Kezdőlap Címkék Karácsony Gergely

Címke: Karácsony Gergely

Stikában kirúgott cégvezetők

Alig megtalálható álláspályázatokból derül ki, hogy Karácsony Gergely új vezetőt keres például a Főkert élére és még más cégekére. Az eddigi személycseréket bejelentették.

Újabb személycserékről döntött a főpolgármester, ezúttal azonban nem hozták nyilvánosságra ezeket, nem úgy, mint az FKF és a Főtáv vezetőjének menesztését. A főváros honlapjának egy nem könnyen megtalálható felületén tegnapi dátummal olvasható, hogy új vezérigazgatót keresnek a Főkert nonprofit Zrt.-hez. A céget jelenleg Szabó József vezeti, akit kilenc éve Tarlós István nevezett ki.

Ma pedig a Budapesti Sportszolgáltató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének posztját hirdették meg. Ugyancsak pénteken tették közzé a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjának hirdetményét is.

A BSK, a REK és a BVA esetében normálisnak tetszik legalábbis az eljárás lebonyolítása. A február elsejétől betöltendő tisztségekre január 13-án délutánig kell benyújtani a pályázatot. A Főkert esetében azonban nagyon sürgős lehet Karácsony dolga: január 1-jén már váltást akar, a jelentkezésre december 20-ig van lehetőség. Úgy tudjuk, hogy Szabó Józsefet tegnapig nem értesítették eltávolításáról, a többi cég esetében nincs információnk.

Szintén megjelent a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjának hirdetménye március 1-jei kezdéssel, ugyancsak január 13-i beadási határidővel. Ennek érdekessége az, hogy ezt a tisztséget Bán Teodóra tölti be, aki egyúttal a Szabad Tér Színházat is vezeti. A színházdirektori megbízás februárban jár le, ahogyan több más teátrumé. Ezen a héten négy pályázatról döntött a Fővárosi Közgyűlés, Karácsony előterjesztésére csak három esetében szavazták meg a pályázók kinevezését, a Szabad Tér esetében eredménytelen lett a kiírás – noha mindegyiket egyhangúlag javasolták a szakmai zsűrik. Az erősen kultúrharc-ízű döntésre (a 15 éve sikeres direktor Bánt fideszesnek könyvelték el) semmilyen indokot se tartalmaz az előterjesztés.

Korábban közleményben bejelentve menesztette Karácsony a Fővárosi Közterület-fenntartó és a Főtáv vezetőjét. Utóbbi esetében szintén nem volt indokolás, de Mitnyan Györgyről legalább tudható, hogy régi fideszes motoros, Tarlós bizalmi embere volt. Az FKF-es Nagy László Albert pedig nem sürgősnek ítélt nagy értékű szerződést írt alá abban az időszakban, amikorra az új vezetés a hivatalba lépés előtt megtiltotta ezt. Továbbá kiderült, hogy meglehetősen kérdéses megbízást adott indonéziai szemétexport koncepciójának kidolgozására.

Karácsony menesztette a Főtáv-vezért

A főpolgármester keddi nappal menesztette a Főtáv Zrt. vezérigazgatóját. Mitnyan György régi fideszes, korábban a XII. kerület polgármestere is volt.

Karácsony Gergely főpolgármester holnapi hatállyal meneszti Mitnyan Györgyöt, a Főtáv vezérigazgatóját.  A pozícióra a főpolgármester pályázatot ír ki, 2020.  január 31-ig Barócsi Zoltánt bízza meg a vezérigazgatói feladatok ellátásával – tudatta a Főpolgármesteri Hivatal.

Mitnyan 1994-ben lett XII. kerületi önkormányzati képviselő, egy évvel később alpolgármester. 1998-ban a Fidesz színeiben polgármesternek választották, 2006-ig, Pokorni Zoltán érkezéséig irányította a kerületet. Ekkor Mitnyan a Fővárosi Önkormányzathoz került tanácsadóként, 2010-től Tarlós István főtanácsadója lett. A Főtáv-ot 2015 óta vezette.

Karácsony egy hete az FKF-vezérnek, Nagy László Albertnek mondott fel.

„A kultúra nemzeti alap”

Amit most megszavaznak, nekünk csak diktátum lesz – mondta Karácsony Gergely a kultúra melletti tüntetésen. Pintér Béla szerint ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas.

Megtöltötte az utcát a Madách téren összegyűlt sok ezer ember a kulturális életet elfoglalni akaró törvényjavaslat elleni tüntetésen, amelynek összefoglaló mondta az volt, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint

olyan készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismeretű embernek fel kell lépnie.

Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója névadójukat idézte, aki szerint a dolgokat létre kell hozni, meg kell csinálni és cselekedni kell, különben napjaink, pillanataink, szándékaink, álmaink szétgurulnak, füstbe mennek, szerte fosztanak. Arról is ír, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni. Meg kell maradni annak, akik vagyunk és meg kell őrizni derűnket, nyugalmunkat és humorunkat.

Pintér Béla, a Pintér Béla Társulat alapítója a törvényjavaslat módosítása miatt kérdőjellel látta el korábban megírt mondatait. „A magyar kormány mégsem szünteti meg a független színházak éves támogatását? Most egy pillanatra lehullt a lepel, mégsem döfik a kést a szívünkbe? A függetlenek mégis kapnak néhány fillért? Nem a Nemzeti Színházat és Mága Zoltánt gazdagítják?”

Majd arról beszélt, hogy „eddig is hozzánk jártatok, ha sírni vagy nevetni akartatok. A kormánypropagandában elviselitek a hazugságokat, a színházban már ti sem”. „Ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas”.

Mégsem mészároltok le bennünket meg a Katona József Színházat?

„Megijedtetek, hogy eljöhet a perc, mikor felelni fogtok a magyarok Istene előtt? Hogy bűnhődni fogtok, a pokolban kipeckelt szemmel kell néznetek Balázs Péter rendezéseit, meg a Bayer-showt? Mégsem fogtok bűnhődni, mégsem vagytok gyilkosok, a magyar kultúra gyilkosai?”

– kérdezte.

Nagyon nem örül annak, hogy itt kell állnia és arról beszélnie, hogy kik veszélyeztetik szabadságunkat – kezdte beszédét Karácsony Gergely. A színpad, ahogy a kultúra, nem a politikusoké, hanem a művészeté és a közönségé – mondta.

„Amikor a színház szabadságát védjük, akkor a város szabadságát védjük.”

Amit a parlamentben megszavaznak, az csak nekik lesz törvény, nekünk diktátum – szögezte le a főpolgármester. Ez a diktátum azonban a kormánypárti polgármesterek, színházba járók számára is diktátum lesz – folytatta. Szerinte ez a törvényjavaslat Budapestnek szól azért, hogy megtorolják, hogy október 13-án

a fővárosiak kiemelték fejüket a mocsárból, és arra szavaztak, hogy visszavegyék a szabad városukat.

Értjük a diktátum üzenetét, de visszaüzenünk. Azt, hogy nem engedjük színházainkat, megvédjük szabadságunkat – mondta Karácsony. Zárásképpen azt mondta, hogy küzdelmes évek jönnek, tudjuk, mi vár ránk, sokszor kell itt állnunk megvédeni a szabadságot. A szabad Budapest nem engedi elvenni a szabadságot.

A tüntetés végén ismét elskandálta a tömeg, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”.

Színház-bedarálás: nem engednek

Gulyás Gergely megüzente: nem enged a kormány a színházak feletti ellenőrzésből. A szakma tiltakozik, és ezt felolvassák az előadások előtt.

Egyértelmű, hogy a kormány nem tett le azon szándékáról, hogy a vegyes, kormány-önkormányzati finanszírozású színházak igazgatói kinevezésében és leváltásában vétójogot szerezzen – derül ki Gulyás Gergely válaszából. A kancelláriaminiszter Karácsony Gergely főpolgármester mai levelére válaszolt. A Facebookon közzétett írás a Katona József Színházban történt visszaélésre alapozza a kormányzati szándékot a teljes színházi életre kiterjesztve.

A még nem nyilvános, de nem is tagadott szándék az, hogy beleszólásuk legyen minden olyan színház vezetőjének kinevezésébe-leváltásába, amely önkormányzati fenntartásúként állami költségvetési pénzt is kap. A még meg se jelent szövegről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője máris megelőlegezte, hogy megszavazzák. Ő egyenesen „Gothár-féle zaklató színházakról beszélt. Az előzményről bővebben itt, arról is, hogy a háború kiterjed a könyvkiadás ellenőrzésére is.

Gombhoz a kabátot

Az eset érdekessége az, amire Gyurcsány Ferenc is felhívta a figyelmet, hogy a tervezetben az áll: az előterjesztés október 29-éig megjárta a közigazgatási államtitkári egyeztetést. A Gothár-ügy pedig csak november 19-én pattant ki. Ennek megfelelően

a szövegben nyoma sincs a Katonában történteknek.

Ez mint első számú indok csak a kormánylap Magyar Nemzet péntek reggeli írásában jelent meg.

„A Kormány megítélése szerint nem söpörhetőek szőnyeg alá és nem maradhatnak következmények nélkül a Katona József Színházban történtek. Nem csupán a szexuális zaklatás ténye az, amely mélyen elítélendő és elfogadhatatlan, de az is, hogy egy színház vezetése ezt egy éven keresztül eltitkolja és eltussolja anélkül és ahelyett, hogy azonnali hatállyal elbocsájtotta volna az elkövetőt” – írta Gulyás.

Szerinte a kormány nem von el hatáskört a Fővárosi Önkormányzattól, de minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely tiszta felelősségi és finanszírozási viszonyokat teremt. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott színházak működéséért kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak kell a felelősséget vállalnia, míg kormányzati támogatás esetén a közpénzek botrányoktól mentes elköltéséért csak akkor tudják a felelősséget viselni, ha a színházigazgató kinevezésére a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti egyetértésben kerül sor – fejtegeti a miniszter.

Gulyás „értetlenül áll” azelőtt, hogy a Katona ügyében nem vonták le a szükséges konzekvenciát a Fővárosi Önkormányzatban.

Elkezdődtek a tiltakozások

Eközben a színházi szakma elkezdte a tiltakozást. A Magyar Színházi Társaság pénteken közleményt bocsátott ki, amelyben kifejtik, hogy veszélyben a színházak művészi függetlensége, veszélyben a művészeti alkotás szabadsága. A tervezet törvénnyé válása alapjaiban rengetné meg a magyar színházi struktúrát, több ezer színházi alkotó és háttérdolgozó életét a fővárosban és azon kívül egyaránt. Kifejtik, hogy

a rendelkezésnek magukat alá nem vető színházakat a bezárás fenyegetné,

a színházi finanszírozás gyakorlatilag egy központi szervhez kerülne, amely független szakmai testületek nélkül működne.

A központosítással és a szakmai kontroll nélküli, gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel irányított rendszerben teljesen beszűkülne az a sokszínű paletta, amely jelenleg a hazai színházi életet jellemzi. Ilyen mérvű strukturális változtatásokat szakmai egyeztetés nélkül elindítani nem építő szándékra vall. Álljunk a rombolás útjába! – írja az MSZT.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) pedig petíciót indított az A Hang útján. Boross Martin, a FESZ elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy tiltakozó felhívásukat a hét végétől sok színházban fogják felolvasni az előadások előtt.

Karácsonyi feltételek az atlétikai vébéhez

Első helyen 5 milliárdot kér a járóbeteg-ellátásra Karácsony Gergely a 2023-as atlétikai vb megrendezéséhez és a stadion felépítéséhez. A IX. kerület is feltételeket szab. A nemzetközi szövetség öt nap határidőt szabott a válaszra.

Öt pontban szabott feltételeket Karácsony Gergely ahhoz, hogy a főváros hozzájáruljon a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és hogy felépítsék ennek stadionját. „Hallom azok hangját, akik a világbajnokságot tartják most fő prioritásnak, művészektől, sportolókon át, volt köztársasági elnökig” – írja a Facebookon Karácsony Gergely. De – folytatja – neki az a dolga, hogy ne csak az ő hangjukat hallja meg. Azok szavát is,

akik hónapokig várnak, hogy diagnosztizálják a betegségüket. Azokét is, akik utálják, hogy átláthatatlanul folynak el százmilliárdok ebben az országban, és ebben a városban.

Attól, hogy valakinek nagyobb a befolyása, nem nyomhatja el azoknak a szavát, akik ilyen hatalommal, lobbierővel nem rendelkeznek – fogalmaz.

Eltűnt a hirdetmény

Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épülne a grandiózus létesítmény, amelynek egyedül a tervezése 4,7 milliárdba kerülne – tavaly április adat alapján -, bár az erről szóló közbeszerzési hirdetmény nem érhető el. A látványterv valóra váltásának ára nem ismert.

Forrás: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja

Karácsony Gergely, aki a szerdai közgyűlési ülésre terjeszti elő javaslatát, öt feltételt támaszt a kormánynak.

  • Budapest 50 milliárd forintot kér a járóbeteg ellátás fejlesztésére, diagnosztikai eszközök beszerzésére, azok működésének finanszírozására. Azért, mert az időben végzett CT és MR vizsgálatokkal évente 3 ezer ember életét lehet megmenteni Budapesten, 5 év alatt tehát 15 ezer embert lehetne meggyógyítani. Van ennél nagyobb tét?
  • A zöldfelületek növelése, hogy közben az elszabadult budapesti albérletárakat is kordában tudják tartani. Ezért kezdeményezik, hogy hozzák létre a csepeli nagyerdőt, egy városligetnyi parkot, és benne a több ezer férőhelyes diákvárost.
  • Budapest egyik legszebb, és jelenleg parlagon heverő területén épüljön meg a ferencvárosi sport- és szabadidő központ, ez a fejlesztés legyen alkalmas az atlétikai vb befogadására, de a vb 9 napja után legalább 90 évig szolgálja a budapestieket, úgy, hogy a tömegsportnak, a családok kikapcsolódásának adjon helyet.
  • Ennek a beruházásnak a költségei legyen átláthatók, minden polgári jogi szerződést hozzanak nyilvánosságra.
  • A kormány erősítse meg a főváros-kormány-megállapodásban foglalt beruházások, különösen a közlekedési beruházások teljesítését. A vállalásokat a kormány még idén foglalja határozatba.

Megmenthetünk emberéleteket, élhetőbbé tehetjük a várost, javíthatjuk a levegő minőségét, sok ezer fiatalnak adhatunk esélyt, revitalizálhatjuk Budapest egyik legszebb részét, Ferencváros új pihenőövezetet kap, és még az atlétikai vb-t is megrendezhetjük – írja Karácsony. Hiszi, hogy ezt nem csak a fővárosi közgyűlés, a kormány, és elsősorban a budapestiek is elvszerű, jó megoldásnak tartják.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség viszont türelmetlen. Elnöke, a brit futólegenda, az olimpiai bajnok Lord Sebastian Coe, a londoni olimpia szervezőbizottságának vezetője levelet írt a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a kormánynak. Ebben arra kéri a világbajnokság rendezéséről szóló nemzetközi szerződést aláíró magyar feleket, hogy

november végéig jelezzék egyértelműen, Budapest városvezetése támogatja-e

az atlétikai vb megrendezését és az atlétikai központ felépítését. Egyetért azzal, hogy a demokratikusan megválasztott városvezetés kialakíthatja álláspontját a vb-ről, de leszögezi, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek sürgősen tudnia kell, hogy az új főpolgármester és városvezetés támogatja-e a világbajnokságot.

Magyarország már késedelembe esett a fejlesztés megkezdésével

– írja Sebastian Coe-, s ha az atlétikai központ nem épül meg Budapesten, a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek amilyen hamar csak lehet új házigazdát kell keresnie a 2023-as vébé számára.

Karácsony még ma telefonon beszélni fog Coe-val, és néhány hét türelmet kér tőle. A főpolgármester közölte, a feltételeket elküldik a Miniszterelnökséget vezető miniszternek is, és azt kérik a kormánytól, ezek végrehajtásáról szülessen kormányhatározat.

Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Karácsonnyal tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a kerületnek sem érdeke, hogy ott egy újabb sportlétesítmény épüljön, ezért a további beruházásokhoz olyan feltételeket szeretne támasztani, amelyek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják. Ide sorolta az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetét, illetve, hogy egy ilyen területre akár az Országos Széchényi Könyvtár költözhetne. Ezen kívül fontos a Nagyvásártelep műemléki megőrzése, és a diákváros fejlesztése, amely szerinte nagyban enyhíthetne a lakhatási válságot.

Stadionstop vagy alkudozás

Hallom, hogy mennyire sokan nyilatkoznak, petícióznak, érvelnek az új atlétikai stadionért. Hallom az újságírókat, akik azt kérdezik ellenzéki politikusoktól, hogy szeretik-e a sportot. Hallom, hogy az új kerületi polgármester és az új fővárosi vezetés arra készül, hogy feltételeket szab a stadion építésének támogatására. Nem értem a dolgot, és az igazat megvallva háborgok magamban.

Amikor Karácsony Gergő a kampányban stadionstopot hirdetett, és ezt zúgó tapssal jutalmazta közönsége például a Madách téri kampányzárón, nem abban foglalt állást, hogy konkrétan új atlétikai stadion épüljön-e a Csepel-sziget csúcsán, hanem abban, hogy milyen értékrend alapján költsék el Magyarországon a közpénzeket, mi legyen a prioritás.

Ha nem épült volna közpénzből tucatnyi új labdarúgó stadion, amelyekkel üzleti vállalkozásként működő profi klubokba öntötték az adófizetők tízmilliárdjait, akkor el lehetne kezdeni gondolkozni arról, hogy helyénvaló-e kétszáz milliárd forintokért új Puskás Arénát építeni a labdarúgásnak és külön száz-százötven milliárdból egy másik pályát az atlétikának.
Azt a kérdést pedig, hogy pályázzon-e Budapest atlétikai világbajnokságra, csak annak alapján lehetett volna eldönteni, hogy mekkora új beruházásra van ehhez szükség. Úgy is lehetne dönteni, hogy egyelőre az ország csak olyan nemzetközi sportversenyekre pályázzon, amelyekhez nincs szükség új gigaberuházásra.
Az adófizetők milliárdjait ugyanis olyasmire is lehetne költeni, mint például szociális bérlakások építése, devizahitel-adósságok részleges átvállalása, kórházak korszerűsítése (szándékosan nem új építést írok), és hosszan folytathatnám. Biztos, hogy arra kell fogyasztóktól és vállalkozóktól arra szedni adót, hogy még több sportlétesítményt emeljenek az élsport komfortosabb működtetésére?
Szerintem nem. Akkor sem, ha a stadiont összekötik más dolgokkal.

Amikor a vizes világbajnoksághoz építették az új uszodát, azt mondták, hogy a verseny után azt majd a budapesti közemberek is használhatják. Teljesült az ígéret? Tudtommal nem.

Hosszú Katinka úszóiskolája használja, állítólag ingyen. Szabad hinni Orbánék bármilyen ígéretének? Nem hinném.

Orbánék stratégiai célja az új fővárosi önkormányzati vezetés ellehetetlenítése. Akkor is az lesz a stratégiai célja, ha az új vezetés most hozzájárul az atlétikai stadionhoz.

Akkor sem fognak változtatni azon, hogy az iparűzési adót a tömegközlekedésre kelljen elkölteni, és ne jusson belőle az új vezetés sajátos kulturális törekvéseire, szociálpolitikájára stb. Minden eszközük megvan rá, hogy így tegyenek.

Gergő gondja

Gergő a kampányban határozott kijelentéseket tett. Egyrészt azt, hogy leállítja a múzeumi negyed építését a Városligetben, másrészt, hogy nem járul hozzá újabb sportberuházáshoz, amíg nincs minden kerületben CT. Ez utóbbit nevezte közérthetően stadionstopnak. Most e két politikai törekvés érvényesítéséről folyik a vita.

Mindkét állítás összhangban volt és van Gergő pártjának, a Párbeszédnek és szélesebb értelemben az ellenzéki pártoknak az elmúlt kilenc évben követett politikájával. A két kormányzati akciót – a Liget-programot és az élsportban eszközölt nagy beruházásokat – két tekintetben utasította el a Párbeszéd és az egész ellenzék. Az egyik a költségvetési nézőpont: fel voltunk és vagyunk háborodva azon, hogy az Orbán-rezsim hatalmas összegeket költ Orbán hobbija, a profi futball infrastruktúrájára, a stadionokra, miközben fontos társadalmi célokra, mindenekelőtt az egészségügyre nem jut elegendő pénz. Ugyanígy felháborított bennünket a városligeti építkezés, amelynek valódi funkciója a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése volt a Várban illetve a Kossuth téren levő jelenlegi épületükből, hogy ott állami intézmények kapják vissza korábbi helyüket: az államfő a Várban, a Kúria a Kossuth téren, és erre – és a többi várbéli beruházásra – költsenek el százmilliárdokat.
A másik nézőpont a környezeti:

ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.

Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.
Főpolgármesteri minőségében ugyanakkor nehezebben tudja képviselni a stadionstopot, vagyis azt, hogy ne épüljön meg az új atlétikai stadion. (A kézilabda-csarnokba máris beleegyezett, mivel azt az új kerületi polgármester, Baranyi Krisztina is akarja, mondván, sok mindenre lesz jó az a kerületieknek.) A stadionstop esetében ugyanis a fő szempont nem a környezeti, hanem a költségvetési: ne szórják élsportra az adófizetők százmilliárdjait. Ez azonban nem főpolgármesteri kompetencia, hanem a Párbeszéd politikusának kompetenciája.

Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.

Máris felsorakozott az Atlétikai Stadion mellett a magyar élsport szinte minden intézménye és számos híressége. Mintha a magyar társadalom számára az atlétikai világbajnokság megrendezése, továbbá az, hogy az atlétikának „legyen otthona”, első számú prioritás lenne. Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni, és amelyben egy világverseny megnyitó ünnepsége is megtartható. Tudom, a modern labdarúgó stadion ilyen, manapság mindenütt ilyet építenek, de ha ennek az az ára, hogy külön atlétikai stadiont kellene építeni, akkor, ha csak egy vébéről van szó, talán mégis építhettek volna erre is, arra is alkalmas sportlétesítményt.

Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.

Most azonban kész helyzet van: a Puskás Aréna csak labdarúgásra jó, az atlétikának másik stadion kell. Nagy a nyomás Gergőn, hogy adja fel ellenkezését, ne rajta múljon, ha nem lesz Budapesten atlétikai vébé.

Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.

Én csak remélni tudom, hogy neki is, és az egész fővárosi vezetésnek lesz ereje kitartani a nem mellett.
Az atléták rosszul járnának, az ország viszont jól.

BKV-finanszírozásba bújtatott „puska a falon”

A 2022-es parlamenti választásra élesedhet a BKV finanszírozását is érintő törvényjavaslat. A BKV működése eddig is hiányos volt. Karácsony Gergely még nem látja, „mi a túró ez”.

„Nem aratott átütő sikert” – mondta a BKV finanszírozásáról egy hete Karácsony Gergely, miután elhagyta a volt Karmelita kolostorban zajlott kormányülést, amelyre Orbán Viktor hívta meg a fővárosi ügyekről egyeztetni. Karácsony azt a nemzetközi gyakorlatot vetette fel igényként, hogy a tömegközlekedés számláját egyharmad-egyharmad arányban állja a kormány, az önkormányzat és az utazóközösség.

Nem felejtenek

Mindezzel együtt az új főpolgármester megegyezésre hajló hangulatról számolt be, azzal, hogy azért még lesznek viták a kormánnyal. Nos, a legújabb törvényjavaslat (amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter megkerülésével Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, s előadója Palkovics László innovációs miniszter) a helyi adókról szóló szabályok módosítására, arra utal, hogy a kormány

nem hagyja szó nélkül az önkormányzati választáson elszenvedett meglehetős vereséget.

A módosítás alapján a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására használható fel. Az ezen felüli bevétel „különösen” a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására fordítandó. (Az első fordulatban a „különösent” cserélik ki az „elsőkéntre”.)

Az indoklás nem túl bőbeszédű, a rendelkezés megismétlése mellett mindössze azt rögzíti, hogy a javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi törvénnyel, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi törvénnyel való koherenciát teremti meg.

A valódi célt Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára világította meg, amikor az önkormányzatok kezét szorosan megkötő módosítás ismertetésekor lényegében elismerte, hogy a célkeresztben Budapest áll.

„Ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni finanszírozni”

– mondta Tuzson.

Eddig is súlyos bajok voltak

A valóság azonban az, hogy Budapest közlekedése hosszú évek óta súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. A közösségi közszolgáltatás tavaly több, mint 14 milliárd veszteséget könyvelt el, idén ennél is egymilliárddal nagyobb deficittel számol a még Tarlós István által benyújtott költségvetés alapján.

A főváros 2018-ban mindössze 12 milliárd támogatást kapott a kormánytól a közösségi közlekedésre, ezen felül 15 milliárdot az utazási kedvezményre jogosultak árkiegészítésére. A főváros 74 milliárdot tett be a kasszába, az utasok 68 milliárdot (de ebben benne van a néhány milliárdos büntetési pótdíj is). Vagyis az egyharmados résztől messze van a kormány hozzájárulása. Ami még ennél is kisebb, mert a BKV éppen három éve nem gazdája a HÉV-nek, amelyet a kormány átadott a MÁV-nak a működési kiadásokkal és hiánnyal együtt.

Az idei főösszegek szerint az önkormányzatban várhatóan 155 milliárd lesz a hipa-bevétel. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. (Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké.) A kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé, amire idén úgy 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási tétel a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez, áll az ezt rögzítő fővárosi rendeletben.

Ha minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti az összes többi közszolgáltatást.

Cél a következő parlamenti választás?

Ha eltekintünk attól, hogy képes lesz-e a kormány tételenként ellenőrizni a hipa-bevétel felhasználását, azt láthatjuk, hogy ez a falon függő fegyver nem az első felvonásban fog elsülni. A hipa befizetése – a vállalkozások méretétől is függően – a folyó év őszétől a következő év tavaszáig zajlik előlegként, majd a május végi adóbevalláskor az elszámolással. Tehát tervezhető pénz a korábbi év bevételének ismeretében lehetséges.

A főváros számára előírásként legelőször a 2021-es költségvetésben fog rendelkezésre állni az a szám, ami alapján képes lenne meghatározni a január elsejétől a BKV-nek adandó pénz összegét a törvény alapján. Nehéz nem arra gondolni, hogy ez

a 2022-es parlamenti választásokra „érhet be”,

akkorra okozva olyan működési zavarokat, amelyek befolyásolhatják az eredményt.

Karácsony: vissza kell vonni

Maga Karácsony Gergely se látja tisztán a történteket. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nem tudja értelmezni,

„mi a túró ez”.

Abban viszont bizonyos, hogy a beterjesztés módja ellentétes az Orbán által „szent és sérthetetlenként” minősített megállapodással Tarlóssal. Azzal, hogy a fővárost érintő fontos kérdésekben nem döntenek egyoldalúan, az elképzelésről Orbán nem beszélt neki egy hete a kormányülésen. Ezért szerinte ennek a módosító javaslatnak csak egy vége lehet, a visszavonás. Mindenesetre levélben fog magyarázatot kérni Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől.

Karácsony kiakadt a közlekedési káoszon

Elfogadhatatlanok az este történtek – közölte Karácsony Gergely az Edogan-vizitet kísérő közlekedési összeomlásról. Ezentúl csak az ő engedélyével indulhat egyeztetés a rendőrséggel ilyen esetekben. Elképesztő jelenetek zajlottak a nap folyamán Budapesten.

A rendőrség és a főváros között eddig korrekt volt a szakmai együttműködés a diplomáciai események biztonságának megteremtésében. A ma este történtek azonban elfogadhatatlanok: lehetetlen helyzet, hogy metrók tartósan ne közlekedjenek egy államfői látogatás miatt. Arra kértem fel a BKK és a BKV vezetőit, hogy haladéktalanul tegyék meg a tömegközlekedés helyreállításához szükséges intézkedéseket, és a jövőben csak főpolgármesteri engedéllyel folytassanak egyeztetést a rendőrséggel a hasonló esetekben írta a Facebookon Karácsony Gergely.

A városban tapasztaltak alapján lényegében fél Budapest élete megállt Erdogan látogatása miatt. A helyzet túltett minden eddigin, a török elnök tavaly októberi vizitjén is. Előzetesen, a közlekedési korlátozások ismertetésekor a kötött pályás járatokat ajánlották a budapestieknek. Ehhez képest nem járt a kisföldalatti, és

a 2-es és 3-as metróvonal se volt rendesen igénybe vehető,

s nem csak a belső városrészben.

Se előre, se hátra, se ki, se be

Teljesen indokolatlannak tűnő korlátozásokról számoltak be emberek az interneten. „A férjem 4 órakor indult haza a fogyatékos lányunkkal és állnak a dugóban, nem tudnak kijönni a városból. Felháborító” – írta valaki hét óra után. „Anyukát pár hónapos csecsemővel nem engedték át az Andrássyn, pedig szemben lakott, inkább hagyták fagyoskodni másfél órán keresztül, de persze a kisöregeket is leszarták! Mondanom sem kell, hogy az egész utca üres volt, nem történt semmi és indokolatlanul tartották vissza a forgalmat ennyi ideig minden bejelentés nélkül.” Ez csak két bejegyzés a Facebookon.

Egy másik beíró fél 8-kor készítette a képet a Pacsirtamező úton a Flórián térnél, ahol akkor 3 és fél órája állt a dugó. „Úgy, hogy itt nincs is a környéken lezárás. Egész Buda megbénult. Ez nem normális így” – fűzte hozzá.

Forrás: Facebook

Embereket szállítottak le a villamosról, rengeteg szülő nem ért el gyerekéért az óvodába és iskolába. Több beszámoló alapján a Batthyány téren az aluljáróból még este se engedték fel a felszínre az embereket, a Nyugati pályaudvarnál leszállították az embereket a metróról. Több helyről érkezett olyan hír, hogy kis híján tettlegességig fajult a helyzet a mozgásukban akadályozott emberek és a rendőrök között.

A török elnök konvojának útján az emberek kiabálva és szitkozódva üzentek.

Karácsony: azt teszem, amit megígértem – döntöttek a Városligetről is – FRISSÍTVE

Programmal állt a választók, elé, és azt fogja tenni, amit megígért – ezzel nyitott Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben. A megalakulás után megválasztották az öt helyettest is. Döntöttek: új épület nem lesz a Városligetben.

Némi túlzással a csilláron is lógtak az érdeklődők, annyian akarták megtekinteni a megalakuló új Fővárosi Közgyűlés nyitányát. A képviselői eskük letétele után az új főpolgármester arról beszélt, hogy mostantól senki nem dönthet a budapestiekről a budapestiek nélkül, nem nem engedik tovább csorbítani a város autonómiáját, sőt, visszakövetelik a fővárostól elvett jogok egy részét. Karácsony arról is beszélt, hogy

politikustól szokatlan dolgot tett, programot készített, most pedig ezt fogja végrehajtani.

Amikhez ragaszkodik

Több alapértéket jelölt meg a következő öt évre, amelyekhez ragaszkodik. Budapestnek nincsenek első- és másodrangú polgárai, a város vezetőinek az itt lakók érdekeit kell szolgálniuk, a lakhatást alapvető jognak tekintik, kiveszik részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből, óvják a város épített és természeti örökségét, előnyben részesítik a fenntartható közlekedési formákat, biztosítani kell a belső és a külső kerületek egyenletes fejlődését, támogatják a kulturális sokszínűséget, a fővárosaik véleményét minden fontos kérdésben ki kell kérni, Budapestnek nyitottan, átláthatóan és korrupciótól mentesen kell működnie.

A főpolgármester kijelentette azt is, hogy mától

az ellenzéki összefogás pártjai a köztársaságpárti többséget alkotják,

és minden erejével azon lesz, hogy ezt egyben tartsa, együttműködésüket erősítse.

A tényleges napirend elkezdése előtt Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint a szavazógépen hibásan tüntették fel a képviselők mögött azokat az arányokat, amelyek a polgármesterek kerületeinek lakossági arányszámát mutatják a fővárosi összlakossághoz képest. Ez azért fontos, mert a szavazásoknál a közgyűlési többséghez nemcsak a képviselők felénél több kell, hanem a szavazó polgármesterek kerületi lakosságarányának többsége is. Karácsony közölte, hogy ezeket a számokat a választási irodától kapták, majd rövid gondolkodás után technikai szünetet rendelt el. A hibát orvosolták.

Öt főpolgármester-helyettes, Tarlós többlet-végkielégítése

Ezután a közgyűlés titkos szavazással megválasztotta Karácsony helyetteseit. Öten lesznek: Gy. Németh Erzsébet (DK) a humán területek, Tüttő Kata (MSZP) a városüzemeltetés, Dorosz Dávid (Párbeszéd) a klímavédelem, Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) az átláthatóság, a részvételiség, az innováció és a fenntartható fejlődés, a politológus Kiss Ambrus pedig a pénzügyek, a városháza üzemeltetésének felelőse.

Nagy többséggel szavazták meg Tarlós István végkielégítésének emelt összegét. A törvényben megszabott

három helyett hat hónapi pénzt kap a volt főpolgármester

Karácson Gergely javaslatára. Az indítvány okozott némi nézeteltérést a többségi koalícióban, aminek Soproni Tamás (Momentum) hangot is adott: tényleg annyira jó városvezető volt Tarlós, hogy jár neki a többletpénz? Baranyi Krisztina (független) szerint a majdan adományozandó díszpolgári cím elegendő szimbolikus elismerés, pénzt nem kéne adni. A Momentum képviselői és Baranyi Krisztina sem szavazta meg az előterjesztést.

Fideszes bojkott a bizottságokban

Fideszes bojkott kísérte az önkormányzat bizottságainak megválasztását. A Fidesz szerint a posztok elosztása nem tükrözi a képviselői helyek arányait, ezért egy tagot se delegált azokba. Az MSZP-frakció ezután saját képviselőkkel pótolta a döntéshez elegendő posztokat.

A közgyűlési többség Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) élére Handl Tamást, a készenléti rendőrség korábbi alezredesét nevezte ki Karácsony előterjesztésére (Pető György helyett). Láng Zsolt (Fidesz) szerint korábban Karácsony azt ígérte, hogy az új vezetőket pályázaton választják ki. Karácsony azt mondta erre, hogy ez a cégekre vonatkozik, a FÖRI-re nem.

És zavar a többség között

Nem kapott viszont bizottsági helyet Baranyi Krisztina se.

FRISS A vita után Baranyi Krisztina (független) azt tette közzé a Facebookon, hogy

„A Fővárosi Közgyűlés egyetlen bizottságában sem fogok dolgozni, mert a most Budapestet vezető pártok nem tartottak érdemesnek erre polgármesterként, közgyűlési tagként. Érdemesnek tartották viszont Pál Tibort, akit Ferencváros polgárai közel 30 év után kiszavaztak a város vezetéséből. Mindezt természetesen tudomásul vettem, de a pozíciókról szóló előterjesztéseket nem tudtam megszavazni, hiszen 10 perccel ezek tárgyalása előtt kaptam kézhez őket és ily módon szembesültem ezzel a helyzettel. Van ami nem változik” – írta.

Soproni Tamás (Momentum) felajánlotta, hogy a Momentum saját bizottsági helyei terhére ad át posztot Baranyi Krisztinának.

Újabb frissítés Senki sem kérdőjelezi meg, hogy

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesternek jár bizottsági hely és kell is, hogy ezt megkapja

írta a Facebookon Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes. A korábbiakban, egy előzetes egyeztetésen, amin Molnár Zsolt, Soproni Tamás, Dorosz Dávid és én vettünk részt, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Baranyi Krisztina a Fővárosi Közgyűlésben beül az egyik frakcióba. Így neki természetesen ettől a frakciótól járt volna bizottsági hely.  Ám a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén kiderült, hogy Baranyi Krisztina mégsem csatlakozik egyelőre egy frakcióhoz sem. Ezért nem kapott ma bizottsági helyet. Ez így természetesen nincs rendben, hiszen minden megválasztott képviselőnek jár hely és meg is fogja kapni azt.

Leállítják az új épületeket a Városligetben és a Szent István-szobrot

Összesen 17 igen, 2 nem és ellenzéki tartózkodó szavazatokkal elfogadták Karácsony Gergelynek a Városliget-projektre vonatkozó javaslatát. Ennek alapján – ahogyan az várható volt – új épületek már nem épülnek. Horváth Csaba Zugló polgármestereként azt mondta, hogy normális világban nem fordulhatott volna elő, hogy a Ligetet 99 évre átadja a kormánynak az előző városvezetés, és a zöld park elveszti zöld park jellegét. A fővárosiak 85 százaléka utálja a projektet. „Ami zöld, az maradjon is zöld – mondta.”

„Ha úgy tetszik, kárt mentünk a kormány és az előző városvezetés után.”

Karácsony Gergely a határozat birtokában megy a szerdai kormányülésre, ahol a Városliget-projektről is tárgyalnak.

A Római-partra vonatkozó és tegnap lejárt változtatási tilalom újra elrendelését határozta el

a közgyűlés, egyhangúan. Felfüggesztik a Szent István-szobor elhelyezési munkálatait a XIII. kerületi Szent István parkban. Az előző testület döntött úgy , hogy a park déli részén állítják fel az államalapító király egész alakos szobrát. A közgyűlés 24 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett támogatta a főpolgármester kezdeményezését. Megvizsgálják a szobor elhelyezését a park más részén, és ha ez nem járna sikerrel, akkor keresnének az alkotásnak egy másik helyet.

Számadó Tamás lesz Budapest főjegyzője

– jelentette be Karácsony Gergely. A 46 éves jogász november 11-től tölti be a tisztséget.

Antikorrupciós csomag

Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, az Ez a minimum! elnevezésű antikorrupciós minimumprogramot fogadta el a közgyűlés. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők. Antikorrupciós szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország dolgozta ki a programot.

A főpolgármester szerint a fővárosi önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közzétételi gyakorlata jelenleg is bővebb, mint amit a törvény megkövetel. Például nem csupán az ötmillió forint feletti szerződések adatai találhatóak meg a főváros honlapján, azt javasolja, hogy ezen az úton haladjon tovább az önkormányzat és a hivatal, tovább bővítve a nyilvánosság számára közzétett információk körét.

A javaslat értelmében

nem szkennelve lesznek feltöltve a fontosabb dokumentumok, szerződések a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában.

A minimumprogramban foglaltakat a fővárosi intézményekre és cégekre is kiterjesztenék, ehhez azonban első lépésként a jelenlegi közzétételi gyakorlatot és infrastruktúrát fel kell mérni az elfogadott javaslat szerint. Az előterjesztést elsöprő többséggel szavazta meg közgyűlés.

Nem lesz rabszolgatörvény

A közgyűlés hosszú vita után nagy többséggel elfogadta, hogy nem alkalmazzák a „rabszolgatörvényt” a fővárosi cégeknél. Ezek tehát nem köthetnek olyan szerződéseket, amelyekben az alkalmazottak kötelező munkaideje „önként vállalt túlmunka” címén túlléphető lenne.

Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere szerint kérdéses, hogy az önkéntes túlórák nélkül Budapest képes lesz működni (például a lomtalanítás), Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes viszont azt tartja eldöntendőnek, hogy a munkavállalók kizsákmányolása vagy a bérek rendezése a döntéshozók célja.

Több fideszes szerint átgondolatlanul, hatástanulmány nélkül készült az előterjesztés. Szerintük Karácsony nem járta körül kellő alapossággal, hogy mi lesz a rendelet hatása a fővárosra.

László Imre (DK), Újbuda polgármestere azt kérte, hogy ezt az embertelen törvényt semmilyen körülmények között se alkalmazza az új közgyűlés.

Kihirdették a klímavészhelyzetet

Az éghajlatváltozás alapvető fenyegetés a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, ezért a közgyűlés

ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn.

A főváros kötelességet vállal az éghajlatváltozás elleni fellépésre, és intézkedéseket tesz, hogy a fővárosi önkormányzat és cégei karbonsemlegessé és zöldenergián alapulóvá váljanak reális határidőn belül.

Déri Tibor (Momentum) szerint Budapestnek példát kell mutatnia a többi magyar város számára, hogy a klímakatasztrófát megelőzzük.

Láng Zsolt (Fidesz) úgy látja,

a környezetvédelem az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb téma a fiatalok körében,

de meg kell próbálni higgadtan, tárgyszerűbben beszélni róla.

Átszabhatják a reklámfelületeket

Minden bizonnyal politikailag is érzékeny területre lép a főváros. Megszavazták ugyanis, hogy felmérik a főváros intézményeinek, cégeinek tulajdonában levő reklámozási célú felületeket, és

egységes koncepciót készítenek hasznosításukról.

A fővárosi cégek a koncepció elfogadásáig nem köthetnek egy évnél hosszabb reklámszerződéseket. Ez sok kormányközeli vállalkozásnak, intézménynek lehet rossz hír.

Továbbfejlesztik az Egészséges Budapest Programot. A határozatban kinyilvánítják, hogy a kormánnyal, a kerületekkel együttműködésben javítsák a kerületek egészségügyi ellátását és a szakintézményeket.

Három tartózkodással létrehozták a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot. Kis Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a testület hatásköre a főváros egészét érintő ügyekre terjed ki. A határozat hitet tesz a 2010-ben megszűnt átfogó érdekegyeztető rendszer visszaépítése mellett, de a részletekről később döntenek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK