Kezdőlap Címkék Kitüntetés

Címke: kitüntetés

Német nemzeti díjat kapott az Auchswitz túlélő csellista

A 94 éves Anita Wallfisch-Lasker hangszerének köszönheti az életét. Amikor 18 éves korában a haláltáborba került, akkor minden bizonnyal rá is halál várt volna mint a szüleire, akiket korábban deportáltak Auschwitzba. Ám kiderült , hogy a fiatal lány jó csellista.

Erre volt szüksége a rabokból álló zenekarnak melyet Alma Rose, Gustav Mahler unokahúga vezetett. A zenekar a hétköznapokon indulókat játszott a munkába induló illetve az onnan visszatérő raboknak. Vasárnap pedig a tábort irányító SS ünnepségeken zenéltek. “Sosem lehettünk biztosak a sorsunkban. Mindennap eltűnt valaki. Én biztos voltam benne – miképp a többiek is a zenekarban -, hogy csak a kéményen át távozunk Auschwitzból!”

De azután nem így történt: az előrenyomuló orosz csapatok miatt a haláltábort kiürítették. A zenekart átszállították Bergen-Belsenbe. Ez nem haláltábor volt. “Itt az embereket nem ölték meg, egyszerűen csak éhenhaltak!”

A zenekar tagjai kiemelt fejadagot kaptak. Így túlélték ezt is. A tábort brit csapatok szabadították fel. Így nem csoda, ha Anita Wallfisch-Lasker Nagy Britanniában csinált zenész karriert. Ott ismerkedett meg zsidó férjével, akivel egy városban, Breslauban születtek  (ez ma Wroclaw Lengyelországban). “50 évig nem akartam emlékezni ” – idézi fel a múltat a csellista, aki aztán mégiscsak megírta az emlékiratait: Örökölni az igazságot címmel. Tavaly a Bundestagban ő beszélt Auschwitz felszabadulásának az évfordulóján. Most pedig megkapta a Német Nemzeti Díjat, mely az erkölcsi elismerésen túl 30 ezer eurót jelent. Rendszeresen előadást tart  a német iskolákban a személyes emlékeiről. “Tudom, hogy világszerte újra fokozódik az antiszemitizmus. Ellene harcolni olyan mint hogyha egy hangya akarna felmászni a Mount Everestre. De én mégiscsak megpróbálom” – mondta a 94 éves csellista, aki Auschwitzban játszott a halálra hajszolt zsidó raboknak…

Erőszak és béke

Hogy a végén kezdjem: minden várakozás ellenére az elmúlt időszak legbékésebb tüntetései zajlottak tegnap – mármint az utcán. Az MTVA székházán belül viszont továbbra sem szabadult el a humanizmus szelleme és a tárgyalási készség, az öt pontot még mindig nem olvasták be az állami televíziók egyikében sem, sőt, további képviselőket bántalmaztak.

Egyszóval, volt miért tüntetni, és a demonstráció békésre, ötletesre, elegánsra sikeredett.

Tegnap ott hagytuk abba, hogy Szél Bernadettet és Hadházy Ákost kidobták a székházból, Varju Lászlót földre vitték, Kunhalmi Ágnesnek megsérült a lába. Innen folytatjuk.

Tehát, míg tegnap déltájban még semmit sem lehetett tudni a székházban tartózkodó képviselők állapotáról, beindult a propagandaüzem, és Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója bejelentést tett, miszerint „elfogadhatatlan, hogy politikusok erőszakkal akarnak beavatkozni egy szerkesztőség működésébe. Ezek a bevándorláspárti Soros-hálózat módszerei, így akarják megfélemlíteni azokat, akik nem értenek egyet velük.” Elfogadhatatlan is lenne, ha beavatkozni akartak volna: csakhogy az nem elfogadhatatlan, ha valaki be akar vinni egy rövid iratot és azt egy szerkesztő tulajdon kezébe akarja adni. Az inkább mindennapos gyakorlat. Az emberben feléled a gyanú: lehet, hogy azért nem találtak ennyi idő alatt sem egy ügyeletes szerkesztőt az MTVA székházában, mert adásaikat nem szerkeszti senki?

A rendőröket nem engedték be a biztonságiak

Időközben Tordai Bence kihívta a rendőrséget és a mentőket a földre tepert Varju László állapota miatt. A rendőrséget nem engedték be a biztonságiak – akiket állítólag egyenesen a Belügyminisztériumból irányítanak – a mentőket, jóval később, igen. A rendőrség részéről kevés ellenszenvet tapasztalhattunk tegnap a tüntetők iránt, de erről később.

Az épületben tartózkodó képviselők közül öten, úgymint Jakab Péter, Bősz Anett, Gréczy Zsolt, Bangóné Borbély Ildikó és Niedermüller Péter tiltakozásul a Varju Lászlót ért atrocitás miatt tarkójukra kulcsolt kézzel a földre feküdtek a biztonsági őrök előtt. Ezt a gesztust – mert gesztus volt, nem egyéb – az Origo úgy értékelte, hogy:

„Ismerős lehet ez a látványvilág azoknak, akik figyelemmel követték az arab tavaszt, de más forrongásnál, Soros-féle tiltakozásnál is előkerült a földre fekvés.”

Érdekelne, hogy a fenti sorok szerzője, az Origo munkatársa, az általunk már pertraktált Bordács Bálint képes-e akár minimális testi funkcióit is gyakorolni sorosozás nélkül, de van egy olyan érzésem, hogy nem: annyira rászokhatott már, hogy kialakult a függőség. Tessék vigyázni ezzel, ha szokássá válik, már majdnem képtelenség abbahagyni.

Azonban a III. kerület jegyzője időközben hiperűrsebességgel futtatta le a birtokvédelmi eljárást, minek következtében a már elkészült felszólítások alapján a rendőrök kivethették volna a képviselőket az épületből, mármint, ha beengedik őket. Meg ha sikerült volna kézbesíteni a felszólításokat. A hatalom ennen farkába harapott, teljesíthetetlen feladat elé állította saját magát.

Fotó: FüHü

Röviddel ezután dulakodás kíséretében kidobták az épületből Vadai Ágnest

Pont a kezdődő nemzetközi sajtótájékoztató előtt, egyszóval tudnak időzíteni a biztonságiak. Vadai feljelentést próbált tenni egy jelenlévő rendőrnél, ám az türelmet kért tőle. Vadai kompetens, intézkedni tudó rendőrt követelt.

A nemzetközi sajtótájékoztató úgy ért véget, hogy a rendőrök a sajtó képviselőit távozásra szólították fel, csak a képviselők maradhatnak ott. Önök az Országimázs Központ műsorát láthatták.

Vadaiék ellen is megpróbálták érvényesíteni a birtokvédelmi eljárást ezek után. Vadai nem vette át a papírt, amit egyébként Kunhalmi Ágnes és társai ellen fogalmaztak meg.

A rendőrség odament az épületen kívül, de a kerítésen belül tartózkodó országgyűlési képviselőkhöz, ismertetvén, hogy a III. kerületi jegyző határozata alapján el kell hagyniuk a területet, különben rendőri intézkedésre kerülhet sor.

Varju László lejutott az emeletről társaihoz, mentőt hívtak hozzá (aznap már sokadjára), csak ezúttal sikerült is bejussanak hozzá, a kórházban zúzódásokat állapítottak meg nála.

A többi képviselő úgy hitte, bezárták őket az udvarra, ám röviddel ezután mégis kinyitották nekik a kaput és távozhattak. Hadházy Ákosnak nem volt szerencséje, ő még a kapunyitás előtt távozott, létrán.

Fotó: FüHü

Egységben az erő, ha kell, akkor napokig, hetekig folytatják

Körülbelül ezek után, ezzel a háttérrel kezdődött a tüntetés, melyen nekem is volt szerencsém részt venni – a politikusok egy kis, kordonnal körülvett színpadon beszéltek, mely eléggé kiesett a figyelem középpontjából, és nem is mondtak semmi világrengetően újat vagy meglepőt, netán mulatságosat. Elhangzott az öt pont (mely azért lehetne hét is, ha belevennék a civiltörvény és a hajléktalan-törvény tarthatatlanságát is, hátha valakinek eszébe jut), Hadházy elmondta: szerinte az aljas, lejárató kormánypropaganda a legfontosabb bástyája a hatalomnak. Nem elfoglalni kell az MTVA-t, de elindult egy folyamat, amivel kikényszeríthetik, hogy leálljon a kormányzati propaganda.

Tóth Bertalan MSZP-elnök beszédében kiemelte, hogy múlt szerdán még nem gondolták volna, hogy az ellenzék együtt tud működni, és van értelme országgyűlési képviselőnek lenni. Azonban most megérezték, hogy egységben az erő, ezt az ellenállást pedig folytatni kell. Szabó Tímea azt mondta, hogy üzenik a közmédia vezetésének, Orbán Viktornak és Pintér Sándornak: hiába nem engedik be őket, nem engedik, hogy beolvashassák a követeléseket. „Nem fogunk elmenni, ha kell, akkor napokig, hetekig itt leszünk, amíg nem teljesítik a követeléseket” – mondta.

Szintet lépett az erőszak rendszere

„Szintet lépett az erőszak rendszere, tegnap valami megváltozott – mondta Szél Bernadett. A politikus azt mondta, hogy álmában sem gondolta volna tegnap, hogy ma „smasszerek fogják kidobni” a köztévé épületéből. Szél megköszönte a tüntetőknek a hősies kitartás, hogy tegnap éjszakába nyúlóan várták őket a mínuszokban.

Az volt az a pont, amikor Szél szerint átléptünk egy vörös vonalat, amikor rájött, hogy a köztévé épületében nem a rendőrség az úr. „Négyfajta egyenruhát tudtunk beazonosítani, és tele voltak fegyverrel”. Van egy ember, aki mindenért felel, ami ebben az országban zajlik – mondta Szél, aki szerint Orbán felel azért, hogy parlamenti képviselőket „ütnek-vernek” egy közintézményben.” (Index)

Lehetnek sztrájkok is

Fekete-Győr András után Kepli Lajos beszélt, majd meghallhattuk Székely Tamástól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökétől a nap egyik legfontosabb ígéretét: „Ha Áder aláírja a rabszolgatörvényt, akkor elindul a sztrájkok szervezése”. Beszélt még Hadházy Ákos (újból) és MárkiZay Péter is, majd bejelentették a hivatalos tüntetés végét.

Ez lehetett volna – az elmúlt hét tapasztalatai alapján – a legérzékenyebb és legveszélyesebb időszak, ugyanis az atrocitások kivétel nélkül a programok befejezése után szoktak történni. Csak épp most semmi ilyesmiről nem volt szó. A tömeg jelszavakat skandált, néha ugrált egy kicsit, hogy meg ne fagyjon, és igen civilizáltan figyelte a székházat, melynek tetején egyszer csak megjelent egy forgatócsoport, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felvételeket készítsen. Azonban erős fényű reflektorokat, valamint lézeres mutatópálcákat irányítottak rájuk és ezt nem tűrhették: a jelenlévő tüntetők szemlátomást nem kívántak biodíszletté válni egy propagandafilmben.

A rendőrség és a demonstrálók egyaránt roppant szelíden és udvariasan viselkedtek egymással

Ahangulatban nyoma sem volt erőszaknak. A karhatalom átvizsgálta az érkezők táskáit, de ezt mindenki természetesnek tekintette.

Kiváló szórakozásnak bizonyult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötlete: rájöttek ugyanis, hogy az épület falának egy része nem üvegből van, így arra remekül lehet vetíteni: egy olyan Super Mario-játékot vetítettek ki, amelyben Mészáros Lőrinc alakítja a főszereplőt. Túlzás nélkül állítható, hogy az utóbbi idők egyik legjobb ötlete volt: ezrek kaptak röhögőgörcsöt.

Én magam körülbelül ekkor hagytam el a helyszínt, ám elhamarkodott lépés volt ez, ugyanis a vetítés után egy-két ezer ember propagandaturnéra indult, érintve a Hír TV székházát, a Ripost szerkesztőségének épületét, a Figyelőt, aztán a Mediaworks székházához is elmentek. Ez szimbolikus épület, a Népszabadság utolsó szerkesztősége volt, most már a Mészáros-lapok központja.

Külön hangsúlyoznunk kell, hogy az említett szerkesztőségekben és székházakban nem tettek kárt, az ott dolgozóknak hajuk szála sem görbült és munkájukat sem zavarták meg – azonban mindegyik állomáson felolvasták az öt pontot és jelszavakat skandáltak.

Itt azért el kéne gondolkodjunk azon, hogy a kormánymédia állandó és mélyen hazug propaganda-nyomása milyen mértékű ellenszenvet váltott ki – ahelyett, hogy elhitték volna a hazugságaikat, tüntetnek ellenük, voltaképpen tehát nem a sajtó ellen tüntetnek, hanem éppenséggel a sajtóért, azért, hogy az legyen hiteles és korrekt, szavahihető, független és szabad.

A vonulók visszatértek a székházhoz, és mintegy kétszáz fő kivételével mindenki hazament. Ez a csoport még meggyújtott egy tüzet, de azt a rendőrség atrocitás nélkül eloltotta, egyikük eldobott a rendőrök felé egy petárdát, de társai leállították, „ne dobáld a rendőrt!” kiáltásokkal – és mindenki hazament.

És így ért véget békében a békétlennek induló tegnapi nap.

Folytatása következik?

Mindenképpen: ha máskor nem, pénteken, mikor is a Kétfarkúak Nemzeti Összkarácsonyi Békemenetet hirdettek, ez 18 órakor indul, a Kossuth térről. És nem kétlem, hogy aki velük tart, pompásan fog szórakozni.

De van egy olyan érzésem, hogy lesz demonstráció addig is.

Hiszen lesz rá ok.

Van is.

Kitünteti Kornai Jánost a CEU

0

A világhírű magyar közgazdász az egyetem diplomaosztó ünnepségén, június 22-én veheti át a Nyílt Társadalom díjat.

Kornai János
Fotó: CEU

Az indoklás szerint a 90 éves Kornai János az egykori kommunista társadalmak gazdasági átalakulását ösztönző munkája elismeréseként kapja meg az egyetem legrangosabb kitüntetését.

Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora azt mondta:

„Kornai élő példája annak, mire lehet képes egy ember, ha életét és munkáját a nyílt társadalom alapértékei, a szabadság iránti elkötelezettség és a félelmet nem ismerő intellektuális őszinteség vezérlik”

Kornai János fő kutatási területe a szocialista gazdasági rendszer, a nem-egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet. Az egyetem közleménye szerint a kommunista rezsimek pusztító irracionalitását tárta fel munkáiban. Leghíresebb munkája a Hiány, de emellett A gazdasági vezetés túlzott központosítása is reformerek generációit ihlette meg, Kelet-Európától Oroszországon át Kínáig.

Könyveit több mint 20 nyelvre fordították le.

Rengeteg nemzetközi díjat kapott, többek között az amerikai Seidman-díjat, a német Humboldt-díjat, az Erasmus Medált (Academia Europaea), az orosz Leontief Medált, és a Francia Köztársaság Becsületrendjének tiszti fokozatát is. Széchenyi-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Harvard és a Corvinus Egyetem professzor emeritusa. Számos külföldi egyetemen tanított, a London School of Economicstől a Stanfordon és a Yale-en át a Princetonig. Két éve az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja lett, de tagja a brit, a bolgár, a finn, az orosz és a svéd akadémiának is.

A CEU 1994-ben alapított Nyílt Társadalom díját először Karl Popper filozófus vehette át. A díjazottak között volt többek között Václav Havel, Göncz Árpád, Tom Lantos, Bronislaw Geremek, Ricardo Lagos, Carla Del Ponte, Kofi Annan, Richard C. Holbrooke, Joachim Gauck és Kristalina Georgieva is.

Az egyetem továbbra is bizonytalan magyarországi helyzetéről nemrég Enyedi Zsolt rektorhelyettes nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, ezt itt olvashatja el.

Kósa tanár úr

Az idei pedagógusnap alkalmából Kósa Lajos a Nemzedékek jövőjéért díjat kapta a Debreceni Tankerülettől. Mondhatnánk, az adományozók túltolták a biciklit, és a díjjal nem csupán a volt miniszter, de úgy általában a regnáló hatalom kedvében kívántak járni. Már csak azért is, mert Kósa tanár úr pedagógiai munkássága eddig kevéssé volt számottevőnek mondható.

Talán még a matematika volt az a tárgy, ahol valamennyire maradandót alkotott. Főleg a százalékszámítás területén. Tőle tudjuk, hogy 20 százalék kétszer annyi, mint 10 százalék. Amikor még polgármester volt Debrecenben, előbb Mr. 10 százaléknak, később Mr. 20 százaléknak nevezték.

Kósa tanár úr azt is tudja, hogy mennyi 1300 milliárd forint. Tényleg, azzal most mi van? Miközben Kósa tanár úr idehaza kitüntetett pedagógus lett, a csengeri háztartásbeli hölgy, aki állítólag ennyi pénzt örökölt, és annak elköltését Kósa tanár úr szakértelmére kívánta bízni, jelenleg kiadatási őrizetben van Svájcban.

Azt vajon melyik tantárgy keretében okítják, hogy miként kell lenyúlni 1300 milliárd forint megfelelő hányadát? Mindezt úgy, hogy egy fél sertéstelep mellett még 800 millió forint is jusson a mamának, vagy hasonló nagyságrend a feleségnek.

Mit kapott Kósa tanár úrtól Magyarország? Milyen tudást adott át nekünk? Túl azon, hogy a fémhulladékok áfáját olyan meggyőzően magyarázta, hogy ha akartuk, se tudtuk volna visszatartani a röhögésünket.

Jó, kínunkban viccelődünk, mert nem tudjuk hova tenni ezt a mostani kitüntetést. Pedig, tudnunk kellene, hogy Kósa tanár úrnak vannak a fentieknél komolyabb kötődései az iskolához és a pedagógiához. Nem egészen öt évvel ezelőtt, 2013. szeptember 2-án például a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanévnyitóján arról értekezett, hogy  „a tanárokon, a minőségellenőrzésen, a minőségbiztosításon, a követelményeken múlik az, hogy egyébként a gyerekek hogyan fognak teljesíteni, mert amúgy a jó gyerekek, ha ütik őket, jól teljesítenek, de a legtehetségesebb gyerek is, ha nem fogják a kezét, akkor elkallódik, elvész.”

Vagyis, nem kell a dolgokat túlbonyolítani, PISA-tesztekkel, és mindenféle kompetenciamérésekkel. Ütni kell a gyereket, és akkor jól teljesít.

Akinek még ennyi okos útmutatás is kevés, annak eláruljuk, hogy ugyanezen a tanévnyitón Kósa tanár úr a diákok állóképességét is megdicsérte, „És még senki sem ájult el. Tehát a sportosságuk is dicséretet érdemel” – mondta. Majd elmesélte, hogy ők a gimnáziumban minden tanévnyitón fogadásokat kötöttek arra, hogy hány diák fog elájulni. A nyerő szám többnyire a négyes volt: általában ennyien nem bírták ki állva a végéig.

Ilyen laza fiú volt valamikor Kósa tanár úr. Ha más nem, ez is bizonyítja, hogy mennyire jó kezekbe került ez a mostani díj.

Biztosak lehetünk abban, hogy ez a már eddig is igen sok funkciót betöltő honfitársunk nem fog szégyent hozni a hazára, és meg fog felelni a vele szemben támasztott nem túl magas elvárásoknak.

Kósa tanár úr egész népét fogja.

Nem középiskolás fokon.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 20. Elmaradt kézfogások a parlamentben

Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.

Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.

A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt

A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.

Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.

Fotó: Független Hírügynökség

Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.

Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.

A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről

Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.

Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.

Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.

Óriásplakátok takarják el a tüntetőket

Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.

Fotó: Független Hírügynökség.

A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.

Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.

Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.

Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével

Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.

Fotó: Független Hírügynökség.

Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.

A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.

A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.

Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.

A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.

Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.

A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK