyér kifejtette, hogy Donald Trump elnök készen áll az együttműködésre, ha az amerikaiak számára fair és kiegyensúlyozott feltételek megteremtését szeretnék elérni – tudósított a Reuters. Arra  kérdésre, hogy az USA bent maradna-e az egyezményben, Tillerson azt válaszolta:

„Azt gondolom, hogy a megfelelő feltételekkel, igen.”

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló hangokat pedzegetett vasárnap: H.R. McMaster arról beszélt, hogy Trump nyitva hagyta az ajtót, amelyen kész ismét belépni, ha az Egyesült Államok számára a jelenleginél jobb alkut sikerül kötni.

A Párizsi Megállapodás

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó  megállapodás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai.

A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest,

és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat

Az amerikai kilépés

Az amerikai kormány augusztus elején értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint a megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is.

Mint a Fühü korábban megírta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 21. ülésszakán elfogadott Párizsi Megállapodás 25. cikkelye a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” E megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló portálunknak emlékeztetett –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

 

Hova vezethet az amerikai lépés?

0

Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.

A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.

A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

A kilépés, ami nem is kilépés

Forrás: Flickr

Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus  módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.

Sok hűhó semmiért?

Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.

A Párizsi Megállapodás

A Párizsi Csúcs
Forrás: Wikimedia

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.

Magyar csatlakozás

Forrás: effortsharing

Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.

Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking)  arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK